Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-05 / 3. szám

Szerda, 1955. január 5. iSSZAKMAGYARORSZAV, Értekezlet megyénk it szőgazrtaságának eredményeiről és feladatairól A Borsod- Abauj-Zemplén menyei í cinács végrehajtóbizoitsága és a Hazafias Népfront megyei bizottsága 19H december 29-én Miskolcon a SZOT nagytermében értekezletet tar­tott. Az előadói beszámolót Busznyák András elvtárs, a megyei mezőgaz­dasági igazgatóság vezetője tartotta. A beszámoló kivonatánál; első részét A párt és kormány decemberi hatá Tucaténak megjelenése óta e téren is vannak kezdeti eredményeink. Tény azonban, hogy sem állattenyésztőink, cm állattenyésztéssel foglalkozó gaz­dáink, termelőszövetkezeteink nem váltak még korszerű állattenyésztőkké, munkájuk iucg mindig külterjca és így nem biztosit megfelelő jövedel­met. Mindez hátráltatja népünk hús sál, téjje!, zsírral való ellátását. Az állattenyésztés problémakörén belül a szarvasmarhatenyésztés kérdé- r-' í- szeretném kiemelni. E téren 1954 olső szakaszának tervfeladatát nem ■teljesítettük, sőt az előző évi 185.824 darabból álló szarvasra?,rhaáliomány ét'vre 185.599 darabra csökkent. Ugyanakkor a minő ég sem emelke­dett kielégítően. Még súlyosabb a helyzet a tejter­melés terén. Bár a fejési átlag az el­múlt évhez viszonyítva, mintegy "—400 literrel javult, még most ia alig '. i el az évi 1400—1600 litert a meg­kívánt 2000—2200 literrel szemben. Nyíltan meg kell mondanom, amit < cry ebként a tények is bizonyítanak, hogy szarvasmarhatenyésztésünkkel komolyan még nem is foglalkoztunk. r‘zarvasmarhatenyéfizt esünk fellendi- 1 -se érdekében jobban kell a terme- M-si bizottságokra támaszkodnunk. A következő évben legalább 20 termotő- .•-övetkezetünknél törzstenyészetet kell ’ialakítani. 1955-ben legalább nyolo ! özséget kell a törzstenyésztésho be­fonnunk. Ezen túlmenően elsőrendű r'ladatkónt biztosítanunk kell a meg­lévő apaállatállomány jobb körülmé­nyek közó való helyezését és megfe'olő minőségű apaállatok folyamatos be- f-zerzését. Kérjük a földművelésügyi i »misztériumot, hogy az eddigiektől i itérően megyénk részére a jövőben tohetőleg jóminőségü és ismert, szár­mazású, jó tulajdonságokkal rendol- ’ezö apaállatokat biztosítson és egy- ' an adjon segítséget ahhoz hogymeg- ■fjielő apaállatok beállításával a faj­ták tenyésztési alapját raegteremthes- ' ük. Ehhez 1955 ben legalább 35—10 1 orzderes és magyar szürke apaállat szükséges. Figyelembe kell vennünk továbbá- hogy a legkiválóbb apaálla­tok ie csökkenthetik, vagy clveszt­btokban a beszámoló kivonatának második részét ismertetjük. A talaj termőképességét erősen fcc folyásoló két alapvető eljárás: a tarló hántás és az őszi mélyszántás. Sem tarlóhántási, sem őszi mélyszántás! tervünket nem teljesítettük A gabona termesztési és talajjavítás! feladatok mellett a harmadik legfontosabb me zögazdasági feladat állattenyésztő ünk fejlesztése. ladta az erős középparasztok éti jőve delmét. így például Dohai József jö­vedelme az emödi Szabadságharcos term átszövő'kezeiben meghaladja az évi 20.000 forte tof Nagy János, a taktabáji Béke termelőszövetkezet teg.ia 970 munkaegység után mintegy 70.009 forüit jövedelemhez jutott Sok termelőszövetkezetünk gyenge ered mennyel zárt. Ennek a gyenge veze tés, a rossz mnnke''zervezés és a ’aza munkaferve'em volt az ova. Nem fog 'átkoztunk kielégítően az I. típusú termalőszövetkeze’eirkol sem Az I- tinusú esonorfielnk nagvobb ré^ze mtefe"v 70 '■ztorűóks — nem m.úköö'k *»lnp*»7shály szerint és igv csupán k: bg^rpálí" p- át|am. átfpl nyújtott ked y05r^r,Zovpl'ot pnétkiil. hnnv g kÖ7.