Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-05 / 3. szám

Szerda, 1955. január 5.

iSSZAKMAGYARORSZAV,

Értekezlet megyénk it szőgazrtaságának eredményeiről és feladatairól

A Borsod- Abauj-Zemplén menyei í cinács végrehajtóbizoitsága és a Hazafias Népfront megyei bizottsága 19H december 29-én Miskolcon a SZOT nagytermében értekezletet tartott. Az előadói beszámolót Busznyák András elvtárs, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője tartotta. A beszámoló kivonatánál; első részét

A párt és kormány decemberi hatá Tucaténak megjelenése óta e téren is vannak kezdeti eredményeink. Tény azonban, hogy sem állattenyésztőink, cm állattenyésztéssel foglalkozó gazdáink, termelőszövetkezeteink nem váltak még korszerű állattenyésztőkké, munkájuk iucg mindig külterjca és így nem biztosit megfelelő jövedelmet. Mindez hátráltatja népünk hús sál, téjje!, zsírral való ellátását.

Az állattenyésztés problémakörén belül a szarvasmarhatenyésztés kérdé- r-' í- szeretném kiemelni. E téren 1954 olső szakaszának tervfeladatát nem ■teljesítettük, sőt az előző évi 185.824

darabból álló szarvasra?,rhaáliomány ét'vre 185.599 darabra csökkent. Ugyanakkor a minő ég sem emelkedett kielégítően.

Még súlyosabb a helyzet a tejtermelés terén. Bár a fejési átlag az elmúlt évhez viszonyítva, mintegy "—400 literrel javult, még most ia alig '. i el az évi 1400—1600 litert a megkívánt 2000—2200 literrel szemben. Nyíltan meg kell mondanom, amit < cry ebként a tények is bizonyítanak, hogy szarvasmarhatenyésztésünkkel komolyan még nem is foglalkoztunk. r‘zarvasmarhatenyéfizt esünk fellendi- 1 -se érdekében jobban kell a terme- M-si bizottságokra támaszkodnunk. A következő évben legalább 20 termotő- .•-övetkezetünknél törzstenyészetet kell ’ialakítani. 1955-ben legalább nyolo ! özséget kell a törzstenyésztésho befonnunk. Ezen túlmenően elsőrendű r'ladatkónt biztosítanunk kell a meglévő apaállatállomány jobb körülmények közó való helyezését és megfe'olő minőségű apaállatok folyamatos be- f-zerzését. Kérjük a földművelésügyi i »misztériumot, hogy az eddigiektől i itérően megyénk részére a jövőben tohetőleg jóminőségü és ismert, származású, jó tulajdonságokkal rendol- ’ezö apaállatokat biztosítson és egy- ' an adjon segítséget ahhoz hogymeg- ■fjielő apaállatok beállításával a fajták tenyésztési alapját raegteremthes- ' ük. Ehhez 1955 ben legalább 35—10 1 orzderes és magyar szürke apaállat szükséges. Figyelembe kell vennünk továbbá- hogy a legkiválóbb apaállatok ie csökkenthetik, vagy clvesztbtokban a beszámoló kivonatának második részét ismertetjük.

A talaj termőképességét erősen fcc folyásoló két alapvető eljárás: a tarló hántás és az őszi mélyszántás. Sem tarlóhántási, sem őszi mélyszántás! tervünket nem teljesítettük A gabona termesztési és talajjavítás! feladatok mellett a harmadik legfontosabb me zögazdasági feladat állattenyésztő ünk fejlesztése.

ladta az erős középparasztok éti jőve delmét. így például Dohai József jövedelme az emödi Szabadságharcos term átszövő'kezeiben meghaladja az évi 20.000 forte tof Nagy János, a taktabáji Béke termelőszövetkezet teg.ia 970 munkaegység után mintegy

70.009 forüit jövedelemhez jutott Sok termelőszövetkezetünk gyenge ered mennyel zárt. Ennek a gyenge veze tés, a rossz mnnke''zervezés és a ’aza munkaferve'em volt az ova. Nem fog 'átkoztunk kielégítően az I. típusú termalőszövetkeze’eirkol sem Az I- tinusú esonorfielnk nagvobb ré^ze mtefe"v 70 '■ztorűóks — nem m.úköö'k *»lnp*»7shály szerint és igv csupán k: bg^rpálí" p- át|am. átfpl nyújtott ked y05r^r,Zovpl'ot pnétkiil. hnnv g kÖ7.Öe föt, vezető úton tpo-etr^t -»őro'-vmné V ketvznfen '"iteftos0!» vál tectateunV kel! ós meg kel! teremte- nitek s feHételeVet- bogv ezek a tér me’ő'zövgtknzetek e—é'y.scge? z,--rn á hpn. ló! mű Vöd jenek és fcllődtenek.

IVtenállenft’Votó hogv községi sokszor texasi tanácsaink sem éreznek kenő foio»é»ssó.vö^ termelőszövetkezeteinkért. nem szívlelik meg pártunknak és kormányzatunknak a terme- lőszövetkezetekre vonatkozó határozatait Patronáló üzemeink többsévé órt'ik-'R segítséget nyuttott a termelőszövetkezeteknek. A patronáló mozgalom további fejlesztése és ele- vennététele továbbra is igen fontos feladat.

összegezve, megállapíthattuk, hogy a decemberi határozat óta és kormányzatunk egyéb intézkedései nyomán termelőszövetkezeteinkben jobb lett a munkakedv. p. munkafegyelem. Számos termelőszövetkezetünkben, az egyénileg dolgozó parasztoknál is jobb eredményt értek el. A mező- gazdasági termelés gyors fellendítése érdekében sokat segített államunk az egyénileg dolgozó parasztokon, de még többet termelőszövetkezeteinken.

Legfőbb célunk, hogy az elkövetkezendő évben a jó termelőszövetkezetek páldáia nyomán a jelenleg közepesen működött termelőszövetkezeteket a jól működők színvonalára. a gyenge termelőszövetkezeteket pedig a közepesen működő termelő- szövetkezetek színvonalára emeljük.

Gépállomásaink

munkájáról

A júniusi határozat óta a párt- és kormányhatározat szellemében megyénk gépállomásain is jelentős változás történt, amelynek következtében már biztató kezdeti eredmények mutatkoznak. Javult gépállomásainknak szakmai és politikai színvonala. Gépállomásaink az előző évhez viszonyítva — különösen a szántásoknál és vetési munkálatoknál — lényegesen jobb munkát végeztek. Javult a gépállomások és termelő- szövetkezetek közötti viszony, termelőszövetkezeteink ma már nagyobb politikai és szervezeti segítséget kapnak a gépállomásoktól. Az, elmúlt évben a fontosabb erő- és munkagépek száma is megnövekedett. Javult gépállomásainkon a műhelyfelszerelés, megnövekedett szerszámgép parkjuk, amely egyik alapfeltétele az erőgépek eddiginél lényegesen jobb kijavításának. Gépállomásaink műszaki megerősítésére 14 mérnököt és 257 gyakorlati szakmunkást, traktorost és szerelőt helyeztünk ki. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy gépállomásainkon megteremtsük a párt- és kormányhatározat eredményes végrehajtásának előfeltételeit. Meg kell állapítani azonban, hogy mindezek ellenére sem javult olyan mértékben gépállomásaink munkája, mint ahogyan ezt. a jelenlegi mezőgazdasági feladatok megkövetelik. Gépállomásaink többsége nem teljesítette éves tervét; sem a termelő- szövetkezeteknél, sem pedig az egyénileg dolgozó parasztoknál nem tett eleget szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Ezeknek a hiányosságoknak súlyos politikai és gazdasági kihatásaik vannak. Míg megyénkben minden üzem ért el eredményeket az önköltség csökkentése terén, addig gépállomásainknál általánosságban nem csökkent, hanem emelkedett az önköltség. Ez abból adódik, hogy gépállomásainkon a társadalmi tulajdon védelmére nem fordítanak kellő gondot. A hibák oka elsősorban a laza, felületes vezetés. Maga a megyei mezőgazdasági igazgatóság sem biztosította az előfeltételeket ahhoz, hogy gépállomásaink ténylegesen szervezett üzemekké alakuljanak át. A gépállomások falun a munkásosztály előretolt bástyái, ezt a megbízatásukat azonban csak akkor teljesíthetik, ha üzemi szervezettséggel dolgoznak.

Gépállomásaink vezetői nem foglalkoznak kellő mértékben a dolgozókkal. Keveset törődnek kulturális és szociális helyzetükkel, sőt saiát továbbképzésüket is elhanyagolják. A továbbtanulás hiányának tudható be, hogy a vezetésben gyakran előfordul kapkodás, a munkák alapos szervezésének hiánya. A megyei mezőgazdasági igazgatóság es a megyei,

hetik teljesítőképességüket, minó’ségÄ sertéstenyésztés hatalmas sikerei

Sertéstenyésztésünk területen is vannak kezdeti eredményeink, sőt nem cjy termelőszövetkezetünk jövedelme nagy részét a sertésállományból, illetve i nnak szaporulatából biztositolta. Az állomány az elmúlt évi 185.000 darabbal szemben ezév októberében 334.500 darabra emelkedett. Sertésállományunk növelésére, illetve ezen belül az a n y ak o ea állom r n y fejlesztésére

mégis nagyobb gondot ke l fordítanunk. A megyében legjobban bevált mangalica sertések mellett nagyobb gondot kell fordítani a hússertések és az árusüldő tenyésztésére is. Az utóbbinál nagyobb takarmányszükséglettől kell számolni. 1955. évi tervüúk készítésénél már figyelembe kell yens'ünk ezt a nagyobb szükségletet, nehogy a hizlalt sertések takarmány- hiány miatt félkész állapotban kerüljenek levágásra. A feladatok mellett lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a tenyészkanok tenyészkondícló- jára is.

Juhtenyésztésünk mennyiségi és gyapjútermelési vonalon országosan is a legjobb eredményt érte el. Ebben az évben állományunk több mint 20 ezer darabbal emelkedett. Gyapjútermelésünk elérte a juhonkénii 4 kilogrammot. A minőség gyors feljavítása érdekében azonban kostelepokct kell létesítenünk, hogy minőségi szelekcióval csak a kivánalmaknak legjobban megfe'elö minőségű gyapjút adó kosok kerüljenek tenyésztésre. Rendeznünk kell a juhtenyésztés fejleszA mezőgazdasági építkezés kérdése

Növényi emelési, állattenyésztési és talajjavítóéi feladataink mellett igen fontos kérdés az. építkezés kérdéso is. Megállapíthatjuk, hogy ezen a téren a korábbi érvekben igen kis íervfel- sdatokat kaptunk. A túlzott takarékoskodás a gépállomásokon a géppark rongálódásához vezetett és milliós károkat okozott. A gépek megfelelő kijavítását is megnehezítette ez, termelőszövetkezeteinknél pedig igen komoly mértékben hátráltatta az állat, tenyésztés fejlesztését 1951-ben már jobb volt a helyzet, közigazgatási beTermelőszövetkezeteink helyzete

Termelőszövetkezeteink a kormányprogram után számbelileg ugyan c okként«k. gazdaságilag és szerveze. (fiísg; jüocbasi megerősödtek.

javító hatásukat, ha nem megfelelő körülmények között élnek. Éppen őzért a következő időkben tanácsaink Ó3 szakembereink egyik legfontosabb fe’adaía az legyen, hogy blztonttsák az apaállatok tenyésztéséhez szükséges körülményeket. Javítanunk kell a mesterséges termékenyítő á1 lomás munkáját is, biztosítanunk kell. hogy ez az eljárás minél nagyobb teret hódítson. A törzskönyvezést biztos a’a nokra kell helyeznünk, nem engedhetjük meg 1955 ben sem, hogy a törzskönyvezésből, illetőleg az ellenőrzésből kimaradjanak az olyan egyedik, amolyok a körülmények megjavítása e-etén elérhetnék a kívánt mértéket. Összegezve: szarvasmarha ten vesztésünkben 1955 bon el kell érnünk a meglévő állomány 12—15 százalékkal való javítását; termelőszövetkezete inknél a javulá nak legalább 30 százalékosnak kell lennie. Meg kell szüntetnünk azt az irányzatot, amely csak a darabszám biztosítására törekedett és nem vette figyelembe az istállóállo. mány értékét. Végérvényesen meg kell szüntetnünk az 1. 2. 3 literes fe- jósi átlagokat. A szarvasmarliaállo- mány megjavításának egyik igen fontos előfeltétele természetesen a takar, mánytermesztésről való gondo-kodá.s, amire a, későbbiek folyamán még ki fogok térni.

Megyénkben a lótenyésztési kedv a decemberi határozat ófa lényegesen megnövekedett. Bizonyítja ezt, hogy az 1953. évi 31.504 darabbal szemben 1400 darabos növekedés van 6u ezen belül kancaállományunk 12.024 darabról 13.180 darabra emelkedett. Meg kell említeni e téren azonban olyan holytolen jelenséget, amely általánosságban is, de különösen termelőszövetkezeteinknél tapaszta’ható. Azt, hogy a lóátiományt a szarvasmarba- és egyéb állatállomány rovására túlzottan takarmányozzálc. E téren komoly fordulópontot kell elérni, nehogy a ,;Szép ló“ jelige Watt • Jófartásrunk állattcnvész.té ünk többi részének rovására fejlődjön. Igen fontos, hogy a legmegfelelőbb fajták és egyellek “— így a lipicai és a magyar félvér gazdasági tíousjai , kiválasztásával lótenyésztésünk további fejlesztését biztosítsuk.

tése érdekében a legelő és a takarmány kérdését is.

Baromfitenyésztésünkben is vannak eredmények. A tyúkállományban az

1953. évihez viszonyítva másfélszeres emelkedés mutatkozik. A minőség is javult, amiben baromfikeltető állomásaink voltak segítségünkre. Kicsi az, eredmény azonban a víziszárnyasok, valamint a pulykatenyésztésben. 1955- ben az egyéni és termelőszövetkezeti gazdaságokban, ahol arra lehetőség van, el kell terjeszteni ezeknek az állatoknak nagybani tenyésztését. Az 1955. évi terv készítésénél figyelembe kell vennünk a baromfiállomány takarmányszükségletének kielégítését.

A méztermelés növelése érdekében termelőszövetkezeteinknél már folyik a méhcsaládok telepítése és a kezelők méhészeti oktatása. E téren is kedvez,ő eredményeink vannak, amelyek igen biztatóak arra, hogy az idényre a kaptáros méhészetek száma a termelőszövetkezeteknél jelentősen emelkedjen.

1954-ben négy termelőszövetkezetnél kezdtük meg a hal tenyésztést. Ebben még kevés tapasztalattal rendelkeztünk, ezért nehézségeink voltak, az ezévi tapasztalatok azonban már elegendőek arra, hogy a jövőévben szép eredményeket érhessünk el. A halután- pótlás biztosítására a szikszói Vörös Csillag termelőszövetkezet ezévi szénen fejlett ivadékai lehetőséget nyui- tanak arra, hogy megfelelő aklimatl- zált ponttyal rendelkezzünk.

rnházásokkal együtt több mint 35 millió forint értékű létesítményt építettünk fel. Termelőszövetkezeteink saját hozzájárulásukkal több mint tíz millió forinttal egészítették ki az, előbbi összeget. Voltak olyan termelő, szövetkezeteink, mint például a takta. baji és a kesznyóteni is, amelyek saját erejükből egyenként 200.000 forin ton felüli összeget ruháztak be. Az elkövetkezendő évben az építkezéseket minden vonalon január 1-vel meg kell kezdeni.

Termelőszövetkezeteinknek körülbelül 25—30 sz.ázalékában — az állami kötelezettségek teljesítése mellett — a tagok jövedelme elérte, sőt méghaelőző számunkban közöltük. Az alábSzarvasmarha áilománvunk ovábh csökkent és minőséae sem kielégítő

\

valamint a járási tanács végrehajtóbizottságai nem adnak megfelelő segítséget a gépállomásoknak.

A gépállomások eredményeit to. vábbfejlesztve, a hibákat kijavítva, a megyei mezőgazdasági igazgatóság alaposabb munkájával, valamint a párt- és tanácsszervek segítségével, a lehetőségekhez mérten még 1955- ben üzemekké kell átalakítani gépállomásainkat. Nagyobb, alaposabb körültekintéssel kell elkészíteni az 1955. évi terveket és ezeket feltétlenül össze kell hangolni a termelőszövetkezetek terveivel. A gépállomásokon még 1955 első negyedében ki kell alakítanunk a helyes brigádszervezeteket Minden brigádot meghatározott helyre kell beosztani, s a területen jelentkező munkaigényeknek megfelelően kell elosztani közöttük a gépeket. Még a tél folyamán le kell váltani a nem megfelelő brigádvezetőket és politikailag, szakmailag megfelelő brigádvezetőkkel őket pótolni.

A Központi Vezetőség határozata alapján a mezőgazdaság szakemberekkel való megerősítésében is igen nagy lehetőségek nyíltak. Megyénkben 320 agronómus, 92 állattenyésztő és 130 egyéb mezőgazdasági problémákkal és ügyekkel foglalkozó szakember van. Agronómusainknái általános hiba, hogy nem lelkesednek az újért, nem harcolnak az úi módszerek megvalósításáért. Ennek egyik oka, hogy agronómusaink nagyrésze sem politikailag, tsem szakmailag nem képezi magát, a feladatok végrehajtásához ezért nincs megfelelően felvértezve Igen súlyos hiba az is. hogy az üzemekben és különböző vállalatoknál dolgozó, mintegy 200 főnyi jólképzett agronó- musból eddig összesen csak nyolc embert vittünk át mezőgazdasági területre.

Ezekből a tényekből tanulnunk kell. a felsorolt hibákat még 1955 első negyedévében ki kell küszöbölnünk. Pártunk és kormányunk határozata értelmében elsősorban a termeléssel közvetlenül érintkező területeket káderekkel meg kell erősítenünk.

Kenyérsaoona termelésünket biz'osabb alapokra kell helyezni

A következő időkben kevesebb hibával, nagyobb harci kedvvel és odaadással kell munkánkat végezni, összefogott egyesült erővel harcolnunk a feladatok végrehajtásáért. Elsősorban a kenyérgabona termelését kell az eddigieknél sokkal biztosabb alapokra helyezni.

Kenyérgabona vetésterületünket az elmúlt évihez viszonyítva felemeltük és a felemelt vetéstervet túlteljesítettük. A kenyérgabonavetésre megszabott határidőt az idén csak néhány nappal léptük túl. Az előző években legtöbbször jóval határidő után vetettünk el. Kenyérgabona területeinknél 0 vetésterületek kiválasztása a termelőszövetkezeteknél és az egyéni dolgozóknál sokkal nagyobb gonddal történt. Valameny- nyi termelőszövetkezetünknél elkészítettük a helyes vetési sorrendet. A kormányzatunk által rendelkezésünkre bocsátott 2ő0 vagon minőségi vetőmagot dolgozó parasztságunk becserélte és így jobb vetőmagot vetettünk. Meg kell szerveznünk továbbá a vetésápolásokat, biztosítanunk kell, hogy tavasszal állóvíz ne maradjon a vetéseken. Idejében meg kell kezdeni a fegasolást, szükség esetén a hengerezést és az eddigieknél alaposabban meg kell szervezni a gyomirtást. Mindezek mellett, jól fel kell készülni az aratásra és az idei 4—5 százalékos szemveszteséget minimálisan egy százalékkal kell csckkentenünk. Már tavasztól kezdve törődjünk ° talaj jó előkészítésével, hogy a kenyérgabona az idei 30 százalékos jó eióvelemény helyett

1955-ben 45 százalékban jó elővete- mény után kerüljön a földbe. Minden gyenge minőségű talajt alá kell trágyázni. Biztosítanunk kell, hogy a rendelkezésre álló műtrágya gazdaságosan és célszerűen legyen felhasználva. Szükséges, hogy minél

nagyobb területen minőségi vetőmagot vessünk. Termelőszövetkezeteink, válasszák a legjobb táblákat vetőmagtermelő tábláknak. Ebben a munkában nyújtsanak az agronómu- sok az eddiginél nagyobb segítséget.

A már felsorolt feladatok mellett meg kell teremteni állattenyésztésünk alapját — n takarmány termesztését. Szem előtt kell tartanunk, amit Hegedűs elvtárs a Központi Vezetőség ülésén mondott: „megfelelő takarmánymennyiség nélkül nincs állattenyésztés“. A tél folyamán össze kell gyűjteni a trágyalevet, a baromfitrágyát és egyéb alkalmas trágyát, összesen legalább 25 ezer katasztrális hóid legelőt és vétett le kell trágyázni, minden talpalatnyi legelőn a legelőápolást el kéil végezni. Ezt a munkát is közös iigy- gyé kell tenni, ehhez pedig szükséges, hogy a legeltetési bizottságokat még január hónapban felülvizsgáljuk, és ahol nem megfelelőek, javasolnunk keli újraválasztásukat. Rétjeinken a tavasz folyamán biztosítani kell a füvetőmagfogást legalább 2000 katasztrális hold területen. A leromlott rétek és legelők felújítását mar 1955-ben 2—3000 katasztrális holdon kell megkezdeni. Legalább 2500 katasztrális holdon meg kell valósítanunk a rétek és legelők öntözését. Mindezen túl fokozni kell a silóíakarmány készítését. 1955-ben legalább 35 százalékkal túl kell teljesíteni az 1954. évi silózást, ehhez fokozni keil a silótakarmány termesztését és a silógödrök építését. Fokoznunk kell kukoricatermelésünket is, mert az abraktakarmány alapja a kukorica. Rosszul okoskodnak azok a termelőszövetkezetek, vagy egyéni gazdák, akik az árpaterület növelésével kívánják abrak-» takarmányukat biztosítani.

A mezőgazdaság fejlesztésének ügyét megyénk minden dolgozója ügyévé kell tenni

A talajerő visszapótlásának meggyorsítása érdekében növelnünk kell trágyatermelésünket, a trágyát a tél folyamán ki kell hordani. Ehhez segítséget kell adjanak a járművekkel rendelkező szervek, elsősorban a gépállomások. A terméshozam fokozása érdekében meg kell valósítanunk a helyes szakaszos trágyake- zelést. Különös gonddal használjuk ki a telet arra is, hogy a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák mezőgazdasági gépeiket és eszközeiket legkésőbb február 20-ig javítsák ki. Gondoskodnunk kell, hogy elegendő új kisgép és mezőgazdasági eszköz álljon dolgozó parasztságunk rendelkezésére; biztosítanunk kell, hogy gépállomásaink munka- és erőgépei február 20-ra a legjobban ki legyenek javítva.

Az egész mezőgazdaságot gyökereiben átformáló párt- és kormány- határozattal kapcsolatban leszögezhetjük, hogy már tettünk valamit e határozatok végrehajtása érdekében, de ez még korántsem elegendő. De még mindig nem sikerült megyénkben megvalósítani azt, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének ügyét megyénk dolgozó népének egységes ügyévé tegyük. Pedig az 1954 októberi Központi Vezetőségi ülés világosan, félreérthetetlenül aláhúzta, hogy ez a politika helyes. A továbbiakban éppen ez a történelmi jelentőségű határozat biztosítja, hogy az új szakasz a továbbiakban még eredményesebben fog előrehaladni.

★

A beszámoló után többen felszólalásra jelentkeztek. • A felszólalások közül néhányat lapunk következő számában közölni fogunk.

Sok cukorka* és csokoládéuídonsáooi gyárt 1955-ben a szerencsi csoVotádégyár

A szerencsi csokoládégyárban közvetlenül a karácsonyi vásárra készült édességek gyártásának befejezése után, azonnal megkezdték o húsvéti cukorkák és csokoládék készítését. 19S5 húsvétidra ugyanis közel mégegyszer annyi húsvéti figurát akarnak gyártani, mint az elmúlt évben.

Ez év januárjában számos új géppel is gazdagodik a csokoládégyár. Többek között öt új keverő üstöt, nagy mártogatókat, két hatalmas, 10 mázsa csolzoládé befogadására alkalmas keveri} edényt és egy a diósgyőri nehézszei számgépgyárban gyártott, a csofcoiadégyárban. eddig

nagyon hiányolt leporoló gépel kirp a szerencsi csokoládégyár.

Rövidesen több új helyiséggel is bővül a. gyár. Elkészül az új háromemeletes anyagraktár s a máriogalo helyiségek területéi is megkétszerezik.

Az új gépekkel és épületekkel gazdagodó csokoládégyár az új esztendőben számos kellemes meglepetést tartogat az ,Adesszéjúák“ számára. Az 1955-ös új gyártmányok közül rö videsen az édességboltokba kerül az ízletes „Előre“ nougat és a „Kékes“ nevű csoki. Még januárban, megkezdik egy újfajta, csokoládéval lőliötl cukorka és több új karamellaféleség gyártását is.

/