Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-09 / 7. szám
8 K S ' Vasárnap, 1955. január 9. Aki magára ismer — attól nem kérünk bocsánatot Tipikus életkép 1 felvonásban. Szereplők: Férfi, Nő, Gyermek, Jegy szedő. Titkár és még- sokan mások. (Férfi, Nő és Gyermek lihegve meg érkezik 7 óra 3 perckor a színház előcsarnokába.) Férfi: Ugye, mondtam fiam, hogy reggel vasald ki a ruhádat, de te mindent az utolsó pillanatban csinálsz. Tessék, már a vasfüggöny fent, a ruhatárban tömeg, megint elkéstünk! (Dühösen ráncigálja egyszerre felesége és gyermeke kabát iát.) Kő (ruhatárosnak kiabál): Ide tessék jönni, itt is várakoznak! Férfi: Félórája topogunk, megkezdő dik a dar:tb és a ruhatár miatt elkésik az ember. Nő: Vesd le a kabátot (a gyerekhez) Lacika, ne szaladgálj össze-vissza. Férfi: Ebben a ruhában nem ülhetek be... 3Vő: Ugyan, jó ilde akármilyen. Gyermek: Anyukia, erős cukrot kérek! jönni, itt is várakoznak! Gyermek: Apuka, anyuka nem akar adni pénzt erős cukorra. (Sírásra görbül a szája.) Férfi: Végre! Átvették a kabátot. A jegyet tedd el, adjál Lacikának pénzt erős cukorra. ' Nő: Miért nem veted le a kabátot! Az ember megörül az idegességtől, ha veled egyszer színházba megy! Férfi (suttogva, fogait vicsorgatja, mert többen nézik): Ne szólj a dolgaimba, úgy ülök. ahogy akarok. Más is rendesen öltözik, nekem is illene. — Hová szaladgál az a gyerek? Az is a te rögeszméd, hogy hozzuk el a színházba. — Lacika! Nő: Kérlek. Vidd haza, ha akarod! Lacika! (Mindketten hosszasan ke resik Lacikái, közben a nézőtér el sötétül, gong.) Gyerek: Nincs erős énkor.... Férfi: Vegyél savanyút. (Feleségéhezd Fiacskám, nálad van a jegy, hová szól? Vő; Nálam«! Nem te tetted el? Férfi (haját tépi]): Én hülye, miért hízok rád valamit is! Nő: Tessék, most dühöngsz, ahelyett, hogy nyugodtan megnéznéd a tárcádat. Férfi: Ha egyszer nálad van! Nő: Dehogy nálam, nálad! Gyerek (boldogan jön a cukorral): Jaj, de jó cukor! Férfi: Mit mondtam, Lacika kezébe nyomtad a jegyet, — ott van nála. Nő: Ént! Te adsz neki mindent oda! Férfi: Na, gyerünk. Jegykezelő: Sajnos, kérem, megkezdődött az előadás, csak a felvonás végén lehet bemenni. Férfi: Micsoda? — Kérem ez nem ... szociális1 a ertoöics . .. a ruhatárban fenntartják az embert — és a végén az előadást se láthatja. Nő: Drága kartánsnö —, kedves elvtársnő — (pénzt kínál) — csak be állunk. Jegykezelő: Sajnos, kérem, nem lehet és a kisfiú egyébként sem mehet a nézőtérre. Férfi: Hogy hogy? Miért no mehetne? No: Megáll köztünk — nincs vele soha semmi baj. Férfi: Lacika, ne piszkáld azt a képet! ■ • Jegykezelő: Itt a titkár elvtárs, kérdezzék meg Titkár: Sejtem, miről van szó. — Sajnos, kedves elvtársak, aki elké eik, meg kell várnia a felvonás végét. Nő: De a Lacika! (Halkan rászól.) Gyere ide kisfiam, mutatkozz be a bácsinak, adj egy pacsit. Gyerek: Nem! Férfi: Kivételesen megteszi, ugye!... Bevihetjük a kisfiút! Titkár: Sajnos, nincs kivétel. Vő; Hazavigyem? Férfi: Hogy képzeli? A'ő; Nem azért jövök szinházba. Férfi; Nem lopom én a pénzt a színházra! Titkár: Képzeljék el. mennyien mondanák ezt. ha a kisfiú megzavarná az előadást. Nő: Az én fiam? — Hallod, Jenő! Férfi: Kérem, ne legyen vaskalapos, én a Gömbölyű Cipőfűzőgyár főmérnöke vagyok, — én tudok gyereket