Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-30 / 283. szám

ESZ AKM AGY ARORSZ A© Kedd, 1954. november Mt, Jelentés a tanácsválasztásról (Folytatás az 1. oldalról.) BODROGHALÄSZ — Halló... itt Bodroghalász.., kérem Zilai Ferenc választási elnö­köt — jelentkezett egy erőteljes fér­fihang a sárospataki járási ta­nács telefonjában. Aki felvette a hallgatót. — átadta Zilai elvtárs­nak. — Tessék... itt Zilai választási elnök.., hogy mi... kicsit hango­sabban. .. — Zilai elvtárs korát meghazudtoló fürgeséggel járta kö­rül az íróasztalt. — már amennyi­re a készülék zsinórja megenged­te. .. Hiszen ez nagyszerű ... gra­tulálok. .. Tudják, hogy maguk az elsők a járásban?... Igen, azonnal intézkedem... Hívom a gépkocsit, meg a rendőrőrmester elvtársat, akik majd behozzák az urnát... Na és hogyan sikerült, hiszen még csak fél tizenegy... Zilai elvtárs a szobában lévők­nek boldogan tolmácsolta a vonal másik végén lévő elvtárs jelentését. — Úgy, hogy a népnevelők, DISZ fiatalok már korán reggel munká­hoz kezdtek — hangzott a kérdés­re a válasz. — Volt olyan népneve­lő, aki öt-hat ház lakóját hozta el magával szavazni. 9 óra felé már a falu legnagyobb része leszavazott. A népnevelőket újra munkába ál­lítottuk. Felkeresték azokat, akik még nem szavaztak. Megmagya­rázták nekik, hogv falunk első akar tennj a szavazásban. Népnevelő munkánk eredménnyel járt. Majd ahhoz az egy-két beteghez mentünk el, akik nem tudtak személyesen el jönni szavazni. Szóval győztünk, mert mi is úgy akartuk." Igen. győztek » bodroghalásziak, győztek mert volt szivük, lelkese­désük. GVqRGVTAWTft A györgytarlói szavazat szedő bi­zottságot megelőzték a választópolgá­rok. Reggel háromnegyed hétkor Pit- lik Gyula, Sikora András, Élete Já­nos, Köles József és még sokan má­sok, ott álltak az új tanácsház előtt s várták, hogy szavazhassanak. Hogy­ne lettek volna türelmetlenek, ami- kör először választanak községi taná­csot. A volt béresek, cselédek maguk közül választották meg az új falu legtekintélyesebb, legbecsületesebb embereit. A külső tanyákról vontató hozta a vidáman nótázö választókat. Délelőtt II órára már be is fejeződött a sza­vazás. .Meglátogattuk az egyik györgvfar- lói tanácstagot. Fekete ünneplőruhában üldögélt családja körében Oláh .János hatvan eve« dolgozó paraszt. Tizenegy gye­rek apja. Valamennyit becsülettel fel­nevelte. A kisebbek, vagy hatan — ott játszogattak körülötte. Az egyik kislány egyszeresek megkérdezte: Édesapám, ügye maga mindig tanácstag volt... Az öreg csak nézett rá. azon gon­dolkodott. hogyan magyarázza meg az ötéves csöppségnek, hogy régen íVtég választójoga sem volt és a tizen, két hold föld se volt meg mindig. Úgy sem érti meg, hát csak ennyit mondott:-* Dehogy voltam kislányom s még ma sem lehetnék, ha.. . de mit is értei te ehhez, hiszen még kicsi vagy... E* az öreg Oláh János nagyot só­hajtva folytatta, de most már a fele­snének: — Emlékszel még anyjuk, de más­ként is volt régen ... Bizony van miről beszélnie ... Nem. hogy vezetőember nem lehetett, de még szavazati joga sem volt... Sza­vazati joga, egy cselédnek az ural idején... Mert Oláh János esetéi volt, hosszú éveken keresztül... Gon dőlt ugyan akkoriban is arra. hog: így lenne jobb. úgy lenne jobb,. Gondolt ám, nem is egyszer... Csak hogy az ilyen gondolatokat hamaro san kiverte a fejéből az élet, a szűk ség... Most aztán...t Hát igen maga sem akarta hinni, amikor meg hallotta, hogy vezetőembernek jelöl ték, tanácstagnak ... Pedig nem tett ő semmi különöset, csak szorgalma­san dolgozott. Most azokat a régi gon­dolatokat, régi terveket akarja meg­valósítani, amelyek egykor olyan sok­szor felöt lőttek benne... A jobb élét terveit... Es most megvan rá a le­hetősége ... FELSÖDOBSZA — Bácsikárn. álljon már meg egy pil­lanatra. Mondja, nem haragudna meg, ha a nevét megemlítenénk az újság­ban? A 75 esztendős Kiss Károly csodál­kozva néz az njságíróra. Szemeit ősz szehunyoritva így szól: — Miért? Beszéltem én már a rá- dióban is. Bizony, Kiss Károly bácsi híres ember. Öreg kora ellenére fürgén tipegett az iskolába, hogy az elsők között adja lo szavazatát, így illik, mivelhogy ő a Tanácsköztársaság Ide­jén ebben a községben a direktórium titkára volt. — Hej, de megszenvedtem én azért, — mondja. — Mikor megbukott a Ta­nácsköztársaság, vasravertek, majd­nem hogy összetörték minden porci- kámat, aztán Miskolcra vittek és bör­tönbe zártak. A gazemberek ... No, de elmúlt. Ma már csak azt sajná­lom, hogy öreg' vagyok és talán már nem sokáig élhetek ebben a rendszer­ben. amit, higyje el, szívből szeretek és tisztelek. Van egy kis földem, amelyet a felszabadulás után kaptam; igaz én már nem nagyon bírok vele, de vannak jó emberek, akik segíte­nek megmunkálásában. Botjára támaszkodik, s a síkos úton bizonytalanul elindul. Megáll, s visz- szafordul: — Idefigyeljen, elvtárs. Szóljon már maga is az elvtársaknak, hogy vigyék ki az urnát a feleségemhez. Tudja, ő is fölül van már a 70-en, fekvőbeteg s nem tudott eljönni. De szavazni akar! Aztán köszön és tovább ballag. ABAUJSZÄNT0 Abaujszántó egyik szavazóhelyisé­gébe még kora délelőtt belépett Or­gona Gusztáv elvtárs és felesége. Szavazni jöttek. Papp János elvtárs választási elnök, ugyanúgy, mint a többi szavazót, az asztal felé tessé­kelte őket. — Nem úgy van az — mondta Or­gona elvtárs —, hogy csak szavaz­zunk. Én olyan szavazócédulát ké­rek, amellyel Gara Sándor elvtársat, a jelenlegi vb. titkárt lehet megvá­lasztani. Mert azt az embert becsü­löm. szeretem. Ez nemcsak az én vé­leményem, a jelölögyülésen is csak jót mondtak róla a falubeliek. Papp elvtárs választási elnök meg­nyugtatta Orgona Gusztáv elvtársat, hogy nemcsak 6, de valamennyien becsülik Gara elvtársat, azért is je­lölték tanácstagnak. Átadta Orgona elvtársnak a szavazólapokat, amely- lyel Gara Sándor elvtársat, s a hozzá hasonló becsületes, a falu, a megye érdekeiért mindenkor kiálló tanács­tag jelölteket lehetett választani, Orgona elvtárs büszke örömmel vette át a szavazólapokat, s bedobta őket az urnába, A mártabányaiak szép felajánlása Mi, a diós gyűri Mártabánya dolgozói Miskolc felszabadulásának 10-ik év­fordulója tiszteletére vállaljuk, hogy eddig elért 1.1 tonna műszak össztel­jesítményünket továbbra is tartjuk. Az önköltség csökkentésére a Szllcói- féle préselötdresa alkalmazásával és az ürfajtásos robbantás elterjesztésé­vel a robbanóanyagfogyasztást az ed­digi 6 kg-ról 4 lcg-ra csökkentjük. A bányafát a befejezett fejtésekből ki- labotfuk és újra felhasználjuk. Vál­laljuk, hogy az igazolatlan hiányzá­sokat csökkentjük. A szakmunkás ■utánpótlás biztosítására felelevenít. jük a „nevelj új bányászt“-mozgal- mat. Miskolc felszabadulásának méltó megünneplésére Kerekes István bri­gádvezető vállalta, hogy az előirány­zott 40.5 folyóméter helyeit 50J5 mé­tert hajt lei. Olag László brigádvezető ígéretet tett, hogy négy új bányászt nevel. Bartus Barna művezető pedig megfogadta, hogy az északi 2000 mé­teres végnélküli kötelet és vitlát ki­cseréli. VIKC/E LAJOS üb. elnök Az auyagtakarékosságért A Lénia Kohászati Müvek Keleti Erőműjének dolgozói, hogy a téli hó­napok alatt a megnövekedett energia­fogyasztást fedezhessék, alaposan fel­készültek a télre. A gépekhez elő­készítették a pótalkatrészeket, hogy a hibákat azonnal meg tudják szüntetni. A. téli előkészítésben élenjárt Meskáí Sándor lakatos, aki a főszabályozó be. rendezését önállóan szerelte össze. Ki­váló munkát végzett Rfuknva Antal lakatos, ki nyolc óra helyett öl óra a att végezte el a malomkerék cseré- tó#*** ■ A fagyás ellen kokszkályhákat áili- íottak fel, többek között a vízzár alatt is, hogy az be ne fagyjon. Elhatározták a dolgozók, hogy meg­szüntetik a villanyáram pazarlást is. A villanyégőket ellenőrzik, s ahol csak lehet, a 100-ae körtéket 40-ea vagy 60-asra cserélik ki. Betonútépítő Vállalat kőműves szakmunkásokat keres. Jelent* kezni lehet a vállalat főépítés- vezetőségénél Rudabányán. flz európai béke és biztnság kérdésével foglaikozé értekezlet ülése Moszkva (TASZSZ) Az európai béke és biztonság kér­désével foglalkozó értekezlet első ülését V. M. Molotov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője nyitotta meg. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a meghívott államok nem vala­mennyien tartották lehetségesnek a részvételt az európai kollektív biz­tonsági rendszer létrehozása kérdé­sének megvitatásában, amely kérdés Európa valamennyi népét foglalkoz­tatja. V. M. Molotov kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben a béke- szerető országok nem érhetik be azokkal az intézkedésekkel, amelye­ket eddig foganatosítottak a béke és biztonságuk biztosítására és hogy erre való tekintettel — a szovjet kül­döttség nézete szerint — az európai béke és biztonság kérdésével foglal­kozó értekezletnek össze kell ülnie azoknak az államoknak részvételé­vel, amelyek az említett meghívást elfogadták. J. Cyrankiewicz, a Lengyel Nép- köztársaság küldöttségének vezetője és V. Siroky, a Csehszlovák Köztár­saság küldöttségének vezetője táir.o* gáttá azt a javaslatot, hogy az ér-» tekezJetet tartsák meg azoknak aa államoknak részvételével, amelyek-» nek küldöttsége megérkezett. Ezzel a javaslattal egyetértettek a Német Demokratikus Köztársaság, Magyar-» ország. Bulgária, Albánia, Románia és a Kínai Népköztársaság küldött-» ségének képviselői is. Az értekezleten ezután nagy bek szédet mondott V. M. Molotov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője. (Molotov elvtárs beszédét lapunk holnapi számában közöljük.) Az európai béke és biztonság szavatolásáért A „Pravdau vezércikke Moszkva (TASZSZ) A „Pravda" hétfőn „Az európai béke és biztonság szavatolásáért“ címmel közölt vezércikket. Ma kezdődik Moszkvában az euró­pai országoknak az európai béke és biztonság szavatolására irányuló értekezlete — írja többek között a cikk. — Ezt a tanácskozást a nemzet­közi kapcsolatoknak az utóbbi időben történt fejleményei tették szükségessé Ezen az egész időszakon vörös fonal­ként. húzódik végig az a lankadatlan hare, emit a Szovjetunió az enröpai kollektiv biztonság megteremtéséért vív. A nyugati hatalmak makacsul el­utasítottak minden olyan lépést, amelynek útja az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére vonatkozó összeurópai értekezlet elő­készítése volt. A párisi egyezmények aláírása után a nyugati politikusok — (le elsősorban az amerikai állam­férfiak — a nyugatén rópai parlament ben megkezdték a szóbacforgó egyez­mények ratifikálásának sürgetését és kiharcolták, hogy több országban a legközelebbi időre tűzzék ki a párisi egyezmények ratifikálásának kérdésé­vel kapcsolatos parlamenti vitát. Mindez fokozta a széles társadalmi körök nyugtalanságát, amelyek helye­sen tudatára ébredtek annak, hogy a londoni és a párisi egyezmények rati­fikálása véglegesen szabad kezet adna a német revansisztáknak. Nyugat Németország fegyveres srői számára lehetővé válnék, hogy atomfegyverrel rendelkezzenek. A bonni militaristák hamarosan növelhetnék katonai ala­kulataik számát. Teljesen nyilvánvalóvá vált. hogy nem lehet tovább halogatni az európai biztonság kérdésével foglalkozó érte­kezlet összehívását. A szovjet kor­mány november 18-i jegyzékében no­vember 29-re javasolta az értekezlet megtartását. A * javaslattal teljesen egyetért a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormá­nya is, amelyekkel a Szovjetunió kor mánya megfelelő tanácskozásokat folytatott. Lengyelországon és Cseh­szlovákián kívül Albánia, Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia is beleegye­zett, hogy résztvesz az értekezleten. A Kínai Népköztársaság hajlandó megfigyelőt küldeni az értekezletre. Ami a .nyugati kormányokat illeti, egy részük különböző ürügyekkel utasította vissza részvételét, más vé­szük pedig — köztük az Egyesült Ál­lamok, Anglia, Franciaország és az atlanti tömbben résztvevő más orszá­gok — mindezideig nem válaszolt a november 18-i szovjet jegyzékre. Ugyanakkor az említett országok ve­zetői olyan kijelentéseket, tettek, hogy az értekezlet. időpontja állítólag „túlságosan közeli" és hogy állítólag még mindig nem készültek fel (már több mint féléve!) azoknak a rend -kívül fontos kérdéseknek a megfár- gyalásárn. amelyekkel az értekezlet­nek foglalkoznia kell. Ezzel egyidejű leg az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország vezetői 8zt állították, hogy az európai értekezletet emvpän a párisi egyezmények ratifikálása után kell megtartani, jóllehet, min­denki számára világos, hogy ezeknek az egyezményeknek a ratifikálása az agresszív -,nyn gat európai unió" meg­teremtését. jelenti, amelynek ütőereje az újiáf erem tett német Wehrmacht lesz. Ilyen körülmények között az összeurópai biztonság megteremtésé­vel kapcsolatos kérdések megvitatása már tárgytalanná válnék. Ilyen formában a nyugati uralkodó körök esetlen kifogásai és mollőbeszé leséi csak arról a törekvésükről tanús, kodnak, hogy ebben a döntő pillanat­ban elkerüljék az európai béke és biztonság kérdéseinek megtárgyalását és hogy szabad kezet biztosítsanak maguknak az egyes európai államok­ból álló katonai szövetség megterem­tésére szőtt tervük megvalósítására, amelyben résztvesznek a felfegyver, zett nyugatnémet revansiszták. — ami fokozza az új háború veszélyét. Ilyen körülmények közölt igen ter- mészefes, hogy az európai békeszerető népek kénytelenek lesznek újabb irt- tézkedéseket tenni biztonságuk szava, tolása érdekében. Az európai államok értekezlete ma kezdi meg munkáját. Nem fér hozzá kétség, hogy ez az értekezlet — amelynek a most előállt helyzetnek i is úlgrÍ*i*ÍPM> halaeathatatja* mtiSzk*- Isi déseket kell hoznia az európai béke és biztonság szavatolása érdekében — fontos szakaszt jelent e történelmi feladat megoldásának útján. A szovjet közvélemény lelkesen üd­vözli az értekezletnek Moszkvába, na- zánk fővárosába érkezett, résztvevőit. Nincs olyan feladat, amely közelebb állana a szovjet emberek eszéhez éa szívéhez, mint a béke, a népek közötti barátság és biztonság szavatolásának feladat». Ezért a szovjet emberek tel­jes szívből kívánnak sikereket aa európai országoknak az európai béke és biztonság szavatolásával foglalkozó értekezletéhez. (MTI) Adenauer pártja súlyos szavazaMesépet szenvedett a hesseni és a Mrnrszáni iartománvaviílési választásodon Berlin (MTI) A nyugatnémetországi Hessenben és Bajorországban vasárnap tarto­mánygyűlési választásokat tartottak. A hétfő délelőttig kiadott jelenté­sek világosan mutatják, hogy a nyu­gatnémet választók további nagy tömegei fordultak el Adenauer pártjától és ujrafelfegyverzési politi­kájától. Hessenben Adenauer keresztény demokrata unióla 603.000 szavazatot kapott, míg az 1953. szeptember 6-án megejtett parlamenti választásokon 879.OÓ0 szavazat esett erre a pártra. A német szociáldemokrata párt. amely a választási hadjárat során a párisi szerződéseik elutasításáért, va­lamint (négyhatalmi és összeurópai értekezlet megvalósításáért szállt síkra, az 1953. évi választások ered­ményéhez képest jelentős szavazat- szaporulatot ért el és a szavazató! 42.6 százalékával a legerősebb párt-* ként került ki a választásokból. A Német Kommunista Párt, amely a terror és a jogtiprás nehéz viszou nyai között vett részt a választási küzdelemben, a legutóbbi választás sokhoz viszonyítva 20.000 új szava-í zatot szerzett. A bajorországi választási bizottsága hétfő délelőttig 195 választási körzeti nem végleges eredményét tette közé, Az összes választókörzetek száma 202’ volt. A nem végleges eredmény szeri níi Adenauer pártiának bajorországi ta-i gozata, a keresztény szociális unió, amely az 1953. évi parlamenti válasz-) tásokon a szavazatok 47.9 százalékás szerezte meg. ezúttal csak 38.3 szá-* zalékot kapott. A Szociáldemokratái Párt, a Német Kommunista Párt éa több más párt is komoly szavazat-- szaporulatot ért el. —■■ «*. «fc »>i — ■ Rákosi Mátyás elvtárs hazaérkezett szabadságáról ■t Hétfőn reggel visszaérkezett sza­badságáról Rákosi Mátyás elvtárs, „ Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Fogadta­tására a Nyugati-pályaudvaron meg­jelentek: Nagy Imre, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Apró Antal, Ács La­jos, Szalai Béla elvtársak, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József elvtársak, az MDP Politikai Bizottságának pót- i tagjai, Vég Béla és Matolcsi János elvtársak, a Központi Vezetőség tit­kárai, Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Rónai Sándor elv-, társ, az Országgyűlés elnöke, Kovács István elvtárs, az MDP budapesti pártbizottságának első titkára, Beb-' rits Lajos elvtárs, közlekedés- és postaügyi miniszter. (MTI) Fogadás a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság moszkvai nagykövetségén Moszkva (TASZSZ).­D. Vidics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli és meg­hatalmazott moszkvai nagykövete november 28-án fogadást rendezett a jugoszláv nemzeti ünnep — a köz­társaság napja r— alkalmából. A fogadáson résztvettek: a Szov­jetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak a vezetői, M. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, G. M. Malenkov, V. M. Molotov, M. Z. Sza- burov, A. P. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Taná­csának elnöke, V. T. Lácisz, a Szovjet- únió Legfelső Tanácsa nemzetiségi ta_ nácsának elnöke,N. M. Pegov, a Szov- jetúnió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek titkára, G. F. Alekszandrov, a Szovjetúnió kulturális ügyeinek mi-, nisztere, G. K. Zsukov, a Szovjet­únió marsallj a, D. T. Sepilov, a Pravda főszerkesztője, V. A. Zorin, a Szovjetúnió külügyminiszterhc- lyettese, V. M. Zimjanyin és L. I. Iljicsov, a Szovjetúnió külügymi­nisztériuma kollégiumának tagja, A< I. Gyeniszov, a VOKSZ elnöke, I. Sz, Kolesznyikov vezérőrnagy, Moszkva városparancsnoka, a Szovjetúnió külügyminisztériumának felelős mun. katársai, valamint a kulturális élet képviselői.­A fogadáson számos Moszkvába akkreditált diplomata, valamint a szovjet és külföldi sajtó tudósítói is megjelentek. A fogadás szívélyes légkörben zajú lőtt le. (MTI) KISIPARI SZÖVETKEZETI HÍRADÓ # Helyes Nem belyes hogy a Sátoraljaújhelyi Vasipari ksz és a Szikszói Asztalos ksz a vas- és fémgyűjtéssel kapcsolatban a KISZÖV-nek jelentéseiket egyál­talán nem küldték be, annak eile-» nére, hogy felszólították mulasztásuk' tjótlására^ _________ Felszabadulásunk 10, évfordulója tiszteletére A Cementipari Gépjavító Vállalat dolgozói röpgyülésen Beszéltek meg a DIMÄVAG Gépgyár versenyfelhívását. Elhatározták, hogy ők is csatlakoznak ehhez. Miidós Lajos brigádja Miskolc felszabadulásának 10-ik évfordulójára vállalta, hogy a 28/2. Segédipari Vállalat, valamint a Mályi Téglagyár munkáit december 3-ára befejezik. Cseh József 8 fős brigádja vállalta, hogy a Lenin Kohászati Művek részére készffő szénőrlő -kerekeket, 1955. február 16. helyett már 1954. december l-ra elkészíti. Idős Széliért István és Varga elvtárs a bányaréselő gépet december 3. helyett november 27-re befejezik. hogy a Miskolci Villamosipari ksz a vasgyüjtőhónap keretében 290 kg. vashulladékot és 200 kg. réz­hulladékot adott át a MÉH-vállalat­nak. A Harsányi Ruházati ksz dolgozói is dicséretet érdemelnek, 571 kg. va­sai- gysijtötíék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents