Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-03 / 260. szám
Szerda, 1954, november 3. ESZAKMÄGYARORSZAC 3 A BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEKRŐL „Meddig lehet még csalni és lapu 'büntetlenül?“ — írta szerkesztőségünk hoz küldött levelében Tóth István, l-enin Kohászati Művek dolgozója Levelében szóváteszi, hogy az utóbbi időben milyen lopások, hamisítások, sikkasztások fordultak elő a gyárban majd így folytatja: „Nincs példa. ■mutáló ítélet, tehát lopunk, csalunk tovább — gondolják egyes „élelmes emberekDe most már legyen! Hasz■ tálán a bér- és munkafegyelem megszilárdítására irányuló minden törek vésünk és intézkedésünk, ha a tör■ vény nem sújt le a bűnösökre teljes szigorával. Bízunk abban, hogy továbbiakban a bíróság példamutató ítéleteivel segítségünkre lesz az újabb bűncselekmények megakadályozásé ban.u Nem Tóth István az egyedüli, aki szóváteszi: a becsületes dolgozók nin csenek megelégedve megyénkben a bí róságok ítéleteivel. Értekezleteken gyűléseken jónéhányan szólaltak má fel hasonló értelemben és követelték ugyanazt, aminek Tóth elvtárs adott hangot levelében. Miért ez az elégedetlenség az ítéle lekkel szemben? Nézzünk néhány pél dát. Dicső Zoltán miskolci lakos hónapo kon keresztül sehol sem dolgozott, Néhány hasonszőrű cimborájával ősz szeszövetkezett, fizetési napokon az esti órákban lesbeálltak és amikor hazafelé mentek a Lenin Kohászati Müvek dolgozói, kiszemelt áldozata kát leütötték és elrabolták tőle íize teáét. Az ilyen bűncselekményre < törvény legkisebb büntetésként 2 évi börtönt ír elő, a büntetés felső határa . tíz év, de mivel több esetben követték el — jogi kifejezéssel „bűnhalmo- zatról“ van szó — 15 év is lehet. A miskolci városi bíróság a főbünöst 2 évre ítélte, társai még ennél is ki sebb büntetést kaptak. Orliczki János és Schwarcz Ferenc gyári munkások a Lenin Kohászati Művek nagykovácsműhelyébcn több esetben szándékösan összetörtek nagyobb súlyú bronzrudakat, csapágyakat és azokat kilopták a gyárból. Egy alkalommal letörték a bronzraktár zárját, kivittek egy 40 kilogrammos bronzrudat, összetörték s azt is ellopták. Életveszélyesen megfenyeget, ték azokat, akik felfigyeltek cselekményeikre, ha fel merik jelenteni őket. Az egyik darus mégis szólt az ügyről Kulcsár László fóművezetönek- ez viszont — ahelyett, hogy megtette volna kötelességét, — ráripakodott a darusra: ..Könnyen kikerülhet agyár ból, ha belemáríja magát Orl.iczkiék lopási ügyeibe.“ Mindenki tudja, milyen problémáink vannak a színesfémek előteremtésévsl. mennyire fontos, hogy vasszigorral lépjenek fel a társadalmi tulajdon fosztogatói ellen, — csak az ügyben ítélkező bíróság nem tudott erről. Legalább is erre mutat az ítélet. Orliczkit 8 hónapi börtönre és mellék- büntetésként 400 forintra, Schwarcz Ferencet 5 hónapi börtönre és 300 forint pénzbüntetésre, a főművezetőt pedig — aki elmulasztotta a feljelentési kötelezettséget és emiatt a Törvény előírásai szerint egyévi börtönnel lett volna büntethető — főbünte tésként 3200 forintra ítélték. Az „Északmagyarország“ is hírt adott arról, amikor leleplezték az alsózsolcni földművesszövetkezet italboltjának vezetőjét. 550 liter pálinkát kb. 60 liter fertőzött kútvízzel fel hígított, árdrágítást követett, cl, s több mint 7000 forintot sikkasztott. A járásbíróság 8 havi javító-nevelő munkára ítélte azzal, hogy ez idő alatt 20 százalékkal csökkentett fizetést kap. Magyarán: a bíróság azt mondta ki, hogy ennek a tolvaj, sík kasztó, árdrágítónak 8 * hónapig ugyanott kell dolgoznia, ahol bűn- cselekményeit elkövette. Sorolhatnánk — sajnos — sok más hasonló példát is arról, hogy a bíróság nem torolta meg kellőképpen a népvagyon kárára, a hatósági személyek ellen elkövetett bűncselekményeket, a mezei lopásokat, az erdőkből történt falopásokat, az üzérkedést, az árdrágítást. Kétségtelen tény, hogy a legutóbbi hetekben van bizonyos javulás bíróságaink munkájában, a dolgozók helyeslésétől kísért keményebb ítéleteket hoznak egyes esetekben. De még mindig csak egyes esetekben . .. Éppen ezért még mindig időszerű és nagyon fontos, hogy a bírák, ügyészek elgondolkozzanak ezen és — saját felelősségükön. A társa dalmi tulajdon ellen elkövetett bűn tetteknél ez év első negyedében a ki szabott szabad ság veszt és-bün t et ések igen enyhék voltak. A második negyedévben sem történt változás. Csak nem ugyanez a helyzet, ha az árdrá gítások, üzérkedések miatt, vagy ha tósigi személyek ellen elkövetett bűntettek miatt lefolytatott tárgyalások ítéleteit nézzük. A társadalmi tulajdonban okozott — felderített — kár országosan sokmillió forint volt és ebből a mi megyénkre is jócskán jutott. Ez mutatja a mi megyénk bírálnak nagy felelősségét Mi idézte elő ezt a feltűnő libera lizmust, a bűnüldözés csökkenését igazságügyi szerveink munkájában? Az egyik alapvető ok, hogy bírösá gaink — és részben ügyészségeink is — félreértették a kormányprogramot, a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozatát. Egy értekezleten az egyik felszólaló járásbíró el is mondta: a bírák körében elhangzott olyan véle kedés, hogy „csak nem helyezkedem szembe a kormányprogrammal azáltal, hogy szigorú ítéleteket hozok?'“ Más bíráknak az volt a véleménye, hogy .elszakadnak a néptől, ha szigorú íte- letet hoznak“. Legfőbb ideje, hogy a bírák és ügyészek a legmesszebbmenően levonják saját munkaterületükre vonatkoz tatva a helyes következtetéseket a TIT. pártkongresszus határozatából, amely többek között kimondta: Mindenütt fel kell lépni a megengedhetetlen libe. ralizmus és elnézés szellemével szemben, amely pártunkban és állami szerveinknél nem egy helyen tapasztal ható.. A kormányprogram a. törvénysértő intézkedések ellen lépett fel és — ter- mössetesen — nem azt követeli a bí- ráktól, hogy lemondjanak a bűncselekmények kemény üldözéséről. Világos, hoígy a bűncselekményekkel szemben továbbra is feltétlenül szükség van adminisztratív eszközökre, sőt — éppen, mert az eddigi liberalizmus folytán a bűncselekmények száma szaporodóban van — a törvényes keretek között, tehát túlzások nélkül, de igen keményen, szigorúan keil harcolni a bűnözés ellen! A Központi Vezetőség tavaly júniusi határozata, a kormányprogram, a III. pártkongresszus határozata és a Köz ponti Vezetőségnek a napokban megjelent legújabb határozata azt teszi legfőbb kötelességünkké, hogy ki-k? maga munkaterületén a legtöbbet tegye a nemzeti vagyon növeléséért, a népjólét emeléséért, Lehet-e vitatkozni azon, hogy a bíróságok gyenge, erélytelen ítélkezése valóságos ösztönzést jelent a bűnözésre? Egy többmil- ió forintos sikkasztás tetteseitől meg. kérdezték próbaképpen: mit gondolnak, milyen büntetést kapnak? Nyu "odtan mondhatjuk, nem is lehet cső dálkozni a válaszon. Ügy vélték, hogy i—8 hónani börtönt... És ugyanígy álaszolfak annak a bűnszövetkezet ek vezetői is, amely sok betörést követett el.., ---- ---------Nagy figyelmeztetés ez a bíróságok és ügyészségek szánjára! Olyan légkört kell kialakítaniuk, hogy egyet len bűnöző se érezze magát nyugodt. ak. A kapitalizmustól itt maradt örökségként vannak még olyanok, akik nem tudják, hogy a nép vagyona szent és sérthetetlen, hogy a nép nem tűri el a rend megbontását. Nos ha nem tudják és a népnevelő, felvilágosító szó lepereg róluk, ha kezet emel- lr a nép vagyona, népi államunk rendje ellen. — tanítsa meg őket erre bíróság, hogy azok is okuljanak az félefen, akik hasonló bűnös gondolatokat forgatnak fjükben. hogy állandóan emelkedjék a dolgozó parasztság termelési kedve, hogy növi ben legyünk minden élelmiszernek, — ugyanakkor a mézei lopások ügyében kiszabott enyhe Ítéletek felháborítják a becsületesen termelő dolgozó parasztokat, éppenséggel nem erősítik termelési kedvüket. Javasoljuk: keressenek rá módot, lehetőséget a bírák, beszélgessenek munkásokkal, dolgozó parasztokkal, értelmiségiekkel, hallgassák meg, mi a véleményük azokról, akik más munkájából, lopásból élősködnek ... A Központi Vezetőség most megjelent határozata megállapítja — és helyes, ha saját maguk, családjuk kisebb-nagyobb beszerzési, egyéb gond- .iáiból, bajaiból kiindulva elgondol, koznak ezen a bírák, ügyészek: „... átmeneti gazdasági nehézségeinkben jelentős szerepet játszik az új szakasz helytelen, engedékeny, liberális értelmezése. Sokan a tömegekkel való kapcsolat meg szil Aráit ásónak ürügya alatt lemondanak arról, hogy szigorúan megköveteljék az állami és munkafegyelem betartását, a társadalmi fulajdfn gondos megőrzését; elvárják a, népi demokráciától, az életszínvonal emelését anélkül, hogy erőfeszítéseket fennének az életszínvonal emelése előfeltételeinek megteremtésére .,.“ Új népkönyvtáros Egészen bizonyosan akadt olyan bt ró aki „morgott“, mikor egy kiló zőlőt vagy más gyümölcsöt akart azavinni a családjának és látta, milyen magas ára van. A bírói székben azonban ez a morgás eltűnt belőle, különben rájöhetett volna, bogy a szőlők és gyümölcsöskertek foszlósáéinak ügyében kiszabott rendkívül nyhe ítéleteknek mii ven szerene van gyümölcsárak alakulásában. Például Miskolcon az Avas szőlő-és gyümölcs “ermelése teljesen leromlott a sok opás miatt. A párt és a kormány fő erőfesz! őse a mezőgazdaság termelésének nagyarányú fellendítésére irányul, Amikor a dolgozók — az esetek fúl nyomó többségében — telje-s joggal bírálják a gyenge Ítéleteket, feltétlenül beszélni kel! a bírói függetlenség problémájáról. A népi demokráciához hű. jószándékú hírűk körében is felvetődik: „Tfa beleszólnak ez ítélkezésbe, hol van akkor a birói függetlenség?“ A bírónak valóban függetlennek kel! lennie külső befolyásoktól. Vissza kell utasítania — ha előfordul ilyen — mindenféle kísérletet, amely a bűnös mentésére irányul, történjék ez bárki, vagy bármilyen szerv részéről. Van azonban valami, amitől nem lehet független a hlró, Ebben az országban a népé a hatalom, a nép nevében és a nép érdekében történik minden. A nép érdekét kell szolgálnia a. bíróságnak is! A népé a hatalom, — a nép jobban akar élni —. a nép mélységes felhő, borodással elítéli a. társadalmi, tulajdon fosztogatóit, a közrend megbon- fóit, az árdrágítást, mindazokat a cselekményeket, amelyek jóléte ellen irányulnak — s ezért követeli a bíróságoktól a keményebb eljárást, a szigorúbb Ítélkezést a bűnösökkel szem- bon! Ettől a követel értől nem lehet független a bíróság, mert akkor el távolodik a néptől és a nép eltávolodik tőle. A nép igazságérzete, igazságot követelő megnyilvánulása — parancs a bíróságok számára. A múlt rendszerben a bíróság megfelelően tudta védeni a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek ke serves nyomorúsága, élete árán összeharácsolt kapitalista tulajdont, megfelelően tudta védeni a fasiszta* kormányzat hatósági személyeit. Egészen természetesen a nép most azt várja bíráinktól — akiket a nép és a kormány részéről megbecsülés, támogatás vesz körül —. hogy sokszorosan jobban védjék a nép vagyonát, a nép államának rendjét, a jólét fokozására irányuló békés alkotómunka rendjét. ..Fel kell számolni az elnéző, liberális magatartást azokkal szemben, akik ... kezet emelnek a. nén vagyonára" — olvasható a párt Központi Vezetőségének legutóbbi határozata ban. Ezt a határozatot különösen nagy lelkesedéssel, örömmel fogadták a dolgozók, hiszen szavakba formálta, amit a nén érzett, amit a nén akar vár. A párt szava — a nép hangja' És ezt a szót, ezt a hangot szívleljék meg bíróságaink és ügyészségeink, ezt kéri, várja és elvárja tőlük a nép. Kedves'és megható esetnek voU tam részese a múlt héten. Sajópüspöki községben van egy 320 kötetből álló népkönyvtár. A régi könyvtáros lemondott. Uj könyvtárosról kellett gondoskodnom. Ez sokszor elég nehéz dolog. A könyvtárosi teendőt társadalmi munkában * kell elvégezni, addig míg olyan eredményt nem ér el, hogy pontozási rendszer alapján tiszteletdíjat utalhatnak ki számára. Egész úton azon gondolkoztam, vájjon találok-e valakit, aki szív- vel-lélekkel vállalja és végzi ezt a munkát. Először a tanácshoz mentem, hogy az elnök elvtárssal megbeszéljem, kit ajánlhatna. -4 legnagyobb meglepetésemre már kész tények elé állított azzal, hogy van könyvtáros, mindjárt el is kiild érte. Izgatottan vártam, ki lehet az. Pár perc múlva nyílt az ajtó, s belépett egy törékeny, kicsi, öreg néni. Lehet vagy 60 éves, de fürge- mozgású, mosolygós arcú. Szeme olyan fiatalosan csillog, amely szinte meghazudtolja korát. — Szepesi Lászlónénak hívnak — mondta. Alig mertem megkérdezni, hogy ő-e az, aki vállalja a könyvtárosságot. Végül mégis megkérdeztem tőle. örvendő, kedves mosoly öntötte el arcát. — Bár nr.gyon sok a munkája — mondotta —, mert a termelőcsoportban a tyúkokat és a. malacokat gondozza, mégis szívesen vállalja. Nagyon szeret olvasni, no meg tanulni is akar. Tudja, hogy sok szakkönyv van a könyvtárban és ő ezeket egytől-cgyig elolvassa, —--------—— mert a gyakorlatban akarja hasznosítani a tanultakat. A könyveket elviszi a tanácsházából. Otthon van egy >*stelázsija«, amelyen a befőttek sorakoznak; azokat lerakja és a könyveket helyezi el rajta. — Milyen jő is lesz — sóhajt fel —, hogy az a sok szép könyv mind nála lehet, s akkor olvashat, amikor akar. Az átadás hamar megtörtént. Fürgén perdült ki a tanácsházáról, s pár perc múlva nagy kosárral jött vissza, amelyben a könyveket szállította magához. Figyeltem. Minden egyes könyvet megsimogatott, amint a kosárba helyezte. Közben terveiről beszélt. Arról, hogy nem hetenkint egyszer fog kölcsönözni, hanem naponta. Amikor csak , hozzá jönnek, szívesen ad könyvet, hadd olvassanak, tanuljanak az emberek. A csoporttagok figyelmét meg külön felhívja a könyvtárban lévő mezőgazdasági szakkönyvekre. Mert ahhoz, hogy többet és jobban termeljenek, többet is kell tudniok, sokat kell ta- nulniok. Beszélt, beszélt. Örömmel és lelkesedéssel. Eszembe jutott, hogy sok fiatal tanulhatna Szepesi nénitől, különösen azok. akik egyáltalán nem vesznek kezükbe könyvet. Szeretném, ha sokan megismernék Szepesi Lásziónét, aki fiatalos hévvel dolgozik és tanulni akar, hogy jobb munkájával segítse a csoport s egyszersmind a község fejlődését. Két éve tagja a tsz-nek. A legjobb dolgozók egyike. Mindenütt segít, ahol szükség van rá. KISS LÁSZLÓNS Putnok. % Jelentősen kiterjesztették ez állami gazdaságok Igazgatóinak hatáskörét Meglelem a imigdi;rentle'e’ végrehajtási utasítása A Magyar Közlöny 1954 november 2-i 86. száma közli a Magyar Népköztársaság' Minisztertanácsának 69/1954. MT. számú rendeletét a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 19!'-4. évi 28. számú tör- vé-.yort-jű rendelet végie-hajtásáról. (MTI) Rendelkezés az állami larlalékfoldek hasznosításáról A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki az állami gazdaságok igazgatóinak jogairól és kötelességeiről. Eszerint az igazgató törvényes jogkörében egyedül dönt a gazdaság ügyeiben, s a vezetésért minden vonatkozásban felelős. Az igazgatót a miniszter nevezi ki, csak saját kérelmére, vagy fegyelmi úton mentheti fel állásától és csupán a termelési igazgatóság vezetőjének, helyettesének és a miniszternek van alárendelve. A gazdaság igazgatójának a földművelésügyi' minisztérium más főosztályai és külső szervek nem adhatnak utasítást. Az utasítás a továbbiakban leszögezi, hogy az igazgató felelős a gazdaság tervének hiánytalan teljesítéséért..A tervet az alapvető tervmutatók figyelembevételével az igazgató maga készíti el. Ugyancsak ő intézkedik a beruházásokról. Jogosult továbbá, hogy a gazdaság tiszta nyereségének 25 százalékát a terme- lés korszerűsítésére és a munkafeltételek megjavítására használja. A gazdaság igazgatója felelős az állami beadás teljesítéséért, s egyben joga és kötelessége, hogy a gazdaság termékeit értékesítse.Az utasítás az igazgató jogai és kötelességei között felsorolja a bérezés helyi viszonyokra történő art kalmazását, a helyi normák megállapítását, a munka mennyiségének és minőségének ellenőrzését, a munkafegyelembetartatását és a műnk ás-i védelem biztosítását. Az utasítás a tangazdaságokra és halgazdaságokra is érvényes. (MTI) Megjelent a Propagandista legújabb száma A Mezőgazdasági Értesítő közli a földművelésügyi miniszter utasítását az állami tartalékföldek hasznosításáról. Eszerint a tartalékföldekre a már korábban kiadott ren- dele'tek, az alábbi kiegészítésekkel érvényesek. Az 1954—55 gazdasági évben a tartalékföldek hasznosításánál a termelőszövetkezeteket előnyben kell részesíteni és kérésükre a még nem hasznosított állami tartalékföldeket használatukba kell adni. Ha erre igényt nem tartanak, a földeket állami, vagy célgazdaságoknak kell juttatni. A. kiadott külön rendelkezéseknek megfelelően állami tartalékföldekből kell kiadni a gépállomási dolgozóknak a háztáji és a pedagógusok- sák a konyhakerti földeket. Azoknak a dolgozó parasztoknak földjeit, akik valamelyik termelőszövetkezetbe beléptek és a cserét a belépésükkor a termelőszövetkezettel együtt kérik, még nem hasznosított állami tartalékföldekkel lehet kicserélni. Azok a dolgozó parasztok, akik a termelőszövetkezetből kiléptek és bevitt földjük helyett gyenge minőségű földet kaptak vissza, a kiadott föld helyett állarhi tartalékföldet kérhetnek. Az utasítás a továbbiakban a haszonbérleti szerződésekről intézkedik. (MTI) A ..Propagandista“ most megjelent október—novemberi kettős száma se gítséget nyújt a propagandistáknak a kongresäzusi anyag első témájához. Emellett a lap fontos cikkeket közöl aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről a kongresszusi anyag második tárná, jához. ^ » Az MDP III. kongresszusa anyagainak tanulmányozásához közli a lap: Molnár János cikket „Népi demokráciánk fejlődésének két szakaszáról“. A cikk elemzi a hatalom jellegét és a fő politikai célkitűzéseket népi demokráciánk fejlődésének első és második szakaszéban. Vizsgálja a fejlődés s különösen a két szakasz közötti átmenet sajátosságait, s megmutatja a fejlődés sajátosságainak okait. Sántha Pál: ,,A szocialista nemzet kialakulásának néhány kérdéséről“ c. cikkében a klasszikusok tanításai alapján elemzi a szocialista nemzetek kialakulását. Rámutat a párt és a szocialista állam szerepére a szocia lista nemzet kialakulásában hazánkban. Megmutatja a népi nemzeti egy ség szerepét szocialista nemzetünk fei,ődé£-ének mai szakaszán. Tímár Mátyás: „A takarékosság népgazdaságunk minden területén az életszínvonal emelésének feltétele“ e. cikke az 1954 október 1—3 i Központi Vezetőség ülése szellemében elemzi a takarékosság problémáit. Megmutatja, miért szükségszerű vele járója a szocialista gazdálkodásnak a takarékosság- a konkrét tények segítségével rávilágít, milyen feladatokat kell megoldani a gazdasági élet leg különbözőbb területein a takarékos ség fokozása érdekében Tóth József cikkében ..A fegyelem megszilárdításának feladatai az ipar ban‘‘— a technológiai, munka és bér fegyelem körüli lazaságokat vizsgálja s ^megmutatja ezeknek káros gazda sági és politikai kihatását, ..Válasz a propagandisták kérdé “oire“ c. rovatban közli a folyóirat: Gyenes Antal cikkét „A munkás- osztály és a parasztság érdekeinek azonosságáról és a köztük lévő ellen tétek jellegéről“ címmel. A cikk választ ad arra, hogy mi a két osztály érdekközösségének gazdasági alapja, a milyen kérdésekben mutatkozik meg az érdekazonosság. Ugyanakkor megmutatja, milyen kérdésekben és miérfj mutatkozik ellentét a két osztály között: 9 hogy milyen jellegűek ezek: az ellentétek. E rovatban közli a lap a VII. kerületi pártvégrehajtóbizott-, ság elméleti tanácsadójának konzultációs válaszát: „Az erkölcsi politikai egységről“ címmel. „Nemzetközi kérdések“ című rovatban hozza a folyóirat Sümegi! Endre! „A Kínai Népköztársaság harca Tajvan felszabadításáért" c. cikkét. A! cikkíró végigkíséri a tajvani kérdő» alakulását 1945-től napjainkig. „A propagandamunka tapasztalataiból“ című rovatban közli a folyóirat: Illés Lajos cikkét „Az irodalom, színház* és film felhasználása a propagandamunkában“ címmel. A szerző megmutatja, hol és milyen módon tudják propagandistáink az első témánál új irodalmunk egyes kiváló alkotásait felhasználni, s ezáltal á foglalkozást érdekesebbé, szemléletesebbé tenni. Búza Márton: „A klasszikusok tanulmányozásának néhány kérdéséről“ eimű cikke an-a hívja fel a figyel- • met. hogy a III. kongresszus anyagai ló tanulmányozásának elengedhetetlen feltétele a klasszikusok tanításainak ismerete. Soós Levente cikke ..Hogyan készültem fel a politikai iskola első témájának első előadására“ —. jelentős segítséget nyu.it az alapfokú politikai iskolát vezető propagandistáknak. E rovatban közli még a lap CsányS Lászlóné cikkét: „Szüntessük meg a nropagendisfák túlterheltségét“ S Toldy József cikkét „Hogyan használtuk fel a pártoktatá.sban a Hazafias Véofrnnt helyi programját?“ címmel és Tóth János: „A Láng gyári DISE- «zervozet felkészült az új oktatási évre‘‘ című cikkét. ..Mit olvasson a propagandista?" »» rovatban a folyóirat Molnár Endra ismertetését közli Varga Jenő: ..Az imperializmus gazdasági válságának és politikájának fő kérdései“ című művéről.
