Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-03 / 260. szám

HERMAN OTTÓ -MUZEUM Miskolc, Papszer 1. Telefon: I7.JG, ESZAKMAGYARORSZffi A bírósági ítéletekről J AZ MDP BORSOD-ABAUJ -2E IMPLÉN MEG' *EI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1 X. évfolyam 260. szám Ara 50 filler Miskolc, 1954 november 3, szerda Szilárd munka fegyelmet „További előrehaladásunk, az anyagi és kulturális életszínvonal további 'emeléséhez az szükséges, hogy rendet teremtsünk ipari termelésünk több olyan területén, ahol jelenleg nem ki elégítő a helyzet“ — állapította meg a Központi Vezetőség kongresszusi beszámolója. \/ alóban, életszínvonalunk emelte dósének egyik igen fontos elő feltétele, hogy rendet teremtsünk az egyes üzemekben, gyárakban, — a tér melés egész frontján. Nem elegendő csak mondani, hogy a dolgozók tanul mányozták és magukévá tették a Köz ponti Vezetőség határozatait, hanem utána keli nézni — mit tettek, hogy © határozatokat meg is valósítsák, feok helyen eldiesekednek: — száz szá­zalékra teljesítjük tervünket, jobban dolgozunk, mint az elmúlt negyedév­ben. Ez igaz is lehet, mert sok válla­latnál valóban megjavult a munka, de gyakran csak akkor igaz ez az állítás, ha a felszínen maradunk, ha nem kutatunk a dolgok mélyén. Ha kissé félrehúzzuk a függönyt, nem egyszer azt tapasztalhatjuk, hogy jól termelők mögött ott lapuinak a hanyagok, a fegyelmezetlenek, a pa­zarlók, a lógósok, a tolvajok. Hiába dolgozik becsületesen egy brigád tíz tagja, ha a tizenegyedik hanyag, mulaszt, az egész brigád kerékkötője, hátráltatója. Ezen a bajon csak úgy lehet segíteni, ha a brigád vala mennyi tagja neveléssel, felelősségre vonással igyekszik a hanyagot észre- féríteni. Ha ez nem sikerül, akkor kemény kézzel kell vele elbánni: — a munkafegyelem ellen vétőt ki kell közösíteni. T ó példát mutattak az alberttelepi •> bányászok azzal, hogy a több, ©Bori figyelmeztetés ellenére sem ja­vuló Ruszkai Istvánt, Krajnyáfc Joa- chimot, Kohl Ferencet, Ónodi Feren­cet és' Ónodi Andrást kitették a vál. falattól, erős kézzel rendet teremtet­tek saját portájukon. Nem ártana, ha Márfabányán is hasonlóan járnának ©1 Réz Andrással is, aki részegsége miatt hanyagul vagy egyáltalán nem dolgozik, botrányosan viselkedik; vagy Spisák Miklós kocsissal, aki méltó Kársa Réz Andrásnak. A somsályi bányában is nagyrészt a laza munkafegyelem az oka a 77.5 százalékos teljesítménynek. A bánya pártszervezete úgy látszik nem figyelt fel ©rre. Nem ismerte fel, hogy a nagyarányú mulasztásnak csak az le­het a vége, hogy a szénadósság nö­vekszik. a somsályi bányászok újabb nagymennyiségű szénnel maradnak adósai népgazdaságunknak. „Ideje végetvetni e tűrhetetlen állapotnak, ideje, hogy a kommunisták és általá­ban a gazdasági vezetők — nagyok és kicsinyek egyaránt — a dolgozók tömegére támaszkodva, szigorú ren­det és fegyelmet teremtsenek a ter­melésben.“ /gondoljon minden munkás arra, hogy ha nem termel, ha mulaszt, az a tégla, csavar, fonál vagy szón, amit neki kellett volna termelni, amit tőle vártak, nincs meg s ez nem­csak egy üzemben akadályozza a terv- teljesítést, ez nemcsak egy vállalat­nál csökkenti a termelést, hanem egy sor feldolgozó üzemben is érezteti ká­ros hatását, akadályozza a tervtelje- eítést. Ez pedig igen szorosan össze­függ dolgozó népünk életszínvonalá­nak, jólétének emelkedésével. Ha va­lamennyi dolgozó úgy termelne, mint Simon Sándor, Lassú András, Kanalas Ferenc, Gaál Ferenc sztahanovista vájár, vagy Kollár László és Kopácsi Kálmán sztahanovista dróthúzó. Kri­záén Gábor, Gubász József, Andra- so vszki János olvasztárok, akkor min­den üzem időben teljesítené, sőt túl­teljesítené tervét. Ha minden bányász rendszeresen 480 percet dolgozna, nem lenne adósság, nem lenne szégyen, megszűnne a háziasszonyok, az isko­lák, kórházak széngondja és a bá­nyászcsaládoknak is nagyobb lenne a -#v9©deböre. Hogy meg tudjuk valósítani pár­tunk politikáját — amelynek legfőbb célja a dolgozó nép jólétének növe­lése —, ahhoz takarékosságra is nagy szükség van. Vájjon gondol-o minden munkás arra, hogy a gépet, szerszá mot, csavart, vagy téglát — amelyet ö felelőtlenül tönkre tett, az állam kifizette? Ügy látszik nem, mert ak kor nem fordulna elő, hogy nemtörő dömségből ezreket érő gépek haszná latiamul hevernek. Akkor nem tette volna tönkre szinte szánt szándékkal Molnár István alberttelepi gépkezelő a szénkotrógépet. Sok helyen a veze tőség nem törődik a takarékossággal. A farkaslyuki üzemvezetőség például nem fordít elég gondot az anyag tárolására. Százezreket érő kábelek, gumiszalagok, motorok és szivattyúk hevernek fedél nélkül a szabadban kitéve az időjárás viszontagságainak. A vezetőség azt hangoztatja, hogy nincs keret új raktár építésére, ugyanakkor azonban kéthavi kocsi álláspénzre 115.772 forintot fizet ki. A raktár építése valószínűleg kevo sebbe kerülne és ha a beérkező árui azonnal be lehetne raktározni, a kocsiálláspénz is csökkenne. ¥ tt kell szólnunk a tolvajokról ie akik valamennyien a legszigo rúbb büntetést érdemlik. Bányafától kezdve a motorokig, mindent lopnak, csakhogy több pénzhez jussanak. Arra persze nem gondolnak, hogy tettükkel az egész társadalmat megkárosítják, akadályozzák a termelést. Vagy talán gondolnak rá, de nem gokat törődnek vele. Szükséges, hogy a törvény vas­ököllel csapjon le a népvagyon ron gálóira, a tolvajokra, hogy meggon­dolják jól, megéri-e a lopás, hogy érte szabadságukkal fizessenek? A munkafegyelemlazítás, a pazar­lás, a lopás nehezíti a termelést, aka­dályozza a jólét emelkedését — ami pedig minden dolgozó érdeke. Ezért fogjunk össze -valamennyien és min­den nap, minden órában őrködjünk a nép vagyona fölött, keményen figyel­meztessük a f egyel meze tienkedőket, a pazarlókat, adjuk a törvény kezére a tolvajokat. Pártszervezeteink tömeg- inozgósitó és felvilágosító munkájuk­kal az eddiginél jobban irányítsák a figyelmet a munkafegyelem, a taka­rékosság kérdésére, hogy a jólét emel­kedésének ezt a lehetőségét is minél jobban felhasználhassuk. A FORRADALMI MŰSZAKOK GYŐZELMÉVEL NOVEMBER 7 MÉLTÓ MEGÜNNEPLÉSÉÉRT Egy kiváló észt ergályos Tovább fokozódik a forradalmi hét vorsenyiendiíiete a Lenin Kohászati Müvekben lelkes elhatározás ösztönzi Az a p Lenin Kohászati Művek dolgo­zóit, hogy kimagasló eredmények el­érésével köszöntsék november 7-ét. Harcuk nem is eredménytelen — ez bizonyítja, hogy november 2-án az elektroncélmű XV. sz.' kemen­céjénél Franczuz József olvasztár- brigádja, Bendász István acélgyár­tó vezetésével reggel- 6-tól- 11; óra 30 percig, előirányzott , tervet 109 százalékra teljesítette. A . durvahengerműben .Molnár Béla blokksori hengerészbrigádja reggel 6 órakor kezdte a henger­lést. Úgy látszott minden rendben megy, egyszerre azonban észrevet­ték, hogy az alsó csapágy elhasz­nálódott — ki kell cserélni A bri­gádot nagyon lehangolta az eset, hiszen a csapágycsere 4 óra ter­meléskiesést jelent. De nem. sokat tépelődtek, munkához kezdtek, hogy mielőbb kijavítsák a nibát. Gyorsan és pontosan dolgoztak, 2 és félóra alatt végeztek a csapágy­cserével. A finomhengerműben Lévai 1st- > ván brigádja november 2-ára. vir­radó éjjel 109 százalékra . teijesí-. tette tervét, noha másfélórás anyaghiány is. hátráltatta munká­ját. | A martinászok november 2-án az első műszakon 100’ százalékra,' a finomhengerészek 107.2 százalékra,, a nagykovácsműhely dolgozó' 108 százalékra teljesítették előírásukat. Diósgyőr kohászai november 7 mél­tó megünnepléséért tovább fokoz­zák a harcot. FILE ÉVA Kontier György többszörös újító, a miskolci villamosvasút esztergá­lyosa már hónapok óta tartja a szta- hánovista szintet.* Teljesítménye 118—120 százalék körül van. No­vember 7-re vállalta, hogy 5 száza­lékkal növeli teljesítményét. Teljesítettél* tudott sxavuUat A sárospataki járásban november 7 és a tanácsválasztások tiszteletére 1013 termelő tett felajánlást arra, hogy beadási kötelezettségüket az ünnepnapig teljesítik. A termelők Kiváló erednt^nvek Borsodnádasdot» A borsodnádasdi hengerészeik meg­fogadták, hogy a forradalmi műszak idején, megjavítják a lemez minősé­gét. Uj módszerrel láttak munkához a hétfői műszakon. Egy-egy henger­lés alkalmával a megszokott 30—40 lemezcsomag helyett csak a felét rakták a kemencébe. így az anyag gyorsabban, és jobban átmelegedhe­tett, ami elősegítette a selejtmentes hengerlést. 21 hengerészbrigád telje­sítette 100 százalék felett előirány­zatát! .Különösén ' kimagasló ered­ményt ért el - Kormos Lajos sztahá- novista hengerészbrigádja: 160 szá­zalékos teljesítéssel dicsekedhetett és teljesen selejtmentesén dolgozott. Kuytán Ignác-brigádja selejtmen- tesen 128.5 százalékot mutatott fel. Érsek Gyula, Kossuth-díjas henge­rész brigádja 129.3 százalékra telje­sítette tervét. A hengermű a forra­dalmi műszaík első napján. 105.6 szá­zalékra tett eleget előírásának és mi­nőségileg kifogástalan lemezeket gyártott. többsége már tettre váltotta szavát. Élenjárnak ebben Sárospatak. Ke-* nézlő és Hercegkút dolgozói. A vállalás teljesítésében követen­dő példát mutatott Mincer András 36 holdas, Blaskó József 7 holdas sárospataki, Füzéri Bálint 12 holdas, id. Stumpf Vendel 4 holdas, Naár Vendel '7 holdas hercegkuti és B. Vitányi Gyula 4 holdas, Kocsis András 8 holdas makkoshotykai dől* | gozó paraszt. Újabb munkahőfitettek a DIMXVAG Gépgyárban A DIMAVAG Gépgyár dolgozói kitűnő eredményeket érnek el a forr- radahni műszakokon. Mészáros Gyula a „gépipar kiváló dolgozója" a gyár valamennyi kommunistáját versenyre hívta. Vállalta, hogy eddigi 256 százalékos teljesítményét 370 százalékra fokozza. Már az első nap 320 százalékot ért el. A kerékpárüzemben Gotthard Lajos kedden 150 százalékos teljesív tésről szóló vállalását 160 százalékra teljesítette. Kojankovszki János vil­lanyhegesztő 220 százalékot ért el a hordrugók hegesztésénél. A leg- kiemelkedőbb Kovács János marós 420 százalékos teljesítménye. Hege­dűs Vilmos, aki az óriáskohó részére csigatengelyt készít, 226 százalékot ért el. Az élenjárókat a gyár hangoshír adója szinte' óráakint üdvözli, s az ünnepi villámok is a legkiválóbbak nevét, dicsőségét hirdetik. — Hallotta szomszéd? Erdős Kálmán mind a 20 holdjával belé­pett a Vörös Csillag termelőszövet­kezetbe. — Hallottam bizony! Sőt még mások is beléptek. Azt beszélik, 17—18 holdas gazdák most már csaknem mind aláírják a belépési nyilatkozatot. — Mi a csuda húzhatja őket abba a csoportba? — Azt nem tudom. De ha ez továbbra is így megyen, a végén magunk maradunk Keresztesen egyéni gazdálkodók. Ifjú Juhász Já­nos, Pete Károly, Szabó Bertalanná, Fodor János, no meg Abonyi Andor is közéjük állt már. Töröm a fejem, miért éppen a Vörös Csillagba léptek be egyszerre huszonegyen? A hír gyorsan jár. Mezőkeresz­tesen most mindenki arról beszél, hogy tegnap és ma ki lépett be s termelőszövetkezetbe, s kik érdek­lődnek iránta, hogy holnap, vagy holnapután ők is tagok 'legyenek Látogassunk el a Vörös Csillag termelőszövetkezetbe, néz­zünk körül portáján, hová vágynak annyira a keresztesi gazdálkodók'- A szövetkezeti iroda asztalánál gondterhelten dugják össze fejü­ket a munkabizottság tagjai. Leltározásra készülnek, a szövetkezeli tagok évi munkájának gyümölcsét teszik mérlegre. Gondos munkát követel ez, ráncolja is a homlokát Tóth János elvtárs, a tsz könyve­lője. Nem iskolázott könyvelő, a számok között azonban egész jól el­igazodik. 1949 óta forgatja munkától kérges kezében a tollat, s az öt­éves gyakorlat már a számok mesterévé tette. A kapanyelet is meg­fogja azért, ha kell. Most azonban mindennél fontosabb a tsz vagyo­nának felmérése, értékelése. A szá mok tükrében máris látni lehet, hogy nem dolgoztak hiába egész éven át. Az elmúlt évben egymillió forint volt a szövetkezet összes vagyona, a jó gazdálkodással azonban megduplázódott értéke. — Látják ezt a kívülállók is — mondja Galvács János, az agronó- mus, — ezért olyan na»v a szövetkezet vonzóereje. Mága Rudolfi é az egyik új belépő, már részt vesz minden munkában, pedig tudja, hogy az idén még nem részesedik a jövedelem­ből. De most, a zárszámadás készítésénél látni akarja, helyesen tette-e amikor arra gondolt, hogy belép a tsz-be. Helyesen bizony, mert a szá mok, melyeket Tóth elvtárs olyan serényen ír egymás mellé, megmu­tatják, hogy nem volt hiábavaló a háromszor-négyszeri kapálás, az ál­latállomány szakszerű gondozása; Huszár János fogatos 20 ezer forint­ra, Okos Bertalan 15 ezer forintra számíthat szorgalmas munkája után.­ZARSZAMADAS — Jövőre nekünk is lesz minde­nünk; el is határoztuk férjemmel „ _ „ _ . együtt, hogy egyszer sem maradunk A MEZŐKERESZTES! TERMELŐSZÖVETKEZETBEN * "»■■**»>. f/.­mithat az ember gazdag részesedés­re. De így is van ez rendjén. Rámmosolyog, s közben tovább figyeli Tóth elvtárs munkáját. Egyre jobban érdekelnek engem is a papírra vetett számok. — Mi volt ez az 1200 mázsa, el- nők elvtárs? — kérdezem. Kalánovics János esodálv kozva néz rám: — Hát nem tudja? Az elvtárs­nő nem hallotta, hogy milyen kiváló eredményt értünk el burgonyater­mésből? Büszkék is vagyunk rá. No* de meg is dolgoztunk érte. Három­szor kapáltunk, egyszer töltöget­tünk. 10 holdas táblán 120 mázait fizetett egy-egy hold. A kukoricáik sem volt gyengébb, a 30 mázsát az :s megadta. — No és az állatállomány? — Dicsekedni nem szeretünk, de most mi lettünk a győztesek a Táncsiccsal szemben. Mert párosversenyben vagyunk vele. Négy kiló 70 deka gyapjút nyírtunk a juhokról, ,a,mi 32-340 forintot jövedelmezett: A dinnyeföld is szépen hozott a hazhoz> 53 ezer forint került ki abból is. A heremag, a hagyma ugyancsak 25 ezer forint körül növelte jöve­delmünket. Azt hiszem nem is kell tovább kutatnom, máris eleget tudok ahhoz, mi keltette fel az egyéni dolgozó parasztok érdeklődését a szö­vetkezet iránt. Nem valami égi csoda, vagy véletlen teremtette meg az eredményeket, hanem a szövetkezeti tagok becsületes, szorgalmas mun­kája térült meg sokszorosan. No meg az, hogy a tagok is másképpen né­zik a szövetkezeti gazdálkodást, mint régen, s magukénak érzik a kö­zös gazdaságot. Pecze Józsefné például most mindennap dolgozik lányá­val együtt. Pete Károly alig két hete írta alá a belépési'! nyilatkozatot, s azóta egyetlen napot sem mulasztott. Tóth Péterné nemrégen meg ellene volt, hogy férje belépjen a tsz-be, de ma már ő maga is oda jár. Nő a szövetkezeti tagok egyéni jövedelme, rohamosan nő a körös vagyon. 5 darab 100 köbméteres siló már készen van. Saját tanyaköz­pontjuk van, ahol új betongyűrűs kutat építettek. Jövőre újabb épít­kezési terveket készítettek, s megkezdték 3900 darab két éves facse­mete kiültetését, hogy gyönyörű erdősávokkal védjék meg a földeket? Ez hát a mezőkeresztesi tsz vonzóereje — a sikeres jó gazdálko­dás, amely minden hangzatos szónál szebben beszél. RÓZSA J.-K*

Next

/
Thumbnails
Contents