Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-15 / 244. szám
ÉSZAKIM AG Y AKORSZ AG Péntek, 1954. október 15. Erdei Ferenc nyilatkozata a pénteken országszerte megkezdődő jelölőgyűlésekről, a Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolatáról Erdei Ferenc igazságügyminiszter, a Hazafias Népfront országos előkészítő bizottságának tagja, a következő nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A Hazafias Népfront előkészítő bizottságának a felhívására mind nagyobb arányokban bontakozik ki a népfront-mozgalom. Az elinduláskor arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy semmiféle különösebb szervezeti vagy működési szabályokkal ne kössük meg a mozgalom kibontakozását, hanem híven a Hazafias Népfront legszélesebbkörű mozgalmi jellegéhez, bízzuk ezt a gyakorlatra, a nép legszélesebb rétegeinek a cselekvő kezdeményezésére. Az eddigi tapasztalatok teljes mértékben igazolják álláspontunk helyességét. A mozgalom kibontakozása során azonban számos olyan kérdés merült fel, amiben tisztázásra és a gyakorlat értékelésére van szükség. Előre kell bocsátanom, hogy mindezekben a kérdésekben természetesen a Hazafias Népfront kongresszusának kell állást foglalnia és útmutatást adnia a népfront-mozgalom további munkájára, működésére és szervezeti kérdéseire. Az eddigi tapasztalatok azonban felvetnek néhány olyan különösen fontos kérdést, amelynek megvilágításához előzetesen is szeretnék hozzájárulni. Első kérdésként arról kell beszélni, amit igen sok oldalról fel is vetnek, hogy mik a népfront-bizottságoknak és az egész népfront-mozgalomnak ai állandó tevékenységi formái, feladatai? Ez az a kérdés, ami legélénkebben foglalkoztatja mind az előkészítő bizottságokat, mind a már megalakított népfront-bizottságokat, s nyilván ennek kell lennie a kongresz- szus ’gén fontos témájának is. Természetesen helytelen lenne ebben a kérdésben bármilyen merev álláspontot elfoglalni, az eddigi tapasztalatok azonban, az eddigi kezdeményezések és a kérdés körül folyó eszmecserék alapián néhány irányban már határozottan fel lehet ismerni a népfrontmozgalom sajátos politikai-társadalmi tevékenységének a kereteit. Alapvető szerepe van a népfrontbizottságoknak mindenekelőtt az országgyűlési képviselők és a tanácstagok jelölésével kapcsolatban. Igaz, hogy ez a tevékenység a választásokkal kapcsolatos. azonban egyrészt nem korlátozódik kizárólagosan a választások idejére, másrészt ennek az időszaki tevékenységnek kiemelkedő politikai jelentősége van. Pénteken országszerte megkez dődnek a jelölőgyűlések. A fővárosban és vidéken több mint százezer jelölő-gyűlést tartanak, amelyeken körzetenként megválasztják a lakók jelöltjeiket a tanácsokba. Hatalmas vizsgája lesz ez máris a fiatal népfront-bizottságoknak, amelyek már a jelöléseknél fontos szerepet kaptak. A tanácstagok jelölése azt a kérdést veti fel. hogy vájjon a jelöltek tényleg a nép jelöltjei lesznek-e, s a jelölésre szóbajöhető személyek megvitatása a nép legszélesebb tömegeinek aktív közreműködésével, felelős véleménynyilvánításával történik-e, vagy pedig a funkcionáriusok szűkebb vagy tágabb köre javasol valakit és ehhez a jelölésre ösz- szehívottak hozzájárulnak. Tudjuk, a korábbi időszakban nem kevés hiba történt ezen a téren és még nem szoktak mindenütt hozzá a dolgozók tömegei, hogy minden esetben nyíltan és egyenesen megmondják a véleményüket, a funkcionáriusok pedig ahhoz, hogy ezeket a véleményeket komoly figyelemben is részesítsék. Ez lesz a biztatóan és erőteljesen megindult népfrontmozgalom első próbája, s már megmutatkozik, hogy a novemberben sorrakerülő tanácsi választások tdején mennyire tud ennek a feladatnak megfelelni. A népfrontbizottsági tagok és a kongresszusi küldöttek jelölése máris sok jó tapasztalattal dicsekedhet. Sok helyen már megvalósult a jelölésnek ez a követelménye, s természetesen az ilyen jelöltek nagyobb felelősséget éreznek, s a jelölők is sokkal nagyobb bizalommal kísérik küldötteik tevékenységét. A tanácsválasztások során azt kell elérni, hogy a jelöltek személyét mindenütt ténylegesen vitassák meg. s érjék el, hogy a jelölések mindenütt a nép legszélesebb rétegeinek összefogását megvalósító egyetértés alapján alakuljanak ki, s így a jelölteket a nép valóban a magáénak érezze. A választással kapcsolatos másik nagyjelentőségű és az eddigi népfronttevékenységtől lényegesen eltérő jellegű feladata a népfrontbizottságoknak, hogy a választások levezetésében és választási politikai munkákban óriási munkát kell végezniük. Százezernyi gyűlést kell tartani és a választási bizottságokba, szavazatszedő bizottságokba több mint félmillió aktív közreműködőt kell a népfront-b'zottságok- ba beküldeni. Mindez olyan új. megtisztelő és igen felelős feladata a népfrontbizottságoknak. amiből — ha jól dolgozunk — népünk legszélesebb tömegei véglegesen meg fogják érteni és érezni a Hazafias Népfront új jellegét, azt. hogy a választások útján is dolgozó népünk fokozottabban vegyen részt a hatalom gyakorlásában. A másik nagy népfront-feladat szintén az országgyűlési képviselőkkel és a tanácstagokkal kapcsolatos. Uj tanácsi törvényünk különösen hangsúlyozza, hogy a tanácstagoknak be kell számolniok választóik előtt és a választók akaratából visz- sza is hívhatók. Az országgyűlési képviselőkre vonatkozóan pedig az alkotmány írja elő, hogy az ország- gyűlési képviselőknek is be kell számolniok választóik előtt és visz- szahívhatók. Itt nyílik egyik legfontosabb és legnagyobb jelentőségű állandó feladata a népfront-mozgalomnak. Az, hogy amint a népfront szerveinek kell gondoskodni a jelölésekről, úgy a népfront szerveire vár az a feladat is. hegy folyamatosan megszervezzék a képviselők és a tanácstagok beszámolóját, számonkér- jék azoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyeket akár a jelölés során, akár más alkalommal rájuk bíztak. Ennek a feladatnak az ellátása állandó és felelős tevékeny, séggel iár, s olyan alapot ad a népfront-mozgalomnak, ami növelj a legszélesebb tömegek érdeklődését és aktív közreműködését. Ezen túlmenően állandó és igen felelős további politikai-társadalmi tevékenységet kell és lehet kifejteni a népfrontbizottságainknak. mint olyan politikai fórumoknak, amelyek a dolgozók legszélesehb körének a bevonásával országos és helyi kérdéseket tűznek napirendre. Ezen a téren kimeríthetetlen a sora az olyan közérdekű, az egész népet közvetlenül és élénken érdekül kérdéseknek, amelyeket 3 népfront politikai fórumán meg kell és meg lehet vitatni. Mindenekelőtt foglalkozniuk kell a népfront bizottságainak azokkal az országos kérdésekkel, amelyek időről-időre egész politikánk legfőbb feladatait vetik fel, s emellett ki kell alakítaniok azt a helyi politikát, amit a tanácsoknak és egyéb állami szerveknek kell megvalósítani. A népfront feladatai közé tartozik a helyi erőforrások, helyi tartalékok feltárásának munkája, s ezek alapján a jó és előrevivő helyi tersek kialakításának előkészítése és végül szinte korlátlan az a lehetőség, hogy egy-egy nagy, országos, vagy helyi feladat megoldására a társadalmi tevékenységet a legszélesebb körben kezdeményezze és megszervezze a népf rontbizottsá g. A harmadik, különösen vitás és sok oldalról felmerülő kérdés, amiről szintén hasznos már a kongresz- szus előtt is beszélni: a népfront és a tanács viszonya. Etekintetben abból kell kiindulni, hogy a tanács az államhatalom helyi szerve és a tanács igazgatási szervei az államigazgatás helyi szervei. Ez azj jelenti, hogy a tanácsnak a tanácstörvényben és egyéb állami határozatokban megszabott, államhatalmi és államigazgatási teendői vannak. Ugyanakkor azonban a tanácsok tömegszervezetek is, mégpedig olyan legátfogóbb tömegszervezetek, amelyek irányítják a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet és a tevékenységükben a lakosság legszélesebb tömegeinek a közreműködésére támaszkodnak. A népfront viszont nem tömegszervezet, hanem a magyar nép legszélesebb tömegmozgalma, amely magában egyesíti a legkülönbözőbb társadalmi szervezeteket és mindazokat az egyéneket is, akik egyetértenek politikánkkal, s készek ennek előbbrevitelében közreműködni. Ebből folyik, hogy a népfront nem tömegszervezet, amely maga szervezi a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, s különösen nem veszi át a tanácsnak azt a szerepét, ami államhatalmi és államigazgatási jellegéből folyik, ellenben politikailag alátámasztja a tanács működését. Ilyen módon nem párhuzamosság létesül a tanácsok és a népfront szervei között, hanem egészséges együttműködés, kölcsönös kiegészülés. A népfront feladata az, hogy mint politikai fórum, felvesse, kialakítsa. előkészítse a helyi politikának, a helyi tervezésnek mindazokat a követelményeit és lehetőségeit, amelyek alapján a tanácsok és egyéb ál lami szervek is helyesen, eredményesen tudnak működni. Ugyancsak feladata az is, hogy folyamatosan fi gyelemmel kísérje és a legszélesebb tömegek ellenőrzése alá bocsássa a tanácsok tevékenységét, s ugyanakkor előmozdítsa, összefogja a legszélesebb társadalmi tevékenység kibontakozását, a nagy országos feladatok és a helyi teendők megvalósítása érdekében. Ebből az is következik, hogy a népfront nem veszi át a tanácsok tömegszervezeti funkcióit, nem pótolja a tanács saját tömegkapcsolatait, azonban helyesen megosztja az ezirányú teendőket. A tanácsnak, mint az államhatalom helyi szervének és az államigazgatás helyi irányítójának, továbbra is törekednie kell arra, hogy állandó bizottságai-« val, ideiglenes bizottságaival, a fogadóórákkal, stb. a legszélesebb tömegek aktív közreműködését valósítsa meg. A népfront feladata pedig az, hogy mint legszélesebb politikai, társadalmi mozgalom, az egész népet bevonja abba a politikai tevékenységbe, amit a tanácsok működése is szolgál, s e politika helyi vitelében kezdeményezzen, bíráljon és összefogja a legszélesebbkörü társadalmi- politikai tevékenységet. Nyilvánvaló, hogy e tevékenységük során a népfront szervei nem irányítják szervezetileg a tanácsokat — ez a legfelsőbb tanácsok törvényes hatásköre — ellenben, irányító politikai befolyást kell rájuk gyakorolniok, s társadalmi tevékenység kezdeményezésével kell a tanácsokat feladataik megoldásában segíteni. Végül szólni kell a népfront-mozgalomnak arról a céljáról, hogy rajta keresztül egész politikánk vitelébe, az ország vezetésébe, nagy országos kérdések megvitatásába ténylegesen és eredményesen vegyenek részt a munkások, parasztok, értelmiségiek és egyéb dolgozók tömegei. Ez a legfőbb új törekvése népi demokráciánknak a kormányprogram és a Magyár Dolgozók Pártjának III, kongresszusa célkitűzéseméit megfelelően. Ez természetesen azt is jelenti, hogy azok, akik korábban, passzívakká, közömbösekké váltak, véleményüket nem nyilvánították, most szólaljanak meg, fejtsék ki nézeteiket, tegyenek javaslatokat, hogy azokat az állami vezetésben felhasználjuk, s így valósuljon meg a nép hatékonyabb beleszólása, a tömegek fokozottabb és tevékenyebb részvétele a hatalom gyakorlásába. (MTI) A Kínai Népköztársaság népe országszerte lelkesedéssel fogadta a Kína és a Szovlefunló közötti tárgyalásokról szóló közleményt Peking (Üj-Kína) A Kínai Népköztársaság minden részéből érkező jelentések beszámolnak arról a lelkes fogadtatásról, amelyben a lakosság a Kína és a Szovjetunió közötti tárgyalásokról szóló közleményt fogadta, Sanghajban szerdán reggel valósággal elkapkodták a lapokat, amelyekből különkiadást kellett forgalomba hozni. Vu Csi-jen, a mukdeni orvosi egyetem tanára rámutatott, hogy az elmúlt néhány évben szovjet szakorvosok adták át tudásukat a népköztársaság egészségügyi dolgozóinak. „A tudományos és technikai együttműködésről szóló egyezmény aláírása még ennél is több segítséget fog jelenteni Kína számára“ — mondotta az orvos- tanár. Tiencsinben az üzemek munkásat megvitatták a közleményt és az az általános vélemény alakult ki, hogy a Szovjetunió többi gazdasági és technikai segítsége lehetővé teszi Kína szocialista újjáépítésének meggyorsítását. (MTI) Befejeződött as V. öttusa világbajnokság A világbajnoki címet egyénileg a svéd Thoíelt, a csapatban pedig Magyarország nyerte Az V. öttusa világbajnokság b€fe jezü számára, a négyezer méteres terepfutásra. csütörtökön a kora délutáni órákban került sor. A tesütörtökiutijlsó versenynap eréd- mányei a következők: Terepfutásban: Egyénileg: első Haase (svéd) 1800 pont 14:24 perc, második: Andre (amerikai) 1054 pont, harmadik: Manmonen (finn) 1045 pont, tizedik: Benedek Gábor (magyar), tizenhetedik: Tasnády Károly (magyar), huezanharmadik: Szondy István (magyar). Csapatban: első Szovjetunió 2994 pont, hatodik Magyarország 2565 jont. Az V. öttusa világbajnokság végeredménye: egyéni világbajnok: Bjö- ren Thofelt (svéd) 4634 és fél pont, 2. Werner Vetterli (svájci) 4529 pont. 3. Szondy István (magyar) 4469 és fél pont, 5. Benedek Gábor (magyar) 4316 és fél pont, 7. Tasnádv Károly (maigyar) 4291 pont. Csapatvilágbajnok: Magyarország (Szondy, Benedek, Tasnády) 12.948 pont, 2. Svájc (Vetterli, Glog,g, Minder) 12.420.5 pont, 3. Svédonszág (Thofelt, Julián. Haase) 12.320 pont, 4. Finnonszá? 11.381.5 pont, 5. Szovjetunió 11.027.5 pont. (MTI) Kurucz András 1948-ban, 30 éves korában kezdte a tanítóskodás^ Fügöd községben. Azért csak 30 éve-: 'korában, mert hét évet rabolt el életéből a háború... Igazgató-tanító és egyben a •kultúrotthon igazgatója. Tanítói munkáját élethivatásának tekinti. A falu kulturéletének fejlesztése, gazdagítása érdekében minden áldozatra kész. Nem elégszik meg azzal, hogy a gyermekekkel az iskolában foglalkozik, hanem tanítja őket akkor is amikor elhagyják az iskola kapuját, s pályát választanak, családot alapítanak. Foglalkozik azokkal is, akiknek már őszbe csavarodik a> hajuk. Azt vallja és tanítja, hogy a mi szép hazánk és annak leggazdagabb megyéje. Borsod, nemcsak dúsan termő földekben, természeti kincsekben gazdag — gazdag itt a nép lelke is haladó hagyományokban, népi kultúrában. E nép fiaiban évszázadok óta elfojtott tehetségek szunnyadozna-k, s a nép álláma most minden lehetőséget megad e kincsek feltárására^ Megnyílnak előtte a paraszti lelkek, munkája nyomán kibontakoznak a tehetségek, 6 a szárnyald dallamok megmutatják, milyen gazdag a falu népe érzésekben, s milyen mély gyökerei vannak a népművészetnek. A vármegye monográfiája megemlíti Fiigödőt is, de igen kevés adat van a falu történelméről. Kurucz Afldrás az úttörők segítségévei igyekezik anyagot gyűjteni, hogy a falu népe minél jobban megismerje múltját. Lakásán egy dobozban 80 darab vulkán üveg pattintékot őriz. Az iskola tanulói a Bársonyos partján szedték össze. Azt mutatja a lelet, hogy a vidék már a Csiszolatlan kőkorszakban is lakott terület volt. Találtak rövid, hidegváigó, vagy inkább véső kinézésű, igen finom csiszolású kövecskéket is. Ezek mér a csiszolt kőkonszakból v atók. A falu határában a traktor ekéje felszínre vetett a nép- vándorlás korabeli mintás cserépdarabokat. Nemrégiben az egyik istálló alapját szedték ki. Alatta gránitkockából régi alapot találtak és egy földalatti folyosót amelynek bejáratával szemben kicsi üreg volt. Egy fatányér állt benne. Igen nagy kár, hogy a falu lakói csupán kíváncsiságból széttördelték a 4—500 éves fatányért, nem maradt meg belőle semmi. A leletek arra mutattak, hogv az istálló helyén hajdan huszita templom volt. A fö'd- művesszövetkezettel szemben az egyik bacsó fia ásás közben egy cserépfazekat talált, amely tele volt Rákóczj korabeli pénzzel. A kutatás és a leletek felkeltik az érdeklődést a gyermekekben és a felnőttekben, bogy iobba« megismerjék saját községükét. Ez elmélyíti hazaszeretetüké*, is. A falu lakói igen vonzódnak a népművészetekhez. Muzikális, zenekedvelő emberek a fügödiek. Szinte örökségként száll apáról-fiúra a zenélés, a muzsikálás tudománya és a gazdag népdalkincs. Kurucz András szabadidejének nagyrészé!, hosszú téli estéket áldoz arra., hogy a munkától kérges kezű parasztok kezében minél szebben szóljon a hangszer, minél több dal fakadjon az ajkakról. Minden pénteken este zenekari próbát tartanak. Ez mindig eseményszámba megy a faluban. Nemcsak a zenekar tagjai jönnek össze, hanem sokan mások is. A népi zenekarnak — és Kurucz Andrásnak — külön érdeme. hogy nemcsak megtanulnák egy-egy számot, hanem szenvedélyesen kutatnak elfelejtett népdalok, verbunkosok után Próba közben aztán hol az egyik, hol a másik résztvevő, áll elő, hogy neki eszébe jutott egy dal. amit régen hallott az apjától nagyanyjától. Eldúdolja, vagy eljátssza, ami megmaradt benne A másik, a harmadik is tud belőle valamit, s mindenről elfeledkezve "késő éjszakáig apró mozaikokból elevenítenek tel egy- egy régi dalt. így vált közkinccsé újból ez a népdal is: Láttál-e már babám vizén bugyborékol, Kiskertemben két szál rozmaringot. Láttam biz én, le# is szakajtottam, Csárdás kalapomnál el is hervasztoftam ... A zenekar fagjai büszkék arra, hogy sikerült felkutat, niok két verbunkost is. Kár, hogy a szövegét nem tudták megszerezni. Kurucz András a zenekar tagjaival megismerteti a nagy zeneköltök müveit, alkotásait. Legutóbb Liszt, Erkel életéről műveiről beszélt a zenekar tagjainak. Nem kell aggódni amiatt sem. hogy a zenekar ..utánpótlás" nélkül marad. Az iskola tanulóinak több mint fele játszik egy vagy több hangszeren. Taksás Feri, Balogh Jani. Lakatos Laci mind sokat ígérő tehetségek. Mátyius Éva nemcsak szépen hegedül, hanem szépen énekel is. A fügödi kulturmunkásofcnak csak egy bánata ven: — bárhogy is kutatnak, nem sikerült eddig a faluban eredeti, régi táncra bukkaninioi., A népi táncosak lesufoöá megjaeazálltík. b°gV ha már saját községüknek nincs nevezetesebb tánca, a szomszédos községek táncait veszik át és tanulják meg. A táncokat népi játékokkal kötik össze. ... . .Rendszeresen tartanak próbá„,®(?z!nla^zoJí .1®-. Csütörtökön estén kint tanulják „A mennyet |art ifjuur , a „Bűvös szék” című színmüveket és megkezdték a . Bor című népszínmű próbáit. A 14 tagú színjátszó csoportot 20 tagúra akarják növelni. A színjátszók közül kiemelkedik Mi- kola Bálint, Takács János, Nagy András. A kulfurotthonnak van jól működő mezőgazdasági szakköre, amely nemcsak télen, hanem nyáron is rendszeresen megtartotta az összejöveteleket. Igen nagy segítséget nyújt tagjainak azzal, hogy megismerteti velük a modem agrotechnikai módszereket. így például megtárgyalták a talajféleségeket, a kapásnövények öntözését, stb. A faluban nincs szőlőtermelés. A szakkör most szőlőtelepítéssel kísérletezik. Alkalmas talajnak mutatkozik rá a falu és a vasútvonal közötti földterület. A kulturotthont társadalmi munkával most bővítik, mert egyes rendezvények iránt olyan nagy az érdeklődés. Hogy a kultúrotthon kicsinek bizonyult. A fügödi kulturgárda — a nép! zenekar, áss úttörő zenekar a község határain túl megyeszerte hímevet szerzett. A nyár folyamán például Hernádszentamdráson, ínáncson, Novaj- idrányban vendégszerepeit és az alkotmány napján fellépett Miskolcon a szabadtéri színpadokon is. Gyakran előfordul, hogy napközben, vágy este a népi zenekar. vagy* úttörő zenekar tagjai hónuk alá veszik szerszámaikat, s elindulnak egyik-másik dolgozó paraszt lakása felé. Jó munkájáért köszöntik, ami bizony igen jól esik. S nemcsak az igyekszik, akit köszöntének, hanem az is, aki azt akarja^ hogy ő is kiérdemelje a megtiszteltetést. Sok községben tapasztalható, hogy amikor a kulturmun- káról van szó a vezetők csak legyintenek, nem sokat törődne!: vele. Fügöd község példája bebizonyítja, mennyire fontos a népi kultúra ápolása, gazdagítása. A fejlett kultúráiét jó hatással van a falu dolgozóinak munkájára, gondolkozására. Igen elevenen bizonyítja ezt, hogy a kicsinv falu lakói mindenben élenjárnak, példát mutatnak a járás'többi községének is. Ennek titka a tanács és a pártszervezet jó munkája mellett a fejlett kultúráiét, — s az, hogy Kurucz András igazgató-tanitö nemcsak az iskolások, hanem az egész fa-lu nevelője. Sfi. B,
