Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-10 / 240. szám
Új falu építői Tiszakeszi képes riport-A BAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPKA X. Ovfo'ya >1 240. czarn Ara 50 iMpj Miskolc, 1954 október 10, vasárnap C Bányásssxívvel — becsülettel ^ A dóoság, adósság, adósság... ígérőt, több helyen teljesítés helyett panaszkodás. Ezt kapja az ország népe jónéhány borsodi bánya I dolgozóitól szén’ helyett. A hatalmas forrás, amelyből a felszabadulás óta i csak úgy buzgóit a fekete gyémánt, most úgy látszik, mintha apadó- i ban lenne. Talán a borsodi hegyek méhe apadt el? Hiába küzdenének j bányászaink, a természet megtagadta volna tőlünk kincsét? Nem! Két- i kézzel nyújtja most is, s amerre a szem ellát, ameddig a bányászlámpák fénye eljut, mindenütt ott csillog feketén a meleget adó szén. Hát akkor t miért adnak olyan keveset bányáink napjainkban? A vonatok sora ; miért áll üresen, ásító vagonok százaival az állomásokon? Milliók várják, milliók kérik, az élet követeli! Szenet adjatok bor- j sodi bányászok! E kérésre a felszabadulás óta szinte kirobbant a minden akadályt elsöprő lendület a széncsaták harcosainak sorában. Egyszerre dobbantak a bányászszívek, egyszerre keményedéit meg ezrek keze a csá kény nyelén. Egyszerre csapott össze szikrázva a vas a szénnel, omlott a kincs, teltek a csillék, s a vígan robogó vonatok belekiáltották az éjszakába: szenet hozunk emberek! Szenet, szenet, szenet! S ezer kis szoba ablakairól olvasztotta le a jégvirágot a bányász- szívek melege. Merészebben csapott a lapát a szén közé, a hamvadó parazsak újra lángralobbantak, aztán kipirosodtak a mosolyra derült ar- cok, fogasra került a nagykabát, a sapka. Az édesanyák kicsomagolták a pólyából legdrágább kincsüket, felkapták és a magasba lendítették a gyerekeket. S ekkor ezer és ezer kisgyermek kacagása töltötte meg az .otthonokat, áttört a falakon s megpihent a bányászszívek táján. A mikor 1945-ben újból kigyúlt a fény s nekiiramodott a mozdony, a gép és az áléit országba visszatért az élet, a kommunista bányászok százainak nevét, hőstettét ismertük meg. Pedig akkor egy csákánynál, egy lapátnál nem volt többjük. De más valami volt. Szívükben akarat, karjukban erő, legyőzhetetlen erő. Szcmbeszálltak minden nehézséggel és győzedelmeskedtek. Akkor a kommunista bányászok az asztalra csaptak, ha szervezetlenség, fegyelmezetlenség gátolta a munkát. Belemarkoltak a lógós karjába és munkára kényszerítették. Böpgyűlése- ket tartattak és számonkérték: ki mit csinált aznap? Akkor nem lépték át óvatosan a bányákban alvókat, mint napjainkban, hanem felránci- gálták a földről és azt mondták neki: — Nézd barátom! Ha mégegyszer munkaidő alatt alva találunk, .gondoskodunk arról, hogy azonnal kikerülj a bányából, le is út, fel is út! Próbált volna akkor a, naplopó, a munkafegyelemlazitó visszabeszélni, vagy gúnyos megjegyzést tenni! A bányászkollektíva szeme, keze, szava, ereje akkor mindenüvé eljutott. S aki a bányászbecsületen csorbát ejtett, magára vethetett a következményekért. 1 p1 zzel szemben most vannak olyan kommunista bányászok is, akik valósággal rimánkodni kezdenek a munkakerülőnek: Dolgozz hát, légy szives, ne veszélyeztesd eredményeinket! Órákig elhallgatják a hanyag műszaki vezetők tehetetlen siránkozását. Sőt nem egy helyütt vele együtt sírnak. Elfogadják, hogy arról csak a jó isten tehet, hogy nincs sin, fa, üres csille, szerszám és előkészített munkahely. Gondolkoztatok-e már azon Borsod kommunista bányászai, hogy mi lesz akkor, ha tovább nő az adósság? Hiába kattantanánk fel a villanykapcsolót, a sötétséget nem vágná szét a fény. Vájjon akkor á milliók kiáltására mit válaszolnátok? Mit válaszolnátok iskolába járó gyermeketeknek, feleségeteknek, a családnak? Talán azt, hogy nem volt üres csille? S ha majd egyszer biztosítanak, akkor ismét lesz szén? Talán azt mondanátok, hogy a munkafeltételeket nem biztosították és rossz volt a szervezés s ha majd biztosítják, akkor adtok szenet? Talán, hogy sok volt a lógó és nem akartak dolgozni, 9 ha majd önszántukból kedvük kerekedik a munkára, akkor újra adtok szenet? i Erre azt a választ kapnátok: Hát hol voltatok, ti öntudatos, tapasztalt. harcos bányászok? Becsukott szemmel jártok-keltek a bányában? Miért nem követelitek meg, hogy a vezetés biztosítsa a zavartalan termelés műszaki előfeltételeit, megjavítsa főként a szállítást és a karbantartást. Miért tűritek, hogy nőjjön az adósság? Miért tűritek, hogy élősködjön a bumlizó, a fecryelemlazító? Miért tűritek, hogy kényelmes- kedjen a lusta? Es miért tűritek, hogy izgat, bomlaszt a hányába betolakodott ellenség? Borsodi Bányászok! Kommunisták! Nézzetek szembe keményen és elgondolkozva, szenvedélyesen azzal a ténnyel, hogy a Borsodi Szén- bányászati Tröszt ma 168.933 tonna szénnel tartozik. Es az ózdi trösztnek is 4863 tonna az adóssága. S mondjátok meg bányászmódra kereken, hogy ebből már elég volt, s mától kezdve megismerkedhetik a bányászok másik arcával is, aki nem tesz eleget kötelességének, nem teljesiti feladatát. jyjondjátok meg, hogy ebben az országban a dolgozó nép parancsol és ezt a földet, Magyarország földjét a dolgozók vére áztatta évszázadokon át. Ezrek áldozták életüket a szabadságért. Mondjátok meg, hogy ebben a honban nincs keresnivalója annak, aki akadályozza a nép ügyének előrehaladását, a nép boldogulását. Öntsünk végre tiszta vizet a pohárba! Mondjuk meg a magunkét’, a siránkozó elégedetlennek, aki csak követelni tud, de amikor dolgozni kell, panaszkodik. Mondjátok meg, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék! Az inaég és a nélkülözés egykori katonái bizonyára még jól emlékeznek a múltra. Még nem felejtették el bányászaink, hogy a kapitalisták hogyan tartottak fegyelmet'. Mondják el ezt is, beszéljenek róla, hogy aki csak egy napot, vagy egy órát is kimaradt a munkából, másnap ki- tesséktelfék a bányából, mehetett, aztán róhatta az országút porát’ reggeltől estig munkát keresve. Mindenütt zárt ajtókra talált. Mondjátok el, mi volt akkor és mi van ma. Es az idősebb bányászok ne tűrjék el, hogy a szemükbe nevessen a lógós, amikor a múltról beszélnek nekik. Ne tűrjék el azt az arcátlan választ, amelyet’ egyik-másik megkockáztat: „Maga ezt csak álmodta, mese ez!“ CJ zenét és szenet kér millió ember, gyár, iskola, kórház. A bányászszívekhez szólnak, a bányászok becsületére apellálnak. Borsodi széncsaták hősei! Ne engedjétek a bányász nevet bemocskolni senki fiának. Hiszen a kötelességmulasztók miatt álltatok pironkodva a napokban is a párt, Rákosi elvtáxs előtt. El lehetett volna kerülni ezt a szégyent. Igen! A terv reális, teljesíthető, teljesíteni is kell, de csak jó, odaadó fegyelmezett munkával, bányászok és műszakiak összefogásával. Borsod kommunista bányászai! Merítsetek újabb erőt az 1945-ös tapasztalatokból. Elevenítsétek fel az 1945—46—47 es munkastílust. A lelkesedés, amely akkor fűtötte a bányász sziveket, most is átsegít minden bajon, minden nehézségen. Törhetetlen akarattal, fáradhatatlan kezdeményezéssel, a felvilágosító szó erejével küzdjetek a terv feltétlen teljesítéséért, az elmaradás pótlásáért, az adósság törlesztéséért. Bányá^zszivvel, becsülettel a hazáért! ELŐRE NOVEMBER 7 MÉLTÓ MEGÜNNEPLÉSÉÉRT! Csatlakozunk a MftVAG versenyfelhívásához Mi, taktaharkányi- dolgozó parasztok elhatároztuk, hogy csatlakozunk a MÁVAG dolgozóinak versenyfelhívásához, november 7 és a tanácsválasztások tiszteletére az őszi mező- gazdasági munkát, szántást-vetést október 20-ig 100 százalékig befejezzük. Annak tudatában, hogy az idejében elvetett mag bővebb termést hoz és a helyes talajelökészítés, valamint az agrotechnikai eljárások alkalmazása egy-két, sőt három mázsa többtermést eredményez — úgy szervezzük meg a munkát, hogy «t mielőbb valóra válthass»«'BAKTA JÁNOSNÉ tsz tag SVAJHO ISTVÁN dolgozó paraszt SZENDI ANDRÁS állandó bizottsági tag Ó/di martinászok ragyogó küzdelme Az ózdi martinászok szombaton reggelre kiváló eredményt értek el, 106.7 százalékra teljesítették a napi tervet. Havi tervükkel 1024 százalékra állnak. A martinászok ezen a napon a sok javítás ellenére igen szép munkát végeztek, a kemencék versenyében az I. számú kemence martinászai ragadták magukhoz a vezetést, 149.2 százalékos teljesítménnyel. A lecsapolt három adag közül mindhárom megfelelt az előirányzott programnak. A második helyet a XII. számú kemence martinászai szerezték meg 135.2 százalékos napi teljesítménnyel. Szép eredmény a II. kemence 129 és a XI. kemence 108.5 százalékos napi teljesítménye. Kiváló eredményt ért el a II. kemencénél Tóth Dezső olvasztár kollektívája, amely 138 százalékra teljesítette műszakelőirányzatát. Ha- nyiszkó Pál kiváló olvasztár 137 százalékot, Orosz Béla 116, M. Kiss János 131 és Mizserák István 106.5 százalékos teljesítményt mutatott tel. Az ózdi martinászok mindent elkövetnek, hogy elsők legyenek a november 7 tiszteletére indult versenyben az ózdi gyárrészlegek között. Elegei lesznek a pétiekkel kötött megáiiapndásnak a diósgyőri eszYergáiyosok és marósok A DIMAVAG Gépgyárban kevés olyan üzem. van, ahol ne gyártanának valamilyen gépet a mezőgazdaság számára. Az „N” gyáregység a Péti Nitrogénműveknek gyárt különböző alkatrészeket. A megájtapodás szerint a nátron-lugozó toronyból december 12- re kellett volna leszállítani az első darabot, a tanácsválasztás tiszteletére indult nemes versenyben a derék esztergályosok és marósok azonban már október 5-re, tehát jóval a határidő előtt elkészítették. A kisesztergaműhelyben Tasnádi György esztergályos 289, Berács Mária marós 234, a nagyeszterga üzemben Molnár István és Nagy János dolgozók 200 százalékos teljesítménnyel járultak luxszá a munka sikeréhez. A horizontosok közül Gál József 145, Erdős János 140 százalékos eredménnyel tűnt ki. A bő termésért Az abaujfcéri ötéves Terv termelőszövetkezet dolgozói jövőre többet akarnak aratni, mint az idén. A bőséges aratásnak viszont — jól tudják •— a jól előkészített talaj a feltétele. Ezt figvelembevéve beszerezték a műtrágyát, kihordták az istállótrágyát és a műtrágyából a ’kenyérgabona terméshozamának növelése érdekében holdanként egy —másfélmázsa pétisót szórtak szét. Élenjár a puinoki járás a vetésben Dicséret illeti a putnoki járás termelőszövetkezeteit és dolgozó parasztjait. A dicséretre azzal szolgáltak rá, hogy a nehéz körülmények ellenére (tudvalévő, hogy a putnoki járás megyénk legészakibb részén fekszik), az őszi vetésterv teljesítésében a járások között a legelső helyen haladnak. Ne hagyják visszaesni a teljesítést a putnoki bányászok A putnoki bányaüzem dolgozói szeptember havi tervüket csak 93.9 százalékra teljesítették. Ez bizony nem nagyon dicséretes eredmény, mert a bányásznap tiszteletére gyakr an az előírt tervet is túlteljesítették, átlagosan 140 százalékot értek el. A visszaesést azzal magyarázzák, hogy fenntartási munkát kellett végezni, ami azonban nem mentség. Rossz a szén minősége is. Előfordul például, hogy az osztályozóra egy mázsán felüli meddődarab érkezik. A negyedik negyedévet jobban kezdték, jelenleg 100.6 százalékra termelnek. IMRE LÁSZLÓ munkaügyi titkár Az emődi szőlőhegyeken nr.ár megkezdődött a szüret... Ifj. Kovács József és Korpás Erzsébet szorgalmasan, jókedvűen szedik a szőlőfürtöket. Vetik már a napokban a ftúzál a felsttdobszai tsz földjén A felsődobszai Béke termelőszövetkezetben befejezték az ősziárpa és a rozs vetését. A következő napokban serény igyekezettel végzik az őszibúza vetését, s a számítások szerint — fogadalmuk alapján —< arra lehet számítani, hogy az őszi-* búzát a kijelölt 71 holdon jóval s határidő előtt elvetik. November 7. tiszteletére Az Északmagyarország szeptember 30-i számában a 28/2. Építőipari Vállalat dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37-ik évfordulója tiszteletére versenyvállalást tettek. A kazincbarcikai Földmunkát Gépesítő Vállalat dolgozói csatlakoznak a versenyfelhíváshoz, mert nekik is érdekük, hogy minél előbb befejezzék a berentei Hőerőmű építkezésénél folyó földmunkálatokat. FOGARASi mártom ü. b. elnök Szatmári rÜezsÄ aq^mitémiu Leimeti a fiéldakéfi A SZERENCSI járásban mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok már kora tavasszal hozzáfogtak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvalósításához. Céljuk az volt, hogy ezév tavaszán és nyarán több mezőgazdasági termékkel lássák el a környék lakosságát. Ennek érdekében az egyik legfontosabb lépés az volt, hogy a mezőgazdasági szakemberek szaktana- csokkai segítsék a dolgozókat. Jelenleg járásunk területén 17 mező- gazdasági szakember működik. Egykét eset kivételével már a kezdetkezdetén eredményes munkát mutattak. Különösen dicséret illeti Szatmári Dezső agronómust, aki a tiszalüci Vörös Hajnal termelőszövetkezetnél hasznosítja szaktudását. Az a baj csupán, hogy ezt a szaktudást a vezetőség nem nagyon értékeli, s ilyenformán nem is segíti. Előfordult, hogy maga a termelőszövetkezet elnöke sem fogadta el a tanácsot. MEGINKABB emeli az agronómus elvtárs munkájának értékét az a tény, hogy a támogatás hiánya nem kedvetleníti el, s bátran igyekszik az akadályokat legyőzni. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy a 15 holdas kísérleti parcellán a fejtrágyázással 14 mázsán felüli termésátlagot értek el az őszibúzánál. Az eredmény az ö szaktanácsa alapján született meg. A termelőszövetkezet az előző években nem hordta ki az istálló- trágyát a földekre, az idén pedig már 75 katasztrális holdat trágyázott meg, előkészítve ezzel a talajt a tavaszi kapásnövények számára. Ugyancsak az ő serkentésére vetették el már 40 holdon az ősziárpát, 30 holdon a rozsot, s ezzel együtt teljesítették 130 halasztráUs hold őszibúza vetési tervüket. Ha az időjárás továbbra is kedvező marad és a termelőszövetkezet vezetősége Is segít az agronómusnak, október 15- ig kétségtelenül befejezik a vetés, illetve a betakarítás teljes tervét. MINDEZ a jó eredmény nem jellemzi a tokaji gépállomás körzetébe, Tarcaira kihelyezett Vincze Gábor agronómus munkájál. Nemtörődömségére vall az a körülmény, hogy a termelőszövetkezetek Tárcái községben ősziárpa és rozs vetésük tervét mindössze félére teljesítették. Már pedig a vetési határidő szeptember 15-én, illetve szeptember 30-án lejárt. S ha csupán a termésé*'nnot vesszük majd figyelembe, ez annyit jelent, hogy mázsánkint jóval kevesebb árpa, illetve rozs terem a tar- coliak földjén. Mindez elkerülhető lenne, ha az agronómus elvtárs kevesebbet szórakozna — s annál többet törődne a párt és a kormány által kitűzött feladatok végrehajtásával, illetve a lakosság életszínvonalának emelésével. A szerencsi gépállomás körzetében működő Kalmár Mihály agronómus elvtársnál főként az a hiba, hogy a saját földjükön dolgozó parasztokat nem segíti tanáccsal. Pedig szükségük volna rá. A község az 52 kataszteri holdas ősziárpa vetési tervből semmit nem teljesített, a rozsvetéssel is alaposan lemaradt. Ha számolgatunk, akkor könnyen megállapíthatjuk, hogy jövőre 864 mázsa búzával kevesebbet takarítanak be a dolgozó parasztok, mivel a búza vetésével is elhúzták az időt. JÓ LENNE, ha az utóbbi két agronómus elvtárs munkája lendületet kapna Szatmári Dezső agranómus lelkesedéséből és kötelességtudásából. DOMONKOS ISTVÁN osztályvezető, Szerencs. Szüret az emődi szőlőkben
