Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-27 / 281. szám

Éljen a hazánk és népünk gazdasági és kulturális felemelkedéséért dolgozó értelmiség!

ffléjqi iMímrűL..

R

égen, nagyon régen láttam. Most magas, barna- arcú és már őszhajú ember. A szeme is barna, szelíd és kedvesfényü, pedig maga az ember határozott, biztos fellépésű. Sötétkék egyenruhája tiszta, a nadrágja élesen vasalt s a nyakkendője is arról tanúskodik, hogy mostanában sűrűn viseli.

Alighogy kifutott a budapesti gyors a miskolci állomásról, felállt és az étkező kocsiba ment. Nem szól! hozzám, nem ismert meg, de lehet-e csodálkozni ezen majd 20 év után? Semmiesetre sem. Különösen ha valaki olyan körülmények között találkozik egymással, mint mi. Valahol Ormosbánya és Szuhakálló között esett meg a találkozás.

Ősz volt. Eső és sár, az utón pocsolyák, s döcögő, trágyát hordó parasztszekerek, az árokban nedves avar. A szürke, testes fellegek alatt varjak károgtak. Fekete foltokban repdestek egyik fáról a másikra, közben állandóan hajtogatva -. : ; kár ; : : kár . -. :

Az utón dolgoztam akkor. Ahol nagyobb gödör van, apró követ lapátol az ember, elegyengeti és megy újabb gödröt keresni. Hatan is dolgoztunk ott. Naponta egy pengő hatvanért. A tanító is annyit kapott, meg a technikus is. Keveset beszéltünk. Még csak a «jónapot» se igen kívánkozott ki a szánkon, meg az -•’d.ion isten*.

jí' s akkor jött ő. Jött rongyosan, botorkálva, egyik lábán bakancs, másikon csak rongy. Arca borostás, szeme bedagadva. Hátán tarisznya, lapos és semmit sem sejtető, még csak egy darabka kenyeret sein. Jött az út közepén és nem nézett se jobbra, se balra. A földre se nézett, csak előre egyenesen.

Mindannyian őt néztük. A tanító állította meg:

— Hová — honnan földi? — kérdezte.

Az ember megállt. Szelíd barnafényü szemével végigmért mindnyájunkat. Hanem a hangja erős volt, amikor válaszolt:

— Egy évet hagytam magam mögött. Egy évi fegy- hézat.

— Miért?

— Egy mondatért. A kenyérért.

— És most hová? — kérdezte újra a tanító.

— Hová? Telekesre. Talán kapok munkát!

S mutatta a munkakönyvét. A tanító megnézte. Sokáig nézte. És nem szólt semmit. Csak amikor már

messze járt, nagyokat pöfékelve a tőlünk kapott cigarettától, akkor sóhajtott egyet és azt mondta:

— örökké fog járni munka után. És még sem fog kapni. Az úrak ellen fordult.

II át így volt. Majd húsz év hónapjairól, heteiről

11 napjairól igen nehéz lehámozni a fátyolt, de a szeméről mégis ráismertem. És utána mentem az étkezőkocsiba.

Az ablaknál ült. Volt még egy hely mellette, elfoglaltam. Rohant, csattogott a vonat. Kint az őszi táj di- dergett. Frissen szántott földek, szürke, gazos tallók, csomóba rakott kukoricaszárak, szőlőültetések, tövüknél magasra púpozott fekete föld és ólomszín felhőtakaró. Éppúgy mint akkor . : . Most így kezdtem:

— Megengedi, ez és ez vagyok, innen és innen. Ne haragudjon, de nagyor/ ismerős az elvtárs. Nem a Szu- ha völgyéből való?

Kedvesen elmosolyodott. Nem, nem tévedtem:

— Juhász Sándor vagyok. Igen, odavaló vagyok’ arra a vidékre. Egy kis község. Félig bányatelep.

— Ott is dolgozik valamerre? — faggattam tovább.

M egrázta a fejét. Vajat kent a zsemlére, néhány korty teát ivott s azután válaszolt:

— Csak dolgoztam. Két éve a nehézipari minisztériumban vagyok előadó. Most már szénbányászati igazgatóságnak hívják a mi munkakörünket.

— Szereti a munkáját?

— Lehet a munkát nem szeretni? Mindig szerettem dolgozni. És valamikor, elég régen, csak szeretteim volna. Ha akadt volna, ha kapok. Dehát . . .

Nem fejezte be. Kezével legyintett és kinézett az ablakon. Odakint didergett az őszi táj, mint akkor.; ^ Vájjon szóljak neki? — gondolkodtam. Nem. Eszében van, nem felejt. Pedig milyen kellemes ez az étkező kocsi. Bőrpárnás székek, meleg, halk zsongás, pontos kiszolgálás, jól öltözött emberek, ismerősök. A sarokban egy mérnök ült, jobbra tőle egy kazincbarcikai tanító, mellette sovány, aszkéta arcú pap, szemben velem pedig az előadó. Nézett, nézett rám, s kis mosollyal az arcán, bocsánatkérően érdeklődött már ő is:

— Ismerős nekem is az elvtárs. Nem találkoztunk mi már valahol?

És intett a pincérnek, hogy fizetni akar. (holdi)

A gyors áruellátásért...

A megyei szállítmányozási vállalat dolgozói a tanácsválasztás tiszteletére vállalták, hogy minden tura-jára- tot pontosan indítanak. Ezzel kívánják elősegíteni a földművesszövetkezetek téli felkészülését, a falu zavartalan áruellátását. Jó példával jár

Répáshuta lakossága, a Hazafias Népfront-bizottság elnöksége köszönetét mond a megyei tanácsnak, amiért megértő támogatásával lehetővé teszi, hogy községünkben bevezették a villanyvilágítást.

ígérjük hegy ft vP'any séhez a lehető legtöbb társadalmi munkával járulunk hozzá, hogy ezzel is csökkentsük a szerelés költségeit. Gyermekeink pedig úgy hálálják meg a gondoskodást, hogy még jobb tanulmányi eredményeket mutatnak fel. Községünk már eddig is sokat kapott pártunktól és kormányunktól. Az újabb beruháelől Zentai Pál és Méra István kocsikísérő, Papp László és Smid Lajos raktári munkások szintén kiváló munkájukkal segítik elő az áru gyors kiszállítását.

A gépkocsivezetők között Porcsin Imre és Veress László tűnik ki szorgalmas munkájával.

zást az állam iránti kötelezettségek jó teljesítésével köszönjük meg.

Nemrégiben társadalmi munkával egy szép kultúrtermet építettünk. A tél elmúltával ugyancsak társadalmi munkával azonnal hozzálátunk a felső forrástól egy vízvezeték megépítéséhez.

HORVÁTH JÁNOS vb. elnök.

MOLNÁR GÄSPÄR párttitkár.

SZIVÖS MIKLÓS népfront biz. elnöke.

Mozart-est

A zenekedvelő hallgatóság öröm- mel fogadja az igényes kamaraművek előadását. Mozart alkotásaiból a he- gedürc-zongorára írt szonáták kevésbé iMmertek, dicséretes vállalkozás volt tehát a pedagógus szakszervezet kul- túrotthona által rendezett Mozart- est, amelyen V. Zalán Irén (hegedű), G. Krompaszky Gabriella (zongora), Lökös Béla (cselló) és ifj. Szűcs Ló ránd (zongora) működött közre.

Az est alapos, gondos felkészülésről, a művek beható elemzéséről tanúskodott. Zalán Irén művészetét a lényeg megragadása, nyugodt, pontos vonókezelés. zengő, telt hangok, ízlés és mértéktartás jellemzi. Krompaszky Gabriella játéka lendületes, egészséges, erőteljes hangzásokkal tűnik ki. Igen élveztük a bemutatott Mozart triót, amelynél Lökös Béla működött közre. Nagy reményekre jogosító tehetség ifj. Szűcs Lóránd, aki fiatal kora ellenére igen nehéz művészi fel. adatokat kapott. Szerintünk ez bizonyos veszélyeket is rejt magában: felületességre, felszínes rutinra csábít: ennek bizonyos jelei máris mutatkoznak. •»

A műsor számait id. Szűcs Lóránd ismertette.

Répáshutaiak köszöneté a megyei tanácsnál«

A VECSEIMegérkezünk, már várják irodájában.

Világos barnahajú, középkorú, középtermetű férfi halad a keskeny járda szélén sietős léptekkel. Az ismerősöket kedvesen köszönti. Lépteit egyre gyorsítja, majd befordul a Gőzön Lujos-utcába. Egy szép, nagy épület kapuján megy be. Azután érdeklődik, hogy a legényszálló lakói megkapták-e a négy kocsi szenet, meg hogy rendben vannak-e a kályhákt A választ kis füzetébe bejegyezve távozik.

Csakhamar látom, amint a sarkon lévő népboltba megy be. Utána sietek. Belépek az üzlethelyiségbe, s már csak a szófoszlányokból tudom meg, hogy felvágottat akart vásá. rolni, de nem kapott. Láthatóan bosszús, majd eltávozik. A Miskolc felé tartó villamosra ül. A perron- ról figyelem. Újságot olvas, — az „Eszűkmagyarországu-ot.

A villamos megáll, ő leszáll és fürge léptekkel halad a Béke-szállás felé.

Gyönyörű pirostetejű házak sorakoznak egymás mellett. Az épületben barátságos meleg, a rádió halk hangja fogad. Megáitok a faliújság előtt, melyről jóleső érzéssel olvasom a köszönő sorokat, melyek meg. változott életről, boldog otthonról, az emberi jogokról, a tanácsválasztásról szólnak.

De nincs időm töprengeni, mert ..ismerősöm“ megjelenik egy szemüveges férfi társaságában.

— Meg vannak elégedve az étel minőségével és mennyiségével?

— Igen.

— Elég tüzelőjük van?

— Éppen ma kaptuk meg a hat kocsi szenet. De ruhásszekrényre volna szükségünk.

— Hány darab kellene?

— Három-négy darab elég leni

— Még a mai napon intézkedem, s a szekrényeket kiszállíttatom.

A Les:»« a* és befejeződik. ,,Ismerősöm“ köszön és távozik. A

Béke-szállástól néhány méterre, a Sztálin út sarkán betér egy italboltba. A pénztárnál elébe lépek.

— Megbocsájl egy pillanatra? Szeretném, ha megismerkedhetnénk.

— Kissé meghökkenve néz rám.

— Tessék .., Vécsei János vagyok.

En is megmondom a nevem. Blokkot váltok, melyre kétszer két deci forraltbort kapok. Vécsei elvtársat is megkínálom.

— Igazán nem. vagyok nagy borivó

— mondja —, de most nagyon jólesik a meleg ebben a hidegben. Visszakapott-e 5 fillért? — Mert akármelyik italboltban voltam, a pénztárosnő filléreket sosem adott vissza. Nem tudom, mikor fognak végre intézkedni az 5 filléresek ügyé. ben!

Elfogyasztjuk az italt s útnak indulunk. Kíváncsian néz rám s kissé bizonytalan hadgon megszólal:

— Az elvtárs merre...?

— Önnel... Feltéve, hogy megengedi. Szeretném megismerni egy miskolci dolgozó napi munkáját, s problémáit. Kicsit meghökken, de beleegyezően int.

Villamosra szállunk, a Vasgyár felé megyünk. Újra előkerül az újság.

Olvasni kezd, de csakhamar megint beszélgetésbe eredünk, s meg'udom, hogy a Lenin Kohászati Művek mun- kásellátúsi osztályának beosztottja. 1700—1800 vidéki dolgozóról kell gondoskodnia. Becsülettel, nagy szorgalommal végzi munkáját amit igazol a Béke-szállás, de n többi szállások példás rendje és tisztasága is. A vidéki dolgozók valóban második otthonuknak érzik szállásukat.

— Vécsei elvtárs. szappan, szóda, Vim kellene... — Egy perc, s az utalványt már ki is állíija.

Cseng a telefon. Felveszi.

— Tessék, itt munkásellátási osztály, V écsei.

— ... Miről van szóf Tizennégy

vidéki dolgozó elhelyezéséről? ...

Igen... Rendben van... Tessék csak hozzá küldeni. Viszonthallásra.

Megkérdezem lakáscímét, s engedélyét kérem, hogy felkeressem otthonát is. Búcsúzom és távozom.

Utam Vécsei János lakása felé vezet. Megérkezem Belépek a tiszta, rendezett udvarba. Disznó röfög az ólban, a kertben baromfiak. Egész kis gazdaság.

Csinos. ízökw fiatalasszony jelenik meg a lakás ajtajában, hamut hoz ki.

— Tessék, kit keres?

— Vécééi Jánosékat.

— En vagyok a felesége; férjem munkában van, de velem is beszélhet, ha akar.

Bcr.ugyünk a konyhába, ahol jó gulyásszag üti meg az orromat. Az otthon kellemes hangulata árad a szép, rózsaszínű bútorokkal berendezett konyhában. A gyermekkocsiban a kio Vécsei alszik és álmában is édesen mosolyog.

— Fiú?

— Igen.

— Mennyi idős?

— Nyolc hónapos. De hőbb gond van vele. mint az apjával Tudja, a férjem népnevelő, szakszervezeti funkcionárius és sportvezető No, meg n munkája is sok idl'd elves: töte Kevés idői tölthet családjával.

Oktatási segédanyag

_________★

„Népgazdaságunk fejlődése, jelenlegi helyzete és feladatai4

«•■mai anti-an mottlf ltaláC9hfl7

A politikai iskola I., II. évfolyam propagandistáinak, prop. szem. vezetőinek segftése céljából közöljük az első 4 hét vita-vázlatát.

II. Főkórdés:

Az új szakasz jellegzetességei:

a) Miért beszélünk új szakaszról 1953 június óta és mi az új a párt politikájában a régihez képest?

1. A Központi Vezetőség júniusban hozott határozata és ezt követő további határozatok megvalósítása lone- tővó teszik elsősorban a hibák kijavítását és elhárítják az akadályodat fejlődésünk útjából.

b) A párt egész politikájának és gazdaságpolitikájának is központi kérdése a munkásosztály államhatal mának és e hatalom alapjának, a munkás-paraszt szövetségnek megszilárdítása, a párt és a tömegek kö zötti kapcsolat erősítése, a népjólét állandó emelése, a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztése és a fogyasz tási javak termelésének fokozása.

Politikai jellegzetességei?

1. Központi kérdése (a fenti b) pont alapján) — megvalósításában szélesebb alapra támaszkodik, a Hazafias Népfrontra.

2. Szervesen kapcsolja egész dolgozó népünk politikai és gazdasági érdekét.

S. A párt szervezet}, ideológiai egységének megszilárdítása, egységes marxista—leninista párt vezetése.

4. A gazdasági politikát alárendeli a párt egész politikájának.

Gazdasági jellegzetességei:

1. A gazdasági jellegzetességeket Rákosi elvtárs referátumában elmondottak alapján vitassák meg, levonva abból a párt és gazdasági vezetés előtt álló legfontosabb feladatokat.

Összegezne: Az új szakasz gazdasági és politikai jellegzetességei megvitatásának célja, hogy megértessük dolgozóinkkal: az új szakasz politikája megvalósításához a dolgozók tő megének aktív résztvétole szükséges, nem elég csupán a párt és kormány intézkedései.

III. Főkérdés:

Miért kulcskérdés a mezőgazdaság fejlesztése?

1. Az életszínvonal további fokozott emelése csak ezen keresztül valósítható meg. (Több élelemhez, több ’pari nyersanyaghoz jutunk.)

2. Szorosan összefügg n munkásparaszt szövetség megszilárdításával, ép ezért az egész dolgozó nép, a nemzet ügye.

Hogyan magyarázzuk ezt a politikát?

1. A munkásosztály felé: politikai vonatkozásban, az államhatalom a munkásosztály hatalma létének kérdése, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának egyedüli útja. A munkásosztálynak életbevágó érdeke a szocializmus épitése, ehhez szüksége van a dolgozó parasztság tömegeire. De anyagi érdeke is a munkás- osztálynak a mezőgazdaság fellendítése. (Töhb élelem, stb.)

a) A tapasztalható szabadniao ellenes hangulatot le kell szere' i azzal,

hogy megmutatjuk a szabadpiac pozitív szerepét: ösztönöz a mezőgazdaság fejlesztésére, pótolhatatlan forrása a szükséglet kielégítésének 6tb.

b) Az elmondottakból következik a munkásosztály feladata a mezőgazda ság fellendítése érdekében; több, olcsóbb és jóminőségű ipari cikkel el látni a falut, közvetlen termelési tevékenységében is segíteni a parasztságot.

2. A dolgozó parasztság felé: neki is érdeke a szövetség erősítése. A munkásosztály segítségével kapott főidet, annak vezetésével védte meg s annak segítségéve! tudja fellendíteni gazdaságát is. Ügyszintcn érdekelt anyagilag is do’gozó parasztságunk, mert ha többet termel, többet vihet piacra és több ipari nyersanyagot vehít.

a) Dolgozó parasztságunk éljen ezekkel a lehetőségekkel, de ugyanakkor teljesítse pontosan állam iránti kötelezettségét. (Ezzel veszi ki legjobban részét a szocializmus építésé bői.)

Milyen főbb feladatokat kell a mező gazdaság fellendítése érdekében megoldani?

1. A párt politikáját továbbra is a lenini hármas jelszó alapján kell vinnünk falun.

2. Alapvető: a Központi Vezetőség 1953 decemberi határozatának meg valósi fása:

a) a falusi pártpolitikai munka megjavítása;

b) széleskörű termelési és árufor gahni kapcsolatok kiépítése ipar és mezőgazdaság között;

e) kenyérgabona termelés feiles*

tése;

d) szilárd takarmányalap, állat tenyésztés.

A vázlat alapján való felkészülés hez javasoljuk a propagandista elv társaknak, hogy a helyi népfrontbizottság akcióprogramját, valamint a helyi mezőgazdaság fejlesztéséről szóló tervet használják fel annak érdekében. hogy az anyag megvitatásán keresztül a közvetlen feladatokra tud. ják mozgósítani hallgatóikat.

MB. AGIT. PROP. OSZTÁLY

A MAGYAR RADIO MISKOLCI STÚDIÓMNAK MAI MŰSORA BÖL

1. Híreik.

2. Tamá*sválasztástól-tanácsválasz- tésig.

3. 24 órával a nagy nap előtt.

4. Mire szavazunk (zenés irodalmi összeállítás).

5. Részletes beszámoló az NB I szombati fordulójáról.

6. Szórakoztató zene.

fh

A miskolci stúdió közli, hogy vasárnap, november 28-án négyszer jelentkezik műsorával, a 224 méteres hullámhosszon. Reggel 9 órakor, délben 12 órakor, délután S órakor és este 6 órakor.

A gyermek nagyon jól viselkedik, nem sir.

A közellátási problémákra terelődik a szó. Ebben a tekintetben sok bosszúság akad, Legutóbb Üjgyörben hosszú időn keresztül nem lehetett kapni babaszappant, Noseda hintőport, csak fent a Vasgyárban.

A tanácsválasztás iS szóba kerül.

— Hát erre nagy szükség van. Tudja, a bürokrácia néha elkeseríti az ember életét. Itt van például a tejkérdés. Van úgy sokszor, hogy csak délben hoznak tejet. Egyesek azt hiszik, hogy papírral minden megoldható. Sok méu az ilyen apró bosszúság.

Miközben beszél. krumplihámo- záshoz fog.

— Segíthetek?

— Igen. Tessék ha kedve van . .

S a beszélgetés *ovább folyik. De

hamarosan abbahagyatja velem a krumplilmmozás', mert látja, hogy elfaragom az egészei.

— Ha elgondolkozom szépnek, de-' rűsnek találom az életemet. Legutóbb például lfiOO forintos rádiói vettünk. Mindenem megvan ami szükséges. Csak az bosszant, hogy ilyen szappan-, hintőpor-ügyek zavarják az életet.

Ahogy beszél, csinos arca kitüze- sedik.

Közben befejezzük a krumplihdmo. zást. az udvarra megyünk Fát vágunk. de azzal is hamar végzünk. Az idő gyorsan halad Az óra mnta tója már négy felé iár fte*onpnn a férj. s mint ióismerősöh kfiszöntiük ranmásf Tányérok kerülnél- a- asztalra. — ott maros z'nlnak '‘bérbe.

4 gulyásleves után jóét vággyal fogyasztjuk el a lekváros buktát.

Ebéd alatt sok sző esik a munkáról, a családi életről. Vécsei ebed után veszi kabátját, öltözködik.

— Hová készülsz megint? — szól rá az asszony.

— Népnevelő munkára.

— Neked sosincs nyugtod. Mikor törődsz már többet a családoddal?

A férj rámnéz, láthatóan zavarban van. Kabátját kezében fogva feleségére tekint, aki csak folytatja:

— Azt hiszed, itthon nincs szükség a te népnevelő munkádra? Ügy gondolod, hogy a feleséged és gyermeked már tudósok?

A férj elneveti magát.

— Jó. jó, igazad van. Hát akkor ma nem megyek sehová — Leteszi kabátját.

— Látja, így van ez mindig. Néf> nevelő munka■ sport, s csak aztán k család. Csak azt nem tudom, minek választják el egyiket a másiktól.

Amíg beszélgetünk, a férj fát és szenet készít be Lassan eltelik a délután beesteledik. Vacsorára kerül a sor. A tányérokon a tejfeles rakott krumpli, n háziasszony pompás főztiét dicséri Vacsora közben az asszony megjegyzi:

— Ügy-e azért jól élünk? Ha van is itt-otí baj. él-etünk sokkal kiegyensúlyozottabb. vidámabb, boldo- aahh. min* barmikor azelőtt.

Meleg pillantása alvó gyermekén nyugszik Aztán elmosolyodik s azt mondja:

— Tudja mi most a legnagyobb gondunk? Hogy én és a férjem milyen ruhában menjünk szavazni. A szomszédok mindenre figyelmesek és a kommunistáknak példái kell mutatni

RMí Ö »Ón« a kedves Vécseicsaládtól, megegyezvén abban hogy ezt a vitát majd eldöntik november 28-án. Viszontlátásra a szavazó- urnánál ... (d. ujj.)