Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-10 / 240. szám

Vasárnap, 1954, október Síi ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Pórtélét Leküzdik a politikai munka hibáit — olcsóbb, jobb és több szenet termelnek a mártabányai kommunisták A mártabányai kommunisták a íegjobb műszaki vezetőkkel és csa­patvezető vájárokkal együtt szep­tember elején nagyaktívaértekezletet tartottak. Olyan időben történt ez, amikor a? üzem már második hó­napja nem teljesítette tervét, a bá­nyászok nagyrésze poros, rosszmi­nőségű szenet küldött a felszínre, egyszóval drágán, magas önköltség­gel termeltek. A pártaktívaülés feltárta az üzemben a termeléstgátló legfőbb okokat, amelyek nemcsak a műsza­ki vezetés hibáiból, hanem a poli­tikai munka gyengeségéből is adód, íak. Maguk a kommunisták sem léptek fel erélyesen a rendbontók­kal, a fegyelemlazítókkal szemben, nem törekedtek arra, hogy munka- lieiyeiken a legjobb termelési mód­szereket alakítsák ki, A felszólalásokból érezhető volt, bogy a kommunisták többsége felelősnek érzi magát a bányában kialakult helyzetért. Meg is fogadták, hogy már szeptem­berben változtatni fognak munkáju­kon. Szikói Tibor elvtárs, az üzem felelős körletaknásza például a mű­szaki feltételek megjavítására tett határozott Ígéretet. Vállalta, hogy rendbeszedik a szállító és szellőzte­tő légvágatokat, elegendő munka­helyet és üres csillét biztosítanak a bányászoknak, Persze az üres csillék folyamatos biztosítása nem csupán a műszaki vezetőkön múlik. Közismert dolog a bányában, hogy az üres csillehiányt a legtöbb esetben nem a csillék kevés száma, hanem helytelen el­osztása idézi elő. Viszokai János elvtársnak — aki a bányában mint szállítási felvigyázó dolgozik — erre is volt javaslata. A maga részéről vállalta, hogy műszakkezdés előtt minden csapatvezető vájárral meg­beszéli, mennyi üres csillére van szüksége. így nem fordulhat elő, hogy az egyik munkahelyen túl sok az üres, máshol pedig annyi sincs, amivel a kitermelt szenet a felszín­ia küldenék. Viszokai elvtárs szep­temberben már így végezte munká­ját ég a csillehiányra jóval kevesebb volt a panasz, holott jóval több szenet küldtek a felszínre, mint augusztusban. A bányában az aktívaülés után a legértékesebb kezdeményezés Tarr Lajos elvtárs csapatvezető vájár részéről született meg. Azelőtt be­törő robbantással omlasztották a szenet, aminek ha volt is némi elő­nye, rendkívül megdrágította a ter­melést és rontotta a kitermelt szén minőségét. Hogy miért? Azért, mert műsza­konként általában hat kiló robba. nóanyagot használtak fel és a szén nagyrészét porrálőtték. Tarr elvtárs rájött, hogy munka­helyén sokkal gazdaságosabbá lehet tenni a termelést, ha bevezetik a réselést. Szeptem­berben már egész hónapban így dol­goztak. Az eredmény az lett, hogy műszakonként csak másfélkiló rob­banóanyagot használtak fel és min­dig jóminőségű darabos szenet küld ­tek felszínre. Teljesítményük sem esett vissza, sőt szeptember havi ter­vüket 100.8 százalékra teljesítették- A munkafegyelemben is javulás tapasztalható az aktívaértekezlet óta az üzemnél. Kevesebb az igazolatla­nul kimaradozók és az álbetegek száma. A fegyelem megszilárdításá­nak, a 480 perc jó kihasználásának a kommunisták kezdenek valóban élharcosaivá válni, Sarkovics András és Oláh László elvtársak csapatában újból feléledt és rend­szeressé vált a melegcsákányváltás- Havi keresetükön és tervteljesítésü­kön Is megmutatkozik ennek ered­ménye. Az augusztusi 95 százalékkal szemben szeptemberben 100 száza­lékon felül teljesítették a tervet. A fegyelmetlenkedőkre, rendbon- ókra először szép szóval igyekeztek hatni. De amikor látták a népneve­lők, hogy egyeseknek ez sem hasz­nál, nyiltan megmondták nekik, ha nem változtatnak magatartásukon, kiközösítik őket a bányából. így jártak el Oláh elvtárs csapatának tagjai Pető János notórius lógóssal is. Miklós Gyula és Dósa Gyula bá­nyászok határozottan kijelentették, hogy ők bizony nem dolgoznak együtt olyan emberrel, aki csak a nyakukon élősködik és csak kere­setüket rontja. Oláh eivtárs csapatá­nak példájára a többi csapatból is kiközösítettek öt notórius lógóst. A pártaktívaértekezlet óta eltelt idő azt igazolja, hogy növekszik a mártabányai kommunisták aktivitása. Jqbban felelőseknek érzik magukat a hányáért, a pártkongresszus határo­zatának valóraváltásáért. Szeptem­berben már szinte egyetlen olyan párttag sem volt az üzemnél, ki ne teljesítette volna a tervet. Kezdemé­nyezőivé, lelkesítőivé váltak a ver­senymozgalomnak, a havi tervelő­írás túlszárnyalásának. Mártabánya szeptemberben 102,6 százalékra tel­jesítette havi előirányzatát. Most, az új negyedév kezdetén is szükség van arra, hogy tovább növe­kedjék a párttagok helytállása, pél­damutatása a mártabányai üzemben. Igazi kommunista lendülettel vi­gyenek harcba minden pártonkívüli dolgozót 3 negyedik negyedéves terv jó teljesítéséért, a takarékosabb, gazdaságosabb termelésért. HIZSNYIK MIHÁLY földön gazdálkodom. Ebben az év­ben 520 liter tejbeadási kötelezettsé­gem, lett volna, melynek ezidelg csak. részben tettem eleget. A községi be­gyűjtési hivatal felszólított, még sem tettem eleget kötelességemnek!. Most egész hátralékomat 10 százalékkal felemelték, ami bizony jóval megnö­velte tartozásom,at. Elgandd'koztam a- dolgon és most már belátom, mennyire rosszul tettem. A be nem adott tejet nem használhatták fel a/ ovódák, kórházak ellátására és kárt okoztam saját magamnak is. Jó­val több tejet kell beadnom, s így a Népfront-nagygy ülések Miskolcon Miskolc I. kerületének Hazafias Népfront Előkészítő Bizottsága október 11-én. hétfőn este 6 órai kezdettel gyűlést tart a Déryné Szín­házban. A küldöttválasztó nagygyűlésre szeretettel meghívják az I. kerület dolgozóit. Szerdán délután 4 órakor Miskolcon, a SZOT székhazában tartja alakuló nagygyűlését Miskolc város Hazafias Népfront Bizottsága. Szabályozták az őszi begyűjtési -verseny feltételeit Dolgozó paraszttársaim okuljanak esetemből Szendrő községben lakom, 3 hold fölösleget nem vihetem szabadpiacra. Megfogadom, hogy az elkövetkezen­dő időben kötelezettségeim et ponto­san, határidőre teljesíteni 'fogom, s tejbeadási kötelezettségem törleszté­sét azonnal megkezdem. Ezúton hívom fel dolgozótársaim fi­gyelmét, okuljanak példámon. Ne vár­ják meg, míg hátralékukat 10 szá­zalékkal felemelik, vagy helyszínen el­számoltatják őket, mert azzal elsősor­ban saját maguknak okoznak kárt, s a- egész dolgozó nép ellátását akadá­lyozzák. BARI JÁNOS szénáról termelő. A begyűjtési miniszter szabályozta a november 7-e tiszteletére indult őszi begyűjtési verseny feltételeit. Eszerint a gabona, kukorica, napra­forgó, burgonya, hüvelyes és bor, valamint sertés, vágómarha, tej, to­jás és baromfi, a szerződéses és sza-' badsertés, a szerződéses és szabad- vágómarhabegyüjtés eredményeit — a jóváhagyott évps terv alapján — együtt kell értékelni. A versenyt pontozással értékelik, s az egyes cikkekre százalékonként az alábbi pontszámokat adják: a sertés, és a kukorica 2-—2, a napra­forgó, a burgonya, a hüvelyes, a bor, a vágómarha, a tej, a tojás, a ba­romfi és a szeptember 4-e után be­adott gabona 1—1, a szerződéses és szabadsertés, valamint a szerződé­ses és a szabadvágómarha pedig fél­fél pont. Az országos versenyben továbbra is kategóriánkint álla­pítják meg a két első járást, az első várost, a három első közsé­get és termelőszövetkezetet, a megyék rangsorát, valamint a megyéken belül legjobb járást, várost, községet és termelőszö­vetkezetet kategorizálás nélkül kell megállapítani. A verseny záróértékelésének idő­pontja terményeknél 1954 november 27, bornál, állat- és állati termé­keknél 1954 november 30. A legjobb eredményt elérő megye kapja a minisztertanács vándorzász­gyüjíési hivatal értékelése szerint kővetkező: Gyorsítsuk meg a kapások begyűjtését Szerte a meggyében befejezés előtt áll a kukorica, burgonya és a napra­forgó betakarítása. Ezzel azonban nem halad párhuzamosan megfelelő ütem­ben a begyűjtés. Különösen az ózdi, edelényi és a gabonabegyüjtésben a legjobb eredményt elért sárospataki járásban van komoly lemaradás. A megye ezért kukoricából mindössze 57.6, napraforgóból 45.6, burgonyából pedig csak 39,7 százalékot ért el ok­tóber 7-ig. A járások sorrendje a megyei be­1. szikszói, 2. abaujszántói, 3. riesei, 4. mezőcsáti, 5. szerencsi, 6. mezőkövesdi, 7. encsi, 8. miskolci, 9. putnoki, 10. sauijbelyi, 11. sárospataki, 12. edelényi, 13. ózdi. Városok között folyó versenyben: 1, Miskolc, 2. Kazincbarcika Iáját és elismerő oklevelét, valamint az ötvenezer forintos pénzjutalmat. A második és < harmadik helyezett megye a begyűjtési miniszter ván­dorzászlaját nyeri el a velejáró har­mincezer, illetve húszezer forintos pénzjutalommal együtt. A begyűj­tési miniszter vándorzászlaját és je­lentős összegű pénzjutalmat kapnak az egyes kategóriákban országosan helyezést elért járások, városok, községek és termelőszövetkezetek. Ugyancsak pénzjutalomban részesülnek min­den megyében a legjobb járások, községek és termelőszövetkeze­tek. A kötelezettségüket példamuta­tóan teljesítő és a begyűjtési tervek teljesítését jó felvilágosító munká­val elősegítő dolgozó parasztok tárgyjutalmazására mintegy félmil­lió forintot ad kormányzatunk. N Az új szabályok az eddigiektől el­térően külön határozzák meg a tárgyjutalmazásra fordítandó össze­geket az országos versenyben leg­jobb eredményt elért járások, váro­sok, községek részére. így a terme­lőknek is érdekük, hogy járásuk, illetve városuk vagy községük a versenyben az élre törjön, mert akkor több tárgy- jutalmat osztanak Uí részükre. A szabályozás a továbbiakban in­tézkedik a versenyben legjobb ered­ményt elért vállalatok jutalmazásá­ból, valamint a pontos értékeléshez -zükséges jelentoszolgálatról. (MTI) LEVELEINK NYOMÁBAN... Csató István borsodivánkai lakos panasszal fordult szerkesztőségünk­höz. Még 1851-ben megrendelte a megye« villanyszerelő vállalatnál három lámpa felszerelését. Csak ket­tőt szereltek fel, de a vállalat há­rom lámpa felszerelésének árát, sőt a késedelmes fizetés után még kama­tot is követelt. Közbelépésünkre a vállalat orvo­solta Csató István panaszát, • A napokban személyesen kereste fel szerkesztőségünket Csanálosi Já­nos vattai lakos, Elpanaszolta, hogy községükben a Szemere-kerti kutat a tanács átadta Szilvási Jánosnak magánhasználatra, holott abból ed­dig 20—25 család hordta az ivóvizet. Helyette kaptak ugyan másik kutat, de a Közegészgégügvl Intézet vizs­gálata szerint annak vize bakterio­lógiai szempontból kifogásolható, fogyasztásra alkalmatlan. Az ügyben a mezőkövesdi járási tanács sürgős intézkedését* kértük, s a következő választ kaptuk: „A vizsgálat során megállapítot­tuk, hogy a községi tanács — hely­telenül — csereingatlan fejében ad­ta át a közkutat Szilvási Jánosnak. Azonnal intézkedtünk, hogy a tanács a cserét vonja vissza. Ezzel egyide­jűleg a régi kutat szivattyúval ki­tisztították, a másik kútra pedig „Nem ivóvíz” feliratú táblát füg­gesztettek. Szükségesnek tartjuk; hogy a Közegészségügyi Intézet a régj leüt vizét is megvizsgáltassa, ugyanakkor kérni fogjuk a város és községgazdálkodási osztályt, hogy a jövő évi költségvetésbe Vatta köz­ségbe egy mélyfúrású kút költségét irányozza elő, mivel alig van jó ivóvíz az egész községben. HALÁSZ JÓZSEF csoportvezető”' FAIPARI GÉPEKET sürgős megvételre keresünk. Tatarozó és Dekoráló Vállalat, Budapest, Szív utca 53. szám. 3? | UJ FALU EPITOS Szendröhöz 4—5 kilométer- fa a műútról balra, keskeny szekérút vázét a hegyek közé. Ezen az úton lehet megközelíteni nagy kínnal-bajjal Bü­döskutat. Kicsiny lakótelep. Mindös­sze 22 család ilakja. Annyira kicsi, ho^y még a megyei térképen is hiába keresi az ember, nem U« Jálja. Kocsink az oda vezető úton alig halad vagy 100 métert megfeneklik a sárban. —• Ez még nem is sár — vigasztal kísérőm, Auerswald Gertrud, a járási tanács dolgozója, miközben a borús októberi reggelen cuppogó léptekkel haladtunk Biidöskut felé. — Össze], amikor sok eső esik és tavasszal, amikor a hegyekben megkez­dődik a hóolvadás, a tanya teljesen el van zárva a világtól. Nagyszerű emberek laknak Üt — mondja később lel­kesen.— Nagyon szeretem őket. Minden vágyam az, hogy'el- engedjenek a járási tanácstól és idejöhessek tanítani az új is­kolába. Az első házhoz érünk. A magas kerítésen nagy fehér ku­tya dobja át magát. Az a fajta>, amelyik nem szereti az idege­neket. Dühösen, harapásra készen' közeledik. — Harapós kutya — mondja a kísérőm. — Az elvtárs­inak azonban nem kell tőle félnie, nem fogja bántani. — Miért? —- Csak az aktatáskás férfiakra haragszik. A kutya dühösen közeledik. Gyanakodva körülnézeget, még a zsebembo is beleszagol, hogy nincs-e oda eldugva aktatáska. Utána meg­könnyebbülten felugat, előrerohan jelenteni, hogy idegen ér­kezett. A tanya lakói ga ország különböző részéből verőd­tek össze. Valamikor igen nyomorultul éltek. ■— Bennünket Derenkröl üldöztek ide — mondja Voda András Javakorbeli erdőmunkáö. — Derenken sok volt a vad, A Horthy-rendszer urai szívesen vadászga-ttak ott, — Egyezer aztán medvéket hozattak oda és ai medvék kedvéért minket szétszórtak az országban. A tanya, bizony eléggé elhagyatott. Eddig se iskolája, se üzlete nem volt. Eaténkint még petróleumlámpával világítanak Nemcsak a tanyába vezető úton, de még benn a házak között is térdig 4r a. sár. A szülők mindig már előre féltek, amikor beköszöntött az ősz. A gyermekeknek 6 kilométerre, Szendrőbe kellett iskolába jár- niok, Reggel 6-kor keltek és bizony csak késő éjszaka értek vissza, nyakig sárosán. A szülök sokszor hátukra vették gyer­mekeiket, s az iskoláig cipelték őket, onnan pedig haza. Ami­kor leesett ai hó, akk°r meg a nagy hideg miatt reszkettek a gyerekekért, vájjon nem fagynak-e meg a-z úton? f egul is a tanya lakói elkezdtek töprengeni, hogyan lehetne segíteni a dolgon? Azt tudták, hogy népi államunk fog építeni^ a tanván_ fe iskolát, csakhát egyszerre nem lehet minden igényt kielégíteni. Gulyás Lajo6, Mészáros János elv- iára is sokat töprengett ezen, különösen pedig az asszonyok. Meghányták-vetették a dolgot, hogy iskolát kellene építeni, csak még nem találták meg a módját. •— En azt mondom emberek — hangoztatta Voda And­rás —, előzzük meg a tervet éa építsük Tel az iskolát saját erőnkből. Voltak többen, akik csak hümmögtek erre. 1 — Hogyisne, majd az államnak építünk Iskolát, Elég gazdag az, építsen magának! Voda András megfelelt erre: — Hogy beszélhettek így? Hát ki az állam? Mi va­gyunk! És kinek építjük az iskolát, ha nem gyermekeinknek? Az emberekben ott motoszkált a gondolat, már csak a kezdeményező kellett. Az meg is volt Gulyás Lajos és Mészáros Lajos elvtársak személyében. A két kommunista és a páitonkívüli Voda mind több hívet toborzott maga köré. Egy­szer aztán fel is keresték Juhász elvtársat, a szendrői tanács­elnököt és Kerezsi Béla tanácstitkárt. Ki is jöttek a tanyára. Gulyásaknál tartottak megbeszélést a tanyaiakkal. A tanács vezetői elmondták, hogy csak kevés pénzt tud­nak adni, mert az iskola építése nem volt a tervben. — Felépítjük mi a magunk erejéből is buggyant ki a szó Mészáros elvtársből. És hogy szavainak nyomatékot adjon, 1500 forintot ígért az építéshez. Gulyás Lajos ugyanennyit. Voda András, Husztván József, Vojtovics Imre 1000—1000 fo­rinttal járult az ügyhöz, Spisák Józsi bácsi, noha nincs egy is­kolába járó gyermeke se, 300 forint erejéig nyúlt a 1 ajbizsebbe. És a többiek is ki-ki tehetségéhez mérten segítette a közős ügyet. A tanyaiak igen bűszikék voltak kezdeményezésükre. Híre futott a dolognak. De akadt, aki gúnyosan oda vetette nekik: — Ugyan mit gondoltok, 13 és félezer forinttal akartok ti iskolát építeni, amikor az 80-—100 ezer forintba kerül? A büdöskutiak azonban rá se hederitetiek az ilyen be­szédre. Kijelölték az iskola helyét és augusztus 22-én le is rakták az alapot. Néha a munkában meg-megakadtak, de erős akarattal minden akadályt legyőztek és ma már ott áll készen az is­kola fala. Becsületes, jó munka. Akik építették nemcsak nénzí anyagot adtak, hanem szívüket, lelke­sedésüket is. Egy tantermes, modern iskola és tanítói lakás született közük munkája nyomán. A büdöskutiak áldozatkészsége együttérzést váltott ki a környék dol­gozóiból, A sajószentpéíeri építkezési vállalat büdöskutpusztai üzemrószlege téglával, az erdőgazdaság pedig faanyaggal se­gítette őket. A szendrői gépállomás dolgozói megígérték, hogy társ ad almi munkával egy napon át ingyen fűrészelik fel az jäuyagot. És ma már — Voda Andrással és Dienes Józseffel az 'élen — a tetőszerkezetet készítik. — Rájöttünk — mondja Voda András —. hogy mindent meg lehet csinálni, csak akarni kell. És arra is,«hogy mi!yen nagy erő van a közösségben. A szép példák mellett azonban meg kell említeni valamik ami már nem olyan szép. Amint a tanya dolgozói el­mondják, a községi és a járási tanácstól sok buzdítást kaptak, csak az ígért anyagi segítség jön nehezen. — Jó volna, ha küldenék azonnal a megígért téglát, eserepet s az ajtókat, ablakokat, mert mi október 31-én mag alkarjuk nyitni az iskolát — beszéli Mészáros Jánosné. — Ügy érzem magam — mondja nem sokkal később —, mintha űjjászülettünk volna. Szinte el sem akarom hinni, hogy ami régen álom volt, most megvalósult. A tanya valóban olyan, mintha újjászületett volna. Öntu­datos tettük közben rájöttek, milyen nagy tettekre képes akár­csak 22 család is. Nem úgy beszéltek hogy: „jó volna, ha vil­lany volna” —, hanem felkeresték a tanácsot és azt mondták: márpedig rnl be akarjuk vezetni a tanyára a villanyt. És ehhez már csak az kell, hogy megkezdjék az oszlopok felállítását. A tanyán nincs üzlet. Akár egy tűért is 6 kilométert kell gyalogolni. Ezt is megoldják, Mészárosné egyik szobáját aján­lotta fel üzlethelyiségnek és hamarosan lesz üzlet is. Sáros a tanya, rossz az út? Ezen is segítenek. Voda András már arról lueszéi, hogyan fognak rendes utat is építeni. Voda Andrásnál van egy kis füzet, amelyikbe fel van jegyezve, ki hány köbméter követ termelt, mennyit szállí­tott az iskolához, ki hány fuvart, vagy gyalogmunkát a>dot* az iskola építéséhez Ezek a feljegyzések igen sokat mondan.te. Sorai felérnek egy hőskö'temen nyel. amelyet a falu dolgozói írtak szívükkel. Ez a példa is azt mutatja., milyen nagyszerű emberek él­nek a mi társadalmunkban és hogy mennyire összefonódott az élet a költészettel. Költőink, íróink ilyen egyszerű emberekről énekelnek, s megírják nagyszerű hőstetteiket. Költők. írók tol­lára kívánkozik az a. költemény is, amely a büdöskgtiak keze- munkája és akarata nvomrri született. CSORBA BARNA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents