Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-24 / 304. szám

ÉSZAKMAGYARORSZA’G Miért nem milliomos a szerencsi Lenin termelő­szövetkezet Amíg a film pereg*. Dß BQ^SÖS-ABÄÜf-^EMßLglii MEGYEI RftRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA X. évfolyam 304* szám Ára 50 fillér ADJUNK NAGYOBB LENDÜLETET MISKOLC KULTURÁLIS ÉLETÉNEK! Ml, borsodiak Jóleső büszkeséggel beszélünk Miskolcról, mint az ország násodik városáról. A fejlődés nem íak a kettősvágányú villamosvasút •an, az Egyetemváros, a tanulóváros, ij gyárrészlegek, egész uteanegyedck pítésében mutatkozik meg, hanem ibban is, hogy az évszázados vidéki :it város jellegű Miskolc képe fokoza- osan eltűnik, s átalakul a kor köve- -űményeinek megfelelően. Az elmúlt ’ndszerben kielégítetlen igények után zoeialista építeniakaráa olyan nagy ível tört fel, hogy minden kicsi- 'k, szűknek bizonyul. Hol itt, hol t szorít a cipó. Valamennyi között most különösen 'otérbe kerültek a kulturális problé- k, már csak azért is, mert a kultu. '■’.Is intézmények fejlődése nem tart Vést a város fejlődésével. Van ugyan kolcnak egy színháza, kilenc film zinháza és kilenc kulturotthona. Ez a felszabadulás előttihez viszonyítva nrgy fejlődés, mert abban az időben ‘~ak egy kultúrotthon volt, de a há- • mszoroeára nőtt város lakosságához, i megnövekedett kulturális igények hez méfrten ez már kevés. Jellemző, hogy a Kazinczy-utca, a Szentpéteri- krpu és kelet felé a Széchenyi-utca által határolt, a Sajópartig terjedő lakónegyed területén, — ahol leg­alább 30.000 ember lakik — egyetlen területi kultúrotthon, vagy mozi sincs. Vannak tehát munkásnegyedek, amelyeknek kulturális igényeit még mindig elhanyagoljuk. A felszabadulás óta felfelé ívelő tö­megművészeti munka fejlődése meg­torpant, sokhelyt csaknem meg­szűnt. Jelenleg a kulturális tevékeny­ség túlnyomórészt a hivatásos művé­szetre e egy területileg is szűk vá­rosrészre (a Déryné Színház, Kossuth mozi. Béke mozi, SZOT Kultúrotthon, Zenepalota (korlátozódik, illetve össz­pontosul. A hivatásos művészeti in­tézmények sem elégíthetik ki már a város igényeit. Ma már kevés Mis- kólénak az egy színház, mert a város lakóinak számához, a megnövekedett és sokoldalú közönségigényekhez ké­pest: kicsi a színház befogadóképessé­ge. A jelen pillanatban ugyan nincs lehetőség arra, hogy másik színházat is építsünk, azonban egy kamara­színház létrehozása már elengedhetet­len életszükséglet. Pécsett, Debrecen­ben már van kaiparaszínház, — Mis­kolcon, ahol nagyobb szükség lenne rá — nincs. így a Déryné Színház kollektívája, a meglévő jó erők és esz­közök mellett sem elégítheti ki az igényeket olyan mértékben, mint te­hetné. A hétfő esti szórakoztató műsorok és rendezvények iránt a tapasztala­tok szerint a közönség érthetően igen nagy érdeklődést tanúsít, hiszen itt hiányoznak azok a szórakozási lehető- régek. amelyeket Pesten a szórakoz tató üzemek, színpadok egész sora kí­nál. A hétfő esti műsorok között akad­nak értékesek, de gyakoribb az, hogy vajmi kovéssé elégítik ki a fejlett íz- Vísű, kulturáltabb dolgozók igényeit. Sokan joggal kifogásolják, hogy a iiótföesti műsorokban nem kapnak helyet a Déryné Színház művészei és más helyi vagy megyei előadóművé­szek, akik között sokan kiállják a versenyt egyik-másik „hírneves“ fő­városi művésszel. Ha a Filharmónia ' zercpét majd a megyei és városi mű­soriroda veszi át, bizonyára tervsze­rűbb szórakoztató műsorban lesz ré- 7,e a miskolci közönségnek és népsze- ű, kedvelt helyi művészeink számára s jut érvényesülési alkalom a mű­sorokban. Miskolc zenei életének is több fájó nroblémája van. Nincs szerves hang versenyprogram. amely a nagy töme­gek zenei nevelését céltudatosan szol­gálhatná. Miskolcon két működő hangversenyképes zenekar van: a Déryné Színház és a Vasgyári Népi- együttes zenekara. Igen eredményesen működött évtizedekig a MÄV közpon­ti fúvószenekara is, amely a felsza­badulás óta sokszor tett jó szolgálatot ünnepélyeken, szereplésével emelte nzok színvonalát és sok önálló hang­versenyt. is adott. Most ezt a zene­kart krajcáros problémák miatt a felbomlás veszélyo fenyegeti. Zenei életünknek hibája az. hogy a hangversenyek rendezői a szervezés- ■el. zeneművészeink és a tömegek kap "»o'atának erősítésével nem törőd­nek. így megtörtént az. hogy egy ‘■nngversenyt közönség hiányában ->eg sem lehetett tartani. A szerve- isnek fontos előfeltétele, hogy a angversenyek rendezősége pontosan ismerje a tömegeket mozgósítani tu­dó lelkes zenekedvelőket. A szervezés technikai előkészítésével, a hangver senyek idejében való meghirdetésével többet törődjenek. Vonatkozik ez nem csak zenekarok, énekkarok hangverse­nyére, hanem az egyes zeneművészek, vagy zeneművész csoportok által tar tott hangversenyekre is. Zenei életünk fellendítésére, mint Mura Péter elvtárs, a Déryné Szín­ház karnagy-igazgatója elmondotta, szükségesnek látja a Zeneművész Szö­vetség bevonásával két-, esetleg há­roméves zenei program kidolgozását, a közönség hathatósabb zenei neveié sére. A jól kidolgozott program sze rint tartott hangversenyek blztosita nák a város egész lakosságának zenei fejlődését. Kulturéletünk fontos tényezője a tömegkulturális munka. Nagyon so kát fejlődött az ismeretterjesztés. Igen nagy a látogatottsága a me gyei könyvtárban tartott irodalmi elő adásoknak, a Múzeumi Hétfők, haladó hagyományainkkal foglalkozó érté­kes előadásainak, valamint a képző és iparművészek helyi csoportja ál­tal rendezett művészeti ismeretterjesz tő előadássorozatnak. Ezekhez sorol­hatjuk a Pedagógus Szakszervezet rendezésében tartott népszerű, sok ne velési problémát, irodalmi kérdést vi­tató ankétokat. A Bólyai János Ma­tematikai Társulat helyi tagozatának előadásai, vitái iránt is lelkes és egy re növekvőbb az érdeklődés. Az is meretterjesztéshez kiváló előadókat ad nemcsak helyben, hanem az egész megye számára a Társadalom, és Ter­mészettudományi Ismeretterjesztő Tár sulat. Az írószövetség tagjai sokszor szerepeltek régebbi ünnepélyeken, ma­guk is tartottak irodalmi matinékat. Az írószövetségnek ez a tevékenysége az utóbbi évben ellankadt. Ez kár, már csak azért is, mer* raa már Mis kolcnak egyre erősödő Írógárdája van. Üdvözöljük azt a kezdeményezést, hogy a megyei biróság tagjai olyan felvilágosító előadásokat tartanak, amelyek az élettel legközvetlenebb, mindennapi kapcsolatban állanak, s mindenkit érdeke’nek. A városi tanács népművelési osz­tálya az eddigi ismeretterjesztő mun­ka eredményei, tapasztalatai alapján a jövő évre részletes tervet dolgoz ki a társadalmi, irodalmi, művészeti, tudományos, technikai ismeretek ter­jesztésére, czenkivül tervbevette egy szabadegyetem megszervezését is. A népművelési osztály terveinek meg­valósítása az eddiginél több segítsé­get igényel a városi tanács vezetői részéről. A tömegmfivészeti mozgalom je­lenleg erősen elgyengült. Lendülete^ kultúráiét egyedül a Vasas Otthonban van, ahol a művészeti együttes rend­szeresen tartja próbáit, készül nj meg uj műsorra. Az SZMT Kulturházban egy év óta nagyon visszaesett a kulturmnnka. Sok, valamikor jól mű­ködő kulturcsoport szétbomlott. A MÁV Központi Kultúrotthon ában (Bunkó) úgyszólván csak táncmulat­ságok rendezésében merül ki a .knlturélet". Hová lettek jól működő kulturcsoportjai? Nem hallunk a Vá­rosi Tanács, a Ituházafi Bolt, az SZMT és MSZT és sok más szervezet és üzem kulturcsoportjairól. Ennek a problémának jobban a mélyére kell néznie a városi tanács népművelési szerveinek, amelyek egyoldalúan a hi­vatásos művészet felé irányítják fi­gyelmüket, részben nem a feladatkö vükhöz tartozó munkával töltik ide jüket. Keveset foglalkoznak a tömeg kulturális munkával, főként akultur- csoportokkal. Az egy két évvel ezelőtt még len­dületes kó rusk ulturánk is visszaha nya(lóban van. Ez nem vonatkozik a zeneiskolában, az óvónőképzőben es a tanitónőképzőben működő, igen jól fejlődő énekkarokra. A kóruskullúra hanyatlásáról győztek meg a leg utóbbi művészeti versenyek is ame­lyeken sokkal kevesebb énekkar sze­repelt. mint régebben, örömmel kell üdvözölni azt a kezdeményezést, ame­lyet néhány lelkes zenei szakember, köztük Erdélyi Lászlóné indított el .Éneklő Borsod" jelszóval, a kórus­kultúra fellendítéséért. Óriási kulturális energia szunnyad Miskolc dolgozóiban, ifjúságában. Sok százra, talán ezrekre rúg azoknak a száma. akik örömmel foglalkoznak a különböző művészeti ágakkal, örömmel szerepelnének kulturált* ven dezvényeken, hogy tehetségüket meg­(Vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) Miskolc, 1954 december 24, péntek A miskolci vasutasok felkészültek a télre Ki ne emlékezne még a tavalyi fél okozta ezernyi bajra, a hófúvás­ban elakadt vonatokra, jármüvekre? Bizonyára nem felejtették el sem azok, akik közvetlen, sem azok, akik közvetett szereplői voltak a tavalyi tél küzdelmes napjainak. Most, hogy ismét beköszöntött a tél, fehérbe öltöztetett mindent, ön­kéntelenül felvetődik a gondolat: vájjon az idén milyen lesz ti közlekedés? Hogyan készült fel a vasút a télre? Nem közömbös ez számunkra, hiszen a miskolci MÁV igazgatóság területén naponta több tízezer ember utazik vonaton, s nagyrészük állandóan ezz el teszi meg az utat lakása és munka­helye közöt t. Ezeknek a dolgozóknak nem kellemes, ha egy, vagy több órát kell a vonat miatt akár munkaidejükből, akár pihenésükből elvesziteniök. A MÁV miskolci igazgatósága intézkedései A kérdésre azonban megnyugtató a válasz. Szabó Tibor a MÁV miskolci igazgatóság forgalmi osztályának ve­zetője elmondta, hogy a tavalyi pél­dából okulva az idén alaposabban, előrelátóbban felkészültek a télre. Sajnos a menetrendszerinti közlekedés a többi igazgatóság munkájától is függ, mert ha mondjuk Debrecen felől csak egyetlen szerelvény nem jön időben, akkor a többi csatla­kozó vonat sem indulhat menet­rend szerint. Minden esetre a ta­valyihoz képest az idén jelentő­sen csökkent a késések száma és ideje. Még a hideg idő beállta előtt az összes személykocsikat ] endbehozfák, a fűtőtesteket kijavították. Lényege­sen nagyobb gondot fordítanak a vo­natok fűtésére. A nagyobb állomáso­sok, így Miskolcon, Füzesabonyban, Hatvanban külön személyvonat fele­lősöket állítottak be, akik a személy­kocsik fűtését és világítását ellen őrzik, Miskolcon a ssemélypályaudvaron előfütőtelepet létesítettek, amelynek építését december 31-ig befejezik. Az előfűtő célja, hogy az összeállított szerelvényeket melegítsék mielőtt a mozdonyt rákapcsolnák. Legkevesebb két óra szükséges ahhoz, hogy egy- egy szerelvényt kellően felmelegitse- nek. Ezzel a mozdonyszeméiyzel mun­káját is megkönnyítik és a kényel­mes, kulturált utazást is elősegítik. Január 4-től kezdve kivonják a forgalomból a személy­szállításra ideiglenesen beállított fedett vagonokat. Helyettük rendes személykocsikkal bonyolítják le a személyszállítást. A pályafenntartás megszervezése Az igazgatóság az idén gondosko­dott arról, hogy a szén minőségét is javítsák. A téli időszak alatt külföldi szenet kapnak, amelyet hazai szénnel keverve használnak fel. A forgalmi vonatkozású intézkedések tehát meg­történtek. A másik, a legfontosabb a pálya- fenntartás előkészületei. Ennek a fel­adata a vonat zavartalan útját biz­tosítani. A tavalyi hófúvások alapos leckét adtak. Az idén térképet készí­tettek, amelyen feltüntették a hó­fúvásnak kitett helyeket. Számításba vették, hogy hófúvás esetén, hol ve­szélyes a megállás, ilyen helyeken a vonat áthalad, nem áR meg. Ezen­kívül a sínek menten hóvédőgátakat építettek. Több he­lyen fásítással, hósövényekkel vé­dik a vasútat a hófúvástól. Mintegy tíz kilométernyi hosszúság­ban fásítottak. Megszervezték a hó­jelentő szolgálatot is, állandóan szem­mel tartják a vonalat, így veszély esetén megfelelő intézkedéseket tehet­nek. A községi tanácsokkal is felvet­ték a kapcsolatot hogy ha szükséges, a községek dolgozói segítsenek a za­vartalan vonatközlekcdés biztosításá­ban. Szerszámokat, anyagokat is elő­készítettek már. Egy hóeke és egy hókotrógép készen áll, minden eshető­ségre. Nagyobb hóesés esetén a személyjáratok előtt hókotrós mozdonyjáratokat indí'anak. Hor­dozhat hósövénytáblákat is ké­szítettek, amelyeket szükség sze­rint bárhol el lehet helyezni a veszélyeztetett területen. Az egyes állomások téli felkészülését pontosan ellenőrizték s az eddigi je­lentések szerint a vasút dolgozói min. den eshetőségre készen várják a telet. A miskolci fűtöházban A mozdonyvezetők szerezték talán a leggazdagabb tapasztalatokat az el­múlt télen. Tavaly, különösen az „első teles“ mozdonyvezetőkkel volt baj gyakorlatlanságok miatt. Annak­idején Egerszegi Kálmán sztaháno- vista főmozdonyvezető kezdeményezé­sére az idősebbek patronálták, szak­mailag segítették a fiatalokat. Ez az egészséges mozgalom azóta kifejlődött s most már alaposan felkészítik az „első tele­seken1. A gépjavításokat is időben elvégez­ték. A miskolci fűtőház több mint száz mozdonya előkészítve, kijavítva vág neki a télnek. Igaz a javítást ta­valy ia becsülettel elvégezték, hiszen az országos méretű hóviharban a miskolci fütőház mozdonyai bírták legjobban az iramot. A mozdonyvezetők és általában a fütőházi dolgozók lelkesen fáradhatat­lanul készültek a télre. Októberben 96 dolgozó ért el sztahánovista szintet. Novemberben az előirt szénmennyiségnek 11.4 százalékát takarították meg. A fütőház veze­tősége is fokozottabban gondosko­dik a dolgozókról. A mozdony­szint, ahol a javításokat végzik, rendszeresen fűtik, A nagyhid melletti kerítésen új ki­járatot létesítettek, amellyel a dolgo­zók régi kívánsága teljesült: igy nem kell hazamenetkor az egész fűtőházat megkerülniük. A téli védőruhákat is kiosztották már. Sajnos nem jutott mindenkinek, mert a zalaegerszegi ruhagyár még nem szállította le a teljes szükségletet. Nagyon srfk, lát­szólag jelentéktelen, mégis fontos problémát oldottak meg. Mindez na­gyobb kedvet, nagyobb lendületet ad valamennyiük munkájához ahhoz, hogy szembenézzenek a téllel. A miskolci ssemélypá lya udvaron Most, az ünnepek előtti időszakban, szokatlanul nagy a forgalom. A vas­utasok véleménye szerint a tavalyi­hoz képest mind az áru-, mind a sze­mélyforgalom mintegy kétszeresére növekedett Az alapos felkészülésnek mindenütt látni a nyomát. Gondoskodtak arról, hogy a váltók, biztosító berendezések a legnagyobb hidegben is üzemképesek legyenek, mert tavaly bizony előfordult, hogy a rendezőpályaudvar automata váltéi a gondos kezelés ellenére is lefagytak. Most már beszerezték a szükséges vegyi­anyagokat, amellyel megakadá­lyozzák a fagyási. Síkos Idő ese­tén homokkal szórják be az utat és a vdgdnyközőket. A téli szállítás megkönnyítésére ki­sebb terheléssel indítják a vonatokat: A miskolci személypályaudvaron na­ponta mintegy 300 vonat fordul meg: Ennek egy része teher-, másik része személyvonat. A vonatoknál pillanat­nyilag is előfordul késés, de a statisz­tika azt mutatja, hogy a tavalyihoz képest sokkal ponto­sabban közlekednek a vonatok. Nem fordulnak elő olyan késések, mint a múlt évben. Volt olyan Idő­szak, hogy a személyvonatok átlago­san egy órát késtek, zordabb időben még többet ia. Gyakran megtörtént, hogy a tehervonatokat előbb enged­ték ki, mint a személyeket. Ez már nem fordulhat elő. Az ünnepi forgalom lebonyolítá­sára 19 külön vonat áll az utazók ren­delkezésére. A várótermeket szintén rendbehozták a megnövekedett forga­lom előtt. A fentiek azt igazolják, hogy a kongresszusi zászlót nyert miskolci csomópont dolgozói mindenben eteget akarnak tenni a követelményeknek, biztosítani akarják az ünnepek előtt megnövekedett téli forgalom zavar, talanságát. 18 PERC KÉSÉS TÖRTÉNETE M int régi ismerőst üdvözöltem, hiszen lassan már két éve’ lesz annak, ho:y megismertem Var­ga Károly főmozdonyvezetőt. Akko­riban, amikor országszerte képvise­lőit választotta népünk, öt a mis­kolci fűtőház dolgozóinak szerete- e, bizalmi é; megbecsülése küld­te a parlamentb-. Most, legutóbb megyei tanácstag­nak választották. Egyszerű, szerény embernek ismertem s ilyennek tud­ták munkatársai is. Azt is tudtam -óla, hogy nem szeret sokat be­szélni. SzerinU — beszéljenek a tettek. Azzal az elhatározással ke­restem fel, hogy megtudjam tőle, miért késnek a vonatok? Éppen utrakészen állott mozdonyával; a 41l-es számú személyvonatot kellett továbbítania Budapestre. — Hiba akad bőven — mondja. — Nem akarok a rossz szénre hi­vatkozni, mert a forgalomnak és a mozdonyszemélyzetnek is van még jav 'a-iiva.- „ munkáján. így hirte­len nem is tudná elmondani az kát, mert azol: is váHo-n-k. Most ezen az utón is maid menfi- qyelem és holnap délelőtt, amikor a 402. számú gyorsvonatot hozom visszafelé, pontosan. hiteres-n el­mondom élmév”->met. M ásnap délelőtt már jóval előbb kimentem az állomás­ra. — A Budapest felől érkező gyors­vonat 18 percet késik — recsegte a hangszóró, körülbelül abban az időben, amikor a vonatnak menet­rend szerint érkeznie kellett volna. Ez elkedvetlenített. S valóban az óra kismutatója már csaknem elér­te a 11-et, amikor a gyorsvonat be­robogott a pályaudvarra. — Kicsit késtünk — mondta cseppet sem kedélyesen Varga Ká­roly. Érthető volt hangulata, hiszen az ő vonatuk nem szokott késni. — Tegnap is négy perccel később indultunk az egyik csatlakozó vo­nat késése miatt. 625 tonna volt a terhelésünk. Figyeltem a menet­rendi táblát, s mindenütt többet időztünk, mint amennyit az előír. Az •utasokat és a darabárut azonban nem hagyhattuk le. Hatvanig közel 300 csomagot raktak ki és be. Hat­vantól Budapestig is körülbelül ugyanannyit. Egyedül a kőbányai állomáson 208 darab 400 kilós cso­magot raktak ki. Persze közbe is voltak kisebb forgalmi akadályok. Hatvannál a bejárati jelzőt nem ál­lították. így a Keleti pályaudvarra - ? perc késés*"! é-keztűvk JUJ a reggel visszafelé pontosan indultunk ugyan, de balsze­rencse kisért, mert Gödöllőnél 20 percet kellett állnunk. A salgótar- jáni személyvonatot előttünk kien­gedték, s az előttünk döcögve nem engedett minket haladni. Hatvanig ugyan sikerült lerövidíteni a menet­időt 4 perccel, de ez már nem je­lentett sokat. A berakások elvették az időt. Menetrendszerint legtöbb helyen csak egy-két percet időzhet a gyors. De Vámosgyörkön 100 mé­ter hosszan állt a berakásra váró darabáru, már nem is fért a cso­magszállító kocsiba. Eleinte bosz- szankodtunk miatta, aztán azzal vi­gasztaltuk magunkat, hogy ezekben a csomagokban ajándékot viszünk, sokszáz embernek szerzünk örömet vele. Ezen is lemérhetjük a jólét növekedését, hiszen tavaly ilyenkor még csak félannyi volt a csoma­gok száma. A rendkívüli állapot, a sok szállítás persze felborítja a menetrendet s főleg emiatt van ké­sés\ Mi azonban elhatároztuk, hogy nem nyuqszunk bele a késé­sekbe s minden igyekezetünkkel tartjuk a menetidőt, hogy vona­tainkat ezután is késés nélkül köz­Ipl'nritrgsyfc'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents