Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-08 / 290. szám

9 fiSZAKMAGYARORSZÁG Szerda, 1954. december 8, A moszkvai értekezlet és a béke védelme CHOPIN-EST Előkészületek az üj Wehrmacht légi erejének Vezércikk folytatása az 1. oldalról. megszervezésére Berlin (TASZSZ) Kohó- és gépipari technikumok művészeti versenye a 85.000-et, ebből 2000 hajózó, 83.000 egyéb beosztott lesz. A nyugatnémet repülőgépipar (nagyarányú előkészületeiről tanús­kodik az a november 30-án megtar­tott értekezlet, amely Heinkel ismert hitlerista repülőgéptervező kezdemé­nyezésére ült össze, hogy megtár­gyalja a nyugatnémet repülőgépipar életrekeltésének kérdéseit. Ezen a értekezleten több mint 30 nyugatnémet repülőgéptervező vett részt. Ugyancsak novemberben köz­gyűlést tartott Wiesbadenben a „lé-* giforgalmat előmozdító egyesület“. Ezen a közgyűlésen megvitatták, hogyan lehetne felújítani a repülő- gépgyártással és repülőmotorépítés-' sei foglalkozó régi nagy német válJ lálatok munkáját. (MTI) kum énekkarát bámulatosan rövid idő alatt sikerült egységes hang­színű, tömören zengő, fegyelmezett együttessé fejleszteni Az ózdi ének­kar ritkán hallható népdalfeldolgo­zással örvendeztette meg a közönsé­get. A gépipari technikum tánccso­portja ismét nagy sikerrel mutatta be a „Mezőkövesdi lakodalmas”-! A miskolci kohóipari technikum tánc­csoportja a tardi párossal bebizonyí­totta, hogy szép fejlődés előtt áll. A szavalok közül ki kell emelni Kri- zsek Máriát, a gépipari technikum I/a. osztályú tanulóját, aki a Kő­műves Kelemen c. népballada elő­adásában megragadó hűséggel tudta érzékeltetni az események drámai­ságát. a műfaj sajátosságait. Értékes előadókészséggel rendelkezik Horo- vitz Ágnes a gépipari technikum III/a. osztályú tanulója és Nagy György, ugyanennek az iskolának a tanulóia Szép számmal akadnak a tanulók között színjátszó tehetségek is. A Négyes lakáscsere című jele­net sok mosolyt, derűt fakasztott. A verseny üde színfoltjai voltak a he­mutatott tornagyakorlatok. A gép­ipari technikum leánytanulóinak szalag- és karikagyakorlatai, a rit­mikus, hailékony. mozgás szépségei­vel, a fiúk talajtomája pedig az erő és ügyesség szépségeivel fogta meg a közönséget. Az egyéni zene- és énekszámok közül csak egy-kettő ütötte meg a kívánt mértéket. Igen kedves volt a koreai tanulók ki­csiny énekkarának bemutatkozása. Meleg elismerés illeti azokat a pedagógusokat, akik a tartalmas műsort összeállították, betanították! és az előadást megrendezték. nemet új raf el fegyverkezés konok hívei nem élnek az általunk felkínált lehe­tőségekkel és szembeszegülve a népek akaratával és a józan észszel — végre­hajtják a párisi egyezményben fog­laltakat. Ebben az esetben — szá­molva azzal, hogy a nyugatnémet újrafegyverkezés egyet jelent egy új háború felidézésével — a békeszeret o országok nem felejtkezhetnek el az önvédelemről. A hideg ellen is úgy védekezünk, hogy jól felöltözünk, az árvíz megakadályozására erős gátra van szükség, ha betegek vagynnk nem hagyjuk, hogv kínozzon a fáj­dalom, hanem hafásos orvossággal védjük magunkat. Csak éppen a szá mnnkra élet vagy halált jelentő né­met imperializmus feléledését hagy­nánk szótlanul, minden intézkedés nélkül? Senki sincs közöttünk, aki ezt helyeselné. Éppen ezért mondja a moszkvai deklaráció: ..A jelenlegi ér­tekezleten résztvevő államok bejelen­tik azt az elhatározásukat, hogy a párisi egyezmények ratifikálása ese­tén együttes intézkedéseket tesznek fegyveres erőiknek és ezek parancs­nokságának megszervezése terén, to­vábbá más olyan intézkedéwket- is tesznek, amelyek sajá* védelmi képes, ségiik fokozásához szükségesek annak érdekében, hogy megvédjék népeik békés munkáját., biztosítsák határaik «'•« területük séri hetet lényégét és vé­delmét az esetleges agresszióval szem­ben.“ Mit jelent a moszkvai értekezlet magyar szempontból? Ellenségeink nem egyszer tettek lekicsinylő meg­jegyzéseket a maevar küloolitikára. Mint a derült égből a villámcsapás, o'van válasz ezeknek az a ouszta ténv is, hogv az Európa sorsáért oly mély felelősségérzetet mutaló moszkvai deklaráción ott szerepel a Magvar Népköztársaság küldöttsé­gének is az aláírása. Hazánk telje­sen egyenrangú szerepet játszott a moszkvai értekezleten, ékesen bizo­nyítva* a független, szabad magvar külpolitika életerejét. Hegedűs András elvtárs, a magyar küldöttség vezetőie egyszerű, de mélyen igaz szavakba foglalta azokat a szenve­déseket, amelyeket a német impe­rializmus okozott nekünk. Már az egész világon ismertté váltak szavai — és amelyről az utóbbi időben, mintha egy kicsit megfeledkeztünk volna —, hogy Magyarország min­den huszadik polgára elpusztult a német hatalmi érdekekért indított háborúban. Szavait azóta ezer meg ezer ember levele, nyilatkozata erő­síti meg. Naponta érkeznek levelek az „Északmagyarországhoz”, a rádió­hoz, a megvei békebizotriághoz. a Hazafias Népfront bizottságaihoz, ezekben megyénk minden rétege olyan elszántan és egységesen foglal állást a moszkvai értekezlet határo­zatai mellett, hogy már ez magában véve is döntő alap a további harcok kimenetele szempontjából. 'P' s itt eljutottunk egy „kényes kérdéshez". Az a tény. hogy a békeíábor országai a német fel- fegyverkezés bekövetkezése esetén megteszik a szükséges ellenintézke­déseket, már azt jelenti-e, hogy a háború elkerülhetetlen? Beszéljünk nyiltan erről. hiszen ez nem kis probléma mostanábafi. Félreérthe­tetlenül el kell mondani az állás­pontunkat! Ha nincs moszkvai ér­tekezlet, ha nem adunk kellő választ az új háború apostolainak, a háború akkor kétségenkívül elkerülhetetlen. Nincs olyan erő, amelv meg tudná állítani az ugrásra kész. revansra éhes Wehrmachtot, ha maga" előtt lát egv gyenge, készületlen béketá­bort. De még a kiéhezett hiéna is meggondolja, hogy rátámadjon az emberre, ha annak puska van a ke­zében. Az erős, egységes, szilárd bé­ketábor acélfalat jelent a háborús tűzfészek kiagyalóival szemben. Ha látják, érzik lebírhatatlan erőnket, ha félreérthetetlenül kijelentjük: las­sabban erőpolitikus urak! Ez majd megérteti velük azt is. hogy olyan kályhát nem jó megölelni, amely be van fűtve! Vannak-e feladataink? Vannak és nem is csekélyek. Örökké szilárd szövetségben a Szovjetúnióval! Ha­zánk történelme során most először áll győztes és legyőzhetetlen szövet­séges oldalán. A 900 milliós béke­tábor egyenrangú tagjaként élni és dolgozni olyan nagyfokú biztonságot jelent, amilyet a magyar nép azelőtt soha el nem tudott volna képzelni. A moszkvai nyilatkozat után is to­vább megyünk a júniusi úton! Sőt éppen ez teremti meg a feltételeket ahhoz, hogy ne kelljen egy német támadás veszélye miatt feladnunk országépítő, életszínvonalat emelő terveinket. Mindennél fontosabb most a párt. a kormány és a nép egységének további megszilárdítása. Még csak néhány hete, hogy kibon­totta zászlaját a Hazafias Népfront, a nemzeti egység valódi jelképe, még ciak néhány napja, hogy az ország és megyénk népe óriási többségben felsorakozott e zászló mögött. Meg­szilárdítani sorainkat minden terü­leten, javítani a munkát ott, ahol szükséges — ez nemcsak egyéni és közös érdek, hanem ezen felül Igazi és valódi hozzájárulás a békéhez. ÍV" em vagyunk szentimentáli­sak az imperialistákat' ille­tőleg. Jól tudiuk, csak a mi erőnk tartja vissza őket az újabb háborús provokációktól. Ma mindenki igen sokat tehet egyénileg is a béke ér­dekében. Ma a terv teljesítése a békét is szolgálja, több szem búza ma azt is jelenti, hogy a nagyobb falás kenyeret békében fogyaszthat­juk el. De éppen most selejtet gyár­tani, pazarolni, nem teljesíteni az állampolgári kötelezettségeket, hát­ráltató, visszahúzó erő a békéért ví­vott harcunkban is. Borsod megye dolgos és sokat ki­állt népe világosan érzi és tudja az összefüggéseket a mindennapi mun­ka és a béke megvédése között. A magyar kormány képviselője a mi megyénk nevében is mondotta az alábbi szavakat a moszkvai értekez­leten: „A Magyar Népköztársaság népe és kormánya békét akar. Mi békét akarunk és éppen ezért va­gyunk elszánva arra. hogy minden erőnkkel szembeszállunk a német agresszió felélesztésével, amely hé- kénket elsősorban fenyegeti. A ma­gyar kormányküldöttség az egész magvar nép nevében nyilatkoztatja ki: Magyarország minden erejével kész harcolni a béke megvédéséért." London, december 6. Harold Davies angol munkáspárti képviselő egy londoni gyűlésen de­cember 4-én beszédet mondott, s ebben elítélte a Nyugat-Németor- szág felfegyverzését célzó londoni és párisi egyezményeket. Davies kije­lentette: „Ma már az egész világ előtt tisztán áll, hogy a kilenchatal­Newyork, december 6 Mint az Associated Press damasz­kuszi tudósítója jelenti, Farisz el Huri szíriai miniszterelnök a parla­ment ülésén elhangzott felszólalásá­ban ismét leszögezte: kormányának az az elhatározása, hogy nem csatla­A ravensbrücki koncentrációs tá­borban fogolytársaimtól tudtam meg, hogy férjemet, Julius Fuciko\ a Rudé Právo és a Tvorba szer­kesztőjét a náci bíróság 1943. augusztus 25-én Berlinben halálra ítélte. További sorsára vonatkozó kér­déseimet csak a visszhang verte vissza a tábor magas faláról. 1945. májusában, a hitleri Né­metország veresége után. a börtö­nökből és koncentrációs táborokból kiszabadultak azok a foglyok, aki­ket a fasisztáknak már nem volt idejük agyongyötörni, vagy meg­gyilkolni. Ezek között voltam én is. Visszatértem szabad hazámba. Kutattam férjem nyomai után, úgy, ahogyan ezren meg ezren keresték és keresik férjüket, feleségüket, gyermeküket, apjukat, anyjukat, akiket a német megszállók itinzó- kamrákba hurcoltak. Megtudtam, hogy Julius Fucikot elítéltetése után tizennégy nappal. 1943. szeptember 8-án Berlinben kivégezték. Megtudtam azt is, hogy Julius Fucik a pankráci fogházban irt. Ezt A. Kolinsky börtönőr tette le­hetővé, aki papirt és ceruzát vitt férjem zárkájába, a teleírt lapokat pedig eayenkint kicsempészte a börtönből. Sikerült találkoznom ezzel a bör­tönőrrel. Lassankint összeszedtem Julius Fucik pankráci feljegyzé­seit. ezeket a különböző helyeken, különféle embereknél rejtegetett, sűrűn teleírt és megszámozott la­pokat. Rendeztem, s most közzéte­szem ezeket a feljegyzéseket. Ez Julius Fucik utolsó műve. Prága, 1945. szeptemberében. GUSTA FUCIKOVA <★ Feszes, görcsösen megmerevedett tartással, térdreszorított kézzel ül­ni ,a Petschek-palota „házi-fogdá­* (Folytatásban közöljük a nagy csehsato- váik író. hazafi és békeharcos immár világ­hírűvé vált utolsó Írá3át. amely megrázó dokumentuma a nácl-íasiszta barbárságnak. s annak a veszélynek, amelytől a Szovjet­unió dicsőséges hadserege mentette meg az emberiséget.) A nemzetközi zenei élet hagyo­mányos eseménye a varsói Chopin- verseny. a világ minden tájáról ösz- szesereglenek az ifjú zongoramű­vész tehetségek és a nagy lengyel zeneköltő örökszép alkotásainak tol­mácsolásával csillogtatják meg ké­pességeiket, tudásukat. Ezeken a nem»' versenyeken a magyar részt­vevők már sok szép sikert arattak. A bírálóbizottságban ezévben már helyet foglal Ungár Imre. Kossuth- díjns művészünk, aki annakidején az oe-hr ilyen verseny győztese volt. Katona Ágnes és Franki Péter kén­viseli Varsóban az ifiú magyar elő­adóművészeket. A két fiatal művész elutazása előtt Chopin-hangversenyt adott Miskolcon, a zeneművészeti szakiskola dísztermében. A zeneked­velő hallgatóság alig tudott betelni a sok szépséggel, amit Chopin re­mekműveinek megszólaltatásával nyújtottak. Régen voltunk tanúi ilyen forró és tegyük hozzá megér­demelt sikernek. Katona Ágnes nagy reményekre jogosító tehetsége már külföldi vendégszereplésen, ze­nekari hangversenyeken is csiszo­lódhatott. Érett művészetének eré­nyei: a megragadó átélés, az érzel­mi gazdagság, a színes, finom elő­adásmód. Franki Péter másalkatú művész. Kirobbanó temneramentum erőteljes hangkezelés jellemzi. Külön kell S7.ólnunk káprázatos techniká­járól, jobb- és balkézzel egyaránt győzi a legbonyolultabb feladatokat is. Biztos, könnyed, magávalragadó. — erőtsugárzó ez a technika Igen élvezetes este volt. Érdeklő­déssel várjuk a két fiatal varsói sze­replését. mi egyezmények veszélyes kísérletet jelentenek; a kilenchatalmi egyez­mények ugyanolyan veszélyessé vál­hatnak, mint a hidrogénbomba rob­banása. Nem hiszem, hogy tévedek, ha azt mondom, ha népszavazást tar­tamának, az angol nép ellenezné, hogy fegyvert adjanak a németek kezébe..." (TASZSZ) kozik „semmiféle nyugati védelmi szerződéshez vagy a Közel-Kelet számára készült programhoz". Ha újból hozzánk fordulnak a „vé­delem“ kérdésében — mondotta a miniszterelnök — akkor készen áll a jólismert válasz: „nem". (TASZSZ) júban”, szinte belevakulva a ko­pott, sárga fal szüntelen nézésébe — ez bizony nem a legalkalma­sabb állapot a gondolkodásra. De ki Vezényelhetne a gondolatnak fe­szes tartást, vigyázzt? Valaki egyszer — nem tudni hogy ki és mikor — a Petschek- palota „házifogdáját" „mozinak” nevezte el. Zseniális ötlet. Tágas he­lyiség, melyben hat hosszú pad so­rakozik egymás mögött, rajtuk a merevtartású vizsgálati foglyok, s előttük a csupasz fal. mintha vetí­tővászon lenne. A világ valameny- nyi filmgyórtója sem forgatott annyi filmet, amennyi ezen a fa­lon lepergett az új kihallgatásra, kínzásra, halálra váró vizsgálati foglyok lelki szemei előtt. Egész tönkretett életük filmje lepergett előttük, a legapróbb részletekkel; anyjuk, feleségük, gyermekeik, el­pusztult otthonuk, becsületes elv­társak és árulók képe; annak a képe, akinek a kapott röpcédulát továbbították; az egyre újra ömlő vér, az erős, elkötelező kézszorítás filmje és más képek, telve iszo- nyattal és elszántsággal, gyűlölet­tel és szeretettel, szorongással és reménnyel. Itt, az életből kiszakít­va, mindenki naponta meghal és végignézi saját halálát. De nem mindenki születik újra. Százszor láttam itt én is éle­tem filmjét, ezerszer egyes részle­teit, most megpróbálom egyszer le­írni. Ha a hurok előbb szorul össze a nyakam körül, mintsem befelez­ném. milliók maradnak még. akik majd megírják. ,.happy-end”-jét. '* I. Fejezet. HUSZONNÉGY ÓRA öt perc múlva tizet üt az óra. Szép langyos tavaszi este van: 1942 április 24. Sietek — már amennyire egy olyan idősebb, sánta tír* akinek át­A nyugatnémet sajtóban mind gyakrabban jelentések látnak nap­világot az új Wehrmacht létrehozásá­nak előkészületeiről. A Welt am Szontag című nyugatnémet lap rész­leteket közölt arról, hogy a párisi egyezmények életbelépése esetén ho­gyan szervezik meg a Szövetségi Köztársaság légierejét. A lap szerint a légierő kötelékébe tartozik majd tíz vadászbombázó-ez- red. összesen 750 repülőgéppel, négy vadászezred 300 géppel, két éjszakai vadászezred 36 géppel, két földerítő és két szállító repülőezred. A jelentés rámutat arra, hogy a légierő személyi létszáma eléri majd Iskoláinkban eléggé elhanyagolt terület az esztétikai nevelés. Fejlesz­tését szolgálja a rajz- és énekokta­tás kiterjesztése és magasabb szín­vonalának biztosítása, a művészet- történet elemeinek beleszövése az erre alkalmas tárgyak anyagába. Különösen jól segíti az Ízlés, szép­érzék, előadókészség csiszolását a művészeti tömegmozgalom, énekka­rok. tánccsoportok stb. működése. Az utóbbi időben a borsodi középis­kolákban örvendetes élénkség ta­pasztalható ezen a téren. Erről ta­núskodott a napokban Miskolcon tartott középiskolás műsoros elő­adás és erről adott képet a borsodi kohó- és gépipari technikumok va­sárnap megrendezett művészeti ver­senye. Megnyugvással tapasztalhat­tuk. hogy a megye három fontos is­kolájában; a diósgyőri, ózdi kohásza­ti és a miskolci gépipari technikum­ban a szakmai képzés mellett gon­dot fordítanak a sokoldalú művé­szeti nevelésre is. A kohó- és gépipari minisztérium országos versenyt hirdetett a hozzá tartozó szakiskoláknak. Ennek kere­tén belül került sor a megyei selej­tezőre. A minisztérium igen hasz­nos kezdeményezése sok kincset ho­zott felszínre s valósággal szárnya­kat adott a csoportokat betanító, fáradhatatlan pedagógusoknak és a tanulóknak. Gazdag eredményekkel járna, ha a versenyt kiterjesztenék az oktatásügyi minisztériumhoz tar­tozó középiskolákra is. Nehéz bármely számot is kiragad­ni a 28 műsorszám közül, hiszen még a leggyengébbek is igyekvést, lelke­sedést tükröztek. Két kiváló vegyes- kart hallottunk. A gépipari techni­ÉLŐKNEK"» cázom magam, siethet. Sietek, hogy még kapuzárás előtt érjek Jeline- kékhez, „HadsegédemMirek vár ott rám. Tudom, hogy ezúttal sem­mi fontosat nem mond majd ne­kem, és nekem sincs mondaniva­lóm számára, de ha nem megyek el a megbeszélt találkozóra, azzal pánikot idézhetek elő, főleg pedig házigazdánknak, ennek a két jó­tét léleknek nem szeretnék fölösle­ges gondot okozni. Teával kínálnak. Mirek már va­lóban vár — s vele együtt a Fried- házaspár. Ismét elővigyázatlanság. — Elvtársak, szívesen látlak tite­ket, de nem így együtt. Az ilyesmi a legbiztosabb út a börtönbe és a halálba. Vagy betartjátok a kons­piráció szabályait, vagy hagyjátok abba a munkát, mert így veszély­be döntitek magatokat és másokat is borba sodortok. Megértettétek? — Meg. — No és mit hoztatok? — A Rudé Právo májusi szá­mát. — Nagyszerű. Hát te, Mirek? — Megvagyok. Semmi újság. A munka jól megy ... — Akkor mára be is fejeztük. Most már csak május elseje után találkozunk. Ez az utasításom. A viszontlátásra! — Szabad még egy csésze teát? — Nem, nem kedves Jelinekné, túlsokan vagyunk itt. — Legalább egy csészécskével, nagyon kérem. A frissen betöltött tea erősen párolog. Csengetnek. t Most, éjnek idején? Ki lehet az? A látoaatók nem valami türel­mesek. Döngetik az ajtót. — Kinyitni! A rendőrség! — Gyorsan az ablakhoz! Mene­küljetek! Van pisztolyom, fedezem tt szökéseteket! Késő! Az ablak alatt ott állnak a Gestapo emberei, s pisztolyukat a szobának szegezik. A folyosó fe­lől a kifeszített ajtón át titkos­rendőrök tódulnak a konyhába, s onnan a szobába. Egy, kettő, há­rom — kilenc ember. Engem nem látnak, mert a hátuk mögött állok, s eltakar a sarkig kitárt ajtó. Nyu­godtan lőhetnék hát. De kilenc, pisztoly mered két asszonyra és há­rom fegyvertelen férfira. Ha elsü­töm a fegyveremet, ők előbb esnek el, mint én. Sőt még akkor is áldo­zatul esnek, ha csak magamra lö­vök. mert a Gestapo-fogdmegek rögtön tüzelni kezdenek. Ha nem lövök, társaim leülnek egy félévet, vagy egy évet, s a forradalom ki­szabadítja őket. Csak Mirek és én nem kerülhetünk ki ebből ép bőr­rel. Megkínoznak majd minket. ~ Belőlem ugyaii semmit ki nem szednek, de mi lesz Mirekkel, hogy tartja majd magát? Ez az ember Spanyolországban harcolt, két évet élt francia gyüjtőtáborban. s a há­ború kellős közepén illegálisan ju-‘ tott. el Franciaországból egészen Prágáig. — Nem, ilyen ember nem lehet áruló! Két másodpercem van a gondolkodásra. Vagy talán há­rom másodperc is? Ha főbelövöm magam, senkinek sem használok; én magam megme­nekülök ugyan a kínzásoktól, ezzel szemben négy elvtárs életét áldo­zom fel fölöslegesen. így van ez? így bizony! Döntöttem. Kilépek rcjtekemből. — Hohó, még egy! Az első ütés arcomba sújt. Talán knockautolni akart. Hände auf! Még egy ütés. Aztán még egy. így is képzeltem. A példásan rendbentartott lakás helyén szanaszéjjel hányt, feldön­tött bútorok, cserepek, törmelékek. Meoint ütnek, rúgnak. — Marsch! Autóba tuszkolnak. Pisztolyuk állandóan rámmered. Útközben megkezdődik a kihallgatás. — Ki vagy? — Horák tanár. == Hazudsz! ’ (Potyt#tjvkA Harold Davies angol munkáspárti képviselő nyilatko7ata a párisi egyezmények ellen Szíria nem csatlakozik semmiféle „nyuqfali védelmi" szerződéshez JULIUS FUCIK: ÜZENET ÁZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents