Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-16 / 245. szám

Szombat, 1954. október 18. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 H • / * TETLEN TRAKTOROK AZ ÓZDI GÉPÁLLOMÁSON Czottner Sándor szénbányászati miniszter nyilatkozata a szénbányászat időszerű kérdéseiről Ózd felé, Sajónémeti után, ftávol a határban az országút mel­llett veszteglő traktorra bukkanunk. Mellette két ember ácsorog. Az egyik látható idegességgel magya­ráz valamit társának. Kíváncsian odamegyünk és megkérdezzük: — Miért állnak, talán valami baj tör­tént, elvtársak? — Már hogyne történt volna ;.. Olyat mondok mindjárt, hogy még — válaszol dühösen Molnár János traktoros. — Ekkora hanyagság és felelőtlenség láttán forr az ember­ben a méreg. Képzeljék elvtársak, kora reggeltől itt állunk tétlenül. Az éjjel felszántottuk ezt a darab föl­det, most azt se tudjuk mihez kezd­jünk, hová menjünk? Hallottuk ugyan, hogy van még valahol vagy 130 hold szántani való, de hogy hol, azt nem jön senki megmutatni. Se brigádvezetőt, se agronómust nem láttunk már két nap óta. — Nekem családom van, pénzt akarok keresni, Meg aztán a mag­nak is a földben volna már a he­lye. Dolgozni akarok, hát akkor mi­ért nem adnak munkát? Ez a válasz nekünk is szöget ütött a fejünkbe. Igaza van a két traktorosnak. Miért nem ad nekik munkát a gépállomás vezetősége? Egyáltalán hogyan dolgozhat így az ózdi gépállomás most, a legnagyobb őszi munkák idején, hogy ilyen kirí- , vó hibák történhetnek meg. *• A választ erre a száraz szá­mok is megadják a gépállomás iro­dájában. Őszi talajmunkatervét a gépállomás még csak alig 30 száza­lékra teljesítette. — És ami még nagyobb baj, nem­hogy október 15-re — a miniszter- tanács által megszabott határidőre *—, de még október végére sem fe­jezik be körzetünkben a vetést — siránkozik Balogh Sándor igazgató. Mindjárt feleletet is ad arra, hogy miért? Azért, mert kevés a trakto­rista a gépállomáson, későn takarí­tottak be a termelőszövetkezetek, meg aztán G. 35-ös traktorral ne­hezen boldogulnak ezen a hegyes­dombos vidéken. . Hát igen, itt egy csomó objektív ok. Most már azt gondolhatja ked­ves olvasónk, hogy ezek után be is foghatjuk a szánkat. De álljunk csak meg egy pilla hatra! Nézzünk jobban a dolgok mögé. Miért is van kevés traktorista az ózdi gépállomáson? Véleményünk szerint azért, mert még a régiekkel sem, nemhogy az új dolgozókkal törődne a gépállomás vezetősége. Ehhez járul még az is, hogy a fiatal traktorosokkal szem­ben rendkívül bizalmatlan, valóság­gal elveszi a kedvüket a. munkától. Igaz, ezt már nem a gépállomás igazgatója mondta el, hanem azok a * A szocialista bérezés elve az, hogy mindenki a végzett munka után kapja a fizetését: a fegyelmezett, jól dolgozó munkások fizetéskor több pénzt vigyenek haza családjuknak: a hanyagok, a technológiai és munkafe­gyelmet sorozatosan megsértők pedig kevesebbet. Ezt a célt szolgálja a pontrendszeres fizetési elszámolás. Mi is az a pontrendszer? Vizsgál­juk meg egy kicsit közelebbről és lát­ni fogjuk, hogy a fegyelmezett és biz­tonságos munkastílus kialakításának és állandósításának fontos eszköze a műszaki vezetők kezében. Sokan úgy gondolják, hogy valami új nor­ma és idegenkednek tőle. Nem! A pontrendszer nem egyéb, mint egy elszámolási rendszer, mely szerint minden dolgozó a vég­zett munka mennyisége és minő­sége után kapja a fizetést. Tehát rugalmasabb bérezési mód, mert a ,iól végzett munka után azonnal jutalompontot, rossz munkáért pedig büntető pontot adhat a mű­szaki vezető. Hogyan történik ez a gyakorlat­ban? ügy, hogy minden lecsapolt adagra 100 pontot számolnak és egy- egy pont annyi forintot ér, mint az egy adag teljesítménybérének szá­zadrésze. Még világosabban, ha az olvasztár brigád egy adag acél le­gyártása után 500 forintot keresett, egy pont 5 forintot ér. Mint minden kezdet, a pontrend­szer bevezetése is sok nehézséggel járt. az ózdi acélmű műszaki vezetői — hozzánemértésből-e, készakarva-p, nem tudni ■—, de a pontrendszer be­vezetésének kezdetén az addig cse­kélynek vélt hibáért is keményun büntettek, 40—50 rossz pontot adtak 1-1 brigádnak. Sáf' László olvasztár brigádjától 60 rossz pontért 138, Hs- nyiszkó Pál olvasztár brigádjától 50 rossz pontért 151 forintot vontak le Minderről a brigád utólag értesült, általában, amikor a béreket levon­traktoristák, akiket munkahelyeiken felkerestünk. Körösi János, Mészáros László és Énekes Kálmán traktoristák például már napok óta az upponyi Rákóczi tsz földjén szántanak és vetnek. De hogy ezek az emberek hol hálnak és mivel takaróznak éjjel, ezzel már nem törődött a gépállomás vezető­sége. A járási pártbizottság egyek tagjának, Rózsa elvtársnak a Köz­benjárására engedte meg a rendőr­ség, -hogy egy éjszakára a traktoris­ták igénybe vehessék a rendőrpihe- nőf. De vájjon hol háltak volna, ha történetesen nincs a faluban rend­őrpihenő? Nem! Ezek az emberek nem ilyen bánásmódot érdemelnek, Jelenleg is olyan nehéz terepen szántanak, ahol a munkát már senki nem merte el­vállalni. És annál inkább dicsére­tükre szolgál, hogy a meredek hegy­oldalon is — G. 35-ös traktorral, megfelelő minőségű munkát végez­nek, átlagosan 150 százalék körül teljesítik a napi előirányzatot, rt­De kutassunk csak tovább. Nem kérte talán mostanában új munkás felvételét a gépállomásra? Dehogynem! Koós Pál például egye­nesen az Ózdi Kohászati Művektől kérte az áthelyezését a gépállomás­ra. Már ott is dolgozott 7 napig, — amikor otthagyta. Hogy miért? Hát azért, mert a 7 nap alatt jóformán semmit sem keresett. Már az első napon rossz gépre ültették, alig fordult egyet-kettőt, eltörött az eke váltóberendezésében az ék. Hét napig rimánkodott, könyörgött, hogy javít­sák ki az ekét. vagy adjanak mási­kat, -senki nem hallgatta meg. Mit volt mit tennie, otthagyta a gépállo­mást. Abból még nem él meg, hogy gépállomási dolgozónak vallja magát és közben annyit sem keres, amiből családját eltartja. így hát visszament a gyárba, pedig szeretett volna trak­toros lenni. A gépállomás udvarán jelenleg há­rom erőgép áll tétlenül, — nincs kit ráültetni. Azaz volna néhány olyan fiatalember a gépállomáson, aki most végezte el a traktoros iskolát, de — vízhordásra használlak őket. S most azt kérdezzük Balogh Sándor igazga­tótól, hogy miért nem bízza meg fe­lelős munkával Szobosz’ai Attilát és Mészáros Lászlót? Ők maguk kije- --------------­ták, ahelyett, hogy a hiba elköveté­sekor tudatták volna velük.\ A műszaki vezetők nagy több­sége rosszul alkalmazta kezdet­ben a pontrendszerben rejlő le­hetőségeket, csak büntettek, de nem jutalmaztak. A munkások elégedetlenkedtek és a műszaki vezetők is kezdtek idegen­kedni a pontrendszer alkalmazásától — népszerűtlen feladatnak tartották. Igen, mert csak büntettek, de mit is tehettek volna mást, amikor Eszenyi Géza üzemvezetőhelyettes mindig ez­zel fogadta őket: egy nap sem múl­hat el, hogy rossz pontot ne adjanak valakinek. A jutalmazásról szó sem esett. így történt meg hogy a pódiumon szeptemberben 490 rossz pont után 1041.95 forintot vontak le a munkásoktól ez­zel szemben csak 225 jutalom­pontot adtak 469.67 forint érték­ben. azt is a hónap végén, amikor a gyár vezetősége utasította a martin veze­tőit, hogy ne csak büntessenek, ha­nem bátran jutalmazzanak is. A jutalmazások a munkások vé­leményét is kezdték megváltoztatni. Látták azt, hogy most már érdemes lesz jól dolgozni, mert akkor több lesz a kereset. Szeptember 24-én tör­tént a VII. kemencénél: Zilahi And­rás olvasztár csapolója nem ügyelt a csapolócsatornára és befolyt acéllal. Ez több órás többletmunkát okozott és késleltette a termelést. Márkus Sándor adagkészítő ezért 15 rossz ponttal büntette a brigádot. A bri­gád ezen a műszakon, mivel egy tel­jes adagot nem csapolt, csak 86 pontot szerzett. Ennek forint értéke 196.35 forintot tett ki, ,s ebből a 15 pont elvonása 34 forintot jelentett. A hibát az őket felváltó Mikovinyi- brigád hozta helyre, ezért a Zilahi­brigádtól elvont 15 ponttal őket ju­talmazták. A Mikovinyi-brigád kere­sete így a 34 forintttal 230.35 forint­lentik — és társaik igazolják —hogy a vízhordásnál felelősségteljesebb munkát is el tudnának látni. Boldo­gok ha traktorra ülhetnek. Félnapig elszántanak önállóan, amikor felelős vezetőjüknek valami sürgős dolga akad. * Nézzük a másik objektív okot, s mindjárt kezd az is veszíteni „ob- jektivításábó!‘‘. Azt mondja a gép­állomás vezetősége, hogy későn ta­karítottak be a termelőszövetkeze­tek, sőt itt-ott még be sem fejezték a betakarítást. Hát ez bizony komoly hiba! De az sem kisebb, hogy a gép­állomás vontatói szanaszét fuvaroz- gatnak, ahelyett, hogy a termelőszö­vetkezetek kukoricáját és burgonyá­ját segítenék gyorsan hazaszállítani. Node persze, így hamarabb áll pénz a házhoz, — gondolják egyesek, a gépállomáson. És ha már a pénznél tartunk, nem kerülhettük ki a harmadik objektív okot sem, hogy szóvá ne tegyük: Valóban, régi vágyuk az ózdi gép­állomás dolgozóinak, hogy G 35-ös erőgépeik egy részét lánctalpas trak­torokkal cseréljék ki. Az is igaz, hogy a lánctalpas traktorokkal sok­kal gyorsabban haladna a munka. De ha ez így igaz, — és ezt a gép­állomás vezetősége is elismeri, — akkor miért nem küld embereket a földművelésügyi minisztériumba, hogy az ózdi gépállomásnak kiutalt három lánctalpas traktort átvegyék? Arra hivatkoznak, hogy nincs elég pénzük, kifogyott az utazási keretük, azért nem tud senki felutazni a gé­pekért. Ez aztán felháborító kifogás a ve­zetés tipikusan bürokratikus módja! A három lánctalpas traktort már hétfőn átvehették volna, ma már szombat van és a gépállomás veze­tősége még a füle botját sem moz­gatja. * Nem is kérdezősködünk tovább és úgy érezzük nem is érde­mes. Ekkora hanyagság és felelőt­lenség láttán bennünk is felforr a méreg. Követeljük, hogy szigorúan vonják felelősségre és büntessék meg mindazokat, akik miatt az ózdi gépállomáson ezek a hibák bekövet­kezhettek. HIZSNYIK MIHÁLY A ra emelkedett. Érdemes volt jól dol­gozni. Látták ezt a többiek Is és egyre kevesebb azoknak a száma, akik fegyelmezetlenség miatt rossz pontot érdemelnek. Míg augusztus­ban összesen 725 rossz pontot kellett adni a dolgozóknak, szeptemberben már csak 490-et. Legtöbb büntető pontot a IX-es kemence kollektívája kapta 125 büntető pontért 344.26 forinttal károsodtak. Az így levont bün­tető pontokat a jól dolgozók kapták. Többek között a II-es kemencénél dolgozó Szedlák László és Tóth Kálmán brigádja. Ezek a brigádok csak jó pontot szereztek. A pontrendszer kezdeti nehézsé­gein már-már túl vannak az ózdi martinászok. Bár még mindig akad hiba. A munkások azt kérik, hogy amikor a műszaki vezetők büntet­nek, vagy jutalmaznak, Írassák alá á pontozó lapra nevüket, mintegy el­ismeréséül annak, hogy egyet érte­nek vele, mert előfordult már olyan eset is, hogy érdemtelenül büntettek meg valakit. Molnár Sándor, az 1-es kemence csapolója elmondta például, hogy ő öt évig volt a Szovjetunió­ben (1943—48-ig) a Sarló ég Ka­lapács gyárban, ahol ő próbaho'rdő- nak dolgozott, s ott aláírták a pon­tozó lapot. A másik javítani Való, amit általában helyesel­nének a dolgozók az, hogy az ő munkájukat irányító műszaki vezető­ket is pontozzák Ennek előnyét ab­ban látják, hogy a ter^teljesüéshez szükséges feltételeket így jobban biz­tosítják. A pontrendszer igen hasznos do­log. különösen akkor, ha azt rugal­masan alkalmazzák s azzal a dolgo­zók nagy többsége egyetért. A helves pontozás növeli a munkások ver­senykedvét, erősíti a fegyelmet, se­gít’ a terv teljesítését és vele. a be­csületes munkások többet keresnek. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — mint ismeretes — a miniszterta­nács lavaslatára szénbányászati mi­nisztérium szervezését rendelte el. Ebből az alkalomból Czottner Sán­dor szénbányászati miniszter a kö­vetkező nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A szénbányászat az év első öt hónapjában maradéktalanul teljesí­tette a tervet, a nyár elején, a nagy mezőgazdasági munkák idején azon­ban megtört a lendület. Azóta mint­egy négyszázezer tonnára növeke­dett a szénbányászat adóssága. Ezt elsősorban azzal lehet magyarázni, hogy június-júliusban már igen nagy volt a létszámhiány, mintegy hatezer munkaerő hiányzott a bányákból. Ez zökkenőt okozott a szén kitermelésénél, a bánya­beli és külszíni szállításnál. Még ma is az a helyzet, hogy körül­belül 2500 dolgozó hiányzik a bá­nyákból, ami természetesen nagy gondot okoz a trösztök és a bánya­üzemek vezetőinek. A párt és a kormány nagy segít­séget nyújt a szénbányászatnak az adósság törlesztésében. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagjai meglátogatják a trösz­töket és aktiva-értekezleteken be­szélik meg a bányák dolgozóival, hogy milyen súlyos helyzetet okoz­hat. ha a bányászat nem teljesíti tervét. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének több osztá­lya, így az ipari, agitációs és pro­paganda, tömegszervezeti osztály az adósság csökkentése érdekében a megyei és járási bizottságokat segí­tik politikai munkájukban. A kor­mány pedig az ipar átcsoportosítása révén október 20-ig mintegy 2500 új munkaerőt ad a bányászatnak. Biztosítja azokat az anyagokat és gépeket, amelyekre a bányászatnak a terv teljesítéséhez múlhatatlanul szüksége van. Mindezeket — akár t. gr ven felül is — még ebben az év­ben átadják a bányáknak. Maga a szénbányászati miniszté­rium is komoly segítséget nyújt a trösztöknek a nagy feladat megol­dásához. Jól képzett bányamérnö­kökből, a szénbányászati miniszté­rium egyes osztályainak vezetőiből hat bizottságot állított össze. A bi­zottság tagjai feltárják a tervtelje­sítést akadályozó hibákat, segítenek a munka szervezésében, telepítési, JÓSVAFŐ. Vörös és nemzetiszínű zászlók, díszes feliratok hirdették Jósvafőn, hogy megalakul a falu­ban a Hazafias Népfront-bizottság. A szépen feldíszített kultúrterembe be sem fért minden érdeklődő. Kört- vélyi Kálmán iskolaigazgató ünnepi beszédében többek között elmondot­ta, hogy a felszabadulás óta új kul- turházat, mozit kapott a község. A lelkes gyűlést a helyi DlSZ-szer- vezet és az úttörők kultúrműsora zárta be. Lapunk augusztus 25-i számának Tollheggyel rovatában „Ne engedjék, hogy az SZTK rendelő átjáróház legyen’1 cím alatt közöltük Juhász István levelét. A cikkre a megyei kórház rendelőintézetétől a követke­ző választ kaptuk: „A rendelőintézeten való átjárás­sal kapcsolatban közlöm, hogy az új rendelőintézet megnyitásával a régi rendelőintézeten való átjárás az egyik kapu bezárásával és egy szám­osztó alkalmazott beállításával meg­szűnt. A számosztó alkalmazott és a házfelügyelő is rendelkezést ka­pott, hogy a rendelőintézeten átmen­ni szándékozókat figyelmeztesse ar­létszámelosztási problémák megol­dásában. A párt és a kormány segítségén túlmenően a trösztöknek és a bányászok­nak is nagy erőfeszítést kell ten- niök, elsősorban a korábban el­hanyagolt bányagépesítés fej­lesztése érdekében, a miliszekun- dumos robbantási eljárás elter­jesztéséért. Tovább kell szélesítenünk a hazai viszonylatban jól bevált millszekun- dumos robbantási módszert. Ezzel és a gépi rakodás fokozottabb alkalma­zásával a termelékenységet mintegy húsz-huszonöt százalékkal akarjuk fokozni. Szólni kell az új módszerekről is. Az új módszerek közül azokat kell különösen felkarolni, amelyek az új bányásznerozedék nevelését segítik elő. „A nevelj új bányászt” mozga­lom keretében az Idősebb vájárok­nak, aknászoknak, lőmestereknek tanítaniok kell a fiatalokat a jó munkafogások elsajátítására. Olyan új módszereket is kell keresni, me­lyeknek széleskörű alkalmazásával továbbfejlődhet a termelékenység növeléséért indított lelkes mozga­lom. így például meg kell szerettet­ni a Valigura-mozgalmat, amely kü­lönösen meredekdőlésű szén telepe­ken alkalmazható kiválóan. — Van még egy fontos feladat, amely már most hárul a trösztökre, bányaüzemekre. S ez: felkészülés a télre. Az idén felkészülten kell várni a hideg időt és éppen ezért gondoskodni kell a lcjlak- nák fűtéséről, a bányákból ki­kerülő szén tárolására megfele­lő helyet kell biztosítani. Sürgő­sen rendbe kell hozni a külső szállítási pályákat és a külszíni szállítógépeket. a trösztöknek és bányaüzemeknek mindent meg kell tenniök, hogy télvíz idején a jég és a havazás ne okozhasson zökkenőket. A feladat tehát nagy; A párt és a kormány mindent megtesz, hogy se­gítséget nyújtson. A bányászok Is világosan látják, mi a tennivalójuk- A szénbányászok, akik hősi műn-' kával és kemény akarással már ed­dig is olyan sok nehézséget legyűr­tek. -bizonyos, hogy megoldják a most rájuk háruló feladatot — mon­dotta Czottner Sándor szénbányá­szati miniszter. (MTI) MUCSONY. 300 dolgozó jelenlété­ben alakult meg a községi Hazafias Népfront-bizottság. Az iskola úttörő- csapata és a bányászzenekar adott műsort a tanácsháza udvarán. A népfront-bizottság tagjai sorába töb­bek között megválasztották Loy Ár­pád országgyűlési képviselőt is. A népfront programjában szerepel a község járdáinak szélesítése, kultur- házépités, az ivóvízkérdés megoldá­sa és több más fontos feladat. ra, hogy a rendelőintézetet ilyen cél- ra igénybe nem vehetik. A kapukon felirat hívja fel a figyelmet, hogy „Az átjárás tilos!‘‘ Az ajtók megfe­lelő rugózása, valamint a sebészeti W C. helyreállítása érdekében is megtettük a szükséges intézkedést. Mindazokat, akik a figyelmeztető tábla ellenére dohányoznak a folyo­són, a nővérek figyelmeztetik Tény­legesen megtörténtek olyan esetek, hogy egyes kötszerek átmenetileg nem voltak raktáron és ilyenkor azt a gyógyszertárból kellett elhozni. A jövőben ezeket a hiányzó kötszere­ket a takarítónővel fogjuk elhozatni. na. ” * LOSSY JÁNOS Az onsai állami gazdaság az elsők körött az őszi munka országos versenyében Az állami gazdaságok főigazgatóságának legutóbbi értékelése sze­rint az őszi munkák versenyében az alábbi állami gazdaságok vezetnek: 1. Bánhalmi, 2. ongai, 3. jegespusztai, 4. örménykuti, 5. ohati állami gazdaság. A vezető agronómusok közül jó munkájukkal Békássy Endre (jeges­pusztai ÄG), Nicsovics György (örménykút! ÁG), Csávási Miklós (ongai ÁG), Szabó János (bánhalmi ÁG) és Major István (tiszakécskei ÁG) tűntek ki. (MTI) Hírek a népfront alakuló gyűlésekről A pontrendszer szerinti fizetés tapasztalatai az ózdi acéimííben Tatabanyán lesz a második békekölcsön ötödik sorsolása A második békekölcsön ötödik sor­solását október 26—29 között tartják meg a tatabányai városi tanács kul- túrotthonában. A 'húzás az első két napon délelőtt 10 és 13 óra, a két utolsó napon délután 16 és 19 óra között lesz. így a délelőtti és a dél­utáni műszak dolgozói egyaránt résztvehetnek a sorsoláson. A második békekölcsön ötödik sorsolásán 210.900 egész kötvény szá­mát húzzák ki összesen több. mint 66 és félmillió fbrint nyereménnyel és törlesztéssel. (MTI) JÓI a miskolci böröndös A miskolci böröndös és bőrdísz­műves ktsz 3 évvel ezelőtt alakult. 14 taggal kezdte működését, ma már 32 tagja van. Bőrdíszműves javító és szolgáltató, továbbá esernyő és töltőtoll-javítórészlege egyre fokozó­dó sikerre! igyekszik kielégíteni a lakosság szükségleteit. Ebben az év­ben már idáig 156 levéltárcával. 2032 női retiküllel és 872 aktatáská­val többet gyártottak, mint a múlt évben. Ezenkívül 1592 darab pénz­tárcát és 183 diplomata táskát is ké­dolgo/ik és bőrdíszműves ktsz szítettek Ez évben mintegy 16 ezer pénztárca, levéltárca, retikül és ak­tatáska javítása és átalakítása, to­vábbá kilencezer töltőtoll és 11 ezer darab esernyő javítása, illetve áthú­zása készült el. 1952-ben egymillió 269 ezer forint értékű termeléssel, 1954 első 9 hónapjában pedig már egymillió 423 ezer forint értékű ter­meléssel járult hozzá a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. RICHTER REZSŐ AZ ÉSZAKMAGYARORSZAG CIKKE NYOMÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents