Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-31 / 258. szám

vasárnap 1954. október 31. ZSZAKMAGYARORSZAb ^Z/asÁrnapi level ................. Kedves Barátom? em bánom, folytassuk hát vi­tánkat ifjúságunk magatartá­sáról, erkölcséről, erényeiről és hi­báiról. Idestova egy hete, hogy ék­telen haragra gyulladtál, amikor elolvastad Leskó Andrásnak ' az Északmagyarországban megjelent levelét, amelyet apjához, Leskó Já­noshoz intézett Lácacséke községbe. — Megítélésem szerint tisztelettu­dóan. de határozottan felszólította őt, fizesse ki az államnak a 13 ezer forintra felhalmozódott adótar­tozását. Megpróbálom kellő hűséggel visz- szaidézni szavaidat. — Lám, itt tartunk. Ide jutottunk. ’A fiuk (nem emlékszem pontosan, talán azt is mondtad: a kölykök) arcátlanul kioktatják apjukat, meg­hurcolják, kipellengérezik, ország- világ előtt csúffá teszik őket. Ezt ér­tük el a nagy szabadsággal, amit fiatalságunk élvez. Látod, megint bebizonyosodott az én igazam: a mai fiatalok léhák, cinikusak, tisztelet­lenek. Az élet csak mézet csurgat szájukba. Mit tudnak ők nyomorról, szenvedésről! Bezzeg, mi keserves tapasztalatok és kudarcok árán cse­peredtünk emberré’ Nekünk min­den falatért, szakmáért és oklevélért véres verítékkel kellett birkóznunk. Még hogy én megfeddtem volna apámat, mert tartozott a sarki tű­szeresnek, vagy lógott egy gomb a zakóján?! Most meg egy ily én fiú (ismétlem: lehet, hogy így mondtad: kölyök) fogja magát és kirakja az apját az újságba, hogy megkeserítse öreg napjait. Nagyon fújtattál, komám, hogy kiadjad mérgedet. Akkor nem ju­tottam szóhoz, így hát ne vedd rossz­néven, hogy az újságban válaszo­lok neked; ne félj, azért nem »rak­lak kik; neved és nevem maradjon kettőnk titka. Elvégre nem az a fontos, hogy X mondta-e Y-nak, vagy fordítva. Mi tagadás, akadnak jónehányan, akiknek szívéből be­széltél és hevesen bólogattak sza­vaidra. eladjunk hát pontról-pontra, kedves komám,! Figyelj nyu­godtan — mondom, nem teszem ki nevedet az újságba, Ráncolod a homlokodat, toporzé- kolsz, tücsköt-bogarat összehordasz, mégse csapsz be, tudom, a szivednek mindehhez semmi köze sincs. Mert a szived azért a fiataloké. Szereted őket. Hogyisne szeretnéd a mi gyer­mekeinket, a mi népünk fiait, akik a drága szabadság levegőjében nö­vekednek, gazdagodnak, erősödnek. Érzed személyes felelősségedet, va­lamennyiünk felelősségét értük, a jövő nemzedékéért — a holnap trak­torosaiért, esztergályosaiért, orvo­saiért, tanítóiért. Persze, hogy ér­zed, hiszen azért kiabálsz. Csak ép­pen egy-két dolgot rosszul látsz. Mellőzzük most Leskóék családi ügyét, — ami, persze nem pusztán családi ügy, — ezért is látott nap­világot a levél az újság hasábjain. Mondom, mellőzzük ezt az ügyet, bár a levélíró DISZ-titkár meggyő­ző sorai az ember szívébe vésődnek. Nézzynk szembe inkáb többi meg­állapításaiddal. Vájjon ifjúságunk valóban nem váltja be a hozzáfű­zött reményeket, tényleg jogos a kemény bírálat, az elmarasztaló ítélet? Hát nem jogos! Általánosításod helytelen és bántó. De sietek máris megjegyezni: káros nézetek, hibák, a szocialista erkölcstől merőben ide­gen szokások az ifjúság elég széles köreiben elterjedtek. Ezt a nemzet nagy fóruma előtt, az országos nép­frontkongresszuson is meg kellett állapítani. De vájjon ez az eltelt tíz esztendő legjellemzőbb vonása? Oh, nem! Fiatalságunknak hatalmas része van elért szép győzelmeinkben; akarata, tehetsége, szorgalma, hazaszeretete benne lüktet minden eredményünk­ben. A magyar fiatalság túlnyomó többsége forró szeretettel szolgálja hazája ügyét, a szocializmus építé­sét. Viszonozza és meghálálja a gondoskodást, a törődést, amelyben része van és azt kéri — legyük hoz­zá: joggal —, hogy foglalkozzanak vele még többet, állandóbban és rendszeresebben, adjunk választ kér­déseire, problémáira. Ez egyedüli módja annak, hogy ifjúságunk so­raiból eltüntessük azokat a vissza­taszító jelenségeket, amelyek egy részében, kétségtelenül, fellelhetők. A léhaságriak, cinizmusnak, jam- pecszellemnek, valóban, megdöbben­tő példáival találkozunk, (Melléke­sen megjegyezve: mindehhez igazán semmi köze sincs a derék Leskó András levelének.) Harcoljunk ezek ellen a jelenségek ellen! Hogy kicsoda? Hát te meg én. Mindannyian. Szü­lők és pedagógusok, DISZ, és MN- DSZ, üzemvezetők és szakoktatók. Vegyük végre tudomásul: az új nem­zedék nevelése össznépi feladat, nemzeti ügy. az egész társadalom hazafias felelőssége. Hogyan harcoljunk? Milyen mód­szerekkel? Ezerfélével! Ki győzné mindazt felsorolni, amivel hatni lehet és hat­ni tudunk fiataljainkra! Szép mun­kafeladatokkal, amelyek magukkal ragadják őket. Körültekintő gon­doskodással, hogy zuhogjon rájuk a napfény, a világosság, a kultúra bő­sége. Őszinte barátsággal és megér­téssel. e gyakran duzzogsz, mor­mogsz, hogy bezzeg jobban becsülnék szabadságukat, szép életü­ket a mai fiatalok, ha tudnák, mi­lyen volt a múltban a tanancsors, a tanulni vágyó szegény diák élete, a parasztgyerek kivetettsége. Igaz, így van. Beszélj hát róla, hiszen tar­solyod nehéz a küzdelmes évek él­ményeitől. Eszembe jut, látod, hogy irodal­munknak, művészetünknek is van adóssága, jócskán ilyen téren. Pedig egy-egy színdarab évekre, évtizedek­re szóló mély nyomokat hagy az em­berben. A harmincas években lát­tam egy megrendítő darabot a mis­kolci színházban. Ma is elevenen él bennem. Az akkori viszonyok kö­zött meglepő bátorsággal leplezte le a Horthy-rendszernek az ifjúsággal kapcsolatos hazugságait. Tíz éves érettségi találkozóval kezdődött a darab. Az egykori osztályfőnök pa- tétikus hangon szavalt arról, hogy íme, az iskola boldog életre készí­tette elő növendékeit. A gazdagokat valóban, — ők jelentek meg a ban­ketten, — az osztály szegénysorsú eminens tanulója, viszont hólapáto­lásra. inségmunkára kényszerült. A Forgószél — ez volt a színmű címe — a néző leikébe véste kitöriilhetet- lenül a képeket, hogyan vetette oda a fiatalokat az ellenforradalmi rend­szer a forgószélnek, amely felkap­ta, ide-oda dobta, tépte, citálta, pusz­tította őket. Látod, sok ilyen szín­darabra, filmre, könyvre lenne szük­ség, hogy az emlékezés kődéből fel­idézzük az átkos, soha vissza nem térő múltat — okulásul, tanulsá­gul Közhely, hogy a fiatalság — a jö­vő. Ez a,z jelet szép rendje. Gyönyö­rű. gazdag jövő megteremtésén fá­radozunk. Olykor el-elvétjük az utat, átmeneti nehézségeink támadnak, de legyűrjük azokat, nem kis msyték- ben éppen a fiatalság erejével. Ami­kor a fiatalokat, hazánk bátor, tett- rekész, munkaszerető, egészséges természetű, emelkedett gondolkodá­sú polgáraivá neveljük, ki-ki a mh- ga posztján — akkor ezért a jövőért, a gondtalan, boldog életért munkál- kodt'-’k. st engedd meg, hogy befeje­zésül az ifjú szívekben élő nagy költő, Ady Endre sorait idéz­zem, Neked is szólnak: — »Hős harc az Élet, és megélni szép. Ha hozzáedzik tüzes szív-kohók Ifjú vitézlők lengeteg szívét.« Szeretettel üdvözöl — barátod. ES TESTNEVELÉS Miért esett vissza az atlétika Diósgyőrben ? Alig találunk az országban sport­telepet, ahol olyan szép környezet, gondozott pálya fogadná a sportoló­kat, mint a diósgyőri stadionban. Ebben a szép környezetben, jó pá­lyán élvezet sportolni, jó eredmé­nyeket lehet elérni. Vájjon a diós­győri atléták kihasználják-e ezeket a lehetőségeket? Mi a baj a diósgyőri atlétikai szak­osztályban? Ha alaposan megvizsgáljuk a kér­dést, bőven találunk hibákat a szak­osztály munkájában. A bajok gyö­kere az, hogy nem megfelelő a szakosztály vezetése. A szakosztályvezető nem tud fog­lalkozni az atlétika ügyeivel, mert ez az ötödik funkciója. így nem cso­da, ha ritkán látják őt a pályán. De *a sportolók és a szakosztály többi vezetője sem kereste fel őt problé­máival. Habár gazdaságilag is fele­lős a szakosztályért, egyetlen elszá­molást nem látott, nem írt alá. Év­közben elég gyakran voltak a szak­osztálynak pénzügyi nehézségei, er­ről azonban nem tudott. Minden ügy­gyei a szakosztály intézője és ed­zője foglalkozott. Részben ez volt az oka annak, hogy az atlétikai szakosz­tály az első félévben költségelőirány­zatának csupán 50 százalékát kapta meg, míg több szakosztály jóval túl­lépte engedélyezett keretét. Kétség­telen, hogy a Vasas városi választ­mánynak voltak .anyagi nehézségei, de ha az atlétikai szakosztály veze­tői olyan harcosak lettek volna, mint a többi szakosztályé, nem kerültek volna hátrányosabb helyzetbe. De nemcsak gazdasági nehézségei voltak az atlétikai szakosztálynak, baj volt és van most is a szakveze­téssel is. Több mint 40 nyilvántar­tott atlétája van a szakosztálynak. Ezek jórészt el is járnak az edzések­re. -Cserenyei István mester, még ha az ország legkiválóbb atléta szakem­bere is, képtelen egyedül eredmé­nyesen foglalkozni ilyen nagylétszá­mú szakosztállyal. Ha a futókkal fog­lalkozik alaposabban, a dobók pa­naszkodnak és fordítva. Mindig van, aki panaszkodik, hogy nem foglal­koznak vele keilő alapossággal, nem tud fejlődni. A súlyosabb hiba, hogy az edző intézi a szakosztály admi­nisztrációs és, gazdasági ügyeit is. Előfordult, hogy az edző a Miskolci Haladás sportolóit MHK-ztatta, atlé­tái pedig ott várakoztak, hogy velük foglalkozzon. De a függetlenített ed­ző nem vette igénybe a megkívánt mértékben a két üzemi sportkör at­léta edzőjét sem, így azok tőle füg­getlenül, önállóan foglalkoztak saját sportolóikkal. S az edzőkben sem volt meg a kezdeményezés, hogy ön­tevékenyen segítsenek a hiányossá­gok megszüntetésében. Mindenki ment a maga útján, a maga elgondo­lása szerint és így az üzemi sportkörök sem töltötték be hivatásukat, hogy utánpótlást szervezzenek. ne­veljenek a Di Vasasnak. Osgrenyei edzőnek pedig nemcsak joga, hanem kötelessége is a két edző munkáját irányítani, ellenőrizni és segítségét igénybevenni. Nem foglalkoztak kel­lő komolysággal az edzők szakmai továbbképzésével sem, pedig a szak­osztály aktiv versenyzői közül nem egy szerezte meg a társadalmi ed­zői, vagy segédoktatói minősítést. Nincs összhang a szakosztály ve­zetői és a sportolók között s baj 4an a sportolók erkölcsi nevelésével is. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy nem becsülik meg a nép va­gyonát, saját felszerelésüket. Az or­szágos bajnokságon résztvett diós­győri atléták minden lelkiismeretfur- d.alás nélkül eltulajdonították a Va­sas országos elnöksége által a vá­logatott versenyre kiadott egységes versenymezt és azt használják edzé­seken is A szakosztály vezetői és edzője szemethunytak a dolog fe­lett és most az OTSB közbelépésére volt szükség, hogy a felszerelést visz­szaszolgáltassák jogos tulajdonosé-; nak. Állandó a panasz a sportolók részéről, hogy nincs felszerelés. Hol van az a 40 garnitúra felszerelés, amit a Lenin Kohászati Művek ad­tak az atlétáknak a múlt évben? A Vasas városi választmány ebben az évben 13.000 forint értékű felszerelést vásárolt számukra. Kétségtelen, hogy a futócipők, tornacipők minősége erősen kifogásolható, gazdaságosabb vezetés mellett azonban ezt a pro­blémát is jobban meg lehetett volna oldani, ahogyan a többi sportkörök­ben megoldották. A sportolóknak jobban meg kellene beesülniök a felszerelést! Hány felszerelés kalló­dott él versenyek alkalmával! Van olyan versenyző, akinek három fel­szerelés is van a lakásán, így ter­mészetes, hogy nem jut minden sportolónak jó felszerelés. A jelenlegi állapotokért felelős a Vasas városi választmány vezetősé­ge is. Elsősorban azért, mert nem kisérte kellő éberséggel figyelemmel a szakosztály munkáját és csak az utóbbi időben foglalkozott komo­lyabban a szakosztály problémáival. A szakosztály fejlődése feltétlenül meekivánia. hogy Cserenyei mester mellé, akit az emjjtett hibák elle­nére is az ország egyik legképzettebb edzőjének tartunk, segédedzőt állít­sanak be. Nyújtsanak több segítsé­get a szakmunkában az üzemek at­léta edzői, Cserenyei pedig vegye kézbe a szakosztály és az edzők szakmai irányítását és ne aprózza el erejét az adminisztrációban. Teremt­sék meg az összhangot a sportolók és a szakosztály vezetői között, ál­lítsák helyre a szakosztály fegyelmét, induljon meg az erőteljesebb, ered­ményesebb nevelői munka. El kell érni az atlétikai szakosztályban, hogy Diósgyőr dolgozói ismét büsz­kék lehessenek atlétáik eredményei­re: legyen ismét Diósgyőr a vidék atlétika iának erős bástyája —MES —TÉR „ROKONOK« Uj magyar filmet mutattak be csütörtökön a miskolci Kossuth.mozi­ban. A film, amely Móricz Zaigmond hasonló című regénye nyomán készülő, egy múl trendszerbeli kisváros életét, a város vezetőinek erkölcsi romlott­ságát. aljasságát, korruptságát mutatja be. A cselekmény középpontjában egy főügyésznek megválasztott becsületesszándékú ember áll, akit azonban a korrupció, az erkölcstelenség szintén, megmérgez s mint a hínár a mély­be húa. j A ..Rokonok“ című film főbb szerepeit Tolnai Klári, Ungvári László, Rajnai Gábor, Temessy Hédi és Bécsi Sándor játsszák. HÍREK Az oiló és a jóakarat Kedden este két fiatalember állított be a szerkesztőségbe. — Tollhegyet szeretnénk írni, *— jelenti be egyikük. — Miről van szó — kérdeztük? — Tessék rámnézni, — fordult meg a sarkán névszerint Bartos La­jos, a miskolci ÉPFU Vállalat dolgo- zója. Megnéztük. Semmi különöset nem vettünk észre rajta. Nem sántított, nem selypített, rendesen volt öltözve. — Nos. Tetszett látni? — Mit? — Hát a hajamat. Tényleg azt meg se néztük elég fi­gyelmesen. Percekig a haját vizsgál­tuk. — Hát bizony kedves elvtárs •— szóltunk végre —, illő lenne meg- nyiratkozni. Alig látszik ki a félfüle mind a két oldalon. Maholnap a ka­bátja hajtókáját is el fogja takarni a haja. — Pedig most jövök a borbélytól, az előbb nyírtak meg 5 forintért. Azt hittük, tréfál, de barátja iga-> zolta, hogy félórával ezelőtt a Hu­nyadi utcai (Sportszer melletti) beu- béiymestemél volt, A legjobb akarattal sem tudtuk ráfogni, hogy nyiratko/ni volt. Szép fürtökben, „grádicsosan“ csüngtek: haj tincsei. Behatóbb vizsgálat után aztán felfedeztük az olló nyomait is, A fiatalember hozzátette, hogy bement az egyik fodrászszövetkezet­be, megmutatta a haját, s ott ala­posan kinevették. Mit fűzzünk hozzá? Reméljük, a Hunyadi úti fodrászmester válaszol­ni fog, hogy mit tart a minőségi munkáról. A kohászatban sem tűrjük a sejeitet, hát még itt, ahol csupán egy ollón és jóakaraton múlik az egész, Egyévi börtönt kaptak a mezei lolvaiof Négyesi Kárply és társai éjszaka kimentek a gesztelyi határba és B. Nagy János hernádkaki lakos föld­jén 7 mázsa kukoricát letörtek, A lopott terményt Négyesi Károly lo­vaskocsiján a miskolci piacra szál­lították, hogy eladják. A miskolci városi biróság Négyesi Károlyt egy évi, Csóka Antalt egy évi, Szabó Jó­zsefet egy évi, Szabó Istvánnét 5 hónapi börtönre ítélte. — A közlekedés- és postaügyi mi­nisztérium légíközlekedési főosztálya közli, hogy november 1-től, hétfőtől életibelép a Maszovlet téli menetrend­je. A nemzetközi légijáratokon ugyancsak november J-tői lép életbe a téli menetrend. Mind belföldi, nrinrj külföldi vonatkozásban az érdeklő­dőknek részletes felvilágosítást ad­nak a Maszovlet utazási irodái Bu­dapesten és vidéken. * Orosz-angol, német, francia, olasz nyelvoktatás, Prriekluciés: Kun Pál cgyete- nr okleveles nyelvmester. Beloiannisz u. 14. — Tari István 70 éves ónodi gazda feleségével együtt szív- vel-lélekkel dolgozott. Az őszieket már elvetették, sőt már szépen zöl­déi vetésük. Jó munkája jutalma­ként Tari István eddig már három­szor kapott oklevelet. — Kemény József né felsődpbszai lakos levélben, majd személyesen ke­reste fel szerkesztőségünket, s kérte segítségünket, hogy lakásába a vil­lanyt bevezessék, melyet oly régóta kért. Közbenjárásunkra az Áram- szolgáltató Válla'at értesített, hogy a kért hálózatbővítést november 20-ig terven fe’ül elvégzik. — A gönci szövetkezetnél villamo­sítják a szikvízüzemet, mezőgazda­sági szaküzletet létesítenek. Telkibá­nyán fiókboltot nyitnak. — Abaújszánton a vasúti állo­másnál büfféi :— falatozót, a község­ben kultűrcikk boltot, mezőgazdasá­gi szaküzletet és vegyi szaküzletet Létesítenek. Perén a boltot és az ifal- bői tot korszerűsítik. — A főnyi földművesszövetkez.et már eddig 7 mázsa paradicsomot és paprikát tartósított. A -napokban 10 mázsa káposzta savanyítását kezdték m<eg. — A legújabb kiadású könyvekből bő választék áll az olvasók rendelke­zésére a szerencsi könyvtárban. Azonkívül sokféle folyóirat, képeslap egészíti ki az olvasótermi anyagot. — Antpn Dvorzsák cseh zenesz^arH ző halálának 50. évfordulója alkal- mából megemlékezést tartanak a ze-i neművészeti szakiskola nagytermé­ben. Az ünnepi zeneesten a szakis­kola tanárai is közreműködnek. Je­gyek válthatók a városi békeirodá­ban (Tanácsháztér 8.) 6, 4, 3, 2 forintos árban. A bevételt a Haza­fias Népfront nagymiskolci bizott­sága az augusztus 20. fürdő meden­céjének befedésére fordítja. — A „Hazel” ciklon halálos áldo­zatainak száma 183-ra emelkedett. | Ebből a számból 98 az Egyesült Ál­lamokra és 85 Kanadára esik. — Bánrévén október 26-án a kul- túVteremben dr. Simon Dezső orvos, a falu küldötte, beszámolt a Hazafias Népfront kongresszuson elhangzottak­ról. A beszámolót mintegy 200—250- nen hallgatták meg. — Román népművelési küldöttség tartózkodik hazánkban. A küldött­ség vezetője Hie Avramescu, a R®- mán Népköztársaság művelődésügyi minisztériumának egyik vezeti» munkatársa. A küldöttség részlete­sen tanulmányozza népművelési munkánkat, könyvtáraink, kultur- otthonaink munkáját, a népművé­szeti tevékenységet. — A Miskolci Bélyeggyűjtő Kör az iskolák ifiúsági kélveggvüitöivel karöltve nívós bé­lyegkiállítást rendezeti e hó 23-án és 24-én a Pedagógusok Szakszervezetének Dérvne u. 3. szám alatti kultúrtermében. Áz előző' évek kiállításaihoz viszonyítva a béiyegkiáüííás határozott fejlődést mutat. Az ifjúsári gyűj­tők nagv száma kifejezésre futtatta. Jiogy a miskolci bélyeggvűités ió utakon jár. Éjszakai ügyéé les más* szolgáld! I. Megve? kórház (tel.: 35-363). 1 K*­ílnczv a. 20 (15—032). 3. UJdi6sRy£r I. 4 ez rendelő (21-287). Ügyeletes gyógyszertárak Állandó éjszaka* késmi lén szolgálat: Mis­kolc. Siaba&áV tér'2. sí. Malioüvszkif n f. szám — UfdfósgvÓr Marjr Károlv o. S$ *8, a S3 «sám — Ügyeletes állatorvos szombattól. hétfőn reggelig Nagy Pál Hejöcsaba, Vöröshadse­reg u. 78. 5Z Telefon: 15—’984. » 8D3JÁ9US Várható időjárás vasárnap estig: holnap főként nyugaton felhősödés és néhány helyen kisebb cső yalps/.jnű. AJersékeJi ,#;H. dél­nyugati szél, több helyen kod. Nappal eny­he idő. Várható* legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel nyugaton 5—8. keleten 0—plusz 3. n legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 13— Í6 fok kőzett. A fűtés alapjául szolgáló várható közép- hőgiérséklet 4—9 ,íok 'j&fíjft, d,e Vas, Zala, Baranya, Somogy megyeimen tíz fok felett. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents