Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-23 / 277. szám

ESZAKMAGYARORSZAC Kedd, 1954. november 23, fl. J. Visinszkij elvtárs Itélfőn Newyirkbaa meghalt Newyork (MTI) Andrej Januarjevics Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminiszterének első he­lyettese, a Szovjetunió ENSZ küldöttségének vezetője november 22-én Newyorkban szívbé­nulás következtében hirtelen meghalt. (MTI) Andrei Jaiimnrievies VloinsrMl életrajza Andrej .Januarjevics Visinszkij szovjet államférfi, kiváló jogtudós, akadémikus. 1883-ban Ogyesszában született. 1002-től tevékenyen részt- vesz a forradalmi mozgalomban 1920-tól tagja a Szovjetunió Kom­munista Pártjának. A kiévi egyetem jogi karának elvégzése után 1913- ban professzori képesítés elnyerése céljából az egyetemen miarad, de a cári 'hatóságok politikai okokból «1- távolítják. Visinszkij ettől az időtől kezdve irodalmi és pedagógiai mun­kássággal foglalkozik. Az 1921—1922. években Visinszkij a moszkvai álla­mi egyetem tanára és a „Plehanov” népgazdasági intézet közgazdasági karának dékánja. Az 1923—25. évek­ben a Szovjetunió Legfelső Bírósága büntetőjogi kollégiumának ügyésze. 1925—1928-íban a moszkvai állami egyetem rektora. 1928—1931 az OSZSZSZK közoktatásügyi népbiz­tossága kollégiumának tagja. Vi- sinszkij az 1931—1933. években az OSZSZSZK főügyészének és igaz­ségét töltötte be. 1933-ban kinevez­ték a Szovjet unió főügyészének he­lyettesévé. 1935—1939-ig a Szovjet­unió főügyésze. Az 1939—1944 évek ben a Szovjetúnió népbiztosai tniá- c?a elnökének helyettese. 1940 1946-ban a Szovjetúnió külügyi nép­biztosának első helyettese, 1946 már­ciusától a Szovjetúnió külügyminisz­terének helyettese. 1949-től Visinsz­kij a Szovjetúnió külügyminisztere, majd a külügyminiszter első helyet­tese. A Szovjetúnió Kommunista Pártjának XVIII. kongresszusán (1939) megválasztják a párt Köz­ponti Bizottsága tagjának. 1947-ben Visinszkjjt választják meg a Szov­jetúnió alkotmányának kiegészítésé­vel és módosításával megbízott szerkesztőbizottság elnökévé. Vi- sinszkij 1937-től 1941-ig a Szovjet­únió Tudományos Alkadémb-tn iogi intézetének igazgatója. 1939-től a Szovjetúnió Tudományos Akadémiá­jának rendes tagja. Visinszkij a Szovjetúnió állam­ügyésze minőségében az 1933— 1938. éveikben résztvett a legna­gyobb perekben: a ..Metrovickers”- ügytoem, az áramfejlesztőtelepek kártevőinek ügyében (1933), az egye­sült trockista-zimovjevista terrorista központ ügyében (1936), a párhuza­mos trocikista központ ügyében (1937) . az egyesült szovjctellenes jobboldali trockista tömb ügyében (1938) . Visinszkij e perek alkalmá­val édes politikai felszólalásokban leleplezte a szovjet nép és a szovjet szocialista állam ellen irányuló ter­rorista, kártevő és egyéb államelle­nes bűntetteket. Visinszkij az állam és a jog marxista-leninista elmélete terén végzett munkáját alkotó szellemben kapcsolja össze a szocialista építés gyakorlatával. Visinszkij a Nagy Honvédő Hábo­rú ideién és a háborút követő idő­szakban résztvett a legfontosabb nemzetközi konferenciákon és érte­kezleteken Az ENSZ közgyűlésében Visinszkij a nagy szocialista hatal­mat képviseli, amely következetesen harcol a nagy és kis népek egvenjo- gusásán. szuverenitásuk tisztelethen- tartásán. n béke megőrzésén alapu­ló nemzetközi politika lenini-sztáli­ni elveinek győzőméért Kíméletle­nül leleplezi az Egyesült Államok és Anglia reakciós uralkodó körei­nek hódító politikáját. A Szovjet­unió és az egész haladó emberiség nevében erélyesen követeli annak a bűnös háborús propagandának be­tiltását, amelvet ezekben az orszá­gokban az imperialista ngressz.orek büntetlenül folytatnak a Szovietunió és a népi demokratikus országok ellen. Visinszkij felszólalásaiban be­bizonyította. hogy azok a támadá­sok, amelyeket az amerikai—angol imperialisták az államok szuveréni fásának elve ellen a Biztonsági Ta­nácsban a nagyhatalmak egyhangú­ságának elve eben és számos nem­zetiközi egyezmény ellen intéznek, az Egvesült Államok világuraVná- - - v megteremtését célénak. Visiniszkii több mint kétszáz, mun­ka szerzőle- könyveket,, brosúrákat, oikkeket stb írt. I/^rfnntooabb h’do- mánvos munkái: .A bírósági bizo­nyítékok elmélete a szovlet iosban Í1941: a Sztálin rh’i első fokozatával *o-i<-e+ték ki ’947-ben' Tgazságszol «ál-tatás a Szovjetunióban fi93Q'. .At Altarrv. és kérdései* /i.94PV a joí? és n nem­"ofVö7,j itjikm kérdései(1P49> Viisins^kUt pésvizbe^n tüT»tették ki T,enln-r*Tiddel, megkapta, ezenkívül a Munka Vörös Zászlóír-rendet és több más kitüntetést. íMTI) A iefszaharlulás évfordulóiéra December 21-én lesz tíz eve. hogy a dicső Szovjet Hadsereg fel­szabadította Borsodnádasdot és a környező községeket. A lemezgyár dol­gozói ebből az alkalomból elhatározták, hogy egyhónapos versenyt Indí­tanak. Célul tűzték ki. hogy évi tervüket december 21-re befejezik, s terven Félti! 1300 fenn» finomi-mezt adnak népgazdaságunknak. Hétfő reggel ünnepélyes külsőségek között kezdődött a felszabadulási hónap naorv versenye, a hengermű dolgozóinak röpgyíílésén lilább elhatározás született: a hengerészek vállalásukat 1740 tonnára emelték, hogy biztosít, sák b kikészítőüzem zavartalan felkészülését az 1955-ös évre. Vasárnap az éíieles műszak már a felszabadulás! hónap jegyében folyt. Vala­mennyi hengerészbrigád túlszárnyalta tervét. Kurtán Ignác DISZ-brl- gádia 136 6 százalékos torvtelfesftésscl került az élre. Cseh Lajos bri­gádja 134 5 százalékos teljesítményt ért el. Az plektróaeélmfi dolgozói szovjet gyorsolvasztás! módszerrel közel 200 százalékra teljesítették napi előirányzatukat. Ragyogó iminkasfoerekkel kezdték a választási hetet az ózdi martinászok és hengerészek A választási hét első reggelét tervük túlteljesítésével köszöntöt­ték az ózdi. martinászok és henge­részek. Vasárnap. 21-én nz ózdi gyárrészlegek közül a nagyolvasz­tómű. kivételével minden üzem teljesítette napi előirányzatát. Az első helyre a durvahengeré- szek kerültek, akik 103.1 százalék­ra teljesítették napi előirányzatu­kat és ezzel 104.8 százalékra foltoz­ták esedékes havi tervük teljesíté­sét. A kiszállítási tervnek 107.2 százalékra tettek eleget. A soroza­tok vetélkedésében a tartósoriak törtek az élre, 119.9 százalékos na­pi teljesítményükkel 107.6 száza­lékra növelték havi teljesítményü­ket. Az üzemek vetélkedésében a má­sodik helyet a finomhengerészek szerezték meg. hengerlés! tervük 101.6 százalékos teljesítésével. Készáru tervüknek 