Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-04 / 2. szám
Kedd, 1955. január 4. ÉSZAKMAGY ARORSZAG 3 Értekezletet tartott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága mezőgazdaságunk eredményeiről és feladatairól A Borsod-Abauj -Zemplénmegyei tanács végrehajtóbizottsága és .a Hazafias Népfront naegyei bizottsága 1934 december 29-én Miskolcon, a SZOT nagytermében értekezletet tartott az MDP Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1953. évi határozata óta elért eredményekről és az 1953. évi mezőgazdasági feladatok megtárgyalása céljából. Jelen voltak az értekezleten a pártközpont képviselője, Serfleg miniszterhelyettes, a földművelésügyi minisztérium küldötte, a megyei pártbizottság képviselői, Ivón István, n megyei tanács elnöke, Kelemen Sámuel, a megyei tanács elnökhelyettese, Busznyák András, a mező- gazdasági igazgatóság igazgatója, a járási mezőgazdasági osztályok vezetői, agronómusok, gépállomás! igazgatók, a gépállomások agronó- musai. pártbizottságok, tömegszervezetek vezetői, Szabolcs, Szatmár, Heves és más megyék vezető szakemberei, valamint a hivatalok, intézmények meghívottal, Iván István elvtárs nyitotta meg az értekezletet és röviden ismertette a konferencia célját. Felkérte Busznyák András elvtársat, á megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetőjét., hogy tartsa meg előadói beszámolóját, amelyet kivonatosan több napon át közlünk. Beszámoló megyénk mezögszdnságának helyzetéről — Alig egy éve annak, hogy pár tunk Központi Vezetősége és a mi nisztertanács nagyjelentőségű haté rozatot hozott a mezőgífzdasági termelés fejlesztéséről — mondotta Busznyák András elvíárs, — E ha tározatnak nemcsak mezőgazdaságunk további fejlesztésében van ko- moly jelentősége, hanem dolgozó népünk életszínvonalának emelésé ban, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításában is. Pártunk a mezőgazdasági feladatokat a szocia, hzrous építésének kulcskérdésévé tette és mind a párt, mind pedig a kormány munkájának homlokterébe állította. Pártunk és kormányunk határozata megjelenésekor megyénk olyan helyzetben volt, mikor mind az ál_ lattcnyésztés, mind a növénytermelés egyhelyben topogott. így nem emelkedett megfelelő mértékben a kenyérgabona átlaghozama. De nem volt jobb a helyzet az állattenyésztés terén sem — ez főleg a szarvasmarhatenyésztésre vonatkozik. Ez a helyzet részben azért állott elő, mert nem vettük figyelembe megyénk adottságait. Nem vettük figyelembe azt, hogy megyénk 'nemcsak ipari megye, hanem az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági megyéje is. ahol nem kevesebb mint egymillió 252 ezer katasztrális holtion kell irányítanunk a mezőgazda sági munkát. Megyénk szántóterülete országunk szántóterületének nyolc százalékát jelenti és így igen fontos tényező népgazdaságunk élelmezésében és az ipar nyersanyag ellátásában. Megyénk gépesítése a többi megyékhez képest mégis elma- : adt és így egyike vagyunk a leg gyengébben gépesített megyéknek De nem jobb a helyzet a törzsállat, valamint az apaállát ellátottság tekintetében sem. Ezek a főhibák a túlzott Iparosi fással párosulva, odavezettek, hogy dolgozó parasztságunk jórésze -kevesebb gondot fordított a földre és nap mint nap emelkedett azoknak a száma, akik az iparban helyezkedtek el. Mindez a mezőgazdasági termelés visszaesését okozta és egyben igen komoly politika és gazdasági következményekkel járt megyénk ben. Elkövettünk hibákat a termelő- szövetkezetek erőltetett fejlesztése terén is, ami a mai napig érezteti hatását — különösen az ózdi járásban — és igen komoly mértékben hátráltatja tsz-eink további megerősödését. Évröl-évre nagyobb mértékben vált meg a parasztság földjétől. 1953-ban a tartalék-terület már 78 ezer katasztrális hold szántóra emelkedett, aminek egyik legfőbb hátránya az volt, hogy e területen a talajerő-visszapótlás éveken keresztül egyáltalán nem történt meg. Fokozta a hibákat az is, hogy seiíi párt-, sem tanácsszerveink nem foglalkoztak megfelelően a mezőgazda- sági kérdésekkel, ezeket részfeladatként kezelték és megoldásukat kellő útmutatás és támogatás nélkül, az amúgy is gyenge szakapparátusra bízták. Központi Vezetőségünk 1953 júniusi határozata óta ezen a téren ‘s történt változás. A párt- és a tanácsszervek egyre jobban foglalkoznak a megye mezőgazdasági helyzetével és most a Hazafias Népfront megalakulása jelentősen növeli annak lehetőségét, hogy megyénkben a mezőgazdaság fejlesztése, a többtermelésért való harc ténylegesen össznépi üggyé váljék. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat óta eltelt egy év lényegében csonka gazdasági év volt, különösen a talajelőkészítés és a kenyérgabonavetés tekintetében. De a határozat nyomán nyújtott újabb kedvezmények, a sokkal kedvezőbb termelési szerződési feltételek, a kenyérgabonatermelés növelése érdekében adott ingyenes korpa, az elmúlt évvel szemben 74 százalékkal nagyobb műtrágya! ui'-atss,, a 2tS ezer mázsás őszi vetőmagcsereakció, nem utolsósorban pedig a mezőgazdasági termelőeszközök — így 2300 darab eke, 210 darab vetőgép , valamint a védekezőszerek több és folyamatosabb biztosítása már 1954-ben is jobb terméseredményeket hozott. S amt legfontosabb, tovább növelte a ja njugi határozatok óta megnSveke dett termelési kedvet. Bizonyítja “Zt az a ténv, hogy ez év őszén 73 ezer katasztrális hóid állami tartalék te, ruletünkből mintegy 71 ezer katasz tiális holdat már hasznosítottunk közte igen sok olyan területet, amely a korábbi években hasznosíthatatlari volt. Dolgozó parasztságunk ezerben közel 1500 katasztrális hold szőlőparlagot és elhanyagolt, elhagyott szőlőt báréit ki és vett felújítás alá Mint már említettem, az elmúlt év hez viszonyítva kormányzatunk 74 százalékkal több műtrágyát biztosi tett megyénknek és a rendelkezésre bocsájtott készletet dolgozó paraszt. íágunk teljes egészében felhasználta. Bár ez az év az 1953-as évvel szemben erősen aszályos voit, mégis sikerült megközelítenünk az 1953-as termésátlagot. Ezt bizonyítja, hogy az 1953. évi 14 ezer 657 vagon kenyérgabonával szemben ezévben 13 ezer 710 vagont termeltünk. Ez az eredmény célkitűzéseink alatt maradt ugyan, egyes területeken azonban, ott ahol a párt- és kormányhatározat szellemében jobban használták ki a lehetőségeket — a célkitűzéseket is felülmúlták. Ez történt például a sátoraljaújhelyi járásban a karosai Dózsa és az alsóberecki Rózsa Ferenc termelőszövetkezetekben, amelyek a kitűzött termésátlagokat az aszályos idő ellenére 1.5—- 2 mázsával túlhaladták. Ezek a termelőszövetkezetek jó eredményeiket annak köszönhetik, hogy azonnal hozzáfogtak a decemberi határozat maradéktalan végrehajtásához. Még a tél folyamán felkészültek és így már tavasszal előre elkészített tervvel kezdték meg a mezőgazdasági munkák végzését. Mtinkába állták szakembereink, agronómusaink is és közös erővel, jól végezték el a felül, trágyázást, mint például a tiszabá- bolnai Rákóczi termelőszövetkezet, ben, ahol 240 katasztrális hóid kenyérgabona vetésterületből földdé érett szervestrágyával 90 katasztrá- iis holdon felültrágyáztak. Megszervezték a gyomirtást, fejtrágyázást és egyéb tavaszi munkákat. Voltak azonban olyan járásaink, amelyek a párt és kormány határozata u*án ugyan kidolgozták mezőgazdasági fejlesztési tervüket, megvalósításé-, val azonban nem .sokat törődtek, így például az ózdi és a ricsei járásezeknek a módszereknek az alkal- mazásával az elért kezdeti eredményeket nagymértékben javíthattuk volna. Különösen hiányos volt az e téren kifejtett szakpropagandánk. A megművelés százalékos emelte dósa nemcsak az ipari növényeknél volt kedvező; általában az összes kapásoknál jó eredmésnyt értünk el a növényápolási munkákban. Az 1953-as évi 65 százalékos megműveléssel szem ben ezévben 95 százalékot mutatunk fel. Ezt az eredményt nagyban elősegítette a dolgozó parasztságnak juttatott több mint 2500 darab lókapa a termelőszövetkezetek vonalán pedig a gépállomások rendelkezésére bocsa tott 32 darab univerzális traktor és más munkagép. Hiba viszont, hogy gépállomásaink a tervezett gópkihasz- nálási fokot nem érték el és a minőségi munkában az előbbi évhez viszo nyitva csak 25—30 százalékos javulást tudtak biztosítani, de a megkívánt minőséget még mindig nem érték cl. A továbbiakban Busznyék elv-társ a munkás paraszt szövetség megszilár difásáról beszélt, majd beszámolóját a következőkkel folytatta: — Az elmúlt gazdasági évben megyénkben 2190 katasztrális holdon termeltünk zöldséget. Az öntözéses zöldségtermelő terület az előző évihez viszonyítva 20 százalékkal emelkedett. A terület; növekedésen kívül jelentős g zöldségfélék minőségének javulása és így piacalak ellátottsága zöldség félékben az elmúlt évinél jelentősen jobb volt. Nem használtuk ki azonban az olyan lehetőségeket, amelyeket a már megépített öntözőtelepek üzembe állítása, a természetes és az ipari melegvizek felhasználása nyújt a haj tatásos zöldségtermelési üzemek, berendezések megépítésére. Ezekkel korai és késői zöldségféléket tudnának előállítani. .Tavult kertészeink melegágyi ablakkal való ellátási is. Most már az ésyeni kéjUcízek 13 olcsóbban gs kír> láttán mennyiségben beszerezhetik szükségletüket. Hiba, hogy az anyagi ellátás javítása mellett nem folytattunk megfelelő propagandamunkát annak érdekében, hogy dolgozó pa rasztságunk, elsősorban a korábban is kertészkedő egyéni dolgozok — ismét foglalkozzanak zöldségtermeléssel. GyUtn0lcskuhur.ini; niég mindig alacsony színvonalon All Gyümölcstermelés vonalún ezévre 500 katasztrális hold újtelepítést és a meglévő gyümölcsösük pótlását, Illetve legalább a legszükségesebb kezelés- ős gondozás'elvégzését tűztük ki célul. Tervünket nem teljesítettük, mert csak 217 katasztrális hold gyümqlcsüst telepítettünk, egyéb vonatkozásban is csak 50 százalékos eredményt értünk el. Mindez elsősorban a gyümölcsfa oltvány hiánya miatt történt. Gyű paölestermelési kultúránk igen aln csony színvonalon ál1 és az intenzív gyümölcstermőiéihez értő szakomba rüok is igen kevés. Ez azt eredményezte. hogy bár megyénkben aránylag igen nagy terület *- 900 kalászt, ráüs holdon üzemi gyümölcsös óa emellett egy millió 215.000 darab szót, szórt gyümölcsfa van. az egy termő fára eső termésátlag a közepes terméshozamnak alig 10 százalékát éri el. Célkitűzéseinket tehát csak akkor érhetjük el, ha meglévő gyümölesö S«ink gondozását, ápolását, rendszeres művelését biztosítjuk, a gyijmü'osfcr melőket megfelelő mennyiségű nö vényvédőszerrel és permetezőgéppel látjuk el és megszervezzük a gyümölcsösökben a gondozó, permetező brl gádokat. s további oktatással növeljük a gyümölcstermelők szaktudását. Gyümölcsfaiskolákat kpll létesítenünk, hogy a gyümölcsfaoltványt megyénkben előállíthassuk. 1955 ben megyénkben legalább két termelőszövetkezetnél és 5—6 szakcsoportnál összesen mintegy 45 katasztrális hold területen kell faiakolát létrehoznunk. Rizlosíta nunk kell, hogy a miskolci állami gazdaság felsözsoleai üzemegvsége 50 holdas gyümölcsfaiskoláját továbbra 1« fönntartsa. Felsőbb szerveink segítségét kérjük- hogy a faiskola oltványainak meg határozóit részét — legalább 60—70 százalékát — megyénkben hasznáihaa. suk fel. Javasoljuk továbbá: kötelezzék Miskolc város kertészeti vállalatát, hegy fokozatosan legalább 50 hektáron telepítsen gyümölcsfaiskolát. A szőlőtermelés egyike azoknak a területeknek, ahol a párt- é» kor, mányhatározat óta a termelési kedv a legnagyobb mértékben emelkedett. Szőlőink me-gTOííveiése az elmúlt évi 55—60 százalék helyett elérte a 70—75 százalékot. Míg az elmúlt évben csupán 4 -506 hold szőlőt trágyáztak meg szerves! vagyával, ezldén már 1500— 2000 katasztrális holdon végeztek szervestrágyázást és emellett mintegy 4200 mázsa műtrágyát használtak fel. A legszebb eredményt Tolcsva község érte el. ahol a szőlőtermelők 600 mázsa műtrágyát használtak. Hiba, hogy nem áll rendelkezésünk re elegendő szőlőkaró. Ezévben az igényelt 5 millió szőlőkaróval szemben csak 270.000 darabot kaptunk. E téren felsőbb szerveinktől nagyobb témoga fást kérünk. Helyi lehetőségeinket is jobban fel kell használnunk, hogy 1955 ben legalább 6 millió karát tud junk biztosítani. Permetező és porozó anyaggal teljes mértékben ki tudtuk elégíteni termelőinket, a permetező, porozó gépekben azonban hiány van. Ebben pz évben 50—60 permetező gépet kaptunk, porozó gépet azonban egyet. sem. Feltétlenül szükség van 400 darab permetező és 500 darab báti pnrozngópre. A legsúlyosabb hibát ott követ lük eh hogy Tokajhegyalja sokszor emle getaít rekonstrukciója még mindig csak tervezési stádiumban van. Ez a lemaradás igen nagy mértékben gátolja az új telepítéseket és a felújításokat. különösen azért, mert eddig a tareali állami gazdaságon kívül szőlő oltvány előállítással nem foglalkoz tunk. Fokozta még nehézségeinket az a körülmény is, hogy oltványtormel vényeinknek 80 százalékát más megyékbe szállították Legsürgősebb feladatunk tehát 3 hegyaljai rekonstrukció munkájának megindítása és a hegyaljai szőlőtermelők szőlőoltvány nyal való ellátása. Az oltvány elő, állításához 1955 ben termelőszövetkezeti. szakcsoport; és egyéni kezelésben legalább 25 katasztrális holdon alany- nevelő anyatelep létesítését* kell biz tositannnk, A már megalakított hat oitványelőállító szakcsoport, illetőleg az oltvány előállítással foglalkozó tér melőszövel kezetek és egyéniek részére felsőbb szerveink segítségével és saját erőből legalább másfél millió alany - vesszőt keli biztosítanunk, hogy 1955. óv őszére egymillió oltványt tudjunk előállítani, EzPn túlmenőiig szükséges. hogy az ország területén előállítandó oltványok 50 százalékát Tokaj hegyalja kapja meg telepítés eéljára. A tareali alany- és oltvénylelep kap jón lehetőséget további anyatelcp telepítésére és arra. hogy termeivé- nyelt kizárólag megyénkben használ juk fel. Igazgatóságunknak a földművelés ügyi minisztérium segítségével gon. doakodnla kell arról, bogy a talajforgatások meggyorsításához legalább 5 darab Sz. 80-as traktor és rigolelje álljon 1955 ben rendelkezésünkre. Fokozni kell a belső lehetőségek feltárását, mint például a vadvesszők össze- szedését és nagyobb gondot, kell fordítanunk a szőlők trágyázására 1955 ben legalább további 3060 katasztrális hold szőlő trágyázását kell biztosít« nunk. Tovább kell fejleszteni a talajerőgazdálkodásban elért kezdeti eredményeket Igen fontos a párt- és kormány- határozatnak a talajerógazdálkodásról szőlő fejezete. E téren is vannak kezdeti eredményeink. 1954 második felében istállótrúgyázási tervünket 114 százalékra teljesítettük. így szántó- területünk több mint 20 százalékút megtrágyáztuk. Hiba azonban, hogy tsz-eink nem teljesítették trágyázás.; tervüket, bár 50 százalékkal több te rületet- trágyáztak meg mint az el múlt évben. 10—15 termelőszövetkezet kivételével valamennyi termelőszövet kezet kihordta összes trágyakészletét, azonban a háztáji gazdaságokban még mindig sok a felhalmozott trágya. Jó eredményeink vannak a műtrágyázás vonalán is. Nagy mezőgazdasági köz ségeink — mint például Mezőkövesd Sárospatak — egyenként több mint tíz vagon műtrágyát használtak fel. Sok kisebb község is három-négy va gon műtrágyát kapott, ugyanakkor szőlőtermelő községeinkben a mű trágyaigényeket csak mintegy 50 szá zalékra tudtuk kielégíteni. Dolgozó parasztságunk az elmúlt években igen nehezen jutott műtrágyához. Kor múnyzafunk tavasszal 12. ősszel pedig öt vagon műtrágyát utalt ki teljesen ingyen a mütrágyakísérleli parcelláknak. Sajnos, agronómusaink ős appa retusunk nem használta fel megfele löen a kísérleti parcellák nagy pro paganda erejét. A műtrágyázás terén elért eredmé nyék mellett azonban igen fontos hogy felszámoljuk a műtrágya alkal mazárának sablonos módszereit. Ki kell széle«!leniink a szemcsés mű ragya — főképpen; ped'g a szervesen zemc-ézetf foszfor mfitrégya (hin ó«zfát) lisezna'alat. A mírtrésrvé ás szakszerű alkalmazása 6« elter V-ztéso érdekében fel keú állítani a minisztert anúes határozatának meg. felelően a termelőszövetkezeteknél és gépállomásoknál a kia talajvizsgáló laboratóriumokat. Mjg mennyiségi fekintellxen a ezer j es trágyázás terén a termelö.v/.övet ! vannak eredmények, addig az istálló trágya szakszerű kezelésében nagyon lemaradtunk. Megyénkben sokszáz sgronómus dolgozik- mégis alig néhány bel.ven sikerült termelőszövetkezeteinknél a helyes istallótrágye - kezelést bevezetni. Fokozott^ mértékben megindult a talajjavítás is. Ezév őszén főként egyéni gazdálkodók 300 katasztrálií hpld szikes terület javítására jelen!, keztek. A tervezett 3500 katasetrális holddal szemben. 6900 katasztrális. holdon végeztünk talajvizsgálatot. Takt a kenéz község dolgoz;') parasztjai a község egész határút — 2700 kalauzt rális holdat — akarják meszezni. Ezek az eredmények azonban elenyésző töredékei a reánk váró feladatoknak, mert megyénkben több mint. 850.000 katasztrális hold vár ;npszezésre. A meszezés mellett igen sok az olyan terület a dombvidékeken — főként az erdő talajokon, de a síkon is —, ahol feltétlenül be kell vezetnünk a zöldtrágyázást. Ebhez 1955 ben legalább 15.000 katasztrális holdra kell ceil lag fürt, illetve szarveskerep vetőmagot biztosítanunk. E téren legsürgősebb mintegy 9000 katasztrális hold állami tartalékföld zöldtrágyázása. Javasoljuk. hogy a tartalékterületeken paipél nagyobb mértékben terme'jünk -meg- fe'elő pillangós!. (Folytatjuk) jkCá&tcjsbéM és ag egyéni gazdáknál FELHÍVJUK gyű Hőink figyelmét. (üzemek vállalatok, kismarosok. földmú'vesszövelkeze- *k stb.). hogy 1955 január 3-tól '0 ig leltározás miatt a József Attila u. 15. sz alatti telepünket 'árva tartjuk. Fenti időpontban áru átvétel és eladás szünetel. MÉH Vállalat. Ahol növekediek a termésátlagok ban csak néhány száz katasztráus holdon végeztél; felültrágyázást, nem végezték el az őszi kenyérgabona tavaszi ápolásét, nem hasznáitój* fel a rendelkezésükre bocsájtott műtrágyát és nem végeztek megfelelően gyomirtást. Nem használták fel a decemberi határozattal egvldőben létrejött termelési bizottságok munkájában rejlő lehetőségeket, nem vették figyelembe a bizottságuk javaslatát és n'em aktivizáltál; őket § határozatok végrehajtására. Megyénk kenyérgabona termésátlagát erősen lerontja a házi kezelésben lévő, aránylag még mindig nagymennyiségű tartalékterület gyenge terméseredménye. Ezek a tartalékszántók a megye legsaya. p.yúbb talajai- amelyek leginkább meredek domboldalakon fekszenek, n községektől távol, erősen kilúgoztak és humuszban szegények. E területeken annak ellenére, hogy a földek évek során sem szerves, sem műtrágyát nem kaptak, az utóbbi esztendőkben egyoldalú kalászos tér. rnelés folyt. Fokozta a hibát az is, hogy az egyes községi tanácsok vezetői. mint például Hangács község vezetői, nem kezelték lelkiismeretesen p tartalékterületek megművelésére biztosított pénzt, ebből mintegy 25 ezer forintot saiát céljaikra használtak fel és az állami tartalékterületre rendelkezésre bocsájtott mű’ trágyát rokonaik és barátaik között osztogatták szét. Mindez azt eredményezte, hogy csak egy-két mázsás terméseredményt érteik el, sót sok helyen a tartalékterületek a vetőmagot sem adták vissza. Kiemelkedő eredmények a cukorrépa termelésben Beszámolómban nem kívánok a mezőgazdaság minden egyes szakterületével részletesen foglalkozni. A gabonatermesztés problémáin kívül csak a másik két legdöntőbb kérdéssel, a talajerővisszapótlással és az állattenyésztéssel, illetve az utóbbin belül ?. szarvasmarha-tenyésztés- sei foglalkozom bővebben. Röviden mégis értékelem a növénytermesztésen belül az egyes termelési ágak helyzetét, így elsősorban az ipari ps kapásnövények termelését. E növényeink, a cukorrépa, a kender, e dphány, a napraforgó vetésterülete az elmúlt évinél kisebb volt, termés- eredményünk mégis 5 százalékkal meghaladta az elmúlt ötéves átlagot, sőt helyenként, mint például a tiszakarádi Táncsics termelőszövetkezetnél, a kenderre betervezett termésátlagot 120 százalékkal túlteljesítették, ami o termelőszövetkezetnek «. tervezett 150 ezer forint! al szemben több mint 300 ezer forint jövedelmet biztosított. A cukorrépatermelésben is kiemelkedő eredményeink voltak. A kesznyéteni Szabadság termelőszövetkezet a tervezett termésátlagot holdanként 30 mázsával szárnyalta túl, ezáltal több mint 80 mázsa cukrot kapott a termelőszövetkezet a cukorrépa után járó pénz és egyéb járandóságokon kívül. Kiváló eredményt ért ej a tokaji Kossuth termelőszövetkezet is, amely 5 katasztrális hold területen holdanként 216 mázsa cukorrépát termelt. Az egyéniek közül ifj. Sike József taktakenézi dolgozó paraszt holdanként 297 mázsás eredményt, Csócsics Sándor prügyi dolgozó paraszt pedig 317 mázsás eredmény i ért el. Hiba, hogy a fejlett és eddig jól bevált új módszereket nem alkal-1 máztuk megfelelő módon és mértékben. E módszerek elterjesztéséért sem a mezőgazdasági apparátus, sem kihelyezett szakembereink nem j folytattak megfelelő harcot, holott'
