Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-03 / 286. szám
ÉSZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1951. december Ás elnöki tanács határosaiul a tanácsok bizottságairól A Népköztársaság Elnöki Tanács 1954. évi 18. és 19. számú határozatában szabályozta a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi kerületi), valamint a községi tanácsok bizottságainak működésével kapcsolatos kérdéseket. A határozat megállapítja, hogy a tanács a dolgozók széles tömegeinek az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételére, a tanács feladatainak eredményesebb ellátására és munkájának folyamatos elősegítésére állandó és ideiglenes bizottságokat alakít, amelyek a tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervei. Valamennyi feladat folyamatos ellátására állandó bizottságot, meghatározott ügyek előkészítésére, egyes szervek működésének, vagy egyes feladatok végrehajtásának megvizsgálására pedig ideiglenes bizottságot lehet alakítani. Az állandó bizottságok működési körükben elősegítik a tanács munkáját a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális feladatok vezetésében, összegyűjtik és felhasználják a lakosság javaslatait, ismertetik a tanács döntéseit a dolgozókkal. Az állandó bizottságok feladata, hogy segítsék a tanácsot a rendelkezések végrehajtásában, valamint a lakosság javaslatainak és panaszainak intézésében,, ellenőrizzék a végrehajtóbizottság szakigazgatási szerveinek, illetve hivatali szervezetének, valamint a tanács ajg rendelt vállalatoknak és egyéb szer. veknek tevékenységét, tanulmányozzák e szervek fejlesztésének lehetőségeit, ellenőrizzék a tanács hatáskörébe tartozó kivédésekben a tanács alá nem rendelt szerveket is es szervezzék, neveljék a lakosságot az állami feladatok végrehajtására. E feladatok ellátása során az állandó bizottságok résztvesznek a helyi gazdasági terv és költségvetés összeállításának munkájában, a tanács végrehajtó bizottsága munkatervének kidolgozásában, összegyűjtik a lakosság javaslatait s felhasználják, vagy a megfelelő szerveknek továbbítják azokat, segítséget adnak a szakigazgatási szervek munkájához és vizsgálataik során ellenőrzik ezeknek munkáját; tanulmányozzák a helyi erőforrások fel- használásának lehetőségeit; előkészítik b rejtett tartalékok feltárását; az önköltség csökkentését, a takarékos- sági intézkedések megvalósítását. Az állandó bizottság munkája során a tanács alá nem rendelt szer- vekhél megvizsgálja a kulturális, szociális, egészségügyi és munkaügyi szabályok megtartását; társadalmi ellenőrzést szervez az áruellátással, a helyi szükségletek kielégítésével és a lakosságot érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatban; támogatja a dolgozók szövetkezeteit, különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, résztvesz a minőségileg jobb és olcsóbb termelés lehetőségeinek kidolgozásában. Az állandó bizottság a dolgozókat felvilágosító munkával, tagjainak példamutatásával neveli állampolgári kötelezettségeik és a tanács határozatainak önkéntes teljesítésére. Népköztársaságunk jogszabályainak ismertetésével előmozdítja a szocialista törvényesség megszilárdítását és támogatja, szervezi, népszerűsíti a szocialista versenyt. A tanács köteles állandó bizottságot szervezni — külön-külön vagy ősz- szevontan — a pénzügyi, a város- és községgazdálkodási, az oktatási, a népművelési, az egészségügyi, a szociális, az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazdasági és a begyűjtési feladatok eredményes megoldásának elősegítésére. A - helyi viszonyok figyelembevételével más feladatok megoldására is lehet állandó bizottságot alakítani. A fővárosi, valamint a megyei jogú városokban általában 13, a megyei tanácsoknál 9, a járási tanácsoknál 7. a járási jogú városokban, továbbá a fővárosi (városi) kerületekben 8, a községekben pedig 2—5 állandó bizottságot célszerű szervezni az egyes feladatok megvalósításéra. Minden állandó bizottság elnökből és legalább két tagból álljon, a bizottság tagjainak száma a tanácsos feladatától függően 5—9-ig terjed. A bizottság elnöke és tagja csak tanácstag lehet. Egy tanácstag csali egy állandó bizottságban vehet részt, a végrehajtóbizottság tagja;t nem lehet az állandó bizottság tagjául megválasztani. Nem lehet az állandó bizottság elnöke a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek tanácstaggá választott vezetője, vagy dolgozója sem. Az állandó bizottságok tagjainak jogai és kötelességei egyenlők. Indokolt esetben a tanács az állandó bizottságoktól egyes tagokat visszahívhat és te Ivükbe másokat nevezhet ki. Az állandó bizottság feladatainak más között a munkát. A lehetőség szerint arra kell törekedni, hogy a tagok és az aktívák állandó jellegű feladatokat lássanak el. A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi és a járási tanácsok állandó bizottságai legalább kőtha- vonkint, a járási jogú városi, a fővárosi (városi) kerületi és a községi tanácsok állandó bizottságai legalább havonkint tartsanak ülést. Az ülésen tárgyalják meg a megoldandó feladatokat, határozzák meg ezek végrehajtásának módját és határidejét, osszák fel a munkát a bizottság tagjai között. Az ülés eredményességének biztosítása érdekében a napirendet közöljék előre a bizottság tagjaival. A tagok hallgassák meg a választókerületükben a dolgozók véleményét a megtárgyalásra kerülő ügyről. Az állandó bizottság tagjait rendszeresen értesíteni kell az ülésen előterjesztett javaslatok. észrevételéül megvalósításáról, felhasználásáról. Célszerű ha az állandó bizottság üléseire, tanácskozási joggal meghívja aktíváit. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az állandó bizottság olyan munkaterv alapján dolgozik, amelyben figyelembe veszi a végrehajtó bizottság és a megfelelő szakigazgatási szerv munkatervét. Az állandó bizottság a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerveinél — községekben a hivatali szervezetnél, valamint a tanács alá rendelt szerveknél feladatkörén és működési területén belül időnkint vizsgálatot tart, ellenőrzi, hogy megtart iák-e a törvényességet, továbbá a tanács ás a végrehajtó bizottság rendelkezéseit, továbbá azt. hogy a végrehaitó bizottság intézkedései előmozdítják-e az ellenőrzött szerv munkáját. A vizsgálat közben külön gondot kell fordítani a lakosság javaslatai, észrevételei, panaszai elin- tézének ellenőrzésére. Az állandó bizottság működéséről beszámol a tanács ülésén. Egyes kérdésekre vonatkozóan előterjesztést és javaslatot tesz a végrehajtó bizottsághoz és közli vizsgálatainak eredményét is. Az ideiglenes bizottságokat a tanács leginkább egy-egy határozat végrehajtásának ellenőrzésére, egyes átmeneti feladatok előkészítésére, a tanácsülések egy-egy napirendi pontjának, vagy olyan feladatoknak előkészítésére hozhatja létre, amelyek az állandó bizottságok működési területén kívül esnek. Az ideiglenes bizottság létrehozása szervezete és munkája tekintetében az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A moszkvai értekezlet negyedik ülése Moszkva (TASSZ) December 2-án, moszkvai idő szerint tíz órakor megkezdődött az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó európai értekezlet negyedik ülése. Az ülésen a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköz-* társaság, a Bolgár Népköztársaság* az Albán -Népköztársaság kormányainak közös nyilatkozattervezetét vitatják meg. A negyedik ülésen Viliam Sirofcy, a csehszlovák küldöttség vezetője elnökölt. eredményes ellátása céljából munkájába bevonja a különböző munkaterületek szakembereit is. így feladatai ellátásában a lakosság köréből, elsősorban a példamutató dolgozók közül szervezett aktívák segítik. A bizottság aktívahálózatát a tömegszervezetek támogatásával szervezi, helyes, ha ehhez a Hazafias Népfront helyi bizottságának segítségét is kéri. Az állandó bizottság köteles munkájáról beszámolni a tanácsnak. A végrehajtóbizottsóg és az állandó bizottság segíti és tájékoztatja egymást, de a végrehajtóbizottsóg, vagy annak tagja nem adhat utasítást az állandó bizottságnak, a végrehajtóbizottság köteles az állandó bizottságok munkájához minden támogatást megadni. Az állandó bizottság javaslatát a végreha.jtó'bizottság 30 napon belül köteles megtárgyalni, a beterjesztett kérdésekre pedig 15 napon belül válaszúink Az állandó bizottság elnökét meg kell hívni a végrehajtóbizottság azon üléseire, amelyeken az állandó bizottság munkáját érintő napirendi pont szerepel. A felsőbb és alsóbb tanácsoknál szervezett állandó bizottságok nincsenek egymásnak alá- vagy fölérendelve. A végrehajtóbizottság szakigazgatási, vagy hivatali szervei, a tanács alá rendelt szervek vezetői és dolgozói kötelesek az állandó bizottság ügykörét érintő, kérdésekben a kívánt felvilágosításokat megadni. A tanács ».iá nem rendelt szervek közül azok, amelyek a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésében vesznek részt, kötelesek lehetővé tenni az állandó bizottságoknak az, ellenőrzést. Más szerveknél — kivéve a fegyveres testületeket — a dolgozók érdekében hozott szociális, kulturális. egészségügyi és munkaügyi szabályok megtartásának kivizsgálására is végezhet a bizottság ellenőrzést. Az állandó bizottság szoros kapcsolatot tart fenn a Hazafias Népfront bizottságaival, a tömegszervezetekkel, a lakosság egyéb szervezeteivel, figyelembe veszi javaslataikat és segíti azok megvalósulását. Az állandó bizottság nem helyettesíti a tanácsot, nem végezhet ügyintéző tevékenységet, de ugyanakkor a végrehajtóbizottság, vagy annak szakigazgatási szervei sem adhatnak át ügykörükbe tartozó hivatali feladatokat az állandó bizottságnak. A munka jobb elvégzése érdekében a bizottság tagjainak és az aktíváknak meg kell csztaniok egyMoszkva (TASZSZ) Az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezlet negyedik ülésén megtárgyalták az értekezleten résztvevő országok közös deklarációjának tervezetét. Az említett deklarációval kapcson latos eszmecsere eredményeképpen, az értekezlet résztvevői elhatározták, hogy moszkvai idő szerint tizenöt órakor ismét összeülnek a deklará-* ció végleges megszövegezése céljából. A drótjának nemes versenve Nagy várakozással tekintenek a drótgyár dolgozói december 3.-a elé, hiszen ez számukra nemcsak városunk felszabadulásának 10. évfordulója lesz. hanem az ő külön ünnepük is. Üj nevet hars a gyár s a névadóünnepség alkalmából az üzem több kiváló dolgozóját megjutalmazták. A gyár vezetősége a felszabadulási hét versenyében a legjobb eredményi elérő brigádnak, s a legjobban dolgozó fiatalnak versenyzászlót adományoz. Elénk versengés jolyik a zászlóért. Lipták János dróthúzó november 29-én 226 százalékos eredményt ért eh Barabás András kötélverő ifjúmunkás 172 százalékot, Kollár László dróthúzó, jelvényes sztahanovista 211 százalékot teljesített' ezen a napon. Az ólomedző üzem 7. számú kemencebrigádja 113 százalékot teljesített. A gyár dolgozói újabb munkasikerekkel köszöntik Miskolc felszabadulásának napját. Egv új tanácstag tervei Kovács B. Sándort az ózdi II. kerület lakéi választották meg tanácstagnak. Becsületes, egyenes embernek ismerik a körzetben, ezért szavaztak rá. Felkerestem, s megkérdeztem, hogyan lát munkához, milyen feladatokat tart különösen fontosnak. A következőket mondotta: — A tanács munkájában nálunk is sok hiba volt. A dolgozók sok mindennel nem voltak megelégedve. Elhanyagolta például a tanács a Bolyki-ut gondozását. Ez az út nyáron porfészek, ősszel és tavasz- szal särtenger. Ugyanez a helyzet a Ráctagban és a Kerekhegyen is, ahol még most is földutak vannak. Az itt 1 állók már régen jó utat kémek, mert még a szénfuvarozás is többe kerül nekik 50—60 forinttal a rossz út miatt. Első feladatomnak tartom, hogy mégj óbban megismerjem a kerület problémáit. Tudom, hogy nagyon hiányzik a második kerületnek egy vegyesbolt. Gyorsan fejlődik a városrész, s az is baj, hogy az iskolák mesz- sze vannak. Szükség lenne legalább 2 alsó osztályt létesíteni itt. Van tehát tennivalóm, s igyekszem jó munkát végezni, megfelelni választóim bizalmának. CSANK JENŐ Lépine francia professzor felfedezte a gyermekbénulás elleni védőszérumot A gyermekbénulás a világ minden országában félelmetes csapás, amely ellen minden nemzet orvosai erélyesen harcolnak. A francia tudósok figyelemreméltó győzelmet értek el a gyermekbénulással kapcsolatos kutatásban. Pierre Lépine professzornak a napokban sikerült új védőszérumot előállítania. A francia tudomány, valamint Lépine professzor és munkatársai kitartó munkája alapján remélhető, hogy az emberiség hamarosan biztos és hatékony fegyverrel rendelkezik majd a gyermekbénulás leküzdésére. Dr. Lépine kísérletei és felfedezése új reménnyel töltik el az orvos- tudományt e borzalmas csapás elleni harcban. Lehetséges, hogy az orvosok már néhány hónap múlva hozzájuthatnak Lépine professzor szérumaihoz és felhasználhatják azt a gyermekbénulás felszámolására. IV. __ Mikor m úr mindent kihallgattunk, Szabó Lajos belépett Koró- di irodájába. Közölte, hogy miért jött és átadta a hivatalos igazolást. Koródi és társai ordítani kezd' út, hogy ők nem adják vissza a lőszert, mert a nemzetőrség megbízhatatlan és úgyis meg akarják „tisztogatni" sorait. Persze mindezt nagyon hasznos volt hallani a városvezető „testvér" szájából, örültünk annak is, hogy eddigi munkánk nem volt eredménytelen. Szabó Lajos rendíthetetlen nyugalommal arra hivatkozott, hogy ő katona és azért jött ide, mert teljesíteni kell a parancsot; majd azt mondta: „Ha maguknak lőszer kell, kérjenek hivatalosan a honvédségtől és kapnak is”. Koródi megnyugodott és engedélyezte a lőszer kiadását. Varró Lajossal gyorsan magunkhoz vettük a két láda lőszert és Szabó Lajossal együtt elindultunk. Mikor éppen el akartuk hagyni a szobát, megszólalt Koródi és azt mondta: „Várjanak csak! Én már találkoztam magukkal". — Majd odaszólt Lajos bácsinak: „jöjjenek csak vissza!" Azonnal tudtuk, hogy felismertek bennünket. Szabó is világosan látta a helyzetet, kirántotta a kézigránátot és rendkívül nyugodtan megszólalt: — Vissza már csak ez megy, ha valaki megmozdul, közéjük vágom. — Közben az ajtónál állva, fedezte menekülésünket, majd rájuk csukva az ajtót, ő is elmenekült. A nyilasok nem mertek utánunk jönni, mert az ablakon kinézve észrevették, hogy egy „nemzetőr" szakasz áll az úton, fegyverrel a kézben. Rudjánszky Pali nem feledkezett el rólunk és időben odaért a nyilasszékhéz elé — felkészülve az esetleges harcra —, hogy segítségünkre legyen. Ezen a szakaszon kívül még egy szakasz a Sötét-kapu alatt gyülekezett, a harmadik szakasz pedig a RUndszenti templomban „imádkozott" és várta a parancsot. Láttam, hogy Palira bármikor számíthatunk. Átestem az első tűzkeresztségen, amely rendkívüli bátorságot, vakmerőséget adott. Most már el voltunk szánva a harcra — és nagyon gyáváknak ismertük meg a nyilasokat. > A nemzetőrség utasítást kapott, hogy települjön át a Dunántúlra. Az irány természetesen Németország volt. Az áttelepülést Kaiser százados irányította. Szabó Lajos elvállalta a szállásmesteri beosztást, hogy a fiatalokat meg tudja menteni. Az áttelepülés azt jelentette, hogy több fegyver és egyéb katonai felszerelés: ruha, ing, bakancs, síléc, kerékpár, írógép, sib. nyugatra fog kerülni. Ezeket a felszereléseket Szabó Antal Ferenc (Miskolc és környéke ellenállási mozgalmáról) Lajos terve alapján Varró Lajos, Rudjánszky Pál, valamint én és egy-két megbízható csomagolta és rakta szekerekre. A legjobb, legértékesebb anyagokat az első három szekérre raktuk, amelyeket a kocsissal megbeszélve (természetesen a mi emberünk volt), elirányítottuk egy általunk kijelölt helyre, távol a várostól. A „nemzetőrség” tagjainak riasztása két jelszóval történt. Az egyik jelszóval «adóztattuk a nemzetőrség Szabó Lajos-féle csoportját; — ezt a jelszót csak a partizánok ismerték —, a másik jelszóval pedig a „nemzetőrség” másik részét ria- dóztattuk. A «adóztatást a terv szerint Rudjánszky Pál hajtotta végre. Az elindulás előtti éjjelen a „nemzetőrség" ingadozó fiataljait lakásukon felkerestük és megmondottuk nekik, hogy mi a célja az áttelepülésnek. Azt ajánlottuk nekik, hogy hagyják el lakásukat és bújjanak el, mert mint katonai szökevényeket keresni fogják őket. Másnap reggel a Szepesi-laktanya melletti udvaron, munkánk eredményeként, kevesen jelentkeztek elmenetelre. A parancsnokság az ösz- szegyüjtött felszerelésekkel és 80—100 fiatallal Sajószentpéteren keresztül elindult nyugatra. Szabó Lajos és Jelinek László a menetelő csoportot azonban Sajószentpéternél hajnalban utolérte és a fiatalok nagyrészét visszahívta. Felvettem a kapcsolatot Szabó Lajos segítségével dr. Petrási Miklós orvos alezredessel, aki a Kun József utcai iskolában elhelyezett tábori kórháznak volt a parancsnoka. Ö látta el az ellenállási mozgalmat gyógyszerrel és a szökött katonákat — így Szabó Lajost is — olyan igazolvánnyal, amely lehetővé tette, hogy ne kelljen nyugatra települni. Novemberben Szabó Lajossal együtt egy éjjel Diósgyőrbe mentem illegális partizántalálkozóra. Magammal vittem legjobb barátomat, Varró Lajost is. A találkozás és az illegális megbeszélés Urbancsok Mihály diósgyőri munkás lakásán történt. Ekkor ismertem meg a mozgalom egyes vezetőit — nevüket csak a felszabadulás után tudtam meg —, az élettapasztalattal rendelkező, hazájuk becsületéért harcoló munkásokat, kommunistákat. Jóleső érzés volt arra gondolnom, hogy milyen szép feladatot vállaltam. Itt beszéltük meg a diósgyőri vasgyár gépeinek leszerelését és elrejtését, amelyet Urbancsok elvtárs terve alapján ismert és ismeretlen diósgyőri munkások végeztek el. A mozgalom vezetői elhatározták, hogy Miskolcon, a Werbőczi utca 5. szám alatt, Fekete Pál nyomdájában megkezdjük a németellenes röplapok készítését, felszólítjuk a város lakosságát a németek elleni harcra, szabotálásra és arra, hogy támogassa a közeledő Vörös Hadsereg katonáit. A nyomda védelmével. Szabó Lajos javaslatára, egy partizán csoportot bíztak meg, amelynek felváltva én és Négy esi Lajos lett a parancsnoka. Nagyon boldog voltam, hogy bíznak bennem: Igaz ugyan, hogy komoly harci tapasztalattal még nem rendelkeztem, de bíztam bátorságomban és a mozgalom vezetőiben, partizán barátaimban. Itt kapott beosztást barátom, Varró Lajos is, majd pár nap múlva Juhász Zoltán, Áfra Béla és Kovács György. A röplapokat és plakátokat Szabados Gizella nyomdászlány készítette. A szakmai irányítást Vajda Gábor nyomdász végezte. Itt tartózkodott Szabados Gizella húga, Ica is, valamint Szabados és Hamernyik bácsi, aki éjjeliőr volt a nyomdánál. Itt bujt meg Hamernyik bácsi szökött katonafia is. Amikor a nyomdához érkeztem, Fekete Pál közölte velem, hol fogunk dolgozni. Közben megtudtam, hogy a németek minden nyomdát — a „Népszava’’-nyomda kivételével, amely a nyilasoké volt —, leszerelnek. Ezért a nyomda fontosabb gépeit leszereltük és elrejtettük, mert tudtuk, hogy a felszabadulás után szükség lesz rájuk. A feladat elvégzésére csak egy kézi nyomdagépet hagytunk. Egy nagyobb gép zaja elárulhatott volna bennünket. (A nyomdával szemben, a pénzügyőri palotában volt elhelyezve a németek egyik parancsnoksága, az épületben elhelyezett börtön udvarán pedig egy német aknavető tüzérség volt tüzelőállásban.) A kézinyomdán megkezdtük a plakátok és röplapok készítését, amelyet az ezzel megbízott elvtársak szórtak szét. vagy ragasztottak ki a városban. Vajda Gábor kenyértarisznyában hordja szét az anyagot a csoportoknak. A Vörös Hadsereggel a Bükk-hegységen keresztül a diósgyőri csoportban tevékenykedő Barla Anna tartotta a kapcsolatot. A németek az első plakátok és röplapok megjelenése után tudomást szereztek a „MÓKÁN KOMITÉ" nevezetű (Magyarországi Kommunisták Antináci Komitéja) partizán csoportról. A nyomdagépet a munka befejezése után minden esetben széjjelszedtük és elrejtettük, de ha szükség volt rá. azonnal működésbe hoztuk. (Folytatjuk.) Csütörtökön délután a deklaráció végleges megsxövegesésére ül össze as európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó ertekeslet
