Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-21 / 276. szám

1954. november TL ÉSZAK MAG V AKOKSZA« 5 Hatalmas fejlődésről adott számot a megyei kisipari szövetkezetek küldöttgyűlése A Borsod-A'bauj-Zemplén megyei Kiszöv és a KSZKBI november 20-án, szombaton tartotta vezetőség­választó küldöttgyűlését Megjelent ezen a miskolci városi- és az I. ke­rületi pártbizottság, valamint a könnyűipari minisztérium képviser A 'beszámolót Koltad Zoltán, a Ki­szöv megbízott elnöke tartotta. A kisipari szövetkezetek fejlődését is­mertette. — Az 1952-bem tartott vezetőség- választó küldöttgyűlés óta a Bor- sod-Abauj-Zemplén megyei kisipari termelőszövetkezetek erőteljesen fej­lődtek, — mondotta. — Különösen nagy fellendülés tapasztalható a jú­niusi kormányprogram óta. A szö­vetkezetek száma a fúziók eredmé-'- nyeként csökkent ugyan, de gazdaságilag szilárdabb alapon nyugszanak. A termelési érték 1952-höz viszonyítva 1953-ban 28 százalékkal. 1954-ben pedig a várható teljesítés figyelembevé­telével — 46 százalékkal maga­sabb. Az egy főre eső termelési érték 1952-ben 3100 forint, 1953-ban 4700 forint volt. 1954-ben már 5100 fo­rintra emelkedett. Nőt a dólgozók keresete is. A havi átlagkereset 1952- toon 944 forint, 1953-ban 988 forint volt, 1954-ben pedig 1080 forint. A kormányprogram óta több árut! adunk a lakosságnak és jobb, gyor-j sabb a kiszolgálás is. 1954. III. ne- j gyedében 1 termelésünk 73 százalékát juttat­tuk a lakosságnak. 1953-ban 890 darab tűzhelyet gyár­tottunk, 1954-ben — kilenc hónap alatt — 1147 darabot. Ezév kilenc hónapjában 5800 darab férfiöltönyt készítettünk, százzal többet mint a multévben Tavaly 8110 pár férfi ci­pő készült, az idén háromnegyedév alatt 10.200 pár. Termelvényeink minősége azon­ban még nem kielégítő. Sokszor előfordul, hogy a nálunk készült aru­kat másod, vagy harmadosztályba sorolják a gondatlan munka miatt. A. szövetkezeíi vezetők „népszerű­ségük" biztosítása miatt nem tesz­nek erélyes intézkedéseket a minő­ség javítására Egyes szövetkezeteknél még min­dig nem elég udvariasak a közön­séghez. A. vevő azt, hogy valamilyen árucikk nem kapható, esetleg meg­érti, de hogy udvariatlanul szolgál­ják ki, azt semmivel sem lehet menteni. A politikai munka szövetkeze­teinknél gyengén, vagy egyáltalán nem megy. A szövetkezet politikai irányítására hivatott szervek, a szövetkezeti bizottságok csak néhány szövetkezetben dolgoz­nak. A munkaverseny-mozgalom szép eredményeket ért el a kon­gresszusi felajánlások teljesíté­sénél. A lendület azonban az augusztus 20-ra és az OKISZ küldöttgyűlés tiszteletére rendezett munkaverseny ,Jó munkával, kötelességteljesítéssel vissonsom a jelölést“ A napokban nagy öröm ért. Mező- keresztes dolgozói tanácstagnak jelöl­tek. Nagy megtiszteltetés ez, már csak azért is, mert a múlt közigaz­gatásában nem sokat számított egy magamfajta szabómester. Az urak világában kutyába, sem vettek, súlyos adókkal tették lehetetlenné boldogu­lásunkat. Pártunk és kormányunk segíti a kisiparosokat, bizalommal van irántuk. Rajtam kívül még na­gyon sok kisiparostársamat jelölték tanácstagnak. Nekünk ezt a meg­becsülést jó munkánkkal, pontos kö- telességteljesíléssel kell viszonozni. KERTÉSZ LAJOS szabómester szakaszban csökkent. Adminisztra­tív módszerekítoeil szervezték a ver­senyt, nem gondoskodtak nyilvános­ságáról. A normák, különösen a mezőgaz­dasági és az építőiparban meglazul­tak. A prémiumot sokan fizetés- kiogészftésnek tekintik, sőt ezek annak érdekében, hogy prémium­hoz jussanak, valótlan adatokat kö­zölnek. Az encsi építőipari ksz. volt könyvelője 350 ezer forinttal, a sze­rencsi mezőgazdasági ksz. könyvelő­je 109 ezer forinttal jelentett több termelési értéket 1953 negyedik ne­gyedévében. Ismertette az önköltségcsökken­tésben elért eredményeket és a Kiszöv vezetőségének munkáját. — A szövetkezeteknél levő hibák felszámolásához a Kiszöv sem adta meg mindig a kívánt segítséget. Kü­lönösen a minőség megjavításánál, a pénzügyi és a bérfegyelem megszi­lárdításánál lett volna szükség erre. Az új vezetőség több segítséget kell adjon a szö­vetkezeteknek. így érhetjük el szövetkezeti mozgalmunk felvi­rágzását. Utána Ádám Gézáné a KSZKBI ügyvezető elnöke tartotta meg be­számolóját, Paca János pedig az el­lenőrző bizottság jelentését ismer­tette. A hozzászólások után megválasz­tották az új vezetőséget, az ellen­őrző bizottságot és a II. országos küldöttgyűlés küldötteit. Választási nagygyűlések megyénkben Nádházi Bertalan ref. esperes me­gyei tanács tagjelölt ma, vasárnap dél­után 6 órakor Taktaszadán, Német Imre Bőcsön, Koszti Bajos Encsen. délután 3 órakor, Vaszil István délután 2 órakor Mérán, Varga Margit Bán­horvátiul, Gadó Pál Forrón, Héczei Kálmán délután 3 órakor Berentén, Hegyi Imre délután 6 órakor Aggte­leken és Turnai Bajos Felsőnyárá- don tart választási nagygyűlést. A MAGYAR TÁVIRATI IRODA KÖZEI a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az igazságügyminiszter elő­terjesztésére a Kéthly Annára kisza­bott börtönbüntetés hátralevő részét kegyelemből elengedte. (MTI) A MAGYAR RÁDIÓ vasamap, november 21-én a Kos­suth-adón húszórás kezdettel közve­títést ad Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének Hódmezővásárhe­lyen tartott beszédéből. (MTI) — A miskolci épületfuvarozó válr lalat ez évben már másodszor nyer­te el az élüzem címet. A III. negyed­évi tervet 141.5 százalékban • teljesí­tette és 4.6 százalékkal kevesebb üzemanyagot használt fel. A karban­tartási munkákat is 100 százalékig elvégezte. I menve első tájmúzeumát avatják Cserépfalukan ’ Cserépfalu november 21-én ün­nepli felszabadulásának 10. évfordu­lóját. Ezt a történelmi tényt teszik emlékezetessé a község lakói, me­gyénk első tájmúzeumának felava­tásával A Bükkaljai Tájmúzeum kincseit a Ihéfyi pedagógusok vezeté­sével nagy szeretettel gyűjtötte a község aprajarnagyja. Megtalálhatók itt a bükki növény- és állatvilág ér­dekességei. Megelevenedik a múlt a népmesékben, népdalokban és ' a gazdasági élet fejlődését bemutató régi emlékekben. A község nevét adó cserépfazékkészítő szerszámok a lakosság ipari múltjáról tanús­kodnak. A kis muzeum az egész falué. La­kóinak hagyományszereiete lehető­vé tette, hogy a megye megismerje a község múltját. Merényi József Javítsák meg a miskolci MAV-telep útjait Már sok panasz hangzott el arról, hogy Miskolc utcái nem elég tisz­ták. A Martin-telepen a piac elhe­lyezéséről már gondoskodtak, de a MÁV-telep utcáját is rendbe kel­lene hozni. Mivel az út nem köves, csak salakos, ősszel és tavasszal bo­káig ér a sár. A nyár folyamán ott is, mint másutt, megkezdődött az ásás, csatornázás, a • salak* tetejére agyagos sár került, s ha egy kis eső van, a gödrös utcában még nappal is alig lehet járni. Néhány lelemé­nyes lakó már szerzett salakot, de ez kevés. Az utcát meg kellene ja­vítani. Különösen nehéz a gyerme­keknek ezen az úton iskolába járni. Eukács Béla Miskolc fucfatpos ,,towéHpciUUek../' A pálházi tanács elnöki szobájá­ban ültünk, s a község életéről be­szélgettünk. A tanácselnök, — ide­valósi ember — sokmindent tud nem­csak a község jelenéről, de múltja ról is. Közben kendős öregasszo­nyok, pirosarcú menyecskék, csiz­más férfiak jönnek ügyes-bajos dol­gaikkal. A kép olyan, mint minden tanács házán. S a múlt — amiről beszélünk — szintén olyan mint a legtöbb ' özségben. A különbség csak annyi, hogy: amint minden embernek más- más élménye marad egy esetről, minden községnek más és más fájó emléke a tíz évvel ezelőtti időkről. Mi is lenne most fontosabb beszéd téma, mint a tanácsválasztásra való készülődés? S ebből önkéntelenül adódik a további téma, hogy régen kik és hogyan irányították a köz­ség éleiét? Az elnök feleletül előhúz fiókjából egy szürke, nyomtatott füzrtecskét: — Ebben mindent megtalál. Érdeklődve fellapozom. A községi képviselő'es fület működési szabály­zata van a kezemben. Olvasom: „12 képviselőtestületi tag van, ezek közül 6 választás útján, 6 pedig virilis jogánál fogva kerül be a testületbe.“ Nem is bíztak ezek másban, csak magukban, — gondolná az ember, — ha nem olvasná tovább a szöveget, amiből, kitűnik, hogy még magukban sem 'bíztak; ugyanis: „A képviselőtestületi tagoknak is joguk van. önálló indítványt tenni a képviselőtestületi üléseken, ha azo- kat a községi elöljáróságnak a gyű­lés előtt legalább 21 órával bejelen­tik.“ Megtudjuk azt is, hogy a közgyű­lés nyilvános, — de, itt is itt van a de: „A hallgatóság tetszését, vágy nemtetszését nem nyilváníthatja. Rendzavarás esetén az elnök a rend- zavarókat, vagy az egész közönséget eltávolíthatja.“ — Így tárgyallak rólunk, nélkü-, lünk, — mondja a tanácselnök elv- társ. No, de ilyen „jogok“ mellett nem is nagyon volt közönségé a kép­viselőtestületi üléseknek. Azt sem udtuk, mikor gyűltek össze. Nézzük csak tovább, milyen tér veik voltak: „A közgyűlés határoz a kiválóan tehetséges ifjak lovábbképeztetésé- nek biztosit ásóról." — Hány gyermeket taníttatott <* képviselőtestület, elnök elvtárs, —* érdeklődöm. — Nem tudok egyről sem. Az egyik szegényparasztnak volt ugyan egy fia, aki tanult, s ha jól emlékszem, az elemiben még gondoltak is rd. Középiskoláit viszont igen nagy nél­külözések között végezte el, „A képviselőtestület gyámolitja M magyar nemzeti kultúrát..“ — Mi az igazság ebből, elnök elvs társ? — Sokat beszélhetnénk az akkori kultúrapártolásról. Emlékszem, mi, parasztfiatalok annakidején gyakran rendeztünk színdarabot. Elkértük a színpadot az elöljáróságtól, meg is kaptuk, sőt azt is megengedték, hogy az iskolában játsszunk. A meglepe­tés ezután jött. A belépődíjaitól ők szedték. Az összegből nagyszerű „úrimurit“ rendeztek. Az esetből tanultunk. LegközelebH nem voltunk hajlandók az iskolá­ban játszani, s nem is kaptuk meg a színpadot Kénytelenek voltunk 9 korcsmába menni, ahol hordókból, vendégoldolakból, lepedőkből csi­náltunk színpadot Közben a tanító udvarán lerakták a színpad desz­káit, hogy ne lépjenek a sárba. így .-gyámolították“ a magyar nemzeti kultúrát. Behajtom a füzetet. '.A képek, ame­lyek a rideg paragrafusok nyomán szemem előtt lebegtek, eltűntek, Aztán újból belemelegediűnk a mai feladatok megbeszélésébe. November 20—21: Óvónők napja Az utóbbi évekhez hasonlóan, eb­ben az évben is országszerte meg­rendezik az óvónők napját. A me­gyei tanácsok döntése alapján no­vember 20-án, vagy 21-én megyén- tcint egy, vagy két helyen tartják meg a megyék, illetve a járások óvónőinek értekezletét. Az óvónők napján az országos pe­dagógus konferencián résztvett óvó­Teljesítik exportier vüket Kevesen tudják, hogy milyen sok munka van az MVE 280-as eszterga­paddal, amíg elkészül. Sok fáradsá­gait, körültekintést igényel, A napokban újabb gépcsoport indul a világ különböző országaiba, hogy hirdesse a magyar gépgyártás, a Di.- MAVAG Gépgyár dolgozóinak kiváló munkáját. Argentínának 16 gépet, Törökországnak 9-et. Ausztráliának pedig egy darabot szállítanak. nő-küldöttek beszámolnak a konfe­rencia jelentőségéről, az ott elhang­zottakról. A beszámolót vita követig majd ’ kultúrműsorokat rendeznek rövid előadással és az előadás témá­jához kapcsolódó irodalmi, zenei* vagy népi táncműsorral, a kultúr­műsor befejezése után az óvónőik közös mozi, színház, vagy múzeumi látogatáson vesznek részt. (MTI) Tettekre váltották szavukat A hejőcsabai mész- és cemenimfj gépműhelyének dolgozói a tanácsvá­lasztás tiszteletére tett vállalásaikat) határidőre teljesítették. Oláh Istvónl lakatosibrigádja az aknakemencék zsilipjeit és a két próbamaimot S nappal előbb elkészítette Kustyárl Károly lakatosbrigádja az ócskavas­raktárban levő használhatatlan anyacsavarok közül az ígért 200 neJ lyett 316 darabot javított ki. Tóthi Lajos lakatosbrigádja a vállalt 19 kályha helyett 28-at készített el d munkásszállások részére. ; iiiimmiiimKimiKiiiiiiiiiMiiiHmiimiiiuiMiMiiMiiiiH tUvatac á iiapsiités UIIHIIIIIIKIIdl A szőkehajú fiatalasszony roppant ha- rágósán kavargatni kezdte a rántást. Nagy hirtelenében drágalátos férje urának a fejéhez vágta volna az egészet lábasostól, fakanalastól együtt. A harag könnyfátyolt vont a szemére •— arra a szemre, amelyet Pista a mézeshetek alatt »csodálatos kék színű tónak« ne­vezett. Hanem ezen a »csodálatos kék színű tavon« most vihar volt, kegyetlen, mindent elsöpörni kész vihar, amiben rend­szerint a férj a hajótörött.’ De Pista most az egyszer elhatá­rozta, hogy nem enged. Nem és nem! Tudja meg végre »szíve királynője«, hogy ki az »úr« a háznál. Ahhoz az egy meccs­hez igenis joga van, s nem szakad le az ég, még csak be sem borul, ha egyszer-egyszer egyedül megy el. Ott kezdődött a baj, hogy a fiatalasszony szép szőke haja alatt is efféle gondolatok kergetőztek: juszt sem engedem egyedül. Tartsa itthon az orrát, míg elkészülök mindennel. Ha megnősült, ne a barátok után szaladjon, hanem tanúsít­son legalább annyi elismerést a felesége iránt, mint Dobó iránt, amikor gólt lő. Aztán itt van a gyerek. A Zsuzsika. Tíz hónapos, vigyázni kell rá. Örökké mászik, dobál, felbo­rít mindent. Legalább ha már járni tudna, kevesebbet kel­lene rá mosni. És az egyetlen vasárnapot is egyedül gürcölje végig. Nem, elég egész héten bent a hivatalban körmölni, még a vasárnapi teljes munka is rászakad. Anyától sem lehet megkívánni, hogy örökké itt üljön, elég ha egész héten kise­gíti őket. Ennek ellenére Pista nem akarja belátni, hogy neki igaza van. ragaszkodik — de még milyen konokul — ahhoz, hogy ő két órakor, ha fene a fenét eszi is, meccsre megy. Hát nem fog egyedül menni, ha a j: s — Ég a rántás, Marika! — Törődj a magad dolgával —■ tromfol vissza Marika és szaladt a csaphoz, vizet engedni a gyanúsan sötétbarna zsíros lisztre. — Ugye megégett? — Mondtam már, hogy ne idegesíts! Azt hiszed így ha­marább készen lesz az ebéd? TJanem erre már leengedte borotvát tartó kezét a férj: Na- gyón határozottan ennyit mondott: — Már pedig kedves, engem most igazán nem bánt az ebéd ügye. Két órakor kezdődik a meccs, akár tetszik, akár nem, én megyek. Nagyon sajnálom, ha ezért megharagudnál, de én nem várlak meg. Inkább felszólok anyának, hogy jöj­jön segíteni. Puff! Valami nagyot csattant a tűzhelyen. Marika, férje­zett lkai Istvánná, igen határozottan csípőre tette két kezét és eddig még Pista részéről soha nem hallott szavakat perge­tett ki ajkai közül: — Úgy? Szóval neked ennyi a feleség? Ezt ígérted ezelőtt két évvel? Azt mondtad akkor: soha nélkülem nem mész sehová. Soha! Hát eddig tart a te »sohád«. És most is ahe­lyett, hogy bemenne a gyerekhez a szobába, itt ingerel a meccsel, az egész világgal, a rántással és 3 : : és s j j tudd meg s s : ha elmész, hát engem : 3 3 igenis tudd meg 3 3 3 en­gem nem találsz többé idehaza 3 3 3 — ‘De Marika, hát ne sírj! — Én : 5 ; hüpp ? 3 3 hüpp : 3 \ nem sírok, de te 3 1 1 te 3 s 3 sírni fogsz : s : \f eszedelmesen közeledett a két óra: Igaz, már a tésztánál tartottak, dehát hol van még a mosogatás, a törölgetés, a konyha rendbehozatala? Egyszóval minden, amit egy rendes fiatalasszonynak ilyenkor még el kell végeznie: Zsuzsika persze az egész nagy »összecsapásból« mit sem sejtett. Nyugodtan és kényelmesen üldögélt édesanyja ölé­ben. Enni már nem evett, ehelyett apró kacsóival hol ide, hol oda kapdosott. Végül az anyja a szobába vitte a recamiéra. Az ajtót félig behúzta maga után, hátha el talál aludni: Szótlanul ettek tovább. Minél inkább közeledett az óra mutatója a »végzetes« időhöz, annál gyérebben fordult meg a villa a tányér és a szájuk között. Mert az asszonykát is igen bántotta az elhamarkodott ki­jelentése és roppant félt, hogy férje igenis megteszi és el­megy nélküle. Az emberben viszont a férfiúi büszkeség lobo­gott erősen, de nem annyira, hogy túllobogja az asszony irán­ti szerelmét, így csak rakta apró bajusza alá a tésztát s azt sem tudta, mit csinál. Hanem amikor Marika úgy két óra előtt öt perccel már-már biztos volt a győzelmében és ici­pici huncut mosollyal az ajkán azt találta kérdezni, hogy: »No Pistám, hát mikor indulsz?« A »Pistám«-ban bizony magasra csapott a »csakazértis« lángja. Levágta kezéből a villát: — Megyek én szivem, most ni rögtön, csak előbb meg­mosom a kezemet. Aztán kezdhetsz mosogatni. j\l arikában szinte megállt a szívverés. Dermedten döbbent “■* rá, hogy rosszul szólt. De nem, akkor sem szabad mu­tatni, hogy fáj, iszonyatosan fáj, hogy nélküle megy el. Egy szót sem szól többet, ha menni akar, csak menjen! Estére pe­dig »csakazértis« áthurcolkodik az anyjáJ hoz. És viszi Zsuzsit is, meg a ruháit, meg mindent; Igenis, szívtelen kutya minden férfi, mind-mind. Bizony nem fenékig tejfel a házaséiért Szó se róla, van benne napsütés is, de ziJ vatar is akad bőven. S az első zivatar a legveszélyesebb. Ha ebben egyformán áznak el a felek, nincs semmi hiba. A to­vábbi út során egyformán fognak részesülni a napsütésből is* Hanem itt úgy állt a dolog, hogy Marika fog mindig job­ban megázni. Mert Pista készülődik, kezét mossa, azután kabátot vesz. A fiatalasszony tudja, hogy még egv utolsó aktus van hátra, mielőtt kilépne az ajtón, ez pedig a hajfésülés. Egyre nehezebbé váló szívvel nézi, hogy veszi elő a fésűt. Annyira figyel, hogy mosogató vízért nyúló keze a fazék mellé téved és alaposan megégeti. Fáj az égés, de mi ez a szivében tomboló fájdalomhoz képest: A konyhában nagy a csend. Még a fésű neszét is hallani, ** ahogy simítja hullámos, barna haját. De::: most ebben a pillanatban valami más is hallik : , 3 Kipp 3 3 1 kopp 3 3 ; kipp ! S : kopp : : kipp 1 s ; kopp; Az ember kezében megáll a fésű és az asszonyra néz: Szinte egyszerre tesznek egy-egy lépést egymás felé s úgy hallgatóznak most már közös-kettesben. A szobából pedig egyre hallik: — Kipp 3 s 3 kopp 3 1 3 kipp , 3 i kopp 3 1 J kipp 3 3 1 kopp ; : : A házaspár szívében boldog sejtés kezd nyiladozni. Kí­váncsian, lábujjhegyen lépnek az ajtóhoz. Ahogy belesnek, egymáshoz ér a válluk, de a szívük is egyszerre dobban, ha­talmasat örömükben. Mert : 3 : A kis Zsuzsika ott áll a szoba közepén. Egyedül, minden támaszték nélkül billeg és hangosan, huncutul kacarászik. Nézi a parkettet, két kis kezét össze-össze csapja, arcán boldog csodálkozás, mintha azt akarná mondani, hogy: »No lám, hát nem vagyunk ml összenőve, nemcsak csúszni, ba"* nem járni is lehet rajtad«. És megindul újra. Előreveti a jobb lábát < 3 : kipp : : : aztán a balt : > j kopp : 1 1 kipp 1 3 1 koDD . : : először az életben. Ő k ketten pedig nézik. Nézik, míg csak Pistáról le nem kerül a kabát. Merthogy valakinek csak foglalkoznia kell (míg a mama mosogat) egy ilyen »nagy« lánnyal. Aki már öt perce jár! Na nézze meg az ember! HOLDI JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents