Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-31 / 258. szám
Vasárnap, 1954. október 31. iSZAKMAGYARORSZÁG 3 QjáM ijáizmAZő mf^ k J OiÚSGYÖR, ÁRPÁD-UfCA 186 A kis konyha pokróccal borított dikóján ül az alig egyéves Magdus- ka. Magához szorítja a nála csak valamivel kisebb rongybabát, anyáskodó hangon suttogja: »Kati, te Kati«, aztán megkínálja egy kis edényből. »Edéi«. A nagymama, iMdányi Andrásáé, a dikó mellett ül a kisszéken. Unokáját nézi — de gondolata máshol kalandozik. Mikor belépek a szobába, kissé ijedten néz rám, de nemsokára felenged és szívesen invitál: — Tessék már helyet foglalni nálunk — mondja, s köténye sarkával letörli a konyha egyetlen székét. — Bizony, nem valami kényelmesen élünk. Keveset keres az uram, ebből még a kosztra sem telik. — Dehát miért? Hiszen bányász a férje, vájár és azok jól keresnek. — Igen. Vájár az uram, de bizony nem keres többet egy külszíni munkásnál — mondja. Nagyot hallgatunk a válasz után mindketten. Én azon töprengek közben, hogy vájjon mi lehet a rossz kereset oka, a néni meg úgy látom mondana is valamit, meg nem is. Végre kiböki: — Tetszik tudni mindennek ez az átkozott részegség az oka. Ha eljön a fizetés napja és férjem felveszi a pénzt, első útja a kocsmába vezet. Hiába ri- mánkodom, hiába kérem. Ha józan mindent megígér, de a fizetés napján megint csak a cimborákkal mulat. De nem is az a baj, hogy minden fizetéskor 30—40 forintot eliszik, mert attól még nem lennénk szegényebbek. Az a baj, hogy akkor nem megy dolgozni. Azt mondja, hogy nemmegy le a bányába, mert borgőzös fejjel még valami bajt okoz s nem akarja társai életét veszélyeztetni. Ha úgy vesszük, igaza van, miért csináljon bajt másnak is. Elkeseredetten folytatja: — Megpróbáltam már mindent. Beadtam már neki tablettát is — de az isten csudáját használt! Ivott tovább. A kimaradásnak, a mulatozásnak aztán meg is van a böjtje. Fizetéskor is, máskor is. Élesünk minden jutalomtól, minden kedvezménytől. Pénzen kell venni a szenet, s a munkaruháért is fizetünk — amit mások ingyen kapnak. Hiába dolgozik férjem már 1938. óta ezen a helyen, még hűségpénzt sem kaphat, mért minden hónapban mulaszt. Nem dicsekedhetek mint más, hogy ezt vagy azt kaptuk, mert mi bizony semmit sem kapunk. Ugylátszik kissé meg is ijed Ladányi néni, hogy ennyi keserűséget elmondott. Pedig hát régen nyomhatja a szívét. Révedező tekintettel körülnéz a szegényes konyhában, sóhajt, hátha így köny- nyít a bajon. Rajtam is szinte elhatalmasodik ez a panaszos, szomorú hangulat. — Elnézem, némelyiknek milyen jó az élete. Nem az irigység beszél belőlem, de úgy szeretnék én is iobban élni. Olyan szegényes a lakásunk, hogy szégyenlem. Az embernek semmihez sincs kedve. Pedig most mi is kaphattunk volna új házat. Felajánlotta a vállalat, hogy szép kétszobás házat építtet nekünk, olyat, amilyet a többiek is kapnak. — Dehát ebbe sem tudtunk belemenni, mert nincs 6 ezer forintunk. Pedig lehetne, mert másoknak, akik ott dolgoznak, ahol a férjem, azoknak van. Mi meg a lányom keresetét is elvesszük, megesszük, mert a férjeméből még kosztra sem telik. Olyan szorgalmas ez a gyerek — igaz már nagylány, nemsokára férjhez megy. Hétköznap-vasárnap dolgozik, pótműszakra jár, csakhogy magának is vehessen valamit. Másfajta, mint az apja — még betegen sem mulaszt, mégsincs semmije, mert a család megeszi a keresetét. Megigazítja fejkendőjét, fát rak a tűzre. Magduska közben elunta magát, nagyanyja ölébe mászik. Kicsi ujjaival megsimogatja I.adá- nyi néni gondterhes arcát, mintha el akarná simítani .a mély ráncokat a homlokáról, mintha azt akarná mondani: »Nagymama én más ember leszek. Mindent veszek neked, mi is jól fogunk élni«. DIÓSGYŐR, JÁNOS-UTCfl 136 Ilyenkor ősszel, aranysárga lombokkal telehintett dülőut vezet Papp Istvánék házához. Az udvaron békésen összefér a sok aprólék, a hízó, meg a kutya. Ök is élvezik az utolsó meleg napsugarakat. — A nyári konyhában egy tál gombával az ölében ül Papp néni. Keze serényen mozog — készíteni kell az ebédet, hiszen 3 óra felé jön a férje a műszakról. — Tudja, hiába 51 éves a férjem, olyan fürge, olyan élénk és munkaszerető, akár egy fiatal. Mondtam már, hagyja ott a bányát, megélünk a nyugdíjból, meg abból, amit mostanáig megtakarítottunk. De hiába beszélek, nem tud a bánya nélkül élni. Ha hazajön, rögtön kint terem a szőlőben, s ott dolgozgat. Nagyon szereti a kertet és büszke is rá. Két, keze munkájával szerezte, mert bizony mindketten szegények voltunk, semmink sem volt, mikor egybekeltünk. Most meg — tessék csak körülnézni — mindenünk van, ami a jó élethez kell. Közben beérkezünk a házba. Tiszta tornác és konyha fogadja a belépőt. Modern konyhaszekrényben sorakoznak az edények. — Úgy élünk itt, mint egy szanatóriumban. Jó levegő, csend s a kilátás is gyönyörű. — Itt fekszik alattunk Diósgyőr. Jobbat, szebbet nem is kívánok. Házunkat most hozattuk rendbe, téglás tornácot építettünk, most meg egy újabb szobát akarunk hozzátoldani. Nagy már a fiam és arra is kell gondolni, hogy ha megnősül, legyen hol laknia. A konyhába most új mozaikkockát akarok rakatni, mert a régi már kopott és helyenkint ösz- szetöredezett. önkéntelenül is kicsúszik a számból a kérdés: miből építkeznek? — A férjem keresetéből. 26 éve dolgozik a bányánál, nemrég volt a 25 éves jubileuma. Akkor jutalmat is kapott. A hűségpénz sem maradt el, s a fizetés is jó. Hát ebből telik. Most meg valami újításon dolgozik. — Vasárnap tartott is lent a bányában bemutatót — szól közbe Papp János, Papp néni fia. — Apám, meg Tarr Lajos — a társa — réseléssel dolgozik. Gyorsabban megy a fejtés, többet lehet robbantani és könnyebb a munka. Nemsokára géppel fogják a rése- lést végezni, akkor még többet termelnek. — A fiam nemrég jött haza — újságolja Papp néni. — Most szerelt le. Kissé el is voltunk keseredve, amikor érettségi után rögtön bevonult, dehát amint látom nem ártott neki a katonaság. Közgazdasági technikumot végzett, örülünk, hofry tanítattuk és nem hallgattunk a rokonokra. Csak jó az, ha az ember tanul. Ha már nekünk nem lehetett, hát tanuljon ő ■ így gondolkodtunk és jól tettük. Kint az udvaron boldogan körülnéz Papp néni. A nap korongja lassan leszáll a Bükk mögött. Az egész természet tarka színekben pompázik, lent a völgyben pedig méltóságteljesen eregeti füstkarikáit a gyárkémény. A kiskapunál melegen kezetszorítunk. Búcsúzóul csak annyit mond Papp néni: Munkánk után mindenünk megvan és az öregkortól sem félünk. Ugye kedves olvasó, érdemes elgondolkozni, hogy miért van olyan nagy különbség Ladányiék és Pappék életmódja között, annak ellenére, hogy mindketten a bányában dolgoznak, mindketten vájárok. KUGLER GVENDOLIN Pártsajtót minden dolgozó kezébe ! Jelentés a sajtóterjesztési versenyről A megyei pártbizottság a pártsajtó terjesztése érdekében szeptember és október hónapra versenyt kezdeményezett pártbizottságaink és alapszervezeteink között, a feladat vég óhajtásához nagy lendülettel fogtak hozzá pártbizottságaink. S ahol komolyan vették a munkát, ott a siker nem is maradt el. A nagymiskolci városi pártbizottság például aktív segítséget nyújt a kerületi pártszervezeteknek, amelyek eredményes sajtóagitációt végeznek. Az ózdi és sátoraljaújhelyi városi párt- bizottságokról már nem lehet ezt elmondani, mert nem foglalkoznak megfelelően a sajtóterjesztéssel. A járások között a versenyt kezdeményező abaujszántói járási párt- bizottság mindent megtett, hogy az első legyen. S ha nem ők az elsők, az azért van, mert az őket megelőző járási pb-ok is komolyan veszik a sajtószervezést. A szerencsi járás kezdeti elmaradás után már felzárkózott az élenjárók közé. A sátoraljaújhelyi járási pártbizottság viszont alig tett még valamit. Hajós elvtárs ágit. prop. titkár sokkal több segítséget tudna nyújtani, ha lelkiismeretesebben foglalkozna a sajtóterjesztéssel, a sárospataki, ri- csei, encsi és ózdi járásban úgy gondolják, hogy ezt a munkát majd más valaki fogja elvégezni helyettük. A miskolci járásban javul a saj- tcagitáció. Kezdetben ők is késlekedtek. A lemaradást behozhatják, ha mind több olyan eredményt érnek el, mint amilyet Mályiban és Nyéklád- házán. & A nagyüzemek versenyében Sa. jóbábony jár az élen. A pártbizottság rendszeresen foglalkozik a sajtófelelősökkel, ellenőrzi, értékeli munkájukat, de a kezdeti sikerek után itt is visszaesés mutatkozik. A DIMÁVAG Gépgyár párt- bizottsága sokatigérően fogott hozzá a feladathoz, s ha tovább fokozza a I munkát, rövidesen az elsők lehetnek. Kezdődik a pártoktatás A propagandista tanácskozások tapasztalatai 'Pártszervezeteink ez évben gondosabban készítették elő az új pártoktatási évet, mint tavaly. A propagandamunkában is fejlődés tapasztalható. A megnövekedett felelősségérzet mutatkozott meg a megtartott propagandista értekezleten is. Hasznos tanácskozás volt ez, gazdag tapasztalatokat adott a munka további megjavításához. A propagandista tanácskozások jól sikerültek. Miskolc I. kerületi pártbizottságán a propagandistáknak 80 százaléka, Szikszón 90 százaléka, Mezőkövesden 80 százaléka jelent meg. A pártbizottságok beszámolói önkritikusán értékelték a múlt év tapasztalatait, az új oktatási év előkészítését. Megdicsérték a példamutató propagandistákat és megbírálták a hanyagokat. A propagandisták felszólalásaikban nem egy helyütt bírálták a pártbizottságokat a múlt évi gyenge oktatási munka miatt. Kács községben — amint az egyik felszólaló elmondotta — a járási pártbizottság nem ellenőrizte a propagandisták munkáját. Ennek tudható be, hogy számos poli tikai iskolán nagyfokú volt a lemorzsolódás s nem folyt következetes harc ennek megakadályozására. Tari Dezső elvtárs miskolci propa gandista arra kérte az I. kerületi pártbizottságot, hogy fordítson nagyobb gondot a propagandisták jelen főseinek tanulmányozására és értéke lésére. — Előfordult több esetben — mon dotía Tari elvtárs —. hogy jelentet tem azokat a tisztázatlan kérdéseket- melyeket a hallgatók tettek fel, s erre nem adott választ a pártszervezet. Ez a propagandista tekintélyét ássa alá. Zeithammer Aladár elvíárs. szikszói propagandista arról beszélt, hogy több gondja legyen a pártszervezetnek a tananyag és az útmutató beszerzésére és szétosztására. Az elmúlt évben ezt gyakran elmulasztották. A propagandisták törődjenek azzal,, ho gyan élnek, milyen problémái vannak a hallgatóknak. Eredménynek tudható be, hogy az idén a propagandisták kiválogatása és a velük való foglalkozás megjavult. niba azonban — különösen községekben «-, hogy az alapszerve, zetek kevés támogatást kaptak ahhoz, hogy valójában gazdájává váljanak a pártoktatásnak. A propagandisták tanácskozásán súlyos mulasztások is a felszínre kerültek. Barnóczkí János elvtárs, az alsóvadászi gépállomás párttitkára például kiadta albérletbe a pártoktatás megszervezését. "’bízta a gépállomás szerelőire, brigádvezetőire. Sőt, azzal dicsekedett, hogy versenyt is indítottak a párt- oktatás megszervezésére. Az ilyen versenyben nem sok köszönet van, mert mennyiségre törekszik, megsérti az önkéntességet, nem veszi figyelembe á hallgatók egyéni tulajdonságait, képességeit. Egyszóval nem sokat ér az ilyen verseny. S tavaly is bebizonyosodott, hogy ahol így szerveztek, ott röviddel az oktatási év beindulása után a politikai iskolák egymás után lemorzsolódtak. Több heiyen szóvátették, hogy hiba van a tananyagok megrendelése körül is. Göncruszka községben a hallgatók csak hírből hallották, hogy ők is részt fognak venni a pártokfatásban. Meg sem rendelték az anyagot. A propagandisták nem kapták meg a hallgatók névsorát, így nem is tudtak beszélgetni velük. S amikor ezért megtörténik a felelősségrevonás. a felelet ez: „Tengernyi a feladat, de fog ez menni!“ Ez egyáltalán nem megnyugtató válasz. Hol a biztosíték rá, hogy ez így lesz, hiszen még fel sem keresték a hallgatókat, nem beszélgettek velük, nem rendelték meg az anyagot sem. Igaz, sok a feladat, de vájjon munkánk mikor nem ütközött nehézségekbe? És mikor ment magától úgy a munka, mint a karikacsapás? Csakis a lelkiismeretes munkának van gyümölcse. A felületesség a hibák szülője. Pártszervezeteink a soronlévő feladatokat kapcsoliák össze pártoktatási munkával. Népnevelőink, akik ma a tanácsválasztás nagy csatáját vívják, amikor a dolgozókkal beszélgetnek, kér dezzék meg azt is, részt akarnak-e venni a pártoktatásban. Ismerik-e a propagandistájukat? Mondják el azt is, mikor kezdődik a tanítás, hol lesz a foglalkozás és részletesen tájékoztassák ezekről az alapszervezeteket. A propagandisták vizsgálják felül azt is, biztosították-e a tananyagot a hallgatóknak. Sürgősen pótolni kell minden mulasztást, A propagandisták követeljék a hibák azonnali felszámo- !ásá,t. Kérjék a járásoknál az instruktor elvtársak segítségét. Azt is vizsgálják meg, hogy hogyan áll falun a dolgozó parasztok, főként a közép- narasztok bevonása a pártoktatásba. Hol tanulnak a dolgozó parasztinak? \ szervezési problémák mellett nagy jgyeimet kell fordítani a tartalmi előkészületekre in. Propagandistáink -már most gyűjtsék össze az egyes té mákhoz a helyi konkrétumokat, a szemléltető anyagot. Segítsék a hall gatók felkészülését. Ha jól dolgoznak, a fáradságos munka, melyet most a pártoktatásra fordítunk, határozottan fog visszatérülni az országépítő munkában, SZAICZ ISTVÁN Az üzemi pártbizottságok nagyrésze azonban lebecsüli a sajtóterjesztést. Az ózdi nagyüzemi pártbizottság ágit. prop. titkára, Papliczky elvtárs, a legkevesebb időt a sajtőterjesztésre fordítja. A MÁV politikai osztálya is elindította a sajtószervezést a vasúti pártszervezetek között. A miskolci MÁV járműjavító és fűtőház, valamint a szerencsi állomáson jó ered-t menyeket értek el. Hiba azonban^ hogy a vasúti pártszervezetek több-' sége későn fogott a munkához. Maga a vasút politikai osztálya is elhanyagolta a végrehajtás ellenőrzését. Értesítjük a pártbizottságokat, hogy a versenyt, több pártszervezet javaslatára, a megyei pártbizottság december 21-ig meghosszabbította. Ezidő alatt kétszer értékelik, hogy vájjon ki hogyan javította ki a hi-’ bát, s mennyire értette meg, hogy a sajt.ószervezés szorosan hozzálát tozik a politikai munkához. Tegyék még elevenebbé pártszervezeteink a versenyt, s érjük el december 21-re, hogy minden dolgozó kezébe ott legyen a pártsajtó. Azok a pártszervezetek, mélyék eddig szép eredményeket értek el, írják meg, mi a siker titka, adják át másoknak is jó kezdeményezéseiket, agitációs módszereiket. Az a munka, amit ma megyénk pártszervezetei a sajtószervezésre fordítanak, hasznos munka. Azzal* hogy minden dolgozóhoz eljuttatják a pártsajtót, jelentősen hozzásegítik területük lakosait, hogy mindjobban megismerjék pártunk politikáját^ kormányunk intézkedéseit. A párt az újságon keresztül be* szélget a dolgozókkal. A párt szava tettekre csak akkor mozgósít, ha azt ismerik a tömegek. A sajtószervezési munka a pártszervezetek munkáját segíti. Ha egy-két napon belül még nem is gyümölcsözik, rövidesen kamatostól visszatérül a fáradság. Megielent az ul közgazdasági folyóirat elsfi száma Pártunk III. kongresszusának és a Központi Vezetőség ülésének határozata értelmében megindult az új magyar közgazdasági folyóirat, a Mezőgazdasági Szemle. Mikó József: a tanácsok gazdasági tevékenységével kapcsolatos kérdéseket elemzi. Csizmadia Ernő: A mezőgazdasági nagyüzem fölénye és a termelőszövetkezetek erősítése, népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában — címmel írt cikket. Wilcsek Jenői Az önköHtségcsök- kentés eszközeiről. Mátyás Antal: Kossuth közgazdasági nézeteiről. Soós Gábor a moszkvai mezőgazdasági kiállítás tanulságairól. Liska Tibor és Máriás Antal pedig a gazdaságosság és a nemzetközi munkamegosztás kérdéseiről ír. A folyóirat Szemle rovatában Kecskeméti Zsuzsa, Péter György, Rédei Jenő és Zala Júlia: Általános statisztika — című egyetemi tankönyvének a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági Főbizottságában lezajlott vitájáról ír. Olli Lajos a vita eredményeinek a Marx Károly Közgazdasági Tudomány- egyetem statisztikai oktatásában való hasznosításáról számol be. A Számok és tények rovata Nyu- gat-Németország felfegyverzéséről, a nyugatnémet nagytőkések profitjáról, s a munkásosztály helyzetének romlásáról közöl adatokat. A kritika és könyvismertetés-rovatban Simái Mihály Engels: A munkásosztály helyzete Angliában című klasz- szikus munkáját, Dános Ernő, Wagner Zoltán és Szőke György: Az ipari termelési kapacitás felmérése és kihasználásának tervezése — című könyvét ismerteti. A folyóirat Szemle-rovata részletesen ismerteti a „Voproszi Ekono- miki" című szovjet folyóirat 1954, évi 7. számában megjelent cikkeket. A lap szakirodalmi tájékoztatót is közöl á Magyarországon és külföldön legutóbb megjelent gazdasági tárgyú könyvekről. flz önálló tanulók konferenciáiénak ütemterve (A Budapestre járó elvtársak konferenciájának idejét minden esetben személyesen közöljük.) 1. Sz. K. Párttörténet: megyei konferenciája november 12-án délután fél 3-kor a megyei P. H-ban. Vezeti Kovács Miklós. Téma: „A Kommunista Párt kiáltványa“', A marxizmus-program dokumentuma. (Az útmutató alapján megadott első konferencia anyaga. A második konferencia idejét később közöljük. 2. M. D. P. történet: 1. évfolyam: a) Megyei konferencia november 13-án délután fél 3-kor a megyei P. H-ban. Vezeti: Dáni László elvtárs. Téma: „A tudományos szocializmus kialakulásának időszaka.“ b) Üzemi, városi, járási konferenciák a helyi viszonyoknak megfelelően november 15—20-ig terjedő héten. II. évfolyam konferenciája december 11-én délután fél 3-kor a megyei P. H-ban Vezeti: Dojcsák János. Téma: „A Kommunisták Magyar- ország) Pártiának harca 1919 augusztusától 1929 őszéig’“. 3. Politikai Gazdaságtan: I. évfolyam: a) Megyei konferencia november 13-án délután fél 3-kor a megyei P. H-ban. Vezeti: Varga Zoltán. Téma: „A tőke . megjelenésének történelmi jelentősége“. b) Üzemi, városi, járási konferenciák a helyi viszonyoknak megfelelően 15—20-ig terjedő héten. bér 13-án délután fél 3 órakor a me* gyei P. H-ban. Vezeti: Tóth József elvtárs. Téma: „A tőke megtérülése.’’ 4. Filozófia: I. évfolyam: a) ma- gyei konferencia november 13-án délután fél 3-kor a megyei P. H-ban, Vezeti: Imre József. Téma: „A dialektikus materialize mus a marxista párt világnézete.“’ b) Üzemi, városi, járási konteren-« ciák a helyi viszonyoknak megfelel lően 15—20-ig terjedő héten. II. évfolyam konferenciája november 20-án délután fél 3-kor » megyei P. H-ban. Vezeti Gémes Ferenc. /Téma: „A társadalom anyagi élet- feltételei. A termelés alapvető sajátosságai M. B. ÁGIT. PROP. OSZTÁLY, Kitüntetéseit A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kiváló munkájuk elismeréséül (Bor sódban) Csernik Józsefnek, a Borsodi Bányászellátó Kiskereskedelmi Vállalat ormosbányai 56. számú bolt vezetőiének a „Szocialista Munkáért Érdemérem“; .Tnhá-z Istvánnak, a aá- rosnatski járási begyűjtési hivatal vezetőjének a „Munka Érdemérem“ kitüntetést adományozta.. — Bábelőadásokat rendeznek november 1-től több budapesti állami áruházban. Az „Utazás játékországban“’ című bábjáték szereplői a já- II. évfolyam konferenciája novem- tékosztályokon meg is vásárolhatók.
