Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-14 / 270. szám

I, Vasárnap, 1954. november It ESZAKMÄGYÄRORSZAG 5 DCépek ^JHhkolei'űL Sorra kérdezhetné valaki Mártabánya sokszáz bányászát, egyet sem találna, aki ne ismerné Tarr La­jos sztahánovista vájárt, a helyi népfront-bizottság tag­ját. Népszerű ember? — több annál! Hosszú évek óta megszokták a bányászok, hogy őrá figyeljenek, őt kö­vessék. Mindig az élen, mindig a legjobbak között van, s sohasem ingott meg. Lent a bánya mélyén találkoztunk vele. Egyszerű, közvetlen modorú, 43 év körüli férfi. Dióhéjban mond­ta el életét, felelevenítve a mindennapi közismert bá­nyászéletet. TJgy történt . . . A legutóbbi fizetés alkalmával többen vették kö­rül, s újra meggyőződhettek arról, hogy Tarr elvtárs és munkacsapatának többi tagja — mint mindig, most is — 1600—1700 forinttal több pénzt visznek haza. Szép pénz, nagy összeg. Felvetődik a kérdés, hogy hogyan jutnak a szép összeg birtokába? Tarr elvlárs kommunista! — Ahogy csapatá­nak tagjai mondják: a jólét bányásza. Mintegy három hónapja annak, hogy Tarr elvtárs munkacsapatával megbeszélést tartott. Ezen elmondotta többek között, hogy pártunk júniusi politikája a jólét politikája. E jólét politikának az alapja a mi munkánk. Mi ter­meljük. ki a jólétet: az olcsóbb, jóminőségű, több árut. A brigád tagjai megértették Tarr elvtárs szavait, s uz eddiginél is szilárdabb elhatározás született meg ben­nük: mindenben követik Tarr elvtársat! Ezen a megbeszélésen a brigád tagjai »haditervet« dolgoztak ki. Tarr elvtárs papírt, ceruzát fogott, s el­kezdett számolni. — Eddig 24 óra alatt — mondotta — elhasználtunk 4 mázsa robbanóanyagot és 30—35 csille szenet kaptunk, melynek 50 százaléka darabos, a töb­bi pedig porszén volt. Ha réseléssel dolgoznánk, 24 óra alatt, elhasználnánk 40 kilő robbanóanyagot, ezzel szem­ben 45—50 csille szenet kapnánk. Ebből több mint 70 százalék darabos, a többi pedig daraszén volna. Ugyan­akkor egy hónap alatt csaknem kétezer forint értékű robbanóanyagot tudnánk megtakarítani. Ez a mód­szer tehát jóval gazdaságosabb hazánknak is, csalá­dunknak is. Hosszas tanácskozás után ki is dolgozták az új módszert, s e szerint végzik már hosszú hónapok óta munkájukat. Miből áll ez a módszer? Eddig 20—24 lyukat fúrtak a szénfalba, bányász­nyelven mondva: szétlőtték a szenet. Mintegy két óra kellett, míg a rossz levegőtől, a füsttől megtisztult a bánya, s csak azután indulhatott meg a rakodás. A lerobbantott 10—12 csille szénnek mintegy 50 száza­léka volt mindössze darabos, a többi pedig porszén lett. Az új módszer szerint most a szénfalba a vágat szélességének megfelelően ?5—30 centi magasan, 120 centi mélyen a szén alá réseinek. 4—5 lyukat fúrnak, s úgy lövik szét a szenet. Ezáltal 14—17 csille szemt kopnak, amelynek több mint 70 százaléka darabos szén, a többi pedig daraszén. Ezzel a módszerrel nemcsak napi 20—30 mázsával adnak többet és jobb minőségű darabos szenet, hanem olcsóbb is a termelés, hiszen a porszén mázsája 4.70 forint, míg a darabos széné 17.80 forint. Az US módszer nemcsak az államnak gazdasá- gos, hanem a csapat tagjainak is. Keresetük megdup­lázódott, az eddigi 1400—1600 forint helyett most 3200 —3500 forintot is megkeresnek. Tarr elvtárs azonban nem elégedett meg azzal, hogy csapatának tagjai: Balogh András, Gömöri Lajos, Szabó István, Boldvai Lajos és Kékedi András dolgoz­zanak réseléssel. Felhívta a módszerre többi dolgozó társának is a figyelmét. Elmondotta, hogy ha csak 10 munkacsapat dolgozna réseléssel, az havonta robbanó anyagból 20 ezer forint megtakarítást jelentene. Ebből villanymotort, vagy más gépet, szállítóeszközt lehetne vásárolni a bánya számára, ami megkönnyítené a dol­gozók munkáját is. Először idegenkedve fogadták a javaslatot, de később egyre többen megbarátkoztak Tarr Lajos munkacsapatának módszerével. Ma már Papo István. Barczi Ferenc és Aczél Jenő munkacsapatai is követik példáját és ők is több fizetést visznek haza. Tarr elvtórs nemcsak a bánya mélyén, hanem az élet minden területén is példamutatóan munkálko­dik. Mint népfront-bizottsági tag elhatározta, hogy jö­vőre a Ságvári-telepen az orvosi rendelővel szemben lévő teret parkosítják, pihenő, szórakozó hellyé teszik. Tarr elvtárs tele van munkakcdvvel, korát meghazud­toló lendülettel dolgozik, valóban megérdemli a neveti a jólét bányásza, ahogy munkatársaival együtt hívjálc. Omlik a szén a szorgos munkáskezek nyomán. A megrakott csillék hosszú sora indul útnak, hogy mele­get adjon a családi otthonokba, az éhes kazánoknak és helyettük gyapjút, élelmet: még jobb, szebb életet kapjunk. DRAGOS GYULA * 1 2 3 4 5 Naptári ütemterv a falusi oktatáshoz Értesítjük a falusi oktatásban részt- téma feldolgozásának ütemterve. Az SZKP Történet /., II. évfolyamián: 1. Megyei előkészítő konferencia a járási prop. szem. vezetők részére a II. téma I. részéből december 4-én délután 2 órakor, a II. téma II. részé­ből december 11-én délután 2 órakor a megyei P. H.-ban. (Selyemróti párt- iskola.) 2. Járási propagandisták konferen­ciája a II. téma I. részéből december C-lól 12-ig terjedő héten, konferencia a IT. téma TI. részéből december 13 — 18. terjedő héten. Hallgatók tanfolyama: 1. Foglalkozás december 6—11. ter­jedő héten, szeminárium az I. téma 5—6. heti anyagából, előadás a II. téma 1—2. heti anyagából. vevő, a politikai iskola I., II. év­folyamának propagandistáit, hallga­tóit és a SZKP Történet I., II. év­folyamának propagandistáit és hall­gatóit, hogy a „Népgazdaságunk fej­lődése, jelenlegi helyzete és feladatai“ című tómával az útmutatóktól el­térően áttértünk a hetenkinti foglal­kozásokra. Az oktatás naptári ütem­tervét már ennek alapján közöljük. < Üzemi, városi oktatás változatlanul az útmutató szerint történik, a fog­lalkozásokat kéthetenként tartják meg.) Középfokú oktatás: „A népgazdaságunk fejlődése, jelen­legi helyzete és feladatai“ című II. tnek: „Szóval ez megint kommunista taktika. Néhány évig hadd éljen jól a paraszt, de azután majd meglátjá­tok, megitatják veletek a fekete le­vest .. Hazug, félrevezető célzatú híreszte­lés ez! A dolgozó parasztság teljes nyugalommal tehet meg mindent gaz, daságának fejlesztésére, munkája ter­melékenységének emelésére. Ha a na­gyobb termés, a több állaü termék olcsóbb áron kerül is majd forgalom­ba a piacon, a dolgozó paraszt na­gyobb terméséért, több termékéért az olcsóbb árak mellett is megfelelő jö­vedelemhez fog jutni s ebből olcsóbb áron tudja az iparcikkeket beszerezni. A zt viszont el lehet várni és meg kell követelni, hogy a dolgozó parasztok kivétel nélkül pontosan ele. get tegyenek állam iránti kötele zettségűknek, megfizessék adójukat és teljesítsék a beadást“ — mondják a munkások, értelmiségiek. Teljes jog. gal mondják. Akkor, amikor párt­ós állami munkánk homlokterébe a mezőgazdaság fejlesztését állítjuk es ezzel egyidejűleg biztosítjuk a dolgozó parasztok életszínvonalának emelkedését, meg lehet és meg is kell követelni, hogy mindannyian mará déktalanul eleget tegyenek törvény­ben előírt kötelezettségeiknek. \ Véget kell vetni falun is az új sza­kasz félremagyarázásának, liberális értelmezésének. Nem lehet eltűrni az állampolgári fegyelem lazulását. Gon- doskodni kell arról, hogy csökkentett mértékű beadási kötelezettségének min­den termelőszövetkezet és minden egyé­nileg dolgozó paraszt feltétlenül eleget tegyen és időben befolyjanak az adók. Államunk mindenirányú segítséget nyújt a dolgozó parasztoknak, még fokozottabban támogatja a termelő szövetkezeteket, — a gyakorlatban ér vényt kell szerezni annak a megá.lla pitásnak, hogy „az állam nem fejős tehén“. • TIA i tehát a teendő? Hogyan tudjuk meggyorsítani egész népünk, felsősorban a munkásosztály életszín fonalának emelését, az új szakasz cél­kitűzésének elérését? Azzal, hogy munkás és műszaki, bá hyász és hivatali dolgozó, kiki a faiaga munkaterületén a legtöbbet I tesz azért, hogy gyors ütemben végre-1 hajtsuk a párt és a kormány határo­zatait. Gyorsabban szervezzük meg az ipar átállítását. Bányáink, ipari üze­meink, építkezéseink maradéktalanul teljesítsék a tervet. Az iparban min­denütt emelkedjék a termelés, csök­kenjen az önköltség. Ha üzemeink nem adnak elegendő iparcikket — városnak és a falunajc is —, ha nem termelnek eleget és nem termelnek olcsón, nem tudunk olcsó mezőgazda­sági cikkekhez jutni. Minél gyorsab­ban oldjuk meg az ipari termelésben feladatainkat, annál hamarabb jutha­tunk előre a jólét útján. • 13 eszéljünk ezekről a kérdésekről a munkásokkal, bányászokkal, műszaki, hivatali, városi dolgozókkal. Ha türelmesen magyarázzuk, meg­értik, hogy tovább kell haladnunk előre — még bátrabban és következe­tesebben — a dolgozó parasztság egyéni anyagi érdekeltségének bizto­sításában. Az összefüggésekből meg­értik, hogy ez a politika a városi dol­gozók, a munkások jóléte növelésének útja is. Ugyanakkor hívjuk fel a fi­gyelmet, hogy a Központi Vezetőség legújabb határozata azt is leszögezte: szétzúzunk minden olyan kísérletet, amely a munkások életszínvonalát próbálná megnyirbálni. Ellenkezőleg: a párt az iparban is következeteseb­ben akarja érvényesíteni az egyéni anyagi érdekeltség elvét, hogy a mun­kások közvetlenül, kézzelfoghatóan lássák hasznát termelésűk növelésé­nek, az anyaggal való takarékoskodás­nak, a minőség javításának. Így válik az egyéni anyagi érde­keltség fejlesztése iparban és mező- gazdaságban egyaránt a jólét emelé­sének emelőjévé. • 13 ármennyire hosszúra is nyúlt ez ” a cikk, ennek keretében nein le­hetett a probléma valamennyi részié tét megtárgyalni, nem lehetett minder lehetséges ellenvetés cáfolatával, ma gyarázatával foglalkozni. Kérjük ol vasóinkat, írják meg szerkesztősé írünknek, hogy dolgozó társaikká folytatott beszélgetésük során milyet kérdések vetődnek fel, milyen — «ten eléggé világosan látott — problémái! vannak, hogy ezekkel újból foglalkoz zunk, elősegítsük a nagyfontossági I probléma teljes tisztázását, ezzel meg .oldásának meggyorsítását. 2. Foglalkozás december 13—18. ter­jedő héten szeminárium a II. téma l->-2. heti anyagából, előadás a 3—4. heti anyagából. 3. Foglalkozás december 20—25. ter­jedő héten, szeminárium a II. tárán 3—4. heti anyagából, előadás az 0—6. heti anyagából. 4. Foglalkozás december 27—32. tér jedö héten, szeminárium a IL téma 5—6. heti anyagából, előadás a 7—8. heti anyagából. 5. Foglalkozás január 3—8. terjedő héten, szeminárium a II. téma 7—8. heti anyagából, előadás a Hl. téma l—2. heti anyagából. ..Az államigazgatás és a tanács fel­adatai“ című III. téma feldolgozásá­nak ütemterve az SZKP Történet I­II. évfolyamán: 1. Megyei előkészítő konferencia a járási prop. szem. vezetők részem a III. téma I. részéből december 18-án délután 2 órakor, a III. téma ll. ré­széből január 8-án délután 2 órakor a megyei P. H.-ban. 2. Járási propagandisták konferen­ciája a III. téma I. részéből december 27—31-ig terjedő héten, a II. részéből január 10—15-ig terjedő héten. Hallgatók tanfolyama: 1. Foglalkozás január 3—8. terjedő héten, szeminárium a II. téma 7—8. heti anyagából, előadás a III. téma 1—2. heti anyagából. 2. Foglalkozás január 10—15. terjedő héten, szeminárium a III. téma í— 2. heti anyagából, előadás a 3—4. heti anyagából. 3. Foglalkozás január 17—22, terjedő héten, szeminárium a IH. téma 3—4. heti anyagából, előadás az 5—6. ter­jedő heti anyagából. 4. Foglalkozás január 24—29. terjedő héten, szeminárium a III. téma 5—6. heti anyagából, előadás a 7—8. heti anyagából. 5. foglalkozás január 31—február 5. terjedő héten, szeminárium a III. téma 7—8. heti anyagából, előadás a IV. téma 1—2. heti anyagából. ,A pártmunka kérdései. Pártunk új szervezeti szabályzata“ című IV. téma feldolgozásának ütemterve a SZKP Történet /., II. évfolyamán: 1. Megyei előkészítő konferencia január 23-án délután 2 órakor a me­gyei P. H.-ban, a járási prop. szem. vezetők részére. 2. Járási propagandisták konferen­ciája január 24—29. terjedő héten. Hallgatók tanfolyama: 1. Foglalkozás január 31—február 5. terjedő héten, szeminárium a III. téma 7—8. heti anyagból, előadás a IV. téma 1—2. heti anyagából. 2. Foglalkozás február 7—12. terjedő héten, szeminárium a IV. téma 1—2. heti anyagából, előadás a 3—4. heti anyagából. 3. Foglalkozás február 14—19. ter­jedő héten, szeminárium a IV. téma 3—4. heti anyagából, előadás az 5—5. heti anyagából. 4. Foglalkozás február 21—26. ter­jedő héten, szeminárium a TV. téma 5—6. heti anyagából. A vizsgák idejéről és módjáról kü­lön tájékoztatjuk az elvtársakat. (Folytatjuk.) Az állami áruházban ezrek fordulnak meg naponta. Magad is ta­pasztalhattad, reggel már csoportokban várják, hogy kinyiss« ajtaját. Játéktól nagykabátig, selyemharisnyától csizmáig mindent megtalálsz benne. , Jól halad a munka az ongai állami gazdaságban Az ongai állatni gazdaságban az őszi kalászosok vetése után a trak­torosok hozzáfogtak az őszi mély­szántáshoz. A berzéki üzemegység­ben öt naip alatt 118 holdat szán-1 tottak fel Botka János és Havasi Lászó trúytoristák, G. 35-ös trak­torukat szakszerűen kezelik, a gé­peket a legjobban kihasználják. A traktoristák jó munkáját lelkesen segíti Dudás Dezső és Rémik Jó-, zsef segéd vezető. Sikeresen él^éseatete W «mwÍűr* ságban a cukorrépa, takarmányré­pa, kukorioaszár betakarítását és silózását is. Már kihardták az js- táliótrágyát, a maglóhere és » magszudáni füvet kicsépelték. A 300 holdas kertészetben mag-1 kezdték a mélyszántást és a trá-i gyázást. 10 holdon ültettek dug- hagymát, öt holdon spenótot és öt holdon salátát. MEDVE JÓZSEK Onga, Szabadság-tér. itt mindig kényelmes pihenőt találsz, ha a várost járva, elfáradsz. S ha kedved kerekedik, Innét csali egy pár lépés s megtekintheted a muzeális értékű avas! templomot. Kevés fáradsággal az avasi kilátót is eléred, ahonnét eléd tárni az egész város, a diósgyőri gyárak füstölgő kchól s felhangzik hozzád dolgos, szorgalmas népünk munkájának ritmusa. Miskolc, hazánk második legnagyobb városa. Utcáin igen nagy a forgalcm, s délben, amikor csúcspontra hág, a legforgalmasabb sar­kon villanyrendőr vigyáz rád. Nagy utat tettünk meg a gázlámpáktól a villanyrendőrig, a döcögő Bakerektől ?_ kettősvágányú villamosvas­A vásárcsarnok. A Béke-tér szélén találod. 1945-ben hevert, s ma büszkén magaslik az ég felé, hirdetve felszabadult né­pünk alkotó kedvét. „A JÓLÉT BÁNYÁSZAI"

Next

/
Thumbnails
Contents