Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-31 / 258. szám

2

LÖZAK.1Y1AGIAKUKSZAG

Vasárnap, 1954. október 31.

Kommunisták dolgozzatok a tömegek között

(Folytatás az 1. oldalról.) •

lat megszilárdítása, készség a tömegek szavának meghallgatására, — ebben rejlik a bolsevik vezetés ereje és legyőzhetetlensége«. A párt legyőzhetetlen — tanítják klasszikusaink — ha nem fél a tömegektől, ha szoros kapcsolatban van velük. Tehát merőben ellenkezik pártunk politikájával az az osto- t ba felfogás, amely Nagybózsván és Nyíri községben tapasztalható. Ott, ahol a vezetők bíznak a tömegekben és nemcsak tanítják őket, hanem tanulnak is tőlük, ott a párt politikájának megvalósulása helyes mederben folyik. Ahol pedig a vezetők nem ezt teszik, ott elfordul tőlük a dolgozók bizalma. Taktakenézen például a párttitkárt nem választották meg tanácstagjelöltnek, mert nem mutat példát, hátrálékos az adófizetésben: Az ujcsanálosi gépállomás igazgatóját azért nem jelölték a tanácsba, mert fölényes a magatartása a dolgozókkal szemben, folyton csak ígérget, de soha nem tesz semmit ígéretei valóraváltá- sáért.

]V incs szebb feladat, mint a párt politikáját magyarázni a dolgozó tömegeknek. Lenin elvtárs azt tanítja: -Az állam a tömegek öntudatánál fogva erős. Akkor erős, ha a tömegek mindenről tudnak, mindenről ítéletet tudnak alkotni és mindenhez öntudatosan fognak hozzá-«. Mi azt akarjuk, hogy megyénk dolgozói is öntudatosan segítsék valóraváltani pártunk politikáját, a kormány programját. És ez az öntudatra ébresztés a kommunisták, a népnevelők, s vezetőik nagy feladata.

Félre az utasítgafásokkal, a parancsolgatásokkal, az íróasztal mellől: irányítással, a bürokratikus módszerekkel — s közelebb az élethez, a dolgozó tömegek közé, ez ma

a kommunista vezető legfontosabb

feladata.

Megyénkben ezen a téren még sok tennivaló van. Egyes vezetők — ahelyett, hogy tettekkel segítenék a problémák megoldását —, a négy fal mögül irányítanak. A papiros rendeletek egész halmazát gyártják. S ezt már annyira megszokták, hogy ki sem lehet mozdítani őket az irodából. Vidékre? — mondogatják az ilyen vezetők. — Nem tudok kimenni, majd inkább a helyettesem. A helyettes: el vagyok foglalva, majd elküldöm az osztályvezetőt. Az osztályvezető: inkább menjen az instruktor. Az instruktor pedig: kiutazni... elég lesz, ha instrukciót küldök szét. S végül megszületik a sablonos ..instrukció", amelyről már messziről érezni a bürokrácia szagát.

A z új szakasz politikájának, a

^ Központi Vezetőség határozatának megvalósításában nincs szükség ilyen vezetőkre. Ezt a politikát csak olyan vezetők tudják valóra váltani, akik kommunista módon irányítják a párttagokat, mozgósítani tudják a dolgozó tömegeket; akik készek az irodából az emberek közé menni; Nem könnyű feladat e politikát megvalósítani; A nagy erőfeszítések mellett szív és lélek kell hozzá. A kommunistákkal az élen dobbanjon hát együtt a szívünk, lendüljön együtt munkára a karunk, s nyomában vidám, boldog élet lesz népünk osztályrésze; »Beteljesül az a költői gondolat, ■— mondotta Nagy Imre elvtárs a Hazafias Népfront alakuló kongresszusán —, hogy ha a föld isten kalapja, nagyszerű dolgos népünk két keze munkája nyomán, drága hazánk lesz a legszebb bokréta rajta«. Ezért dolgozzon megyénk minden kommunistája *— üzemben, városban, falun egyaránt — a dolgozó tömegek között;

Az Elnöki Tanács határozatai

X minisztertanács munkájának megerősítése érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Népfront elnökségének javaslatára Hegedűs András elvtársat, a minisztertanács első elnökhelyettesét, földművelésügyi miniszteri tiszte alól és Hidas István elvtársat a vegyipari és energiaügyi miniszteri tiszte alól felmentette. Ezzel egyidejűleg Hidas István elvtársat a minisztertanács elnökhelyettesévé választotta meg.

Az államvezetés munkájának további erősítése érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szálai Béta elvtársat az Országos Tervhivatal elnöki tiszte alól való felmentése mellett könnyűipari miniszterré, Kiss Árpád elvtársat könnyűipari miniszteri tiszte alól való felmentése melX'tt vegyipari és energiaügyi miniszterré, Erdei Ferenc elvtársat igazságügyminiszteri tiszte alól való felmentése mellett földművelésügyi miniszterré, Molnár Erik elvtársat a Legfelsőbb Bíróság elnöki tiszte alól való felmentése mellett igazságügyminiszterré, Pogácsás

György elvtársat az állami gazdaságok miniszterévé, Béréi Andor elvtársat az Országos Tervhivatal elnökévé és Domokos József elvtársat a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökévé választotta meg. (MTI)

NEMZETKÖZI SZEMLE

A nyugati tábor politikusai az utóbbi hónapokban, kiváltképen pedig a legutóbbi hetekben szemlátomást meggyorsították politikai menetrendjük lebonyolítását. Az egész nyugati politikán feltűnő sietség lett úrrá. Ez a sietség jól lemérhető, ha felidézzük emlékezetünkben, milyen gyorsan követte az EVK bukását a londoni értekezlet, a londoni értekezletet a párizsi megegyezés és mennyire sietnek most Nyugaton a párizsi megállapodások ratifikációjával.

Miért ez a nagy sietség?

Felmerül a kérdés, mi indítja a nyugati hatalmakat, elsősorban Amerikát arra, hogy most gyorsabban igyekezzenek végrehajtani politikai terveiket, mint eddig bármikor, miért sietnek jobban ratifikálni a párizsi megegyezéseket, mint annakidején az európai védelmi közösségi szerződést.

A nyugati polgári sajtó több magyarázattal szolgál erre. Egyes kommentátorok szerint Dullesék a jövőheti képviselőházi és szenátusi választásokon „nagy diplomáciai sikerként” akarják szerepeltetni a párizsi egyezményt, s ezúttal el akarják feledtetni genfi vereségüket és az EVK kudarcát. Kétségtelen, hogy ebben a magyarázatban van igazság.

Más diplomáciai szemleírók a nyugatnémet felfegyverzéssel járó katonai megrendelésekből várható profitot tartják siettető motívumnak. Természetes, hogy ez a magyarázat sem áll távol az igazságtól. Ismét mások Adenauer szemlátomást csökkenő tekintélyében, rendszerének mélyülő válságában látják e sietség okát. E magyarázatokban még az előbbieknél is több igazság van, hiszen a Nyugatnémetországban nemrég lezajlott választások, a szociáldemokraták állásfoglalása a négyhatalmi tárgyalások mellett, az Adenauer- íéle koalíció Dehler vezette pártjának csatlakozása a szociáldemokrata követeléshez, eléggé példázza, hogy’ Adenauer és kormányzata sokat veszített támogatóiból. A legfontosabb ok azonban nem a felsoroltak között keresendő.

Az európai védelmi közösségi szerződésről a nyugati sajtó annak idején minden jót elmondott. A közvéleménynek azonban elég ideje volt megismerkedni a szerződés valódi tartalmával és meggyőződni arról, milyen veszélyeket rejt magában ez az okmány. Európa közvéleményének szeme felnyílt és az EVK propagandája elvesztette hatását. Hatalmas tömegmozgalom bontakozott ki Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, a nemzeti szuverénitás védelmében és ez megpecsételte az EVK sorsát. Az amerikai politikusok ebből a vereségből megtanultak annyit, hogy a közvéleménynek nem szabad időt engedni. Nem szabad hagyni, hogy a közvélemény megismerkedjék a londoni és párizsi megállapodások tartalmával, mert különben ismét magasra csaphat a tiltakozás lángja. Éppen ezért sietnek a ratifikációval. A főok tehát a közvéleménytől való félelem. A nyugati tábor vezetői tartanak attól, hogy ha időt engednek a tömeges ellenállás kibontakozásának, mostani terveik is az EVK sorsára jutnak. E félelemnek meg is van az oka: máris jelentkezik a tömegek ellenállása.

A párizsi megállapodásokról csak igen ködös közlemények láttak napvilágot, a közvéleményt szándékos tájékozatlanságban tartják. Burzsoá lapok arról fecsegnek, hogy e megállapodások előnyösebbek az EVK- nál. Ha azonban megvizsgáljuk a rendelkezésre álló kevés adatot és a megállapodások egv-két oldalát, máris kiderül, hogy ilyen előnyökről szó sincs és tulajdonképen

újsütetű EVK-röl van szó.

A nemzeti szuverénitás kérdésében például mindössze annyi változás

TÁV IRATOK

A putnoki járás termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai nevében örömmel jelentjük, hogy az őszi kalászosok vetését október 29-re 105 százalékra teljesítettük. A kenyérgabona vetésében 102 százalékot értünk el. Dolgozó parasztságunk nevében ígérjük, hogy 1955- ben a gabonafélékből holdanklnt 2 mázsával többet termelünk.

BALOGH ANDRÁS jb. titkár PARÁNYI JÁNOS jt. elnök LING JÓZSEF jt. mg. oszt vez.

KISS ISTVÁN jt. főagronómus

Jelentem, hogy a gadnai Dózsa tsz őszi vetéstervét október 29-én 104

százalékra teljesítette, az őszi mélyszántásnál 70 százalékot ért el. Aba- ujlak-Gadna község egyéni dolgozói őszi vetéstervüket október 30-ig 102 Százalékra teljesítették.

KÖZSÉGI TANÁCS Abaujlak, Gadna község

Törvényerejű rendelet állami gazdaságok minisztériuma és országos erdészeti lóigazgatóság

felállításáról

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Népfront elnökségének javaslatára törvényerejű rendeletét alkotott az állami gazdaságok minisztériuma és az országos erdészeti fő- igazgatóság felállításáról. (MTI)

A Szovjetunió Minisztertanácsának közleménye Anatoiii Nylkolaievics Kuzminnak, a Szovjetunió kohászait miniszterének haláláról

Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa a következő közleményt tette közzé:

A Szovjetunió Minisztertanácsa mély 'megrendüléssel adja hírül, hogy 1954 október 29 én hosszas és súlyos betegség után elhúnyt Anatolij Nyikola jevics Kuzmin-, a Szovjetunió kohá szatl minisztere, a kohászati ipar

egyik legtekintélyesebb szervezője.

A Szovjetunió Minisztertanácsa elhatározta:

A. N. Kuzmin temetésének megszervezésére kormánybizottságot alakit, amelynek tagjai: M. G. Pervuhin (elnök), A. G. Seremetyev, M. A. Jasz- nov, A. V. Jasznov, A. V. Korobov és A. F. Gorkin. (MTI)

Dobi István távirata

Luigi Einaudi olasz köztársasági elnökhöz

Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, a Salemo vidékét sújtó árvízzel kapcsolatban, amelynek számos halálos áldozata volt, a következő táviratban fejezte ki együttérzését Einaudi olasz köztársasági elnöknek:

„A Salemo vidékét sújtó természeti csapás miatt az olasz népet ért gyász alkalmával, kérem Elnök Ur, fogadja mélységes együttérzésem

nyilvánítását mind a magam, mind az egész magyar nép nevében.

DOBI ISTVÁN, az Elnöki Tanács elnöke

A Szakszervezetek Országos Tanácsa táviratot intézett az olasz Általános Szakszervezeti Szövetséghez, amelyben őszinte és mélységes együttérzéséről biztosítja Olaszor-1 szág népét azzal a szörnyű természeti csapással kapcsolatban, amely Salemo vidékének lakosságát sújtotta. (MTI)

fl város és községgazdálkodási miniszter rendelele a földreform során vagy később iuitatott és még be nem épített házhelyekről szálé minisztertanácsi határozat végrehajtásáréi

A Magyar Közlöny október 30-j száma közli a város- és községgazdálkodási miniszter rendeletét a földreform során vagy később juttatott és még be nem épített házheJALCSIN ATOMRIADOI

Jalcsin, az iámért török újságíró nem tudott hova lenni a lcl- keaedcstől, amikor hírét vette Montgomery angol tábornagy október 8-i atomódáinak. Mint írja, „érdeklődéssel, mondhatni izgalommal“ olvasta Montgomery himnuszát az atombombához és a tábornagynak azt a követelését, hogy az atombombát alkalmazzák a Szovjetunió ellen, „Minden reményűnk az atomfegyverben van, — írja a „Halkosi“ c. lapban. — Ha alkalmazzuk az atomfegyvert, megsemmisítjük a bolsevikokat... Atom- és hidrogénbombákkal megsemmisíthetjük Oroszország létfontosságú központjait.“ Jalcsin édes lázátmait azonban megmérgezi az a gondolat, hogy ,.az

oroszoknak is van atom- és hidrogénbombájuk!“ Még az ő lázas agyában is valamelyes világosságot gyújtott annak tudata, hogy korunkban az atombomba kétélű fegyver. Az atom- és hidrogénfegyver alkalmazása szőr- nyű pusztulással fenyegeti az egész világot, s mint maga a török újságíró írja, „kihalt pusztasággá változtathatja Európa, sőt Amerika életfontosságú központjait“.

Azt lehetne hinni, hogy Jalcsin ebből azt a következtetést vonja le: elejét kell venni az atomfegyver alkalima- zásának. Erről azonban szó sincs! Jalcsin egyáltalában nem óhajt számot vetni a valósággal. Arra kéri Mont- gomeryt, „magyarázza meg“, hogy atombombák máshová nem hullhatnak, csak a Szovjetunióra. Ilyen felvilágosítás, irja‘ „nagyban hozzájárulna a gondolkodó emberek megnyugtatásához“. „Ellenkező esetben — folytatja Jalcsin —, a probléma megoldhatatlannak látszik“.

A mértéktelenül harcias Montgomery is aligha kockáztatja

meg, hogy a kívánt „magyarázattal!“ szolgáljon Jalcsinnak. Ez a kérés csak azt tanúsítja, hogy a török újságíró a nagy harci hévben már-már elveszíti valóságérzékót. Azért annyi józan ítélőképessége még maradt, hogy lássa: Montgomery atomhisztéria- keltési kísérletei lényegében csődöt mondottak.

van az EVK-val szemben, hogy — mint a londoni záróközlemény mondja — a brüsszeli szerződés konzultatív tanácsa olyan tanáccsá válik, amelynek „döntési jogköre van“. Más szavakkal: Az európai védelmi közösség „nemzetekfeletti főbizottsága“ helyett a nyugateurópai unió „konzultatív tanácsa” ugyanolyan jogkörrel.

Nagy hűhóval ünnepelte a nyugati burzsoá sajtó Angliát azért, mert beleegyezett abba, hogy négy hadosztályát az európai kontinensen tartja, hogy biztosítsa Franciaországot szövetségesének, Nyugat-Német- országnak esetleges „kilengéseivel“ szemben. A burzsoá sajtó ezt garanciának nevezi. Nos, ezek a garanciák nem sokat érnek. Nem, először is azért, mert Anglia e kötelezettséget annyi fenntartással vállalta, hogy azok az egész kötelezettség értékét a nullával teszik egyenlővé. De nem érnek semmit azért sem, mert a második világháború kezdetén szintén voltak angol hadosztályok a kontinensen és — mint ismeretes — ezek távolról sem akadályozták meg a második világháborút.

A német felfegyverzés ellenőrzéséről maga Mendes-France francia miniszterelnök ismerte be Ixjndon után, hogy e kérdésben nem született döntés. Erre vonatkozólag a párizsi értekezleten is csak igen ködös határozatokat hoztak. A nyugatnémet militaristákat nem is igen feszélyezik a párizsi határozatok. Az „United Press” amerikai hírügynökség jelentése szerint Blank bonni hadügyminiszterjelölt úgy tervezi, hogy a nyugatnémet Wehrmacht egy-egy íankhadosztálya 14.600 katonával és 280 tankkal rendelkezik majd, szemben a hitleri Wehrmacht tankhadosztályainak 11.000 katonájával és 140 tankjával.

Mindez eléggé bizonyítja, hogy az

új megállapodások semmivel sem jobbak a régieknél és Európa népeinek semmi okuk feladni ellenállásukat a nyugatnémet felfegyverzéssel szemben; Nyugat-Európa közvéleményét láthatólag mind erősebben foglalkoztatják a párizsi paktumban rejlő veszélyek és mi’”! többen követelik:

üljön össze

a négyhatalmi értekezlet,

ahogyan azt a Szovjetunió kormányának október 23-i jegyzéke javasolja. A nyugati kormányférfiak igen nehezen tudnak szembeszállni e jogos követeléssel. Éppen ezért, régi módszerükhöz, a félrevezetéshez, a megtévesztéshez folyamodnak.

Egyes nyugati burzsoá lapok a közvélemény becsapása céljából arról írnak, hogy a nyugati hatalmak Nyugatnémetország felfegyverzésével egyidőben akarnak tárgyalni a Szovjetunióval a német kérdésről. Ezt a politikát elnevezték a „párhuzamos lépések” politikájának. Ez a politika azonban csak a lázas ütemben folyó nyugatnémet felfegyverzés leplezésére szolgál. Igen sok nyugatnémet burzsoá publicista viszont arról ír, hogy a négyhatalmi értekezlet összehívásának csak a párizsi megállapodások parlamenti ratifikációja után lehet helye. Ezt az álláspontot képviselik a nyugati kormányok vezetői is.

Ez ismét a közvélemény megtévesztését célozza és lényegében azt akarja elérni, hogy a közvélemény menjen bele a mielőbbi ratifikációba, „csakhogy elháruljanak az akadályok a négyhatalmi értekezlet út- jából”.

Nem nehéz kitalálni, hogy ez a fajta érvelés az úgynevezett erő- politika fegyvertárából származik. A közvélemény azonban eléggé tisztában van már azzal, hogy azok, akik Nyugat-Németországot fel akarják fegyverezni, nem azért teszik azt, hogy utána a békéről és Németország egysegéről tárgyaljanak. A Szovjetuniónál pedig, mint eddig, ezután sem lehet engedményeket elérni „erő-politikával”. A Szovjetunió hajlandó becsületes tárgyalásokon közelebb hozni egymáshoz az álláspontokat. de nem hajlandó a háborús uszítok martalékául vetni Európa békéjét és biztonságát:

lyekről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásáról A rendelet megállapítja, hogy a még be nem épített juttatott házhely tulajdonosa köteles a házhelyen az építkezést egy éven belül megkezdeni és két éven belül befejezni, a tanácsolt végrehajtóbizottsága a tulajdonosoknak felszólítót küld, amelyre 30 napon belül válaszolni kell. Ameny- nyiben a házhely tulajdonosa nem vállalja az építési kötelezettség tel-* jesítését, vagy nem válaszol a tanács felszólítására és házhelye nincs szőlővel vagy gyümölcsfával beül-' tetve, a házhelyet a tanács végrehajtóbizottsága igénybevéheti, s olyan személynek juttathatja, aki házhelyet igényel lakóház építésére, de igényét a végrehajtóbizottság állami tulajdonba vett ingatlanból nem tudja kielégíteni.

Elsősorban a község (város) beépített területén lévő, vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó házhelyeket kell igénybevenni. Az igénybevett házhelyekért a tanács végrehajtó- bizottsága köteles a volt tulajdonost teljes mértékben kártalanítani, vagy pénzben, vagy a megváltási összeggel azonos csereingatlannal: Pénzbeli kártalanítás esetén az igénybevett házhelyek megváltási ára az irányadó.

A rendelet részletesen szabályozza az igénybevétel és a pénzbeli kártalanítás módjait, intézkedik a már befizetett megváltási árelőleggel kapcsolatos kérdésekről, megszabja a csereingatlannal történő kártalanítás módját, valamint megállapítja azokat a szerveket, amelyek házhelyigénybevételi s juttatási ügyekben első és másodfokon eljárnak. (MTI)

Megjelenik a nyugdijrendelet

végrehajtási utasitása

A minisztertanács elfogadta » dolgozók társa dalombiztositási nyugdijáról szóló törvényerejű rendelet végrehajtási utasítását.

A végrehajtási utasítás a törvényerejű rendelet szövegével együtt a Magyar Közlönyben kerül kihirdetésre. (MTI)

1 /

Családi

KÁVÉPÓTLÚ

kotta néOtuf ló -