Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-04 / 261. szám

5 ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1951. november 4, A minisztertanács határozata a tanácsok gazdasági megerősítéséről A minisztertanács legutóbbi ülé­sén megállapította, hogy a tanácsok — a működésük négy éve alatt elért eredmények ellenére — gazdasági guzsbakötöttségük miatt, nem min­dig tudnak megfelelni feladataiknak. A túlzott központosítás akadályozta a helyi kezdeményezések kibontako­zását. a helyi szükségletek fokozatos kielégítését. A felszabadulás utáni években meginduló élénk község­politikai munka a tanácsok megala­kulása után csaknem teljesen meg­szűnt, jórészt azért, mert a taná­csok nem rendelkeztek a szocialista községpolitika kialakításához és vég­rehajtásához szükséges eszközökkel és jogokkal (vállalatok, intézmények, bevételi források stb.) A minisztertanács megállapította: a tanácsok csak abban az esetben válnak területük igazi gazdáivá, ha a gazdasági guzsbakötö tőségüket megszüntetve, továbbfejlesztik önál­lóságukat a tervezés, a pénzgazdál­kodás, a beruházás, az anyaggazdál­kodás, a központi feladatok helyi fel­tételeinek megteremtése és a lakosság gazdasági és kulturális igényeinek ki­elégítése terén. Ezért a minisztertanács a Magyar Dolgozók Pártja III. kon­gresszusa határozatainak megvaló­sítása érdekében határozatot hozott a tanácsok gazdasági önállóságának növelésére. A határozat kimondja, hogy a tanácsok gazdasági önállóságá­nak kialakítása és megszilárdí­tása erdőkében biztosítani kell, hogy a tanácsok — az ú.i tanács- törvényben előirt feladataik megvalósításához — mind na­gyobb mértékben rendelkezzenek saját eszközökkel. Ezáltal is lehetővé kell tenni, hogy a tanácsok fokozottabban kielégíthes­sék a lakosság gazdasági, kulturális és szociális igényeit. E célok megvalósítása érdekében lényegesen növelni kell a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok, kul­turális és szociális intézmények kö­rét, továbbá a tanácsok hatáskörét, önállóságát, és anyagi érdekeltségét a helyi gazdaság irányításában. A határozat értelmében a tanácsok irányítása alá kell rendelni mind­azokat az ipari, építési, közlekedési, kereskedelmi, népművelési és egyéb vállalatokat, illetve intézményeket és piacokat, amelyek a helyi lakosság fogyasztási, vagy szolgáltatási szük­ségleteinek kielégítését biztosítják, helyi anyagokat, vagy a nagyiparban gazdaságosan fel nem használható melléktermékeket és hulladékokat dolgoznak fel. A helyi szükségletek kielégítését biztosító üzemek, vállalatok, intéz­mények stb. irányítását a tanácsok a helyi adottságok folytán gazdaságo­sabban tudják biztosítani. miatt évről-évre bekövetkező nem teljesítése ezévben elkerülhető le­gyen. A minisztertanács ezért fele­lőssé teszi a tanácselnököket, s egy­ben felhatalmazza őket, hogy azokról a beruházásokról, ame­lyeknek teljesítésére ezévben már nincs lehetőség, a hitele­ket, a kapacitást, az anyagot olyan jóváhagyott beruházások­ra csoportosítsák át, amelyeket ezután 1954-ben be lehet fejezni. A minisztertanács a felújítások cél­jára terven felül 150 millió forintot is engedélyezett. A határozat meghonosítja a köz­ségpolitikai távlati tervek rendsze­rét is. A város- és községpolitikai tervek a Hazafias Népfront program­ja a lakosságnak, a tanácsok bizott­ságainak é9 a tanácstagoknak a ja- valatai alapján, a népgazda­sági és a helyi erőforrások figyelembevételével készülnek. A községpolitikai tervet — amely ma­gában foglalja a helyi erőforráso­kat, a társadalmi munkát és a la­kosság önkéntes vállalásai által nyújtott lehetőséget — a tanács fo­gadja el. A tanácsok községpolitikai tervükön belül gazdálkodásukat ter­mészetesen továbbra is a miniszter- tanács által jóváhagyott éves nép- gazdasági tervnek és az országgyű­lés által jóváhagyott költségvetés­nek megfelelően folytatják. A ta­nács területén működő minisztériu­mi vállalatoknak, termelőszövetke­zeteknek és kisipari termelőszövet­kezeteknek terveik elkészítésénél figyelembe kell venniök a tanács községpolitikai tervét. A határozat a továbbiakban irányelveket ad a tanácsok gaz­dálkodása, a tervezés, a beruhá­zás, anyaggazdálkodás, létszám- és béralapgazdálkodás területén. Intézkedik a tanácsok hatáskörének bővítéséről mindezeken a területe­ken. A minisztertanács határozata je­lentős segítséget jelent a tanácsok­nak a helyi politika kialakításához, a lakosság igényeinek, szükségletei­nek kielégítéséhez. A határozat a tanácsok hatáskörének kiszélesítésé­vel növeli államhatalmi tekintélyü­ket. területük igazi gazdáivá teszi a tanácsokat. (MTI) íliiiem fett a rudsb*nvai vasércbe* és az Észabmagvarorszéci Arams7o!gái?ató Vállalat Kijelölték a vegyipari és energiaügyi minisztérium úf éUi^eineit A vegyipari és energiaügyi minisz­térium az illetékes szakszervezetek­kel együtt értékelte az élüzem címért folyó versenyt. A III. negyed­évi eredmények alapján Borsodban az alábbi üzemek nyerték el az él­üzem címet: Az ércbányászatiban: a rudabányai vasércbánya. A villamosenergiaiparban a buda­pesti erőmű, Budapest főváros elek­tromos művei, Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat. (MTI) Sikereket jelent a miskolci dróterár A miskolci acéldrót és drótkötél­gyár dolgozói lelkesen harcolnak vállalásaik teljesítéséért. Október hónapban megígérték, hogy túltelje­sítik a havi tervet. Kitűnő ered­ményt értek el, havi előirányzatukat 108.2 százalékra teljesítették. Ered­ményük értékét növeli, hogy a minő­ség megjavult és az önköltséget is jelentősen csökkentették. 1320 ragon cukor október 31-ig a% idei kampányban A szerencsi cukorgyár dolgozói október 31-ig 1320 vagon cukrot gyártottak. A répafeldolgozási ter­vet 107, a cukorberaktározási tervet pedig 108.7 százalékra teljesítették. Az eredmények fokozásáért ml is forradalmi műszakot tartunk. Az udvari rakodók közül Sz. Ko­vács Mihály és Balázs András az elmúlt" hónapban kétszáz százalékon felül teljesítették a normát. A be- párló állomáson G. Nagy József, Er­délyi János és Nagy András, a cu- korfőzők közül Németh Rezső és Molnár András kiváló munkát vé­geztek. GULYÁS LAJOS Be beli fizetni a mező- és hegyőri járulékot Ennek valóraváltása érdekében a minisztertanács elrendelte mintegy 7600 bolt, üzemegység és intézmény — köztük az összes budapesti és megyei gyógyszertárak, 641 ma­lom. 2767 filmszínház. 80 járási, 15 városi és mintegy 3800 közsé­gi jellegű könwtár. 98 bolt, 15 színház, 59 múzeum. 4 gyermek- kórház, tizenöt szülésznő- és ápolónőképző iskola és még sok jelentős helyiipari és közlekedé­si vállalat átadását a tanácsok­nak. Miskolc I. kerületi tanácsának mezőgazdasági osztálya értesíti azo­kat a földtulajdonosokat, kiknek szántóföldje, gyümölcsöse, szőlője az I. kerületi tanács hatáskörébe tartozik, hogy földterületük után ez év szeptember 1-től esedékes >mező- és hegyőri járulékot mielőbb, de legkésőbb 8 napon belül fizessék be az I. kerületi tanács mezőgazdasági osztályán. (Miskolc, Vörösmarty u. 18. sz.) A szántóföld után katasztráli'S holdankint 30 forint, gyümölcsös, szőlő és kert után 50 forint a járu­lék összege egy évre. A befizetés el­mulasztása esetén a járulék behaj­tása közadó módjára történik. R kínai népi felszabadító hadsereg tüzérségi egységei ágyúzták Csang Hai-Sek fegyveres erűit Peking (Uj Kína). Tacsen szigetének bombázását követően a népi felszabadító hadse­reg tüzérségi egységei hétfőn dél­után öt órakor ágyútüzet zúdítottak a Tacsen szigettől északnyugatra, il­letve délnyugatra lévő Jisciangsan és Pisan szigetén állomásozó csang- kajsekista fegyveres erőkre. A csangkajsekisták egyik tüzérségi állása kigyulladt. Amikor a népi felszabadító hadsereg tüzelése szét­rombolt egy bunkert a Pisan szigeti 222.9 magaslaton, a csangkajsekísta csapatok fejvesztetten menekültek. Az ágyúzás kezdetén a csangkajse- kista tüzérség viszonozta a tüzelést* a népi felszabadító hadsereg tüzér- ségi egységei azonban rövidesen el-» némították ágyúikat. A fucsieni arcvonalon a népi fel­szabadító hadsereg ágyúnaszádjai hétfőn este kilenc órakor a Pajcsuan szigetén, a Min folyó torkolatánál állomásozó csangkajsekísta erőket ágyúzták. Az ágyúnaszádok: golyó­sorozatai eltalálták és szétzúzták a csangkajsekísta csapatok állásait, úgyhogy a banditák képtelenek vol­tak viszonozni a tüzelést. A kinai népi felszabadító hadsereg súlyos bombatámadása Jicsiangsan sziget ellen A kínai felszabadító néphadsereg légihadereje kedden délután súlyos bombatámadást intézett Csang Kai- Sek haderőinek Jicsiangsan szigetén állomásozó egységei ellen* A népi felszabadító hadsereg re­pülőgépeinek valamennyi bombája célba talált. A Csang Kaj-Sek-féle haderők 132-es és 173-as magaslati pontjait, valamint más állásait el­pusztították a bombák. Jicsiangsan szigete a Tacsen szi­getektől 11 kilométernyire fekszik északnyugati irányban. A kínai népi felszabadító hadsereg légi hadere­jének és tüzérségének az elmúlt két nap alatt végrehajtott támadásai súlyos zavart okoztak a Tacsen és Jicsiangsan szigeteken állomásozó Csang Kaj-Sek csapatok soraiban. Csang Kai-Sek ott horgonyzó hajói­nak egy része a nyílt tengerre me­nekült. (MTI) A köztársasági párt elnöke elismerte: a demokrata párt megszerezte a többséget az amerikai képviseiőliázban Newyork (MTI). A Reuter-iroda jelenti 11 óra 30 perckor: Leonard W. Hall, a köztársasági párt országos elnöke szerdán délelőtt elismerte, hogy a demokrata párt megszerezte a többséget a képvise­lőházban. (MTI) Amerikai választási helyzetjelentés Newyork (MTI). A „Reuter” jelenti: 18 óra 30 perckor (magyar idő) a pártok man­dátum szerinti megoszlása a követ­kező volt: Szenátus: Köztársasági párt 46 mandátum Demokrata párt 46 mandátum Független 1 mandátum eldöntetlen 3 mandátum (Montana, Newyersey és Oregon ál­lam.) Képviselőház: Köztársasági párt 190 mandátum Demokrata párt 224 mandátum eldöntetlen 21 mandátum Angol lapok Adenauer helyzetének súlyosságáról A „Glasgow Herald” bonni tudósí­tója szerint nem enyhült Adenauer amerikai látogatásának ideje alatt az a népé felháborodás, amelyet Nyugat- Németországban a gaar-egyezmény robbantott ki. A „The Times” bonni tudósitója hosszasan fejtegeti, hogy Adenauert újabb bajok is fenyegetik: a pénz­ügyi viták kormánya kebelében, amelynek fő oka a bizonytalanság a nyugatnémetországi fegyverkezés ter­heinek méreteit illetően. Adenauer aligha lesz képes szigorú fegyelmet fenntartani a belpolitikában akkor, amikor nagy szüksége lesz minden egyes szavazatra, hogy keresztülcrő- szakolhassa a parlamentben a párisi egyezményeket. A londoni rádió kommentátora azokkal a nehézségekkel foglalkozik, amelyek a hazatérő Adenauerre váj­nak, s ezek eesetelésére egy ham­burgi lapban megjelent karikatúrát ismertet. A képen a hazatérő Aden­auert két férfi üdvözli, s ajándékként az egyik egy szivart, a másik pedig egy rózsaszálat nyu.it át neki A két férfi a kormánykoalícióban résztvevő két jobboldali pártot képviseli. Aden­auer gyanakvóan szemléli őket, mivel a háttérben a szivar egy tőr, a rózsa­szál pedig egy íurkósbot árnyékát vetíti a falra. Lehet, hogy ez a rajz kissé eltúlozva érzékelteti az Adenauerra váró fogad tatás légkörét — folytatja a kommen tálor —, de azért van benne valami. Adenauer korábban érkezik haza- hogy részt vehessen Ehlersnck, a. Bundestag elnökének temetésén. A jövő héten a Bundestagban reá váró válságos napokban nagyon fog hiá­nyozni számára Ehlers, aki rendkívül ügyesen tudott bánni a rakoncátlan kodó képviselőkkel. Már pedig most? a képviselők rakoncátlankodni fog nak. Már a múlt héten bővebb rész­leteket szerettek volna haliam a Pá risban kötött egyezményekről, többet? annál, mint amit Adenauer mondott, de a kancellár Amerikába ntazott. Közben pedig csak növekedtek a gyanakvás, a kétség és a sértődöttség érzései. Adenauer pártjának csak egy főnyi többsége van a Bundestagban és nem kormányozhat a többi koalí­ciós párt nélkül. A londoni és párisi egyezmények ratifikálásának kilátása tehát meglehetősen sötét... KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: PVI8IIL A határozat intézkedik a tanácsok vezetése alatt álló vállalatok jelen­legi túlzott központosításának meg­szüntetéséről is. A tanácsi vállalato­kat, intézményeket általaiban városi, községi, esetleg járási, városi, kerü­leti tanács irányítása alá kell he­lyezni. A megyei tanács közvetlen irányítása alatt a vállalatok csak kivételes esetit»: la maradhatnak. A megyei jogú városoknak a megyei tanácsok végrehajtóbizottságai köte­lesek visszaadni mindazokat a válla­latokat és intézményeket, amelyek az 1950. f* i tanácstörvény hatályba­lépése előtt ezeknek a városoknak tulajdonában voltak, vagy irányítá­suk alatt állottak. A tanácsok irányítása alatt álló vállalatok és intézmények köre a fentiek eredményeként jelentősen kibővül. Ez szükségessé teszi, hogy a tanácsok osztályai és végrehaj tó- bizottságai munkájukat lényegesen megjavítsák, mert e vállalatok ered­ményes gazdasági tevékenysége biz­tosítja számukra a lakosság igényei­nek kielégítéséhez szükséges anyagi források jelentős részét. A minisztertanács határozata a tanácsok pénzügyi hatáskörét — a tanácsok pénzgazdálkodásáról szóló 1954 augusztus hó 29-é,n hozott ha­tározaton túlmenően — jelentősen tovább növeli. Ezzel e téren is meg­teremti a lehetőségét annak, hogy tanácsaink területük irányítóivá váljanak. A határozat segítséget nyújt a ta­nácsoknak ghhoz, hogy a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését szolgáló beruházási és felújítási hi­teleknek anyag- és kapacitáshiány Kosztolányi Dezső (188S—1936) a kiváló író és költő arcképsorozatban mutatta be a Horthy-kor néhány lellegzetes alakjait. Ezek közül való az alábbi is. (Valamikor még a régi császári Ausztria Reichs;Tatjában olyan jele­netet láttam, mely el nem múló él­ményemmé vált s ma is szorosan kapcsolódik bennem — nyilván téve­sen — a mindenkori közélet és a mindenkori képviselő fogalmával. Egy tekintélyes öregúr beszélt. Az ellenzék padsoraiban ülő képviselők egyszerre, szinte vezényszóra kivet­tek a mellényzsebükből egy-egy kockacukrot s a szónok felé tartot­ták. Erre az imént még nyugodt, fölényes öregúr ordítozni kezdett. Szeme kidülledt. Arca elkékült. Az illető —■ később értesültem — a monarchia egyik leghíresebb cukor- csalója volt. Minthogy a politikában ma is járatlan vagyok, megkérdez­tem barátaimtól, hogy milyen sza­vakat nem ajánlatos használnom a honatya előtt, akit meglátogatok. Ezeket a szavakat írták föl nekem: „talpfa, erdőjog, bánya, birtokkisa­játítás, bakancs, zubbony, káposzta, cukor, só”. Délelőtt keresem fel a hatszobás pesti lakásán. Sárga .se­lyemköntösben, lila bőrpanucsban siet elém. Bemutatkozom, ö azon­nal megölel. Mélyen a szemembe te­kint, mint egy kislánynak.) — Hiszen téged ismerlek vala­honnan. Várj csak. Gömörből? Nyit- rából? — Tévedsz. (Én az egyéni kezelés hive vagyok.) — Méltóztassál helyet parancsolni. — Köszönöm. (Méltóztatok helyet parancsolni.) — Miben lehetek szolgálatodra? — Nyilatkozz. — Hát kérlek. A helyzet sötét. — Bocsáss meg: a te helyzetedről nyilatkozz, a te anyagi helyzetedről. Arról, hogy mivel szerezted a va- gyonodat? — Végtelenül sajnálom, de ebben a tekintetben nem állhatok rendel­kezésedre. — (Fölugrom és hozzálépek.) Ak­kor méltóztass megengedni, hogy erőszakot alkalmazzak. (Egyik uj­jammal megérintem a vállát, mint azok a vérszomjas teremörök, akik ezzel képviselőinket legszebb alkot­mányos kötelességük gyakorlásában akadályozták meg.) — Az más. Csak az erőszaknak engedek. (De annak mindig.) — Szóval miért lettél képviselő? — Nézd, az ember már fiatalko­rában belesodródik a politikába. (Ezen a kijelentésen úgy nevet, mint egy remek ötleten, mely „a Ház minden oldalán hosszantartó, élénk derültséget kelt.”) Vannak olyanok, akiket felülről nyomnak. Engem alulról hozott föl polgártár­saim megtisztelő bizalma, szeretete, törhetetlen ragaszkodása. — Mi a jelszavad? — „Munka”. — Végre. Eddig legalább száz kü­lönböző foglalkozású emberrel be­szélgettem. Kazánfűtőkkel, utcasep­rőkkel. napszámosokkal is. De ezek csak a „pihenés‘’-t emlegették. En­gedd, hogy megbámuljalak. — Parancsolj. Megszoktam. — És mi ez a munka? — Pillants be a postámba. Hu­szonhét levél egy nap. De néha öt­ven is. Az egész megye, minden ha­tóság, minden hivatal rámfekszik. Ez azt kéri, hogy a forgalmi adóját hozzam rendbe, az trafikot sürget, italmérési engedélyt, rokkant-nyus- díjat, amaz fogorvosi műtermet ren­dez be s tőlem vár tanácsot. Vá­lasztóim már hajnalban kiráncigál- nak az ágyamból. Kérvényekkel árasztanak el. Egész délelőtt talpa­lok a minisztériumokban, tárgyalok az előadókkal, veszekszem az állam­titkárokkal. Aztán diák-mozga'mak, hősök emléke, sorsjegyek, gyűjtő- ívek, iskolaavatások, harangszente­lések, esküvők, keresztelők, disznó­torok. Mindent tudni kell. Minde­nütt ott kell lenni és mindenütt enni. — Mindenütt ott lenni és enni, mindenütt hinni és inni: hogy bírod ezt? — Bírni kell. — Legalább megbecsülnek? — Még ha megbecsülnének. (Só­hajt.) De az emberek hálátlanok. Azelőtt, ha fölszálltam a vonatra, mindenki tudta, hogy ott utazom. Most még a kalauz se vesz észre. Csak a hivatalokban előzékenyek még. A régi tekintélynek vége. — Minek tulajdonítod ezt? — Annak, kérlek alázatossággal, hogy újabban néhány tartalmatlan, nagyképű fráter is bekerült a parla­mentbe. — Ne mondd. (Rámeredek.) — Meg annak, hogy ma a válasz­tók is vegyesek. Látják, hogv a ma- gukszőrű alakok is képviselők le­hetnek. — Mibe került a mandátumod? — Az enyém? Semmibe. Nem volt ellenjelöltem. — Mi az a „semmi”? — 4000 pengő. Csak az üzemi költség, zászlókra, kocsikra, meg azoknak, akik az ajánlatokat össze­gyűjtötték. Vannak 80.000 pengős mandátumok is. Ha az ellenjelölt pénzes és „dolgozni” kell. (Fölkelek.) — Hová sietsz? — Haza. — Haza ... Haza ... (Ellágyulva mondogatja ezt a szót, melyet következetesen nagybetűvel ejt ki és két z-vel ír. Kikisér az elő­szobába Itt annyi szarvasagancs lóg, mintha összes házassági emlékeit összegyűjtötte volna. Elhalmoz gé­pies kedvességgel, melyet évtizedes gyakorlat edzett belé. Szorongatja kezemet. Újra töpreng azon, hogy Gömörben találkoztunk-e. vagy Nyitrában. Újra olyan bűvölően néz a szemembe, mint egy kislány­nak. De én már indulok. A hosszú előszoba végén, a képviselő úr ajta­ja fölött egy felírás csillog felém’ „Kijárás”.)

Next

/
Thumbnails
Contents