Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-23 / 251. szám
I-iSMAN on-Ó MÚZEUM Sc;Pops2M »• '«‘•/on: 17-M. ESZAKMAGYARORSZAE Egy éjszaka a győztes herbolyai bányászfiatalok között A borsodi képzőművészek negyedik megyei kiállítása-ZE X. évfolyam 251. szám Ara 5« fillér Miskolc, 1954 október 23. szombat r Váltsuk valára november 7 tiszteletére tett vállalásainkat Az egész haladó emberiség megünnepli november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját. A magyar dolgozók is készülődnek a nagy napra. Szinte hagyománnyá vált már hazánkban is, hogy népünk történelmi évfordulóit, nagy eseményeit munkával köszönti. Nemrégiben hangzott el a budapesti MÄVAG dolgozóinak felhívása, mellyel az egész ország népét versenyre szólították november 7 méltó megünneplésére. Szerte az országban s megyénkben is nagy visszhangra talált a felhívás. Az Ózd' Kohászati Üzemekben, a Lenin Kohászati Művekben, a DIMÄVAG-ban. a Borsodvidéki Gépgyárban. a 28/3. Építőipari Vállalatnál és még száz mes száz üzemben, hivatalban gyűltek össze a dolgozók, hogy megbeszéljék: mit vállalnak az ünnepi évforduló tiszteletére. A felajánlások nyomán fellendül a munka, növekszik a termelés — méltóan akar ünnepelni minden becsületes dolgozó. A diósgyőri durvahengerészek 103 2 százalékra teljesítik esedékes havi tervüket. A hemádvécsei LTj Barázda termelőszövetkezet október 15_re már befejezte az összes őszi kalászosok vetését. Bánfalván a bányászok azért harcolnak, hogy terven felül naponta 2 vagon szénnel többet termeljenek, s ezt átadják a sátoraljaújhelyi kórháznak. Mi az oka annak, hogy népünk ennyire magáénak érzi a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepét? A fiatalok, már csak hírből i smerik, de az idősebbek saját bőrükön tapasztalták az átkos űri elnyomást, amelynek sötét napjaiban 1917 októbere gyújtotta meg a reménység világosságát. Hozzánk 1945_ben érkezett el a felszabadulás. De a mi szabad életünk alapját is a győzelmes októberi forradalom teremtette meg. Azzal, hogy 1917-ben az orosz munkásosztály a dolgozó parasztsággal szövetségben áttörte az imperializmus frontját, s megdöntötte nemcsak a feudális cári önkényuralmat, hanem r. burzsoázia uralmát is. Azzal, hogy először a világtörténelemben létrejött H munkásosztály szilárd államhatalma és azzal, hogy ezt a munkáshatalmat a szovjet munkásosztály és a vele szövetséges kolhozparasztság a kommunista párt vezetésével évtizedeken keresztül megvédte a külső és belső ellenségtől. a Szovjetunió bebizonyította, hogy az 1917 októberében létrejött újtipusú állam magasan felette áll minden eddigi államnak, — végérvényesen bebizonyította a szocializmus fölényét a kapitalizmus felett. Október győzelme teremtette meg az alapiát a második ' világháborúban a fasizmus felett aratott győzelemnek is. Ezzel a mi kezünkről is lehullott az idegen elnyomók bilincse S a felszabadulás után a magyar proletárdiktatúrát a kommunista párt vezetésével a magvar munkásosztály a vele szövetséges dolgozó parasztsággal együtt azért tudta megszilárdítani, mert ott állt mögötte a béke és a szocializmus hatalmas erődie, a Szovietúnió. Ilyenmódon lett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom rfrar ' gyár nemzeM üggyé, a magyar nemzet sorsát gyökeresen megváltoztató erővé. Ezért iktatta a magyar nép nemzeti ünnepei sorába november 7-ét, ezért köszöntjük évről-évre lelkes munkával a nagy napot. A munkások ezreinek növekvő munkaakarata, egyre növekvő alkotókedve parancsolóan megszabja a műszaki vezetők kötelességét is. Most az a feladatuk, hogy biztosítsák a korlátlan lehetőséget ahhoz, hogy a munkások valóra válthassák ígéreteiket. Ne szabjon „plafont” a november 7-i munkaversenyszakaszb an egyetlen munkásnak sem az anyag, vagy szerszámhiány, ne okozzon egyetlen perc késedelmet sem a hiányos munkaszervezés. A műszaki vezetők legszebb felajánlása a nagy ünnepre a zavartalan termelés biztosítása. A párt, a DISZ és a szakszervezeti vezetők előtt az a szép.feladat áll, hogy olyan sikerekre mozgósítsák a gyárak, üzemek, bányák dolgozóit, melyekkel ismételten bebizonvíthatiák: magukénak vallják, hazafias ügyüknek érzik a nagy évforduló méltó megünneplését. Különösen nagy felelősség hárul ebben a szakszervezetekre. Éppen ezért helyes pártirányítással és ellenőrzéssel segíteni kell a szak- szervezetek munkáját abban — amint Földvári Rudolf elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára a megyei párt- és DISZ nagyaktíva ülésén megmondta: „hogy mindenütt felszámolhassák a szocialista munkaversenyt elposványosító szervezési módszereket és a munkaverseny formális, kirakat-nyilvánosságát.” Mint mindenben, most a november 7-i versenyszakaszban is a kommunistáknak kell az élre állni ok és személyes példamutatással, a gyengék állandó segítésével kell vezetniük a dolgozók munkaversenyét. Uj munkagyőzelmeket elérni — ez a legméltóbb ünneplése annak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom elnyomott bérrabszolgájából az ország gazdájává tette a munkást, s a lenézett, megvetett munkát becsület és dicsőség dolgává emelte. Lebírhatatlan erő a dolgozók ezreinek összefogása. Ezekben a napokban minden eddiginél nagyobb szükség van az összefogásra, arra, hogy mindenki helytálljon megnövekedett, nagyszerű feladatainak végrehajt sában, a lelkesítő távlatokat nyitó kormányprogram végrehajtásában Ezt, — a szebb és boldogabb élet megteremtését segítjük elő a felajánlások teljesítésével. Váltsa tehát valóra minden bányász, kohász, építőmunkás minden dolgozó vállalását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor- dulójának megünneplésére, váljanak tettekké a borsodi kohászok, bá- I nyászok, dolgozó parasztok szavai, mindannyiunk az egész ország I javára. M _________________________________________________________________' Dandó Lajos ózdi finomheogerész brigádja befelezte ötéves tervét Október 16-án reggel fél öt órakor a Dandó-brigád az ózdi fi- nomhengerdébcn egy másodpercre abbahagyta a munkát. A brigád tagjai körülvették vezetője' Dandó elvtársat és örömmel szorítottak egymással kezet abból alkalomból, hogy teljesítették ötéves tervüket. A Dandó-brigád az ózdi fino mhengerdében ma már 1955. évre adja a kész árut. Többet termelnek, hogy Jobban éljenek — ezzel a jelszóval indultak újabb harcra, újabb győzelmek elérésére. ld. Farkas Sándor bányász november 7-re készül A borsodi bányászok miskolci tanácskozásán id. Farkas Sándor far- kaslyuki sztahánovista vájár is felszólalt. Hangsúlyozta, hogy igen nagy jelentősége van annak, ha most a téli hónapok előtt minden bányász teljesíti tervét. ígéretet tett Farkas elvtárs, hogy bovember 7 tiszteletére minden héten terven felül egy vagon szenet termei fez ózdi kórház részére. Hazatérve Farkas elvtárs megbeszélést tartott brigádjával, amelynek tagjai lelkesen helyeselték brigád- vezetőjük vállalását. Azóta Farkas elvtárs minden héten nemcsak egy vagon, de volt olyan hét, amikor két vagon szenet is termelt terven felül. Farkas elvtárs most’ elhatározta, hogy versenyre hívja valamennyi íar- kaslyuki sztahanovista vájár munkatársát a kórházak, iskolák és családi otthonok szénszükségletének biztosítása érdekében A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1954. harmadik negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar A gyáripar 1954. harmadik negyedévi teljes termelési tervét 100.5 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok iparvállalatai 1954. harmadik negyedévében teljes termelési tervüket a következőképpen teljesítették: A kohó- és gépipari minisztérium 99.8 százalékra A nehézipari minisztérium 99.7 százalékra A könnyűipari minisztérium 102 százalékra Az élelmiszeripari minisztérium 107.5 százalékra. Az építésügyi minisztérium iparvállalatai 87.4 százalékra A közlekedési és postaügyi minisztérium iparvállalatai 109.8 százalékra. 1954. harmadik negyedévben az egész gyáripar egy százalékkal, ezen belül a könnyűipar 7.7 százalékkal, az élelmiszeripar 11 százalékkal termelt többet, a nehézipar 5.1 százalékkal termelt kevesebbet, mint 1953. harmadik negyedévében. 1954. első háromnegyed évében 12.5 százalékkal több közszükségleti cikket termeltek, mint 1953. azonos időszakában. A fontosabb közszükségleti cikkek közül 14 ezerre! több kerékpárt, 1.500-zal több mo- torkerékoárt, 81.600-7.ol több rádió*. 1.000 kilogrammal több penicillint, 3 millió 100 ezer négyzetméterre! több gyapjúszövetet, 564 ezer párral több selyemharisnyát, 5 millió 300 ezer párral több pamutharisnyát, 106.000 párral több bakancsot, 147.400 párral több férficipőt, 606.500 párral több gyermekcipőt, 125.8Ö0 darabbal több férfiöltönyt, 132 millió darabbal több péksüteményt, 8.100 métermázsával több szalámit, 10.500 métermázsával több vajat, 15.300 métermázsával több sajtot 'és 40.500 métermázsával több szappant gyártottak, mint a múlt év azonos időszakában. Az elért jelentős eredmények ellenére az ipar a fogyasztók megnövekedett szükségletét nem elégítette ki teljes mértékben. Egyrészt a tervben előirányzott mennyiségek is alacsonyak voltak, másrészt a vállalatok számos esetben a terveket sem teljesítették. Nem teljesítették a mezőgazdaság fejlesztését szolgál) mezőgazdasági gépek, például a kerekes traktor, a borona, a fogatos fűkasza, valamint a nitrogénműtrágya termelési tervét. Elmaradt az ipar néhány fontos alapanyag, például a szén, az acél-nyersvas, a timföld, a martin és elektróacél, a hengerelt acél, a tégla, stb termelésében is. Számos termék minősége nem kielégítő. A könnyűipar területén néhány fontos közszükségleti cikknél, például a csizmánál, a bakancsnál, a női és gyermekcipőnél, a pamutszövetnél, a kártolt gyapjúszövetnél, a selyemharisnyánál az elsőrendű minőségű termékek részaránya az előző negyedévhez képest csökkent. Nem minden tekintetben megfelelő a mezőgazdasági szeráruk és kisgépek minősége sem. A termelékenység valamelyest alacsonyabb volt, mint a megelőző negyedévben és mint a múlt év azonos időszakában. Az ipar önköltségcsökkentési tervét már hosszabb idő óta nem teljesíti, s ennek következtében az önköltség az év folyamán jelentősen emelkedett. 1954. első félévében az ipar összehasonlítható termékeinek önköltsége 2.8 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben. Előzetes számítások szerint az önköltségcsökkentési terv teljesítése terén az ipar a harmadik negyedévben sem ért el kedvező eredményt. Mezőgazdaság A mezőgazdaság fejlesztéséről az új kormányprogram végrehajtása során hozott intézkedések jelentősen megnövelték a dolgozó parasztság termelési kedvét. Ez a harmadik negyedévben a többi között abban mutatkozott meg, hogy a parasztság sokkal több kisgépet és két és télszer annyi műtrágyát vásárolt, mint a múlt év hasonló időszakában. Javult a tenyésztési kedv, a parasztság ez évben gondosabban művelte meg földjeit és négyszer annyi szőlőt és gyümölcsöst telepített, mint a múlt évben. Fejlődtek az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek is: gazdálkodásuk színvonala az előző évhez viszonyítva emelkedett, a jobK agrotechnika következtében magasabb a kapásnövények termésátlaga és emelkedett a tejhozam. A jól dolgozó termelőszövetkezetekbe a harmadik negyedévben több mint háromezerhatszáz család lépett be. Számos állami gazdaság és termelőszövetkezet azonban nem érte el az egyéni gazdaságok eredményeit sem az állati termékhozam, sem a termésátlagok tekintetében. Az állami gazdaságok nagyrésze még mindig drágán termel. A harmadik negyedévben befejeződött a gabonaneműek betakarítása. Az aratás előtti kedvezőtlen időjárás miatt a kenyérgabona termésátlaga kisebb, mint amennyinek az előzetes becslések mutatták. A kukorica, a burgonya és cukorrépa várható termésátlaga kedvező, megközelíti az 1953-ban elért eredményeket. A mezőgazdaság ez év elejétől szeptember 30-ig 2.423 darab traktort, 302 kombájnt, 950 cséplőgépet, 332 aratógépet, több mint 16.000 ekét, körülbelül 17.000 boronát és több tízezer egyéb mezőgazdasági kisgépet kapott. A mezőgazdasági gépek egv-egy része azonban nem állott kellő időben rendelkezésre. A gépállomások megnövekedett kombájn- és aratógépállományukat és általában a gépeket nem eléggé használták ki. 1954 nyarán a gépállomásokon és az állami gazdaságokban az iparból és a népgazdaság egyéb ágaiból átirányított kétezer agronómus, kétszáz mérnök é^ technikus, valamint 1800 ipari szakmunkás dolgozott. , Közlekedés 1954 harmadik negyedében a vasúti tonnakilométer teljesítmény 27 százalékkal kevesebb, a tehergépkocsik tonnakilométer teljesítménye 4.7 százalékkal több volt, mint a múlt év azonos időszakában. A személyforgalom a múlt évhez viszonyítva emelkedett: vasúton körülbelül félmillióval, távolsági autóbuszon mintegy 6 millióval többen utaztak, mint 1953 harmadik negyedében. A negyedév folyamán Budapest közúti közlekedésének megjavítására 29 villamoskocsit és negyven autóbuszt adtak át a forgalomnak. Áruforgalom A kiskereskedelem -— beleértve a vendéglátóipart és az üzemélelmezést is — 1954 harmadik negyedévi eladási tervét 101 százalékra teljesítette, az év első kilenc hónapjában 25 százalékkal, a harmadik negyedben 23 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a múlt év hasonló időszakában. A legfontosabb élelmiszercikkek közül kenyérből. péksüteményből, lisztből, cukorból, étolajból, margarinból a kereskedelem a lakosság keresletét teljesen ki tudta elégíteni. A hús- és zsírellátás nem teljes mértékben elégítette ki a szükségletet. Jelentősen nőtt a lakosság fogyasztása a nem elsőrendű fontosságú élelmiszercikkekből. Például édességfélékből 127 millió forinttal többet adtak el, mint a múlt év harmadik negyedében, sörből a negyedévi fogyasztás körülbelül 75 millió liter volt, tiz millió literrel több, mint a múlt év hasonló időszakában. A lakosság keresletét ezekből a cikkekből még így sem tudták maradéktalanul kielégíteni. A 39 megfigyelt város piacaira ez év harmadik negyedében 22.2 százalékkal több árut hoztak fel, mint a múlt év azonos Időszakában, egyes cikkek piaci ára csökkent: a megfigyelt városok piacain például az élőcsirke ára 18.2 százalékkal, a vágott kacsáé 13.8 százalékkal, a paradicsomé 25 százalékkal volt alacsonyabb, mint a múlt év harmadik négyedében. Ugyancsak csökkent egyes főzelékfélék ára. Ugyanakkor egyes cikkek, például az alma, a szőlő, a káposzta ára a műit évinél magasabb volt. Az év harmadik negyedében a szocialista kiskereskedelem az iparcikkek eladási tervét 98 százalékra teljesítette, 35 százalékkal több iparcikket adott el, mint az elmúlt év harmadik negyedében. A lakosság a fontosabb ruházati cikkeit közül például pamutszövetből két egész négy tizedmillió négyzetméterrel (21.6 százalékkal), gyapjúszövetből 474.000 négyzetméterrel (21.8 százalékkal), selyemszövetből 272.000 négyzetméterrel (29.9 százalékkal), férfi, női és gyermekkabátból 68.000 darabbal (30.1 százalékkal) férfiöltönyből 48.000 darabbal (36.9 százalékkal), női ruhából 25.000 darabbal (26.7 százalékkal), gyermekruhából 207.000 darabbal (44.7 százalékkal), férfi, női és gyermekcipőiből 226.000 párral (12.3 százalékkal) vásárolt többet, mint a múlt év harmadik negyedében. A kereskedelem azonban a lakosság keresletét teljesen kielégíteni nem tudta. A lakosságnak az úgynevezett „tartós fogyasztási cikkek" iránti kereslete igen nagy mértékben emelkedett. A negyedév folyamán több mint 48 000 rádiót, a múlt évi meny- nyiség kétszeresét, közel ötezer motorkerékpárt, a múlt évi kétszázhatvanöt egész két tized százalékát, több mint harmincezer kerékpárt, a múlt évi 107.6 százalékát és körülbelül ötvenöt millió forint értékű edényárut, a múlt évi 133.9 százalékát adták el. A kormányprogramban kitűzött céloknak megfelelően gyors ütemben emelkedett a mezőgazdasági lakosság vásárlása, mind a termelési. eszközökből, mind a fogyasztási cikkekből Javult a falu áruellátása: a szövetkezeti boltok ez év harmadik negyedében az összes kiskereskedelmi forgalom 25.8 százalékát bonyolítot- | ták le a múlt évi 22 százalékkal szemben. Beruházások, építkezések A harmadik negyedévben a beruházások éves tervét 17 százalékkal csökkentették. A csökkentett beruházási terv mintegy harminc százalékkal alacsonyabb az 1953, évi teljesítésnél. A beruházások csökkentése következtében nőtt a lakosság rendelkezésére álló építőanyag mennyisége. A beruházási összegek csökkentését ill. egyes beruházások leállítását néhány minisztérium tervszerütlenül hajtotta végre. Nem folynak kellő ütemben a kormányprogram végrehajtásához szükséges átcsoportosítások. Az első háromnegyed évben 1953. évhez képest megnőtt a mezőgazdasági, illetve szociális és kulturális beruházások aránya és csökkent az ipari beruházásoké, de még mindig nem érték el a tervezett arányokat. Az ipari beruházások az összes beruházásoknak mintegy 43 százalékát képviselik. A tervezett harminchat százalékkal szemben: a mezőgazdasági beruházások aránya mintegy 21 százalék, a tervezett 24.2 százalékkal szemben és valamivel alatta maradt az előirányzatnak a szociális-, kulturális-, valamint az egészségügyi beruházások aránya. A harmadik negyedévben meggyorsult a mezőgazdasági és »kismértékben a lakásépítkezések üteme. Az építésügyi minisztérium azonban a mezőgazdasági építkezések számára az előírt munkáslétszámnak még mindig csak körülbelül hatvan százalékát biztosította. A csökkentett éves beruházási tervet a harmadik negyedév végéig, a minisztériumok hatvannégy százalékra teljesítették. A harmadik negyedévben üzembehelyeztek több ipari üzemet, a mezőgazdaságnak nagyszámú mezőgazdasági gépet adtak át, de a mezőgazdaság gépesítése nem folyt az előírt ütemben. Az első háromnegyed évben összesen közel tizenháromezer lakás ké(Folytatás a 2-tk oldalon.)
