Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-03 / 260. szám
HERMAN OTTÓ -MUZEUM Miskolc, Papszer 1. Telefon: I7.JG, ESZAKMAGYARORSZffi A bírósági ítéletekről J AZ MDP BORSOD-ABAUJ -2E IMPLÉN MEG' *EI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1 X. évfolyam 260. szám Ara 50 filler Miskolc, 1954 november 3, szerda Szilárd munka fegyelmet „További előrehaladásunk, az anyagi és kulturális életszínvonal további 'emeléséhez az szükséges, hogy rendet teremtsünk ipari termelésünk több olyan területén, ahol jelenleg nem ki elégítő a helyzet“ — állapította meg a Központi Vezetőség kongresszusi beszámolója. \/ alóban, életszínvonalunk emelte dósének egyik igen fontos elő feltétele, hogy rendet teremtsünk az egyes üzemekben, gyárakban, — a tér melés egész frontján. Nem elegendő csak mondani, hogy a dolgozók tanul mányozták és magukévá tették a Köz ponti Vezetőség határozatait, hanem utána keli nézni — mit tettek, hogy © határozatokat meg is valósítsák, feok helyen eldiesekednek: — száz százalékra teljesítjük tervünket, jobban dolgozunk, mint az elmúlt negyedévben. Ez igaz is lehet, mert sok vállalatnál valóban megjavult a munka, de gyakran csak akkor igaz ez az állítás, ha a felszínen maradunk, ha nem kutatunk a dolgok mélyén. Ha kissé félrehúzzuk a függönyt, nem egyszer azt tapasztalhatjuk, hogy jól termelők mögött ott lapuinak a hanyagok, a fegyelmezetlenek, a pazarlók, a lógósok, a tolvajok. Hiába dolgozik becsületesen egy brigád tíz tagja, ha a tizenegyedik hanyag, mulaszt, az egész brigád kerékkötője, hátráltatója. Ezen a bajon csak úgy lehet segíteni, ha a brigád vala mennyi tagja neveléssel, felelősségre vonással igyekszik a hanyagot észre- féríteni. Ha ez nem sikerül, akkor kemény kézzel kell vele elbánni: — a munkafegyelem ellen vétőt ki kell közösíteni. T ó példát mutattak az alberttelepi •> bányászok azzal, hogy a több, ©Bori figyelmeztetés ellenére sem javuló Ruszkai Istvánt, Krajnyáfc Joa- chimot, Kohl Ferencet, Ónodi Ferencet és' Ónodi Andrást kitették a vál. falattól, erős kézzel rendet teremtettek saját portájukon. Nem ártana, ha Márfabányán is hasonlóan járnának ©1 Réz Andrással is, aki részegsége miatt hanyagul vagy egyáltalán nem dolgozik, botrányosan viselkedik; vagy Spisák Miklós kocsissal, aki méltó Kársa Réz Andrásnak. A somsályi bányában is nagyrészt a laza munkafegyelem az oka a 77.5 százalékos teljesítménynek. A bánya pártszervezete úgy látszik nem figyelt fel ©rre. Nem ismerte fel, hogy a nagyarányú mulasztásnak csak az lehet a vége, hogy a szénadósság növekszik. a somsályi bányászok újabb nagymennyiségű szénnel maradnak adósai népgazdaságunknak. „Ideje végetvetni e tűrhetetlen állapotnak, ideje, hogy a kommunisták és általában a gazdasági vezetők — nagyok és kicsinyek egyaránt — a dolgozók tömegére támaszkodva, szigorú rendet és fegyelmet teremtsenek a termelésben.“ /gondoljon minden munkás arra, hogy ha nem termel, ha mulaszt, az a tégla, csavar, fonál vagy szón, amit neki kellett volna termelni, amit tőle vártak, nincs meg s ez nemcsak egy üzemben akadályozza a terv- teljesítést, ez nemcsak egy vállalatnál csökkenti a termelést, hanem egy sor feldolgozó üzemben is érezteti káros hatását, akadályozza a tervtelje- eítést. Ez pedig igen szorosan összefügg dolgozó népünk életszínvonalának, jólétének emelkedésével. Ha valamennyi dolgozó úgy termelne, mint Simon Sándor, Lassú András, Kanalas Ferenc, Gaál Ferenc sztahanovista vájár, vagy Kollár László és Kopácsi Kálmán sztahanovista dróthúzó. Krizáén Gábor, Gubász József, Andra- so vszki János olvasztárok, akkor minden üzem időben teljesítené, sőt túlteljesítené tervét. Ha minden bányász rendszeresen 480 percet dolgozna, nem lenne adósság, nem lenne szégyen, megszűnne a háziasszonyok, az iskolák, kórházak széngondja és a bányászcsaládoknak is nagyobb lenne a -#v9©deböre. Hogy meg tudjuk valósítani pártunk politikáját — amelynek legfőbb célja a dolgozó nép jólétének növelése —, ahhoz takarékosságra is nagy szükség van. Vájjon gondol-o minden munkás arra, hogy a gépet, szerszá mot, csavart, vagy téglát — amelyet ö felelőtlenül tönkre tett, az állam kifizette? Ügy látszik nem, mert ak kor nem fordulna elő, hogy nemtörő dömségből ezreket érő gépek haszná latiamul hevernek. Akkor nem tette volna tönkre szinte szánt szándékkal Molnár István alberttelepi gépkezelő a szénkotrógépet. Sok helyen a veze tőség nem törődik a takarékossággal. A farkaslyuki üzemvezetőség például nem fordít elég gondot az anyag tárolására. Százezreket érő kábelek, gumiszalagok, motorok és szivattyúk hevernek fedél nélkül a szabadban kitéve az időjárás viszontagságainak. A vezetőség azt hangoztatja, hogy nincs keret új raktár építésére, ugyanakkor azonban kéthavi kocsi álláspénzre 115.772 forintot fizet ki. A raktár építése valószínűleg kevo sebbe kerülne és ha a beérkező árui azonnal be lehetne raktározni, a kocsiálláspénz is csökkenne. ¥ tt kell szólnunk a tolvajokról ie akik valamennyien a legszigo rúbb büntetést érdemlik. Bányafától kezdve a motorokig, mindent lopnak, csakhogy több pénzhez jussanak. Arra persze nem gondolnak, hogy tettükkel az egész társadalmat megkárosítják, akadályozzák a termelést. Vagy talán gondolnak rá, de nem gokat törődnek vele. Szükséges, hogy a törvény vasököllel csapjon le a népvagyon ron gálóira, a tolvajokra, hogy meggondolják jól, megéri-e a lopás, hogy érte szabadságukkal fizessenek? A munkafegyelemlazítás, a pazarlás, a lopás nehezíti a termelést, akadályozza a jólét emelkedését — ami pedig minden dolgozó érdeke. Ezért fogjunk össze -valamennyien és minden nap, minden órában őrködjünk a nép vagyona fölött, keményen figyelmeztessük a f egyel meze tienkedőket, a pazarlókat, adjuk a törvény kezére a tolvajokat. Pártszervezeteink tömeg- inozgósitó és felvilágosító munkájukkal az eddiginél jobban irányítsák a figyelmet a munkafegyelem, a takarékosság kérdésére, hogy a jólét emelkedésének ezt a lehetőségét is minél jobban felhasználhassuk. A FORRADALMI MŰSZAKOK GYŐZELMÉVEL NOVEMBER 7 MÉLTÓ MEGÜNNEPLÉSÉÉRT Egy kiváló észt ergályos Tovább fokozódik a forradalmi hét vorsenyiendiíiete a Lenin Kohászati Müvekben lelkes elhatározás ösztönzi Az a p Lenin Kohászati Művek dolgozóit, hogy kimagasló eredmények elérésével köszöntsék november 7-ét. Harcuk nem is eredménytelen — ez bizonyítja, hogy november 2-án az elektroncélmű XV. sz.' kemencéjénél Franczuz József olvasztár- brigádja, Bendász István acélgyártó vezetésével reggel- 6-tól- 11; óra 30 percig, előirányzott , tervet 109 százalékra teljesítette. A . durvahengerműben .Molnár Béla blokksori hengerészbrigádja reggel 6 órakor kezdte a hengerlést. Úgy látszott minden rendben megy, egyszerre azonban észrevették, hogy az alsó csapágy elhasználódott — ki kell cserélni A brigádot nagyon lehangolta az eset, hiszen a csapágycsere 4 óra termeléskiesést jelent. De nem. sokat tépelődtek, munkához kezdtek, hogy mielőbb kijavítsák a nibát. Gyorsan és pontosan dolgoztak, 2 és félóra alatt végeztek a csapágycserével. A finomhengerműben Lévai 1st- > ván brigádja november 2-ára. virradó éjjel 109 százalékra . teijesí-. tette tervét, noha másfélórás anyaghiány is. hátráltatta munkáját. | A martinászok november 2-án az első műszakon 100’ százalékra,' a finomhengerészek 107.2 százalékra,, a nagykovácsműhely dolgozó' 108 százalékra teljesítették előírásukat. Diósgyőr kohászai november 7 méltó megünnepléséért tovább fokozzák a harcot. FILE ÉVA Kontier György többszörös újító, a miskolci villamosvasút esztergályosa már hónapok óta tartja a szta- hánovista szintet.* Teljesítménye 118—120 százalék körül van. November 7-re vállalta, hogy 5 százalékkal növeli teljesítményét. Teljesítettél* tudott sxavuUat A sárospataki járásban november 7 és a tanácsválasztások tiszteletére 1013 termelő tett felajánlást arra, hogy beadási kötelezettségüket az ünnepnapig teljesítik. A termelők Kiváló erednt^nvek Borsodnádasdot» A borsodnádasdi hengerészeik megfogadták, hogy a forradalmi műszak idején, megjavítják a lemez minőségét. Uj módszerrel láttak munkához a hétfői műszakon. Egy-egy hengerlés alkalmával a megszokott 30—40 lemezcsomag helyett csak a felét rakták a kemencébe. így az anyag gyorsabban, és jobban átmelegedhetett, ami elősegítette a selejtmentes hengerlést. 21 hengerészbrigád teljesítette 100 százalék felett előirányzatát! .Különösén ' kimagasló eredményt ért el - Kormos Lajos sztahá- novista hengerészbrigádja: 160 százalékos teljesítéssel dicsekedhetett és teljesen selejtmentesén dolgozott. Kuytán Ignác-brigádja selejtmen- tesen 128.5 százalékot mutatott fel. Érsek Gyula, Kossuth-díjas hengerész brigádja 129.3 százalékra teljesítette tervét. A hengermű a forradalmi műszaík első napján. 105.6 százalékra tett eleget előírásának és minőségileg kifogástalan lemezeket gyártott. többsége már tettre váltotta szavát. Élenjárnak ebben Sárospatak. Ke-* nézlő és Hercegkút dolgozói. A vállalás teljesítésében követendő példát mutatott Mincer András 36 holdas, Blaskó József 7 holdas sárospataki, Füzéri Bálint 12 holdas, id. Stumpf Vendel 4 holdas, Naár Vendel '7 holdas hercegkuti és B. Vitányi Gyula 4 holdas, Kocsis András 8 holdas makkoshotykai dől* | gozó paraszt. Újabb munkahőfitettek a DIMXVAG Gépgyárban A DIMAVAG Gépgyár dolgozói kitűnő eredményeket érnek el a forr- radahni műszakokon. Mészáros Gyula a „gépipar kiváló dolgozója" a gyár valamennyi kommunistáját versenyre hívta. Vállalta, hogy eddigi 256 százalékos teljesítményét 370 százalékra fokozza. Már az első nap 320 százalékot ért el. A kerékpárüzemben Gotthard Lajos kedden 150 százalékos teljesív tésről szóló vállalását 160 százalékra teljesítette. Kojankovszki János villanyhegesztő 220 százalékot ért el a hordrugók hegesztésénél. A leg- kiemelkedőbb Kovács János marós 420 százalékos teljesítménye. Hegedűs Vilmos, aki az óriáskohó részére csigatengelyt készít, 226 százalékot ért el. Az élenjárókat a gyár hangoshír adója szinte' óráakint üdvözli, s az ünnepi villámok is a legkiválóbbak nevét, dicsőségét hirdetik. — Hallotta szomszéd? Erdős Kálmán mind a 20 holdjával belépett a Vörös Csillag termelőszövetkezetbe. — Hallottam bizony! Sőt még mások is beléptek. Azt beszélik, 17—18 holdas gazdák most már csaknem mind aláírják a belépési nyilatkozatot. — Mi a csuda húzhatja őket abba a csoportba? — Azt nem tudom. De ha ez továbbra is így megyen, a végén magunk maradunk Keresztesen egyéni gazdálkodók. Ifjú Juhász János, Pete Károly, Szabó Bertalanná, Fodor János, no meg Abonyi Andor is közéjük állt már. Töröm a fejem, miért éppen a Vörös Csillagba léptek be egyszerre huszonegyen? A hír gyorsan jár. Mezőkeresztesen most mindenki arról beszél, hogy tegnap és ma ki lépett be s termelőszövetkezetbe, s kik érdeklődnek iránta, hogy holnap, vagy holnapután ők is tagok 'legyenek Látogassunk el a Vörös Csillag termelőszövetkezetbe, nézzünk körül portáján, hová vágynak annyira a keresztesi gazdálkodók'- A szövetkezeti iroda asztalánál gondterhelten dugják össze fejüket a munkabizottság tagjai. Leltározásra készülnek, a szövetkezeli tagok évi munkájának gyümölcsét teszik mérlegre. Gondos munkát követel ez, ráncolja is a homlokát Tóth János elvtárs, a tsz könyvelője. Nem iskolázott könyvelő, a számok között azonban egész jól eligazodik. 1949 óta forgatja munkától kérges kezében a tollat, s az ötéves gyakorlat már a számok mesterévé tette. A kapanyelet is megfogja azért, ha kell. Most azonban mindennél fontosabb a tsz vagyonának felmérése, értékelése. A szá mok tükrében máris látni lehet, hogy nem dolgoztak hiába egész éven át. Az elmúlt évben egymillió forint volt a szövetkezet összes vagyona, a jó gazdálkodással azonban megduplázódott értéke. — Látják ezt a kívülállók is — mondja Galvács János, az agronó- mus, — ezért olyan na»v a szövetkezet vonzóereje. Mága Rudolfi é az egyik új belépő, már részt vesz minden munkában, pedig tudja, hogy az idén még nem részesedik a jövedelemből. De most, a zárszámadás készítésénél látni akarja, helyesen tette-e amikor arra gondolt, hogy belép a tsz-be. Helyesen bizony, mert a szá mok, melyeket Tóth elvtárs olyan serényen ír egymás mellé, megmutatják, hogy nem volt hiábavaló a háromszor-négyszeri kapálás, az állatállomány szakszerű gondozása; Huszár János fogatos 20 ezer forintra, Okos Bertalan 15 ezer forintra számíthat szorgalmas munkája után.ZARSZAMADAS — Jövőre nekünk is lesz mindenünk; el is határoztuk férjemmel „ _ „ _ . együtt, hogy egyszer sem maradunk A MEZŐKERESZTES! TERMELŐSZÖVETKEZETBEN * "»■■**»>. f/.mithat az ember gazdag részesedésre. De így is van ez rendjén. Rámmosolyog, s közben tovább figyeli Tóth elvtárs munkáját. Egyre jobban érdekelnek engem is a papírra vetett számok. — Mi volt ez az 1200 mázsa, el- nők elvtárs? — kérdezem. Kalánovics János esodálv kozva néz rám: — Hát nem tudja? Az elvtársnő nem hallotta, hogy milyen kiváló eredményt értünk el burgonyatermésből? Büszkék is vagyunk rá. No* de meg is dolgoztunk érte. Háromszor kapáltunk, egyszer töltögettünk. 10 holdas táblán 120 mázait fizetett egy-egy hold. A kukoricáik sem volt gyengébb, a 30 mázsát az :s megadta. — No és az állatállomány? — Dicsekedni nem szeretünk, de most mi lettünk a győztesek a Táncsiccsal szemben. Mert párosversenyben vagyunk vele. Négy kiló 70 deka gyapjút nyírtunk a juhokról, ,a,mi 32-340 forintot jövedelmezett: A dinnyeföld is szépen hozott a hazhoz> 53 ezer forint került ki abból is. A heremag, a hagyma ugyancsak 25 ezer forint körül növelte jövedelmünket. Azt hiszem nem is kell tovább kutatnom, máris eleget tudok ahhoz, mi keltette fel az egyéni dolgozó parasztok érdeklődését a szövetkezet iránt. Nem valami égi csoda, vagy véletlen teremtette meg az eredményeket, hanem a szövetkezeti tagok becsületes, szorgalmas munkája térült meg sokszorosan. No meg az, hogy a tagok is másképpen nézik a szövetkezeti gazdálkodást, mint régen, s magukénak érzik a közös gazdaságot. Pecze Józsefné például most mindennap dolgozik lányával együtt. Pete Károly alig két hete írta alá a belépési'! nyilatkozatot, s azóta egyetlen napot sem mulasztott. Tóth Péterné nemrégen meg ellene volt, hogy férje belépjen a tsz-be, de ma már ő maga is oda jár. Nő a szövetkezeti tagok egyéni jövedelme, rohamosan nő a körös vagyon. 5 darab 100 köbméteres siló már készen van. Saját tanyaközpontjuk van, ahol új betongyűrűs kutat építettek. Jövőre újabb építkezési terveket készítettek, s megkezdték 3900 darab két éves facsemete kiültetését, hogy gyönyörű erdősávokkal védjék meg a földeket? Ez hát a mezőkeresztesi tsz vonzóereje — a sikeres jó gazdálkodás, amely minden hangzatos szónál szebben beszél. RÓZSA J.-K*