132.2 százalékra tettek eleget, kiszállítási tervük­nek pedig 108.6 százalékra. A so­rozatok vetélkedésében c legszebb eredményt a gyorssorozatiak érték el, 106.6 százalékra teljesítették napi előirányzatukat. Szép ered­ményt mutattak fel a finomsorozat hengerészei, 105 4 százalékos telje­sítménnyel. Az ózdi martinászok ezen a na­pon az üzemzavarok ellenére 100.1 százalékra teljesítették napi előirányzatukat. A XII-es kemen­cénél Dubinyi Gyula, Bábeczki Fe­renc és Zsátmbok József olvasztár- brigádjai 135.1 százalékkal zárták a napot. A III-as kemence sztaha­novista olvasztárbrigádjai öt jómi­nőségű acéladag lecsapolásával 134.7 százalékot értek el. Az Özdi Kohászati Üzemek dol­gozói minden lehetőséget megra­gadnak, hogy a választási hét ver­senyében megelőzzék diósgyőri versenytársukat. Tiltakozás a karlsrukeí terrorper ellen Bériül (MTI). Minél lázasabb sietséggel igyek­szik Adenauer kéresztülhajszolni a párisi egyezmények ratifikálását, an­nál inkább fokozódik Nyugat- Németorszag békeszerető lakosságá­nak ellenállása Bonn újrafelfegyver- zési terveivel szemben. A német mititarizmus elleni küz­delem legcóltudatosabb és legelszán­tabb harcosai a munkásság és az ifjúság köréből kerülnek ki. A né­met dolgozók a napokban rokon, szenviikről és szolidaritásukról biz­tosítják a Német Kommunista Pár­tot. amelyet az erkölcstelen, népel­lenes Adenauer-rendszer kedden a vádlottak padjára ültet, hogy a karisruiiei alkotmánybíróság közre­működésével elnémítsa a nyugat­német munkásosztály megalkuvást nem ismerő élcsapatát. A német dolgozók sokezer levélben és táviratban szólították fel a karls- ruhei bíróság tagjait, hogy rie ala- csonyodjanak Adenauer reakciós po­litikájának eszközeivé, hanem ra­gaszkodjanak- a bonni alkotmány előírásaihoz. A ruhrvidéki Gladbeckben a bá­nyászszakszervezet helyi csoportja egyhangúlag meghozott határozatá­ban kiemeli: . Nvutifjf-Németországbpii lábbal tapossák az alkotmányt. Ütött az el-i lenállás órája! Ózdi és miskolci dolgozók tiltakozása a IVéuiol KommnnUlíi Párt betiltása ellen Ózd dolgozói felháborodással ér­tesültek a Német Kommunista Párt elleni újabb terrorakcióról, mellyel a fasiszta nyugatnémet kormány a párt betiltását igyek­szik elérni. Erről beszélgettünk a finomhen­germű középsorán dolgozó Páz­mány László hengerészbrigádveze- tővel. Nem is tudom elmondani, mennyire felháborított az Ade- nauer-klikk újabb gyalázatos kom­munista-ellenes hadjárata. Úgy lát­szik semmilyen aljas eszköztől nem riadnak vissza. Ezt mutatja a párt vezetőinek bebörtönzése, a megin­dított perek, a letartóztatási pa­rancsok. Mi a brigádban valamennyien párttagok vagyunk s tndjuk mit jelent nekünk, hogy azok lehetünk. Ettől akarják most megfosztani nyugatnémet elvtársainkat. Élesen elítéljük Adenasuer újabb mesterkedéseit és azt üzenjük * nyugatnémet eűvtársaMtiak, hogy szíwel-Iélekkel mellettük vagyunk. Ne csüggedjenek, folytassák a har­cot c német nép egységéért, a Wehr­macht újjáélesztése ellen, mert ez a küzdelem nem lehet és nem i» lesz hiábavaló. A Miskolci Fodrász Szövetkezet dolgozói is mélységes felháborodá­sukat és éles tiltakozásukat fejez­ték ki a Német Kommunista Párt ellen indított terrorhadjárat miatt. II Szovjetunó javasolja: tiltsák meg a sajtó, a rádió és a film felhasználását háborús propaganda terjesztésére Montevideo (TASZSZ). A Szovjetúnió küldöttsége az UNESCO 8. közgyűlése elé határo­zati javaslatot terjesztett, amely a szervezet minden tagállamának „in­tézkedések hozatalát ajánlja annak megakadályozására, hogy a hírközlő eszközöket háborús propagandára és a népek közötti ellenségeskedéseket, valamint gyűlölködést szító egyéb propagandára használják fel.“ A. A. Sztoljetov, a szovjet kül­döttség vezetője a határozati javas­latot megindokolva, megelégedését fejezte ki, hogy más országok kép­viselői •felszólalásaikban igyekeztek lehetőségeket találni azoknak a fel­adatoknak megoldására, amelyek az országok közötti együttműködés fej­lesztésének elősegítésére hivatott UNESCO-ra hárulnak. „ügy járunk el — mondta A- Sztoljetov —, ahogyan világszerte a tudomány, a kultúra és a művelődés sokezer képviselője alkarja, ha itt az UNESCO 8. közgyűlésén aktívan síkraszállunk amellett, hogy a kul­túra eszközeit: a sajtót, a rádiót, a filmet, ne használják fel a népek kölcsönös megértésének ügye, a né­pek biztonsága ellen, vagyis a kul­túra ellen, a kultúra képviselőinek béketörekvései ellen világszerte.’’ (MTI) Düsseldorfi kommunisták és szociáldemokraták együttesen megakadályozták egy fasiszta katonagyűlés megtartását megakadályozták az ejtőernyősök értekezletének megtartását. Ramcke és Student volt náci tá­bornokok, akik szintén részt akar­tak venni a találkozón, rendőri vé­delem alatt a pályaudvarra siették és a legközelebbi vonattal elutazta-’! Düsseldorfból. (MTI) Berlin (MTI). A hitleri Wehrmacht ejtőernyős osztagainak volt tagjai vasárnapra országos találkozót hívtak össze Düsseldorfba. Kommunista és szociáldemokrata munkások együttes fellépéssel szél- kergettók a gyülekező fasisztákat és A Ikotmányunk értelmében lejár négy évvel ezelőtt megválasztott tanácsaink megbízatása, — ismét tu- uácsválasztásra készül hazánk, me­gyénk népe. A küszöbön álló válasz­tásnak egyik nagyon fontos célja, hogy a négyesztendős tevékenység so­rán összegyűlt mérhetetlen értékű tapasztalatokat felhasználva, a taná­csokat az eddiginél is alkotmányo sabb, demokratikusabb szervekké tegyük. Népnevelőink mondják el: csak akkor lehet sikerre vinni az új sza­kasz politikáját, ha a tanácsok erős tömogkapcsolattal rendelkeznek, ké­pesek felsorakoztatni a kormánypro- gram, az új szakasz eélki tűzéseinek megvalósítására megyénk valameny nyi dolgozóját. A tanácstagok .lelő lése — ellentétben a négy évvel ez­előtti választással — most névszerinti szcmélySBcrlnt történt, a lakosság döntötte ©U ki legyen a jelölt, ki al­kalmas arra, hogy a dolgozókat államhatalmunk szervezetében, a ta­nácsokban képviselje. Hatalmas lépés ez előre, a demokrácia kiszélosítéso útján. Most nem elnököt és 1 ifkárt, hanem tanácstagokat választunk, s éppen ezért fontos, hogy népnevelőink elmondják: a tanácsok jövendő mun­kájának eredményessége jórészt attól függ. hogy milyen lesz a tanácsok összetétele, g kiket küldenek a vá­lasztópolgárok a tanácsba. \z alkotmányos jogoknak, az állam hatalmi szervek munkájában való közvetlen részvételnek ez a nagy arányú kiterjesztés© államrendszerünk demokrntl’Tnnoának hű kifejezője. Ez a kö’esnnös bizalom a nép és a kor mányzat között jut kifejezésre a ta nácsok megválasztása napján, novem­ber 28.án. Népnevelőink mondják el: rajtunk, választékon múlik, hogy a tanács az olkövetkezendő négy évben hogyan dolgozik, mit valósit meg, mekkora NÉPNEVELŐINK A TANÁCSOKÉRT erővel, kedvvel, találékonysággal küzd a népjólét programjáért, a hala­dásért, az országos fejlődésért, a Jogos helyi érdekek védelméért! IMI őst a választások előtt sok szó esik a tanácsok eddigi munká­járól. Népnevelőink feladata, hogy még többet beszéljenek erről. A mis­kolci népnevelők elmondhatják pól dául, hogy Petrik Arpádné házára két és félévvel ezelőtt 4—500 forinttal több ndót róttak ki. Ügyének elintő zése több hónapig tartott. Ugyanaz a tanács, amely aktatologafással in­tézte í’etrik Arpádné ügyét, munka közben okulva, megerősödve végtére is egy nap alatt elintézte az adócsök­kentést. Ez is lanács volt, — amaz is. Az is, amely sokáig tchetellenkedott: s az is, amelyik végül gyorsan, hatá­rozottan a dolgozó érdeke szerint cse­lekedet f. Hasonló példa szazával akad. Es olyan is, hogy némely ta­nács még má.ig sem intézett el fontos ügyeket. Mi obből a tanulság? Először is az, hogy a tanácsok a mi farmosaink. A mi szülötteink, eré­nyeinkkel és hibáinkkal egyetemben: mintegy tükörképei egész demokra- likus, alkotó, tevékeny életünknek — s nem csekély hibáinknak. Igen találóan jellemezték a taná­csot (Urines dolgozói parasztjai: „Van egy kastély a mi falunkban. Kértük a tanácsot,, hogy létesítsen benne gyermoküdiVőt. A kastélyból a diós­győri Lenin Kohászati Művek aolgo zói gyermekeinek üdülője Tett. No már most miféle nagyokos főjegyző, vagy szolgabíré, vagy más. régivilág- belj kisisten tudta volna elintézni) hogy az úri kastélyból üdülő legyen gyermekeinknek? Ezt bizony egy se tudta volna elintézni. — Nem is akarta. — De a tanács, melyben kö zülünk való egyszerű munkások és parasztok vannak, el tudta intézni.“ A másik nagy tanulság, hogy a tanács olyan, amilyenné a választók akarata teszi. Hibákat követett el a tanács? — Nem egy dolgozó panaszkodik emiatt Népnevelőinknek feladata, hogy megmagyarázzák: nem a ta­nács követett el hibát' A hiba a ta­nácsban lévő egyes bürokratikus, sokszor lélektelen intézkedésekből ered, melyeket az ott dolgozók kö­vetnek el. Tanácsrendszerünk, amint az eddigi négyéves eredmények mu­tatják. diadalmaskodott, s a népha­talom igazi alapjává vált. A négy év­vel ezelőtt megválasztott és jól dol­gozó tanácsok eredményes munkája a bizonyíték arra, hogy hazánkban a tanácsrendszer valóban a népnek való államrendszer. A harmadik nagy tanulság, hogy Petrifcné kérésének teljesítését nem a tanács akadá’vnzla men tv,«—- - adóhivatal egy tagjának bürokratiz­musa, papírmunkája. Onnan eredt a hiba. hogy ennek az adóhivatali be­osztottnak szakmai, de politika’ kép­zettsége is hiányos volt. Az ügyet csak úgy in*<VtAk el. hogy Petrik.oé határozottan kiállt érte és mindent elkövetett, hogy emberségesen gvor- san. büroki-áe'« néívpi teljesítsék kérését. Népnevelőinknek y- amint e pél­dákból is látható —az a feladatuk, hogy megmagyarázzák: n haza ál­tal megadott jog nem választható el a haza iránt érzet t felelősségtől, j Magyarázzák meg: a választóktól | függ, hogy az állampolgárok jobb életéiért vívott küzdelem jó harco-1 saivá, következetesebb demokratikus vezetőivé tegyék a tanácsokat. Ebben a tudatban készüljünk a választásokra. A hazájukat szerető, serényen ‘ * dolgozó állampolgárok mil­lióinak nyílt szava mellett ellenséges „érvek“ is hallatszanak. Például, hogy: jó, jó, hogy államrendszerünk demokratizmusáról beszéltek: ha­nem azért mégsem igazi demokrácia ez. Ha az volna, akkor nemcsak a dolgozó nép jelöltjeire lehetne sza­vazni. hanem más f dőltekre is... Hát hiszen lehetni lehetne. De néz­zük csak meg, kik lehetnek a jelöl- tdl-c? Lehetnek kommunisták és le­hetnek pártonkíviiliek. Lehet jelölt a munkás és a szövetkezeti paraszt, lehet a tanító és az egyéni gazda, a pártti tikár és az önálló bognár-mes­ter. lehet a tudós és a néphadsereg tisztié, a villamoskalauz, az író. a KÖZÉRT elárusító és lehet a Kos- suth-díjas festőművész is. Mindenki lehet, akit a választópolgárok ar­ra érdemesnek tartanak! Persze senki som csodálkozhat azon, hogy a munkás, a dolgozó paraszt, az ér­telmiségi, az önálló kisiparos nem 'elöl bankárt, földbirtokost vagy énoen kulákot A dolgozó néptől, a választópolgárok millióitól nem le­hnt- rossznéven ”enni hogv hajdani nvuzóit kizsáWiányolóit. esküdt el­lenségeit nem hajlandó jelölni és megválasztani! A valódi szabadság és valódi de­mokrácia az. ahol milliók jelölik ki maguk közül a logic: vél óbbakat, a nép ügyének legodaadóbb munká­sait! S ne vegyék zokon ellensé­geink. de mégsem az a szabadság és demokrácia, ahol a dolgozók nem önmaguk közül, s nem önmaguk ja­vára választanak, hanem csak anv- nyi a „joguk", hogy nem az egyik- hanem a másik tőkést „választják a nyakukra. Az efféle „demokrácia — nevezzék bármilyen szépen hang­zó demokráciának — a tőkések dik­tatúrája. Ez a „demolcrácia“ csak nekik demokrácia! t \ lyan „széles" demokráciát ' " csak tán ne csináljunk, amelybe tulajdon ellenségeink is be­leférnek? Van-e oilyan bolond gazda­asszony, aki kevesli tyúkjainak szá­mát. s rókát enged be közéjük, hogy „több" állatja legyen? Nekünk .teljesen megfelelő jó po­litika a milliók politikája, az építés, a jólét, a hazaszeretet, a béke poli­tikája. Jó demokrácia nekünk az, amelybe hazánk valamennyi hű fia« valamennyi választópolgára belefér. Jó választás nekünk az, melynek során több mint 6 millió választó- polgárunk józan értelmére, tapaszta­latára. önnön lelkiismeretére hall­gatva. szabadon jelöli ki a maga képviselőjét: s a jók közül is a leg- jobbakra, a becsületesek közül is a legbecsületesebbekre, a hozzáértők közül is « leginkább hozzáértőkre bízza a helyi, járási és megyei taná­csok és az ország irányítását. Népnevelőink magyax-ázzák meg, hogy ezzel a politikával népünk ha­talmas. egységes erejével válasszuk meg magunk közül a tanácsok tag­jait S erőnk tudatában eredmé­nyeinkre támaszkodva, adunk nekik megbízatást. — megkövetelve tőlük a jó munkát, s megadva nekik a szükséges támogatást — hbgy szívó­san. bátran küzdjenek velünk együtt, nagy céljainkért: pártunk, népünk politikájának megvalósítá­sáért. DRAGOS GYULA'.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents