Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-23 / 303. szám
MM. ftcwta SS. ÉSZAKMAGYARORSZÁG Orvosaink a megye egészségügyének megjavításáért Vállalatvezetők és orvosok értekezlete a megyei pártbizottságon Borsod egészségügyi helyzete nagyon sokat javult a felszabadulás óta. Eredményeink jórészben egészségügyi dolgozóinknak, az orvosoknak köszönhetők, akik fáradságot nem ismerve küzdenek népünk egészségvédelméért. Hatalmas iramban fejlődő megyénkben azonban még nem kielégítőéit ezek az eredmények, még akkor sem, ha — az egészségügyi minisztérium értékelése szerint — elsők lettünk például a tisztasági mozgalomban. A megyei pártbizottság üzemeink és a falu közegészségügyének megjavítása érdekében kedden értekezletre hívta össze megyénk legjobb orvosait. Koleszár István elvtárs, a megyei pártbizottság adminisztratív osztályának vezetője nyitotta meg az értekezletet. Üdvözölte a megjelent orvosokat, az intézmények és vállalatok vezetőit. Elmondotta, hogy egészségügyünk nagy feladatait csak akkor oldhatjuk meg sikeresen, ha az orvosok lelkesen, szívvel-lélekkel végzik munkájukat. Orvosaink közül sokan, mint például dr. Hajós Imre, dr. Kiszti Jenő, dr. Kende István, dr. Földesi József és még sokan mások a felszabadulás óta így dolgoznak. Orvosaink tapasztalhatják, hogy értékeljük munkájukat. Ennek kifejezői a kitüntetések, Kossulh-díjak, kiváló orvos címek, stb. Bejelentette Koleszár elvtárs, hogy két brigád felülvizsgálta megyénk jelentősebb gyárainak és mezőgazda- sági üzemeinek közegészségügyi 'helyzetét. A két brigád vezetője, dr. Jurlcovics János és dr. Márton György állami közegészségügyi felügyelők beszámoltak tapasztalataikról. Elsőnek dr. Jurkovics János ismertette az üzemek és bányák egészségügyi helyzetét. Többek között a következőket mondotta: ■— Egészséges munkaviszonyokat kell teremteni, hogy elháríthassuk és megelőzhessük a foglalkozási betegségeket. Pártunk már nem egy ízben nyomatékosan felhívta figyelmünket, milyen nagy jelentősége van a munkavédelemnek a szocialista építés szempontjából. Sajnos, még ma is vannak gazdasági vezetők, akik lebecsülik az üzemük egészségügyi feltételeinek biztosításával járó feladatokat. A Lenin Kohászati Művek tisztaságának kérdésével foglalkozott a továbbiakban. A brigád megállapította, hogy a’z előző vizsgálatokhoz viszonyítva határozott javulás észlelhető de a terület csapadékvízelvezetését még mindig nem oldották meg; hiányoznak az utakat szegélyező árkok. Sürgős feladat a nagy- olvasztónál a szállóporképződés megakadályozására a technológiai folyamatok tökéletesítése. a keleti erőműnél pernyeleválasztó beszerelésével segítsék elő, hogy nemcsak az üzem, de egész Miskolc levegője tisztább legyen. Egyes üzemrészekben nem végeznek folyamatos takarítást. Az ablakok sok helyen olyan porosak, piszkosak, hogy gátolják a világítást is. Igen kifogásolható állapotban van a központi WC. Zsúfoltak a női öltözők, s rengeteg megoldásra váró feladat van még az üzemek megfelelő szellőztetése telén. A meleg üzemekben nem kielégítő a hővédelem A munkavédelemmel kapcsolatban rátért a Lenin Kohászati Művek táppénzes állományának alakulására. Elmondotta, hogy szeptemberben 15.500 dolgozó volt táppénzes. Üzemi baleset címen 2.901 munkanap esett ki. Sok az üzemi baleset, különösen a fiatalok között. Ezután a brigád ózdi tapasztalatait ismertette. Megállapították, hogy Ózdon a köztisztaság és az üzem általános rendje sokkal kedvezőbb képet mutat, mint a Lenin Kohászati Műveknél. Nagymértékben javult a szemétkezelés is. Az üzem területén lévő mosdók, zuhanyozók, öltözők és WC-k tisztasága kielégítő, de még mindig erősen korlátozza a tisztálkodási lehetőséget a vízhiány. Itt is, mint a Lenin kohászatnál. komoly hiányosságok vannak még a munkásvédelmi berendezések működése és a szellőztetés terén. A bányaüzemek vizsgálatakor megállapították, hogy a szennyvíz- elvezetés még teljesen megoldatlan, s a bányákhoz vezető utakat majdnem mindenütt sártenger borítja. Bányavidékeinken igen nagy problémát jelent a víz, különösen a Bzuhavölgyében és a perecesi bányáknál. Alberttelepen például évek óta áll a modern fürdőszobával és !WC-kel felszereli szálló, de vízhiány miatt a mellékhelyiségeket nem tudják használni. A mezőgazdasági üzemek közegészségügyi, szociális és munkavédelmi helyzetéről dr. Márton György állami egészségügyi felügyelő számolt be. Falun az ivóvízellátás okoz nagyobb problémát. Nem megfelelő a szennyvíz, a szemét és a trágya kezelése. Az üzemi konyhák ellenőrzése alkalmával megállapították, hogy az állami gazdaságok konyháin nem rendelkeznek megfelelő számú és méretű helyiségekkel. Üzemi fürdőt és zuhanyozót a megvizsgált mező- gazdasági üzemek egyikében sem találtak. A kimerítő beszámolókat, amelyeket a fentiekben csak egészen nagyvonalakban ismertettünk, sok hozzászólás követte. Elsőnek dr. Pencz József, a Lenin Kohászati Művek orvosa szólalt fel. Kiegészítette a beszámolót egy javaslattal: —• A városi kórház sebészeti osztályán nyissanak egy bőr- gyógyászati osztályt, ahol csak az üzemi baleseti égések következtében előállt megbetegedéseket gyógyítanák. Dr Adriányi Antal Özd város tisztiorvosa elmondotta, hogy a felszabadulás után milyen hatalmas ütemben épültek az ózdi gyárban a szociális létesítmények. Ma már 14 üzemrészben van új fürdő, — a múlt rendszerben sehol sem volt. A további üzemi fürdőópítést csak a nagymérvű vízhiány gátolja, A továbbiakban elmondotta, hogy az üzemorvosi rendelők nem felelnek meg a követelményeknek. Majd a dolgozók egyrészé- nek fegyelmezetlenségéről beszélt, ugyanis a vállalat minden egyes dolgozó részére ivóbögréket szerzett be, de azok néhány hét alatt eltűntek. Ezért van az, hogy most megint egymásután kanna tetőkből isznak. Szóvá, tette a Borsodnádasdt Lemezgyár ivó. vízkérdését is. Borsod nádasadon ugyanis a rossz víz miatt minden nyáron el kell rendelni a kötelező tífusz- oltást-. Dr. Pécsi Dezső a farbaslyuki bányaüzem orvosa, örömét fejezte ki, hogy végre megfelelő fórum elé került a bányák egészségügyének-ímeg- tárgyalása. Rámutatott arra, hogy az ő bányaüzemüknél például nem tartják rendszeresen számon a táppénzeseket. Más adatot mond az üzem, a kifizetőhely és a körzeti orvos. Helyesnek tartaná, ha ismét beállítanák üzemenkint a botegellenőröket. Javasolta továbbá, hogy az újonnan bekerült bányamunkások először menjenek kötelezően orvosi vizsgára, hogy megállapíthassák alkalmasak-e bányamunkára, vagy nem. Dr Szob őszi ai Ferenc Ormosbányá ról többek között megemlítette, hogy az egészségügyi épületok tervezésénél sokszor nem kérik ki egészségügyi szakember véleményét. Ő a maga részéről már több esetben leállított olyan építkezést, amelyet helytelennek tartott. Felhívta orvoskartársait, hogy ők is merjenek mindenbe beleszólni, sőt intézkedni, ha úgy látják, hogy a dolgozók egészségét veszélyezteti valami. Dr Hajós Imre körorvos a falu közegészségügyével foglalkozó beszámolóhoz szólt hozzá. Elmondotta, hogy a szocialista szektornak példát kell mutatnia a falu népének, a munkában éppúgy, mint az egészségügyi kultúrában. Példával bizonyította, hogy a vilmányi gépállomás új párt- titkára milyen sokat tett a gépállomás egészségügyi helyzetének megjavítására. Sok helyen azonban hanyagság miatt, amikor pénz van, nem harcolnak azért, hogy egy-egy egészségügyi, vagy szociális épületet megépítsenek. Falun a dolgozók tömegeit nem vonták be kellően az egészségügyi kérdések megoldásába. Elmondotta, hogy jól sikerült ankétet tartottak Vilmányban, ahol megbeszélték az egészségügyi hibákat s maguk a dolgozók tettek javaslatot- azok kijavítására. — Kormányzatunk minden anyagi segítséget megad — mondotta — a mi dolgunk csak az, hogy kellőképpen, fáradságot nem ismerve, felhasználjuk a pénzt. Az értekezleten többek között felszólalt még dr Hoffmann Ferenc, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője. Hangoztatta, hogy az itt tárgyalt problémák megoldása nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi feladat. Rámutatott többek közt arra a súlyos hibára, hogy a tisztiorvosok papíron igyekezték megoldani az egészségügyi feladatokat. Javasolta továbbá, hogy a megyei pártbizottság hozzon létre egy akcióbizott. ságot, amely feldolgozza ezen az értekezleten felmerült problémák megoldását. Az igen értékes értekezletet Ko vács Sándor elvtárs, a megyei párt- bizottság harmadtitkára foglalta ösz- sze. Az értekezlet színvonalából megállapította, hogy a borsodi orvosok lelkesen támogatják a júniusi politikát. — Hadjáratot indítunk — mondottá — a szemét, a piszok, az egészségtelenség ellen. S ha a megjelentek megértették az előadó gondolatait, bizonyos, hogy valamennyien áldozatkész harcosai lesznek ennek a hadjáratnak. A megyei pártbizottság a megye valamennyi vezetőszerve elé tárja egészségügyünk problémáit, hogy tárgyalják meg ezeket s hozzanak intézkedéseket megoldásukra. A megyei pártbizottság maga fogja ellenőrizni s vonja felelősségre a mulasztókat. Különösen nagy feladat vár az üzemekre, az üzemek vezetőire és az üzemi orvosokra. Ki kell végre dolgozni, hogyan lehet legkisebbre csökkenteni az üzemekben a por-kovasav tartalmát, amely igen veszélyes es gyakori betegségnek, a szilikózisnak előidézője. A szakszervezet és a DISZ feladata küzdeni azért, hogy az üzemi balesetek statisztikájában minél kevesebb legyen a fiatalok száma. Végezetül elmondotta, hogy az egészségügy terén akkor fogunk tudni csak kiváló eredményeket elérni, ha az orvosok, az egészségügyi dolgozók bíznak a íömegekben s a népre támaszkodnak. Dolgozóink mér nem egy esetben bebizonyították áldozatkészségüket, lelkes részvételüket az egész nép felemelkedését szolgáló közügyekben. Az értekezlet végén dr Kende István városi tisztiorvos javasolta, hogy küldjenek tiltakozó táviratot az Országos Béketanácshoz Nyugat-jn é metország újrafelfegyverzése ellen A megjelentek egyhangúlag elfogadták a javaslatot. lie Lögyjuk égve feleslegesen a villanyt • iá»?'- »•-*;>.< / ■sr-x&'i.'ii*:' Ha Miskolcon csak minden harmadik házban egy égő marad égve szükségtelenül, egy hét alatt 750 kilowattóra villamosenergia vész el, Ennyi árammal 12 esztergapad, vagy fúrógép 8 órás műszakon keresztül tud dolgozni. Gyermekek a fenyőfa körül a hagyományos fenyő-ünne -égen a moszkvai Szakszervezetek Háza oszloplermében. A lakóhely szerint illetékes helyi begyűjtési szervek adják ki a sertésvágási engedélyeket Sokan járatlanok abban, hogyan kell a sertésvágási engedélyt megszerezni, egyes községekben és városokban pedig előfordul, hogy a begyűjtési szervek nem a rendeletnek megfelelően intézkednek. Ezért a begyűjtési minisztérium tájékoztatásul közli: Magánfogyasztásra csak előzetesen kiváltott engedély alapján szabad sertést leölni. A rendelet megállapítja, hogy ki milyen feltételekkel kaphat sertésvágási engedélyt. Az engedélyt mindenütt a lakóhely szerint illetékes községi (városi, kerületi) begyűjtési szervek adják ki. Budapest főváros területén kapják a vágási engedélyt azok a budapesti lakosok is, akiknek vidéken vágják le a sertését. A Budapesten ■ kiadott vágási. engedélyt tehát vidéken visszavonni és helyette másikat kiállítani nem szabad. A vágási engedélyek kiadásához szükséges: A vágató nevére írt sertés járlat- levelének átadása, a háztartáshoz tartozó személyek számának igazolása és egy forintos okmánybélyeg. Vágási engedély alapján csak hízottsertést szabad leölni Malacot és süldőt magánfogyasztás céljára levágni nem szabad. Minden leölt sertés után — a vágástól számított 5 napon belül zsir- beadást keld teljesíteni a rendeletben meghatározott mértékben. Az előírt zsírmennyiséget mindig a vágás helyén kell beadni a zsírgyűjtőnek. Ha a vágató a lakóhelyén kívül, más községben öli le sertését, a zsírbeadás teljesítését az átvételi jegy felmutatásával a lakóhelyen lévő begyűjtési megbízottnál (ahol a vágási engedélyt kapta) kell igazolni. (MTI) Többet kell tenni az ózdi bányászoknak a terv teljesítéséért Az év első nyolc hónapjában az Ózdi Szénbányászati Tröszt nemcsak teljesítette, de túl is teljesítette tervét. Szeptembertől kezdve azonban elmaradt előírása mögött — sőt azóta már csaknem 80.000 tonna adósság terheli számláját. A lemaradás legfőbb oka: nincs elegendő előkészített munkahely. A év első hónapjaiban a .,minden áron való széntermelés" következtében megfeledkeztek arról, hogy a meny- nyiségi tervteljesítés csak a feladat egyik része. A másik: új munkahelyek előkészítése a folyamatos termelés érdekében. Ezt azonban elha. nyagolták. Különösen Somsályon, Putnokon és Egereseidben súlyos emiatt a helvzet. A szén legnagyobb része elővájásról kerül felszínre. Márpedig köztudomású, hogy kis- munkahelyről kevesebb szenet lehet termelni, mint a széles frontfejtésekből. Somsályon például hiába írja elő a szakmai terv, hogy hány elővájást kell ■ telepíteni, a műszaki vezetők semmibe veszik ezeket az előírásokat. Még most — amikor pedig már nagyon szorít a 'cipő — sem tartják be a fejtési és az elővájási arányt. Azt hiszik, azzal, hogy egy hónapja új frontfejtést állítottak üzembe — megoldották a munkahelyek kérdését. Azt azonban nem mondják, hogy ugyanakkor a régi front kifogyott, tehát semmivel sincs több munkahely az üzemben. Kritikus a helyzet a putnoki bányaüzemben is. Két esztendeje a bányában az úszóhomokos vető által elvetett széntelep feltárására úgynevezett „cebertizációs" kísérletek indultak. Ennek lényege, hogy az úszóhomokos vetőt megszilárdítják, s ezen keresztül hajtják a feltáráshoz szükséges vágatot. Két esztendő óta azonban a cebertizáció még min- 'dig csak kísérleti stádiumban van Közben a vetőn inneni széntelep elfogyott — az újat meg még nem tudták feltárni a „kísérletezgetés“ miatt. A bánya üzemvezetősége szorult helyzetében most elhatározta, hogy kísérlet ide — kisérlet oda, cebertizáció helyett a régi eljárással maga kezd hozzá az úszóhomokos vető átharántolásáhoa ■— mert termelni kell. Ideje lenne egyszer már azt is megvizsgálni: kinek köszönhető, hogy két év óta rengeteg idő és anyag mellett töméntelen pénzt öltek ebbe a kísérletbe — ami azonban a outnoki bányaüzemnek egyetlen deka szenet sem adott. Még ahol a tervteljesítésnek egyébként meglennének a feltételei, — mint a farkaslyuki bányaüzemben — még ott sem érnek el 80 százaléknál jobb eredményt. Pedig a farkaslyuki bányaüzemben sok kiváló sztahánovista dolgozik és lelkesedésben sincs hiány. A gépek felületes összeszerelése akadályozza a munkát. A közelmúltban két új ka- oarószalagot szereltek be a farkaslyuki bányaüzemben, az 5-ös mezőbe. Ám alig hogy dolgozni kezdtek a kaparók, a kanalak egymás után peregtek le, eltörtek a szén súlyától Naponta 40—50 torma szén esik ki a termelésből, mert nem megfelelő anyagból gyártják a kanalakat. E hibák mellett az ózdi bányászoknak maguknak is lenne mit tenniük a terv teljesítéséért. Meg kellene szilárdítani elsősorban a munkahelyi fegyelmet. Éspedig a legsürgősebben Somsályon, az ózdi tröszt legnagyobb bányaüzemében. Megengedhetetlen állapot, hogy a műszak befejezése előtt egy, sőt másfél órával már a légvágatokban „szell<r«ze- nek“ azok. akiknek még a muLka- helyen kellene dolgozni. A királdi bányászoknak is inkább a Péch An. tal-tárói bányaüzem DlSZ-fiataljai- tól kellene példát venni, mint állandóan siránkozni. A Béke-táróban dolgozó Fehér Imre, Fükő Lajos DlSZ-brigádjainak tagjai nem siráA koznak — hanem termelnek. Nem várnak mindent mástól, hanem a lehetőségek között maguk teremtik meg maguknak a műszaki feltételeket. # így aztán tervüket napról-napra túl is teliesítik. Most. az év utolsó napjaiban az Ózdi Szénbányászati Tröszt bányászainak sokkal keményebben káli megfogni a csákány nyelét, hogy törlesszék adósságukat és becsületesen felkészüljenek a következő esztendőre, hogy mar január első napjától az ózdi bányászok hírnevéhez méltóan lendüljenek munkába a terv napról-napra való teljesítéséért. (K. L.)
