Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-15 / 244. szám

(•«tok, 1954. október 15. ÉSZAKMAGYARORSZAG O Zászlót bontott Miskolcon a Hazafias Népfront Megalakult a városi népfront-bizottság Ünnepélyes keretek között szerdán délután zászlót bontott Miskolcon a Hazafias Népfront — megalakult a városi népfront bizottság. Vörös és nemzetiszínű zászlók dí­szítették a szakszervezetek megyei központjának nagytermét, az elnöki emelvényen örökzöld növények, tar­ka virágok közt piros-fehér-zöld 'lo­bogó közepében a népköztársaság címere ragyogott. Kétoldalt arany keretben Kossuth Lajos és Rákosi Mátyás arcképét helyezték el. A Himnusz hangjai -után megala­kult a nagygyűlés elnöksége. He­lyet foglalt az elnökség tagjai sorá­ban Rónai Sándor, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetőségé­nek tagja, az országgyűlés elnöke, Földvári Rudolf, a megyei pártbi­zottság első titkára, Iván István, a megyei tanács elnöke, Vető Lajos evangélikus püspök, az Országos Béketanács tagja, Bodnár András, a városi pártbizottság első titkára, Hajdú Rezső, a városi tanács elnö­ke, Tököli Imre katolikus esperes, Maus Péter főmérnök, a Szocialista Munka Hőse, Urbancsok Mihály, a Hazafias Népfront megyei előkészítő bizottságának elnöke. Ott volt az elnökségben az MNDSZ és a DISZ képviselője is. Aki Miskolcot boldognak és szabadnak akarja népfront-mozgalomban részt vesz a Hajdú Rezső, a városi tanács el­nökének megnyitó szavai után Ur­bancsok Mihály, a Hazafias Nép­front előkészítő bizottságénak elnö­ke tartotta meg ünnepi beszédét. — A Hazafias Népfront gondolata *— mondotta —, mint a nemzeti ösz- szefogás gondolata, mélyen be van gyökerezve népünk leikébe. A haza függetlenségének kivívásáért létre­jött nemzeti összefogás volt egyik legfőbb erőforrása az 1848-as dicső szabadságharcnak. Rákóczi, Kossuth, Petőfi, Táncsics, Széchenyi példája mutatja, hogy történelmünk folya­mán már sokszor összefogtak külön­böző helyzetű, különböző felfogású emberek a közös érdek gondolatától vezetve, a haladás, a nemzet ügyé­ért. Ismertette a népi összefogás nagy­szerű megnyilvánulásait a szabad­ságharctól napjainkig, majd a nép- írontmozgalom jelentőségéről be­szélt. — El kell érnünk, hogy a Haza­fias Népfront-mozgalomban részt­árgyén mindenki, aki a magyar nép felemelkedését akarja, aki szabad­nak, boldognak és megelégedettnek akarja látni Miskolc dolgozó népét. Hangoztatta, hogy a város dolgo­zóinak összefogása máris szép ered­ményeket mutat. 1 Ismertette a Hazafias Népfront célkitűzését és programját. Az „Augusztus 20" strandfürdő meden­céjét a tanácsválasztások napjáig befedik, úgyhogy a lakosság, a gyó­gyulást kereső dolgozók a melegvizű forrást a téli hónapokban Is hasz­nálni tudják. Az Avas szépítését a jövő nyárig befejezik s mindent el­követnek, hogy az a város dolgo­zóinak kedvenc szórakozóhelyévé váljon. Bejelentette, hogy a Magyar Nép- köztársaság kormánya a városi ta­nács rendelkezésére bocsátotta a Szentpéteri kapuban lévő 380 la­kást. Urbancsok Mihály beszédét köve­tően fehéringes, vörösnyakkendős út­törőzenekar vonult a terembe. Fu­rulyájából felhangzott az- úttörőin­duló kedves hangja, majd vörös szekfűcsokrokkal köszöntötték a népfront elnökségét és jó munkát kívántak a megalakuló népírijntbi- zottságnak. A népfront megalakulásával megerősödik népünk teremtő ereje /v hozzászólások során Kelemen Zoltán diszpécser, a Lenin Kohásza­ti Művek nagyolvasztójának dolgo­zói nevében üdvözölte a Hazafias Népfront-bizottság megalakítását; bejelentette, hogy a nagyolvasztó dolgozói olcsóbb és jobb minőségű nyersvassal, a takarékossági mozga­lom kiszélesítésével támogatják a Hazafias Népfront programjának valóraváltását. Tököli Imre katolikus esperes, a mis­kolci előkészítő bizottság tagja han­goztatta, hogy a történelem folyamán a nép egyenetlenségéből mindig nem­zeti szerencsétlenség származott, míg az egyetértés és a nemzeti egy­ség kialakulása a nép boldogulását, felemelkedését jelentette. — A Hazafias Népfront — mon­dotta — a hazaszeretet mozgalma, s ezért nemcsak szíwel-lélekkel tá­mogatom, hanem tettekkel is szol­gálni kívánom. Dr. Győri Nagy Lajos a miskolci jogászság támogatását jelentette be. Pásztor István, a Szent Anna-plébá- nia plébánosa emlékeztetett a város múltbeli és mostani helyzetére és fejlődésére, örömmel jelentette be csatlakozását a Hazafias Népfront­hoz, részt kérve annak munkájából. Nádházi Bertalan református espe­res is odaadó támogatásáról bizto­sította a Hazafias Népfrontot. Pat­tantyús Imre, a Rákosi Mátyás Mű­szaki Egyetem dékánja a műegye­tem tanári karának csatlakozását je­lentette be. Beszédét Vörösmarty idézetével zárta: legyen minden ma­gyar utód különb ember, mint ap­ja volt. Tumai Lajos MÁV igazgató volt a következő felszólaló. — Ha az ország minden munká­sa, parasztja, értelmiségije váll váll mellett, kéz a kézben dolgozik a párt- és kormányhatározatok végre­hajtásáért — mondotta — akkor a pártunk és kormányunk politikájá­ban lefektetett törvényt, a nép éle­tének szebbé, kulturáltabbá való alakítását hamarabb érhetjük el. Ezt a célt szolgálja a Hazafias Népfront megalakulása, amelynek nyomán megerősödik a dolgozó nép teremtő ereje. Ezután Vető Lajos evangélikus püs­pök, az Országos Béketanács tagja szólalt fel. . fejlesztése nem egyoldalú paraszt­politika, hanem az egész dolgozó né­pünk jólétének alapját szolgálja. Aki ezt nem látja be, az új szakasz célkitűzéseit nem ismeri fel, vagy nem akarja elfogadni, annak nincs helye a vezetésben, az akadályozza az új szakasz oolitikájának érvény- rejutását, amelyet kizárólag a dol­gozó nép egyetemes érdekei irányí­tanak. Majd rátért ipari termelésünk át­szervezésére és ennek során hangsú­lyozta, hogy csak akkor tudunk — miként a mezőgazdaságban is — több. jobb és olcsóbb ipari terméket adni dolgozó népünknek, ha növe­kedik a termelékenység, csökkentjük a termelés önköltségét, ha takaré­koskodunk, olcsóbban, jobban és többet termelünk. A racionalizálásról szólva, meg­említette, hogy ez átmenetileg egye­seknek nehézséget okoz. de az érin­tettek legyenek meggyőződve, hogy a kormányzat, miként már eddig is, ezután is segítségükre lesz elhelyez­kedésükben Hangsúlyozta, hogy nincs és nem is. lesz munkanélküli­ség népi államunkban. A helyi népfront programjának kiegészítésére javasolta, hogy a megalakuló népfrontbizottság foglal­kozzon behatóbban a közegészségügy alakulásával. Vizsgálja meg, ellen­őrizze pz üzemek egészségügyi be­rendezéseit, intézményeit. Nyújtson hathatós segítséget dolgozóink egészségének megvédésében, a bal­esetek elhárításában. A népfront programjának céljai közé sorolta a bolthálózat kibővítését is. Rátérve a miskolci lakáskérdésre, visszapillantást vetett a múlt bűnös lakáspolitikájára, amely — mint mondotta — Miskolcot közismertté tette országszerte elképesztő nyo­mortanyáival. Emlékeztetett a felsza­badulás után megépült sokezer la­kásos, korszerű, egészséges bérhá­zakra, családi házakra. Ha a múlt népellenes és bűnös rendszere csak feleannyi lakást épített volna 25 év alatt, mint mi a felszabadulás óta — mondotta —, Miskolcon egyáltalá­ban nem lenne lakásprobléma. Hozzászólásának befejező részében kitért a Hazafias Népfront egyik sarkalatos programpontjának mélta­tására, a béke megvédésére. Kiemel­te, hogy a magyar nép békemozgal­ma, békéért folyó erőfeszítése meg­becsülést jelent a hatalmas Szovjet­unió vezette béketábor népei között és nagy segítséget nyújt az imperia­lista elnyomás alatt hazájuk függet­lenségéért, boldogulásukért küzdő dolgozó millióknak. 63 tagú népfrontbizottság Rónai Sándor nagy tetszéssel fo­gadott beszéde után a nagygyűlés résztvevői megtették javaslataikat g megválasztandó népfrontbizottsági tagok és országos kongresszusi kül­döttek megválasztására. Ennek so­rán megválasztották Miskolc 63 tag­ból álló népfrontbizottságát, a 45 országos kongresszusi küldöttet és a megyei népfrontbizottság tagjait. Követeljük hazánk felvételét az ENSZ-be Hangoztatta, hogy a Hazafias Nép­front célkitűzéseit csak békében le­het megvalósítani. Ez ország-világ előtt bizonyság arra, hogy népünk békét akar, békében akar munkál­kodni hazája érdekében, sorsa javí­tásáért. Ezt a programot azért vál­laljuk, mert bízunk a tartós béké­ben, bízunk abban, hogy a feszültsé­get előidéző kérdéseket türelmes, ki­tartó tárgyalások útján, jóakarattal ki lehet küszöbölni, hogy a világ­ban békésen megférhetnek egymás mellett a különböző világnézetű emberek és rendszerek. — Mindent elkövetünk — folytat­ta —-, hogy a világ összes egyházi szervezetei támogassák ezt a nagy és mindennél fontosabb küzdelmet, hogy a népek az egész földkereksé­gen békében élhessenek. Minden becsületes magyar emberben mély­ségesen él a béke szeretete. Öröm­mel, megértéssel fogadta ezért né­pünk mikor a magyar országgyűlés törvényt hozott a béke védelmére, a háborús uszítok megfékezésére. Azok a nagy eredmények, amelyeket ed­dig elértünk, méltán jogosítanak fel arra, hogy hazánkat, népünket más népekkel egyenjogúaknak tekintsék. Éppen ezért természetesnek tartjuk, hogy a bécsi Interparlamentáris Unió konferenciáján az ENSZ-be va­ló felvételünket a szervezet magáé­vá tette. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy ez a felvétel eddig nem történt meg és kérésünknek mind­untalan hangot fogunk adni, mert számunkra nagyon fontos ez az ügy. Kívánjuk és követeljük: adják meg népünknek a neki kijáró megbecsü­lést, mielőbb vegyék fel az ENSZ- be, hogy ezáltal is enyhüljön a vi­lágfeszültség. Javasolta, hogy a miskolci nép­front-nagygyűlés határozza el, hogy kéri és követeli hazánk felvételét az ENSZ-be és eziránt keresse meg az országos népfrontbizottságot hasonló állásfoglalás végett. Foglalkozzon Miskolcon a népfront bizottság a lakosság egészségügyével és ellátásával is Ezután Pethes Ferenc, a Déryné Színház színművésze. szólalt fel, majd Rónai Sándor elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, az országgyűlés elnöke emelkedett szó­lásra. Üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés közönségének abból az alkalomból, hogy Miskolcot a kor­mányzat megyei jogú várossá emel­te. Mint mondotta — ebből is lát­ható, hogy mennyire értékeli a kor­mány az ország második legnagyobb városát és dolgozóinak munkáját Emlékeztetett azokra a hősies küz­delmekre, amelyeket a munkásosz­tály nagy pártja a dolgozó nép fel- emelkedéséért folytatott. Kitért az úi szakasz politikájának ismerteté­sére, hangsúlyozta, hogy' ennek egyik lényeges pontja a mezőgazda­ság fejlesztése. Ez eredményezi majd a falusi és városi lakosság életszín­vonalának további emelését, lehetővé teszi, hogy nemcsak több hús, zsír, élelmiszer jusson a városi dolgozók asztalára, hanem lehetőség nyílik ar­ra is, hogy Iparunk több alapanyag­hoz jusson, több ruha, cipő, lábbeli álljon rendelkezésünkre. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság Megalakul a Hazafias Népfront borsodmegyei bizoltsága A Hazafias Népfront Borsod-Aba. uj-ZempIén megyei bizottsága októ­ber 16-án, szombaton délelőtt 9 óra­kor tartja alakuló gyűlését a megyei tanács dísztermében (Miskolc, Ta­nácsháztér 1.) Ünnepi beszédet mond dr. Sályi István Kossuth-díjas, a Rá­kosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem rektora, országgyűlési kép­viselő. M egyei párt- és DI&£~aktivaértekezlet gőzök Pártja Központi Vezetőségének október 1—3. üléséről. Előadó: Földvári Rudolf elvtárs, « Központi Vezetőség tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A beszámolót vita követi. Belépés csak meghívóval! A Magyar Dolgozók Pártja Borsod- Abauj-Zcmplénmegyei Bizottsága ok­tóber 17-én (vasárnap) délelőtt 10 óra­kor párt- és DISZ-akiíva értekezletet tart a diósgyőri 100-as Tanuló Otthon kultúrtermében (Diósgyörvasgyár). A párt- és DISZ-akiíva értekezlet napirendje: Beszámoló a Magyar Dol­Kazincbarríkn — kiemelt város A minisztertanács kiemelt várossá nyilvánította Kazincbarcikát. A jövőben tehát Kazincbarcika területén csak az jelentkezhet be ál­landó lakosnak, akinek letelepedési engedélye van. Aki más helységben lévő lakásából Kazincbarcikára akar átköltözni, kijelentését a helyi tanács és a rendőrség csak akkor fogadja el, ha fel tudja mutatni Ka­zincbarcikára érvényes letelepedési engedélyét. A letelepedési engedélyt a kazincbarcikai városi tanácstól írásban kell kérni. Eredményesen segíti a íárási központ a sátoraliaúihelvi földmüvesszövetkezetek fejlődését A földművesszövetkezetek sátor­aljaújhelyi járási központjának dol­gozói elhatározták, hogy segítik a szövetkezeti hálózat kiépítését. Ja­vaslatukra létrehozták a pálházai zöldségboltot, amelynek az a célja, hogy friss zöldáruval lássa el a falu lakóit. Az eddig elért 15 ezer forint forgalom azt igazolja, hogy a javaslat egészséges volt. a szövet­kezetek tagsága kérte, hogy Kemen­cepatakon is létesítsünk egy új fiók­boltot, hogy az erdőgazdaság dolgo­zói innen elégíthessék ki szükségle­teiket. Hogy a kérés mennyire in­dokolt volt, «gazolja a bolt 18 ezer forintos forgalma. A sátoraljaújhelyi vezetőség a meglévő vegyesboltot kettéválasz­totta, s az egyik részben vasszaküz- letet létesített. Lehetőség nyílt így arra, hogy az áruk külön elhelye­zésével nagyobb legyen a beszerzési és eladási lehetőség. Cigándon új trafikot nyitottunk, 0 szeptemberben megkezdték az ital­bolt átalakítását. A dolgozók tisz­tább, egészségesebb körülmények között szórakozhatnak ezután. A járási központ Fridlich József fogyasztási osztályvezető irányításá­val nagy figyelemmel kiséri a föld­művesszövetkezetek beszerzési és árueladási terveinek teljesítését. Az árualap növelése érdekében szabó­műhelyt hoztak létre. Sátoraljaújhe­lyen a központ szerződést kötött a helyi szabó és cipész kisipari terme­lőszövetkezetekkel fehérnemű és gyermekcipő készítésére. A járási központ figyelme még több iparágra is kiterjed, s mind­egyikben segítséget nyújt a helyi íöldművesszövetkezetek dolgozóinak. Reméljük, hogy a jövőben az eddi­ginél tökéletesebben ki tudjuk elé­gíteni a falus} dolgozók igényeit. SZÁNTAI MIHÁLY instruktor Mongol kulturális küldöttség látogatása megyénk képzőművészeinek kiállításán A Magyarországon tartózkodó mon­gol kulturális küldöttség tagjai Nsm- szaraj és Szultum elvtársak, szerdán Miskolcra látogattak el, alirl többek közt megtekintették a borsodi képző­művészek megyei kiállítását, a Magyar —Szovjet. Társaság székházában. A tárlatra érkező kedves vendégeket Imreh Zsigmond festőművész köszön­tődé a kiállító művészek nevében. Szultum elvtárs, aki hazája egyik legnevesebb festőművésze, különösen nagy érdeklődéssel nézte Mezére László és Lukovszky László nagy kompozioióit, amelyek a munkásmozgalom egy-egy emlékezetes forradalmi eseményét örö. kítik meg. továbbá Csabai Kálmánnak Kazincbarcika építéséről, egy gépállo­más segítségéről festett képeit, Klau- dinyi Lászlónak az újjáépítés meg­kezdését megörökítő kompozícióját és a szép tájképeket, grafikai műveket. — Nagyon örülünk — mondotta Szul­tum elvtárs —, hogy ezt a szép ki­állítást megnézhettük Kérdésünkre elmondotta, hogy őmaga mmanmm »»»«« T»u.—..--------­portréfostcszcttel és történelmi témák kai foglalkozik. Jelenleg a bukaresti IV. világifjúsági találkozóról készülő kompozícióján dolgozik. Megkértem, mondjon bírálatot a ki­állításról. Szultum elvtárs azonban kitért azzal, hogy ilyen rövid áttekin­tés alapján nem adhat kritikát ilyen jelentős anyagról. Annyit azonban megjegyzetf: — Túlsók a tájkép és kevés az em­berrel foglalkozó mű. Távozásuk elölt beírták nevüket a látogatók könyvébe és Szultum elv- lárs mongol nyelven a következőket jegyezte be: „Megnéztük a kiállítást és megnéz­tük Miskolc várost. El vagyunk ra­gadtatva. További sikert kivártunk.“' A mongol vendégek a nap folyamán hosszabban időztek a városi tanács- házán, megtekintették a műszaki egye­temet, a múzeumot, ellátogattak Lilla­füredre. Csütörtökön Ázdra utaztak, ahol a gyárat és az ózdi kultúrintéz menyeket tekintettek meg. KAZINCBARCIKAI KULAKOK MESTERKEDÉSEI Ahogy Miskolcról Kazincbar­cika felé közeledünk, először az új város látható, s tövében az óváros, illetve ahogy a dolgozó parasztok mondják: Kazinc és Felsőbarcika. Mostanában élénk torzsalkodás fo­lyik kettőjük között. Ebből min­denekelőtt a kulákok akarnak hasznot húzni. Tudnak is, mert a maradiság igen érezhető e két he­lyen. így nem csoda, ha a múlt­beli állapotok maradványait is meg lehet találni. Sok tanulságot jelent mindany- nyiunknak a Szabad Nép október 4-i „Kulákkérdés Kiskunmajsán” című cikke, amely nemcsak Kis- kunmajsának szólt, hanem ne­künk is. A kulák nem nyugszik. Kijátssza a törvényt, bujtogat, különböző fondorlatokkal megtéveszti az egy­szerű, becsületes embereket. Igyek­szik őket a maga oldalára állítani. Olykor farsangot játszik, álarcot tesz fel, rongyos ruhában jár, hadd sajnálkozzanak rajta, S ahol az éberségnek be van kötve a szeme, eredménnyel dolgozik. Kazincbarcikán is ügyeskednek a kulákok. Nem ritka, hogy dolgozó parasztok ás munkások harmadába és kétötödébe kapáinak helvettük. Két héttel ezelőtt a tanács mező- gazdasági osztályán megjelent Szűcs Katalin kulákasszony és a tanács beavatkozását kérte, mert a földjén dolgozó munkás kétötöd­részt követelt az egész évi kapá­lásért, ő pedig csak a termés egy- harmadát akarta adni. Azzal ér­velt, hogy eddig is így dolgoztatott a földjén, többi földje is harmadá­ban van kiadva. Gondolta: a ta­nács majd eligazítja dolgát — hoz­zá volt szokva, hogy a múltban a községházán hamar dobravertek egy-két házat a szavára. De most tévedett. A tanácsban a dolgozó nép fiai intézkednek, — dolgavégezetlenül fordult ki a ta­nácsházáról. Annyit elért, hogy utánanéztek: tartozik-e az állam­nak? S kiderült, hogy 314 kiló bú­zával, 6 kiló baromfival, 129 kiló burgonyával, 128 kilogramm ku­koricával, illetve napraforgóval maradt adós. Szinte érthetetlen, hogy a begyüitési hivatal eddig nem számoltatta el. özv. Pogány István né külákasz- szony más módszerrel dolgozik. Tudja ő jól, hogy amit tesz, az tör­vényellenes. Dehát miért ne ke­verné bele a helyi párttitkávt ilyen ügybe, ha lehet. Nem kevesebbet akart, mint hogy Oláh Józsefnének, a helyi párttitkárnak eladjon ecv darab földet, hiszen ő — mármint Pogánvné — már úgyis szegény, beteges asz- szony — nehéz a munka a sok földön. Pedig hát Pogányné igen jó erőben van, csakhát nem aka- ródzik dolgozni neki. Oláh elvtárs­nő hajlandó is lett volna megven­ni a földet. — elfeledkezett arról hogy kulák nem adhat el ingat­lant. És bizony nem rajta múlott, hogy a fondorlatnak nem esett ál­dozatul. a tanács mezőgazdasági osztálya hiúsította meg az adásvé­telt. Meg is magyarázták Oláh elv­társnőnek, hogy miért nem vehet földet a kuiákasszonyíóL, Erre azonban Oláh elvtársnő azt mond­ta, hogy Kazincbarcikán — nincs kulák .. Pogányné nemrég ült két évet és bizonyára nem semmi­ért. S Oláh ’elvtársnő vele akart egy tálból cseresznyéznl. Nem lát­ta ennek az asszonynak ügyködé­sét? Tudni kellett volna arról is, hogy 13 ezer forint adótartozása van; s hogy a szemesterményt kéz- zel-lábbal igyekszik megtartani, ter­ménybeadásának egyrészét is bab­bal teljesítette — a begyűjtési hi­vatal ébertelensége miatt. A ka­zincbarcikai lap még jópéldaképen állította a többi elé. Jó lesz ezt az asszonyt • figyelemmel kísérni és megkövetelni tőle, hogy maradék­talanul tegyen eleget kötelességé­nek. A tanulság az elmondottakból az,' hogy míg az Újvárosban a pártbi­zottság nevelő, felvilágosító mun­kája nyomán egyre jobban megis­merik a becsületes emberek né­pünk ellenségét, addig a kulák az Óváros területén szinte szabadon srarázdálbodhat. A párt és a tanács népnevelőire vár az a feladat, hogy a dolgozó parasztokat meggyőzze afelől: ré­gen lejárt az az idő. amikor a ku­lák harmadában dolgoztathatott, mint a múlt rendszerben. íme a maradiság így ens?°d teret a ku- láknak! Legyen ez tanulság a vá­rosi tanácsnak is, fordítson sokkal több gondot az Óvárosra. LAKATOS ZSUZSA mezőgazdasági osztályvezető, Kazincbarcika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents