Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-21 / 249. szám

Csütörtök, 1954. október 21. ÉSZAKMAG Y AROKSZAC NE TŰRJEK A SELEJT GYÁRTÁST A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK DOLGOZÓI! Dolgozó népünk november 7 re, •valamint a tanácsválasztásokra készül. Nemrégiben hangzottak el a vállalá­sok a Lenin Kohászati Művekben is. A kohászok, martinászok, hengeré­szek ezekben a napokban az adott azó valóraváltásáért küzdenek. Számos ki­magasló eredmény is született azóta. Október 18-án például a nagyolvasztó- mű, a martinacélmü, az elektroacélmű, a durvahengerde, az acél- és a vas­öntöde dolgozói a terv túlteljesítését .jelentették. Ezen a napon a gyár 103.2 százalékra teljesítette napi előírásét. Ezt kellene jelenteni mindennap s akkor az új szakasz politikájának megvalósításában méríöldes léptekkel haladhatnánk előre. A szorgos igyekezetei azonban úton- útfélen akadályozza, fékezi a magas solejt. Augusztusban például 4 millió forint veszett kárba. Ebből az összeg, bői a most épülő vasgyári mozit tel­jesen átalakíthatták volna. Szeptem­berben sem mutatkozott javulás. Ek­kor már több mint 6 millió forintot dobtak ki az ablakon a selejttel a diósgyőri kohászok. Még mindig az a hang a gyárban: mit akarnak, mennyiséget, vagy minő­séget? Mindkettőre szükség van. egyik nélkül sem képzelhető el az életszín­vonal emelkedése. Számosán panaszkodnak ma azért, mert még mindig lassú ütem­ben folyik az új munkóalakások épí­tése. A panaszkodók — különösen a sclejtgyártók — magukra vessenek emiatt. Számolják csak ki, hogy a két- hónapi 10 millió forint selejtkárból hány házat építhettünk volna? Vagy számolják ki, hogy mennyivel előbbre juthattunk volna már 1953-ban. ami­kor csupán a kohó- és gépipari mi­nisztériumnál a selejtveszteség több, mint 400 millió forintot tett ki. S eb­ben a diósgyőriek rossz munkája is benno van. A Sztálin úton a bérházak újabb csoportját építhettük volna fel­ébből az összegből. S ha részletezni akarnánk üzemen­ként, hogy ki-ki a maga területén mennyivel károsította meg népgazda­ságunkat; megmondhatjuk, hogy a martinacélmű selejtkára augusztus- szeptember hónapban több mint egy­millió forinttal emelkedett. Csökkent a lunker-selejt elleni harc is. Nem fogadhatók el azok az indokok, hogy rossz a hmkerpor. Ez lehet hogy igaz, de a selejtkár magas volta a terme­lés szervezettségének alacsony szín­vonalával és főként a hiányos tech­nológiai fegyelemmel függ össze. Itt kell keresni ? megoldást. Nap nap után találkozunk a technológiai fegye­lem megszegésével is, amikor fittyet hánynak minden utasításnak és saját szakállukra, elképzelésükre akarnak dolgozni. így tett a legutóbbi hetek­ben Csohány Ferenc elvtárs olvasztár is. S amikor felelőssógrevonták rossz munkája miatt azt személyeskedésnek vette. A martinacélműben is végre ki kell már alakítani azt a légkört, amely nem tűri a selejtgyártást. Az acélöntődében szintén nő a selejt. Augusztusban a selejtkár megközelí­tette a 400.000 forintot, szeptemberben már több mint 900.000 forint volt az öntödei selejtveszteség. Kétségkívül sok hibát követtek cl az üzem dolgo- zói. de a felelősség kétszeresen ter­heli a vezetőket. Kosszá Ideig eltűr­ték, hogy például az öntvénytisztító üzem sclejírakfár legyen. Éppen itt volt az ideje, hogy Klekner László elvtárs — akit nemrégiben bíztak meg a tisztítóüzem vezetésével — rendet teremtsen s helyrehozza mások mu­lasztásait. Szólnunk kell a nagykovácsmühcly- röl is. Itt is 100.000 forintok vesznek kárba. S hogy mi okozza a selejtet: elsősorban a technológiai fegyelem megszegése, másodsorban a műszaki vezetők mulasztása, hanyagsága, mert a selejt elleni harcot a minőségi ellen­őrzési osztályra akarják áthárítani. Ha valaki végigsétál a gyár­ban, azt hiheti, hogy nincs selejt- gyártó. Személyekhez szóló bíráló vil­lámot, feliratot alig talál. Egy-kettő még fellelhető néhány üzemben. De a kép azt mutatja, hogy e téren nincs egészen rendben a dolog. A gyár han­goshíradójának két dolgozója például még arra sem emlékszik- hogy egy­általán mikor foglalkoztak a selejt elleni harccal, azonkívül, hogy a gyár összsele.itjét bemondták. A népnevelők és a szakszervezeti aktívák Is éppen csak megemlítik; csökkentsük a selej­tet elvtársak, mert önmagunkat káro­sítjuk meg. Ezzel aztán olintézettnek tekintik a politikai tömcgfclvilágosító munkát. Az üzemek pártszervezetei dolgozzák ki tervüket, hogy mit akar. nak tenni a minőség érdekében. Nem szólamokra, hanem tettekre van szűk sóg. S az a népnevelő, aki msga is selejtet gyárt, elbeszélhet reggeltől- cstig munkatársának, hogy adjon többminőségű árut az országnak, nem lesz hatása szavának. A Lenin Kohászati Művek kommu­nistái, élenjáró dolgozói álljanak az. ólére a selejt csökkentéséért folyó harcnak. Mindannyian többet, jobbat és olcsóbban akarnak vásárolni. Nos hát- ez tisztán a diósgyőri kohászokon múlik. Termeljenek többet, jobbat, olcsóbban! (P. A.) Termelőszövetkezeteink élenjárnak a silózésban Megyeszerte megkezdődött a siló készítése. Különösen a termelőszövet­kezetek mutatnak jó példát a mun kában. A tornyosnémeti ljj Barázda termelőszövetkezet a tervezett 250 köb­méter siló helyett 280 köbmétert kószi- tett. Az abaujszántói Petőfi 400 köb­métert 8Ílózott be. Jól halad a silózás a l'elsődobszai Béke és a pácini Dimi­trov termelőszövetkezetekben is. A hejőpapi Petőfi tsz ben a DISZ- brigád csatlakozott az országos adó­zási versenyhez. A fiatalok serényen dolgoznak a kukoricaszár és a cukor­répa-korona betakarításán, s mihelyt a rópaszelet megérkezik, azonnal foly­tatják a silózást; 200 köbméter silójuk már van, de úgy határoztak, hogy 500 köbméter silót" készítenek, hogy az ál­latok átfeleltetésével ne legyen gondja a termelőszövetkezetnek. Járások sorrendje a siló.zási ver­senyben; 1. abaujszántói 42.0 százalék 2. sátoraljaújhelyi 38.5 3. ricsei 31.2 „ 4. edeiényi 30.0 s 5. szikszói 28.2 „ 6. ózdi 18.2 7. mezőkövesdi 16.3 „ 8. sárospataki 13.6 * 9. szerencsi 13.1 „ 10. mezőcsáti 13.0 „ 11. cncsi 12.9 „ 12. putnoki 12.3 „ 13. miskolci 9.3 „ Novemberben és decemberben is Ees kö'csiwopo'ás A tatabányai sorsolást még két sor­solás követi ebben az esztendőben. November 26—29 között kerül sor az első békekölcsön hetedik sorsolására Békéscsabán, december 30-án pedig Szombathelyen a harmadik békekölcsön harmadik sorsolá­sára. Ezen a két sorsoláson tovább' mintegy 377.500 (egész) kötvény szá­mát húzzák ki, közel százhúsz mil­lió forint értékben. A részkötvények számát tekintetbe véve, a nyere­ménnyel és törlesztéssel kihúzott kötvények száma csupán ebben az évben meghaladja a három millió 200 ezret, az 1954-ben kisorsolt összeg pedig december végéig hat- százmillió forint fölé emelkedik. (MTI) fl borsodmegyei párt* és DlSZ-nagyaktivaiilés határozata A borsodmegyei párt és DISZ nagy- aktiva vasárnapi ülése teljes egyhan­gúsággal a következő határozatot fogadta eh A borsodmegyei pártbizottság nagy. aktíva ülésén résztvelt több mint kétezer kommunista, ÜlS’í-iag és pártonkivüli dolgozó megvitatta a Központi Vezetőség október 1, 2, 3-i ülésének útmutatásait. Az aktivaülés résztvevői teljesen egyetértettek a Központi Vezetőség októberi határa, zatával, amely biztosíték arra, hogy a párt nem tér le a tavaly június, ban kijelölt útról, a 111. pártkon­gresszus megszabta irányvonalról. A borsodmegyei nagyaktivaülés lelkesen magáévá tette az életszín­vonal további emelésére irányuló pártpolitikát, ugyanakkor azt a poli­tikát is, amely az életszínvonal eme. léséhez vezet: a termelést bővítő, gazdaságosabbá tevő, az ipari és me­zőgazdasági termelést fellendítő poli- tikát. A borsodmegyei nagyaklíva meg­állapította, hogy a borsodi dolgozók a III. pártkongresszus tiszteletére, indított munkaverseny során meg. mutatták hatalmas alkotóerejüket. Megyénk nagyszerű ipari és mező- gazdasági dolgozói, szakemberei, az életszínvonal emeléséért vívott csatá­ban méginkább, mint eddig, fel akar­ják és fel fogják tárni hatalmas belső tartalékainkat. A megyei nagyakiiva minden tagja vállalja, hogy a Központi Vezetőség határozatait a maga területén meg­valósítja. Ipari üzemeink, bányáink, építke. zéseink mind a munkahelyeken, mind a hivatalokban, az életszín­vonal további emelése céljából 1355- ben legalább 3 százalékkal csökken­tik az önköltséget. Növeljük a termelést, törleszijük az adósságot. 1355-ben öt százalékkal fokozzuk az ipari termelést és ehhez 2—3 százalékos onyagmegtakarítást biztosítunk. E gazdasági célkitűzések érdekében konkrét intézkedéseket teszünk: az igazgatók jogai és köte­lességei maradéktalan biztosításával megköveteljük a tervek törvényként való kezelését. Az egész munkaver- seny-mozgalmat ténylegesen a SZOT és a minisztertanács határozatára alapozzuk: a szakszervezetek, a gaz­dasági vezetők és a pártszervezetek egységesen felkarolják a szocialista munkaversenyt, az élenjárók kezde. ményetéseit. Egész politikai, társa­dalmi tevékenységünk súlyát, a dol­gozók közötti felvilágosító, nevelő, mozgósító munkára helyezzük. Szi­gorú takarékossággal, az állami, a népvagyon gondos megőrzésével, s e vagyon fosztogatói elleni kemény harccal támasztjuk alá a párt gaz­dasági politikáját. Összegezve: az életszínvonal eme­lése érdekében párt politikai eszkö­zeink teljes latba vet ésével elősegít­jük a termelés bővítését, a gazdasá­gos termelés megvalósítását. A borsodmegyei nagyaklíva meg­állapította, hogy falun tovább kell munkálkodni a Központi Vezetőség tavaly decemberi határozatának vo­nalán. Mindenekelőtt jól kell el­végezni a soronlévő mezőgazdasági munkákat. Fokozni kell a gépállo­mások teljesítményét, az állat­tenyésztés hozamát, a termelőszövet­kezeti csoportok jövedelmezőségét, az egyénileg dolgozó parasztok ter­melési kedvét s nem utolsósorban a begyűjtés ütemét. Falusi dolgozóink, párttagjaink kezdeményezésére a ke-, nyérgabona vetési terv i—5 százalé­kos túlteljesitésévei köszöntsük no­vember 7-ét. Az üzemekből egyre nagyobb számban kell falusi mun­kára küldeni jó szakembereket, ta­pasztalt kommunistákat. Falusi elv­társainknak el kell sajátitaniok a. fejlett növénytermesztés és állat­tenyésztés tudományát. Különösen nagy felelősség hárul ct mezőgazdasági szakemberekre, az agronómusokra, hogy elterjesszék at fejlett növénytermesztési és állat­tenyésztési eljárásokat. Iparunk területén: értelmiségi dol­gozóinknak meg kell oldani a hazai alapanyagok fokozottabb felhaszná­lását kohóinknál, a magas nyersvas j betét felhasználásával történő acél­termelés technológiáját, az alacso­nyabb önköltséggel előállított nyers- vas-és acéltermelést. Fel kell fokozni kohászati berendezéseink teljesítő­képességét. A bányákban ki kell aknázni azt a hatalmas tartalékol, amely a gépesítésben, a milltzekun- dumos robbantásban, a frontfejtés­ben, a fejlett elővájási módszerekben rejlik. Építőink sokkal gazdaságo­sabban, szebb és jobb épületeket építsenek. Növelni kell erőműveink berendezéseinek kihasználási fokát. Vegyiműveinknek a polgári áru­alapot, növelő cikkek önköltségét jelentősen csökkenteniök kell. Egyetemünk, középiskoláink, álta­lános iskoláink vezetőinek összefogá­sával mindenekelőtt a matematikai oktatásban tapasztalható súlyos el­maradást és hibákat kell gyorsan f elszámolni. A borsodi dolgozók, a nemzeti sza­badságharcok zászlóbontóinak uno­kái, a Hnrthy-fasiszták háborújának nemet kiálló vasmunkások, a ma­gyar bányászok sztahánovista-moz- galmál elindító borsodi bányászok, a kongresszusi zászlók clhódífói, a bor­sodi kommunisták és 1) 1ST,-is Iák kezdeményezésével ismét be fogják bizonyítani, hogy a magyar nép, a magyar haza, a nemzetközi munkás- mozgalom bizton számíthat helyt­állásukra. Éljen a Központi Vezetőségnek az életszínvonal további növelésére ho. zott határozata! HARC A TÖBB SZÉNÉRT Sis leskedések a diósgyőri szénbányákban A diósgyőri szénbányák (Márta- és Anna- 'banya) igazgatója, Kiss Ferenc • elvtárs nemrégi- ben kapta pártunktól, népünktől megbízatását ar­ra, hogy győzelemre vezesse a diósgyőri bányá­szokat a több szénért folyó csatában’ Fiatalember, korát tekintve, nem tartozik az idősebbekhez, de a bányában már ő is öregnek számít. 10 éve bányász. Dolgozott úgyszólván a bánya minden sarkában, Omlasztotta a szenet, rakta a csilléket. Egyszer megkérdezték tőle, len­ne-e kedve tanulni? — Ma igazgató. Ebben a munkakörben még nincs sok tapasztalata. De az idősebbek tanácsa alapján napról-napra gyűjtö­geti az ismereteket. Kétségkívül az első napokban követett el hibákat. Ma már .azonban egyre jobban megfelel megbízatásának. Erélyeskezű ember. Most újabb erőt, útmutatást kapott a Központi Vezetőség októberi határozatából. Az új szakaszban csakis a kötelezettségek teljesítése teszi lehetővé a jogok érvényesítését, csakis a jogok és a kötelességek harmonikus egy­sége biztosítja anyagi, kulturális fejlődésünket. Hiába követelünk a kormánytól az új szakasz politikája alapján egyre több, jobb és olcsóbb árut, ha bányászaink nem teljesítik a tervet, ha drágábban, gyenge minőségű szenet adnak a ha­zának. A napokban Mártabányán jártunk. Érdek­lődtünk Kiss elvtárstól, hogy a Központi Veze­tőség beszámolójából hogyan olvasták ki saját feladataikat. — Október 4-ig 106 százalékon állt Márta- hánya — válaszolt Kiss elvtárs. — Igaz. most visszaestünk, s október 17-ig mindössze 97.8 szá­zalékra teljesítettük havi tervünket. Márta­bányán különösen a nyár közepén akadt sok hi­ba. Ma már jelentős javulás mutatkozik, lelke­sebben dolgoznak a bányászok is. A munkafeltételek biztosításáért a műszaki vezetők is mindent elkövetnek. Megvan az együttműködés az igazgató és a párttitkár között. Kétnapos bányalátogatásokat tartanak, együtt gyűjtik össze a tapasztalatokat, együtt is beszé­lik meg a tennivalókat. örömmel újságolta Kiss elvtárs, hogy novem­ber 1-től Mártabányán Dombasz-kombájn lép munkába. A bányászok már számolgatják, hogy mennyivel fognak többet termelni a gép segítségével. Kiss elvtárs már kiszámolta. Naponta 10 vagonnal ad­nak több szenet. Ez nagyszerű eredmény, így rö­vid idő alatt behozzák az elmaradást. Várják, hogy a kaparóíelszerelést is mielőbb megkapják. Úgy vélik, hogy a hosszas Ígérgetés után egyszer már -— akik a szalagot ígérték — valóra váltják Ígéretüket. Uj munkamódszer al­kalmazását kezdték meg Mártabányában. E téren is — mint mindenütt — a sztahanovisták az út­törők. Tarr Lajos elvtárs, sztahánovista bányász fogott elsőnek a réselés bevezetéséhez. Öt követte aztán Papp István, Acél Jenő. Már kezdetben kitűnő eredményt értek el, A réselés bevezetésé­vel jelentősen csökkent az önköltség s nő a ter­melés. 15 csille szén lerobbantásához mindössze 90 deka patront használnak el, a megelőző 6 és fél kilóval szemben. A szén is darabosabb, keve­sebb az elporlós. jobb a minőség és több a ter­melés is. Kiss elvtárs örömmel számolt be ar­ról, hogy az utóbbi hónapokban 17 ezer forintot takarítottak meg. Átvizsgálták a munkahelyeket és bizony számos olyan esettel találkoztak, bogv jogtalan béreket vettek fel el nem végzett műn­kéért. A Központi Vezetőség megköveteli a veze­tőktől, hogy bátran lépjenek fel minden laza­sággal, fegyelmezetlenséggel szemben. A lazaság és fegyelmezetlenség megtörése tavaly július óta sok milliárd forintjába került népünknek. A ve­zetők és a dolgozók fegyelme, szorgalma egyik legnagyobb anyagi tartalékunk. Ennek mozgósí­tása és felhasználása parancsolólag szükséges az új szakaszban. Ennek értelmében jár el Kiss elvtárs Is a fegyelemlazítókkal szemben. Legutóbb egyik éj­jeli ellenőrzés alkalmával Borsodi Imre aknász. szal találkozott az úton 10 éra 1 perekor, tehát már legalább fél 10-kor abbahagyta a munkát, Kiss elvtárs büntetésből 6 hónapi fizikai munká­ra osztotta be. Úgy járt el, ahogy a Központi Ve­zetőség előírja, leváltotta vezető funkciójából. Borsodi Imre magára vessen azért,'hogy ma már nem aknász. •— Sok az ólbeteg is — panaszolta Kiss elv­társ. — De már megtettük az intézkedést, hogy javítsunk ezen a helyzeten. Orvosi rendelőt állí­tanak fel a bányában. Ott aztán majd kiderül, hogy ki az igazi beteg és ki a szimuláns? A csillehiányról is szó esett. A szállító fel­vigyázók nem osztják el megfelelően a csilléket. S itt szeretnénk felhívni Kiss elvtárs figyelmét arra, hogy mit tapasztaltunk a napokban Anna- bányán. Ott is a csillehiányra panaszkodtak. Két egészséges, jó csillét találtunk a külszínen, ame­lyeket arra használnak jelenleg, hogy rátettek egy nagy kábeltekercset. Vájjon nem meggondo­latlan intézkedés ez? A másik, amit megfigyel­tünk; nem minden csillét raknak meg rendesen. Egy öreg bányász, aki jelenleg szénellenőr, el­mondotta, hogy egyes csillékbe 5 mázsa 80 kilót is lehet bele pakolni. S ma számos olyan csille jön ki a bányából, amelyikben alig 4 mázsa 30 kiló van. így aztán küldhetnek akármennyi csil­lét a bányába, mindig hiány lesz belőle. Nem is beszélve arról, hogy egyáltalán nem válik dicső­ségére annak a bányásznak, aki háromnegyed­részig kővel és palával rakja meg a csillét és a tetejére pakol csak egy kis szenet. Ilyenért a felelősségrevonást soha sem szabad elmulasz­tani. A szentakarékosság terén is van tennivaló Annabányán. Megfigyeltük, bogy a legjobb darabos szeneket szedték össze fűtésre. Pedig erre a bánya környékén akadna más szén is. Arra is ügyein! kell tehát, hogy a legjobb minőségű szenet ne engedjük eltüzelni a bányák irodájában, fürdőjében s egyéb épüle­teiben. A diósgyőri szénbányák számos országraszóló sikert értek már el. Népünk jogos bizalommal tekint most is feléjük, hogy a télire ellátják a lakosságot és iparunkat szénnel. A műszaki ve-J zetőség, élen Kiss elvtárs Igazgatóval, minden 1~ tézkedéssel bizonyára elő fogta segíteni, ho«-. diósgyőri szénbányák törlesszék adósságukat és teljesítsék a tervet. B. I. Ünnepélyes beszámolót fart a miskolci !. kerületi tanács Miskolc I. kerületi tanácsának vég- rohajtóbizottsága október 22-én, pén­teken délután 5 órakor a tanácsok négyéves fennállásának évfordulója alkalmából kultúrmnsor-al egybekötött, ünnepélyes beszámolót tart a szak- szervezetek megyei tanácsának nagy­termében (Kossuth utca 11 alatt). A kultúrműsort a Déryné színház mű­vészei, a közalkalmazottak szakszerve­zetének kultűrcsonortja és az SZMT tánccsoportja adja. A végrehajtó­bizottság az ünnepi beszámolóra szc retettel várja a város valamennyi dolgozóját. Bélyeskiállítás M iskolcon A miskolci bélyeggyűjtőkor Déry­né utca 3. szám alatt október 23 és 24-én bélyegkíállítást rendez a 27- bélyegnap alkalmából. A kiállítás naponta 9-től 20 óráig tart1 nyitva. A világon eddig 200 ezer féle bé­lyeg jelent meg. s ezek hírt adnak a különböző országok életéről, törté­netéről. munkájáról, állat- és nö­vényvilágáról. Érdekes összeállítást láthatnak a bélyegkiállításon az érdeklődók. Speciális gyűjteményekben felsora­koznak a nagy írók, tudósok, művé­szek mellett olyan összeállítások is, amelyek egy-egy művészeti ág, vagy mesterség fejlődését mutatják be. A bélyegkiállítás alkalmával vasárnap a miskolci posta különleges bélyeg­zőt használ. A látogatók Jókai Mór emlékére kiadott 5 forintos bélyeg­blokkot és 60 filléres levélbélyeget vásárolhatnak. _ A Magyar Tudományos AHadémia élel­mezéstudománvl komplex-bizottságának C- vitamin munkabizottsága ankétoí tartott. 4 megbeszélésen kijelölték azokat a feladató, kát, amelyeknek megoldásával a mezőgaz­dasági és az élelmiszeripari termelés, vala­mint a köl- és belkereskedelem segítheti s ' kosság téli C-vitamln ellátását, A meg­beszélésen résztvett és felszólalt Altomára Iván élelmiszeripari miniszter <s.

Next

/
Thumbnails
Contents