Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

* i&aiäbst, 1933. Január t. ÉSfcA«MAC¥AROKS£AG EGYRE TÖBB BORSODI ÜZEM CSATLAKOZIK A FELSZABADULÁSI MUNKA VERSENYHEZ ÉJFÉLKOR... _ A Rákosi Mátyás Művek versenyfelhívásához me­gyénkben is egyre több üzem, vállalat csatlakozik. K* rlmult héten a felajánlások egész sora született, ame­lyek jobb munkát, gazdaságosabb termelést ígér­nek felszabadulásunk 10. évfordulójának tiszteletére. AZ ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK dolgozói vállal­ták, hogy export tervüket a negyedév vége előtt 15 trappal teljesítik. ígéretet tettek, hogy 1955, első gyedévének végéig 500 tonna hengerelt árut bocsáta­nak a tanócsvéllaíatok, ktsz-ek és a kisiparosok ren­delkezésére. A termékek minőségének megjavítása ér­dekében vállalták, hogy az öntőcsarnoki technológia módosításával az acélöntecsek hengerelhetőségét 1954. II. félévéhez viszonyítva 25 százalékkal megjavítják, a belső gyári selejtet pedig 10 százalékkal csökkentik. A generátorgáz termelését egyenletesebbé téve. havi 300 tonna durvaszenet takarítanak meg. A gyári gőz­fűtés fokozottabb ellenőrzésével 1.100 tonna gőzt taka­rítanak meg negyedévenként. Megfogadták, hogy a mezőgazdaságot fokozottabban segítik. A MÁV MISKOLCI JÁRMŰJAVÍTÓ VÁLLALAT dolgozói elhatározták hogy 1955. I. negyedévében ter­melési tervüket 102 százalékra teljesítik. ígéretet tet­tek, hogy terven felül 82 egységteljesítmény értékű munkát végeznek el. Járműjavítási tervüket 105 szá­zalékra teljesítik. Vállalták a technológiai fegyelem megszilárdítását, s azt, hogy a jövőben fokozottabban takarékoskodnak az anyaggal. Kérlelhetetlen harcot folytatnak az igazolatlan távolmaradók, táppénzcsa­lók ellen. Megfogadták, hogy- 1955-ben a taktaharká- nyí gépállomást és a tiszaluci termelőszövetkezetet az eddiginél jobban segítik. A MISKOLCI SZEMÉLYPÁLYAUDVAR vasuta­sai munkájuk minden ágazatában ki akarják érde­melni az élüzem címet. A felszabadulás 10. évfordu­lója tiszteletére a menetrend pontosabb betartását, a vonatok gazdaságosabb kihasználását, a kocsitartózko­dási idő leszorítását, a költségek csökkentését vállal­ták. A vonatok észszerűbb terhelésével havonta 131 szerelvényt akarnak megtakarítani más állomás ré­széré. Az egy kocsira eső tartózkodási időt 7 óra 45 percről 7 óra 35 percre szorítják le. A MISKOLCI ÜVEGGYÁR dolgozói a következő verseny vállalást tették; önköltségüket az 1954. évihez viszonyítva 5 százalékkal, selejtjüket pedig 4 száza­lékkal csökkentik. 1953-ben kemencéiket átalakítják pakura-tüzelésre s ezzel napi SO tonna szenet takarí­tanak meg. A termelési terv 5 százalékos túlteljesíté­sét vállalták. A lakosság szükségletének és a mező­gazdaság igényének kielégítésére a tetőfedő üvegcse­rép gyártását teljes lendülettel megkezdik és tervüket ! ebben is 5 százalékkal túlteljesítik. AZ. fi. M. 28/3. CSATORNA- ÉS VIZVEZETÉK- fiPITö VÁLLALAT dolgozói ígéretet tettek, hogy 1955. április 4-ig a szennyvíz főgyűjtő csatorná­kat teljesen elkészítik, amelyek a kazincbarcikai újváros szennyvízlevezetését biztosítják. Vállalták, hogy a borsod szirókl főnvomó vezetéket az új békevárosi „Á" útig elkészítik. 1955. Április 4-e előtt megkezdik a bersodsülrákt párhuzamos főnyomóvézr - ték építését, s abból 1000 folyóméter vezetéket lefek­tetnek. Ugyanakkor az újváros „E” ut melletti épüle­teinek, valamint a „B” ut melletti területnek csapa­dékvíz elvezető csatornáit 1100 folyóméter hosszban elkészítik. Gulyás Zoltán építésvezetősége vállalta, fiojjy az erőmű munkálatait 1955. március 31-e helyett •20-Sra befejezik. Gyuris József építésvezetősége arra telt ígé­retet, hogy a szivattyúház építését 1 hónappal: hama­rabb elvégzi. Jivire a kitermelt szén több mint §0 százalékát csille helyett gépi erővel szálljak már a borsodi széntröszt üzemeiben A Borsodi Szénbányászati Tröszt (bányászai az év utolsó napján szám­vetést készítettek. A sajókazai, az ormos IV-es aknai, a felsőnyárádi bányászok, s nem utolsó sorban a Baj ókaz inéi bányaüzem dolgozói is megelégedettem nézhetnek eddig végzett munkájukra. Éves tervüket thiénytateiml teljesítették — s az év utolsó napján is 100 százalék fölötti eredményt harcoltak ki. A jól vég­zett munka örömével készülnek bú­csút venni Szilveszter este az óévtől. Számvetést készítettek azok _ is, «kik elmaradtak tervük teljesítésé­vel. Ez a számvetés főként azt cé- Oozta, hogy mit kell tenniük, hogy 1955-ben ők is valóra váltsák _ a követelményt: tervüket teljesít­ve biztosítsák a lakosság, s a ta­vasszal üzem behelyezendő ka­zincbarcikai erőmű szénszük­ségletét. Ä felkészülésnek természetesen műszaki követelményei is varrnak. S ezek a szükséges munkahelyek ■biztosítása mellett nem utolsó sor­ban a szállítás megszervezésének biztosítását is jelentik. A legtöbb bányaüzemben ugyanis értékes órá­kat rabolt el a termelésből ezévbem, hogy a szállítás nem bírta felszínre küldeni a bányászok által ter­melt szenet. A szállítás jobb megszervezése mellett a Borsodi Szénbányászati Tröszt vezetősége gondoskodott ar­ról, hogy jövőre a bányaüzemekben még több gép tegye korszerűvé a szállítást. Ezévben a borsodi szén- trösztnél már a kitermelt szén mint­egy 44 százalékát' gépi erővel szállí­tották a munkahelyről a főszállító­vágatba, ormosi 2es aknát és a fel­sőnyárádi bányaüzemet pedig teljer sen gépesítették. A munkahelytől hi vagonokig gépi elével továbbítják a szenet. 1955-ben újabb kaparó sz*üa>g ok at és gumi szállítószalagot ’ építenék be a' borsod: bányaüzemekbe, hogy a bányászokat az e*,yik legnehe­zebb munkától, a, ’földalatti csil- lézéstől m mentesítsék. A gépesítésnél tekintetbe vették a nagyobb munkahelyi termelést is. 1955-ben 9, egyedik int 240—240 mé­teres gumi szállítószalagot, 35 da­rab, egyenkinjí 70 méteres kaparó­szalagot szerelnek be a munkahelyi szállítás meggyorsítására. A munkahelyi szállítás mellett megjavítják az akna-szállítást is. Ennek érdekében ) 35 darab egydobos villát és 20 ilars-V végtelen köteles szállító- berendezés üzembeállítását ter­vezik, A gépi szállítás következ­tében szükségessé váló csille- forduló meggyorsítására, vala­mint a munkahelyek ürescsille ellátásának megjavítására 2000 --darab új csillét kapnak a bánya­üzemek. A szállítás gépesítésének fokozá­sával a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben 1955-ben a kiter­melt szénnek több mint 50 százalé­kát gépi erővel továbbítják. így nyújtanék segítséget a bányászok­nak munkájuk jobb elvégzéséhez. A miskolci Kossuth-szálló espress ójában a boldog új évre koccintanak. pincér és a kávés is a ÍErdódj János felvétele.) TÍZÉVES ÉVFORDULÓ 1955 január 4-én lesz tíz éve, hogy a Debrecenben megalakult Ideiglenes Kormány kiadta a „polgárőrség'’ felállításáról szóló rende­letet. A polgárőrség — melyből a belügyminisztérium fegyveres szer­vei fejlődtek ki — a kommunista párt vezetésével rövid idő alatt ren­det teremtett, a háborús viszonyok következtében meglazult közbizton­ságot helyreállította. Tagjai gyakran életüket áldozták fel a fasizmus ittmaradt ügynökei, a háborús* és népellenes bűnösök ártalmatlanná tétele során kifejlődött fegyverharcban. Nemcsak a népi demokrácia rendje, a szocialista vagyon, a sze­mélyi tulajdon, a közrend, a közbiztonság védelme területén értek el ragyogó eredményeket, hatalmas segítséget nyújtottak a. proletárdikta­túra megszervezéséért és laegszílárlistásáért folytatott harcban is. Népköztársaságunk kormánya kitüntetésben részesíti az 1945. óta szolgálatot teljesítő és a belügyminisztérium fegyveres szerveihez tar­tozó elvtársak nagyrészét. A kitüntetéseket a borsodmegyei főosztály állományába tartozó elvtársaknak 1955. január 4-én Dani János áv. őrnagy fogja kiosztani ünnepséggel egybekötve. Népfrontbizottságaink tervei A kuriiyáni Hazafias Népfront- bizottság elhatározta, hogy a régi ’iskolái — ameln jelenleg a bányász- ellátó raktára — társadalmi munká­val rendbehozatja s ismét iskolának rendezi be. Még a tél folyamán ki­tisztítják a Szidta patakét, hogy etszel elejét Vegyék a tavaszi áradás- ndKmely az elmúlt években óriási károst okozott a községnek. Vállal­ták■ ed község Inkái, hogy társadalmi munkával kibővítik a kultúrtermet. Szuhakállón 500 méternyi járdát építenek a Hazafias Nép front-bizott­ság kezdeményezésére. Már kitata­rozták a DISZ-szervazét két helyi­ségből álló épületét is. A bódvaszilasi. Hazafias Népfront­bizottság programjában szintén szép A mikor a kutatóin­tézetek, szakem­berek, mérnökök né­hány évvel ezelőtt új­ból hozáfogtak, hogy a küllőidről behozott króm- és nikkelötvözet nélkül hazai nyers­anyaggal oldják meg a hőálló acélok gyártását, még senki sem gondolt arra, hogy a feltaláló nem mérnök, nem professzor, hanem — mun­kástechnikus lesz. A kutatók a szívós munka el­lenére ugyanis nem értek el eredményt. Pedig égetően szükség lett volna arra, hogy egyik, vagy másik kísérlet sikerre vezessen. A hőálló acélok gyártásához szükséges krómot és nikkelt eddig külföldről hoztuk be, mert eze­ket a fémeket hazánkban nem bányásszák. De a többi országnak is kevés a készlete ezekből az anyagokból, s ezért csak kis mennyiségben és nagyon drágán szerezhetők be. Külföldön a króm és nikkel ötvözetű acélfajták mellett már ismerik és alkalmazzák az acéloknak aluminium réteggel való bevonását (alitálását.) is, amivel ezeket hőállóvá teszik. Hazánkban azonban még sohasem alkalmazták ezt az eljá­rást. Kutatóink előtt az a feladat állt, hogy olyan keveréket állítsanak elő, amelynek se­gítségével — a külföldihez hasonlóan — megfe­lelő hóálló réteget kapjanak. Hiába volt ehhoz megfelelő irodalom — elakadtak a kísérletek, elmaradt a siker. A Lőrinci Hengermű egyik megbízottja egy ^ alkalommal elmondotta a Lenin Kohá­szati Művek szakembereinek, hogy nagy szük­ségük lenne hőálló acélokra, de sehol sem kap­nak belőlük eleget. A Vasipari Kutató Inté­zet nem vállal már kísérleteket. Arra kérte a diósgyőri szakembereket, hogy folytassák to­vább ők a kutatást. A válasz azonban nem volt megnyugtató. Nem is lehetett, mert ha a Vas­ipari Kutató intézetnek nem sikerült eredményt elérni, akkor Diósgyőrben még nehezebb lesz a feladat Csaknem reménytelennek látszott a kutatás. S mégis hozzákezdtek Akadt valaki, ak’ »*«a a terete« »nnek látszó ‘ ffúr.dz.mt- owv £ métoU'Sppóf'M labe W* V„H pj, . hótor rr főn-«-- r*«. f-e*-«« »O1* -1 toV.íAi- var«eA. get -1-r' - - «-cmv-óval Ho adta í. küzdelmet Fs mialatt dolnozob. elhangzottak azok a vélemények, amelyek sok újítónak vet­ték volna el a kedvét, ha nem állt volna erősen h lábán s ha hallgatott volna a lekicsinylő sza­FEJEK ERNŐ LABORATORIUM ABÁN,-ahol hazai nyersanyaggal oldották meg a hőálló acélok gyártásai" vakra. —„Fejér Ernő?’* — csodálkoztak többen. „Hiszen már professzorok próbálkoztak a meg­oldással, de azoknak sem sikerült! Pont Fejér Ernő akarja megoldani? Nem is mérnök, hanem csak technikus!’' Fejér Ernő, aki sokoldalú képzettséget szerzett a laboratóriumban, s 45-ös párttag — cseppet sem ijedt meg attól a nagy feladattól, melyre vállalkozott. Ellenkezőleg: minden tudá­sát és erejét összeszedte, hogy résztvehessen a magyar ipar e megoldhatatlan problémájának kutatásában.-) s „pont” Fejér Ernőnek sikerült a kisér- -*“1 let! Néhány hónap múlva teljesen befe­jezte a kutatást, amely váratlan sikert hozott. Az egész gyárban, sőt a minisztériumban is rö­vid időn belül elterjedt a hír: Fejér Ernő ki­dolgozta és sikeresen alkalmazza az acéloknak hőben aluminium réteggel való bevonását. A hőálló réteg vastagsága 4—8 tized milliméter és a 850—900 Celsius hőfoknak, valamint a kénes savhatásoknak is tartósan ellenáll. Teljes mér­tékben helyettesíti a króm és nikkel tartalmú ötvözött acélokat, s ez az eljárás jóval olcsóbb is a külföldieknél. Azóta eltelt már néhány hónap, s az élet, a gyakorlat bizonyítja, hogy az új magyar eljárás kiállta a próbát. Gyárak, üzemek, vállalatok sora keresi fel a Lenin Kohászati Müveket és Fejér Ernőt, hogy szállítsanak nekik hőálló acél­csöveket, lemezeket, alkatrészeket. A Lőrinci Hengermű, a középsori csarnok, a nagykovács- mühely hőálló berendezéseinek egy része már ebből az acélból készült. Alkalmazási területe ugyanis több szerkezeti elemre terjed ki: víz­vezeték, kazáncső és lemez, autókarosszéria, trak­torváz és minden acélra, amelytől hőellenállást saválló-égőt kívánunk meg. Sőt! A Lenin Ko­hászati Művek hőkezelő üzemében például, ahr Havonta cserénk a kemencékben a fenét-tépták? — ame'vnek havonta 5—0 ezer forint a költs« ce —, már hónapok óta has»”«lónk „albán ’cilákat. előfeláeHáéóleP egv év lerz az éi—-*-r-<»0» O r«—,,V,V,Í r-rn- V- ém^omhaf) fúj Ogy a népgazdaság szempontjából miivé: rendkívül értékes ez az eljárás, azt má> a fenti páldák is mutatják. De nemcsak az ipar­nak adott segítséget' Fejér Ernő, hanem a ház­tartásoknak is. Még csak a jövő „zenéje”, de már bevontak néhány kályha­csövet is alumínium ré­teggel és ezeket a csöve­ket a feltevés szerint évtizedekig tudják majd használni. A próbaüzem, ame­lyet az év elején állítot­tak fel, már régen kinőtte kereteit. Eddig körül­belül 24 ezer folyóméter hőálló csövet és 50 tonna különböző méretű hőálló anyagot állított elő. Az országos keresletet azonban még ko­rántsem tudja kielégíteni. Az üzemet a régi ed­zőműhelyben állították fel, ez azonban kicsi és a szűk hely akadályozza az „alitáló” üzem ro­hamos fejlődését. A minisztertanács ugyan több mint félmillió forintot utalt ki a nagyüzem megszervezésére, de a munkálatok késnek. Még csak mindössze egy jelentősebb gépet kapott az üzem. s az összeg nagyobb részét még el sem költöttek a gyár vezetői. Szinte csodálatos, hogy r.em támogatják eléggé ezt az országos érdekű találmányt. Más gyárak, vagy üzemek azt sze­retnék, ha náluk lenne egy ilyen üzem, versen­genének, hogy az ő gyárukban állítsák fel. A Lenin Kohászati Művek vezetői azonban nem lelkesednek érte. Fejér Ernő kutató munkája óriási jelentőségű az ország szempontjából. A belőle származó meg­takarítás még szinte beláthatatlan értékű, A né­hány hónapos próbaüzemeltetés már így is több mint 3 millió forint megtakarítást tes2 ki. S mivel hazánk bőven rendelkezik az aluminium nyersanyagával, nagy lehetőség kínálkozik arra is, hogy olcsó eleggyel készített hőálló acélfaj­ták exportálásával még nagyobb elismerést és arany valutát szerezzünk a magyar iparnak kül­földön. A kiváló technikus, többszörös újító most tovább dolgozik, nem hagyja abba a kutató mun­kát. Az eddig elért kitűnő eredmények lelkesí­tik további munkára. A napokban kerestük fel laboratóriumában. Asztalán kísérletekre szánt fémdarabok, próbák, 'eljegyzések, levelek hevernek. Az egyik levél Tmzése így szól: „Fejér Ernő főmérnöknek. Le­rn Kohászati Művek”. Észrevette, hogy a cím- ’■* nézzük és mindisrt magva*-,ázattál is szol­éit: — Sokan í<*v neveznek azt hiszik, hogy fő- ' '’'"ők vagyok v7 ős2*P*én szólva zavar c-nsem '4 cr V teoh 0*1-,, „ !■■ r 1S**azp va** j\| --m csodálkozunk a tévedésen. Fejér Er­nő oly szép példáját adta az áldozatos­ságnak és a szakképzettség emelésének, hogy méltó a magyar ipar hírnevéhez. KÖRÖMI GYÖRGY tervek sorakoznak, amelyeknek meg­valósításához a község lakói már ed­dig 120.000 forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Kitisztítják a községi árkokat, három közkuiat építenek és fásítják a községi Üj- sorf. Távolabbi terveik egy álhtfl- orvosi lakás és egy állatkórhdz fel­építése, valamint a község villamo­sítása. Edelényhen járda építéséhez szer- Tea társadalmi munkát a Hazafias Népfront-bizottság. .Kibővítik a han- goshíradó szolgálatot. A kastély kertjét parkosítják s a nyárra gyer­mek játszóteret, sörkertet létesítenek ott. A rudabányai Hazafias Népfront­bizottság programjában 500 méternyi járda építése, egy kilométeres út­szakasz fásítása, 500 méteres útsza­kasz bilumenestése, két községi hírí kiszélesítése szerepel. Elhatározták- a bányatelepen piacteret létesítenek. A lakosság, több mint 90.000 forint értékű társadalmi munkát vállalt. VODILA BARNA vb. titkár Ed edény Bírósági ítéletek Zöldi Teréz, volt körzeti földmű­vesszövetkezeti vezető adminisztrá­tor az általa kezelt pénzből 12.054 forintot saját céljaira használt fel. Az encsi ' járásbíróság Zöldi Terézt másfélévi börtönre ítélte, s kötelez­te a kér megtérítésére. Gondé Gábor kérékgyártómester, nek a csobai Éberség tsz faanyagot adott át megmunkálásra. A kerék­gyártó 2500 forint értékű anyagot el­sikkasztott. A szerencsi járásbíróság Gönde Gábort 10 hónapi börtönre és 800 forint pénzbüntetésre ítélte, A vádlott enyhítésért fellebbezett. Vadászi Jenő alkalmi munkás Me- gyaszőn a földművesszövetkezeti korcsmában a rendet teremteni igye­kező rendőr mellén megfogta a zub­bonyt, s ellenszegült, amikor be akarták kísérni a rendőrőrsre. A szerencsi járásbíróság Vadászi Je­nőt egy évi börtönre ítélte. Hagy nyeremények kel zárul? 9 TOtó r$pi*!h íve ? Az 52. héten ketten értek el 12 találatot és egyenktnt forintot nyer*é^ 119*612 1 ioldog újévet és sok totó-nyere­ményt kíván minden egyes fo­gadónak a Sportfogadási Osztály.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents