Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-11 / 267. szám

Csütörtök, 1954. november 11. ESZAKMAGYARORSZAG s a közelmúltban megtud­tuk, hogy a sajószentpéteri bányá­szok igen szép eredményeket értek el a termelésben. Nem volt lemara­dásuk, ami mindennél jobban bizo­nyítja, hogy a tervet törvénynek te­kintik. Elmentünk tehát, hogy megnézzük, mi a titka sikeres munkájuknak? Utunk a bánya fő­mérnökéhez, Urbán László elvtár=- fioz vezetett. — Egy félórát szivesen áldozok fel B beszélgetésre, bár rengeteg dol­gom van — mondta. — Úgyszólván egymagám vagyok a bányában mű­szaki vezető. Urbán elvtárs valóban fáradt em­ber benyomását kelti. Kissé megvi­selte a több évtizedes fárasztó mun­ka, ennek ellenére friss szellemű, kiváló mérnök. Nem kis része van abban, hogy üzemük ilyen nagysze­rű eredményeket ért el. — Ezelőtt, — kezdte szavait Ur- fcán elvtárs — nálunk is, mint a többi borsodi bányában, tervszerüt- lenül folyt a termelés. Sehogyan sem tudtuk teljesíteni a tervet. Folyton csak a mával törődtünk, megfeledkeztünk a holnapról. Elha­nyagoltuk a feltárásokat, nem nyi­tottunk új mezőket. Ennek aztán meg is lett az „eredménye”: csök­kent később a kitermelt szénmeny- nyiség. Hogyan sikerült ezen a hely­zeten segíteni? — kérdeztük. — Mint mindennek, így a mi munkánknak is tervszerűség az alapja — folytatta Urbán elvtárs. — Az 1953 júniusi párt- és kormány- határozatot mi is megszívleltük és körültekintőbben láttunk munkához. Azóta állandóan szorgalmazzuk a feltárásokat; az utóbbi időben is egy új mezőt nyitottunk meg, a második és harmadik mező feltárásán pedig most dolgozunk. Hogy mennyi szén van még a föld mélyében? Optimis­ta vagyok etekintetben. — 50 éve, hogy ez a bánya működik és nem kell tartanunk attól, hogy kimerül. Jó példa erre, hogy a III.. IV. és az V. telep még teljesen érintetlen. Van még szenünk bőven — mondta mo­solyogva — ez valamennyi szakem­ber véleménye, s az enyém is. — Tervünk teljesítésében — fűz­te tovább Urbán elvtárs — nagvré- sze van annak, hogy olyan szakmai tervet készítünk, ami teljesen reális. A bányászokkal minden reggel meg­beszéljük a napi tennivalókat, érté­keljük az elvégzett munkát. Felelős- ségrevonjuk azokat, akik hanyag­ságból. vagy nemtörődömségből hát­ráltatják üzemünk munkáiét. így tettünk M. Balogh Istvánnal is, aki a 10—15 ezer forint értékű Siemens- vitlát benthagvta az aknában és utána ráfejtették a szenet. Csak fá­radságos munkával tudtuk később a szén alól előhozni. Köteleztük M. Balogh Istvánt, hoev a munkatör- vénykönyvben előírt 10 százalékot fizesse meg az okozott kárért. A továbbiakban megkértük Urbán elvtársat, mondja el vélemé­nyét a pártszervezet munkájáról. — Csak azt mondhatom, hogy ne­künk. műszaki vezetőknek minden segítséget megadtak a pártszervezet vezetői és tagjai. Támogatják kezde­ményezésünket. nevelik a dolgozó­kat. Termelésünket ezért állandóan emelni tudjuk. Csak így. közösen tudunk valóban jó munkát végezni. — Van nálunk, kéi'em, sok kivá­ló bányász — tért át egy másik kér­désre. — a UI- xiegyedév értékelése alapján Verebélyi Károly frontcsa­pata az első. Gárdi Pál frontcsapata a második, Szloboda Károlv kamra- fejtő csapata pedig a III. díjat nyer­te el. — Milyen technikai felszereléssel dolgoznak? — érdeklődtünk tovább. — Bányánkról a minisztérium min­dig jól gondoskodik. Vannak kapa- róink, rázóínk, szivattyúink, kötél­pályáink és aminek a legjobban örü­lök — az elmúlt évben kaptunk egv Ohnesorge-génet, még ebben az esz­tendőben pedig adnak egy másikat is. Meg vagvok elégedve a technikai felszerelésekkel. Lassan eltelik a félóra, amit a főmérnök elvtárs a beszélgetésre szen­telt, csak még egyet akarunk tőle kérdezni: milyen fejtési módszerrel lehetne még növelni a termelést, s ezzel együtt a szén minőségét? — Nemrégen kezdtük alkalmaz­ni a réselést — válaszolta. — A Túes aknában most ezzel próbálkozunk, s valóban sokkal jobb eredményt tu­dunk elérni. Ennek a fejtési mód­szernek az az előnye, hogy lényege­sen nagvobb a kitermelt szénmenv- nyiség, ugyanakkor kevesebb robba­nóanyag szükséges. 20 százalékkal több a darabos szenünk, fűtőértéke pedig 300 kalóriával magasabb, rtsz- szegezve tehát: több és jobbminősé- gű szenet nyerünk. A bányaipari mi­niszter felhívását mi is magunkévá tettük és úgy készülünk fel a télre, hogy a termelésben ne legyen vis­szaesés. Mi is hozzá akarunk já­rulni, hogy minden üzembe, iskolá­ba, lakóházba elegendő és jóminő­ségű szén kerüljön. „Háromhetes mozgalom64 az Ózdi Szénbányászati Trösztnél Az ózdi széntröszt bányaüzemeiben november 1-vel „háromhetes- mozgalmat” indítottak. Lényege az, hogy a résztvevők három hét alatt egy havi tervet teljesítenek. A mozgalomba sok dolgozó bekapcsolódót, Somsályon a fejtési csapatok közül Bárdos P. Béla csapata 199 esti szenet termelt terven felül, ami 129 százaléknak felel meg. Uobos sós László csapata 206 csillét, Túrái Béláé 158 csillét. Olajos Istváné i csillét küldött felszínre terven felül. Az elővájási csapatok közül KO-- suth Laios 3 méter 30 centiméterrel többet haladt előre, amellyel ízű százalékot ért el. Dobos Borsos Károly csapata még szebb eredményt mutatott fel. 4 méter 66 centimétert tett meg terven felül; teijesitmenye 153 százalék. Azokat a dolgozókat, akik a háromhetes mozga.omban J. eredményt érnek el, az értékelésnél jutalomban részesítik „Tanácsválasztásra készülünk“ Pártunk III. kongresszusa felhív­ta figyelmünket egyik legfontosabb feladatunkra: az állami szervek, el­sősorban a helyi tanácsolt megerősí­tésére, mert ezen fordul meg pár­tunk egész politikája — amint Nagy Imre elvtárs a kongresszuson hang­súlyozta. Négy év után újból tanácsválasz - íásra készülünk. Alaposan fontolóra kell venni a választást. A tanácsok csak akkor tölthetik be hivatásukat, ha tagjaik igaz hazafiak, s a dolgozó nép bol­dogulásának szentelik tudásuk, te­hetségük legjavát. Igen fontos feladat, hogy a ta­nácsszervek vezetői és a tanácsok dolgozói jó kapcsolatot teremtsenek a dolgozókkal, közelebb kerüljenek a néphez. A tanácsülések igen fontos szere­pet játszanak a tanácsok munkájá­ban. Megvitatják a legégetőbb pro­blémákat. döntenek fontos kérdések­ben, határozatokat hoznak. Sajnos eddig a tanácsülések sok helyen csak ünnepélyes, formális megnyil­vánulások voltak, s így nem is tölthet- ték bs irányító szerepüket, nem tudták megszabni a végrehajtóbi­zottságok tevékenységét sem. Pedig csak a jól előkészített tanácsülések teszik lehetővé, hogy a tanácstagok kicseréljék egymással tapasztalatai­kat, jó javaslatok szülessenek és egészséges bírálat alakuljon ki. Készüljünk tehát alaposan, gondo­san a tanács választásokra, hiszen nagy dologról van szó. PACZERA GYULA városi tanácstag Megalakult Tarcaion az egyéni termelők yzőÍBSzalcs0P3ilja Az elmúlt hetek egyik estéjén be­szélgetésre gyűltek egybe a tarcati szőlősgazdák a földmívesszövetkezet irodájában. Arról beszéltek, hogy valamit tenni kellene a szőlők fel­javítása és állgndó szakszerű keze­lése érdekében — meg kellene ala­kítani a szakcsoportot. Elhatározták, hegy nem várnak ezzel tovább, s közös erővel látnak hozzá a világhírű bortermelő szőlőterületek feljavításá­hoz. Huszonegy szőlősgazda nyom­ban aláírta a belépési nyilatkozatot. A csoport megalakítása után mindjárt megbeszélték a teendőke* és megválasztották az intézőbizott­ságot. a bizottság elnöke Szántó Sámuel termelő, tagja Hornyák Béla és Kovács László termelő lett. A szakcsoport elhatározta, hogy kése­delem nélkül munkához látnak a földmívesszövetkezet segítségével. Gondoskodnak kellő mennyiségű szőlőoltvány és szőlőkaró, perme­tezőgép, víztároló betonmedencék beszerzéséről. Megjavítják a hegyi utakat, rendbehozzák a hegyen lévő vízgyüjtőmedencéket. Közös erővel mindent elkövetnek, hogy már az elkövetkezendő esztendőben —szak­szerű kezeléssel, odaadó munkával — jelentősen emeljék a termésered­ményt. Szántó Sámuel elnök ígéretet tett, hogy beszél minden szőlőterme­lővel, s bevonja őket a szakcsoport munkájába. KOVÁCS JÁNOS Az ózdi kohászok ét-terme Ugye milyen pompás ebédlő? Ez az ózdi kohászok üzemi étkez­déje. Közvetlen a gyár mellett, a kulturotthonban van. Sárospatak és Meitöftövesd vezet a fémgyűjtésben A MÉH versenyt indított telep helyei között a vas és fémgyiijWí- hónap sikeréért. Legutóbbi jelentés szerint Sárospatak és Mezőkövesd ve­zet, az összesített versenyben mind ketten túlteljesítették a tervelőirány­zatot. Nem mindenütt ilyen jó az eredmény. Sajószontpéter az utolsó helyen kullog és lemaradt Miskolc is, ami visszahúzza az egész megye telje általányét. Miattuk nem teljesítette a megyei MÉH a tervelőirányzatot. Most arra van szükség, hogy Miskolc, Ózd, Sajószontpéter is felzárkózzon a legjobbak mögé és pótolja lemaradá­sát. A folyamatos vas- és fémterme- lés függ ettől, igyekezzenek tehát jobb eredményt elérni. Az ózdi kohásztechnikus tanulók panasza Az ózdi kohászati technikumban délutá­nonként szorgalmasan tanulnak a jövő tech­nikusai. A munka utáni pihenőt tanulásra, to­vábbképzésre használ­ják. A technikum igaz­gatósága, a tanári tes­tület gondosan vigyáz arra, hogy a jövő kohá­szai, műszaki emberei mindent megkapjanak tanulmányuk folytatá­sához, tudásuk fejlesz­téséhez. Jól felszerelt iskola várja délutánon ként a már diáksorból kinőtt kohásztanulókat. A tanulmányi ered mény amire idáig jogo­san büszke volt a tech­nikum kollektívája most csökkenést mutat. Nem tanulnak elég szorgalmasan az ózdi technikusok? Dehogy­nem, máshol van a hiba. Tanulnának a jövő kohászai szivesen, de nincs miből. A legfon­tosabb tan tárgy a kohá­szat s éppen ennek tan­könyve hiányzik. Sür­gették már sok helyen, leveleztek a könyvter­jesztő vállalat vala­mennyi szervével, sőt magasabb fórumokkal is, könyv ennek elle­nére nincsen. Ezt a hiányt nagyon fájlalják az ózdi kohó­technikusok. Éltetőn kérik illetékeseket, se­gítsenek problémájuk megoldásában. Segítsék elő, hogy Ózd jövendő kohászai minél eredmé­nyesebben sajátít kassák­éi a kohászat, az acél­gyártás különböző mű­veletét. K V LAK MESTERKEDÉS rA cigándi Kossuth termelőszövet­kezetben is — mint minden termelő- szövetkezetben — zárszámadásra ké­szülnek. Tervezget, számolgat a tag­ság. Felméri egész évi becsületes munkájának gyümölcsét. Szép, boldog napok ezek, hiszen aki odoadóan dol­gozott annak van mit aprítani a tejbe. A szövetkezet tagjai jól dolgoztak. Földjeik, állatállományuk, fűrésztele­pük szépen jövedelmezett, így hát de­rűs, örömteli a számolgatás ... De az örömbe némi üröm is vegyül, a fűrészteleppel kapcsolatban. S ez nem más — ahogy a tsz. tagok és a cigándi tanács mondja —, mint ku- lákmesterkedés... A termelőszövetkezet fűrésztelepe hét fűrésszel dolgozik, hat munkást foglalkoztat, s különösen az őszi, téli és tavaszi hónapokban igen jól jöve­delmez. Ellátja a termelőszövetkezetet a szükséges építkezési anyaggal, desz­kával, gerendával, léccel. Az elmúlt hónapban például 17.000 forintos for­galmat bonyolított le, ami iónéhány- ezer forint tiszta haszonnal növelte a tagság anyagi erejét. S a fűrész­telep most „veszélyben forog". — Ta­lán el is veszítjük — rebesgeti a tag­ság. — Ki tudja... A telepet ugyanis visszaköveteli a volt tulajdonos! A fűrésztelep két ember tulajdona volt. Bodnár Dániel kuláké és Kiss ácsé. Né**» tmtuJ, nejzlöli kzuodjzs sok utánajárással .ja termelőszövetke­zet. Az üzemet mindjárt működésbe hozták, sőt Bodnár Dánielt is alkal­mazták mint munkaerőt. Nem volt semmi zökkenő egészen a legutóbbi hónápokig... Egy napon azonban Kiss bejelentette, hogy visszaköveteli az üzemet, hiszen most az új kormány- program után ez nem lehetetlen, sőt... Bodnár Dániel természetesen „nem csatlakozott" a kérelemhez, hiszen sokkal biztosabb — a háttérben ma­radni és onnan irányítani, mindaddig, amíg nem biztos a dolog. Mert azt mindenki tudja a tsz.-bcn, a tanács­nál, a községben, hogy nem Kiss volt aki a tervet indítványozta, hanem az, akt most hallgat ... a társtulajdonos. Kiss beadta a kérelmet. A termelő­szövetkezeti tagok pedig megkezdték a futkosást a járáshoz, a megyéhez, de mindeddig nem kaptak megnyug­tató választ. Gondolnak ugyan arra, hogy ilyen — hat munkaerővel dol­gozó — üzemet nemigen kaphat vissza a volt tulajdonos, de Kiss követelő­zik, illetékes szervek, meg nem lépnek közbe, nem adnak Határozott, választ, pedig várják, nagyon várják a Kos­suth tsz. tagjai. Hiszen havi többezer forintról van szó ... Tegyék meg tehát a szükséges lépé­seket illetékes szervek, nyugtassák meg minél előbb a Kossuth tagságát, vessenek, véget a termelőszövetkezet­nél a Bodnár sugalmazta kulákmes- jMtJc£dA.i9Xßlc. . ^ * féULkétíízk thj, tfaztaszíi(r&, mérleg. A z elmúlt hetekben a miskolci Vasipari Ktsz dol- gozói termelési értekezletet tartottak. Megbe­szélték, hogyan tudnának több olyan háztartási cikket gyártani, amire különösen nagy szükség lenne. Vala- mennyiüket egy gondolat fűtötte: minél több és jobb árut adjanak a dolgozóknak. A termelési értekezlet eredményeképpen megszületett a felajánlás: november­ben terven felül 450 darab szekérféket, 350 darab tűz­helyet és 500 darab horgonyzott mosófazekat gyárta­nak. Nézzük meg teljesítik-e adott szavukat a miskolci ktsz dolgozói? If őrösi István elvtárs, a ktsz elnöke elvezet a mun kahelyekre — Itt készítik a csikótüzhelyeket, dobkályhákat — mutatja az egyik műhelyben. Kezetszorítunk Klein Imre brigádvezetővel, aki november 7 tiszteletére elért jó eredményeképpen most kapta meg másodszor a sztahánovista jelvényt. Klein elvtárs korát meghazudtoló fürgeséggel mozog, szemei fiatalosan csillognak. Elmondja, hogy brigádja 10 em­berből áll, októberben átlagteljesítményük 250 százalék volt. A brigádnak októberben 200 darab csikótüzhel.vet kellett volna gyártani, ezzel szemben 282 darabot ké­szítettek. 8 darab dobkályhát szintén terven felül gyár­tottak; Miben rejlik a brigád sikere? Abban, hogy Klein elvtárs szereti embereit, úgy bánik velük, mintha fiai lennének. Megszervezte a helyes munkabeosztást, gon­doskodik arról, hogy semmi se gátolja, akadályozza a munkát. Klein elvtárs büszkélkedve mondja: __T gazolatlan hiányzó nincs a brigádban, nem tű­rünk meg semmiféle lazaságot. A fegyelmetlen- kedóknek kilátásba helyezzük a brigádból való eltávo­lítást.- Ennél nagyobb büntetést egyik brigádtag sem tud elképzelni; Űröm elbeszélgetni a brigádtagokkaL .Valamennyi jókedvű, szorgos ember. A brigád legkiválóbb dolgo­zója Tóth Ferenc elvtárs. Mindegy, hogy milyen mun­kát bíz rá a brigádvezető, mindenhez ért, mindent be­csülettel elvégez. Szebeni Gyula elvtárs még csak át- képzős, de máris kiválóan megállja helyét. Októberben H00 forintot keresett. A brigád legfiatalabb tagja Ku- ber Bertalan és Gurmai Sándor 15 éves tanuló. Klein elvtársban jó tanítóra, nevelőre találtak. Jó szakmun­kások lesznek. If lein elvtárs brigádjának jó munkája eredménye­képpen egyre több és több tűzhely hagyja el az üzemet. Minden biztosíték megvan arra, hogy a vál­lalt 350 tűzhelyet elkészítik novemberben. De Klein elvtárs hozzáteszi: — Nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a 350 tűzhely helyett 400-at gyártunk, s még 60 darab üst- házat is elkészítünk terven felül. Biorel Zoltán elvtársat szintén munka közben ke­ressük fel. Ö és brigádja a szekérfékeket készíti. Bio­rel elvtársék átlagosan 150—180 százalékra teljesítik tervüket, noha rossz az anyagellátásuk, többször nincs oxigénjük. De mindent elkövetnek, hogy a vállalt 450 darab szekérféket elkészítsék. Ehhez nagy segítséget nyújt maga Körösi elvtárs, a ktsz elnöke is. ' A gazdasszonyok legnagyobb örömére a napokban ^ kezdik meg a tésztaszürű merőkanál gyártását; Szabó Tivadar vezető könyvelő elmondja, hogy az ün­nepi vásáron jöttek rá, mjlyen keresett cikk ez. Most van kísérletezés alatt a jobb, szebb és olcsóbb háztar­tási mérleg is. A vezetők úgy számolnak, hogy hamarosan meg­kezdik majd az új, tetszetősebb mérlegek sorozatgyár­tását; Ä miskolci vasipari ktsz dolgozói nem sajnálják a fáradságot, lelkiismeretesen végzik munkájukat, mert tudják, hogy munkájukkal hozzájárulnak az életszínvo­nal emeléséhez. Nék ány szó TTrbán főmérnök elvtárssal

Next

/
Thumbnails
Contents