Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-21 / 276. szám
— AZ ÉLELMI főépület egy része. A SZERENCSI CUKORGYÁRBAN Ez év december li-ért 10 éve lesz, hogy a szovjet csapatok felszabadították Szerencset A gyárat örökre birtokukba vették a munkások, akik építették, akiknek verejtékéből, munkájából a magasba emelkedett az üzem ötemeletes épülete, messzire látszó két, hatalmas kéménye, A gyár raktárait a német fasiszták magyar cinkosaik segítségével ki- fosztották, a leszerelhető gépeket Németországba hurcolták. A gyár felrobbantásához azonban nem volt sem erejük, sem idejük, mert a szovjet csapatok üldözése elől kitakarodlak a kis városkából és Kassa felé folytatták reménytelen írtjukat, A Vörös Hadsereg egységei kímélték a gyárat, az épületek alig sérüllek meg, s a felszabadulás után, nemsokára a szovjet katonák segítsé gével megindult a termelés a hiányos felszerelésű üzemben. Az ellenség akkor azt hirdette Szerencsen, hogy: „A vezetők nélkül maradt gyárai a munkások úgysem fogják tudni üzembe helyezni!' Meg különben is, „nincs elég nyersanyag, szén és villanymotor.“ A munkások azonban rövid időn belül bebizonyították, hogy egy fabatkát sem érnek ezek az „elméletek A nyugatra menekült nagyságos urak nélkül s „véleményük“ ellenére megkezdődött a cukorgyártás, A munkások alkotókedve csak azután bontakozott ki igazán, amikor a gyár gazdái lettek. Az egykori részvényesek, mint báró Harkányi, Lend- vai Sándor vezérigazgató, s a hajcsárok, a Szendék, Bemátok, Kun Tiborok és vitéz Vecseházi Ödönök világa nem jön vissza soha többé! Az „Eifa" vagon ürítő berendezés sok nehéz fizikai munkától (kíméli meg a dolgozókat. z Egy évtized alatt... fii .ílfí még nem járt Szerencsen, 1 nem látta a cukorgyárat és nem ismeri ezt az ipart, az talán csodálkozik ,,az élelmiszeripar nehézipara“ elnevezésen. De nézzünk körül, győződjünk meg róla, tudjuk meg, hogy mi újság van az ország legnagyobb cukorgyárában, megyénk legnagyobb élelmiszeripari üzemében? A vagonok százai futnak be nap- rői-napra a gyár udvarára. Teherautók, szekerek szállítják a környék és a Nyírség állami gazdaságaiból, termelőszövetkezeteiből és az egyénileg dolgozó parasztoktól a cukorrépát. Az idei kampány szeptember 13-án kezdődött s a gyár tegnap reggelig mar 14.423 vagon répát dolgozott fel és 1877 vagon cukrot gyártott. Ezévtoen körülbelül SO ezer vagon répát dolgoznak fel. Volt már olyan esztendő ia — 1953 —, amikor 23 ezer vagon répát szállítottak a gyárba. Ez a mennyiség annak «dienere, hogy az üzem befő f gadóképeseége lényegesen nem növekedett, — jóval felülmúlja a kapitalista idők legnagyobb termelései is. A gyár évről-évre korszerűbb. 1949- beo négy és félmilliós költséggel modern úsztatóberendezést építettek. Az „Eifa“ vagonürítőberendezés 300 ezer forintba került. Tavaly két új diffúziós edényt építettek be. Üzemi fürdők, öltözők építésére 700 ezer forintot költöttek. Az üzemi bölcsőde is sokezer forintban van. Ez évben 170 ezer forint értékű munkaruhát osztottak ki, a tavalyi 80 ezerrel szemben. A munkások és a műszaki dolgozók az idén is jól gondoskodtak a karbantartásról. Tökéletesítették a sűrűlébepárló kondenzviz levezetését, teljesen átszervezték a gőzgazdálkodást. A gőzfogyasztás csökkent, s a pakuramegtakarítás többszázezer forinttal csökkentette az önköltséget. Egy műszaki brigád újítása alap. ján gépesítéssel megoldották a szálló hamunak a füstcsatornából való eltávolítását. A gyár túlteljesítette szeptemberi és októberi tervét. Napi átlagban 4.7 százalékkal több répát dolgozott fel és 5.6 százalékkal több cukrot gyártott mint az elmúlt év hasonló időszakában. Hogyan hészül a cukor? A gyár udvarára beérkezett répát úsztató csatornákba rakják. Ezek nagy, falazott medencék, a földbe vannak süllyesztve, oldaluk lejtős, s a medence keresztmetszete háromszög alakú. Ez a berendezés nemcsak a répa tisztítását, hanem olcsóbb mozgatását is lehetővé teszi. Sok emberi erőt és gépet igényelne a répa mozgatása más módszerrel, például szállítószalaggal. A csatorna alján áramló víz azonban könnyen bejuttatja a gyárba a répát, amely nem sérül meg és egyben meg is tisztul közben. A munkásoknak nagy segítséget nyújt az „Eifa“, amely víz- nyomással 8—10 perc alatt a nyitott kocsiajtón a főcsatornába mossa a répát. A beérkező vagonoknak körülbelül a felét ezzel a berendezéssel ürítik ki. Az úszta tóból a gyár belsejébe, a mosóba kerül a répa, amelyet két önműködő mérleg mázsái le. Itt egyben feljegyzik a feldolgozásra kerülő répa mennyiségét ie. Ez min dón üzemellenőrzósi és üzemgazdasági számítás alapja. A gyárnak két mérlegén naponta több mint 200 vagon répát mérnek le. Kíváncsiságból megnéztük az egyik mérleg szám- tábláját s áz éppen 69,070.080 kg ot mutatott. Ez azt jelenti, hogy ennyi répa haladt át az idén a mérlegen. Mérlegelés után a gépek apró szele tekre vágják a répát, s a szeleteket az úgynevezett diffúziós készülő kekbe vezetik, ahol forró vízzel oldják ki belőle a cukrot. Az így ka pott cukoroldatot nyerslének, a répa maradványát pedig lúgozott szeletnek nevezik. Az utóbbi takarmányozásra kitűnően használható. A nyers, léből vegyi eljárással vonják ki az idegen anyagokat és víztartalmát bepáriással csökkentik. Az ebből keletkezett süni levet tovább párologtatják és kristályosítják. Ezt a sűrű, barnás terméket forgó dobokban, centrifugákban gőzzel fehérítik. A szirup eltávozik a szitalemezoken, a fehér cukor pedig visszamarad benne. így készül a kristálycukor. A kockacukor készítése hasonló művelet, de ennek alapanyaga finomabb szemcsékből áál és nem gőzzel, inanem tömény, víztiszta cukoroldattal fehérítik, majd rudakká préselik, szárítják és kockákra, vágják. A forgó dobokból elfolyó szirupban azonban még sok cukor marad és ezt csak újabb és újabb bepáriással — Ötven, — Szinte hihetetlen. — Pedig így van. Ennyi éve dolgozom én már itt, fiam — mondta és beszélni kezdett. Hogy már 13 éves korában felvették és dolgoztatták az üzembon. Egy évig munkakönyv nélkül járt a gyárba, mert még gyerek volt, nem adtak neki könyvet. Volt ő azelőtt sokféle beosztásban: laboránsfiú, fagygyuzó, segédmunkás, betanított munkás. Néhány évvel ezelőtt érte a legnagyobb megbecsülés: művezető lett. A répacukor gyárt ás rövid története Hazánkban már TV. Béla idejében ismerték a nádból gyártott cukrot, de magas ára miatt csak a királyi udvarban és a főurak háztartásában használták. Markgraf német végjére a berlini tudományos akadémián 1747-ben tartott előadásán bejelentette, hogy néhány répafajtában megtalálta ugyanazt a cukrot, amely a cukornádban van. A nagy felfedezés után a répacukorgyártás azonban csak lassan haladt, s nem tudta felvenni a versenyt a nád- cukorgyártással. Napoleon 1866-ban Anglia ellen elrendelte a kontinentális zárlatot és megtiltotta, hogy angol, vagy angol közvetítem árut hozzanak be Európába. A nádcukor sem juthatott így a kontinensre, ezért a répacukorgyártás fellendült. A világ első répacukorgyárát 152 A kOckaáUomáa egy része. A gyár munkásról kiváló minőségű cukrot csomagolnak. A kristályállomáson. Jakcsi Lajos né és Hnbanek Valéria a kész terméket csomagolják. és „centrifugálissal“ lehet' kivonni. Utána visszamarad a melasz, amely nem más, mint tömény, nemcukor anyagok keveréke. Még ebben is található csekély mennyiségű cukor, de ennek kivonása már költséges lenne. Egyébként ez is értékes takarmány. évvel ezelőtt az oroszországi Ajaüj jevóban helyezték üzembe. A Szov* jetunió a répacukorgyártásban azon., ban már 1937—38-ban az első helyet foglalta el a világon. Hazánkban a XIX. század elején kisiparként) honosodott meg a cukorgyártás. Test, sedik Sámuel Németországban tax nulta meg a cukorfőzés mesterségéi és Szarvason alapított első mezős gazdasági iskolában mindenkit meg, tanított rá, aki jelentkezett. »Orszá, gunkban a felszabadulás után aá államosítást követő időkben eréttet, jesen fejlődött tovább a cukorgyár* tás. Ez év végéig a Horthy-Idökhöa viszonyítva kétszeresére növekedik a cukorfogyasztás hazánkban. A cukorgyártás hatása más iparokra és a mezőgazdaságra A cukor nemcsak tápanyag, ctö más iparágak nyersanyaga Is. Fel* használja az édesipar, a konzervipar, a pezsgőgyártás, a likőrgyártás éa a gyógyszeripar. Még sokkal jelen* tősebb az a hatás, amelyet a cukor* ipar a mezőgazdaságra gyakorol. A melasz kitűnő takarmány. A répa* ból visszamaradó nedves, vagy szó* ráz szeletet elsősorban mint takar* mányt értékesítjük. A répafej és a) farok silóivá kiváló takarmány. Egy hold cukorrépából a cukron kívül még annyi takarmányt is kapunk/ amennyi egy hold árpatermésnek felel meg. A szerencsi cukorgyár, amely idényjellegű üzem, a feldolgozásra a hiányzó munkaerőt a mezőgazda* sági, falusi dolgozók közül veszi fel, akik ilymódon kapcsolatba kerülnek az ipari termeléssel. Ezzel szakmai és politikai ismereteik is fejlődnek* Megyénk és a szomszédos megyék dolgozó parasztjai közül is sokezren termelnek cukorrépát a szerencsi gyár számára. A gyár dolgozói pedig hófehér cukrot szállítanak d falunak, a városnak, az országnak* A szerencsi cukornak jó híre vatí külföldön is. A gyár munkásai, mű* szaki és adminisztratív dolgozói* kommunistái ■ becsülettel végzik munkájukat, határidőre teljesítik exporttervüket is. Nehéz elbírálni, hogy kik a gyár legjobb dolgozói. Sokan vannak, ne* vük nem férne el ezen az oldalon. Ezért csak néhányat említhetünk meg: Tóth Bajos kőművest, a mun* kásmozgalom egyik régi harcosát, Kocsis Jánost a répaosztály és ai termeltetés fáradhatatlan vezetőjét, Nyigu Jánost, Tvergyák Istvánt és Németh Rudolf kiváló cukorfőző-, ke+ "'•íöMI OYÖRQT (Erdődi János felvételei-) is? doigozák a cakorprsáFél évszázad a gyárban Idős Kistamás Miklós, a gyár legöregebb munkása. A diffúziónál találkoztam vele. Már 63. óvét tölti, de még fürgén jár-kel a gépek között. Régi ismerősöm. Alacsony, sovány, mosolygós, szeret tréfálni. De most komoly témáról beszélgettünk. — Hány éve isi**« Kistamás bStiXt Működésben a kockavágó gépek.
