Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-15 / 244. szám

ÉSZAKIM AG Y AKORSZ AG Péntek, 1954. október 15. Erdei Ferenc nyilatkozata a pénteken országszerte megkezdődő jelölőgyűlésekről, a Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolatáról Erdei Ferenc igazságügyminiszter, a Hazafias Népfront országos elő­készítő bizottságának tagja, a kö­vetkező nyilatkozatot adta a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársának: — A Hazafias Népfront előkészítő bizottságának a felhívására mind nagyobb arányokban bontakozik ki a népfront-mozgalom. Az elindulás­kor arra az álláspontra helyezked­tünk, hogy semmiféle különösebb szervezeti vagy működési szabályok­kal ne kössük meg a mozgalom ki­bontakozását, hanem híven a Haza­fias Népfront legszélesebbkörű moz­galmi jellegéhez, bízzuk ezt a gya­korlatra, a nép legszélesebb rétegei­nek a cselekvő kezdeményezésére. Az eddigi tapasztalatok teljes mér­tékben igazolják álláspontunk he­lyességét. A mozgalom kibontako­zása során azonban számos olyan kérdés merült fel, amiben tisztázás­ra és a gyakorlat értékelésére van szükség. Előre kell bocsátanom, hogy mindezekben a kérdésekben termé­szetesen a Hazafias Népfront kon­gresszusának kell állást foglalnia és útmutatást adnia a népfront-mozga­lom további munkájára, működésé­re és szervezeti kérdéseire. Az eddi­gi tapasztalatok azonban felvetnek néhány olyan különösen fontos kér­dést, amelynek megvilágításához előzetesen is szeretnék hozzájárulni. Első kérdésként arról kell beszél­ni, amit igen sok oldalról fel is vetnek, hogy mik a népfront-bizottságoknak és az egész népfront-mozgalom­nak ai állandó tevékenységi for­mái, feladatai? Ez az a kérdés, ami legélénkebben foglalkoztatja mind az előkészítő bi­zottságokat, mind a már megalakí­tott népfront-bizottságokat, s nyil­ván ennek kell lennie a kongresz- szus ’gén fontos témájának is. Természetesen helytelen lenne ebben a kérdésben bármilyen merev álláspontot elfoglalni, az eddigi ta­pasztalatok azonban, az eddigi kez­deményezések és a kérdés körül fo­lyó eszmecserék alapián néhány irányban már határozottan fel lehet ismerni a népfrontmozgalom sajátos politikai-társadalmi tevékenységé­nek a kereteit. Alapvető szerepe van a népfront­bizottságoknak mindenekelőtt az or­szággyűlési képviselők és a tanács­tagok jelölésével kapcsolatban. Igaz, hogy ez a tevékenység a vá­lasztásokkal kapcsolatos. azonban egyrészt nem korlátozódik kizáróla­gosan a választások idejére, másrészt ennek az időszaki tevékenységnek kiemelkedő politikai jelentősége van. Pénteken országszerte megkez dődnek a jelölőgyűlések. A főváros­ban és vidéken több mint százezer jelölő-gyűlést tartanak, amelyeken körzeten­ként megválasztják a lakók je­löltjeiket a tanácsokba. Hatal­mas vizsgája lesz ez máris a fiatal népfront-bizottságoknak, amelyek már a jelöléseknél fon­tos szerepet kaptak. A tanácstagok jelölése azt a kér­dést veti fel. hogy vájjon a jelöltek tényleg a nép jelöltjei lesznek-e, s a jelölésre szóbajöhető személyek megvitatása a nép legszélesebb tö­megeinek aktív közreműködésével, felelős véleménynyilvánításával tör­ténik-e, vagy pedig a funkcionáriu­sok szűkebb vagy tágabb köre java­sol valakit és ehhez a jelölésre ösz- szehívottak hozzájárulnak. Tudjuk, a korábbi időszakban nem kevés hi­ba történt ezen a téren és még nem szoktak mindenütt hozzá a dolgozók tömegei, hogy minden esetben nyíl­tan és egyenesen megmondják a vé­leményüket, a funkcionáriusok pe­dig ahhoz, hogy ezeket a véleménye­ket komoly figyelemben is része­sítsék. Ez lesz a biztatóan és erőteljesen megindult népfrontmozgalom első próbája, s már megmutatkozik, hogy a novemberben sorrakerülő tanácsi választások tdején mennyire tud en­nek a feladatnak megfelelni. A népfrontbizottsági tagok és a kongresszusi küldöttek jelölése már­is sok jó tapasztalattal dicsekedhet. Sok helyen már megvalósult a jelö­lésnek ez a követelménye, s termé­szetesen az ilyen jelöltek nagyobb felelősséget éreznek, s a jelölők is sokkal nagyobb bizalommal kísérik küldötteik tevékenységét. A tanács­választások során azt kell elérni, hogy a jelöltek személyét mindenütt ténylegesen vitassák meg. s érjék el, hogy a jelölések mindenütt a nép legszélesebb rétegeinek összefogását megvalósító egyetértés alapján ala­kuljanak ki, s így a jelölteket a nép valóban a magáénak érezze. A választással kapcsolatos másik nagyjelentőségű és az eddigi nép­fronttevékenységtől lényegesen elté­rő jellegű feladata a népfront­bizottságoknak, hogy a választások levezetésében és választási politikai munkákban óriási munkát kell végezniük. Százezernyi gyűlést kell tartani és a választási bizottságokba, szavazatszedő bizottságokba több mint félmillió aktív közreműkö­dőt kell a népfront-b'zottságok- ba beküldeni. Mindez olyan új. megtisztelő és igen felelős feladata a népfront­bizottságoknak. amiből — ha jól dolgozunk — népünk legszélesebb tömegei véglegesen meg fogják ér­teni és érezni a Hazafias Népfront új jellegét, azt. hogy a választások útján is dolgozó népünk fokozottab­ban vegyen részt a hatalom gyakor­lásában. A másik nagy népfront-feladat szintén az országgyűlési képviselők­kel és a tanácstagokkal kapcsolatos. Uj tanácsi törvényünk különösen hangsúlyozza, hogy a tanácstagok­nak be kell számolniok választóik előtt és a választók akaratából visz- sza is hívhatók. Az országgyűlési képviselőkre vonatkozóan pedig az alkotmány írja elő, hogy az ország- gyűlési képviselőknek is be kell számolniok választóik előtt és visz- szahívhatók. Itt nyílik egyik legfontosabb és legnagyobb jelentőségű állandó fel­adata a népfront-mozgalomnak. Az, hogy amint a népfront szerveinek kell gondoskodni a jelölésekről, úgy a népfront szerveire vár az a fel­adat is. hegy folyamatosan meg­szervezzék a képviselők és a ta­nácstagok beszámolóját, számonkér- jék azoknak a feladatoknak a tel­jesítését, amelyeket akár a jelölés során, akár más alkalommal rájuk bíztak. Ennek a feladatnak az el­látása állandó és felelős tevékeny, séggel iár, s olyan alapot ad a nép­front-mozgalomnak, ami növelj a legszélesebb tömegek érdeklődését és aktív közreműködését. Ezen túlmenően állandó és igen felelős további politikai-társadalmi tevékenységet kell és lehet kifejteni a népfrontbizottságainknak. mint olyan politikai fórumoknak, ame­lyek a dolgozók legszélesehb köré­nek a bevonásával országos és helyi kérdéseket tűznek napirendre. Ezen a téren kimeríthetetlen a sora az olyan közérdekű, az egész népet köz­vetlenül és élénken érdekül kér­déseknek, amelyeket 3 népfront politikai fórumán meg kell és meg lehet vitatni. Mindenekelőtt foglalkozniuk kell a népfront bizottságainak azokkal az országos kérdésekkel, amelyek idő­ről-időre egész politikánk legfőbb feladatait vetik fel, s emellett ki kell alakítaniok azt a helyi politi­kát, amit a tanácsoknak és egyéb állami szerveknek kell megvalósí­tani. A népfront feladatai közé tar­tozik a helyi erőforrások, helyi tar­talékok feltárásának munkája, s ezek alapján a jó és előrevivő helyi tersek kialakításának előkészítése és végül szinte korlátlan az a lehe­tőség, hogy egy-egy nagy, or­szágos, vagy helyi feladat meg­oldására a társadalmi tevékeny­séget a legszélesebb körben kez­deményezze és megszervezze a népf rontbizottsá g. A harmadik, különösen vitás és sok oldalról felmerülő kérdés, ami­ről szintén hasznos már a kongresz- szus előtt is beszélni: a népfront és a tanács viszonya. Etekintetben abból kell kiindulni, hogy a tanács az államhatalom he­lyi szerve és a tanács igazgatási szervei az államigazgatás helyi szer­vei. Ez azj jelenti, hogy a tanácsnak a tanácstörvényben és egyéb állami határozatokban megszabott, államha­talmi és államigazgatási teendői vannak. Ugyanakkor azonban a ta­nácsok tömegszervezetek is, mégpe­dig olyan legátfogóbb tömegszerveze­tek, amelyek irányítják a helyi gaz­dasági, társadalmi és kulturális te­vékenységet és a tevékenységükben a lakosság legszélesebb tömegeinek a közreműködésére támaszkodnak. A népfront viszont nem tömegszervezet, hanem a ma­gyar nép legszélesebb tömegmoz­galma, amely magában egyesíti a legkülönbözőbb társadalmi szerveze­teket és mindazokat az egyéneket is, akik egyetértenek politikánkkal, s készek ennek előbbrevitelében köz­reműködni. Ebből folyik, hogy a népfront nem tömegszervezet, amely maga szervezi a gazdasá­gi, társadalmi és kulturális tevé­kenységet, s különösen nem ve­szi át a tanácsnak azt a szerepét, ami államhatalmi és államigaz­gatási jellegéből folyik, ellenben politikailag alátámasztja a ta­nács működését. Ilyen módon nem párhuzamosság létesül a tanácsok és a népfront szervei között, hanem egészséges együttműködés, kölcsönös kiegészü­lés. A népfront feladata az, hogy mint politikai fórum, felvesse, kiala­kítsa. előkészítse a helyi politikának, a helyi tervezésnek mindazokat a követelményeit és lehetőségeit, ame­lyek alapján a tanácsok és egyéb ál lami szervek is helyesen, eredménye­sen tudnak működni. Ugyancsak fel­adata az is, hogy folyamatosan fi gyelemmel kísérje és a legszélesebb tömegek ellenőrzése alá bocsássa a tanácsok tevékenységét, s ugyanak­kor előmozdítsa, összefogja a leg­szélesebb társadalmi tevékenység kibontakozását, a nagy országos fel­adatok és a helyi teendők megvaló­sítása érdekében. Ebből az is következik, hogy a népfront nem veszi át a tanácsok tömegszervezeti funkcióit, nem pó­tolja a tanács saját tömegkapcsola­tait, azonban helyesen megosztja az ezirányú teendőket. A tanácsnak, mint az államhatalom helyi szervé­nek és az államigazgatás helyi irá­nyítójának, továbbra is törekednie kell arra, hogy állandó bizottságai-« val, ideiglenes bizottságaival, a foga­dóórákkal, stb. a legszélesebb töme­gek aktív közreműködését valósítsa meg. A népfront feladata pedig az, hogy mint legszélesebb politikai, társadalmi mozgalom, az egész népet bevonja abba a politikai tevékeny­ségbe, amit a tanácsok működése is szolgál, s e politika helyi vitelében kezdeményezzen, bíráljon és össze­fogja a legszélesebbkörü társadalmi- politikai tevékenységet. Nyilvánvaló, hogy e tevékenységük során a nép­front szervei nem irányítják szerve­zetileg a tanácsokat — ez a legfel­sőbb tanácsok törvényes hatásköre — ellenben, irányító politikai befo­lyást kell rájuk gyakorolniok, s tár­sadalmi tevékenység kezdeményezé­sével kell a tanácsokat feladataik megoldásában segíteni. Végül szólni kell a népfront-moz­galomnak arról a céljáról, hogy rajta keresztül egész politikánk vitelébe, az ország vezetésébe, nagy országos kérdések megvita­tásába ténylegesen és eredmé­nyesen vegyenek részt a munká­sok, parasztok, értelmiségiek és egyéb dolgozók tömegei. Ez a legfőbb új törekvése népi de­mokráciánknak a kormányprogram és a Magyár Dolgozók Pártjának III, kongresszusa célkitűzéseméit megfe­lelően. Ez természetesen azt is je­lenti, hogy azok, akik korábban, passzívakká, közömbösekké váltak, véleményüket nem nyilvánították, most szólaljanak meg, fejtsék ki néze­teiket, tegyenek javaslatokat, hogy azokat az állami vezetésben felhasz­náljuk, s így valósuljon meg a nép hatékonyabb beleszólása, a tömegek fokozottabb és tevékenyebb részvé­tele a hatalom gyakorlásába. (MTI) A Kínai Népköztársaság népe országszerte lelkesedéssel fogadta a Kína és a Szovlefunló közötti tárgyalásokról szóló közleményt Peking (Üj-Kína) A Kínai Népköztársaság minden részéből érkező jelentések beszámol­nak arról a lelkes fogadtatásról, amelyben a lakosság a Kína és a Szovjetunió közötti tárgyalásokról szóló közleményt fogadta, Sanghajban szerdán reggel valóság­gal elkapkodták a lapokat, amelyek­ből különkiadást kellett forgalomba hozni. Vu Csi-jen, a mukdeni orvosi egye­tem tanára rámutatott, hogy az el­múlt néhány évben szovjet szakorvo­sok adták át tudásukat a népköztár­saság egészségügyi dolgozóinak. „A tudományos és technikai együttműkö­désről szóló egyezmény aláírása még ennél is több segítséget fog jelenteni Kína számára“ — mondotta az orvos- tanár. Tiencsinben az üzemek munkásat megvitatták a közleményt és az az általános vélemény alakult ki, hogy a Szovjetunió többi gazdasági és tech­nikai segítsége lehetővé teszi Kína szocialista újjáépítésének meggyorsí­tását. (MTI) Befejeződött as V. öttusa világbajnokság A világbajnoki címet egyénileg a svéd Thoíelt, a csapatban pedig Magyarország nyerte Az V. öttusa világbajnokság b€fe jezü számára, a négyezer méteres te­repfutásra. csütörtökön a kora délutáni órákban került sor. A tesütörtökiutijlsó versenynap eréd- mányei a következők: Terepfutásban: Egyénileg: első Haase (svéd) 1800 pont 14:24 perc, második: Andre (amerikai) 1054 pont, harmadik: Manmonen (finn) 1045 pont, tizedik: Benedek Gábor (magyar), ti­zenhetedik: Tasnády Károly (magyar), huezanharmadik: Szondy István (ma­gyar). Csapatban: első Szovjetunió 2994 pont, hatodik Magyarország 2565 jont. Az V. öttusa világbajnokság vég­eredménye: egyéni világbajnok: Bjö- ren Thofelt (svéd) 4634 és fél pont, 2. Werner Vetterli (svájci) 4529 pont. 3. Szondy István (magyar) 4469 és fél pont, 5. Benedek Gábor (ma­gyar) 4316 és fél pont, 7. Tasnádv Károly (maigyar) 4291 pont. Csapatvilágbajnok: Magyarország (Szondy, Benedek, Tasnády) 12.948 pont, 2. Svájc (Vetterli, Glog,g, Min­der) 12.420.5 pont, 3. Svédonszág (Thofelt, Julián. Haase) 12.320 pont, 4. Finnonszá? 11.381.5 pont, 5. Szov­jetunió 11.027.5 pont. (MTI) Kurucz András 1948-ban, 30 éves korában kezdte a tanítóskodás^ Fügöd községben. Azért csak 30 éve-: 'korában, mert hét évet rabolt el éle­téből a háború... Igazgató-tanító és egyben a •kultúrotthon igazgatója. Tanítói munkáját élethivatásának te­kinti. A falu kulturéletének fejlesztése, gazdagítása érdekében minden áldozatra kész. Nem elégszik meg azzal, hogy a gyer­mekekkel az iskolában foglalkozik, hanem tanítja őket akkor is amikor elhagyják az iskola kapuját, s pályát választanak, csa­ládot alapítanak. Foglalkozik azokkal is, akiknek már őszbe csavarodik a> hajuk. Azt vallja és tanítja, hogy a mi szép hazánk és annak leggazdagabb megyéje. Borsod, nemcsak dúsan termő földek­ben, természeti kincsekben gazdag — gazdag itt a nép lelke is haladó hagyományokban, népi kultúrában. E nép fiaiban évszá­zadok óta elfojtott tehetségek szunnyadozna-k, s a nép álláma most minden lehetőséget megad e kincsek feltárására^ Megnyílnak előtte a paraszti lelkek, munkája nyomán ki­bontakoznak a tehetségek, 6 a szárnyald dallamok megmutatják, milyen gazdag a falu népe érzésekben, s milyen mély gyökerei vannak a népművészetnek. A vármegye monográfiája megemlíti Fiigödőt is, de igen kevés adat van a falu történelméről. Kurucz Afldrás az úttörők segítségévei igyekezik anyagot gyűjteni, hogy a falu népe minél jobban megismerje múltját. Lakásán egy dobozban 80 darab vulkán üveg pattintékot őriz. Az iskola tanulói a Bár­sonyos partján szedték össze. Azt mutatja a lelet, hogy a vi­dék már a Csiszolatlan kőkorszakban is lakott terület volt. Ta­láltak rövid, hidegváigó, vagy inkább véső kinézésű, igen finom csiszolású kövecskéket is. Ezek mér a csiszolt kőkonszakból v atók. A falu határában a traktor ekéje felszínre vetett a nép- vándorlás korabeli mintás cserépdarabokat. Nemrégiben az egyik istálló alapját szedték ki. Alatta gránitkockából régi alapot ta­láltak és egy földalatti folyosót amelynek bejáratával szemben kicsi üreg volt. Egy fatányér állt benne. Igen nagy kár, hogy a falu lakói csupán kíváncsiságból széttördelték a 4—500 éves fa­tányért, nem maradt meg belőle semmi. A leletek arra mutat­tak, hogv az istálló helyén hajdan huszita templom volt. A fö'd- művesszövetkezettel szemben az egyik bacsó fia ásás közben egy cserépfazekat talált, amely tele volt Rákóczj korabeli pénzzel. A kutatás és a leletek felkeltik az érdeklődést a gyerme­kekben és a felnőttekben, bogy iobba« megismerjék saját közsé­gükét. Ez elmélyíti hazaszeretetüké*, is. A falu lakói igen vonzódnak a népművészetekhez. Mu­zikális, zenekedvelő emberek a fügödiek. Szinte örökségként száll apáról-fiúra a zenélés, a muzsikálás tudománya és a gaz­dag népdalkincs. Kurucz András szabadidejének nagyrészé!, hosszú téli estéket áldoz arra., hogy a munkától kérges kezű pa­rasztok kezében minél szebben szóljon a hangszer, minél több dal fakadjon az ajkakról. Minden pénteken este zenekari próbát tartanak. Ez min­dig eseményszámba megy a faluban. Nemcsak a zenekar tagjai jönnek össze, hanem sokan mások is. A népi zenekarnak — és Kurucz Andrásnak — külön ér­deme. hogy nemcsak megtanulnák egy-egy számot, hanem szen­vedélyesen kutatnak elfelejtett népdalok, verbunkosok után Próba közben aztán hol az egyik, hol a másik résztvevő, áll elő, hogy neki eszébe jutott egy dal. amit régen hallott az apjától nagyanyjától. Eldúdolja, vagy eljátssza, ami megmaradt benne A másik, a harmadik is tud belőle valamit, s mindenről elfeled­kezve "késő éjszakáig apró mozaikokból elevenítenek tel egy- egy régi dalt. így vált közkinccsé újból ez a népdal is: Láttál-e már babám vizén bugyborékol, Kiskertemben két szál rozmaringot. Láttam biz én, le# is szakajtottam, Csárdás kalapomnál el is hervasztoftam ... A zenekar fagjai büszkék arra, hogy sikerült felkutat, niok két verbunkost is. Kár, hogy a szövegét nem tudták meg­szerezni. Kurucz András a zenekar tagjaival megismerteti a nagy zeneköltök müveit, alkotásait. Legutóbb Liszt, Erkel életéről műveiről beszélt a zenekar tagjainak. Nem kell aggódni amiatt sem. hogy a zenekar ..utánpót­lás" nélkül marad. Az iskola tanulóinak több mint fele játszik egy vagy több hangszeren. Taksás Feri, Balogh Jani. Lakatos Laci mind sokat ígérő tehetségek. Mátyius Éva nemcsak szépen hegedül, hanem szépen énekel is. A fügödi kulturmunkásofcnak csak egy bánata ven: — bárhogy is kutatnak, nem sikerült eddig a faluban eredeti, régi táncra bukkaninioi., A népi táncosak lesufoöá megjaeazálltík. b°gV ha már saját községüknek nincs nevezetesebb tánca, a szomszédos köz­ségek táncait veszik át és tanulják meg. A táncokat népi játékokkal kö­tik össze. ... . .Rendszeresen tartanak próbá­„,®(?z!nla^zoJí .1®-. Csütörtökön estén kint tanulják „A mennyet |art ifjuur , a „Bűvös szék” című színmüveket és megkezdték a . Bor című népszínmű próbáit. A 14 tagú színjátszó csoportot 20 tagúra akarják növelni. A színjátszók közül kiemelkedik Mi- kola Bálint, Takács János, Nagy András. A kulfurotthonnak van jól működő mezőgazdasági szak­köre, amely nemcsak télen, hanem nyáron is rendszeresen meg­tartotta az összejöveteleket. Igen nagy segítséget nyújt tagjai­nak azzal, hogy megismerteti velük a modem agrotechnikai módszereket. így például megtárgyalták a talajféleségeket, a kapásnövények öntözését, stb. A faluban nincs szőlőtermelés. A szakkör most szőlőtelepítéssel kísérletezik. Alkalmas talajnak mutatkozik rá a falu és a vasútvonal közötti földterület. A kulturotthont társadalmi munkával most bővítik, mert egyes rendezvények iránt olyan nagy az érdeklődés. Hogy a kul­túrotthon kicsinek bizonyult. A fügödi kulturgárda — a nép! zenekar, áss úttörő ze­nekar a község határain túl megyeszerte hímevet szerzett. A nyár folyamán például Hernádszentamdráson, ínáncson, Novaj- idrányban vendégszerepeit és az alkotmány napján fellépett Miskolcon a szabadtéri színpadokon is. Gyakran előfordul, hogy napközben, vágy este a népi ze­nekar. vagy* úttörő zenekar tagjai hónuk alá veszik szerszámai­kat, s elindulnak egyik-másik dolgozó paraszt lakása felé. Jó munkájáért köszöntik, ami bizony igen jól esik. S nemcsak az igyekszik, akit köszöntének, hanem az is, aki azt akarja^ hogy ő is kiérdemelje a megtiszteltetést. Sok községben tapasztalható, hogy amikor a kulturmun- káról van szó a vezetők csak legyintenek, nem sokat törődne!: vele. Fügöd község példája bebizonyítja, mennyire fontos a népi kultúra ápolása, gazdagítása. A fejlett kultúráiét jó ha­tással van a falu dolgozóinak munkájára, gondolkozására. Igen elevenen bizonyítja ezt, hogy a kicsinv falu lakói mindenben élenjárnak, példát mutatnak a járás'többi községének is. En­nek titka a tanács és a pártszervezet jó munkája mellett a fej­lett kultúráiét, — s az, hogy Kurucz András igazgató-tanitö nemcsak az iskolások, hanem az egész fa-lu nevelője. Sfi. B,

Next

/
Thumbnails
Contents