nevelni. Titkár: Meg vagyok győződve, hogy az önök gyermeke nem zavarná az előadást... Gyerek (hangosan bőgni kezd). Nő (titkárhoz): Mindig kulturkörnye- zetbeu van. (Gyerekhez, aki erősebben sír.) Elhallgass, mert széthasítalak. (Miközben a jegykezelő félrenéz, egy óvatlan pillanatban beosonnak. az ajtó nagyot koppá n. a fél néző'ér odanéz, csak növeli a zajt.) Férfi (sutfogva): Hol a jegy? Gyerek (hangosan): Itt, a kezemben. (Mindenki pisszeg.) Férfi (előveszi az öngyújtót, meg- gyujtja, nézi a jegyet, a pislogó fénynél. Egy tűzoltó vasszegekkel kivert csizmájával odaróbog.) Tűzoltó: Azonnal tessék eloltani, mert egyébként a tűzrendészeti szabályok értelmében bírságot rendelek el. (Pisszegés.) Jegykezelö: Nem lehet beülni, kérem Férfi: Ugyan, hagyjon, a titkár elv társ beengedett. (A színpadon halk jelenet folyik, pisszegések — a tűzoltó, a jegy szedő és a férfi között suttogó ve szekedés alakul ki, pontosan nem hallani a szavakat, végül leülnek a X. sorban Lacika közébük áll.) (Rövid csend, — ezalatt a színpadon folyik a jelemet, — a színésznő sír.) Gyerek (hangosan): Anyuka, ki bán totfa a nénit? (A fél nézőtér nevet a másik fele pisszeg.) Nő: Maradj csendesen, különben ha zavisz apuka. Férfi: Jó vicc! Apuka! Majd haza viszed te! (Rövid nyugalom.) Nő: Ö az’. Férfi: Kicsoda? Nő: Most már biztos vagyok benne Nem ismersz rá? Hát a színésznő Tegnap ő ment a Kossuth előtt, Barna kabát volt rajta, zöld sál nem is zöld, sárga ... Miért nem figyelsz ide? Férfi: Maradj csendben, — idonez nck... Nő: Hát neked fontosabb más . . (Suttogva.) A kaJapja is aranyos volt, pont olyan, mint az enyém (Ideges pisszegés.) Nő: Bocsánat. (Rövid csönd, amit csak erős és hosszantan-fó köhögés köt össze a következő zajjal.) Gyerek: Előveszi a, cukrot, hosszan tartó papíresörgés.) Férfi: Ne zörögj már annyit! Nő: Mit irigyled tőle! Gyerek: Csak a legnagyobbat keresem. (Pisszegés: után kis csend, a színpadon a jelenet nagyon mulatságos, — fc’kseag a közönség.) \ő (kétségbeesve, hogy elmulasztót fa a nevetést): Mit mondott? Férfi: Nem tudom, figyelj oda. Nő: KiáHbatstlan vagy! (A közönség újra nevet és tapsban tör ki.) Nő: Tessék, most miattad nem élvezhetem az előadást. Férfi: Hagyj békén, mert elülök in ncn. (Rövid csönd, most drámai jelenet folyik a színpadon.) Egy néző: Figyeled, milyen szerelmesen nézi a nőt. Ha most a férfi nem csókolja meg. akkor..: na, végre! És a nő nem is olyan boldog. Ha engem egy ilyen férfi... Másik: Jaj, de aranyos, nézd. hogy kéreti magát, de mégsem! Képes volt megpofozni! Nahát, ez hallatlan! Gyerek (váratlannl megszólal): Anyuka, nekem ki kell menni! Nő: Várj egy kicsit. Gyerek: De nekem nagyon kell. (Hosszú esoszogás, székek nyikorgása, a sorozatos boosá.nafkérés, — a Nő viszi a gyereket, — mindenki odafigyel. — pisszegés..; aztán nj- ra csend.) (Az előadás további két felvonása hasonló körülmények között zajlik le. Következik a finálé.) (A karmester felemeli a pálcáját.) Nő: Jenő. menj ki a ruhatárba. Férfi: Várj. még nincs vége. Nő: Nem értesz, hozzá, mindjárt vége lesz. Férfi: Hagyj békén. Nő: Menj azonnal, nem vagyok hajlandó órák hosszat várni a kabátomra. (A színpadon megszólal a finálé. Jenő feláll, nyújtózkodik, indul, szomszédja is kénytelen felállni, de mivel úgy gondolja, hogy most már nem érdemes leülni, ő is indul. A példa ragadós, lassan feláll az egész nézőtér. páholyajtók csattognak, néhányan háttal s, színpadnak tapsolnak. a ruhatárban a muhi-csata felnjítása kerül színre.) (A függöny szomorúan legördül.) iíBQRSODi BORS Újév reggelén láttuk----------7----------------ÉSZAKMAGYARORSZAG A Masrvar Dolgozók Pártja Megy«! Bizottságának napilapja. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Földvárt Rudolf. SZERKESZTÖSßG: Miskolc. Széchenyi u. SO. Teiefonszáoiok: 15-015. 15-016. 15-017. KIADÓHIVATAL: Miskolc. Széchenyi u. SO.Telefon: 15—907. 35-007. Borsodmegvei Nyomdaipari Vállalat Miskolc. Felelős nyomdavezető: Szendröi Tmréné. Használt rádiókat magas áron vásárol a Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat 24-es számú rádió és műszaki boltja, Széchenyi u. 8. sz. így szeretnénk 1955-ben — Kisasszony ... hukk ... Kérek egy féldecit. — Nem látja, hogy ez rendőrgomba? — Hukk! Bocsánat, egy utcával arrébb jöttem. Hukk! bogy tán a türelem KIK meghízott: Nézzen csak oda, lakó elvtárs. .. Lepotyogott a vako lat! Szabad ezt bejelentés nélkül hagyni. Máskor ez elő ne forduljon! Nem tűrhetjük, hogy a lakók romok között lakjanak. A mozipénztárnál Nyékládhaza Újtelepe villanyt kér. De már mióta kérik! És már hány. szór kiutaltak rá pénzt! És hányszor nem használták fel! Most már betelt a pohár! Álljon elő a felelős és ne gyakoroljon önkritikát, hanem vezesse be a villanyt az Újtelepre. Pillanatfelvétel a tolcsvoi moziról Szakadt vászon, amely fekete, recsegő hangszóró, amelyből egy értelmes kukk alig jön ki, billenő lócák, amelynek az egyik végéről nem régen egy öreg néni lepottyant, mert a többiek felálltak. Végű! kétes tisztaságú falak, melyek festőt nem is ismernek. — Hát ez mozi? Nem! A tolcsvaiak istállónak hívják. — Kérem, én csak most jöttem. Meg tetszik engedni, hogy a sor vé. gére álljak? Hol a kék munkásruha? A miskolci fűtőház dolgozói kékek, zöldek a méregtől, hogy még ma sem kapták meg a kék munkásruhát. ,Meg lesz elvtársak, meg lesz!“ — ígérték, adtak is egynéhánynak, de mi lesz a többiekkel? A kék nem jóját neki! Jókor figyelmeztetünk /' WfMy ; *-aTavaly egykét üzemben így volt, ahogy kc'-i ü..k mutatja. Látják ennek a hóvégi hajrának, mennyi áldozata van? A rokkant csavar, szívbillentyű tágulással küzködő fogaskerék stb. Idejében szóltunk! Nem lehetne fordítva ? Különböző munkamódszerek V "V Szabó esztergályos munkamódszere. Kovács marós munkamódszere Egy hanyag irodavezető munka- módszere. , NYELVCSISZOLÓ: A kapus kirúgása után Kazincbarcikán a vegyfkombinátban madarak csiripelik, fcogy a gumi. csizmákat úgy osztják szét, ahogyan képünk mutatja. Gyakran halljuk a rádióközvelitesekkor, hogy a kapus kirúgása után Puskáshoz került a labda és megindult a támddás. íme a kép ei röl a kijelentésről. Rádió után jár Egyik iskolatársunk büszkélkedett az órájával: „Egészen pontos — mondta —, a rádió után jár.“ Tessék most megnézni a képet. (Beküldte: Naményi József V. o. t.) Intő példa 1 - // / éz / ll l§ / 8 — Érdekes! Az utóbbi időben a mi mérnökünket sehol sem látjuk. Vájjon hová tűnhetett? A kazincbarcikai vegyikombinát fürdőben líTVtHf íás — Ebben a fürdőben, aki meg tud fürdeni, megérdemli, hogy megfü- rődjön. Rajzolta: LONGAUEB IMRE
