Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-20 / 248. szám

ESZ AKMAG Y AKORSZAL

Szerda, 1954. október 20.

Megkezdte munkáját

Borsod megye Hazafias Népfront Bizottsága

A megye Hazafias Népfront Bizottsága megkezdte működését. Az alakuló gyűlésen a társadalom" műiden rétegének képviselője támogatását, segítségét Ígérte a bizottság munkájához. Az elnökség számit erre a segítségre és kéri a dolgozókat, hogy minél nagyobb számmal keressék fel javaslataikkal, problémáikkal, kérdéseikkel. A vezető funkciókba a következők kerültek: elnök dr. Sályi István a Rákosi Mátyás Műszaki Egyetem rektora; alelnökök: Varga Zoltán az SZMT elnöke, Kammel Lajosné a megyei MNDSZ vezetője, Galkó Lajos cdelényi tsz elnök és Hegyi Imre országgyűlési képviselő, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. A bizottság tikárának Tlrenkó Istvánt a megyei tanács népművelési osztályának vezetőjét választották meg.

Nyílt levél Bercsik Ferenc semjéni gazdához

A H'izaliüS Népfront országos e őkésziiö bizottságának íöileménye

A Hazafias Népfront október 23 —24-én tartja országos kongresszusát a fővárosi F.rkel-színházban. A kongresszuson az ország minden részében megválasztott, több mint kétezer'küldött vesz részt, a kongresz- szus szombaton, október 23-án, délután két órakor kezdődik. (MTI)

Kedves Gazdatársam!

A napokban befizettem egész évi adótartozásomat, Tudom, hogy ezzel saját magam, családom jólétét segítem elő és községünk fejlődését szolgálom. A mi adóforintjainkból több gép, ruha, cipő, kulturház, villany és jó utak lesznek. Államunk gondoskodik gyermekeink tanításáról. Szomorúan állapítottam meg Rzonban a tanácsházán. hogy Te mindezeket nem akarod észrevenni. Pedig családoddal együtt mindazokat az előnyöket élvezed, melyet államunk az adófizetők forintjaiból

biztosít. Mennyivel jobb lenne nekünk, ha Te is kifizetnéd adódat, hiszen valamennyien szorgalmas, becsületes munkásnak ismerünk. A földedet iól gondozod, s jól is terem, miért nem rendezed hát adósságodat? Ne szaporítsd a bátrálékot. mert azt nehezebb kifizetni. Lásd be, hogy érdemes az adót idejében rendezni, hiszen mindaz, ami ebben az országban épül, a miénk, a mi javunkat szolgálja.

ILLÉS ISTVÁN középparaszt, Semjén

A* Országos Nyuidijinfézef lifizleményii

A nyugdíjasoknak arra a kérdésére, hogy az új nyugdíjtörvény rendelkezései szerint részükre járó nyugdíjpótlékot mikor kapják meg, az Országos Nyugdíjintézet ezúton közli a következőket:

Mint minden ellátás, úgy a nyugdíjpótlék is igénybejelentés alapján állapítható meg. Azért, hogy az arra igényjogosult nyugdíjasok a részükre járó nyugdíjpótlékot minél hamarabb megkaphassák, az Országos Nyugdíjintézet kitöltés és megfelelő igazoltatás céljából igénybejelentésül szolgáló „Nyilatkozat'1 űrlapot küldött ki minden érdekelt nyugdíjasnak.

A beérkezett nyilatkozatok feldolgozása folyamatban van és gyors ütemben halad. A nyugdíjpótlékot az arra jogosult nyugdíjasok első ízben a november végén kifizetésre kerülő nyugdíjukkal együtt kapják meg. Ebben a nyugdíjösszegben nemcsak a december, hanem a november hónapra járó nyugdíjpótlék is benne lesz.

Ez évben a nyugdíjasok közül sokkal többen jegyeztek békekölcsönt, mint a múltban. A békekölcsön részleteknek a számfejtése a nyugdíj- pótlékJigények elbírálását hátráltatta volna. Ezért a Nyugdíjintézet az ötödik békekölcsön első részletét a békekölcsönt jegyzett nyugdíjasok nyugdijából a november végén kifizetésre kerülő-nyugdíjpótlékkal növelt — decemberi nyugdíjból vonja le.

A nyugdíjpótlékot a december ha-* vi nyugdíjjal együtt csak azok nem kapják meg, akik a részükre kiküldött „NyilatkozaV-ot nem küldték vissza, vagy azt megfelelően nem töltötték ki, vagy a beírt adatok valóságát nem igazoltatták és így nyugdíjpótlékra való jogosultságuk nem bírálható el. Ilyen esetben az érdekelt nyugdíjasok előreláthatólag november végén újabb nyomtatványt kapnak. Igényük ezek alapján kerül elbírálásra, illetőleg nyugdíjpótlékuk visszamenőleges folyósításra.

A MÁV nyugdijhivatala az általa folyósított nyugdíjakkal kapcsolat' ban a fentiekhez hasonló módon járt el. (MTI)

Az úttörő

reifvényversenv állása

11 pontot szerzett: Révy Miklós (Miskolc).

10 pontot szerzett: (0 pont megfejtés, 2 pont beküldött rejtvényért.) Márton Attila (Hejőcsaba).

9 pontot szerzett: Döbröozöni Ádám (Miskolc), Novotni Dezső (Miskolc), (6 pont megfejtésért, 3 pont rejtvényért). Ferenoz.y Ágnes (Miskolc).

8 pontot szerzett: Selmeczl Ibolya (Miskolc), Jeszenői László (Diósgyőr), Csirmaz Judit (Miskolc).

7 pontot szerzett: Pagonyi Pálma (Miskolci, Forral István (Miskolc), Szopkó Katalin (Miskolc), Oláh Vilma (Miskolc), Sárossv Zoltán (Miskolc). Mészáros Ildikó (Diósgyőrvasgyár), Golovics György (Diósgyőr), D. Nagy Olga (Miskolc), Mezei Béla (Miskolc), Kozma István (Miskolc), Sterbinszkv Ernő (Ujdiós- győr).

6 pontot szerzett: Dénes Károly (Kisbarca). Sükösd Ethele, Zsolt (Ózd), Szabó Adél (Miskolc),

5 pontot szerzett: Bodnár Katalin (Miskolc), Krompaszki Enikő (Miskolc), Tóth Ágnes, Judit (Miskolc), Elizeus Dóra (Miskolc) Tóth György (Miskolc). Flach Karolin (Miskolc), Drabon József (Felsőnyárád), Perjést Györgyi (Miskolc).

4 pontot szerzett: Csizmadia Jolán

(Miskolc), Lehóczky Mária (Miskolc).

2 pontot szerzett: Szabó Gizella (Miskolc), Bódi Anna (Ujdiósgyőr).

1 pontot szerzett: Suga Mária (Gö- römböly).

338 új belépővel erősödtek megyénk termelőszövetkezetei

Május óta 338 új taggal és 428 hold földdel erősödtek megyénk termelőszövetkezetei. Csak az elmúlt héten 53 család 57 tagja irta alá a belépési nyilatkozatot. Különösen a sárospataki járás termelőszövetkezetei vonták magukra az egyénileg dolgozó parasztok figyelmét. Az elmúlt héten 13-an határozták el, hogy belépnek a termelőszövetkezetbe. A tiszakarádi Táncsics tsz-ben hat új belépő volt. A putnoki járásban kilenc,- az abaujszántói és a szerencsi járásokban nyolc-nyolc új belépő jelentkezett.

A .jól dolgozó termelőszövetkezetekbe azonban nemcsak új tagok lépnek be, hanem a kilépni szándékozók közül is mind többen visszavonják azt az elhamarkodott bejelentésüket, hogy kilépnek a tsz-ből. Az elmúlt héten 479-en vonták vissza kilépési kérelmüket. A négyesi Uj Barázda termelőszövetkezetben 49-en jelentették be, hogy továbbra is termelőszövetkezeti tagok akarnak maradni.

Mao Ce-lunn fogadta Nehru indiai miniszterelnököt

Peking (TASZSZ) Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke október 19-érs fogadta Nehru indiai miniszterelnököt.

A fogadáson jelen volt Csu Te, a Kínai Népköztársaság Nemzetvédelmi tanácsának elnökhelyettese, Liu

elnökségének elnöke, Csou En-laj miniszterelnök és külügyminiszter, Szung Csing-jüng, a kínai országos népi, gyűlés elnökségének alelnölke, Csen Jun miniszterelnökhelyettes, Raghsvan, India pekingi nagykövete és Juan Csüng—Hszien, a Kínai

Sao-csi, a kínai országos népi gyűlés Népköztársaság indiai nagykövete.

Közzétették a Német Demokratikus Köztársaságban megtartott választások nem végleges eredményét

A Második Békekölcsön V. sorsolásén 12 ezerrel több kötvényt húznak ki, mint áprilisban

A Második Békekölcsön október 26. és 29.-e között Tatabányán sorra- kerülő ötödik sorsolásán közel 12.000 kötvénnyel többet sorsolnak ki, mintj a Kecskeméten lezajlott negyedik sorsoláson, amikoris 199.216 kötvény szó-' mát húzták ki 61.1 millió forint értékben. Ezúttal 210.900 kötvénytulajdonos részesül majd mintegy 661561.100 forint nyereményben és törlesztésben. Nyereménnyel ezúttal 117.200 kötvényt húznak ki kb. 17,814.800 forint értékben, törlesztéssel pedig 93.700 kötvényt kb. 18.719AS0 forint értékben.

Berlin (MTI).

A Német Demokratikus Köztársaság választási bizottsága közzétette az október 17-én megtartott parlamenti és kerületi képviselőtestületi választások nem végleges, de lényegesen már nem módosuló, összesített eredményét. Eszerint a Német Demokratikus Köztársaságban (Berlin demokratikus körzete nélkül) a választásra jogosultak száma 12

millió 88 ezer 987, a leadott szavazatok száma 11 millió 889 ezer 817, azaz 98 4 százalék volt.

A Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának egységes jelölőlistájára 11 millió 807 ezer 497-en, azaz a választók 99.3 százaléka szavazott. Az érvénytelen, valamint az egységes listát elutasító szavazatok száma 82.320, azaz 0.7 százalék volt. (MTI)

A francia ifjúság ellenzi Nyugainémetország felfegyverzését

Paris (TASZSZ).

A francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség Országos Bizottsága Ar- cueilben, Páris munkáslakta külvárosában ülést tartott.

Guy Ducoloné, a szövetség főtitkára beszámolójában hangsúlyozta, hogy a francia ifjúság határozottan ellenzi Nyugat-Németország bármilyen formában való felfegyverzését.

A francia ifjúság követeli, hogy a francia parlamenti képviselők utasítsák el a londoni határozatokat, miként annakidején az EVK-ról szóló szerződéssel tették.

A bizottság az ülésen elfogadott határozatában és a Mendes France- kormányhoz intézett levelében újból leszögezte a francia ifjúság szilárd elhatározását, hogy nem engedi meg a bonni revansiszták felfegyverzését.

A lillafüredi SZOT-üdülő

nyilvános éttermei október 21-én, csütörtökön újból megnyílnak

Kellemesen fűtött helyiség, kitűnő ételek, italok. — Zene! — Tánc! Állandó autóbusz közlekedés, utolsó kocsi indul Lillafüredről Miskolcra 0.15 órakor.

<1

• ••••••••••••••MM

•MM MMMMMMMM MMMMMMMMMMMMMMMMMM«

IMMMMMMM

I (MMMMMMMMM••••»•'MMMMMi.

ill a 400 esztendeje született nagy költőnk, Balassi Bálint s a napokban múlt 360 éve, hogy Esztergom vívásánál hősi halált halt.

Balassi előtt volt már Európa- szerte Ismert magyar költőnk, Janus

Pannonius, a kiváló, humanista. Már 5 sem a középkor szűk vallási szemszögéből nézi a világot, az ember és a. természet költője. A XVI. század elején Szk'hárosi és-Eornemisza kesergik népünk fájdalmát az ótestámentum zordon hangján, Tinódi pedig a török harcok nagy hőstetteit és hőseit énekli meg. Mindez azonban csak előzmény. Elet és igazság, szép gondolat, érzés és forma Balassi verseiben borul össze először harmóniába édes anyanyelvűnkön. Ezért mondjuk, hogy Balassi az el6Ő nagy magyar költő.

Az elsőség még nem volna magyarázat az országos ünnepségekre, ahol most mindenütt feléje fordul népünk tekintete. Balassi kiváló költő, 6 ezt a rangot megérdemli, ha külföldi kortársaival hasonlítjuk is össze. Előtte a magyar líra még igen vérszegény, s nem fejezi ki a nép lelkét. Balassi költészete az élet valóságából fakadt: mind kora magyarságának, mind saját lelkének színes kifejezése^ Gazdag líránknak azáltal vált megalapítójává, hogy az egész ember érzéseit fejezi ki. A középkor szerzetesi világa ugyanis eltagadta az ember legtermészetesebb érzését: a szerelmet. A reformáció is üldözte a „fajtalan” költészetet, a szerelmi líra csak illegalitásban, népünk virágénekei- beá élt. Balassi korában még ildomtalan, sőt bűnös dolog volt kitárni a szívet és kimondani "a boldog vallomást: szeretlek.

P írójának fő témája a szerelem. Az ókori klasszikusok, a trubadúr líra, a Petrarca-utánzalok hamis hasonlatfüzéreit hamar eldobja, s ő szólal meg: a szerelmes Balassi. Szerelem. boldogság és csalódás is őszintén hangzik az ő verseiben. Csak Csokonai, Petőfi és Adv tudott ilyen nyílt szívvel beszélni a „keserédes gyötrelemről”, a ..mély veremről’’, a »ve* jogáról”.

Legnagyobb szerelme Losonezi Anna volt, a „mennyev dicsőséges szép virág”. „Violám, édes gyémántom’’ — szólít- gatja. „Szemei mint a menny csillagi, télben éjjel szép jégén ' — bóko] Annának. Eleinte Anna viszonozta a költő szereimé-, tetszett neki a 6zép, tüzes főúri katona-költő. Sőt féltékeny volt rá. De azután kiábrándult belőle, s másnak nyújtotta kezét. Ekkor kezd keseregni Balassi igazán, hogy „más kezére, mini tudatlan ember, ok nélkül ereszté”. Ebből a csalódásból és szenvedésből származnak legszebb szerelmes versei: a Julia-dalok Versek 6orávaii ostromolja a közben özveggyé vált Annát, szerelmére, kezére, vagyonára vágyik. Balassinak ugyanis közben birtokait elperelték, felesége elhagyta, s most mindenből kifosztva Anna kezén akar ismét rangbai, vagyonba, boldogságba jutni, A Julia-dalok tele vannak a gyötrődés szavaival, panaszkodik Julia aicéltemiészete miatt, hogy elűzi, hogy rabságban tartja. Ilyen kifejezéseket olvasunk verseiben: tűzben égek, gyulladott fa vagyok, hideg lévén kívül, égvén penig belől. Sfi. egyik versében már így fakad ki: én kínom, én gyilkosom.

V ehol sem tud megnyugodni ezután, sem itthon, sem Len- ^ gyeiben. Se a havasok között, 6« az Óceánum melleit. Kis. idáig boldog Coelia karjai között, felvidul bécsi Zsuzsanna és Anna Mária kegyeinél, elgyönyörködik a kis parasztjányban. Margarétában, ki a havasok lábánál haját eregeti, s szép vi- rágit csipkedi, s elmulat a kártyát vető, citerázó. kacagó lei- gyei lánnyal. Ezekből a könnyű szerelmi kalandokból sok habzó, dallamos szerelmi vers született. Ezt a gyönyörű lírai kin('Balassi OJáli

NT

Cf*

eset nem adhatta irodalmunknak más, mint a feudális főúri osztálykeretből kihullott, e így szabaddá vált Balassi Bálint.

Sötét küzdelmeire, csalódásaira céloztam már. Hahsburgi üldözés, hűtlenségi és birtokperek, meghurcoltatás, vé^es harcok, bujdosás... mindez elég magyarázat istenes verseire. Főúri rendjének bűnsorozata hangzik fel Balassi egyéni gyónásában, s perbe száll istenével és önmagával. Amikor már semmi kiutat nem talál nyomorult sorsából, akkor jelenik meg verseiben a halál, mégpedig a dicsőséges halál eszméje.

Istenes és szerelmes verseiben gyakran találunk a katonaéletből veti képeket. Istenét is hadnagynak nevezi, s védő fegyverként aposztrofálja: Te vagy szál kópiám, te vagu éles szablyárn. De ugyanezt elmondhatjuk szerelmes verseiről is, amelyekben a szerelem és szabadság érzése már nagyon köze! kerül egymáshoz. Balassi egyszerre szerelmes és vitéz, a kedves megnyerése neki várostrom, s a leányszíveken való győzelem pedig katonavirtus.

C7> alassi egyéniségének ugyanis nem az a legélesebb voná- " sa, hogy művelt humanista, vagy erőszakos hűbérim, vagy ellenállhatatlan nőhóditó, hanem az, hogy katona. Az volt minden őse, régi magyar szokás szerint. Nagyapja horvát bán volt, a mohácsi csatában esett el. Apja a bányavidék főkapitánya. Költőnk Zólyom várában született, s a katonaéletben nevelkedett. Szép szál vitéz, első a táncban, a vívásban, a harcban. Feljegyezték róla, hogy milyen remek juhásztáncot jári Miksa császár koronázásakor az udvari körök előtt. Résztvett az erdélyi harcokban. Báthory István fogságába, esett, végvári hadnagyként küzdött Egerben, s volt bujdosó vitéz Lengyelországban. Kevés a kalonaverse, de egész költészete tele van a katonaéletből vett hasonlatokkal, képekkel.

Atfénylik versein a kor valósága, akárcsak Tinódi his- tóriás énekein. Balassi verseiben azonban nem egy vár védelméről van 6ZÓ. itt a végvári élet tipikus képét kapjuk: a katonaélet nála álérzett lírai élmény. (Borivóknak való. Végei* dicséríti c. versei.)

P áthatta Balassi, hogy a magyar haza ügye nem szívügy? ■=**' a bécsi királynak. Kinek fájt. hogy „az fene törők” letarolta az Alföldet? Nem „az kevily nimetnek, sem az magi,ári uraknak”, ahogyan Bornemisza Péter, Balassi Bálint humanista nevelője mondta. Csak népünknek, egyszeri! katonáinknak fájt Balassi a XVI. és Zrínyi a XVII. században egyformán a török elleni harcban látta a hazaszeretet fogalmát. Ez jelentette az eszmebarrikádot, s ide állt Balassi is karddal és verssel. Csak Petőfiben forr össze az élet és költészet ilyen tragikus szépségében. Ez a hazaszeretet elhallgattatja a szenvedélyes Balassiban az egyéni sérelmet s felülkerekedik a bosszúvágyon

így az élet neki hadijáték, harc a törökkei életre-halálra. Balassi legtudósabb ismerőié, Eckhardt Sándor jegyzi meg szellemesen, hogy a. nagy Tasson a k Jeruzsálembe kellett mennie eposza tárgyáért. Balassinak itt vop a dicsőség és hailá! szintere: Sziget, Szikszó, Eger, Buda, Fehérvár. Balassinak olyan közönsége van, amilyen nincs a nyugati költőknek: a végvári katonák. Büszke is rájuk, hiszen közülük sokakat féléméit, s a haza védelmében, eggyé forrott velük. „Kinek a világon szerte- szerént vagyon mindeneknél jó híre” — ez a Balassi sor nem

költői túlzás, mert Hunyadi nándori győzelmét s az egriek vitézségét valóban ismerték nyugaton.

Nem szájhagyományban őrzött meséből, hanem istvánfi Miklós történetíró müvéből tudjuk Balassi dicsőséges halálát. „Egy lelkes ifjúnak, Balassi Bálintnak, aki Mársot és Pallast egyaránt művelte, mindkét combját ólomgolyó járta át.” Maga kereste az önfeláldozó halált, utolsó 6zavai ezek voltak: „id decrevimus, ut sic fiat'’ — azt akartuk, hogy így legyen. Tényleg Lengyelországból azért sietett haza, hogy résztvegyen a felszabadító harcban s Esztergom sáncainál érte el a vég. így forrt össze életben, halálban és költészetben a küzdő néppel, a végvári vitézekkel. Páratlan eredetiségü katona verseinek nincs nyugati példája, sőt tőle lesték el a korabeli költők.

eljesebb és újabb Balassi lírája az előtte élt költőknél Cs azért is, mert verseiben már a magyar táj szépsége bontakozik ki: a füvellő nagy síkság, a fákkal, kősziklákkal bűvös hegy. Verseiben a mezők illatoznak, s kedves madárszózat cseng a bükki berekben. A vitézek a kiterjedt rónán száguldoznak hamar lovakon, vagy vadászatra indulnak jó agaraikkal, sólymokkal, rárókkai. A bükki berek és a mátraaljai mező magyar virágokkal, madarakkal, szelíd vadakkal népesedik be. Ez az fi sétáló palotájuk, itt érzik jól magukat, a szépszagu mezőn, a friss, üdítő tavaszi szélben. Egy magyar költő számára sem jelentett annyit a: természet, mint Balassinak: ő nem kívülről nézi, nem a városból, vagy késő öregségben emlékezik rá visz- sza, Balassi benne él a természetben.

Ez a gazdag tartalom, eszmei mélység teszi Balassit első nagy lírai költőnkké. Az ő költészetében válik a líra igazán teljessé, világivá, emberivé.

Kifejező művészete idegen szépségeken nevelődött, de magyar művészet lett belőle. Tudott görögül, deákul, fordított németből, olaszból ós az egyetlen a nagy magyar költők közül, aki a körülöttünk, s tőlünk keletre élő népek dalait, költészetét becsülte szerette.

Balassi az első, aki tudatosan törekszik arra, hogy 6zép érzéseit és gondolatait kifejező, szép szavakba formálja. Az általa összeötvözött .jelzős kifejezések élnek tovább a költők, s a nép ajkán: a jószerencse, a szépszagu mező, ékes beszéd, aranyszínű huj, stb. Tőle tanultak a költők mindannyian szépen _ beszélni. S ez a tudatos stílusművészet egyúttal az európai és magvar szellem első szintézise.

/» L első nagy magyar költőt sok szál fűzte megyénkbe? is.

C71 Egerből sokszor tört ki a harcok idején a bükki erdőkbe. 1584-ben az erőszakkal elfoglalt Sárospatak várában esküdött meg Dobó Krisztinával, majd amikor a várból kiebrudalták, Szikszón tölti a mézesnapokat. Ismerjük Szikszóról, Abaujszán- tórói keltezett leveleit, s mezőzombori szőlője ügyében Jenen pereskedik a szepesi kamarával. A sajókazaii Radvánszky könyvtárban őrizték sokáig ismeretlen szerelmes verseit.

Most, amikor büszkén emlékezünk a magyar líra megalapítójára, nemcsak irodalmi értékeire gondolunk, hanem gondolunk az önfeláldozó hazafira is. Volly István mondja, hogv a magyar költészetben Balassi tette egymás mellé ezt a két szót: édes hazám. S azóta ez a két szó annyira elválaszthatatlan, mint az édesanyám kifejezés. így Bala>ssi büszkeségünk és tanítónk is lett, akinek emlékét és szellemét mi és a következő nemzedékek is fényesen ragyogtatjuk.

CSORBA ZOLTÁN