Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-10 / 240. szám

*> ÉSZAKMAÜVAKORbZAG Vasárnap, 1354. október 10. Csepel dolgozói ünnepi nagygyűlésen választották meg a Hazafias Népfront kerületi bizottságát Meodes-France miniszterelnök a bizalmi kérdés felvetése mellett döntött Ünnepi nagygyűlésre gyűltek ösz- sze péntek délután a csepeli dolgo­zók a Sportcsarnokban, hogy meg­válasszák a Hazafias Népfront ke­rületi bizottságát. Czottner Sándor bevezetője után Gazda Géza Kossuth-díjas mondott ■tV-'népi beszédet, majd megkezdőd­te!.' a felszólalások. V felszólalások után Bodó István­ig j pedagógus terjesztette elő a «választásra javasolt 36 csepeli d / gozó nevét, a nagygyűlés külön- kv.lön szavazott minden egyes elő­terjesztés felett. így választották n g hatalmas lelkesedéssel a Cse­peli Népfrontbizottság tagjait, akik Október 8-án este a szépen feldí- F - .tett kultúrotthonban mintegy két­száz dolgozó paraszt gyűlt össze a somogy megyei Segesd községben, hogy meghallgassa a Hazafias Nép­közön a kerület dolgozóinak min­den rétegét képviselő tagokat talá­lunk. A nagygyűlés ezután megválasz­totta az országos kongresszus kül­dötteit. Küldöttnek választották Rá­kosi Mátyás elvtársat, Nógrádi Sán­dor altábornagyot, Gazda Géza Kos­suth-díjas művezetőt, Muszka Imre Kossuth-díjas esztergályost, Rosszol János mintagazdát, Bodó Istvánná pedagógust. Sticzay Rezső tanácsel­nököt és Dinnyés Ilonát, a gépipar kiváló dolgozóját. A nagygyűlés Czottner Sándor zá­rószavával ért véget. (MTI) front előkészítő bizottságának beszá­molóját és megválassza a Népfront- bizottság tagjait. A bizottság tagjai­nak megválasztás* után Nagy Imrét, a minisztertanács elnökét javasolták kongresszusi küldöttnek. (MTI) Páris (MTI). A francia nemzetgyűlés kétnapos „londoni vitája" után, amelynek so­rán Mendes-France miniszterelnök balról éppúgy, mint jobbról ismé­telten igen kínos keresztkérdések pergőtüzébe került, a miniszterelnök végül is úgy döntött: nincs más ki­út, mint felvetni a bizalmi kérdést. A miniszterelnök ezt a bejelentését hajnali egy óra tájban tette a nem­zetgyűlés hosszan elnyúló éjszakai ülésén. Az alkotmányos előírások értelmében csak két ülésnap eltelte után, tehát a nemzetgyűlésnek ked­den 15 órára kitűzött ülésén kerül­het sor a bizalmi szavazásra. A miniszterelnök bejelentése sze­rint a bizalmi szavazás azon hatá­rozati javaslat alapján történik, amelyet a miniszterelnök pártjához tartozó Aubry képviselő szövegezett meg, azonban az eredetihez képest módosított formában. A javaslat a következőképpen hangzik: — A nemzetgyűlés újból leszögezi Franciaország hűségét az északat­lanti egyezményhez és akaratát, hogy közreműködjék a nyugateuró­pai egység felépítésében. A nem­zetgyűlés, tudomásulvéve a londoni tárgyalások lefolyásáról és eredmé­nyeiről szóló beszámolót, bizalmát nyilvánítja a kormány iránt a lon­doni tárgyalások során elfoglalt ál­láspontjáért és azon politikával kap­csolatban, amelyet a miniszterelnök a ház előtt kifejtett. Párisi politikai körök szerint a miniszterelnök még a nemzetgyűlési vita másnapján is abban reményke­dett, hogy a ház egyszerű szótöbb­séggel tudomásul veszi majd beszá­molóját. Rövidesen azonban meg kellett győződnie arról, hogy az Aubry-féle határozati javaslatnak el­ső fogalmazásában, nincs sok kilátá­sa arra, hogy elfogadásra találjon olyan szótöbbséggel, amelyet a mi­niszterelnök még „elfogadhatónak és kielégítőnek' találhatna” londoni po­litikájának folytatására. így történt azután, hogy Mendes- France közölte a házzal, a maga ré­széről nem tartja elfogadhatónak a más pártok és pártcsoportok által előterjesztett határozati javaslatok egyikét sem és úgy döntött, hogy felveti a bizalmi kérdést, a szocia­listák ugyanis elhatározták, hogy az Aubry-féle javaslat feletti döntésnél tartózkodnak majd a szavazástól. Az. MRP viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kormány hatá­rozati javaslata ellen fog szavazni, ami gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint a szocialisták álláspontja. Az ellenzéki álláspont kialakulása az­után lavinaszerűen átterjedt a „füg­getlenekre" is. A helyzet tehát úgy alakult, hogy egyedül a radikálisok és az RPF tá­mogatása körülbelül kétszáz szava­zatot biztosított volna Mendes- Francé-nak. Mindezek a nyílt és kulisszák mö­götti eredménytelenül maradt alku­dozások önmagukban is mutatják, milyen tömegnyomás által váltig kiélezett helyzetben kísérli meg a miniszterelnök megszerezni a nem­zetgyűlés jóváhagyását a bonni re* vansiszták felfegyverzésére. (MTI) A segesdi dolgozó parasztok Nagy Imrét jelölték kongresszusi küldöttnek Traktorosok az őszi munkák sikeréért Nagy öröm érte a napokban Zeller János traktorost. Munkája el­ismeréséül jutalom-üdülésre küldték, ű lett az őszi idény legjobb trak­3 minisztertanács rendeiete a Közgazdaságtudományi Intézet felállításáról H Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség határozata a nyugatnémet „védelmi hozzájárulás“ ellen toristája. Több mint 88 műszaknormával megelőzte traktorostársait. Az utolsó 10 nap legkiválóbb traktorosa a sajószentpéteri Bá- nóczki Károly. 25 műszaknormával haladta túl a kiszabott munkát, s ezzel mintegy 200 százalékos tervteljesítést végzett. Megállapították azt is, hogy ki az idény legjobb brigádvezetője. A választás a mezőkövesdi Sebők Imrére esett, aki 5 gépen 61 műszak­normát teljesít. Az őszi tervteljesítésből ezzel már 49 százalékig jutott. A taktaharkányi Kiss István is méltán került a legkiválóbb trak- 1 iristák közé. Silózási tervéből traktorával ezideig 738 köbmétert tel­jesített. A minisztertanács Közgazdaság- tudományi Intézet felállítását ren­delte el és annak vezetőjévé Friss Istvánt nevezte ki. (MTI) Az elnöki tanács határozatai A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanács javaslatára elren­delte s nehézipari minisztérium he­lyibe szénbányászati minisztérium és vegyipari- és energiaügyi miniszté­rium szervezését. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa egyidejűleg' Hidas Istvánt a ne­hézipari miniszteri, Zsofinyecz Mi­hályt a kohó- és gépipari miniszteri tiszte alól felmentette és egyben Hidas Istvánt vegyipari és energia­ügyi miniszterré, Czottner Sándort szénbányászati miniszterré és Cser­gő Jánost kohó- és gépipari minisz­terré választotta meg. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fock Jenőt a kohó- és gépipari mi­niszterhelyettesi, Karádi Gyulát a kohó- és gépipar* miniszterhelyette­si, Karczag Imrét az Országos Terv­hivatal elnökhelyettesi és Szita Já­nost az Országos Tervhivatal elnök­helyettesi tiszte alól felmentetíe. (MTI) Rendelet as önkéntes földcserék és földátadások ssabályosásáról A Magyar Közlöny október 9-én megjelent 78. száma közli a földmű­velésügyi miniszter rendeletét az ön­kéntes földcserék és földátadások szabályozásáról. A helyesebb terület k alakításra hozott rendelet szerint az Miami gazdaságok, a termelőszö­vetkezetek és az egyéni gazdaságok a területükhöz tartozó földek kicseré­lésére önkéntes megállapodást köt­hetnek. Földátadásra, illetve földcse­rére megállapodást köthetnek: álla­mi gazdaságok egymás között, állami g mlaságok termelőszövetkezetek- h .*!, illetve I. és II. tipusu termelő- s /vetkezeti csoportokkal. Termelő- s /vetkezetek egymás között. Állami g-zdaságok egyénileg gazdálkodókkal és végül termelőszövetkezetek egyé­nileg gazdálkodókkal. Önkéntes megállapodás alapján ál­lami gazdaság termelőszövetkezettől, t-rmelőszövetkezet pedig állami gaz­éi "Ságtól indokolt esetben csereföld r Vikül is vehet át területet, ha e-h- h -z az illetékes termelési igazgató­ság vezetője, illetve a termelőszövet­kezet közgyűlése előszetesen hozzá­járult. Termelőszövetkezet állami gazdaság részére nymodon földet legfeljebb az általa átvett állami tár­té lékterület mértékéig adhat át. Az állami gazdaság — ha üzemi területének jobb kialakítása szüksé­gessé teszi — távoleső, szétszórt in­gatlanait az illetékes termelési igaz­gatóság vezetőjének előzetes hozzá­járulásával állami tartalékföldként 1 "adhatja, ha a földet a községi ta­ré cs végrehajtóbizottsága hasznosíta- r; tudja vagy arra földrendezés cél- jf "a szükség van. Az állami gazda-1 zg üzemi területének tagositott k ólájából azonban tartalékföldként ízületet leadni nem lehet. Termelő- c /vetkezet gazdálkodási területéből *1,wnt tartaléktőidként csak a köz- •’"űlés határozata és a földművelés­ügyi minisztérium előzetes engedélye “ianián adhat le ingatlant. A földcseréről és földátadásról szó- 'ó megállapodást az érdekelt tulajdo­nos vagy használó és a községi ta­nács végrehajtéblzottságának elnö­ke írja alá. A földcserét vagy föld- L adást a járási tanács végrethajtó- hzottsá.gának mezőgazdasági osztálya Ingedélyezi s azt csak az engedély I"adása után lehet végrehajtani. A tárás! tanács végrehaj tóbizottsága mezőgazdasági .tisztáivá nalr döntése alapján a telekkönyvi hatóság, vala­mint a járási földnyilvántartási ki- rendeltség a földcserét, illetve a föld- átadást a telekkönyvben és az élami földkönyvön keresztülvezeti. A rendelet végrehajtásával kapcso­latos földnyilvántartási és esetleges földmérési munkákat — a telek­könyv részére szükséges vázrajzokat is — az illetékes megyei földmérési iroda végzi ei. Megtartották a nyeremenyaetótkORvvek esedékes negyedévi sorsolásét Szolnokon Az Országos Takarékpénztár októ­ber 9-en Szolnokon a közalkalmazot­tak kultúrotthonában tartotta meg a nyereménybetétkönyvek esedékes harmadik negyedévi sorsolását. A sorsoláson minden szeptember 30-ig váltott nyereménybetétkönyv részt vett. Minden ezer betétkönyvből tizennégy nyert. A tizennégy nyer­tes betétkönyv közül egyet az átlaga betétnek megfelelően kettőszáz szá­zalékos nyereménnyel, kettőt száz- százalékos és tizenegyet ötven szá­zalékos nyereménnyel húztak ki. A sorsoláson az alábbi számok nyertek: 015 számvégződés az átlagbetét száz százalékos nyereményével, 133-as ötven, 149-es száz, 167-es ötven, 240-es ötven, 325-ös ötven, 470-es kettőszáz, 551-es ötven, 592-es ötven, 608-as ötven, 649-es ötven, 66S-es öt­ven, G89-es ötven, 718-as ötven szá­zalékos nyereményével. Minden olyan nyereménybetét­könyv nyert tehát, amelynek három utolsó száma megegyezik n fent kö­zölt számok valamelyikével. A fenti gyorslista közvetlenül a húzás után készült, a hivatalos lista október 11-én jelenik meg, amelynek alap­ján a 'nyeremények jóváírását, vala­mint kifizetését az Országos Taka­rékpénztár fiókja és a postahivata­lok október 13-án kezdik meg (MTI) NEMZETKÖZI SZEMLE DÖNTŐ FONTOSSÁGÚ javaslat hangzott el az elmúlt héten az Egye­sült Nemzetek Szervezetének köz­gyűlésén, a Szovjetunió kormányá­nak javaslata a fegyverzet csökken­tésére, valamint az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek be­tiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötésére. A Szovjetunió kormá­nyának legújabb javaslatára, amely mint ismeretes, az 1954 junius 11-i közös angol-francia leszerelési javas­latot jelöli meg tárgyalási alapul, óriási visszhangra talált mind a nemzetközi élet porondján, mind a széles néptömegek körében. A háború utáni amerikai politika nem más, mint a fegyverkezési haj­sza, a háborús tömbök kovácsolásá­nak politikája. Államok egész sorá­nak leigázása, gúzsbakötése, gazda­sági kirablása, a koreai háború, a guatemalai agresszió stb. „fémjelzi1' ezt a politikát. A háborús uszítok kicsiny, de annál hangosabb tábora már évek óta bujtogat a béke, a de­mokrácia- országai, elsősorban a Szovjetunió ellen. Lázas igyekezettel új világháborút készít elő, atom- ágyukat, atombombákat, hidrogén­bombákat gyárt és halmoz fel. Az „erő politikáját’* hirdeti, katonai ere­jét fitogtatva szeretné megfélemlíte­ni a becsületes emberek tíz és száz­millióit. De a Szovjetuniót, a béke, a haladás táborát nem lehet meg­félemlíteni. Az amerikaiak atom­monopóliuma már a múlté. A Szov­jetuniónak is van atom-, hidrogén­fegyvere. És a felszabadult népek tábora több mint kilencszáz milliót számlál. Emellett erejét gyarapítják a kapitalista országok elnyomott, ki­zsákmányolt miinói A SZOVJETUNIÓ mégsem az „erő“ — hanem a béke politikáját folytatja. A béke megőrzésére, a né­pek közötti barátság elmélyítésére, a vitás nemzetközi kérdések, köztük a bennünket, magyarokat legközelebb­ről érintő német kérdés békés meg­oldására, a fegyverkezési hajsza, a háborús propaganda megszüntetésé­re tett javaslatok egész sora jellem­zi ezt a politikát. Ez a politika nem utojsó sorban járult hozzá ahhoz, hogy végétért a koreai és az indokí­nai háború, ahhoz, hogy csökkent a nemzetközi feszültség s eltávolodott az új világháború veszélye. Ennek a politikának újabb ielentős állomása a Szovjetunió kormányának szep­tember 30-i javaslata. Az új szovjet javaslat értékét kü­lönösen kiemeli az a tény, hogy ab­ban az időpontban hangzott el, ami­kor Londonban kilenc nyugati or­szág külügyminisztere határozatot hozott Nyugat-Németország felfegy­verzésére, a brüsszeli egyezménybe és az északatlanti szervezetbe való bevonására Londonban 12 nyugat­német hadosztály, a taktikai légierő, haditengerészet felállítását határoz­ták el. A londoni értekezlet határo­zatainak megvalósulása egységes, békeszerető Németország helyett széttagolt, megosztott, revansvágyó, militarista Németországot, uj hábo­rús tűzfészket jelentene. A londoni értekezlet újra fegyvert adna a náci gyilkosoknak, az emberiség legelve­temültebb ellenségeinek kezébe. A SZOVJETUNIÓ kormányának leszerelési javaslata a háborús ve­szély megszüntetését, a tartós bé­két, a gyümölcsöző nemzetközi Vp c n I-» ihfxt JcÍ5>líiTciii1á<s/áa3LaJ*' Mint a Reuter hírügynökség jelenti Frankfurtból, a Nyugatnémet Szak- szervezeti Szövetség szombaton ha­tározatot hozott, amely elutasít min­den nyugatnémet „védelmi hozzájá­rulást‘‘. amíg ki nem merítették min** den lehetőségét annak, hogy tárgya-* lások útján valósítsák meg a német egységet. (MTI) Dicséretben részesítették a kínai népi felszabadító hadsereg fimoj térségében állomásozó tüzérségi egységeit Peking (Uj Kína) A kínai népi felszabadító hadsereg Amoj térségében állomásozó tüzér­ségi egységei a legutóbbi napokban kétszeres dicséretben részesültek a Kimoj és a Kis-Kimoj szigetén lévő csangkajsekista állások sikeres bom-i bázásáért. A fiucsieni főhadiszállás felhívta ai kínai népi felszabadító hadsereg va4 lamennyi tüzérségi egységét, vegye-» nek példát a dicséretben részesül* tüzérektől. (MTI) Krisna Menőn nyilatkozata egy saitóérlekezleten Newyork (TASZSZ) Krisna Menőn, India ENSZ képvi­selője október 7-én egy sajtóértekez­leten kérdésekre válaszolva részlete­sebben foglalkozott azzal a tőle szár­mazó felhívással, hogy Kelet- és Nyugat-Németország kormányai folytassanak közvetlen tárgyalásokat egymással. Krisna Menőn kijelen­tette, a felhívás nem szorul bővebb magyarázatra, s célja csupán az, hogy megtalálják a kivezető utat a jelenlegi zsákutcából. Arra a kérdésre válaszolva, hogy van-e kapcsolat az ő és V. M. Mo­lotov javaslata között, Menőn kije­lentette, amikor ő október 6-án be­szédet mondott, nem tudta, hogy Berlinben elhangzik majd valami­lyen nyilatkozat. Egy másik kérdésre válaszolva Menőn kifejezte azt a meggyőződé-» sét, hogy a német kérdés rendezésa meggyorsítaná az osztrák kérdés megoldását is. Több tudósítónak arra a sürgető kérdésére válaszolva, vájjon elisme-» ri-e, hogy fennáll a „kommunista veszély” Délkelet-Ázsia térségében, Menőn kijelentette, „Délkelet-Ázsiá* ban a tényleges agresszió nem a kommunistáktól, hanem a kuotnin-t tangistáktól indul ki.“’. (MTI) Hirosima lakossága petícióban követelte az ENSZ titkárságától az atomfegyverek törvenyenkivül helyezését Az „AFP" jelentése szerint, a4 ENSZ titkársága pénteken este jelen-* tette, hogy 898.013 hirosimai lakos aláírásával petíciót kapott, amely aa atom-fegyverek betiltását követeli, (MTI) jelenti. A szovjet kormány javasla­tának elfogadása kiütné a gyilkot az emberiség esküdt ellenségeinek ke­zéből. Ezért fogadták olyan lelkese­déssel az egyszerű emberek Visin- szkij elvtárs beszédét és az általa be­nyújtott javaslatot. Nem nehéz meg­érteni a londoni értekezlet határoza­tai és a szovjet javaslatok közötti különbséget. És a népek, a becsüle­tes ember-milliók világszerte egyre világosabban látják ezt a különbsé­get. A közvélemény, a széles népréte­gek állásfoglalása és saját, valódi céljaik leplezésének szándéka még a háborús politika olyan megrögzött szócsöveit, mint Lodge amerikai és Selwyn Lloyd brit küldöttet is arra kényszerítették, hogy az ENSZ köz­gyűlésén fanyalogva és az alaposan elkoptatott, sokszorosan megcáfolt kommunistaellenes rágalmak köze­pette is, de kénytelen elismerjék a javaslatok pozitív értékét. Cabot Lodge amerikai küldött kijelentette, megelégedéssel fogadta Visinszkij- nek az ENSZ közgyűlés elé terjesz­tett javaslatát és" hozzátette: „Az Egyesült Államok kész megtárgyalni a Szovjetunióval egy békés célokat szolgáló atomközösség kérdését.1’ Selwyn Lloyd angol küldött hasonló értelemben nyilatkozott, amikor azt mondta, hogy „a Szovjetunió ezzel egy lépést tett az angol-francia terv felé” és hogy Anglia kész érdemben megvizsgálni e javaslatokat. A fran­cia küldött szintén megelégedését fejezte ki a szovjet leszerelési javas­lattal kapcsolatban és hangsúlyozta, hogy azok teljes figyelmet érdemel­nek. Minek lehet tekinteni, ha nem a közvélemény nyomásának a nyugati polgári sajtó kommentárjait, ame­lyek szinte kivétel nélkül a szovjet ipw.as.lat/aJc. aruiofaDaatrtliig.sti A NEM ÉPPEN szovjetbarátságról hires „The New-York Times" szer-» kesztőségi cikkében azt Írja, hogy a szovjet javaslat „újabb reményt nyújt a leszerelés kérdésében ke* letkezett zsákutca kiküszöböléséhez.*• A „Daily Herald”, az angol műn* káspárt lapja pedig felhívja a nyu* gáti hatalmakat, bocsátkozzanak tárgyalásokba Oroszországgal annak tisztázása érdekében, hogy lehet el* érni haladást. A Daily Telegraph- Moming Post vezércikke ennél még tovább megy. „Nyilvánvaló — írja —» hogy ha a nemzetközi leszerelésnek a Szovjetunió részvételével végre-» hajtandó terve valamikor megváló* sül, akkor sok minden abból, amit Londonban tettek (a kilenchatalmi értekezletről van szó. Szerk.) szűk* ségtelenné válik.” A Szovjetunió javaslata már meg­nyerte első nagy csatáját: az ENSZ közgyűlés a főbizottság Indítványára napirendre tűzte vitáját. A javaslat -további sorsát még nem lehet meg­jósolni. Annyi azonban bizonyos, hogy ennek a javaslatnak éppen úgy, mint a többi építő szovjet ja­vaslatnak az elutasítása a jelenlegi nemzetközi helyzetben mind nehe­zebbé válik. A népek egyre gondo­sabban, egyre éberebben figyelik az imperialista tábor vezető politikusai­nak tevékenységét. Az angol, az amerikai a francia és a többi kapi­talista ország ENSZ-küldötteinek számolniok kell ezzel, amikor a le­szerelési javaslatról szavaznak. A világ népei s így a nyugati országok népei is, elutasítják az új háború gondolatát. S A BÉKESZERETÖ NÉPEK ha­talmas erőt jelentenek. Képesek ar­ra, hogy megakadályozzák az új vi* lághábrfrút, lefogják a háborús gyuj-i #JTTT'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents