Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-19 / 274. szám
ZÄKMÄGYARORSZÜG r \ ll|ú választók gyűlése az Országházbaa A aaakaxervesetekben dolgomé kommunisták tanáeskoxáam 'S.. Zé |§y X. évíül„ya-j>. 274. ssám-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA Ara 50 siller Miskolc, 1954 november 19, péntek A NŐK SZAVA JELENTÉS AZ ÁRUELLÁTÁSRÓL t* leiünk törvénye — a nők egyenjogúsága. Szabad országunkban ez oly magától értetődő, mint hogy ver kering ereinkben. Amikor n népi-nemzeti egységről beszélünk, akkor a magyar nők millióira Is gon dőlünk: a gépeknél szorgoskodó munkásnőkre, a mezőkön hajladozó paraszt- asszonyokra, a íehérköpenyes orvosnőkre, a boltokban és hivatalokban al kalmazott leányokra, az anyákra és háziasszonyokra. Nélkülük az ő gon •dosságuk, alkotó kezük, szorgalmuk és fáradhatatlanságuk nélkül nem érhettük volna el tízesztendős eredményeinket. A magyar nők részvétele a haza felvirágoztatására kifejtett munkában — népi demokráciánk fejlődé sánek fényes fejezete. Egymagában is példázza a fe’szabadi tá.s óta végbe ment gyökeres változásokat. A Horthy-világban a dolgozo nő számkivetett robotos volt, akire kétszeresen nehezedett a kapitalizmus igája. Neki még a férfiak éhbérénél is kevesebb járt. Ha gyermeket várt, a gyáros kidobta az utcára. Őt gyötörlek legjobban a mindennapos gondok a család eltartása miatt és neki ke! lett oroszlánrészt vállalnia a gyermekek nevelésében. „Törékeny termetét a tőke megtörte, mindig keskenyebb lett — gondoljátok meg, proletárok“ — így írt szeretve szeretett édesanyjáról a munkások, a szenvedők költője, Józsof Attila. Igen, ilyenek voltak az egy évtizeddel ezelőtti időkben a dolgozó osztályok asszonyai. — Korán hervadók, korán öregedők, örömtelinek, mert az urak ostora az ő hátukon csattogott a legerősebben, a nyomor, a nélkülözés elleni harc hamar kiszívta csontjaikból a velőt. IT gyancsak József Attila írta a mamáról: „Most látom, milyen óriás ő, Szürke haja lebben az égen, Kékitőt old az ég vizében “ Valóban, csak így, a hatalmas távlatok jelzőivel emlékezhetünk a múltban ezerszer megtiport, megalázott proletárasszonyok, magyar dolgozó nők hősiességére, helytállására. Kizárták őket a közéletből, minden emberi érzést rnegcf'úfoló, szemérmetlen törvényekkel kirekesztették őket a választójogból. Egyetlen szavuk sem lehetett az ország dolgaihoz, pedig hatalmas terheket cipeltek vállukon. Az 1938. évi választójogi törvény szerint a. nők közül csak az szavazhatott, aki betöltölte 30. életévét, elvégzett hat elemit, egyhelyben lakott hat esztendeje és legalább három gyermeke volt. Tj1 o! y tat ha tn án k az átkos emlékek felidézését, de talán elég ennyi is. Fontos, hogy mindez végérvényesen, örökre a múlté hazánkban. Azért kell gondolni rájuk mégig. hogy lássuk, milyen mélységekből emelkedtünk ki és tiszta szívvel örüljünk új életünknek, drága értékeinknek. Ilyen kincs a nők egyenjogúsága is. Népköztársaságunk alkotmánya, az igazi demokratizmus szellemében készült törvényeink széleskörű lehetőségeket biztosítanak a nők közéleti szerepléséhez, a társadalmi tevékenységben való résévé telükhöz. Nálunk minden 18. életévét betöltött, magyar állampolgárnak szavazati joga van nemre való tekintet nélkül, A nők nemcsak résztvesznek a szavazásokon, hanem nagy számban találjuk őket az országgyűlés és a helyi tanácsok tagjai között, a társadalmi szervezetek vezet őségében, és a termelőmunka úgyszólván valamennyi területének őrhelyein, vezető posztjain. Borsodban az első tanácsokban négyezer nő foglalt helyet. 24 tanácselnök, a tsz ek vezetőségi tagjainak 30 százaléka, az iskolaigazgatók 22 százaléka — nő. A kereskedelemben 534 nő dolgozik vezető beosztásban. Bátran és örömmel megmondhatják azt is: a nők tevékeny bekapcsolódása a közügyek intézésébe hatalmas erőforrásokat nyitott meg számunkra. A nők serénykedésc, lelkesedése, nagyszerű gyakorlati érzéke, fáradhatatlansága és a dolgozó emberek Iránti szeret ele számos helyen adott, lendületet a munkának és növelte sikereinket. Ili osezasan beszélhetnénk azokr ól az intézkedésekről és intézmények- * ^ rői, amelyek jelentősen meg.könnyítik a különböző munkahelyeken dolgozó nők és a háziasszonyok életét, védik egészségüket, segítenek nékik a gyermekek gondozásában, nevelésében. Bölcsődék, szülőotthonok, tejkonyhák, új piacok, boltok, iskolai tantermek csökkentik az asszonyok gondjait, A kormányprogram szellemében további terveink között az első helyen szerepel ilyen intézmények szervezése, korszerűsítése, fenntartása, A júniusi úton haladunk tovább még biztosabb és határozottabb léptekkel, mint eddig. Hogy milyen gyorsan haladunk rajta előre, az termé szélesen a nőktől is függ. Sokféleképpen, Ügy, hogy példásan helytáll nak munkaterületükön, szorgalmazzák az állam iránti kötelességek, mint a beadás és adófizetés teljesítését, igaz, tettrekész hazafiakká nevelik gyér- inekeinket. Nem utolsósorban úgy, hogy résztvesznek a közügyek intézéseién. Bizony, jnég manapság is hallani férfiaktól: a politika nem asszonyoknak való. Mondják csak meg a nők az ilyen férfiaknak: bezzeg, n havi kereset beosztása, a kis háztartás gondos vezetése, a gyermekek jó ellátása asszonyoknak való, — akkor hát az asszonyoknak azzal is töröd niök kell, ami mindettől elválaszthatatlan: a termeléssel, az életszínvonal emelésével, az iskolával és holtokkal, a közlekedéssel és egészségvédelemmel, egyszóval a közügyekkel, a politikával. A dolgozó nők élnek is alkotmányos jogaikkal. Hatalmas tömegekben vettek részt az előző választásokon. November 28 án ismét az urnákhoz járulunk, hogy kifejezzük elhatározásunkat: a Hazafias Népfront záiszlaja alatt, az új tanácsok hathatós erejével küzdünk tovább pártunk júniusi és októberi határozatainak minél tökéletesebb megvalósításáért. A tanácsválasztásokon újból hitet teszünk szabad életünk, a munkásosztály, a nép hatalmát megtestesítő tanácsok mellett, szavazunk népünk virágzó, boldog életének programjára, szavazunk a békére. Borsodi dolgozó nők! Ügye egyetértetek mindezzel!! Ezért szavazzatok jelölteitekre, a nép fiaira, november 28-án! A MISKOLCI ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN Végigvezetjün olvasóinkat a miskolci Állami Áruház osztályain. Álljunk meg először a rádióknál. Új típusú világvevőkészülékek ér keztek 1450—2300 forintos árban. Ér deklődésro tarthatnak számot a mű vészi éjjeliszekrény lámpák és az újfajta bakelitcsillárok 256—340 fo rintos áron. A háziasszonyoknak bizonyosan örömet okoz, hogy végre kapható villanyvasaló ás villany tűzhely is. Motorkerékpár és kerék páralkatrész, villanyvarrógép azon ban nincs, ne is keress! Az edény- osztályon már lehet kapm alum! niumodényt, de zománc es horga nyozott edény még nincs. A játékok között is kedvére válogathat a vásárló. A gyönyörű nagy babák, a gumizsiráf és a tré fás elefánt a kisebbeknek, a német gyártmányú mechanikus játékok: esztergapad, fúrógép, transzformátor és fűrészgép a nagyobb gyerekeknek szerez majd boldog perceket. Karácsonyfadísz 200—250 százalékkal több van, mint tavaly ilyenkor. De bizonyára ruhát is sokan akarnak venni. Ehhez kitűnően megfelel a burbery szövet, de a nagyon kere sett és a bőségesen raktáron lévő kordbársony is. Vatelin egyelőre nincs, de ígérik, hogy rövidesen kapható lesz. Sajnos női szövetből kicsi a választék. Sokféle cipő található ugyan a raktáron, bő a választék a 35-ös női topánkák között, de 38-ast nem kapott az áruház. i9-es gyerekcipőből is van bőven, de hogy 21 és 22-es miért nincs, arról a Duna Cipőgyár adhatna felvilágosítást. Kernéi jük válaszolnak rövidesen erre. Kár, hogy a 303 forintos szép női cipő trottőrsarkú és ezért nincs keletje. Nincs elég gyermek gumicsizma és női posztócipö sem. Az áruház a gyáraknál már jelezte a hiányt. Azért akadnak kellemes meglepetések is: a remek kivitelű krcpptalpú és goyzervarrott férfi- lábbelik. Nem lehet kapni azonban gyor- mékmaekót és tréningruhát, női selyemharisnyát, — legfeljebb nylont. Ktsz-eink figyelmébe ajánljuk az irhabunda iránt megnyilvánuló nagy keresletet. Gyártsanak ők is, mert egyelőre a találékony beszerző-, sofőrbundáva! elégíti ki az leányokét. Végül örömmel értesítjük azokat, akik lakásukat akarják szepí teni, hogy kaphatnak már gyapjú perzsaszőnyeget is, ami már vagy egy évtizede nem állt raktáron. A TÜZÉRNÉL Sok dolgozót foglalkoztat az a kérdés: lesz e tüzelőt Azért kerestük fel György Sándort, a TÜZÉP áruforgalmi osztályának vezetőjét, hogy erre válaszoljon. — A szénellátás jobb mint tavaly ilyenkor, de még mindig nem kedvező a helyzet. A napi szükségletet ugyan nagynehezen ki tudjuk már elégíteni, de készleteink még nincsenek. A fahiányt úgy enyhítjük, hogy felvásároljuk a magántermelők készleteit. — Mi okozza a szénellá'dsban a zavarokatT — Főként 'az, hogy a szénbányászat még mindig nem teljesíti tervét. Még ront a helyzeten az is, hogy egyes szervek nem veszik Tudomásul a minisztertanács rendelkezését, amely előírja, hogy a fogyasztókat az üzemek rovására is ki kell elégíteni. Jelenleg még mindig ennek ellenkezője történik. — Mi oldhatja meg a kérdést? — A rendelet betartása és a szénbányászati tervek teljesítése. AZDON Felkerestük az ózdi Kiskereske dolmi Vállalat vasúrudáját. Az üzlet mennyezetig zsúfolva van áruval. Fz arra mutat, hogy az üzletvezető idejében gondoskodik a keresett cik kékről. Ózd környékének dolgozó parasztjai a nyáron gyakran keresték fel az ózdi vasüzletet, hogy ekét, boronát és egyéb mezőgazdasági cikkeket vásároljanak. Sokan próbálkoz tak épület vasal ások beszerzésével is, hiszen sok a készülő kislakás. Sajnos nincs! — volt a válasz. Az új szakasz politikája változtatott a helyzeten. Ma már az Ózdi Kohászati Üzemek segítenek, s a vasüzletben gazdasági munkaeszköz és egyéb vasáru egyaránt kapható. A vásárlóerő növekedését mutatja, hogy különösen azokban a farvakban, ahol van villany, százszámra vásárolják a néprádiót, sőt ma már egyre nő a drágább rádiót vásárlók száma is. Tavaly ilyenkor alig 40 villanyvasalót adtak el. most több mint 200 darabot vásároltak. Az elmúlt esztendőben öt motorkerékpár kelt ©1, az idén ha 10 érkezik, még aznap valamennyit eladják. Megnö- vekedett a kereslet a zománcozott tűzhelyek iránt is. A tavalyi 60 darabbal szemben most 120 darabot vásároltak meg. Erekből a fogyasztási cikkekből föbbé-kevésbé el tudják látni Ózd és környékének lakosságát. Van azonban olyan áru is, amelyből hónapokig egy darabot sem kapnak. Ilyen az ajtózár, a füstcső, a zsíros- bödön. a nagyfazék. Nincs ajtó-, ablakdióoánt, zománcozott vizesvödör. — Sajnos, nem szállítanak a gyárak! — mondják az eladók. Mákdarálót kapni ugyan, de feltűnően sok közötte a selc.it Sok a panasz zseblámpákra is. Szinte na ponta 15—20 vásárló kér ollót. Mások gyalufát, gyalu vasa* keresnek, de mindez nem kapható őzdon. Felhívjuk illetékesek figyelmét ezekre a nehézségekre és arra, hogy gondosabban szervezzék meg az áruéi oszt ást. KAZINCBARCIKÁN Szeptember végén nyílt meg Kazincbarcikán az újvárosban az új ruházati szaküzlet. A boltot mar az első naptól kezdve sűrűn látogatták a vásárlók, s így természetes, hogy az árukészlet gyorsan fogyott. — Se. baj — gondolták . az elárusítók —, majd kapunk másikat. De tévedtek. Nem kapnak sok olyan árucikkel, amelyből most, különösen tél előtt, igen nagy a kereslet. A vásárló hiába kér meleg kötött holmit, nincs sem gyereknek, sem felnőttnek. Fia- nellruhát és pongyolát sem kapni. A téli kabátok csinosak, szépek ugyan, de nincs bennük vatelin és ami a legnagyobb baj, — nagyon világosak. A probléma nem megoldhatatlan, hiszen mindezekből az árucikkekből van elég, csak a borsodmegyei bá- nyászeiiátó vállalatnak gondoskodnia kell arról, hogy a szükségletnek megfelelően osszák el az árucikkeket a boltokban. A PIACON A miskolci piacon és vásárcsarnokban már a kora reggeli órákban nagy a forgalom, különösen szerdán és pénteken. Eladók és vásárlók tömege hullámzik az egész Béke-téren. Meg kell mondanunk, hogy a Mező ker-üzietekben bizony nem a legvá lasztékosabb áruval fogadják a vevőket. A ládák nem üresek, de a zöldáru nagy része nem friss. A búr- gonyaellátásban most már nincsenek problémák, a napokban nagymennyiségű, többvagouos szállítmány érko- zett. Ezenkívül karfiol, cékla, káposzta, kelkáposzta és gyümölcsáru is elegendő mennyiségben áll a vásárlók rendelkezésére. A földművesszövetkezeti holtok előtt is nagy a forgalom. Fcltüúö azonban, hogy a Mezőker-üzletben a karfiol 3.80 ba, esetleg 4 forintba kerül, a bulgárkertészeknél 5 forintba, s ugyanaz e karfiol az Egri Földművesszövetkezet pavilonjában 9 forintért kapható. Vagy: míg a Mezöker-üzletben és a termelőknél is 1.80-ért egészséges, szép burgonyát- lehet kapni, a Szerencsi Földműves szövetkezeti boltbnn rothadt, sze- métrevaló burgonyáért is 1.80-at kérnek. Ezt furcsának találják és valljuk be, jogosan sérelmezik a vásár- lók. Természetesen ezen kívül is vannak hibák, egyes cikkekből a forgalomba kerülő mennyiség nem fedezi a szükségletet, de mindez azért van, mert a múlt év hasonló időszakához képest megnőtt a dolgozók vásárlóereje. Az idén háromszarannyi zöldáru kerül piacra, mint tavaly, 493 mázsával több hízott barom fi és 3 millió 913.000-rel több tojás. A megnövekedőit igények kiclégí. tése még. a továbbiakban is nagy feladatok elé állítja mind a termelőket, mind az értékesítő vállalatokat. MI VAN A ZSÍRRAL .., ? Ami igaz igaz: — mostanában sokszor panaszkodnak a gazdasszo- nyok, hogy kevés a zsír és nem -is legjobb minőségű. Jogos a panasz, de mint minden hiányosságnak, ennek is megvan az oka! Idényeleje van, igen sok dolgozó paraszt dccem - bérré, az utolsó hónapban teljesíti hízottsertésbeadási kötelezettségét. A falvakban még csak néhány hét múlva kezdik meg a sertések levágását. s ezekben a hetekben még a fal- vak dolgozó parasztjai is jónéhányan vásárolják a zsírt. Ugyancsak az elkövetkezendő napokban adja el számos termelőszövetkezet is hízottser. tűseit. Az időnkénti zsírhiány tehát csak átmeneti jellegű és intézkedés történt mielőbbi megszüntetésére. Ea évben jobb volt a kukoricatermés, mint tavaly, van tehát mivel híz- lalni s van mit hizlalni! A NÉP JELÖLTJEI A MEGYEI TANÁCSBA Kamrád Lajos né az MNDSZ megyei titkára, az elmúlt évek alatt sokat tett asszonyaink politikai nevelése érdekében. Megyénk lakói azzal viszonozták lelkes munkáját, hogy megyei tanácstagnak jelölték, Dienes Endre bódvaszilasi körzeti orvos jó munkája jutalmául néhány hónappal ezelőtt Kossuth-dijat kapott. Most újabb megtiszteltetés érte, a megyei tanácsban képviselheti majd választói érdekeit« Misloczky Mátyás, a Szocialista Munka Hőse, a Lenin Kohászati Művek elektróacélművének Kos- suth-díjas főoivasztára hosszú évek jó munkájával érdemelte ki választói bizalmát. Sokat foglalkozik azokkal a DISZ fiatalokkal akik ezévben először járulnak az urnák elé, Hegyi Imre a miskolci városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője országgyűlési képviselő is. Az egész megyében ismerik eddig végzett jó munkájáról. Kiválóan dolgozott a Hazafias Népfront megyei bizottságában is. Ifj. Balogh Sándor traktoros országos hírnévre tett szert ragyogó teljesítményeivel, amelynek alapján a Szocialista Munka Hőse lett. Kiváló munkájával nagyban segítette megyénk mezőgazdaságának fejlődését, a termelőszövetkezetek és az egyéni dolgozó parasztok boldogulását.