Öe föt, vezető úton tpo-etr^t -»őro'-vmné V ketvznfen '"iteftos0!» vál tectateunV kel! ós meg kel! teremte- nitek s feHételeVet- bogv ezek a tér me’ő'zövgtknzetek e—é'y.scge? z,--rn á hpn. ló! mű Vöd jenek és fcllődtenek. IVtenállenft’Votó hogv községi sok­szor texasi tanácsaink sem éreznek kenő foio»é»ssó.vö^ termelőszövetkeze­teinkért. nem szívlelik meg pártunk­nak és kormányzatunknak a terme- lőszövetkezetekre vonatkozó határo­zatait Patronáló üzemeink többsévé órt'ik-'R segítséget nyuttott a terme­lőszövetkezeteknek. A patronáló mozgalom további fejlesztése és ele- vennététele továbbra is igen fontos feladat. összegezve, megállapíthattuk, hogy a decemberi határozat óta és kor­mányzatunk egyéb intézkedései nyo­mán termelőszövetkezeteinkben jobb lett a munkakedv. p. munkafegyelem. Számos termelőszövetkezetünkben, az egyénileg dolgozó parasztoknál is jobb eredményt értek el. A mező- gazdasági termelés gyors fellendítése érdekében sokat segített államunk az egyénileg dolgozó parasztokon, de még többet termelőszövetkezetein­ken. Legfőbb célunk, hogy az elkövet­kezendő évben a jó termelőszövet­kezetek páldáia nyomán a jelenleg közepesen működött termelőszövet­kezeteket a jól működők színvonalá­ra. a gyenge termelőszövetkezeteket pedig a közepesen működő termelő- szövetkezetek színvonalára emeljük. Gépállomásaink munkájáról A júniusi határozat óta a párt- és kormányhatározat szellemében me­gyénk gépállomásain is jelentős vál­tozás történt, amelynek következté­ben már biztató kezdeti eredmények mutatkoznak. Javult gépállomá­sainknak szakmai és politikai szín­vonala. Gépállomásaink az előző év­hez viszonyítva — különösen a szán­tásoknál és vetési munkálatoknál — lényegesen jobb munkát végeztek. Javult a gépállomások és termelő- szövetkezetek közötti viszony, ter­melőszövetkezeteink ma már nagyobb politikai és szervezeti segítséget kap­nak a gépállomásoktól. Az, elmúlt év­ben a fontosabb erő- és munkagépek száma is megnövekedett. Javult gép­állomásainkon a műhelyfelszerelés, megnövekedett szerszámgép park­juk, amely egyik alapfeltétele az erőgépek eddiginél lényegesen jobb kijavításának. Gépállomásaink mű­szaki megerősítésére 14 mérnököt és 257 gyakorlati szakmunkást, trakto­rost és szerelőt helyeztünk ki. Mind­ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy gépállomásainkon megteremtsük a párt- és kormányhatározat eredmé­nyes végrehajtásának előfeltételeit. Meg kell állapítani azonban, hogy mindezek ellenére sem javult olyan mértékben gépállomásaink munká­ja, mint ahogyan ezt. a jelenlegi me­zőgazdasági feladatok megkövetelik. Gépállomásaink többsége nem telje­sítette éves tervét; sem a termelő- szövetkezeteknél, sem pedig az egyénileg dolgozó parasztoknál nem tett eleget szerződésben vállalt köte­lezettségeinek. Ezeknek a hiányos­ságoknak súlyos politikai és gazda­sági kihatásaik vannak. Míg me­gyénkben minden üzem ért el ered­ményeket az önköltség csökkentése terén, addig gépállomásainknál ál­talánosságban nem csökkent, hanem emelkedett az önköltség. Ez abból adódik, hogy gépállomásainkon a társadalmi tulajdon védelmére nem fordítanak kellő gondot. A hibák oka elsősorban a laza, felületes ve­zetés. Maga a megyei mezőgazdasá­gi igazgatóság sem biztosította az előfeltételeket ahhoz, hogy gépállo­másaink ténylegesen szervezett üze­mekké alakuljanak át. A gépállo­mások falun a munkásosztály előre­tolt bástyái, ezt a megbízatásukat azonban csak akkor teljesíthetik, ha üzemi szervezettséggel dolgoznak. Gépállomásaink vezetői nem fog­lalkoznak kellő mértékben a dolgo­zókkal. Keveset törődnek kulturális és szociális helyzetükkel, sőt saiát továbbképzésüket is elhanyagolják. A továbbtanulás hiányának tudható be, hogy a vezetésben gyakran elő­fordul kapkodás, a munkák alapos szervezésének hiánya. A megyei me­zőgazdasági igazgatóság es a megyei, hetik teljesítőképességüket, minó’ség­Ä sertéstenyésztés hatalmas sikerei Sertéstenyésztésünk területen is van­nak kezdeti eredményeink, sőt nem cjy termelőszövetkezetünk jövedelme nagy részét a sertésállományból, illetve i nnak szaporulatából biztositolta. Az állomány az elmúlt évi 185.000 darab­bal szemben ezév októberében 334.500 darabra emelkedett. Sertésállomá­nyunk növelésére, illetve ezen belül az a n y ak o ea állom r n y fejlesztésére mégis nagyobb gondot ke l fordíta­nunk. A megyében legjobban bevált mangalica sertések mellett nagyobb gondot kell fordítani a hússertések és az árusüldő tenyésztésére is. Az utóbbinál nagyobb takarmányszükség­lettől kell számolni. 1955. évi tervüúk készítésénél már figyelembe kell yen­s'ünk ezt a nagyobb szükségletet, ne­hogy a hizlalt sertések takarmány- hiány miatt félkész állapotban kerül­jenek levágásra. A feladatok mellett lényegesen nagyobb gondot kell fordí­tani a tenyészkanok tenyészkondícló- jára is. Juhtenyésztésünk mennyiségi és gyapjútermelési vonalon országosan is a legjobb eredményt érte el. Ebben az évben állományunk több mint 20 ezer darabbal emelkedett. Gyapjúter­melésünk elérte a juhonkénii 4 kilo­grammot. A minőség gyors feljavítása érdekében azonban kostelepokct kell létesítenünk, hogy minőségi szelek­cióval csak a kivánalmaknak legjob­ban megfe'elö minőségű gyapjút adó kosok kerüljenek tenyésztésre. Ren­deznünk kell a juhtenyésztés fejlesz­A mezőgazdasági építkezés kérdése Növényi emelési, állattenyésztési és talajjavítóéi feladataink mellett igen fontos kérdés az. építkezés kérdéso is. Megállapíthatjuk, hogy ezen a téren a korábbi érvekben igen kis íervfel- sdatokat kaptunk. A túlzott takaré­koskodás a gépállomásokon a géppark rongálódásához vezetett és milliós ká­rokat okozott. A gépek megfelelő ki­javítását is megnehezítette ez, ter­melőszövetkezeteinknél pedig igen komoly mértékben hátráltatta az állat, tenyésztés fejlesztését 1951-ben már jobb volt a helyzet, közigazgatási be­Termelőszövetkezeteink helyzete Termelőszövetkezeteink a kormány­program után számbelileg ugyan c okként«k. gazdaságilag és szerveze. (fiísg; jüocbasi megerősödtek. javító hatásukat, ha nem megfelelő körülmények között élnek. Éppen őzért a következő időkben tanácsaink Ó3 szakembereink egyik legfontosabb fe’adaía az legyen, hogy blztonttsák az apaállatok tenyésztéséhez szüksé­ges körülményeket. Javítanunk kell a mesterséges termékenyítő á1 lomás munkáját is, biztosítanunk kell. hogy ez az eljárás minél nagyobb teret hó­dítson. A törzskönyvezést biztos a’a nokra kell helyeznünk, nem engedhet­jük meg 1955 ben sem, hogy a törzs­könyvezésből, illetőleg az ellenőrzés­ből kimaradjanak az olyan egyedik, amolyok a körülmények megjavítása e-etén elérhetnék a kívánt mértéket. Összegezve: szarvasmarha ten veszté­sünkben 1955 bon el kell érnünk a meglévő állomány 12—15 százalékkal való javítását; termelőszövetkezete inknél a javulá nak legalább 30 szá­zalékosnak kell lennie. Meg kell szün­tetnünk azt az irányzatot, amely csak a darabszám biztosítására törekedett és nem vette figyelembe az istállóállo. mány értékét. Végérvényesen meg kell szüntetnünk az 1. 2. 3 literes fe- jósi átlagokat. A szarvasmarliaállo- mány megjavításának egyik igen fon­tos előfeltétele természetesen a takar, mánytermesztésről való gondo-kodá.s, amire a, későbbiek folyamán még ki fogok térni. Megyénkben a lótenyésztési kedv a decemberi határozat ófa lényegesen megnövekedett. Bizonyítja ezt, hogy az 1953. évi 31.504 darabbal szemben 1400 darabos növekedés van 6u ezen belül kancaállományunk 12.024 darab­ról 13.180 darabra emelkedett. Meg kell említeni e téren azonban olyan holytolen jelenséget, amely általános­ságban is, de különösen termelőszö­vetkezeteinknél tapaszta’ható. Azt, hogy a lóátiományt a szarvasmarba- és egyéb állatállomány rovására túl­zottan takarmányozzálc. E téren ko­moly fordulópontot kell elérni, nehogy a ,;Szép ló“ jelige Watt • Jófartásrunk állattcnvész.té ünk többi részének ro­vására fejlődjön. Igen fontos, hogy a legmegfelelőbb fajták és egyellek “— így a lipicai és a magyar félvér gaz­dasági tíousjai , kiválasztásával ló­tenyésztésünk további fejlesztését biz­tosítsuk. tése érdekében a legelő és a takar­mány kérdését is. Baromfitenyésztésünkben is vannak eredmények. A tyúkállományban az 1953. évihez viszonyítva másfélszeres emelkedés mutatkozik. A minőség is javult, amiben baromfikeltető állomá­saink voltak segítségünkre. Kicsi az, eredmény azonban a víziszárnyasok, valamint a pulykatenyésztésben. 1955- ben az egyéni és termelőszövetkezeti gazdaságokban, ahol arra lehetőség van, el kell terjeszteni ezeknek az állatoknak nagybani tenyésztését. Az 1955. évi terv készítésénél figyelembe kell vennünk a baromfiállomány ta­karmányszükségletének kielégítését. A méztermelés növelése érdekében termelőszövetkezeteinknél már folyik a méhcsaládok telepítése és a kezelők méhészeti oktatása. E téren is kedvez,ő eredményeink vannak, amelyek igen biztatóak arra, hogy az idényre a kaptáros méhészetek száma a termelő­szövetkezeteknél jelentősen emelked­jen. 1954-ben négy termelőszövetkezetnél kezdtük meg a hal tenyésztést. Ebben még kevés tapasztalattal rendelkez­tünk, ezért nehézségeink voltak, az ezévi tapasztalatok azonban már ele­gendőek arra, hogy a jövőévben szép eredményeket érhessünk el. A halután- pótlás biztosítására a szikszói Vörös Csillag termelőszövetkezet ezévi szé­nen fejlett ivadékai lehetőséget nyui- tanak arra, hogy megfelelő aklimatl- zált ponttyal rendelkezzünk. rnházásokkal együtt több mint 35 millió forint értékű létesítményt épí­tettünk fel. Termelőszövetkezeteink saját hozzájárulásukkal több mint tíz millió forinttal egészítették ki az, előbbi összeget. Voltak olyan termelő, szövetkezeteink, mint például a takta. baji és a kesznyóteni is, amelyek sa­ját erejükből egyenként 200.000 forin ton felüli összeget ruháztak be. Az el­következendő évben az építkezéseket minden vonalon január 1-vel meg kell kezdeni. Termelőszövetkezeteinknek körül­belül 25—30 sz.ázalékában — az állami kötelezettségek teljesítése mellett — a tagok jövedelme elérte, sőt mégha­előző számunkban közöltük. Az aláb­Szarvasmarha áilománvunk ovábh csökkent és minőséae sem kielégítő \ valamint a járási tanács végrehaj­tóbizottságai nem adnak megfelelő segítséget a gépállomásoknak. A gépállomások eredményeit to. vábbfejlesztve, a hibákat kijavítva, a megyei mezőgazdasági igazgatóság alaposabb munkájával, valamint a párt- és tanácsszervek segítségével, a lehetőségekhez mérten még 1955- ben üzemekké kell átalakítani gép­állomásainkat. Nagyobb, alaposabb körültekintéssel kell elkészíteni az 1955. évi terveket és ezeket feltét­lenül össze kell hangolni a termelő­szövetkezetek terveivel. A gépállo­másokon még 1955 első negyedében ki kell alakítanunk a helyes brigád­szervezeteket Minden brigádot meg­határozott helyre kell beosztani, s a te­rületen jelentkező munkaigényeknek megfelelően kell elosztani közöttük a gépeket. Még a tél folyamán le kell váltani a nem megfelelő brigád­vezetőket és politikailag, szakmailag megfelelő brigádvezetőkkel őket pó­tolni. A Központi Vezetőség határozata alapján a mezőgazdaság szakembe­rekkel való megerősítésében is igen nagy lehetőségek nyíltak. Megyénk­ben 320 agronómus, 92 állattenyész­tő és 130 egyéb mezőgazdasági prob­lémákkal és ügyekkel foglalkozó szakember van. Agronómusainknái általános hiba, hogy nem lelkesed­nek az újért, nem harcolnak az úi módszerek megvalósításáért. Ennek egyik oka, hogy agronómusaink nagyrésze sem politikailag, tsem szakmailag nem képezi magát, a fel­adatok végrehajtásához ezért nincs megfelelően felvértezve Igen súlyos hiba az is. hogy az üzemekben és különböző vállalatoknál dolgozó, mintegy 200 főnyi jólképzett agronó- musból eddig összesen csak nyolc embert vittünk át mezőgazdasági te­rületre. Ezekből a tényekből tanulnunk kell. a felsorolt hibákat még 1955 első negyedévében ki kell küszöböl­nünk. Pártunk és kormányunk hatá­rozata értelmében elsősorban a ter­meléssel közvetlenül érintkező terü­leteket káderekkel meg kell erősí­tenünk. Kenyérsaoona termelésünket biz'osabb alapokra kell helyezni A következő időkben kevesebb hi­bával, nagyobb harci kedvvel és oda­adással kell munkánkat végezni, összefogott egyesült erővel harcol­nunk a feladatok végrehajtásáért. Elsősorban a kenyérgabona terme­lését kell az eddigieknél sokkal biz­tosabb alapokra helyezni. Kenyérgabona vetésterületünket az elmúlt évihez viszonyítva fel­emeltük és a felemelt vetéstervet túlteljesítettük. A kenyérgabona­vetésre megszabott határidőt az idén csak néhány nappal léptük túl. Az előző években legtöbbször jóval ha­táridő után vetettünk el. Kenyérga­bona területeinknél 0 vetésterületek kiválasztása a termelőszövetkezetek­nél és az egyéni dolgozóknál sokkal nagyobb gonddal történt. Valameny- nyi termelőszövetkezetünknél elké­szítettük a helyes vetési sorrendet. A kormányzatunk által rendelkezé­sünkre bocsátott 2ő0 vagon minőségi vetőmagot dolgozó parasztságunk be­cserélte és így jobb vetőmagot ve­tettünk. Meg kell szerveznünk to­vábbá a vetésápolásokat, biztosíta­nunk kell, hogy tavasszal állóvíz ne maradjon a vetéseken. Idejében meg kell kezdeni a fegasolást, szükség esetén a hengerezést és az eddigiek­nél alaposabban meg kell szervezni a gyomirtást. Mindezek mellett, jól fel kell készülni az aratásra és az idei 4—5 százalékos szemvesztesé­get minimálisan egy százalékkal kell csckkentenünk. Már tavasztól kezd­ve törődjünk ° talaj jó előkészítésé­vel, hogy a kenyérgabona az idei 30 százalékos jó eióvelemény helyett 1955-ben 45 százalékban jó elővete- mény után kerüljön a földbe. Min­den gyenge minőségű talajt alá kell trágyázni. Biztosítanunk kell, hogy a rendelkezésre álló műtrágya gazda­ságosan és célszerűen legyen fel­használva. Szükséges, hogy minél nagyobb területen minőségi vetőma­got vessünk. Termelőszövetkezeteink, válasszák a legjobb táblákat vető­magtermelő tábláknak. Ebben a munkában nyújtsanak az agronómu- sok az eddiginél nagyobb segítséget. A már felsorolt feladatok mellett meg kell teremteni állattenyészté­sünk alapját — n takarmány ter­mesztését. Szem előtt kell tartanunk, amit Hegedűs elvtárs a Központi Vezetőség ülésén mondott: „megfe­lelő takarmánymennyiség nélkül nincs állattenyésztés“. A tél folya­mán össze kell gyűjteni a trágyale­vet, a baromfitrágyát és egyéb alkal­mas trágyát, összesen legalább 25 ezer katasztrális hóid legelőt és vé­tett le kell trágyázni, minden talpa­latnyi legelőn a legelőápolást el kéil végezni. Ezt a munkát is közös iigy- gyé kell tenni, ehhez pedig szüksé­ges, hogy a legeltetési bizottságokat még január hónapban felülvizsgál­juk, és ahol nem megfelelőek, java­solnunk keli újraválasztásukat. Rét­jeinken a tavasz folyamán biztosí­tani kell a füvetőmagfogást legalább 2000 katasztrális hold területen. A leromlott rétek és legelők felújítását mar 1955-ben 2—3000 katasztrális holdon kell megkezdeni. Legalább 2500 katasztrális holdon meg kell valósítanunk a rétek és legelők ön­tözését. Mindezen túl fokozni kell a silóíakarmány készítését. 1955-ben legalább 35 százalékkal túl kell tel­jesíteni az 1954. évi silózást, ehhez fokozni keil a silótakarmány ter­mesztését és a silógödrök építését. Fokoznunk kell kukoricatermelésün­ket is, mert az abraktakarmány alapja a kukorica. Rosszul okoskod­nak azok a termelőszövetkezetek, vagy egyéni gazdák, akik az árpa­terület növelésével kívánják abrak-» takarmányukat biztosítani. A mezőgazdaság fejlesztésének ügyét megyénk minden dolgozója ügyévé kell tenni A talajerő visszapótlásának meg­gyorsítása érdekében növelnünk kell trágyatermelésünket, a trágyát a tél folyamán ki kell hordani. Ehhez segítséget kell adjanak a járművek­kel rendelkező szervek, elsősorban a gépállomások. A terméshozam foko­zása érdekében meg kell valósíta­nunk a helyes szakaszos trágyake- zelést. Különös gonddal használjuk ki a telet arra is, hogy a termelő­szövetkezetek és egyéni gazdák me­zőgazdasági gépeiket és eszközeiket legkésőbb február 20-ig javítsák ki. Gondoskodnunk kell, hogy elegendő új kisgép és mezőgazdasági eszköz álljon dolgozó parasztságunk rendel­kezésére; biztosítanunk kell, hogy gépállomásaink munka- és erőgépei február 20-ra a legjobban ki legye­nek javítva. Az egész mezőgazdaságot gyöke­reiben átformáló párt- és kormány- határozattal kapcsolatban leszögez­hetjük, hogy már tettünk valamit e határozatok végrehajtása érdekében, de ez még korántsem elegendő. De még mindig nem sikerült megyénk­ben megvalósítani azt, hogy a mező­gazdaság fejlesztésének ügyét me­gyénk dolgozó népének egységes ügyévé tegyük. Pedig az 1954 októ­beri Központi Vezetőségi ülés vilá­gosan, félreérthetetlenül aláhúzta, hogy ez a politika helyes. A továb­biakban éppen ez a történelmi je­lentőségű határozat biztosítja, hogy az új szakasz a továbbiakban még eredményesebben fog előrehaladni. ★ A beszámoló után többen felszó­lalásra jelentkeztek. • A felszólalások közül néhányat lapunk következő számában közölni fogunk. Sok cukorka* és csokoládéuídonsáooi gyárt 1955-ben a szerencsi csoVotádégyár A szerencsi csokoládégyárban köz­vetlenül a karácsonyi vásárra ké­szült édességek gyártásának befeje­zése után, azonnal megkezdték o húsvéti cukorkák és csokoládék ké­szítését. 19S5 húsvétidra ugyanis kö­zel mégegyszer annyi húsvéti figu­rát akarnak gyártani, mint az el­múlt évben. Ez év januárjában számos új gép­pel is gazdagodik a csokoládégyár. Többek között öt új keverő üstöt, nagy mártogatókat, két hatalmas, 10 mázsa csolzoládé befogadására alkal­mas keveri} edényt és egy a diós­győri nehézszei számgépgyárban gyártott, a csofcoiadégyárban. eddig nagyon hiányolt leporoló gépel kirp a szerencsi csokoládégyár. Rövidesen több új helyiséggel is bővül a. gyár. Elkészül az új három­emeletes anyagraktár s a máriogalo helyiségek területéi is megkétszere­zik. Az új gépekkel és épületekkel gaz­dagodó csokoládégyár az új eszten­dőben számos kellemes meglepetést tartogat az ,Adesszéjúák“ számára. Az 1955-ös új gyártmányok közül rö videsen az édességboltokba kerül az ízletes „Előre“ nougat és a „Kékes“ nevű csoki. Még januárban, megkez­dik egy újfajta, csokoládéval lőliötl cukorka és több új karamellaféleség gyártását is. /

Next

/
Thumbnails
Contents