Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-31 / 258. szám
4 E5ZAKMAGYAR0RSZAG VeeAsmp, Í9S-1 ofeMbe? tL 'JCef NEPFRONT-BIZO 71 SAG — MEGMONDTAM, hogy nem lesz az jó, ha én leszek a népfront-bizottság elnöke. A tanácstitkárnak annyi dolga, gondja, baja van, hogy képtelen még emellett egy másik felelősségteljes megbízatást is ellátni > i j Ezzel kezdi a beszélgetést Demeter József vb. titkár, a geleji népfrontbizottság elnöke. S bizony, nem lett jó, hogy őt választották meg. Ez már most, a je- lölőgyüléseknél látszik. Kezdjük csak azzal a geleji népfrontbizottság választási előkészületi munkájának bemutatását, hogy 5 helyen nem tudták a kitűzött időben megtartani a jelölőgyülést, mert a választók nem jelentek meg. Ahol azonban megjelentek, ott sem sikerült valami fényesen a gyűlés. A népfront jelöltjei közül vagy 15 helyett mást választottak — néhol jobbat, néhol rosz- szabbat. Igen jellemző eset történt a 18-as körzetben. Vankucz József, Nagy Józsefné és Juhász Károly voltak a jelölőgyülés elnökségének tagjai. A beszámoló után kimentek, s egymásközt megbeszélték, ki legyen a jelölt. Vankucz József és Nagy Józsefné nem vállalta a jelölést, s mivel valakinek mégis vállalnia kellett, Juhász Károlyt terjesztették elő. A jelölőgyülés elfogadta őt annak ellenére, hogy mindenki tudta róla, hogy a beadásnak csak akkor tesz eleget, amikor rászorítják. Tájékozatlanság, hozzánemértés nyilvánult meg más körzetekben is. Senki nem tudta, hogyan kell ösz- szeállitani a jelölőgyülés napirendjét és hány jelöltet kell javasolni. Előfordult, hogy 2 járási tanácstag helyett 12-őt jelöltek a községben, de hasonlóképpen nem fukarkodtak a megyei tanácstagjelöléseknél sem. S mindezt miért? A titkár elvtárs véleménye szerint — »Magas ez a falusi embereknek. Egyszerre kellett jelölni községi, járási és megyei tanácstagjelölteket is, s így meg sem értették, kit mire javasoljanak«. S éppen itt van a baj, hogy nem értették meg! Miért? — azért, mert a népfrontbizottság rosszul dolgozott. Egy pillanatig sem hiszi el senki, hogy Ge- léjén értetlen emberek laknak. Az lett volna a népfrontbizottság feladata, hogy úgy készítse elő a falut a jelölőgyülésekre, hogy ott semmiféle zavar, meg- nemértés ne legyen. De mi az oka annak, hogy a tanácstagjelöltek közül egyetlen nőt sem fogadtak el? Erre a kérdésre a vb. titkár még csak hozzávetőleges magyarázatot sem tud adni. — Nem szavaztak rájuk, — ki tehet róla! Jelöltek helyükbe férfiakat azzal, hogy a nők csak maradjanak a főzőkanálnál. Mindezzel a gelejieket az a szégyen érte, hogy rosszul működik náluk az a szerv, amelytől másutt ©ljran sokat várnak — a helyi népfrontbizottság. *------------------------------------------—---------------------------------* KANGYERA JÖZSEF dolgozó paraszttal, a sajö- örösi népfrontbizottság elnökével otthonában beszélgetünk a bizottság munkájának eredményeiről. — Jól sikerültek nálunk a jelölőgyülések — mondja. — Nagy gondot is fordítottunk rájuk, hiszen sokat számít az első lépés sikere. Úgy néznek ránk később, ahogy az első feladattal sikerült megbirkóznunk. Egy este minden gyűlést meg tudtunk tartani. Arra a kérdésre, hogyan készítették elő a gyűléseket, elmondja, hogy a jelölőgyülés napján a népfrontbizottság tagjai kétszer is — délután és este — ellátogattak a választókhoz. Kerületenkint 2—2 ncp- frontbizottsági tag készítette elő a jelölőgyülést. — Elfogadták-e a nő jelölteket? — kérdeztük a geleji tapasztalatok után. — Miért ne fogadták volna el? — csodálkozik Kangyera József —, hiszen a jelenlegi tanácsban is vannak nők. —Igaz — teszi hozzá —, az egyik helyen Bikki Tmréné helyett férfit jelöltek, de nem azért, mert nő, hanem mert azt szerették volna, ha a jelölt a körzetükben lakik. Más körzetben egyöntetűen elfogadták Bikkinét is. Nem mulasztja el megjegyezni, hogy a bizottságban is vannak nők, akik szintén jól dolgoznak. Természetesnek tartja a jelölőgyülések sikerét, nem is szívesen beszél már erről. Sokkal több lelkesedés csendül ki hangjából, amikor rátérhet végre a tervekre, amelyeket kidolgoztak. Sugárzó arccal sorolja: — Berendezzük a kulturházat. Most földes a terem és ha táncmulatságot rendezünk, bizony rosszul megy a csárdás a göröngyös talajon. Lepadlózzuk. A gyermekeknek nincs víz az iskolaudvaron, a szomszédba járnak inni. Kutat kell ásni. Sáros a Kossuth utca, két oldalán árkot ásunk. Elbontjuk a tanítói romlakást, sportpályát építünk, rendbehozzuk a Hősök- terét, bevezetjük a villanyt a községbe. Pontos számvetést készített már a népfrontbizottság. Azt is eldöntötte, mit tudnak társadalmi munkával végrehajtani. Kangyera József el is büszkélkedik: — Az utca árkolását magunk végezzük el, ezzel 2.500, az iskola parkosításával, a ház elbontásával 1.500, a szállításokkal 2.500, a padlózással 2.000 forintot takarítunk meg. Magunk egyengetjük majd el a sportpálya talaját is, kihordjuk a troszkát, ez is 1.100 forint megtakarítást jelent. A Hősök-terét társadalmi munkával, közel 6.000 forint értékű kézinapszámmal szintén mi hozzuk rendbe. (a—i) Serényifalván ünnepelte a Déryné Színház a Bujócska 75, előadását Csizmarek MMyás Bujócska című ingjátékát a miskolci Déryné Színház együttese immár 75-szpr adta elő/Ä darab a 75. előadást megyénk egyik kis falujában. Serényifalván érte meg, ahol a közönség meleg ünneplésben részesítette ez alkalomból az együttes művészeit. Megható jelenet volt, amikor Harhai Ilona nyolcadikos általános iskolás úttörő talpraesett beszéd kíséretében virágcsokrot nyújtott át a sok művészi élvezetet, szórakozást, magasrendű kultúrát nyújtó művészeknek, akik sokszor esőben, hóban-fagyban járják a vidéket. — Önök tették élővé ezt a darabot f— mondotta az úttörő pajtás — és fáradságos munkájuknak lett 02 eredménye a 75. előadás. Most itt vannak egy kis község színpadán, hogy a kormányprogram szellemében valóban közelebb hozzák a falut a városhoz': "Kicsi' a mi falunk, kicsi a kultúrotthonunk is, — eltörpül a Déryné Színház hatalmas nézőtere mellett, de a közönség lelkes és ha számban kisebb is, de mindig szívébe zárja a Déryné Színház hozzánk érkező színészeit. Sok sikert kívánt a falu dolgozói nevében. Legyenek méltók — buzdította a kis úttörő művészeinket — a nagy Déryné nevéhez és a dolgozó néppel együtt teremtsék meg az új szocialista kultúrát. A serényifalvi dolgozók forrón ünnepelték a darab szereplőit, akiknek feledhetetlen napja marad az est. Vasárnap mesedéieiölf, Ktídden előadás Viktor Hugóról a megyei könyvtárban A megyei tanács könyvtára (Miskolc, Szabadságtér 3) ma délelőtt 10 Órai kezdettel mese-délelőttöt rendez a könyvtár emeleti olvasótermében. Közreműködik a Tóth Pál ált. isk. kultúccsoportja, mesemondó; Széli Istvánná. A kis pajtásokat szeretettel várja a könyvtár vezetősége. Az irodalomtörténeti előadássorozat keretében november 2-án, kedden este 6 órai kezdettel a nagy francia költőről és regényíróról, Victor Hugóról tart előadást Szől- lőssy Tibor könyvtáros. Szavalatokkal közreműködnek Barta Marianna és Popovics Adrienne. Az olvasótermi szolgálat mindkét rendezvény idején szünetel. Mikszáth Kálmán „Két választás Magyarországon“ c. regényében éles szatírával leplezi le a korabeli képviselőválasztásokat. A regényből közöljük az alábbi részleteit. — Jön! Jön! Kevés vártáivá be is lép Röszkey. • Egy-két éljen szalad el az ajkakról s utat nyit neki a tömeg, mint egy imperátornak. Siri csönd támad; haHFani lehet, amint a cipői ropognak, míg hátravetett fejjel, a sokaságot átszegő pillantással lépked föl az emelke- dcticbb helyre, hol bálok alkalmával a. Lupi bandája szokott játszani s hol most egy asztalka s egy karszék áll vizes pohárral, csengetyűvel. — Halljuk! Halljuk! — Tisztelt polgártársaim, édes szülővárosom szülöttei! — Istenem, de szép! — jegyzi 'meg Vinkóczy uram és csöndesen csóválja fejét. —Hogy bírja így kigondolni? — Pszt, pszt! Tényleg szép hangja van a polgármesternek, hajlékony, fülbemászó s ott tudja megríkatni az embereket vagy felbőszíteni, ahol akarja. — Szomorú szívvel jöttem haza az ország fővárosából — kezdte Röszkey (és egy légy röpülését meg lehetett volna, hallani, de mer is « légy röpülni, mikor ő beszél?) —, mert egy nagy kötelességet rótt rám a magas kormány. Egy nagy kötelességet, mely az elválás szomorú gondolatával tölt el. A kormány el akar önöktől szakítani. — Éljen! — szólt egy tapintatlan hang. — Marha! — felelt rá egy másik hang. — Méltóztassanak nyugodtan kihallgatni, tisztelt, polgártársaim — folytaid — és csak azután határozni. Magyarországra nagy és válságos Oly nagyszabású tervek vannak készülőben, melyek városunk léte és nemléte, megsemmisülése vagy pedig hatalmas felvirágzása fölött döntenek. Látom lelki szemeimmel közönséges, kihalt faluvá törpülni Körtvélyesünket az egyik oldalon és látom a másikon a márványos palotákat, melyek kacéran nézegetik magukat a Kemese hajókkal átbarázdált tükrében. (Zajos éljenzés.) Arról van ugyanis szó, hogy a Kemese folyam hajózhatóvá tétessék * * ez esetben nem nehéz kiszínezni a messze jövő képéből azon részt, mely könnyen valósággá lesz, habár talán csak akkor, midőn a mi csontjaink már rég a temetőben porladoznak az apáinké mellett. Azt a részt, hogy a Tudás tava mellett, Írni most a vityillók állanak, tilndéri kéj- lakok jognak övezni egy világfürdőt. (Általános tetszés.) Más megoldandó kérdések is vannak, de ezekhez kemény tapasztalt emberünk kell. hogy a gáton álljon, nyitott szemekkel és erős szeretetével a talajnak, melyben a bölcsőnk ringott. — Igaz, úgy van! — Tisztelt polgártársaim, öt nap múlva lesz a képviselőválasztás és nekünk van jelöltünk, derék, jelle- mes férfiú, szép tehetségekkel, öt mi már kijelöltük, elfogadtuk. Ve azt mondják Róma bölcsei: Nccessi- fos frangit legem. A szokás szent — de a törvény még szentebb. És még a iörvéni/t is összetöri a szükség. A szükség a legnagyobb úr. A szükség pedig azt követeli ezúttal, hogy törjük össze a szokást. A hallgatók a lélegzetűket is visszafojtották, csak Gál Márton, a kovács, nem átalt közbeszólni, a kezeit fölemelve: — Hát törjük! Alig várta a nagy ökleivel, hogy valamit összetörhessen. — A szokás az, hogy akit az értekezlet kijelöl, amellett meg is marad, ámbátor az értekezlet, mely Ko. vinyit jelölte, nem volt egészen szabályszerű, magam sem voltam rá meghiva és nem vettem benne részt, de ha százszor szabályszerű lett volna is (a szónok hangja most dörgővé vált és hatalmassá), Kovinyi nekünk most nem elegendő. Sajátos hullámzás keletkezett. Az emberek tanácstalanul nézlek össze. — Hanem tudok egy embert — folytató ellágyultan —, aki egyik lábával a sir szélén, kész magát öreg napjaira kitépni családja karjaiból, itlhagyni mindenét és odaállni ahová e bekövetkező nehéz időkben a város iránti szeretete cs a kötelesség parancsolja. Ez az ember, tisztelt polgártársaim, — Ki az, ki? — ordítá lázasan száz és száz száj egyszerre. — Én, Röszkey Pál. A meghökkenés kínos csöndessége állt be egy másodperc feléig, aztán egyszerre kitört az éljenorkán, amelyhez foghatót még nem hallottak a körtvélyesiek, még tán vakolat is hullott a falakról. Csak egyetlen ember, egy cingár. vékony úrfi ordítá. mint a megsebzett vad: — Egy Floquet ide, hogy lelőhes- sem! — és a könyökével vert magának utat kifelé (alkalmasint, hogy egy puskát hozzon hazulról). De ez a szezéna elveszett a zsivajban. A szónok ott állt diadalmasan. Mikszáth Kálmán: íRíiszkei^ ^OáL luílasztási beszéde idők következnek s városunk jövője a következő országgyűléstől függ. Gyermekeink boldog élete A miskolci Bacsó Béla utcai bői csődében jó ebédhez ülnek - a gyermekek. A miskolci Petőfi utcai napközi otthon lakói az őszi meleg napokat - élvezik. (F.rdődi János felvételei.Ji VÍZSZINTES: 1. Útnak indít, 5. Hazai, 9. Névclős hüvelyes. 13. Szerszámok, 17. Visz- szamenő! 18. Idegen név, 19. Végtagja, 20. Merték, 21. Visszafelé sül, 22. Fordított ba- latonmenti község, 23. Bánya keverve, 24. Edény, 23 a. Fűszer, 26. LJI, 27. KF, 29. Ekteieniil áld! 30. Növény, 31. Állóvíz, 32. SOEN, 34.1!yen lámpa is van, 36. SIKTA, 39. Vivő, 41. Népiesen: fordított sapka, 44. MN, 45. Szabószerszám, 47. Erdei áliat, 48. villogó szemeit még egyszer végxg- hordozá az egybegyűlteken: — Ha csak egy amber van is, aki engem nem akar — mondd harsányan és vészjóslón —, emelje föl a szavát és én itthon maradok. Persze tudta, hogy senki se olyan bolond a szavát emelni — mert azt most menten összezúznák. És mégis ... Hogy meghűlt a vér mindenkiben. Egy idétlen, furcsa hang kiáltá a terem egy szögletéből: — Éljen Kovinyi! Éljen Kovinyi! Éljen Kovinyi! A körtvélyesi diktátor hamloka ráncba vonódéit és vérbe borult szemeit abba az irányba inditá. Mások is rohantak arrafelé. „Alávalóság! Szemtelenség! Ki tette azt? Jaj neki!'' Hát ott állt reszketve a szögletben, mint a kocsonya, egy öreges úr, a városi alszámvevö, Tóth Ferenc uram* a kétfelé vált köpenyege alatt egy seregéllyel, melyet egy hétig tanított nagy fáradsággal kedves meglepetésül a polgármester úr őnagysápának a veje rnegéljenzésére s az oktalan állat, melynek eddig a száját tartotta, most, amint véletlen elcsúszott a keze a szájáról, ügyet se vetvén a politikai helyzet megváltozott voltára, szerencsétlenül elszólta magát s íme kitűnt, hogy a szegény embernek nem való stré- berség, mert ő nála az is visszájára fordul, A seregélynek ugyan legott ő maga kitekerte a nyakát, de vájjon ezzel jóvá tette-e a kellemetlen érzést, melyet a hatalmas embernek okozott? Nem lesz-e bent vájjon a holnapi lapokban, hogy egy áldozata már van a kormánypárti erőszakoskodásnak Körtvélyesen, egy ártatlan lény hült teteme. S mi volt bűne a boldogultnak? Hogy ner.n akarta Röszkeyt éljenezni. becézett leánynév, 50. RV, 51. Idegen személy- névmás, 52. A törtvonal, 53. Ezeket érzékelj a nyelv, 54. Szövőgépen van, 55. Morsehang, 56. Gyors, 58: SL 59. Dunántúli város. 60. Mint a vízsz. 51., 61. Gőgös, 64. Sporteszköz, 65. A dolgok rendje, 68. Orosz leány- név, 69. Műút — fordítva, 72. A ..ne” ilyen szó, 74. Elszáll, 76 a. Név. 78. ONE, 79. ALÖ. 80. Pénzt adunk érte, 8t. Szovjet folyó, 82. Rábízták, 85. Férfinév, 88. A skatulya, Orosz leánvnév. FÜGGŐLEGES: 1. Itt kötötték az első egyezséget 1437 július 6-án a parasztok és a nemesek. 2. Fiatal juh. 3. Tessék. .. 4. Dénes János, 5. Aladár, 6. Fontos nyersanyag, 7. Kinek a..., 8. Járom, 9. Alagút egyik fele, 10, Szülésznő, II. Szalonnát főz,. 12. Becézett férfinév. 13. Magánhangzók. 14. Sporteszköz. 15. Volánban van. 16. Budai Nagy Anlal Ifi halt meg. 27. Ezt a várost a parasztság a városi szegénység segítségéve! 1537 dec.-ben foglalta el. 28. 1437 tavaszán Déva környé kén robbant ki a parasztság... Kardos János vezetésével. 31. Cipőnek van! 32. Női név, 33. Fordított bibliai név. 35. Európai főváros 37. Onnan Ikerszava, 38. Tükör Is fehet. 39. Játék is van ilyen, 40. Hangszer. 42. Adagoló. 43. Pusztítás. 46. Figyel. 40. Kevert por, 57. UK, 59. KV, 62. A bálna Is Ilyen. 69 Szerszám. 65. Fordítva: egy része. 66. Fordított vápóeszkőzei. 67. Névelővel: játék, 69 Régi fordítva. 70. Buda egyik része. 71. Míres cirkáló < \? első kockában két betű), 73. Izmokat köti össze. 75. FJbagv. 76. Kirak 77. Tettrugő, 83, Maídnem Ede! 84. Háziállat, 86. AM, 87. Arrafelé! A Déryné Színház műsora Ma délután fél 3 órakor: Bujócska. Este 7 órakor: Csárdáskirálynő. 4 mozik műsora: BÉKE. Október 28—november 3: Két úr szolgája. Kezdés: 4, 6. 8 óra. Vasárnap délelőtt 10 órakor mallné: Egy életen át. KOSSUTH. Október 28-nov. 3: Rokonok. Kezdés: fél 6. háromnegyed 8, vasárpap: fél 4. háromnegyed 6. 8 óra. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Farkasvér. FAKLYA. Október 31—november 1. Janika. Kezdés: fél 6. háromnegyed 8, vasárnap: fél 4. háromnegyed 6. 8 óra. Vasárnap délelőtt fél II órakor matiné: Farkasvér. TÁNCSICS. Október 31—november 2. Két úr szolgája. Kezdés: 5. 7. vasárnap:: 3, 5. 7 óra. HEJOCSABA. Október 29—31. Kellemetlenkedők. Kezdés: 7. vasárnap 3. egynegyed 6. fél 8 óra. UJniOSGYORI VASAS OTTHON. Október 30—31: Rokonok. Kezdés: 5. vasárnap: fél 3. fél 5 óra. DIÓSGYŐRI DIADAL. Október 31—nov. 2r Hűtlen asszonyok. Kezdés: 6, vasárnap: 5. 7 óra.
