Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-03 / 260. szám

ÉSZAKIM AGYAR0R5ZAL Az ENSZ különleges politikai bizottságának november 1-i ülése Newyork (TASZSZ) A különleges politikai bizottság november elsejei ülésén az új ENSZ- lagok felvételével foglalkozó általá­nos vitában Katz-Suchy, Lengyelor­szág képviselője utalt arra, hogy a nyugati hatalmak a tagfelvétel kér­désében továbbra is a hátrányos megkülönböztetés .álláspontjára he­lyezkednek egy"' 'lamokkal, az elő­nyös megkülöp' lés álláspontjára más államokká; .zömben. Ha fel­vennék az ENSZ-be a tizennégy ál­lamot, közöttük Albániát. Bulgáriát, Magyarországot, a Mongol Népköz- társaságot és Romániát — mondotta Katz-Suchy — amit elleneznek a nyugati hatalmak, vége lehetne en­nek a megkülönbözt'i'ő politikának I es jelentős lépéssel haladna előre az I egész probléma megoldása. A lengyel küldött emlékeztetett arra, hogy a nyugati hatalmak, amelyek aláírták a potsdami megállapodást és a béke- szerződéseket, mindezideig nem tel­jesítik azokat a kötelezettségeket, amelyeket Magyarország. Olaszor­szág, Bulgária, Románia és Finnor­szág ENSZ-tagokká való felvételének támogatására vonatkozóan vállaltak. A Laoszra és Kambodzsára vonat­kozó határozati javaslat kapcsán a lengyel képviselő leszögezte, hogy az adott időpontban ez a javaslat nem lehet pozitív hozzájárulás az új ENSZ-tagok felvétele általános pro­blémájának megoldásához, mivel még nem rendezték az egész indokí­nai problémát és nem hajtották vég­ié maradéktalanul a genfi értekez­A berlini kémper fővádlottja beismerte a terhére rótt súlyos bííncselekménveket Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztársa ság Legfelső Bírósága — mint jelen tettük — hétfőn megkezdte a futár gyalást a Gehlen volt náci tábornok vezetésével működő nyugatnémet- országi kémszervezet hót ügynökének bünperében. A bíróság a keddi tárgyaláson Ban. delow fővádlottat, a Német Demokra­tikus Köztársaság útépítési állam­titkárságának előadóját hallgatta ki. Bandelow a bizonyítékok súlya alatt beismerte, hogy 1853 februárja óta rendszeres kémtevékenységet folyta­tott a Német Demokratikus Köztársa­ság elleij és a Gehlen-féle szervezet fizetett ügynöke volt Berlin demo kratikus körzetében. Bandelow kémtevékenysége fejében ötszáz nyugati márka havi fizetést kapott a Gehlen-fóle kémszervezeuól. Edouard Herriot távirata a Szoviefurjá Legfelső Tanácsának küldötteihez Moszkva (TASZSZ) Edouard Herriot, a francia nemzet- gyűlés örökös tiszteletbeli elnöke vá­laszolt arra az üdvözlő táviratra, amelyet a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa küldötteinek egy csoportja in­tézett hozzá a Szovjetunió és Fran­ciaország közötti diplomáciai kapcso­latok megteremtésének 30. évfordulója alkalmából. A választávirat így hangzik: A. Volkovnak, a szövetségi tanács elnökének, V. Lacisznak, a nemzeti­ségi tanács elnökének, M. Szuszlov- nak, a szövetségi tanács külügyi bi­zottsága elnökének, D. Sepilovnak, a nemzetiségi tanács külügyi bizottsága elnökének, M. Jasznovnak, a moszkvai városi tanács elnökének, A. Nyeszme- janovnak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökének,1 D. Szkobelcin- nek, I. Erenburgnak, N. Tyihonov- nak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldötteinek, Moszkva Köszönöm megható táviratukat, amely kedves emlékeket ébresztett bennem. Boldog vagyok, hogy abban a nehéz időben megteremthettem or­szágaink között a diplomáciai vi­szonyt. Azt hiszem, nem lehet büntet­lenül letörölni a térképről egy olyan nagy országot, mint az önöké. Ma az a véleményeim, hogy Európa egyik részének szövetsége csak önkényes és ingatag megoldást jelent. Mint régi francia republikánust szenvedélyes vágy tölt el, hogy a népek és külö­nösen a mi két népünk a tartós» hóke feltételei között dolgozhasson és élhes sen anélkül, hogy félnie kellene egy ostoba háborútól. Kérem tolmácsolják üdvözletemet az orosz népnek. Edouard Hcrriot létnek Laoszra, Kambodzsára és Vietnamra vonatkozó összes határo­zatait. Az új ENSZ-tagok felvétele pro­blémájának megoldását — mondotta befejezésül Katz-Suchy — csakis az ENSZ alapokmány alaptételeinek világánál lehet és kell megtalálni. Ugyanakkor nem szabad megtűrni, hogy ebben a kérdésben politikai jellegű elképzeléseket helyezzenek előtérbe, nevezetesen olyan körül­ményt, hogy nem óhajtanak felven­ni az ENSZ tagjai közé olyan álla­mokat, amelyeknek politikai és tár­sadalmi szerkezete eltér a nyugati államok szerkezetétől. Az uj ENSZ- tagok felvétele kérdésében véget kell vetni a hátrányos és előnyös megkü­lönböztetés politikájának. (MTI) J! Hazafias Népfront einönségé-isti és főtitkárának részvétlátogatása Pruzsim Mihály családfánál A Hazafias Népfront. Országos Ta­nácsának képviseletében Szabó Pál elnök és Jánosi Ferenc főtitkár fel­keresték az elhunyt Pruzsina Mi­hálynak. a szocialista munka hősé­nek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjának családját és az Or­szágos Tanács nevében részvétüket fejezték ki. (MTI) Megkezdődlek az amerikai kongresszusi választások Az Egyesült Államok állampolgárai ma az urnák elő járulnak, hogy meg­válasszák a képviselőház 435 képvise­lőjét, 37 szenátort (a szenátus egy- harmadát) és 33 kormányzót. A vá­lasztásokon dől el az a kérdés, hogy az elkövetkező négy esztendőben a két nagy amerikai párt — a köztársasági párt és a demokrata párt — közül melyik fogja — részben vagy egész­ben — ellenőrizni a kongresszust. Je­lenleg az a helyzet, hogy a köztársa­sági párt mind a® szenátusban, mind a kongresszusban csak igen csekély többséggel rendelkezik. Szerda. 1951. november 3. 1 — "■ 11UI-I A tanácstagok legjobbjai „Kérjük Magyarország felvételét az ENSZ-be“ Kisipari szövetkezeti tagok és önálló kisiparosok megyei béketalálkozója A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 37-ik évfordulójának elő­estéjén. november 6-án este 6 órakor az MSZT székház Déryné út 5. sz. alatti helyiségében a kisipari szövet­kezeték dolgozói és az önálló kis­iparosok megyei béketalálkozót ren­deznek. A béketalélkozót a miskolci szö­vetkezeti kultúregyüttes fogja szí­nessé tenni és utána reggelig tartó tánc lesz. KISIPARI SZÖVETKEZETEK BORSODMEGYEI SZÖVETSÉGE Dávid Iihre vb titkár Szentlstván községben. Jó munkája jutalmául a dolgozók most újból tanácstagnak jelölték. Jóczik József egyik legaktívabb tagja a szikszói Petőfi tszcs-nek. Mint tanács-aktíva is kiválóan dol­gozik. A tanácstagjelöíö gyűlések hírei Megyénk egyre több községe szá­mol be arról, hogy megtartották a tanácstag ielölőgyűlé,sokét, HANGÁCS községben a Haza­fias Népfront-bizottság nagy körül­tekintéssel készítette elő a jelölő- gyűléseket. Különösen nagy lelkese­déssel jelölték az egyik körzetben Kiss Istvánt FINKE községben a népfront­bizottság ébersége megakadályozta, hogy ellenséges elem kerüljön a ta­nácsba. Az egyik jelölőgyűlésen a kulák befolyása alá került megtévedi dolgozók Kocsis Mihályt, az egyik kulák it özei; hozzátartozóját akarták a tanáestn.jok közé jelölni. EDELKNABEN a község egyik élenjáró lakosát, Prólcai Istvánt, a Vörös Zászló tsz elnökét jelölték — többek között — a tanács tagjai so­rába. Lelkesedéssel szavaztat Ve­ress Sándor elvtársra, a járási pártbi­zottság első titkárára és Gnlkó La­jos elvtársra, az Alkotmány rsz el­nökére. Különösen jól készítették elő a jelölőgyűlést Prókai Lászlóné népfrontbizottsági tag körzetében. Volt olyan ház, ahonnan öt választó is részt vett a jelölőgyűlésen. SZÖLLÖSARDÓN Égerszög és Teresztenye lakói együttesen ötvös Józsefnét jelölték járási tanácstag­nak. A községi népfront-b'zottsag tagjai azonban a gyűlésen elmond­ták, hogy Ötvös Józsefné nem te.-z eleget állami kötelezettségének, 4104 forint adóval tartozik, ezenkívül 396 kiló kukoricát, 60 kiló bobot. 132 kiló burgonyát, 3-3 kiló sertést, 12 kiló baromfit és 11 kiló tojást nem adott be. Helyette nagy lelkesedés­sel Besse Gyula iskolaigazgatót fo­gadták el járási tanácstag-jelöltnek. HEJÖKERESZTUR községben az egyénileg dolgozó parasztok tel­jes egyetértéssel jelölték a tanácsba Hornyák József élenjáró gazdát, az I. tipusú tszcs tagját. A 11-es kör­zetben Papp Arzén jelöltet fogadták cl, akinek nagy érdemei vannak a falu kulturális és sportéletének ki­fejlődésében. Az ő nevéhez fűződik a községi tájmúzeum létesítése is. A községben a napokban jólsikerült gazdagyűlést tartottak, ahol hat dol­gozó paraszt vállalta, hogy a sertés- beadást határidő előtt teljesíti. öt dolgozó paraszt megfogadta, hogy szarvasmarhabeadásának a tanács­választás tiszteletére eleget tesz. Sí- nyák József, ifj. Csurka Bertalan és Répási József dolgozó parasztok vál­lalták, hogy november 7-re befizetik évi adóiukat. SAJÓÖRÖS községben a jelölő­gyűlésen vállalták a dolgozó pa­rasztok, hogy negyedik negyedévi adótervüket november 7-re 60 szá­zalékra, a tanácsválasztás tisztele­tére pedig 100 százalékra teljesítik. Párosversenyre hívták Saiószöged dolgozóit ................ MEZÖCS ÄTON 25 jelólogyule- sen egyhangúlag jelölték megyei ta­nácstagnak Horváth János í. tipusú tsz tagot, a termelési bizottság elnö­két, aki beadási kötelezettségének mindig példásan eleget tesz. Ugyan­csak egyhangúlag jelölték ifj. Arnót Jánost, az I. tipusú tsz tagját. Újból jelölték tanácstagnak Barta János, Tóth János és Petra Lajosné jelen­legi tanácstagokat. Fejezzék be mindenütt az őszi búza vetését Október 30-án járt le az őszibuza vetésének határideje. Az encsi, me zőcsáti, ózdi, ricsei, sárospataki és sátoraljaújhelyi járásokban a terme' lőszövetkezetek befejezték a kenyér- gabona vetéstervét. A többi járásban lemaradtak a tervteljesítéssel. HADZSI-MURAT MUGUJEV: Bugyorjfiij lovas- hadosztálFa, amelynek egyik ezredéhez került Szkiba, Karpovka falu- . tói északnyugatra rá- __ ■-= bukkant Pokrovszkij tá­bornok lovashadtestének két hadosztályára, s anélkül, hogy eltért volna a kitűzött iránytól, fergeteges támadásban felmorzsolta a fehérgá1 - dista lovasságot. Az ellenséges hadoszlop élén haladó tyereki hadosztály elsőnek fogta fel a tá­madást. A tyerekiek, vágtatás közben manőve­rezve felfejlődtek a támadás elhárítására, de a bugyonnijisták nekilendülő áradata visszavetet­te őket és a nedves, zöld réten megkezdődött a tusakodás . . . — Kardot ránts! Rohamra, előre, előre! Tompán dobogtak a lovak patái, nyomuk­ban göröngyök repültek az emberek szeme közé. A sebesen vágtató szállító szekerekről ropogtak a gépfegyverek. Elől pedig megcsillantak a nap­fényben a rohamozó bugyonnijisták szuronyai és kardjai. A tyerekiek balszárnyát már szétverték s az gyorsan visszavonult a falu felé, ahonnan csapatba verődve rohantak elő a segítségül jövő tartalékok. A fűvön és az út mentén összeli- port, lekaszaboK emberek heveitek. Több ló lo­vasa nélkül száguldott a mezőn, megzavarva p küzdőket és növelve az általános zűrzavart. ' Karpovkába vezető úton gyalogosok futottak W resztül, s közben visszalövöldöztek a dühösen t' madó bugyonnijistákra. Szkiba a nyeregkápára dobta a kantárt és kirántva súlyos kardját, megforgatta a feje fö­lött. A kard fütyülve hasította a levegőt és fé­nyes kört írt le. Hátulról a vágtató század lo­vainak dobogása és 'fujtatása hallatszott. Szkiba, kissé fölemelkedve a nyeregben kö­*) Ezt a részletet az író „Sztyeppéi szél” cí­mű művéből közöljük. Főhőse Szkiba kozák, aki először az ellenséges kozák csapathoz tartozott, de később — felismerve a célt — átpártolt a vö­rösökhöz és Bugyonnij lovashadosztályában har­col a fehérek ellen. IKálRIPOYIKÁ IILIFOGILÁILÁSÁ rültekintett. Mögötte egyenletesen kígyózó sza­lagként lovasok vágtattak, a szárny felől pedig egészen közel Szkibához egy gépfegyverszállító szekér robogott elő. Az irányzó mellett Maruszja ült. — Hurrá!.;. Üsd a fehéreket!.:: A lovasszázad széles vonalba felfejlődve vág­tatott az ellenség sűrű tömege közé. Az összecsapás mindössze néhány percig tartott; a szétvert tyerekiek visszafordultak a falu felé. A fehérek tartalékai, anélkül, hogy fel­fogták volna a csapást, szintén hátatfordítottak. Szkiba az első összecsapás után a géppuská­sokra vetette magát, akik a rohamozó vörösök egyik szárnyát vették tűz alá. Egy géppuskás ekkor felugrott a fegyver mellől, s szuronnyal támadt a legényre. Szkiba a rohanó ember felé sújtott. A csa­pás oly erőteljes volt, hogy Szkiba csaknem ki­ejtette kezéből a kardot. Az ember pedig meg­ingott és hirtelen arccal előrevágódott a fűben... A másik kettő, otthagyva a gépfegyvert, leugrott az árokba s a falu felé menekült. A súlyos ütéstől olyan nehéz lett Szkiba kar­ja, mint az ólom. Nagynehezen meglelte a kan­tért és már-már visszafordította lovát százada felé, — amikor hirtelen ismerős alakot pillantott meg az ellenség lovasai között. A menekülő fe­hérek zilált csoportjából kivált egy szürke kucs- más kozák. Kissé felemelkedve a nyeregben, kor­bácsával odacserdített a hatalmas csődörne!:. előre rugtatott és észrevehetően eltávolodott az őt üldöző vörösöktől. Szkibát elfogta a düh. Megfeledkezett a fáj­dalomról, a füle mellett elzúgó golyókról, őrült vágtatással nyomába szegődött a menekülő kucs- más kozáknak, messze megelőzve az övéit. — „Dugyko!::: Dugyko!.:: Utána, ne hagy­juk szökni!” A szíve elszorult, amikor visszagondolt komisszárok kivégzésé­nek borzalmas jelenetére ——'és erre az őrmesterre, aki aljas módon őt magát is összeverette. És Mikola halála? Szkiba mind türelmetlenebbül hajszolta izzadó lovát. A tá­volság .rohamosan csökkent. A lovak már csak­nem egyvonalba kerültek. Szkiba hallotta, mi­lyen nehezen fújtat az őrmester meghajszolt lova s tisztán látta az ember széles vállát és szürke kaukázusi kucsmáját. Le nem véve te­kintetét gyűlöletes alakjáról, majdnem teljesen felemelkedett a kengyelben és igyekezett bal­ról elébe vágni. Ebben a pillanatban az őrmester hirtelen körülnézett és látva, hogy nincs kiút, a vállán keresztül hátrafelé lőtt pisztolyával. Szkiba felkapta fejét, fájdalmat nem érzett, de észrevette, hogy zubbonyát egy pillanat alatt vér öntötte el. Félig hátrahajolva, erőteljesen meglendítette kardját és minden erejéből jobb­felé sújtott. A kaukázusi szürke kucsma ketté­hasadt. Dugyko nehézkesen oldalra dőlt és tom­pa puffanással kizuhant a nyeregből. Elcsigázott, ria'dt lova elvágtatott még néhány ölnyire és le­térve az útról, lihegve megállt. Ha nem lett volna Szkiba eszeveszett, dühös kitörése, a vörösök első dandárja megelégedett volna azzal, hogy szétverte a tyerekieket, s csak a falu felé vezető úton vetette volna meg a lá­bát. A kozák példája azonban magával ragadta a győzelemtől megittasult harcosokat. Vezény­szó és parancs nélkül dühödten vetették magu­kat az ellenség után és az egész dandár sebes vágtában behatolt a faluba, nyomon követve a menekülő kubániakat. A fehérek teljes vereséget szenvedtek, fog­ságba estek az ezredtörzsek is. A falu közepén, a téren ott feküdt tehetetlenül egv repülőgép, amelynek már nem volt ideje felszállni. A vörö­sök mintegy 300 foglyot, egy páncélautót, hét háromhüvelyes löveget és 25 géppuskát zsákmá­nyoltak ebben a faluban, amelynek elfoglalását tulajdonképpen csak másnapra tervezték. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya igazgatóságának értesítése szerint a járások sorrendje a követ­kező: 9. Kazincbarcika, 10. szerencsi, 11. ózdi 12. miskolci, 13. szikszói, 14. edelényi, 15. mezőkövesdi j 1. putnoki, 2. saujhelyi, 3. ricsei, 4. mezőcsáti, 5. sárospataki, 6. encsi, 7. abaujszántói, 8. Miskolc város, Az egész megyében átlagosan 95.2 százalékra, a termelőszövetkezetek­ben pedig 90.9 százalékra teljesítet­ték a kenyérgabona vetéstervét. < VídA a. jiaikőt A ßztälin úton és a Selyemréten épült lakóházcsoportok Miskolc vá­ros büszkeségei. Tíz év alatt a vá­ros középpontjától nyugat felé szocialista városrész alakult ki. Az emeletes munkásházak szinte gomba módjára nőttek ki a földből. Nagy­szerű eredmények ezek, mégis sok panasz hangzott el amiatt, hogy a lakóházak környéke rendezetlen, gondozatlan. Most ősszel a városi tanács komoly összeget biztosított a Sztálin ut parkosítására. A munká­latokat megkezdték. Kétoldalt fa­csemetéket ültettek, s nem egy he­lyütt már a fü is kizöldült. Sajnos akadnak olyanok, akik nem kímélik a parkot. Keresztül­gázolnak a füvön, derékba törik a facsemetéket, megfeledkeznek ar­ról, hogy a parkok nem a hatóság, hanem az egész dolaozó nép tulaj­dona. Most a tanácsválasztás előtt fo­gadjuk meg. hogy az eddiginél még nagyobb gondot fordítunk a parkok védelmére. Szólítsunk meg mindenkit, aki a pázsiton tapos és ne tűrjük, hogy a fiatal csemeté­ket összetörjék. Mindehhez kérem városunk minden öntudatos dolgo­zójának segítségét, támogatását. VASS ISTVÁN várost tanács. Hazánk szabadságának védelme és a nép jólétének emelése min­den magyar hazafi érdeke, s ezért egész népünk összefog az al­kotó munkában. Lehetetlen eköz­ben nem gondolni arra, hogy bol­dog életünket csak békében épít­hetjük. A Szovjetunióval az élen, a népek milliói küzdenek a világ békéjéért, harcolnak a rombolás, a pusztítás erői ellen. Mi is békét akarunk, s ezt ki akarjuk fejezni az egész világ előtt. Kívánatos volna tehát, hogy a magyar név is felemelhesse szavát az ENSZ- ben. Jogos ez a kívánság, mert az ENSZ alapokmánya kimondja, hogy soraiba minden nép felvehe­tő, amely békés politikát folytat. A magyar nép hazafias erőinek ösz- szefogása, a magyar nép felemel­kedéséért indított alkotó munka mellett a világ békéjének a meg­óvását is kell hogy szolgálja. Mi, tiszatardosi dolgozó parasztok elér­kezettnek látjuk az időt, hogy fel­vegyék a magyar népet az ENSZ tagjai sorába. LITVAl JÁNOS BÉLA Tiszatardos dolgozói nevében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents