Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-10 / 240. szám

4

ÉSZAKMAG YAROKSZAG

Vasárnap, 1351, október 10.

MÁM DÓR BÁCSI

>°

f 'á.Ífiel* hideg téli reggel volt.

A szél csak úgy hordta a havat. A 12 éves Gregor Nándor felült ágyában, s álmos szemével az ablakra tekintett. Végigborsózott hátán a hideg a zord idő láttán. Nagyot ásított, aztán újból magára húzta a takarót.

— Nándikéin, kisfiam, kelj már fel!

— Csak még £t percet hadd aludjak, mama!

— Nem bánom, de mi lesz a fűtéssel? Már így is elkésel.

— Hány óra van? — kérdezte ijedten a kis Nándi.

— Ne kérdezd, kelj már fel! Még egyszer végig nyújtózkodott

az ágyon. Szeretett volna tovább aludni, kívánta a teste. Fáradt volt n nehéz munkától. Naponta 12 órát dolgoztatták a gyárban. Ólomlassúsággal felkelt s nagymezen felhúzta lyukastalpú cipőjét, magára vette foltos nadrágját é? kabátját. Ennivalóját hóna alá iotte és elindult a gyár felé.

Szembe ment a széllel. Nyakát kabátjába, sapkáját mélyen szemére húzta, hogy védje az arcába verődő hótól. Sietett, néha még szaladt is.

— Most kell bejönni? — förmedt rá a gyár kapusa. — A többiek már régen bent vannak ... Szaladj már!

Jól hátbavágta.

Sietett is. Kapkodott fűhöz-fához, da mire bejöttek a mesterek, a segédek, nem volt meleg a műhelyben. Hiába — elkésett.

— Hol vagy, te átkozott kölyök?

— kiabált teli torokkal Bileter, a művezető.

— Gyere csak ide, — hívta be az irodába. — Miért nincs itt meleg?

— ordította magából kikelve.

— Hát... hát... — mentegetőzött volna a kis Nándi, de már többet nem érkezett mondani, mert arcán, majd a fején és a hátán csattant a szíj, a művezető ütötte, ahol csak érte. Addig verte, amíg a kis inas ki nem menekült előle az irodából.

Az egyik esztergapadnál meghúzódva keservesen sírt. Legszívesebben megszökött volna, de nem tehette, hiszen apja őrajta kívül még három'árvát hagyott.' Dolgoznia kellett már 7 éves korától. Hol a vasútra, hol pedig a kőművesekhez ment napszámos munkára. 12 éves volt, amikor inasnak szegődött a Ritnamurányi—Salgótarjáni Acélárugyárba.

Amikor átadták neki a segédlevelet, egyben megkapta az elbocsátásról szóló papírost is. Még örült is ennék Gregor Nándor, mert egyébként sem maradt volna ott tovább egy percig sem. Megutálta a Rlmamurányi hírhedt urainak aljasságait, a kegyetlen bánásmódot, a harácsolást, a kizsákmányolást.

Elkezdődött a vándorlás az országutakon. Gregor Nándor falu- ról-falura, városról-városra, üzem- ből-üzembe ment — persze gyalog, mert vonatra nem volt pénze, — hogy munkát kapjon valahol. Dolgozott kevés ideig Baglyasalján a kőszénbányában, Ózdon, Rudabá- nyán, majd több mint két hónapi munkanélküliség után nagy könyörgésre felvették a miskolci Hercz gépgyárba.

*

<Men a gyárban kitánult szakmájában dolgozott. Lakatos volt. Ropd idő múlva tagja lett a szakszervezetnek. Ettől a perctől kezdve úgy érezte, hogy már nincs egyedül, mert segítette, támogatta őt a szervezet minden tagja.

Milyen büszke volt, amikor részt- vehetett a tüntetésben, amelyet a háború ellen szerveztek, vagy amikor ő is a sztrájkolok között követelte a munkások jogait, a magasabb bért. Még erősebbnek érezte magát, amikor 1918-ban tagja lett a kommunista pártnak. Lelkesen vállalkozott minden feladat elvégzésére. A párt nevelte, még jobban megtanulta gyűlölni az ellenséget, a kizsákmányolókat. És amikor harcolni kellett, ő is ott volt az elsők között.

Jó munkájáért a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásakor dolgozó társai a munkástanács tagjának választották meg. Nyíltan, szabadon beszélt munkatársainak. Nem kellett már félnie, hogy kitessékelik a gyárból, az övéké, a munkásoké volt a hatalom. A derűre azonban hamar ború következett. Az árulók és a külföldi intervenciósok vérbe- fojtották a Magyar Tanácsköztársaságot.

Feketelistára került Gregor Nándor neve is. Egy éjjel — úgy tizenkét óra lehetett — bekopogtak az ajtaján.

— Ki az?

— Nyisd ki! — hangzott paran- csolóan.

— Dehát ki van odakint? — kérdezte nyugtalanul.

— Csendőrség!

— Mit akarnak itt éjszakának idején, kit keresnek?

— Gregor Nándort, — válaszolta az egyik csendőr.

Nem volt mit tennie, kinyitotta az ajtót. A lámpa fényénél megcsillant a csendőrszurony.

— Na, gyorsan öltözködni, aztán mars előttünk! — mordult rá a csendőr.

— Miért? Dehát miért? Hiszen nem loptam én .;. se nem ...

— Elég! — • vágott, közbe a csendőr durván. — Majd megtudod, büdös kommunista!

Gregor, Nándor kezén csattant a bilincs. Elhurcolták, kegyetlenül megverték. De hiába kínozták, hiába vallatták, semmit sem tudtak kicsikarni tőle.

Keserű évek következtek. Ha a gyárban kevés volt a munka, elsőnek ő került az utcára. Sokszor két-három hónapig is munka nélkül volt. Hosszú időn át csak félnapokat dolgozhatott a gyárban.

*

cJigéH kui&k és szenvedések közepette jutott el Gregor Nándor

1945-ig, felszabadulásunkig. Ismét szabad ember lett. Elsőnek jelentkezett a németek által felrobbantott gyár újjáépítésére. S ez a gyár ma már nem Hercz Jenő tulajdona, hanem azoké, akik benne dolgoznak.

Gregor elvtárs nemcsak az újjáépítés munkálataihoz jelentkezett elsőnek, hanem a kommunista párt alapszervezetének megszervezésére is az üzemben.

Ma, Gregor Nándor elvtárs megbecsült tagja munkásosztályunknak, akit jó munkájáért elismerés és szeretet övez. Sztahanovista művezető lett. Újításaiért és a termelésben elért kimagasló eredményeiért többször jutalomban is részesült.

Mint régi, tapasztalt, a szakmunkát kiválóan ismerő elvtársat, a pártszervezet vezetősége azzal a feladattal Jnztajneg, hogy nevelje 'a fiatal' munkásakat,' acijá Sí nékik . munkamódszerét. Örömmel vállalkozott erre Gregor elvtárs.

S nézzünk be a műhelybe, hogyan tanítja Gregor elvtárs a fiatalokat?

★

JftiOtl küízk&dtök, Sanyi? — kérdezi Gregor elvtárs Turóczi Sándort.

— Nem akar az istennek sem passzolni ez a gyűrű a kerékre. Nem tudjuk felhúzni.

— Hidegen? ... — mosolyodik el Gregor elvtárs. — Ki látott még ilyet? így nem csak az istennek, de nektek sem fog pásszolni. Melegítsétek a gyűrűt pirosra, aztán úgy próbáljátok meg, biztosan sikerülni fog.

Turóczi Sándor és társa meghallgatják a tanácsot, s ettől kezdve gyorsabtmn megy a munka.

Qleni bút bau vagyunk ám, öcsém! Látod, az ugra-bugrálásod- nak az lett a vége, hogy eltörted a fúrót. Ne a táncon járjon az

ti szakai ügyeletes orvosi szolgálat

1. Megye! kórház (tel.! 38—363). 2. Kazinczy a. 20. (15-032). 3. Uidlósgye» I. a 4. sz. rendelő (21-287).

Ügyeletes gyógy szer tárai:

Állandó éfszaka! készenléti szolgálat: Miskolc. Szabadság tér 2. sz. Mallnovszkll a. 2. szám. — Uldlósevór: Mar* Károly o. 38. s*. HelScsaba: Csahavezér a. 68. szám.

— Ügyeletes állatorvos szombat déltol hétfőn reggelig dr. Mezei László Miskolc, Tompa u. II. sz. Telefon: 15—081.

ID5JÁRÁS

Várható időjárás vasárnap estig: változó felhőzet, legfeliebb egy-két helyen kisebb eső. Mérsékelt keleti szél, éjszakai fagyok. A nappali hőmérséklet aüg változik.

Várható hőmérsékleti értékek vasárnap reggel: mínusz 2 plusz 1, délben 9—12 fok között.

— Mráz Ferenc, Miskolc város I. kerületi tanácsának tagja október

13-án, szerdán délután 6 órakor tanácstag-beszámolót tart a miskolci városi tanács nagytermében; (Ta- nácsháztér 2.)

“ A PEKINGI magyar népművészeti kiállítás október 3án bezárult. A kiállítást 136.400 látogató tekin tette meg.

ja meg Gregor elvtárs Bartók András fiatal géplakatost.

— Mit számít itt egy-két fúró? Van úgyis bőven, ,— válaszolja Bartók András könnyedén.

— Igen ;.. És ha a magadét törnéd el, azt sem sajnálnád?

— Arra vigyázok, meg itt is igyekszem, csak hát...

— Idefigyelj! Jó szakember csak úgy lesz belőled, ha megszereted a szerszámot, amivel dolgozol, s ha éppen úgy fogod becsülni, mintha a tied lenne. Egyébként ez is a te szerszámod, mert a népé, tehát kötelességed megbecsülni. Aztán arra is vigyázz, hogy ne a fúró vezessen téged, hanem te vezesd azt.

Gregor elvtárs megmutogatja itt is a lesjobb módszert, munkafogást. Többször is segített már Bartók Andrásnak, akiből napról-nap- ra jobb szakmunkás lesz.

★

Ölem. lehet Így dolgozni, Nándor bácsi! — szól Szakasics Pál Gregor elvtárshoz.

— No, miért? Mi baj van?

— Szűk a hely és csak egymást akadályozzuk a munkában.

— Nem nagyobbíthatom meg a műhelyt! Dolgozzatok csak nyugodtan, — s ezzel tovább megy Gregor, elvtárs. A kérdés azonban gondolkodóba ejti s az egyik napon így köszönt be a műhelybe:

— Fiúk! Az a javaslatom, hogy gyűjtsük össze a hulladékanyagot és csináljunk belőle szerelőasztalokat, így nem gátoljátok egymást a szerelésben — s máris nagyobb a műhely.

Úgy is történik. Gregor elvtárs javaslata alapján a hulladékanyagból négy szerelőasztalt állítanak össze. Könnyebb lesz a munka, meggyorsult a szőlőzúzók szerelése. Azelőtt, a műhely naponta csak 25 szőlőzúzót készített el, ezután a kétszeresét állítják elő.

*

ŐiZ haja. na a már Gregor elvtársnak. Mozgása sem fiatalos, hiszén már a hatvanadik éven is túl van. Szava és tette azonban állandóan pártunk politikájának megvalósulását segíti.

A munka után nemcsak pihen, hanem tanul és szórakozik is. A sportpályán egyike a leglelkesebb drukkereknek. Szurkol a fiataloknak: A szovjet-magyar labdarúgómérkőzés közvetítésekor aligha lehetett volna a rádió mellől elcsalni. De még ő maga is szeret sportolni. Munka után a Szabadságharcos Szövetség tagjaival többször eljár lövészetre. Bizony, alig akadnak olyanok, akik 8 töltényből többet lőnének a célba, mint ő. Ebéd után megissza egy-két pohár sörét is.

Gregor elvtárs munkájában és szórakozásában is pártunk harcos katonája.

— Példát vehet róla mindenki, — mondja Gránát Miklós, az üzem egyik dolgozója. — Szorgalmas, jó tanácsokat ad és segít a problémák megoldásában.

— Sok Gregor Nándor kellene ide ebbe a gyárba, — jegyzi meg Kovács Zoltán elvtárs, a pártszervezet titkára.

— Ha valamennyi párttagunk ilyen lenne, akkor biztosan jobban menne a termelés, élénkebb lenne a pártmunka is.

* ÉRTESÍTJÜK Nagymlskolc vásárló közönségét, hogy a kispesti Férfiruhagyár és a miskolci Rövid és Kötöttáru Nagyker. Vállalat október 12-én, kedden délután 2 órai kezdettel Miskolcon a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete székhazában (Széchenyi u. 20. sz. alatt) a fogyasztók, a kereskedelem és az ipar részvételével, a konfekcionált ruházati cikkek minőségének javítása és választékának bővítése érdekében ankétot rendez, melyre szeretettel meghívjuk a ruházati szakma dolgozóit és a vásárló közönséget. Férfiruhagyár. Miskolci Rövid és Kötöttáru Nagyker. Vállalat.

4 mozik műsora:

BÉKE. Október 7—13: Fel a fejjel.

Kezdés: fél 5. fél 7, fél 9, vasárnap: 4. 6 és fél 9 óra. — Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Találkozás az Elbán. KOSSUTH. Október 7—13: A mi utcánk csapata.

Kezdés: fél 6. háromnegyed 8, vasárnap: fél 4, háromnegyed 6, 8 óra. — Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Fehér homály. HEJÖCSABA. Október 8—10: A rágalom füzében.

TÁNCSICS. Október 10—12: A ml utcánk

csapata.

Kezdés: 5, 7. vasárnap: 3, 5, 7 óra. UJDIOSGYÖRI VASAS OTTHON.

Október 10: Fel a fejjel.

Kezdés: fél 3. fél 5. vasárnap délelőtt 10 órakor matiné.

FAKLYA. Október 10—11: Halálraítélt hajó. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné. Találkozás az Elbán:

Kezdés: fél 6. háromnegyed 8, vasárnap: fél 4. háromnegyed 6. 8 óra.

DIÓSGYŐRI DIADAL. Október 10—12: Házasság hozománnyal.

Kezdés: 6. vasárnao-’S, órás

:szed, mikor dolgozol, hanem oda- igyelj, amit csinálsz! — pirongatTÖRÖK ALFRÉD

HIRE k

Gondoskodás

a távoli észak lakosságának egészségéről

Tunt (TASZSZ) A Szibéria északi részén fekvő Túra városból, az evenkek nemzetiségi körzetének központjából a napokban mozgó pohkiinika indult cl n vadaszok és szarvasi enyészlők téli szállásai felé. A klinikán négy orvos és több ápolónő dolgozik.

A szovjet kormány nagy gondol fordít a messzi észak egyik nemzetiségének, az cvenkeknek az egészségére is. Ebben az évben az evenkek nemzetiségi körzetében a

már meglévő hét kórház mellé még hármat építettek. Ezenkívül a távoli településeken és telelőkön 28 segélyhelyet és hét ambulanciát létesítettek. Valamennyi gyógyintézetet a legkiválóbb orvosi műszerkészlettel szereltek fel.

Túra városban egészségügyi légiosztag is állomásozik. A repülőgépek az év bármely szakában — szükség esetén a legtávolabbi településekre is — elszállítják az orvosokat. (MTI)

FEJTÖRŐ

VÍZSZINTES: t. Az frő esryl' reményinek főhőse. 12. Majdnem bírói 13. Soká! 14. Zamata. 15. Hiba, 17. Fém, !8. Testrész, 19. Rémi űrmérték. 21. Szovjet varos, 23. Ffísze*;. 24. AHP, 25. Namv költőnk. 27. Szám. 29. Kabátja. 32. Vájjon első lesz-e ATS? 35. Nem ide. 36. Kétszer öt. 38. Kossuth-díjas frontmester, 39. Ilyen cső is van. 40. GA, 41. 1947-ben Budapesten volt, 42 Memy. 44. Maró anyam keverve. 46. Kicsinyítő képző. 47. Vasút. 48. Mutatószó és tettrumó együtt. 50. Majdnem Edit, 52. A rendes diák telte. 55. Sporteszköz. 58. Ilyen kormány ?s van. 59. HOT, 61. Lát, 62. Művészet íelemen nyelven, 63. ET, 64. Bekaplak! G5. Mezőm*kásást szerszám. 67. Dolgos állat €9. Betű kiejtve. 70. Lakoma, 71. liven pár is van. 73. Télen hordjuk. 75 Fordított les. 76. Itt született Móricz Zsig-.nond. 77. U. a. m. vízsz. 70.

FÜGGŐLEGES: 1. Várránv. 2. ZP. 3. Az író emyik novellája, 4. HAR, 5. Máv eleje.

6 Ravasz állat. 7. Fordított aroma. 8. OZU,

9. Az író több nőve*lajaban állást foglal mellette. 10. Félábra! 11. NAS,' 12. Az író emvik namv műve. Szereplője ma is él, 16. Az író másik műve. 18. Ilyen törvény is van, 19 Menyasszony. 20 ONA, 22. Elme, 24. Hiányos bála. 25. AYZ, 26. YTL, 28. YÖG, 30. Nem ide. 31. Szegecs, 33. Segítség! 34. Ilyen szó is van, 37. Mező. 4L Vásárban van! 42. Lat keverve. 43. ízeltlábú állat. 45. Állami bevétel. 47. Kérdőszó. 48. Helyhatározószó. 49. Nénfaj, 51. Női becenév. 53. AOT. 54. összedőlt vár. 56. Viziszárnyas, 57. Pestmegvei község, 60. Jó az ilyen méz, 64. Kérdőszó. 65. Imy kezdődik az erény. 66. ENS. 68. Testrész. 70. Személyes névmás, 71. Rémi római pénz. 72. YE. 74. Háziállat.

Múlt heti keresztrejtvényünk megfejtése:

Vízsz. 1. Pál vám emlékezete. Vízsz. 18. A nyelvrontók. Fümm. 17. 'Széphalom. Függ. 22. írói érdem.

N. Moszkvin:

JYlutcLtni mhtíkkti

Tj^jodor Szeliverszto- vicsot nem egyszer választották már be a városi szovjetbe. Ez rendben is volt — Fjodor Szeliveraztovics derék ember. Egyszer aztán megválasztották a városi szovjet elnökének.

— Hm, — gondolta, — ez már igen komoly funkció, de elég ideje dolgozom már a szovjetben, csak ellátom az elnök teendőit is.

Igen, az új elnöknek meg voltak a tapasztalatai az elmúlt évekből, — de kiderült, hogy nem a tapasztalatok a legfontosabbak.

Mindjárt az első napon megjelent nála az épületek gondnoka és alázatosan kérdezte:

— Engedje meg. Fjodor Szeliversztovics, hogy megkérdezzem: megfelel az iroda? Vagy elrendel valami változtatást?

— Köszönöm szépen, válaszolta az elnök, — minden rendben van. Csak egy kicsit állott itt a levegő. Nehezen nyílik a szellőztető.

— Kérem, kérem .,.

\ mikor másnap reg- gél Fjodor Szeliversztovics belépett irodájába, váratlan látvány fogadta: az egész ablakkeretet kiemelték a helyéről, bontják a falat, mindenütt por és habarcs. A felelősségre, vont gondnok udvariasan mentegetőzött:

— Csak eleget akartunk tenni a kívánságának ... hiszen azt tetszett mondani, hogy itt... szóval.., állott a levegő.

Á következő napok egyikén hivatalosan meglátogatta az elnök a városi mosodát. Végigjárta az első teremtől az utolsó szobács- káig, végül kijelentette:

— Szép a mosodánk, csak a vezető bizonytalan egy kissé a dolgában

Másnap már különböző -személyiségek

kezdték mondogatni és írni, hogy a mosoda csodálatos, nagyszerű, gyönyörű, lenyűgöző... Sőt: „A szappan és pára temploma".

A szegény vezetőről pedig ezek a jelzők járták körben: lehetetlen, visszataszító, ellenszenves és tehetetlen ember.

Fjodor Szeliverszto. vica igazságos ember volt, — megharagudott. Meghívta magához ezeket a személyiségeket, megrótta őket s felkérte mind, hogy a jövőben ügyeljenek jobban. Az egyik meghívott — valameny- nyiük közül a legszolgálatkészebb — megkérdezte erre:

— Nem kívánja esetleg, hogy olyan formában tolmácsoljuk a nézetét, hogy a mosoda visszataszító és a vezető csodálatos?

A z elnök csak le- gyintett. Mit lehet erre válaszolni?

Néhány nappal később egy új parkot látogatott meg az elnök. Minden tetszett neki, de legjobban a virágágyak ragadták meg. Eszébe jutott gyermekkora, a mama kiskertje, a sok nefelejts, szegfű, árvácska és rezeda. Beszélgetés közben erről is mondott egy pár szót a park gondnokának.

— Igaz, hogy a rezeda nem különösen szép virág, de milyen illata van! Úgy veszem észre, hogy erről a virágról valahogy megfeledkeztek az utóbbi időben.

Néhány nap múlva, egy csöndes estén kinyitotta az ablakot, — rezedaillat szállt a levegőben. Elfogta a gyermekkor sok kedves emléke.

Délelőtt ül az irodában — rezedaillat. Elin- dúl meglátogatni a városi óvodát, a színházat — bármerre megy, mindenütt rezeda. A falon nagy plakát hirdet egy előadást:

AZ ELFELEJTETT VIRÁG '

(a rezeda összetétele, étele és tevékenysége), Az előadás 8 órakor kezdődik.

A színházban szintén! gondokkal küzdöttek. Vész ja iszerepe szerint virágcsokrot hoz Klav- gyijának. Amikor átnyújtja, Klavgyija felhúzza az orrát: „Nera szerelem e rezedát", így játszották mindig a színpadon. Ezen aa estén azonban magá.i hoz hivatta az igaz • gató Vászját és Klav-i gyiját, s a „nem szere- tem"-et „imádom“-ra változtatta.

"ü1 gy ideig tűrte aa elnök, tűrte, de végül igazán megharagudott. Valamennyi re. zedást magához rendelt s igen határozottan fel-, kérte őket, hogy azon-i nal hagyják ezt abba.

így hát abbahagyták) — de a magtik módján. A parkból kiirtották! az összes rezedát, a színpadon Klavgyija a „nem szeretem“ helyett ezt mondta: „utálom". A meghirdetett előadás címét is igy változtatták meg: „A jogosam elfelejtett virág".

Fjodor Szeliverszto. vies elszomorodott, mit tegyen? Elment az öntöde öreg mesteréhez, akitől a szakmáját tanulta és elpanaszolta a dolgot.

— Ezt ismerjük — bólogatott az apó. — Régóta éljük már az új életünket, de még mindig akadnak ilyen emberek. Az elmúlt kor emberei — legyen nekik köny- nyű a föld, — igyokeztek a felsőbbség szeméből is kiolvasni a kívánságot. Hanem azért ne lógasd az orrod, ha kiadsz egy rendelkezést, légy résen s figyeld: Dolgozni kezdenek, vagy egyből átesnek a ló túlsó oldalára? De semmit se halassz holnapra, abban a pillanatban csapj le rájuk, mielőtt' égy darab fáért kiirtják az egész ere dőt...