Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-10 / 292. szám
«SZAKMAGYARORSZAG 3 / Péntek 1954. december 10. A P q r t é 1 e t ______★ Hasznos tapasztalatok az első Nemrég kezdődött meg a miskolci Pártoktatás Házában a /magyar párttörténetet tanulmányozó hallgatók első konferenciája. E tanulási formát ebben az évben alkalmazzák először. Ennek keretében tartott foglalkozást hallgatóival — többek között — Máté László elvtárs is. A konferencia kollektívája alaposan és helyesen vitatta meg a Kommunista Kiáltvány létrejötté- , nek történelmi szükségességét, elemezte a kiáltvány tartalmát, jelen- , tőségét, Marx és Engels munkásságát. Nagy része volt a konferen- , cia sikeres munkájában Máté elvtársnak, aki gondosan, jól készült fel a vita levezetésére. A hallgatók felkészülésében is ! szép eredmények mutatkoztak. , Különösen Zoltán József, Lengyel László, Weinberger Ferenc, Koltai és Vince elvtársaknál, akik színvonalas hozzászólásaikkal járultak hozzá a konferencia sikeréhez. Ezek az elvtársak megértették .? pártoktatás nagy jelentőségét, tudják, hogy csak azok a vezetők képesek a feladatokat elvégezni, akik elsajátítják a marxizmust-leniniz- must, a tömegvezetés tudományát. Nem mindegyik elvtárs készült fel azonban ilyen alaposan. Hat olyan elvtárs is volt a konferencián, aki hiányosan, kettő pedig egyáltalán nem készült fel. Ezért azonban nemcsak ők a hibásak, mert a tananyagot későn kapták meg. A foglalkozás kezdetben kissé vontatottan indult, aztán egyre jobban kibontakozott a vita. Máté László elvtárs, a konferencia vezetője, igen helyesen és jól irányította a foglalkozást. A konferencia anyagát négy főkérdésre csoportosította, s ezeket előre ismertette. így a hallgatók rendezni tudták gondolataikat, nem kalandoztak el az egyik témától a másikhoz. Helyesnek bizonyult az is, hogy a kérdések után 5—6 perc gondolkozást, időt hagyott. Az elvtársaknak volt idejük tehát a választ átgondolni. Ez alkalommal az 5—6 perc eltelte után önként jelentkezőket kért fel a vitavezető — a második konferencián azonban kijelöli majd, hogy a főkérdések fölött ki kezdi meg a vitát. Néhány perc várakozás után Koltai elvtárs törte meg a csendet. Értékes felszólalása után Máté elvtárs alkérdéseket tett fels s ennek során többen kértek hozzászólást, kaps?olódtak be a vitába. Máté elvtár* több évé propagandista már. Sok jó módszere van. Egyik módszere például, hogy kisegítő kérdéseket tesz fel, amelyek segítségével a leglényegesebb problémákra irányítja a figyelmet. Nem haladt tovább az anyag tárgyalásával addig, míg a legfontosabb kérdéseket nem tisztázták. Újból és újból visszatér a főtémához s a megállapításokat már a vita során összefoglalja. Igen ügyesen alkalmazta Máté elvtárs ezen a konferencián is a „rákérdezés" módszerét. A felszólaló hallgatóknak külön kérdést tett fel, s a válaszból meggyőződött ártól, hogy elég alaposan ismeri-e az anyagot? A szemináriumon voltak olyan elvtársak is, akik nehezen kapcsolódtak be a vitába. Ezeket az elvtársakat úgy segítette, hogy kérdéseket tett fel nekik. A módszer alkalmazásával a vitavezető elérte, hogy a konferencián két elvtárs kivételével minden hallgató részt- vett az anyag alapos megtárgyalásában.-------------------Kohász oktatófilm készült a Lenin Kohászati Müvekben Helyes kezdeményezés nyomán az önköltségcsökkentés módszerei- :nek ismertetésére oktató filmet készítenek a Lenin Kohászati Művekben a munkafolyamatokról. Szubálé Bruno technikus készítette el a forgatókönyvet, amelyben bemutatják például a martin-acélmű dolgozóinak munkáját: a dugókészítést, a bepászítást és a csapolást. Az acélöntődéről készült részben a formázás, az öntés helyes és helytelen módszereit ismertetik. A filmfelvételeket Éles Béla készítette. A filmet ma mutatják be a minisztérium képviselőinek és a gyár vezetőinek. konferenciáról De az eredmények mellett voltak hiányosságok is. A hallgatók például nem kísérték eléggé figyelemmel egymás hozzászólásait, s emiatt nem bírálták egymás felkészülését. pedig elvi tévedések, magyartalan. pongyola fogalmazások is előfordultak. Az egyik elvtárs például azt mondotta: „Marx és. Engels Dániában tanulmányozták a materialista dialektikát". Ez a megállapítás helytelen. Marx és Engels nem a materialista dialektikát, hanem Hegel és Feüerbach dialekt'- káját tanulmányozták és használták fel a materialista dialektika kidolgozásához. Igaz, hogy Máté eivtárs is orra törekedett, hogy a hallgatók figyeljék egymás hozzászólását. erre azonban nem hívta fel kellően a figyelmet. Fogyatékosság volt Máté elvtársnál az is, hogy összefoglalójában nem mondotta meg. hogyan sikerült tisztázni a feltett kérdéseket, milyenek voltak a hozzászólások, ö maga sem bírálta azokat, akik nem, vagy csak hiányosan készültek fel. nem dicsérte meg azokat, akik szorgalmasan készültek fel a foglalkozásra. A konferenciát értékelve, megállapíthatjuk, hogy kisebb tubái ellenére betöltötte feladatát. Megmutatta 3 hallgatók lelkesedését. érdeklődését a magyar párttörténet iránt, tanulási vágyát és képességét. Ahhoz hogy a hallgatók minél alaposabban elmélyüljenek a Magyar Kommunista Párt történetének tanulmányozásában és hogy a viták még élénkebbek legyenek, a jövőben alkalmazzák az első konferencia tapasztalatait és igyekezzenek megszüntetni a hibákat. Szarv a»marhaienYé*ztéz f bemutató Göncön Gönc és környékének szarvasmarha tenyésztői december 12-én, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel Göncön szarvasmarhatenyésztési bemutatót rendednek, amelyen díjakat osztanak ki. Dr. Hörn Artur egyetemi tanár és dr. Fülöp László megyei vezető állatorvos tart előadást, amelyet filmbemutató követ. A folyékony arany kútja Mezőkeresztesen Egbetörő, karcsú fúrótorony emelkedik ki a mezőből, hatalmas, modern fúrószerkezete sokszúz méter mélyen kutatja nagy kincsünket, a folyékony aranyat. Olajmunkások harcolnak alatta hősiesen, hogy I minél előbb feltárják a föld méhének kincseit, erősítsék, gazdagítsák szocialista hazánkat. (ErdSdi János felvétele.) Hat megye — köztük Borsod is — teljesítene siSózási tervét Az országos silózási versenyben Nógrád megye vezet. A eilózási tér. vét 127.5 százalékra teljesítette. Nyomában Van Heves megye 124.3 százalékos teljesítéssel. A két megyén kívül Békés, Vas. Borsod és Győr megye is teljesítette silózási tervét. Az országos tervteljesítési átlag decern - bér elejéig 76 százalék. Lassan halad azonban a silózás Hajdú. Bács valamint Baranya megyében. Hajdú megye mindössze 37.5 százalékát teljesítette eddig silózási tervének. (MTI) „MIÉRT NEM ÍRNAK A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSRŐL...?“ „Szörnyű, egyenesen szörnyű .;. Ki tudja, mikor jön a következő, lemaradunk a vonatról... Ott van ni! Arra sem férünk fel, a lépcsőn is csüngenek...’* Hányszor hallani ezt Miskolcon a villamosok, illetve -— bizonyos módosítással — az autobuszbk megállóhelyein. És sokan teszik hozzá: „Miért nem ír erről az újság?’* Legutóbb, a napokban erre hívta fel figyelmünket Szalai Tibor elvtárs, lapunk régi levelezője, a DIMÁVAG Gépgyár dolgozója. Számok, amelyekről nem tudnak az utasok Majdnem 60 évvel ezelőtt — elképzelhetjük — különös érdeklődéssel, tisztelettel nézhette az akkori miskolci polgár a város utcáin végiggördülő első villamoskocsit. Nem sértjük meg a hagyományokat, amikor megállapítjuk, hogy ma már 6okkal kisebb megbecsülésben részesítik az utasok — ugyanezt a villamoskocsit. Ez a kocsi ugyanis még ma is fut, pedig 1897-ben, a miskolci villamosvasút megnyitásakor is már 5 esztendős volt. Ez az „aggastyán" kocsi sem kezelheti le azonban fölényesen a többi villamost, mint „tejfelesszájút", mert a miskolci villamoskocsik átlagos életkora — 40 év. A Budapestről „kiszuperált’* villamoskocsikat kapta meg a miskolci közlekedés és ezekkel bonyolítja le a vidéki városok között a legnagyobb forgalmat... 1938-ban — egy év alatt — a miskolci villamosvasút 3 millió 700 ezer utast szállított. 1948-ban 11.4, 1950* ben 15.6, 1952-ben 28.7, 1953-ban már 36.5 millió ember utazott a miskolci villamosokon. Az ezévi adatok szerint ez a szám az év végére 40 millió lesz. A felszabadulás előtt Miskolcon st városban nem volt autobuszközie- kedés. 1949-ben a miskolci autobu- Ifcokal kereken félmillió utas vette igénybe, az ez év végéig várható utaslétszám — 10 millió, azaz kereken húszszorosa az előbbinek. Az igényekkel nem tartott lépést a villamoskocsik, az autóbuszok számának emelkedése. A felszabadulás előtti 40 villamoskocsival szemben a közlekedési vállalatnak ma 84 kocsija van, de — nem is lehet csodálkozni rajta — az ócskaságok igen gyakran elromlanalc, a 84 közül átlagosan csak 62—63 kocsi üzemképes. 51 autóbusz fut a városban —már amikor fut, mert a Miskolcra küldött első kocsik is régiek voltak. Újabban már kifogástalan, szép autóbuszok érkeztek, de jónéhány utunk olyan elhanyagolt állapotban van, hogy emiatt elég gyakran esik ki sok autóbusz is a forgalomból. Jellemzésül hadd említsünk csak annyit, hogy a tapolcai úton csak egyetlen napon 7 autóbusz vált üzemképtelenné rúgótörés miatt. Veszélyezteti az autóbuszok épségét a tatárdombi és a szirmai út igen rossz állanota is. Kh. 50 millió forint a miskolci közlekedés fejlesztésére A miskolci villamos- és autóbusz- közlekedés igen sok fogyatékossága sem homályosíthatja el, milyen nagy összegeket fordított kormányzatunk a miskolci közlekedés javítására. Csak a kettősvágány és az ezzel kapcsolatos utak építése 36 millió forintot emésztett fel. Számítsuk hozzá az 51 autóbusz árát, a többi kisebb-nagyobb beszerzést, létesítményt — kereken 50 millió forintot tesz ki az összes beruházás. Még ilyen áron sem sikerült azonban jóvátenni a múlt rendszer kormányzatának bűnét, amely különösképen elnyomta Miskolcot. Szegeden és Debrecenben már a felszabadulás előtt kettős sínpáron haladtak a villamosok, Miskolcon ezt is most kellett megcsinálni. Képzeljük el, mennyivel előbbre volna közlekedésünk, ha a 36 milliót nem a kettősvágány építésére kellett volna áldozni ... A miskolci villamosvasút — többszörös élüzem Igen, többször nyerték el az él- üzem-kitüntetést a miskolci villamosvasút derék, önfeláldozó munkát végző dolgozói. Számtalan nehézségen kellett és kell napról-napra úrrá lenniük, hogy még ilyen formájában is biztosítani tudják a közlekedést. Gondolatban kisérjenek el olvasóim a Baross Gábor utcába, a villamosvasút műhelyeibe, a javító színbe. Kezdjük mindjárt a legutóbbinál. Elől teljesen nyitott a szín . A nagy téli hidegben a munkásoknak előbb meg kell melegíteniük a szerszámokat, hogy hozzá ne fagyjon a kezük. A kocsiszín és a műhelyek befogadóképessége ugyanaz mint amekkora a villamosvasút megnyitásának idején, 1897-ben volt.. Az asztalosok Olyan műhelyben dolgoznak. amelyet hivatalos megállapítás szerint már le kellett volna bontani, mert tűzveszélyes. Ugyanígy zsúfolt, kicsi a lakatosműhely, a finomjavító műhely, a hegesztők, a motortekercselők műhelye. Van olyan műszak, melyben ötvenen dolgoznak és a szűk ebédlőben az egy asztalnál legfeljebb tizenketten férnek el. Egy-egy kis öltözőszekrényben két dolgozó holmija van. a szűk mosdóban a tussolókat elválasztó fa> lakon is ruhák vannak ... Most építi — de nagyon lassan építi — a minisztérium egyik vállalata az újabb épületrészt, amellyel végre ki tudják bővíteni az öltözőt, mosdót. A további fejlődés kilátását a teendők — Nos, ezek a tények, hát akkor nem is számíthatunk javulásra a forgalomban? — kérdezhetik az utasok, a dolgozók. De igen. Egymillió 700 ezer forintos költséggel áj, teljese» korszerű, higanygőz-egyenirányító berendezést helyeznek üzembe Miskolcon, előreláthatólag még ebben a hónapban. A villamoskocsik motorjai ugyanis csak egyenárammal működhetnek. Az eddigi egyenirányító berendezéseket bővítették már, de jelenleg kapacitásukat teljesen kihasználják, több kocsi nem is járhatna, mert a meglevő berendezés nem tudná ellátni ezeknek motorjait elegendő árammal. Az új berendezés —nagyfokú árammegtakarítás mellett — lehetővé teszi, hogy forgalomba állítsák azt a négy ikerkocsit — összesen tehát 8 kocsit — amely rövidesen megérkezik Budapestről, mihelyt ott egy újabb útvonalon megnyitják a trolibusz-forgalmat. Jövőre megkezdődik hazánkban a villamoskocsik gyártása. Előreláthatólag tehát további kocsik is érkeznek majd Miskolcra. A nagyobb arányú javuláshoz az szükséges, hogy a miskolci közlekedési vállalat az eddiginél is nagyobb és főként gyorsabban megnyilvánuló segítséget, támogatást kapjon. A régi motorokon nincs szellőztetés, túlmelegszenek, tekercselésük könnyen leég. A leégett motorok forgórészének csak 10 százalékát tudják Miskolcon újratekercselni, a többit Budapestre kell küldeni. az ottani üzemek viszont csők 4—5 hónapos határidőre vállalják — ha ugyan egyáltalán vállalják — a munkát. Ezen kellene mihamarabb és gyökeresen változtatni, hiszen 10 és 10 ezer miskolci dolgozó közlekedési lehetőségéről van szó! Ugyanez vonatkozik arra a 4 nagy motorra is. amelyet a miskolci közlekedési vállalat kereken négy (!) esztendővel ezelőtt rendelt meg, de a szállításukat csak a jövő év márciusára igén a budapesti gyár. Ha ezek az erős motorok megérkeznek — újabb hat kocsival erősíthető, javítható a villamosközlekedés. A XVI számú autójavító vállalatot jelölték ki a közlekedési vállalat autóbuszainak főjavítására. Ennek a feladatának rendkívül gyatrán lesi eleget. Jellemző, hogy a közlekedési vállalat újabban kénytelen volt a -zerencsi autójavító vállalattal felvenni a kapcsolatot... Hadd említsük meg itt, hogy a közlekedési vállalat gépkocsirészlegének, műhelyének dolgozói — akárcsak a villamosvasútnál szintén fáradhatatlan, leleményes, ells-’ merésreméltó munkát végeznek. Helyes volna, ha illetékes városi vezető szervek minél előbb tanulmányoznák a budapesti tapasztalatokat és az ott bevezetett célszerű intézkedéseknek megfelelően Miskolcon is megoldanák, hogy a kisebb üzemekben, hivatalokban, egyes iskolákban „eltolnák" egymáshoz képest a kezdési időt. Ez egyenletesebbé tenné a forgalmat, le lehetne faragni a zsúfoltságot előidéző „csúcsokat1’. ... és mit tehetünk mi. utasok? Szó esett az előbbiekben arról, hogy jövőre megkezdődik hazánkban a villamoskocsik gyártása. Különösképen a vasgyári üzemek dolgozói panaszkodnak sokat — jogosan — a közlekedés miatt — nos, gondoljanak arra, hogy a villamoskocsik és az autóbuszok nem csupán fából vannak, hanem kerekekre, tengelyekre, rugókra — acélra van szükség előállításukhoz. Még a bányászokhoz is elnyúlik a közlekedés megjavításának problémája. Ha a vonatok késve érkeznek, felborul a villamosok és autóbuszok percre kiszámított menetrendje, ez torlódásokat, tehát zsúfoltságot idéz elő — a Vasutasok pedig legtöbbször a szenet okolják a késés miatt... Addig is, amíg újabb kocsikat nenn állítanak forgalomba, ne dühöngjünk, ha a kalauz — kénytelenség- ből, mert nem hallgatnak szavára —■ ötödször és huszadszor is kiáltja) „Menjünk, kérem, ia kocsi belsejébe!" Teljesen egyetértenek ez„el azok az utasok, akik lemaradnak, vagy pedig, akik csak a lépcsőre jutnak, onnan pedig leszállítja őket a rendőr, éppen az utasok testi épségének védelmében. Amikor a közlekedés gyengeségéről, fogyatékosságáról beszélünk, akkor is gondoljunk arra, hogy ami n? országban épül, a mi munkánkból épül és annyi épül, amennyit építünk. Pénz, anyag. villamoskocsi, autóbusz és sok minden más kel! a miskolci közlekedés megjavításához és meg is lesz, ha minden dolgozó megérti, hogy ennek előteremtése mirajtunk, a mi munkánkon múlik. , _ naményi g&za:
