Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-08 / 6. szám

9 ESZ AKM AG V AKUKSZ AG Szombat, 1955. január 8. Bányász DISZ fiatalok a több szénért A napokban Sajószcntpéíercn tanácskozásra jöttek össze a kon­ctól, sajőszentpéteri, herbolyai, berentei bányák ifjúsági brigádvezetői. Tóth Elek, a járási DlSZ-bizottság titkára értékelte tz ifjúsági brigá­dok versenyét, s a múlt évben végzett munkáját. Elmondotta, hegy az ifjúsági brigádok 7000 tonna terven felüli szén kitermelését vállalták és szavuknak becsülettel eleget Is tettek. A legjobban dolgozott Mogyorósi János ifjúsági brigádja, mely szeptember 1-től december 29-ig 3099 tonna szenet adott terven feliii. Ugyanebben az időszakban Gondos Ferenc berentei l>ISZ-brigád.ja 1700 tonnát adott terven felül. Akháb Béla sajószentpóteri csapata 304 tonna terven fe­lüli szénnel járult hozzá HISZ -brigádok eredményeihez. A verseny első három helyezettjét a járási DíSZ-hizottság juta­lomban részesítette. A fiatalok megfogadták, hogy a felszabadulási ver­senyben is megállják majd helyű két. Az aisózsoicai községi tanács WíihefiR Fleck: „üétiieürszág bélés és demokratikus újraegyesítésének döntő előfeltétele a párizsi szerződések megbuktatása“ Berlin (MTI). Wilhelm Pieck köztársasági elnök fogadta a Német DemokratiKus Köztársaság népi kamarájának kül­döttségét, amely december Utolso napjaiban résztvett a Lengyel Nép- köztársaság, a Csehszlovák Köztár­saság és a Német Demokratikus Köztársaság törvényhozó testületéi­nek prágai küldött-értekezletén. Jo­hannes Dieckmann, a népi kamara elnöke, a küldöttség vezetője rész­letesen beszámolt az államfőnek a prágai értekezlet munkájáról és ha­tározatairól. Pieck elnök a jelentés meghallga­tása után kijelentette: „A prágai ér­tekezlet arról tanúskodik, hogy a lengyel és csehszlovák nép teljes bi­zalommal van a német nép haladó •és béheszerető erői iránt. Ez a b:- zalom arra kötelezi az egész német népet és mindenekelőtt a német munkásosztályt, hogy teljes erejével harcoljon a párizsi háborús összees­küvés meghiúsításáért. Németország békés és demokratikus újraegyesíté­sének döntő előfeltétele a párizsi szerződések megbuktatása. Lengyel- ország, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság együtte­sen küzd a német militarizmus Nyu- gat-Ncmetországban megkezdett fél­támasztásának megakadályozásáért. Országaink és népeink a párizsi szerződések ratifikálása esetén minden intézkedést megtesznek füg­getlenségük, békés munkájuk, nagy áldozatok árán elért vívmányaik és területi épségük hatékony biztosítá­sára. Nem kétséges, hogy a prágai értekezlet megerősít! a német nép küzdelmét a párizsi háborús szerző­dések ratifikálása és végrehajtása ellen” a dolgozó parasztok magasabb jövedelméért Az ulsóisolcai községi tanács az ltiö. évi terv elkészítésénél elsősor. ban azt tartotta szem elölt, hogy nö. vélje a falu dolgozóinak jövedelmét. Figyelembe vet*a mindazokat a ja- vasiatokat, amelyeket a termésátla­gok növelésére, (t mezőgazdasági munkák megkönnyítésére tellek. A község ezévi tervei közöli első 1-clyen szerepel 00.000 facsemete el­ültetése. Nemcsak az utcákat akar­ják fásítani, de a halárban ís több tízezer facsemetét ültetnek el) hogy egyes határi észeket megóvjanak a széljárástól. Több utcái diófával ül­tetnek be. Még a tavaszi munkák kezdete elölt meg akarják építeni ei község határába vezető legforgalmasabb úton az új „Veres-hidat". A régi híd ugyanis gyenge ieherbiróképes- ségű és szúk. Az aratás és az őszi betakarítás idején a hídon alig tud­ták lebonyolítani a nagy forgalmat. Főleg a híres zsolcai dohány- és cukorrépatermelők javaslatára több mü’rágyaszóró gépet kér a tanács a község részére. Ilyen gép nagymér­tékben ' növelné a műtrágyáielhasz­nálást. Tervbevette a tanács azt is, hogy az idei gazdasági évben jobban kihasználják a község határában lévő ön'özőesatornahálózatot. Alsó. zsolcán ugyanis mintegy 200 holdat vonhatnának be az öntözésbe, ami több mint 200.000 forint többletjöve­delemhez juttathatná a gazdákat. Nagy örömmel fogadták az alsó- zsoloaiak a tanácsnak az! a tervét is, hogy a Sajó partján a házak kö­zelében legelőt létesít. A legelő most több mint 5 kilométerre van és a napi 10 kilométeres legelőre járás erősen csökkentette a tehenek tej- hozamát. A művészeti oktatók részére jauuár 17-ig adják ki az ideiglenes működési engedélvt A Népművészeti Intézet közli: A népművelési miniszter a SZOT el­nökségével egyetértésben az elmúlt hetekben utasítást adott ki az önte­vékeny művészeti csoportok szak­mai vezetőinek munkafeltételeiről. Az utasítás hatálya kiterjed a ze- " V és az énekkari karmesterek és korrepetitorokra, néptánc-csoportok oktatóira, színjátszócsoportok ren­dezőire és segédrendezőire, az egyes csoportok hangszeres kísére­tét ellátó dolgozókra, bábjátszó cso­portok vezetőire, képzőművészeti kö­rök vezetőire. Nem terjed ki a rendelet azokra a szakmai vezetőkre, afrik falusi művészeti csoportot vezetnek és azokra sem, akik a művészeti cso­portok szakmai vezetését társadalmi munkában végzik. A fent felsorolt szakmai vezetők az utasításban megjelölt határidő után a Népművészeti Intézet által kiállított működési engedély nélkül nem foglalkoztathatók. Az 1954 december 1-én működő szakmai vezetők csak ideiglenes működési engedéllyel foglalkoztat­hatók tovább. VII. Vidéken a megyei tanácsok, illet­ve a megyei jogú városok tanácsá­nak népművelési osztályai, az SZMT-vel egyetértésben adja ki az ideiglenes működési engedélyeket. Ideiglenes működési engedély nél­kül január 31 e után egyetlen szak­mai vezető sem vezethet csoportot. Az ideiglenes engedély kérésére csa­tolni kell a fenntartó szerv igazolá­sát az alkalmazási viszonyról. Azok az oktatók, akik több szakszervezet, illetve tanács hatáskörébe tartozó csoportot vezetnek, csak egy helyen kérjék az ideiglenes működési iga­zolványt. a többi helyen azt látta­moztassák. Azok az oktatók, akik 195-1. de­cember 1-én nem oktattak csoportot, ideiglenes működési engedélyt — eddigi művészeti tevékenységük meaieiök'sévé) — a Népművészeti Intézet kádercsoportjától kérjenek (Budapest, I. Corvin tér 8. sz.) Bu­dapestiek személyesen, vidékiek le­vélben jelentkezzenek. Az ideiglenes működési igazolvá­nyokat az illetékes szervek január t7 én adják ki. ideiglenesen szünete9, a Budapestről induló távolsági TU?ákMS?o$t fofiia'ma A közlekedés és postaügyi minisz­térium autóközlekedési főigazgató­sága értesíti az utazóközönséget, hopy - péntek déle!‘H kezdődő-1 ­moseső miatt az utak annyira leges­sé és csúszóssá váltak, hogy az fisz- szes Budapestről kiinduló távolsági autóbuszjáratok forgalmát az útvi­szonyok megjavulásáig szüneteltetni kell. A vidéki járatok utasai utazás előtt minden esetben kérjenek felvi­lágosítást az illetékes autóközleke­dési vállalattól. A bányász és munkásszállító jára­tok forgalmát lehetőség szerint biz­tosítják. A közlekedés- és post a ügyi minisztérium felkéri a helyi taná­csok illetékes szerveit, hogy a jeges útszakaszokat, salakoztassák a gép­kocsiforgalom zavartalan fenntar­tása érdekében. A távolsági autó buszforgalom újbóli megindításával az utazóközönséget a sajtó és a rádió útján értesítik majd. Hóielentés A közlekedés- és postaügyi minisz­térium IX. főosztálya jelenti 7-én eate: A 3-as számú budapesfr—miskolc— kassai főközlekedési közút Ernőd és Bükkábrány között nehezen járható. A 38-as számú füzeaabony—debreceni főközlekedési közút 8—20 lemig Bese nyeltelek és Poroszló között járhatat­lan. A 4 es számú budapest—püspök .lndány—ungvári főközlekedési közút a 310 es km.tői Nyirtasstól az ország­határig járhatatlan. A 353-as számú nyíregyháza—kisvárdai főközlekedési közút 35—53 km-ig Telektanya határá­ban járhatatlan. A 471 cs számit deb- recen—vásárosnaményl főközlekedési közút 80—04 km-ig, Opályi község ha­tárában járhatatlan. A 472 es számú kisvárda—vásárosnaményl főközleke­dési közút végig járhatatlan. A473 as számú nyíregyháza—nagykárolyi fő­közlekedési közút 22—60 km között Kállósemjén és Pusztaterem között járhatatlan. A Dunántúlon az ntak általában síkossá váltak az ónoseső következté­ben. A síkosság megszüntetése péntek este megkezdődött salakszórással. (MTI) VII. Fejezet. Emberek és bábok II. (Pankrác) A börtönnek két élete van. Az egyik a zárkába zárt, a külvilágtól szigorúan elszigetelt élet. amelyet mégis p legszorosabb kötelékek fűznek egybe a külvilággal minde­nütt, ahol politikai foglyok rabos_ kodnak. A másik az az élet, amely a zárkák előtt folyik, a hosszú fo­lyosókon, a szorongató félhomály­ban. Ez egy önmagáért való uni­formizált világ, elszigeteltebb, mint az ott belül — sok báb és kevés embernyi ember világa. Erről az utóbbiról szeretnék most beszélni. Megvan a maga természetrajza És megvan a történelme is. Ha nem vo'na, nem tudtam volna alapo­sabban megismerni. Akkor csak a felénk fordított kulisszát, a zárkák lakóira mázsás súllyal nehezedő, látszólag ép és szilárd felületet is­merném. Egy éve még ilyen volt, sőt egy féléve is. Most a felület már tele van repedéssel, s azon át arcok bukkannak fel: nyomorult és barátságos, gondterhelt és nevetsé­ges arcok, a legkülönfélébbek, de mindig emberszabásúak. A rend­szer súlya ránehezedik ennek a szürke világnak minden egyes tag. iára is. és kisajtol belőle mindent, ami emberi benne. Ez néha édes­kevés. néha valamicskével több — épp a mennyiség az, ami megkü­lönbözteti egyik embert a másik­tól, ez hoz létre típusokat. Persze, találhatunk köztük néhány egész embert is. De ezek nem vártak. Ezekből nem a rendszer súlya pré­selte ki a segítőkészséget. A börtön vigasztalan, szomorú intézmény. De a zárkák előtti vi­lág még szomorúbb, mint a zár­7 U T, 1 V S F ÜZENET AZ kák világa. A zárkák lakóit barát­ság fűzi össze — és milyen barát­ság! Olyan, amilyet a fronton köt­nek hosszantartó veszély idején, amikor a te életed ma talán az én kezemben, holnap meg az én éle­tem a te kezedben van. Az ural­kodó rendszer német börtönőrei vi­szont alig-alig táplálnak egymás iránt baráti érzést. Ez nem is le­hetséges. A besúgás légköre ves/i körül őket, leskelődnek egymásra, feljelentgetik egymást, mindenki mindig résen van, óvakodik azok­tól, akiket hivatalosan „bajtárs“- ának nevez: a börtönőrök legjobb­jai pedig azok, akik nem tudnak és nem akarnak társtalanul élni — a zárkákban keresik társukat. Sokáig nem ismertük őket név- szerint. Nem is volt fontos a ne­vük. Egymásközt gúnynevükön ne­veztük őket, amelyet mi adtunk nekik, vagy már az elődeink ra­gasztottak rájuk; ezek a gúnyne­vek a zárkában örökletesek. Néme­lyik börtönőrnek annyi gúnyneve van, ahány zárka a börtönben; ez az átlagos, a se nem hal, se nem hús típus; itt megtetézi az ebédet, amott képenteremt valakit. A bör­tönőrök a foglyokkal csak másod­percekig érintkeznek, de ezek a másodpercek mélyen bevésődnek a zárkák lakóinak emlékezetébe, s egyoldalú elképzelésekre vezetnek, amelyek egyoldalú gúnynevek alapjául szolgálnak. Néha az is megesik, hogy minden zárka ugyanazt a gúnynevet adja egy-egy börtönőrnek. Persze csak azoknak, U C 1 K: ÉLŐKNEK akiknek a jelleme határozottabb. Ilyen vagy olyan — jó vagy rossz irányban. Figyeld meg ezeket a típusokat! Figyeld meg ezeket a bábokat! Hi­szen nemcsak úgy találomra össze­terelt emberekről van szó. A náciz­mus politikai hadseregének egy részét alkotják ők. Válogatott em­berek. a rendszer oszlopai. A náci társadalom támaszai. „Szamaritánus" Magas, kövér, tenorhangú em­ber: Rheuss, SS-tartalékos, kölni iskolaszolga. Mint minden né­met pedellus, ő is elsőscgólytanfo- lyamot végzett, és néha a börtön felcserét helyettesíti. Az első volr, akivel Itt a börtönőrök közül ösz- szeköttetésbe kerültem. Becipelt a zárkámba, lefektetett a szalma­zsákra, kezelte sebeimet, ő rakta rám az első borogatásokat. Taián csakugyan segített megmenteni az életemet. Mi mutatkozott itt meg: az ember? vagy az elsősegély-tan­folyam? Nem tudom. De akkor egészen biztosan nácizmus mutat­kozott meg benne, mikor az elfo­gott zsidóknak kiverte a fogait, s aztán arra kényszeri tette őket, hogy lenyeljenek egy púpozott ka­nál sót vagy homokot, mint csoda­szert minden nyavalya ellen. „Ártatlanka" Jószívű, bőbeszédű kocsis a bu- dejovicei sörgyárból. Fabian r ren­des neve. A zárkába széles mo. sollyal nyit be, ételt hoz, soha Kgy nyuéatnéaietomági lap haladéktalan tárgyalásokat kövrtel a SaovjeSanléral Berlin (MTI). A Düsseldorfban megjelenő Der Mittag című lap csütörtöki vezér­cikkében azt követeli, hogy a nyu- gatl hatalmak kezdjenek haladékta­lanul tárgyalásokat a Szovjetunó­vá! a német kérdés békés rendezésé­ről. A Der Mittag felteszi a kérdést: ..Mi történik, ha a Szovjetunió nem úgy reagál majd Nyugatnémetors/ág újrafelfegvverzésére, ahogy Ade­nauer és a Nyugat reméli'’ Mit te­het majd akkor Amerika és Anglia nem is szólva az ájult Adenauer- kormányról? Tisztában van.e a szö­vetségi kormány azzal, hogy az új­raíelfegyverzés után, még ha akarna sem tehetne semmit Németország egyesítése érdekében? Ha az oroszok az újrafelfegyvérzés után nem lesz­nek hajlandók Németország újra­egyesítéséről tárgyalni — amit 56- előre bejelentettek —, altkor a né­met kérdés reménytelen zsákutcába kerül, A nyugatnémet kormány el­sőrendű feladata és kötelessége ki­kényszeríteni a nyugati hatalmaktól, hogy a német kérdés békés rende- • '■-» végett kezdjenek tárgyalásokat a Szovletúnióval, még mielőtt az első nyugatnémet katonát egyenru­hába bujtatnák. A nyugati hatalmak ellene vannak Németország u iraegyeaítéaének — írják a nyugafnéniet lapok Berlin (TASZSZ). Az amerikai és angol sajtóban az utóbbi időben olyan cikkek jelennek meg, amelyeknek szerzői igyekez­nek bebizonyítani, hogy Németor­szág kettészakítottságának fenntar­tása szükséges, sőt elkerülhetetlen. Az ilyenfajta kijelentések jogos fel­háborodást keltenek, ami kifejezésre jut a nyugatnémet lapok hasábjain is. A Frankfurter Allgemeine „Ked­vezőtlen szél fúj“ című cikkében Lippmann amerikai szemleíró cik­kével foglalkozik. Lippmann szerint az Egyesült Államok kormányának semmiféle terve sincs Németország újraegyesítésére. Igaz — mutat rá a lap —, hogy az Egyesült Államok külügyminisz­tériuma sietett megcáfolni ezt, de Lippmann szavainak mégis bizonyos alapja van. A Frankfurter Allgemeine más hasonló természetű nyilatkozatokat idézve, hangsúlyozza, hogy ezeknek célja a közvélemény előkészítése az állítólagos „elkerülhetetlen rosszra“, azaz Németország kettészakítottsá­gának állandósítására, a nyugatné­met felfegyverzés „szükségességének elfogadására", „a Nyugatnak —• mondja a cikk — inkább érdeke a szövetségi köztársaság fegyveres erőinek növelése, mint Németország egysége". A Hamburgban megjelenő Sonn- tagsblalt az angol The Timesnek és az amerikai New York Herald Tri- bune-nak hasonló kijelentéseit érint­ve, ugyancsak rámutat a nyugati hatalmaknak a közvélemény „meg­dolgozására“ irányuló törekvéseire. (MTI) R Német Szociáldemokrata Párt január második feléden a párizsi szerződések ratifikálása elleni tömegtüntetéseket szervez esész Nvugat-Németországban Fritz Heine, a Német Szociálde­mokrata Párt sajtófőnöke közölte, hogy a párt január második felében Nyugat-Németország valamennyi na­gyobb városában és ipari központ­jában a párizsi szerződések ratifiká­lása elleni tömegtüntetések rende­senkit nem bánt. Nem is hinné az ember, hogy órákig képes elálldo­gálni az ajtó mögött s hallgatózni, mit beszélnek a zárkában, hogy aztán minden nevetséges kis hí- recskével rögtön a feljebbvalójá­hoz fusson. „Koklar“ Szintén budejovicei sörgyári munkás. Sokan vannak itt szudé- taföldi német munkások. »„Nem az a fontos, hogy a munkás mint egyén mit gondol vagy mit tesz -— írta egyszer Marx —, hanem az. hogy mit kell tennie a munkásság­nak, mint osztálynak ahhoz, hogy teljesítse történelmi feladatát“. Ezek itt igazán semmit sem tud­nak osztályuk feladatáról. Kisza­kítva osztályukból, szembeállítva azzal, eszmeileg a levegőben lóg­nak. s valószínűleg a szó szoros ér­telmében lógni is fognak. A könnyebb megélhetés kedvé­ért lett náci. Bebizonyosodott, hogy h dolog bonyolultabb, mint hitte volna. Azóta nem tud mosolyogni. A nácizmus győzelmére számított. Bebizonyosodott, hogy döglött ge­bére tett. Azóta az idegei is fel­mondták a szolgálatot. Éjszaka, mikor magányosan, nemezpapucs­ba bujtatott lábakkal, nesztelenül rójja a börtön folyosóit, komor gondolatok gondolkoztatják. s ui- jai önfeledten kusza betűket raj­zolnak a poros falra: — Nyakig vagyok a slamasztiká- ban — írta oda valamelyik alka­lommal poétikusan, s közben bizo­nyára arra gondolt, hogy legoko­sabb volna felkötni magát. Nappal hneg rikácsoló hangon, magából kikelve ordítozik, hajszol­ja a foglyokat és őröket, hogy ne féljen annyira. (Folytatjuk.) zését tervezi. A tömegtüntetésekkel kapcsolatos nagygyűléseken a Szo­ciáldemokrata Párt vezetői monda­nak beszédeket. Több nagygyűlésen Ollenhauer, a párt elnöke Is felszó­lal. Heine hozzáfűzte: a Szociálde­mokrata Párt a tervezett, parlamen­ten kívüli akciókkal jobb belátásra akarja bírni a bonni koalíciós pár­tok képviselőit és meg akarja mu- tatni a világ közvéleményének, hogy a bonni parlament többségé­nek a párizsi szerződések kérdésé­ben eddig elfoglalt álláspontja nem felel meg a német nép akaratának. A Német Kommunista Párt január tíz és húsz között ugyancsak az új- rafelfegyverzés elleni tömegtünteté­seket tervez Nyugat-Németország minden vidékén. Sz Egyesült Államok új katonai tömböt kovácsol Ázsiában Sanghaj (TASZSZ). Tokiói jelentés szerint Gcprge Joh, a Kuomintang külügyminiszte­re. Pjum Jung Tao, a délkoreai külügyminiszter és Robertson, az Egyesült Államok távolkeleti ügyek­kel foglalkozó külügyi államtitkára a napokban Washingtonban az úgy­nevezett északkeletázsiai katonai szö­vetség (NEATO) megalakításáról tárgyalt. (MTI) Michelet szenátor: A köztársasági tanács még nem mondta ki az utolsó szót Párizs (MTI). A Le Tribune des Nations című hetilap közli Miéhelet gaulleist» szenátornak, volt miniszternek nyi- latkozatát, aki a többi között kije­lentette: Ami a külpolitikai téren felmerülő problémákat illeti, kije­lenthetem, hogy a párizsi egyezmé­nyekkel kapcsolatban a játszma még nem ért véget. A köztársasági ta­nács még rtem mondta ki az utolsó szót.

Next

/
Thumbnails
Contents