Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-17 / 298. szám

2 ESZAfcMAG * AlíOttSZAG Péntek, 1954. dacon.-.er . . A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata az amerikai—csangkajsekista szerződésről Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió külügyminisztériu­mának nyilatkozata többek között a következőket mondja: 1954 decomber másodikén Washing­tonban aláírták az Amerikai Egye­sült Államok ós a Tajvan-szigotcn meghúzódott Osang Kaj sek-klikk úgynevezett „kölcsönös biztonsági szerződését“. Dulles, az Egyesült Államok kül­ügyminisztere ennek az egyezmény­nek agresszív jellegét tárta fel, ami dőn kijelentette: „Remélem, hogy vé­delmi szerződés aláírása cgyszers mindenkorra végetvet minden olyan álhírnek és közlésnek, hogy az Egye­sült Államok bármiképpen is bele­egyezik abba, hogy Formoza és a Pescadores szigetek kommunista el lenőrzés alá kerüljenek. Ez a lépés az Egyesült Államok részéről durva megsértése azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket nem­zetközi egyezményekben vállalt, E nemzetközi egyezmények megerősítik Kínának az említett ősi kínai terüle­tekhez fűződő törvényes jogait. Mint ismeretes; az 1948. évi kairói nyilatkozatban, amelyet az Amerikai Egyesült Államok és Anglia is aláírt, ünnepélyesen kijelentették, hogy „mindazon területeket, amelyeket Ja­pán elszakított a kínaiaktól, mint például Mandzsúriát. Formozát és a PescEdores-szigeteket" visszajuttatják Kínának. Ezt a határozatot megerősí­tették az 1945. évi potsdami nyilatko­zatban, ameivet az Egyesült Államok oh Anglia is aláírt. Japán fegyver­letétele után Tajvant és a Penghu szigeteket újból egyesítették a száraz­földi Kínával. Később az Egyesült Államok kor­mánya több ízben kijelentette, hogy na Egyesült Államoknak nincsenek agresszív szándékai az említett terü­letekkel szemben. 1950 júniusában azonban a koreai háború kirobbantásával egyidejűleg nz Egyesült Államok kormánya pa­rancsot adott arra, hogy csapatai in­duljanak Tajvanra és tulajdonképpen mindmostanáig megszállva tartja a Kínai Népköztársaság területének ezt a részét. Az a tény, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya szerződést kötött a tajvani Csang Kaj-sek-klikkel, durván sérti a Kínai Népköztársaság szuve­renitását és területi épségét, egyben az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát is, amoly 2. cikkolyo 4. pontjában kiköti, hogy „...a ta­goknak nemzetközi érintkezéseik so­rán más állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az ENSZ céljaival össze nem férő bármely más módon megnyilvá­nuló erőszakkal való fenyegetőzéstől, vagy erőszak alkalmazásától tartóz- kodniok kell“. Az Egyesült Államok terület rabló lépést követett el Kínával szemben, amelytől erőszakos úton el akarják szakítani területének egy részét. Az Egyesült Államok kormánya ezt azzal próbálja indokolni, bogv alaptalanul nz Egyesült Államok biztonságának érdekeire hivatkozik. Ennek az egyez ménynek a tarthatatlansága annál nyilvánvalóbb, mert — mint ismere­tes— Kínát a Csendes-óceán választja el Amerikától és Tajvan több mint „szerződés“ beavatkozás Kina bel­ügyeibe, merénylet területi épsége ellen és veszélybe dönti Kína bizton­ságát, valamint az ázsiai békét, A Szovjetunió kormánya teljes egészé­ben támogatja a Kínai Népközíársa ság kormányának azt a követelését, hogy vonják ki az amerikai csapato­kat Tajvanról, a Penghu szigetekről és a Tajvani öbölből és szüntessék meg az agresszív cselekményeket a Kínai Népköztársaság ellen. A szov­jet nép megérti a Kínai Népköztár­saság követelését és azt, hogy a kínai nép eltökélte, felszabadítja Tajvant és a Penghu szigeteket, a kínai terű let elidegeníthetetlen részét. A szovjet kormány kijelenti, hogy ez Egyesült Államok cs a Caang Kaj sck-klikk agresszív „kölcsönös biz­tonsági szerződése“ következményeiért a felelősség teljes «egészében az Ame­rikai Egyesült Államok kormányára hárul. 1954 december 15. (MTI) A% Egyesül* Államok légi- é» tengerésxeti gyakorlatokat tart Kína partja mentén nyomon követték az Egyesült Álla­mok és az áruló Csang Kaj-sek-banda Peking (Üj Kína) Az Egyesült Államok haditengert szeti és légierői az elmúlt két hí folyamán széleskörű katonai gyakor­latokat folytattak a keletkínai lene­ren és az amerikai 7. hajóhad repülő­gépei ismételten behatoltak Kína légi- terébe. Pekingi körökben rámutatnak arra, hogy az amerikai haditengerészeti és légierő gyakorlatai a Kínához ledő vizeken és az amerikai repülő gépek behatolásai Kina légitorebc íl símet kormány fonyzéko Franciaország kormányához Moszkva (TASZSZ). V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere december 16-án fo­gadta L. Joxe urat, Franciaország moszkvai nagykövetét és átnyújtotta neki a szovjet kormánynak a fran­cia kormányhoz intézett jegyzékét, amelyben többek között a követke­zők állnak: ,.A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni Franciaország kor­mányának figyelmét arra, hogy a francia kormány cselekedetei, ame­lyek kifejezésre jutnak az úgyneve­zett párizsi egyezmények megköté­sében, gyökeresen ellenkeznek azok­kal a kötelezettségekkel, amelyeket Franciaország a „Szoviet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Fran­cia Köztársaság szövetségi és köl­csönös segélynyújtási szerződése“ alapján vállalt magára. Ebben a szerződésben amelyet 1964 végéig terjedő időre kötöttek meg, a következő áll: „A magas szerződő felek kötele­zik magukat, hogy a jelenlegi Né­metország ellen folyó háború befe­jezése után is együttesen megtel­nek minden szükséges intézkedést, hogv elhárítsanak bármely úi fenye­getést, amely Németországtól indul ki és megakadályozzák azokat a cse­lekményeket, amelyek Németország részéről bármiféle új agressziós kí­sérletet tennének lehetővé.” (3. cik­kely.) A szerződés a továbbiakban eze­ket mondja: „A magas szerződő felek kötele­zik magukat, hogy nem kötnek sem­miféle olyan szövetséget és nem vesznek részt semmiféle olyan koalí­cióban, amely a magas szerződő fe­lek valamelyike ellen irányul.“ (5. cikkely.) Míg a francia-szovjet szerződés célja egy új német agresszió lehető­ségének megakadályozása, addig a párizsi egyezmények amelyeket Franciaország kormánya aláírt. a német militarizmus feltárrtasztására vezetnek és ezzel megteremtik egy új német agresszió veszélyét. A párizsi egyezmények egyszers­mind előírják a remilitarizált Nyu_ gat-Németorszég felvételét az ag­resszív északatlanti tömbbe és más katonai csoportosulásokba, amelyek a Szovjetunió és a népi demokrati­kus országok ellen irányulnak. Ez azt jelenti, hogy Franciaország, mint e csoportosulások egyik fő résztve­vője, katonai szövetségre lép a fel­támasztandó német militarizmussal, jóllehet a francia-szovjet szerződés értelmében Franciaország kötelezte magát, hogy nem lép be semmiféle olyan katonai szövetségbe, amely a Szovjetunió ellen Irányul. A szovjet kormány már többször — így ez év október 23-i, november 13-i és december 9-i jegyzékében — rámutatott arra, hogy a francia kor­mánynak ez az eljárása világosan ellenkezik ~ francia-szovjet szövetsé­gi és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés betűjével és szellemével. Annak érdekében, hogy meg le­hessen oldani Németország egységé­nek békeszerető és demokratikus alapon való helyreállítása kérdéseit, össznémet szabad választások meg­tartása utján, a szovjet kormány ja­vasolta, hogy haladéktalanul hívják össze a négy hatalom külügyminisz­tereinek értekezletét. A szovjet kormány javasolta, hív­ják össze november végére Moszkvá­ba vagy Párizsba az összes európai országok értekezletét, külön abból a célból, hogy megvitassák az európai kollektív biztonsági rendszer meg­teremtésének kérdését. Azzal, hogy elutasította a szovjet kormány javaslatait és baráti figyel­meztetéseit, a francia kormány megmutatta, hogy nem kíván szá­molni a francia-szovjet szerződésben vállalt kötelezettségeivel, az európai népek békéje és biztonsága megszi­lárdításának érdekeivel. A francia kormány jelenlegi poli­tikája nemcsak azokkal a kötelezett­ségekkel ellenkezik, amelyet Fran­ciaország a francia-szovjet szövetsé­gi és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés alapján vállalt, hanem egye­nesen a Szovjetunió ellen és más békeszerető európai államok ellen irányul. Ebben a helyzetben a francia­szovjet szerződés nem szolgálhatja azokat a célkitűzéseket, amelyeknek érdekében megkötötték. A szovjet kormány nem törődhet bele ebbe a helyzetbe és lehetetlen, nek tartja, hogy ne mondja ezt meg nyíltan a szovjet népnek és a fran­cia népnek egyaránt. Ilyen körülmények között a szov­jet kormány kötelességének tartja kijelenteni, hogy a párizsi egyezmé­nyek ratifikálása keresztülhúzza a francia-szovjet szövetségi és kölcsö­nös segélynyújtási szerződést és ha­tálytalanítja ezt a szerződést. Ezért a felelősség teljesen Franciaorszá­got, a francia kormányt terheli. A párizsi egyezmények ratifikálá­sa után a szovjet kormány számára nem marad más hátra, minthogy a Szovjetúnió Legfelső Tanácsa elnök­sége elé javaslatot terjesszen a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Francia Köztársaság közötti szövetségi és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés hatálytalaní­tásáról. Moszkva, 1954 december 16. A francia nagykövet kijelentette, hogy a jegyzéket haladéktalanul to­vábbítja kormányához. (MTI) Paul Ramadier, volt francia szocialista miniszterelnök cikke a Szcv;e?«nfó következetes békepoütikáfáróJ Paul Ramadier, volt francia szo­cialista miniszterelnök cikket írt a „Páris-Presse" című párizsi lapban a Szovjetúnió következetes békepo­litikájáról. Ramadier a többi között ezeket írja: — A Szovjetúnió vezetői már több mint három évtizede következetesen hirdetik a békés együttélés és a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kiépítésének és megszilárdításának politikáját. Ezt azért teszik, mert * IV. kezdettől fogva reális ténynek te­kintették az állami és társadalmi berendezésben egymástól alapvetően különböző két világ fennállását. E két világnak békésen meg kell fér­nie egymással. Ha csak nem akar­ják egymást kölcsönösen elpusztíta­ni és a Szovjetúnió vezetői teljesen tudatában vannak azon kötelessé­güknek, amelyekkel e tény felisme­rése jár a világ békéjének fenntar­tása szempontjából. A bonni narlament csütörtökön folytatta a póri»* * sxersődések ratifil á :ós vitáiát Berlin, (MTI) A bonni parlament csütörtökön reggel folytatta a párizsi szerződések megvitatását. A csütörtöki ülésen elsőnek Kass­ier, az áttelepültek pártjának képvi­selője szólalt fel. között létrejött úgynevezett kölcsönös biztonsági szerződést. A gyakorlatok nyilvánvalóan amerikai fegyveres megfélemlítés é.8 provokáció céljait szolgálták a Kínai Népköztársasággal szemben. Leleplezik egyúttal a „kölcsönös biztonsági szerződés“ ag­resszív jellegét. (MTI) Földművesszövetkezeti küldöttgyűlés A megyei szövetkezetek szövetsége rendkívüli küldöttgyűlést tart decem­ber 18-án a megyei tanács díszter­mében. A küldöttgyűlésen a megye 102 földművesszövetkezetét 186 kül­dött képviseli. . A megye földművesszövetkezetei lelkesen készülnek a küldöttgyűlés­re. A tagok közül többen munkaiéi- ajánlásokat tettek. A mezőkereszte­si föld m ű vessző vetkezet tagjai a kül­döttgyűlés tiszteletére vállalták, hogy áruforgalmi tervüket 102 szá­zalékra teljesítik és 20 új taggal nö­velik a tagok létszámát. A küldöttgyűlést kultúrműsor nyitja meg, amelyen a sajószentpé- teri úttörőcsapat és a putnöld szö­vetkezet kultúrcsoportjai szerepel­nek. MÉSZÖV VEZETŐSÉGE Miskolc. Meajuialmazták a sokgyermekes anyákat Népköztársaságunk Elnöki Taná­csa Miskolc város I. kerületében, pénzjutalomban részesítette a sok- gyermekes anyákat. Sas Tibor vb. titkár adta át a jutalmakat ünnepé­lyes keretek között. Kelemen Ist­vánná 2200 forint. Sárkány Győzőné 1600 forint, Fenyvesi Ferencné 1400 forint, Zentai Pálné és Berecz Jó­zsef né 1000—1000 forint jutalmat kapott, a megjutalmazottak nevében Fenyvesi Ferencné mondott köszö­netét és ígéretet tett, hogy gyerme­keiket igaz hazafiakká nevelik. 10 évi börtönt kapott a betörő kulák Pálur Lajos 29 éves, kulákszárma- zású miskolci lakost már több esetben elitéltek különböző bűnöse- - lekményekért. 1953 őszétől 1954 őszéig nyolc alkalommal követett el éjszakai betörést és az így szerzett holmik eladásából élt. Miskolcról éj- jelenkint a közeli falvaikba utazott# ahol behatolt a lezárt udvarokba, is­tállókba és főleg lószerszámokat lo­pott. Bűncselekményeivel mintegy 29.000 forintos kárt okozott és aka­dályozta a mezőgazdasági munkákat is. Az edelényi járásbíróság Pálur Lajost tíz évi börtönbüntetésre ítél­te és a közügyek gyakorlásától tíz évre eltiltotta. MADÁRVÉDELEM. VÉDD A MADARAT — TÖBB ÉS FÉREGMENTES GYÖMÖL- rSÖT EHETSZ. JULIUS F TI C 1 K: ÜZENET AZ ÉLŐKNEK 11.000 kilométerre terül el az Egyesült Államoktól. Az Egyesült Államok és a Csang Kaj sek-klikk között létrejött agresz- szív szerződés szövegéből kiderül, hogv o szerződés rendelkezései nem­csak Tajvanra és a Penghu szigetekre terjednek ki, hanem más területekre is, amelyeket kölcsönös megáll a portán alapján lehet meghatározni. Ez azt jelenti, hogv az Egycsü't Államok kormánya Tajvant és a Penghu szi­geteket támaszpontnak tekinti a Ki nai Népköztársaság és más távol­keleti éa délkelotázsiai hékeszcrri ö államok elleni további agresszív cse­lekményekhez. Az Egyesült Államok nak ez a lépése kétségtelenül kiélezi a távolkeleti helyzetet' és fokozza az államok közötti feszültséget. A párizsi egyezmények megkötése, a német militarizmus feltámasztása és Nyugat-Németországnak katonai csoportosulásokba való bevonása cél­jából egy katonai tömb megteremtése a délkoletázsiai gyarmatosító rend­szer fenntartása céljából, az a körül­mény, hogy az Egyesült Államok úgynevezett „kölcsönös biztonsági szerződést“ irt alá a lisz'nmanieta délkorcai kormánnyal, amely tulaj­donképpen egy újabb amerikai kato- nai támaszpontot, teremt meg Távol- Keleten, továbbá az Egycsü't. Álla- moknek a tajvani Csang Kaj sek- klikkcl kötött, a kínai néppel ezem- ben ellenséges szerződése: mindezek az Egyesült Á'lamok azon politikájá­nak láncszemei, amelynek az a eéüa. hoey akadályozza a nemzetközi fo- •zültség enyhfi’ését. meggyorsítsa az új háború előkészítését. A Szovjetunió kormánya kijelenti, hogy osztja Csőn F-n Jajnak. a Kinai Népköztársaság külügyminiszterének december 8-1 nyilatkozatában elfoglalt 11 áLnontn1. amelynek ar a lényege, hegy az amerikai— csangk-ajsekista IX. IV. Fejezet A „NÉGYSZAZAS“ A feltámadás elég különös do­log. Nagyon különös. A világot gyönyörűnek látod, ha jól kialud­tád magad, s ragyogó reggelre éb­redsz. De mintha a maihoz hasonló szép napra soha nem ébredtél vol­na, s ilyen jól soha nem aludtál volna. Azt hitted eddig, ismered az élet színpadát. De most, mintha a világosító valamennyi vakító re­flektorát bekapcsolta volna, a szín egyszerre teljes fényben tárul eléd. Azt hitted eddig tisztán látsz. De most, mintha egyszerre messzelá- tót és mikroszkópot illesztettek volna a szemedhez. A feltámadás a tavaszi zárkában ér és mint a tavasznak, ebben a megszokott kör­nyezetben is nem sejtett varázsa van. Még akkor is, ha tudod, hogy mindez csak egy pillanatig tart. És még akkor is, ha környezeted olyan gazdag és kellemes, mint a pnnkráci zárka. Egy szép napon még a külvilág­ba is kijutsz. Kihallgatásra visz­nek, mégpedig hordágy nélkül, s bár úgy érzed, hogy ez lehetetlen, valahogy megy. A folyosón korlát van, a lépcsőházban is, persze in­kább négykézláb mászol, mint jársz, .de odalent már fogolytársak vesznek gondjaikba, akik elkísér­nek a rabkocsiig. Aztán tized-hu- szadmagaddal sötét, mozgó ketrec­ben rázkódsz, új arcok mosolyog­nak rád és te visszamosolyogsz, va­laki súg valamit és nem tudod ki az, egy másikkal kezet szorítasz és nam tudod kivel. Aztán a kocsi hirtelen a Petschek-palota bejára­tához kanyarodik, rabtársaid le­emelnek. feltámogatnak a lépcsőn, csupaszfalú, tágas helyiségbe ke­rülsz, öt pad, sorban egymás mö­gött. rajtuk feszestartású emberek, kezük a térdükön, mozdulatlanul bámulnak az eléjük meredő sivár falra... És ez új világod egy ré­sze. az úgynevezett „mozi“. MÁJUSI KÖZJÁTÉK 1943-BAN Ma 1943 május elseje van. És véletlenül olyan őrök teljesítenek szolgálatot, akik felől nyugodtan írhatok. Szerencsém van! Most, ép­pen ezen a napon, megint kommu­nista újságíró lehetek, ha csak kis időre is és jelentést írhatok az új világ harci erőinek májusi sereg­szemléjéről! Ne várd, hogy lengő zászlókról írok. Nem volt itt ilyesmi. Nem mesélhetek felemelő tettekről sem, amelyekről oly szívesen hall az ember. Itt ma minden sokkal egy­szerűbb volt.. Nem az a robbanó, sodró áradat ez, amely más május elsejéken Prága utcáin örvénylett, nem milliók hatalmas tengere, me­lyet Moszkvában láttam, amint elárasztja a Vörös Teret. Nsm, itt nem látsz milliókat, de még száza­kat sem. Csak néhány elvtársat és elvtársnőt. És mégis, úgy érzem, nem kisebb dolog ez. Nem kisebb, mert szemléje annak az erőnek, amely épp most esik át a tüzprő- bán. Keresztülmegy a leghevesebb tűzön és nem porlik hamuvá, ha­nem acéllá edződik. Ezt a szemlét lövészárokban tartjuk, csata köz­ben. A lövészárokban pedig terep­szürkét hordanak a harcosok. Apróságokban mutatkoznak meg itt a dolgok. Ki tudja, megérted-e egyáltalán. Te, aki majd egyszer olvasod ezt az írást, s aki mindezt nem élted át. Légy rajta, hogy megértsd! Hidd el, ebben erő van. A szomszéd zárka reggeli üdvöz­lete — két Beethoven-taktust ko­pogtatnak ki a falon — ma ünne­pélyesebb, jelentősebb, s a fal ts mintha zengőbben tolmácsolná. Legjobb holminkat öltjük ma­gunkra. így van ez minden zárká­ban. A reggelit már teljes díszben vesszük át. A nyitott ajtók előtt el­vonulnak a folyosószolgálatosok, kenyeret, feketekávét, vizet hoz­nak. Skorepa elvtárs két adag ke­nyér helyett ma hármat dug ide. Ez az ő májusi üdvözlete: egy gon­dos lélek cselekvő köszöntése. És mikor átadja, u.ijaink egy pilla­natra találkoznak. Beszélnünk nem szabad. A szemünk rebbenését is figyelik, de vájjon a némák nem tudják-e megértetni - magukat uj­jaik segítségével? Zárkánk ablaka alatt nők siet­nek az udvarra, a reggeli félórás sétára. Felmászom az asztalra, s a rácson át nézem őket. Hátha észre- vesznek. Észrevették! öklüket emelik fel üdvözlésül. Viszonzom. Áz udvar ma sokkal élénkebb, s ez az élénkség egészen másfajta, mint egyébkor: vidám, boldog. A felügyelők semmit sem látnak, vagy talán csak nem akarnak lát­ni. És már ez is az idei májusi szemle tartozéka. Most jön a mi félóránk. Ma én leszek az előtomász. Májűs elseje van, fiúk, csináljuk ma másképp, rajta, hadd bámuljanak az őrök! Első gyakorlat: egy-kettő, egy- kettő: kalapácsütést utánzók. Má­sodik gyakorlat: kaszálás. Kalapét" és kasza. Némi képzelőerővel rá* jönnek az elvtársak, hogy ez azt jelenti, sarló és kalapács. Körül­nézek. Mosolyognak és« nagy len­dülettel ismétlik a gyakorlatokat. Megértették. Tgy. fiúk, ez a nil májusi táborhelyünk és ez a né­majáték — ez májusi fogadalmunk, hogy ha kell meghalunk, de hívek maradunk. Vissza a zárkába. Kilenc óra. A Kreml órái most tizet kondítanak és a Vörös Téren megkezdődik a szemle. Tartsunk velük, apa! Ott most az Internacionálét éneklik, most szerte a világon az Interna- cionálé harsog, zendüijön fel a mi zárkánkban is! Elénekeljük. Aztán forradalmi dalok következnek, egyik a másik után, hiszen mi nem akarunk egyedül lenni, hiszen mi nem vagyunk egyedül, mi azokhoz tartozunk, akik most szabadon da­lolnak a szabad ég alatt, de épp úgy harcolnak, ahogy mi harca»- lünk ... Kik senyvedtek börtönök mélyén, Elvtársnk, tudjuk, hogy gondolatban. Ti velünk, mind velünk vonultok A harci oszlopokban. Igen, veletek vagyunk. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents