Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-30 / 25. szám

5 Üdi l*—.,.- jMk VFifPit PUWU HÍREK A MEZŐGAZDASÁGBÓL z4 tiszakesziek nagy gond ja ... Hep mint nap beszélünk a mezőgaz­daság fejlesztéséről, hiszen minden­napi életünkkel, jövőnkkel, szükség­leteinkkel van szoros kapcsolatban. Ettől függ a több élelmiszer, a több kenyér, hús, zsír biatbsítása, élet- színvonalunk általános emelése. Do nemcsak beszélni kell a nagy feladat, ró!, hanem tettekkel kell segíteni megoldását, el kell hárítani htjából az akadályokat, hogy megvalósíthas­suk a párt és a kormány határozatát. Igen helyes lenne, ha a mezőc-áti járási tanács mezőgazdasági osztálya megszívlelné azt a levelet, amelyet ifj. Gyenge Imre írt Tiszakesziröl. „Községünk eddig minden esetben becsülettel eleget, tett beadási l;ölc- lezcttségének, különösen a hízottser. fés beadásban. De még jobb is le­hetne az eredmény, ha nem gátolná olyan hiba, amelyet — úgy gondol­juk — meg lehlet szüntetni, A. sertéshízlaláshoz darára van szükség. Az Alkotmány termelőszö­vetkezetnek van is darálója, ami igen örvendetes a tiszakesziek szem­pontjából, hiszen legközelebb nyolc, kilométerre, Mezőcsdt'on van daráló. Igen ám, csakhogy baj van a daráló­val, azaz nem is darálóval, hanem az üzemanyaggal... Kiszámítottuk, hogy havonta 500 kilogramm benzin­re és 100 kilogramm kenőolajra van szükségünk ahhoz, hogy elvégezzük a szükséges darálásokat. Az elnök elvtárs be is küldte az igénylést. Hanem a járási tanács mezőgazda­sági osztályún másként gondolkod­tak, ki tudja milyen okból. Ügy gon­dolták elegendő lesz 300 kilogramm benzin és 21 kilogramm kenőolaj is. Természetesen nem elegendő. Annyi kellene, amennyit kértünk. így az­után minden hónapban néhány na­pot állunk, hiába lenne, munka, hiá- J/a hozzák a darálnivalót. A darálás a termelőszövetkezetnek is haszon, kereseti lehetőség, a dol­gozó paraszroknak is haszon, hiszen kellően tudják hizlalni á sertésállo- nufliyt, az egész népnek haszon, mert több lesz a hús, a zsír. Nagyon sze­retnénk, ha a járási tanács végre el­intézné az üzemanyag problémát.. Igaza van Gyenge elvtársnak. A ta­nácsszervnek ilyen problémák meg­oldásában segítenie kell a termelőszö­vetkezeteket, községeket. Terraelétfiprtol! versenye A horsednádasdi Uj mozgalom ter­melőszövetkezeti csoport dolgozói versenyre hívták a járdánházi ter­melőszövetkezeti csoportot. Felaján­lásokat tettek, amelyekkel erősíteni akarják a termelőszövetkezetet. A helyes trágyázásra cs a tavaszi szán­tás jó és időben való megkezdésére különösen nagy gondot fordítanak. A verseny-mozgalomhoz csatlakoztak a község egyénileg dolgozó paraszt­jai is. ÉV OTJA-. A szuliakállóiak csatlakoztak Lak község versenyfelliivásáLioz Szühafcálló község dolgozó paraszt­jai csatlakoztak Lak község ver­senyfelhívásához, vállalásaik telje­sítésével készülnek a felszabadulás tizedük évfordulójának megünnep­lésére. Varga Gyula dolgozó paraszt vál­lalta, hogy egészévi sertés, mar’ria, tojás és baromfi beadását még eb­ben a hónapban teljesíti, félévi adó­ját pedig márciusiban kifizeti. Sertés, marha és baromfi beadási kötele­zettségének már eleget is tett. Boros Benedek ‘egészévi sertés és marha­beadását februárban teljesíti, Ta­mási Józsefné szintén februárban teljesíti egész évi sertés, baromfi to­jás és marhabeadási kötelezettségét. Tóth János vállalta, hogy félévi tojás, baromfi, sertés és marhabe­adását márciusban teljesíti. Kovács József félévi adóját április 4-ig be­fizeti. A kázsmárkiak sem akarnak szégyent vállán* Kázsmárk község dolgozó Parasztjai is csatlakoztak a felszaba­dulási versenyhez. Versenyre hívták a szikszói járás valamennyi ter­melőszövetkezetét és községét a tavaszi mezőgazdasági munkálatok mi­előbbi elvégzésében. Egyebek között vállalták, hogy első negyedévi adó­fizetési tervüket március 1-ig teljesítik, őszi vetéseiket fejtrágyázzák, a tavasziakat mihelyt a föld engedi azonnal elvetik. A község két ter­melőszövetkezete ugyanakkor páros verseny-szerződést kötött. Példáju­kat követte sok egyénileg dolgozó paraszt is. Sálai rioigazé parasztok yáüsiása Sáta község lakói versenyben álla­nak a csokvaományiákkal. Adóter­vüket havonikint 100 százalékig tel- lesítik, első negyedévi adótervüknek március 25-ig eleget tesznek. A ta­vaszi vetőmagvak tisztítását időben elvégzik, sertés, marha, tej, tojás és baromfibeadási kötelezettségüknek határidő előtt eleget tesznek. fl csohveotPánvia^ ?em akarnak lemaradni Csokvaomány iák elfogadták Sála község versenykihívását. Elhatároz­ták, hogy a trágyakihordást s a ta­vaszi szántást határidőre befejezik, vetéstervüket 110 százalékra teljesitik, Első negyedévi tej-, tojás-, sertés- és marhíabeadási kötelezettségüknek már. eins 20-ig tesznek eleget. Az állat- tenyésztés fejlesztése érdekében gyom. talanítják a legelőt. Lemaradt a putnoki és sátoraljaújhelyi járás a sertéskeadásban Januárban a sertésbegyüjtési terv teljesítésében a járások és a városok a következő helyezést érték el: 1. mezőkövesdi járás, 2. miskolci járás, 3. szikszói járás, 4. szerencsi járás, 5. sárospataki járás, 6. mezőcsáti járás, 7. edelényi járás, 8. ricsei járás, 9. ózdi járás, 10. encsi járás, 11. abaujszántói járás, 12. sátoraljaújhelyi járás, 13. putnoki járás. A városok sorrendje a következő: 1. Sátoraljaújhely. 2. Miskolc, 3. Ózd. 4. Kazincbarcika. Izséfalvaiak párosverseaye Izsófalva község dolgozói hazánk felszabadulásának tizedik) évíoi dú­ló ja tiszteletére elfogadták Lak köz­ség dolgozóinak felhívását és páros­versenybe léptek Mucsony község dolgozó parasztjaival. Vállalták, hogy egy héttel határidő előtt befe­jezik tavaszi vetéstervük teljesítését, rendbehozzák a legelőket és a lege- lőkutakat, fokozzák a területek is- tállótrágyázá-sát, kijavítják a kis_ gépeket, beadási tervüket határidő előtt egy héttel teljesítik. Adóter­vüknek is havonta határidő e’őtt eleget tesznek. Utasok figyelmébe A MÁV forgalmi osztálya közli; Január 30-án, vasárnap a várható gyenge utasforgalom miatt több vo­nat közlekedését beszüntetjük. Kérjük az utazó közönséget, hogy a fenti napon utazni szándékozók előzőleg érdeklődjenek a vonatok in­dulása felöl a forgalmi irodán. Többek között nem fog közleked­ni a Miskolcról Budapestre 6.55-kor induló gyors- és a Budapestről Mis­kolcra 21.56 perckor érkező gyorsvo­nat, valamint a Miskolc-Saujheüy fe­lé induló 21.10 perces vonat sem. A miskolci selyemréti pártoktatás háza •mm Az ormosbányai bányász legényszállő A miskolci Kilián Gyfegy-ginwázium (Erdődi János felvételei) Tf edves olvasónk! Ugye már többször mérgelő­dött azért, hogy némelyik üz­letben a kiszolgálók nem olyan hangnemben beszélnek, mint ahogy azt elvárnánk tőlük. Va­lószínűleg már nőkkel is elő­fordult, hogy az elárusítók „véletlenül" elszámolták magukat, vagy a kért áru kevesebb volt pár dekával. Különösen sokat mérgelődnek az ilyen esetek miatt azok a felsővasgyáriak, akik a 94. számú fűszer- és csemege­üzletben vásárolnak. A napokban meglátogattam az üzletet s a következőket tapasztaltam: Reggel 8 óra. Az üzletben az elárusítók egymással te­referélnek. De mit is csinálhatnának, hiszen nincs kit ki­szolgálni. Ezek a legalkalmasabb percek — véleményük sze­rint —, amikor megbeszélhetik a különböző sporteseménye­ket, a legújabb divatot, pletykát. A rendszerető ember persze akaratlanul is arra gondol, hogy ehelyett inkább portörlőt, seprőt fognának s kitakarítanák az üzletet. (Illetékeseknek érdemes lenne ezen elgondolkodni...) „Röpgyülésüket" azonban az eladók nem sokáig foly­tathatják. Egymásután érkeznek a vevők. Ki „jóreggelt’1, — ki „jónapot" köszön (a gyerekek „kezitcsókolomot”), de mind­egyik köszön. Az elárusítók azonban sokszor úgy látszik nem tartják érdemesnek visszaköszönni — pedig ez úgy illene. Alig telik el egy-két perc, az üzlet tele van vevőkkel Férfiak, nők tolongnak a pult előtt. Az egyik ember munkából jön, a másik odasiet. Egy pufajkás férfi vonja ma­gára figyelmemet. Közvetlenül a pult előtt áll és jópárszer elmondja: — Kérek egy csomag trisót — kérése azonban pusztá­ba kiáltott szó marad. Az elárusítók azokat szolgálják ki, akik most érkeztek, akiknek szebb a ruhájuk, szimpatiku- sabb az arcuk. A fiatalember nyugodtan áll, s amikor feléje néz egy-egy elárusító, türelmesen ismételgeti: — Kérek egy csomag trisót. Nyolc percet áll a pult előtt, míg végre megkapja s blokkot. Nagyot sóhajtva a pénztár felé igyekszik. A pénz­tárosnő azonban nem siet. Ismerőseitől nyugodtan kérdez­geti: „Hogy vagy?’’ „Férjed iszik-e még?’1 Szombaton hová mész táncolni?” Üdvözlöm Jóskát.1’ Öt perces ácsorgás után a fiatalember fizet, s a pultnál kezdi élőiről: *— Kérem a csomag trisót, amit már kifizettem ;: s A kiszolgálók valamennyien megígérik: — Már hozom is. ön a következő. TAe.esak nem hajlandók kiszolgálni. Az ember akarat- lanul is arra gondol, hogy a trisóért valószinüleg a raktárba kell kimenni és egyik elárusító sem akar „sétálni”. A fiatalember felé a boltvezető közeleg. Már-már benne látja megmentőjét, ezért neki is elismétli kérését. — No végre kiszolgálják — gondolom magamban. A boltvezető azonban durván rátámad a férfire: — Mit képzel maga?! Beront ide svájci sapkába, pu- -„jxíába, s azt hiszi, hogy mindjárt hasraesünk maga előtt? — Lenyúl a pult alá, s egy erélyes mozdulattal a pultra dob egy csomag trisót. (Gorombasága miatt a vevők szégyen­keznek.) Pár percig nem történik semmi érdekes. Az egyik vevő jön, a másik megy. A kiszolgálók meg­szokott közönnyel, röviden válaszolgatnak a kérdezősködők- nek. Van olyan vevő, akit kiszolgálnak anélkül, hogy egy árva .szót is szólnának hozzá. Egy fiatalasszony lép be, kék tejeskanna van a kezé­ben. Az 1.50-es csecsemőtejért jött. Hiába — csecsemőtej már nincs, csak 3.60-as szabadtej van. (Csecsemőtejet 10 óráig kellene tartani — s most negyed tíz van.) A fiatalasszony kénytelen szabadtejet vásárolni gyermekének. A következő vevő ismerősöm. Cserni Ágoston, a DIM A­VÁG Gépgyár süllyesztékes kovácsműhelyének sztn- hánovista kovácsa. (Nevét azért írom le, mert ő maga kérte > Két kiló lisztet, két kis üveg sört és 10 deka szalonnát vá sárol. 36 forintot akarnak fizettetni vele. Amikor sokalia a; összeget, a kiszolgáló fiatalember beismeri, hogy „tévedett1 — Ne tessék haragudni Cserni bácsi, azt hittem húsz deka szalonnát tetszett kérni — mondja. De még így sincs rendben a dolog. Kérdezzük Bazin László kiszolgálót, ni iogon adja a 10 deka szalonnát, melynek hivatalos ára 4.5' forint, 10 forintért? Talán ez is tévedés? Egy másik eset. ■pgy idősebb nő komisszióban 157 forint értékű árut vásá- rolt. A kiszolgáló egy papírdarabra jegyzi fel az áruk értékét, s a számokat összeadja. De hogyan?! Többször ösz- szeadom a számoszlopot, de sehogysem egyezik. Tíz forint­tal többet számoltak, a megkárosított vevő azonban nem reklamált. Nem akart ..piszkoskodni’1 az elárusítókkal. (Pe­dig oktalan ember, aki hagyja a magáét.) Egy 12 éves Kati nevű leányka lép az üzletbe. 6 forint 40 fillér értékű árut vásárol. 10 forintossal fizetett, melyből 1.60-at kap vissza. A kislány követeli a hiányzó két forintját; „Inkább cukrot veszek rajta, minthogy itthagy­jam!” (A felnőttek is tanul­hatnak tőle.) t’gy másik nő sure-’ókefét ■Lí vásárol. Közel lakhat, mert kabát nélkül van.) Ami­kor a blokkot megnézi, szeré­nyen megjegyzi: — Nincs itt tévedés? Két héttel ezelőtt 3 forinttal o! csóbban vettem ugyanilyen kefét. — Most ennyi az ára, ha nem kell, ne vegye meg! - felel rá az egyik kiszolgálónő. A következő vevő egy kilogramm zsírt vásárol. Ug.v látszik már többször megjárhatta, mert amikor a kezébe ad ták, kérte, hogy mérjék meg újra. Igaza volt, mert a zsv 5 dekával volt kevesebb, nem beszélve arról, hogy nyomó téknak a zsírpapirt is belemerték. Ez is nyomott vagy hí: rom dekát. Az itt felsorolt jelenetek nap-nap után megismétlő; nek. Gyakoriak az olyan „tévedések", hogy egy kilogram asztali sóért, mely 2.30 forint, 2.50-et kérnek. A 3.40-es p rospaprikát 4.80-ért árulják, annak ellenére, hogy a zacskó) rajtá van az ára. 5—10 fillért a legtöbb esetben nem tudnak vissz:; adni, „nincs aprópénzünk”. Különösen sok baj van, ha rizs' "agy citromot oS"Lanak. Van olyan vevő. aki három kil is leap egyszerre, míg a másik egy félkilót sem. „Ismerősöi: lönyben" jelszóval osztják szét az árukat. További súlyos hiba a 94. számú árudánál, hogy á áltoztatták azt ivónak. Aki betér ide, ha úgy tetszik, mi? 'len további nélkül kaphat egy féldecit. Az utóbbi napoi ban ugyan már csak „dugiban" ihatta meg, de azelőtt le is részegedhetett ott a fogyasztott féldeciktől. Hogy a pálinkát •>! tudják adni, 6 óra helyett 5 órakor.* fél 6-kor kinyitnak, -i a hejőcsabai vonatról érkező dolgozóknak árusítják. Nem gy ember lerészeeedve megy be a gyárba, pedig van egy olyan rendelet, hogy a fűszer- és csemegeboltban nem lehet alko­holt kimérve árusítani. Jó volna, ha illetékesek felfigyelné­nek erre a dologra! IT-edves olvasónk!! Ugye megbotránkoztatóak az ilyen és “ ehhez hasonló esetek? S azt hiszem, nemcsak a fel- ■ővasgyáriak. hanem valamennyiünk kérését tolmácsolom itt* ha azt kérem, hogy illetékes szervek sürgősen szüntessék meg az ilyen üzletekben való „tévedést”. Az akarjuk, hogy becsületes munkával megkeresett pénzünkért tisztességes ki-' szolgálást kapjunk boltjainkban; FODOR LASZL3

Next

/
Thumbnails
Contents