Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-09 / 239. szám

2 iSZ AK M AG Y ARORSZA G Szombat, 1954. október 9. A borsodi bányaüzemek dolgozóinak tanácskozása Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról.) Mi a helyzet megváltoztatásának negyedik feltétele? A pártszervezetek munkájának lé­nyeges megjavítása, a párttagság pél­damutatásának biztosítása, Ehhez az szükséges, hogy a kommunista bá­nyászok ne csak panaszkodjanak a hibák, hiányosságok miatt, hanem azokat javítsák is- ki, tegyenek ja­vaslatot a munka megjavítására. Kötelez a hála. a bányássbecsiilct í — Az elmondottak alapján nem dicsekedhetünk Rákosi elvtárs előtt jó munkánkkal — hangoztatta a to­vábbiakban Földvári elvtárs. — Na­gyon komoly hibákat követtünk el eddig, amikért most szégyenkeznünk kell. Felelőtlenül ígérgették közülünk sokan az adósság törlesztését, de közben csak nőtt-nőtt a tartozás. Ezt az utat nem járhatjuk tovább! Nem engedheti meg kommunista be­csületünk, párthűségünk, de a bá­nyászbecsület sem. A bányák tervei fegyelmezett, szer­vezett munkával, a bányászok és a vezetők együttműködésével teljesít­hetők. Rajtunk áll, hogy teljesítsük Gyorsan fordítsuk meg a mai hely­zetet, — ezt követeli tőlünk a haza, ezt követelik az iskolába járó gyer­mekek, a kórházakban, vagy a fűtet- len lakásokban fázó emberek — az egész ország. Vájjon hogyan válaszolnak erre a kommunisták Alberttelepen, Szuha- kállón, Ormosbányán, Kurityánban, Somsályon, Királdon és a többi bá­nyák harcban megedzett bányászát? Meggyőződésem, hogy azzal: Nem le­szünk hálátlanok a párt, a haza iránt, amely a munkásosztály élvo­nalába. a legjobban keresők közé emelt föl bennünket. Ugy-e elvtár­sak, ez lesz. a válaszuk?! Ezt várja az elvtársaktó! a haza, a nép. az or­szág — fejezte be beszédét Földvári olvtárs. A tanácskozáson elhangzott felszó­lalások ismertetésére visszatérünk. Wilhelm Pieck. a Német Demokratikus Köztársaság eluöke Ünnepi fogadást adott Berlinben Boriin (MTI) Wilhelm Pieck, a Német Demokra­tikus Köztársaság elnöke csütörtökön este a Német Demokratikus Köztár. saság nemzeti ünnepe alkalmából fo­gadást adott Berlinben a minisztériu mok házában. A fogadáson megjelent V. M. Molo tov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese, külügymi­niszter. az állami ünnep alkalmából Berlinben tartózkodó külföldi küldött­ségek tagjai, Németország Szocialista Egység-pártja politikai bizottságának tagjai, a Német Demokratikus Köz társaság kormányának tagjai. Wilhelm Piciig pohárköszöntőjében hangoztatta: — A Német Demokratikus Köztár saságnak megvan minden előfeltétele ahhoz, hogy a Szovjetunió segítségé­ve! megvalósítsa történelmi küldetését, Németország demokratikus és békés ulapou történő újraegyesítései. V, M. Molotov n világbóko érdekelt szolgáló szovjet—német barátságra, valamint Wilhelm Pieck köztársasági elnök tartós egészségére és hosszú életére ürítette poharát. (MTI) I Francia Kommunista Pár! parlamenti állásfoglalása a 'ontiani vitában“ Pária (MTI) Memles-Francc miniszterelnök — mint jelentettük — csütörtökön beszá. molt a nemzetgyűlésben a londoni konferenciáról, majd vita indult a be­számoló felett. A vita sor'« a Francig Kommunis­tái Pért álláspontját a londoni béké­ié Dane» egyezményekkel kapcsolatban Laurent Casanova fejtette ki, Rámu­tatva arra-, hogy a londoni egyez­mények semmibe veszik a francia nép akaratát, többek között a következő­ket mondotta.: Az úgy nevezett londoni egyezmények mindenképpen ellenkeznek a francia nemzetgyűlés korábbi döntéseivel. Ugyanakkor szembeszökő módon meg­szegik azokat a nemzetközi kötelezett­ségeket, amelyeket Franciaország ko­rábban a Szovjetunióval együtt 'vál­lalt és aláírt. Beszédének további sorén Laurent Casanova- utalt a Szovjetunió ENSZ- beli leszerelési javaslataira és Molotov szovjet. külügyminiszter berlini beszé­dére. Mi értelme van annjjk, hogy folyfon- folyvásf visszautasítunk Franciaország nemzeti érdekeit szolgáló javaslatokat, csak azért, 'mert ^Szovjetuniótól szár­ni av. na.k? -Nem Igaz és teljes képtelen­ség azt állítani, hogy Nyugat-Német- ország -felfegyverzése végzetszerűen «zükséges. A szónok pártja nevében azzal fe. jezte be beszédét, hogy ünnepélyes til­takozást jelentett be Nyugat-Német- orszá.gnak- bárminő formában történő felfegyverzése és a Wermacht újjá­élesztésének Londonban kiagyalj poli­tikája ellen. I bonni parlament 11 órás vita után a külügyi bizottsághoz tette át a négyhatalmi értekezletet követeié szociáldemokrata javaslatot Berlin (MTI) A bonni parlament csütörtökön 11 órás viharos külpolitikai vita után a -koalíciós pártok szavazataival jóvá­hagyta Adenauer külpolitikai irányvo­nalát. A szociáldemokrata párt képviselői a bonni kormány külpolitikája eilen foglaltak állást. Adenauer hétízben izolált fel a külpolitikai vita során és minden alkalommal „súlyos követkéz- menyekkel" fenyegette meg a koalíciós pártoknak azokat a képviselőit, akik a kancellár szerint „feltűnési vágyból a nyilvánosság előtt bírálni szokták a kormány külpolitikáját’’. A bonni parlament többsége formai­lag nem utasította el, hanem a kül­ügyi’ bizottsághoz tette át a szociál­demokrata képviselői csoport határo­zati javaslatát, amely hangoztatja: — A szövetségi gyűlés szólítsa fe! a szövetségi kormányt: hasson oda a nyugati megszálló hatalmaiknál, hogy kezdjenek minél előbb tárgyalásokat a szovjet megszálló hatalommal Német­ország szabad új megyés Késéről és Németország felvételéről az ENSZ keretében létrehozandó európai kollek­tív biztonsági rendszerbe. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának nyilatkozata London (TASZSZ) Harry Polütt, Nagy-Britanhia Kom­munistái Pártjának főtitkára október 7-én nyilatkozatot tett közzé, amelyben («'szólítja az angol népet, minden erejével akadályozza meg a Nyugat. Németomzág ú-jr ate 1 í egyver z é^í re irá­nyuló tervek megval&íiását, Felhívjuk a munkásosztály é-s a- bé- kehsreosok minden szervezetét — hangzik » nyilatkozatban —- október 23.át tegye a, Németország úirafel- í egy vérzés« elleni országos tüntetés Hígjává, E napon minden angol vá­rosban és községben plakáto* felvo­nulásokat kell szervezni. Minden jó- akaratú embernek tömörülnie kellős el kell küldenie delegátusát ar-ra az álta­lános biztonságért harcoló kongresz- szusra, amelyet a- londoni békebizott­ság szervez október hiairmincegyedi- ken. Ezt a kongresszust a Németor­szág újrafelfegyverzése elleni nagy­szabású tüntetéssé kell változtatni. Az idő nem vá-r. Sürgősen cselekedni kell. Nem tűrhetjük Németország új- rafelfegyverzését. (MTI) Választások Brazíliában Montevideo (TASZSZ) Október k án Brazíliában választást tartottak; megválasztották a képvise- t .kof, 25 szenátort, 1!) állam kormány­tóját (20 állam közül), 7 állam kor- hiányzó helyettesét ős a helyi törvény I ózó és végrehajtó szervek tagjait. Előzetes adatok szerint több. mint /izmillió ember vett részt a választó ion. Mint a National rádióállomás je­lenti Rio de Janeiróból. nem hivata­los adatok szerint (a választások eredményeinek hivatalos közzétételére 10—15 nap miilva kerül sor) a Brazil Munkáspárt és a haladó demokratikus erők által támogatott jelöltek kapták a legtöbb szavazatot. Egyes helyeken a Nemzeti Unió és a kormánypárti tömb jelöltjei teljes vereséget szen­vedtek. A szenátusi választáson az eddig összeszámlált szavazatok alapján a munkáspárt vezette tömb halad az élen. (MTI) Dobi István nyilatkozata a Hazafias Népfront jelentőségéről és a népfront-bizottságok megalakulásával kapcsolatos kérdésekről Dobi István a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, a Hazaflns Népfront országos előkészítő bizott­ságának tagja, a kővetkező nyilatko zatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának a Hazafias Népfront jelentőségéről és a neofront bizottsá­gok megalakulásával kapcsolatos kér­désekről: — Igen nagy jelentőséget tulajdoní­tok n Hazafias Népfrontnak. Illetve a nemzeti összefogásnak. Jelentős ez politikai, gazdasági, kulturális és szo­ciális szempontokból egyaránt. Sok hasonló nemes törekvés volt már a nemzet életében, a mostani az egész nemzőt boldogulása érdekében való s ezért igen fontos, hogv jó munkát végezzünk. További előrehaladásunk, békés éM-ink biztosítása — nRgv és nomes célok, és ha jól fogjuk meg a dolgot, a nagy eó'ok megvalósítására népünk az eddiginél is egységesebben lép sorompóba. — Különösen fontosnak tartóin a Hazafias Népfront munkáját a falun, ahol az elénk tűzött nagyszerű célo­kat igen körültekintő munkával kell megvalósítanunk. Kormányzatunk nagy feladatokat tűzött maga elé a falu felomelkedését illetően. Nem két séges, hogy a falusi népfront bízott Ságoknak nagy lehetőségeik lesznek e feladatok megvalósításában. Ezeknek a bizottságoknak mindenütt a nemzeti összefogás ütőerejének kell lenniük. Azt tanasztalom, hogy sok helyen mogértotték ezt, vannak azonban, ahol nem gondolták át megfelelően a dol­got, A komáromi járásban jártam a na­pokban. Ott azt tapasztaltam, hogy több helyen formális a népfront bi­zottságok megalakulása, mert ezeken a helyeken gyenge volt a szervezőmunka, nem tudatosították eléggé n dolgozók­kal, milyen nagyjelentőségű feladatok megoldásáról van szó. Mélységesen helytelennek fartőm azt. hogy egyes községekben dobosra bízták a szerve, zést, iogfeljebb még hangoshíradón közölték a dolgozó parasztokkal, hogy megalakult a népfront bizottság, Egyik sem alkalmas ás megfelelő. At elmúlt években falusi vezetőembereink egyrésze keveset gondolt arra. hogy megnézze, emberileg mi a helyzet a községben, hogy hat egyik, vagy má­sik intézkedés. Most másfajta mun­kára van szükség, Sok helyen nem elég az a felvilágosító munka, amit, végzünk és nem helyes az a mód. ahogyan végezzük. Fel lehetne tenni a kérdést, hogy képzelem én el? Hát valahogy így: Minden faluban ismerek a parasztok körében néhány olyan tekintélyes dol­gozó parasztembert, akik emberségük­kel, szorgalmukkal, tisztességükkel és értelmükkel is kitűnnek. Ha ezeket az ombereket keressük meg — ötöt-hafot egy faluban — és el tudunk velük be­szélgetni arról, milyen oéljaink van­nak. milyen eredményeket értünk el oddig és ezeket hogyan fokozhatjuk tovább a nemzeti összefogással, akkor tovább jutunk. El kell velük beszél­getni: nézzótok meg a gépállomást;, a gépi munka eredményeit, s ha erre azt halljuk tőlük, hogy hibák vannak még ott., vagy hibák vannak a ter­melőszövetkezetben, akkor meg kell magyarázni nekik, hogy nem a gép­állomás és a nagyüzemi gazdálkodás a rossz, nem a nagyüzemi gazdálko­dásban van hiba, hanem más baj van itt, gyertek állapi tunk meg közösen! Az egész mezőgazdasági termelést ma­gas színvonalra kell emelnünk, de eh­hez a 11 munkátok is szükséges! Kér­dezzük meg tőlük s mondják meg. hol a javítanivaló, mondják meg. mit, kt- vánnak az államvezetéstől: műtrá­gyát. gépet stb, — és mondjuk meg nekik: mi a falu nyugalmát, a falu kultúráját akarjuk, nem akarunk mást, csak jót és nem hívjuk másra őket. esek arra, hogy társaikkal együtt munkálkodjanak ezért a jóért, adják hozzá az ő erejüket, az ő tudásukat, az eddiginél nagyobb mértékben, S az ilyen beszélgetésnek meg lesz az ered­ménye. Mondott szóból ért a magyar — tartja a közmondás — s a paraszt ember mogérti az egyszerű szót. Es ahogy igy falvankint öt-hat emberrel szót lehet érteni, ők a népfront bi­zottság útján szót értenek a többiek ke! is. Véleményem szerint így kel! össze­hívni uz. emboreket és igy elindítani nagyon fontos munkájukra a falust népfront bizottságokat. Az így ala­kult népfront bizottságok nagymér fékben tudják szolgálni a falu fejlő- dó ének ügyét.1 S most. a népfront bizottságok ala­kulásánál, majd munkájánál sem sza had szem elől téveszteni, hogv a mi falvainkban vannak már kiváló tor melőszövetkőzetek, jól dolgozó gép­állomások. de vannak gyengébb tér me1 üsző vet,kezetek és sok egyéni gaz­dálkodó paraszt, illetve sok közép paraszt, akinek jól megalapozott gaz dasága van. Baj lenne az. ha valaki ezzel nem vetne számot, S amikor a nemzeti összefogás jelentőségéről szó lók, akkor elsősorban azt' tartom fon­tosnak, hogy ennek keretein belül még tovább erősödték a munkások és parasztok szövetsége és a falu lakói egyetórtsenck a fontos kérdésekben. Melyek ozckí Ügy gondolom, hogy elsősorban az elmaradó termelőszövet­kezeteknek kell követniük a kiváló termelőszövetkezetek példáját hogy a még gyengébbek tzínvonala mielőbb elérje a legjobbakét. Ügy látom, hogy az idén már jó úton vagyunk ahhoz, hogy az elmaradó tennelöszövetkeze. tok is meggondoljak a dolgot és tö­rekszenek elérni az előrohaladottabb termelőszövetkezeteket. Persze ennek fontos feltétele, hogy rendelkezzenek a szükséges munkaerővel. Szövetkezeti parasztságunkban egyre erősebb a tö­rekvés a luagasabb'Terméseredmények elérésére. Miért? Mert egyre világo­sabban látják, hogy a magasabb eredmények után nagyobb rész jut nekik. Nem kétséges, hogy ha további gépekkel és a. szükséges munkaerővel segítjük fermeiőszövefkezet.einket. ak kor azok a .még szorosabb összefogást az ipari munkásokkal egyebek mellett arra használják fel. hogy ország-világ előtt, bebizonyítsák a termelöszövetke zefi gazdálkodás magasabbrendűnégét. Tehát a nemzeti összefogás jelentő sége igen nagy a termelőszövetkezetek fejlődése szempontjából. De a nemzeti összefogás nagyon fon­tos az egyéni gazdálkodók szempont­jából is. A mi parasztjaink, vélemé­nyem szerint, értik a gazdálkodást, akár az állattenyésztésről, akár a nö­vénytermesztésről van szó. Értik a mezőgazdaság dolgát, szeretik a föld­jüket és sokan nagyon ragaszkodnak a kis gazdaságukhoz, nem tudnak szebbet, jobbat, emberibbet elképzelni az ö életformájuknál, • amely pedig több mint százados életforma. Ez volt az, elődeik ólote, egészségben, beteg­ségben, lialálhan is ehhez a gazdaság­hoz nyúltak, ebből orvosolták, ebből tartották gyermekeiket. Parasztjaink jelentő» részének általában nem, vagy igen nehezen jut edzőbe szánfás-vetés közben, amikor még néhol egy gyenge lóval szánt, hogy felette repülőgép húg, az úton autó száguld — hát még az atomenergia! Nem jut eszébe, ami­kor nehéz munkával arat, vagy csé­pel, hogy mellette ma már kombájn van s ami mindennél fontosabb: a mi rendszerünk jóvoltából technikánk ma már odáig fejlődött, hogy őt is ré­szeltethetik ebből. Nehezen jut eszébe, hogy változtasson régi életformáján. Annyira ragaszkodik ahhoz, annyira megszokta — hiszen öregapja és nem tudom hányadik tlkapja is úgy csi­nálta —hogy nem is tud jobbat el­képzelni. S amikor izmosodik az új paraszti életforma, a szövetkezet! gaz. dálkodás s amikor ma már könnyebb munkával, sokkal kevesebb verejték­kel, fokkal jobb eredményeket érhet­nek el a termelőszövetkezetekben, ak- kor a most alakuló és szélesedő össze­fogás keretei között mutassuk meg az egyéni gazdálkodóknak ezeket az új eredményeket. De ahol még úgy áll­nak a dolgok, keljünk nemes ver­senyre az egyéni gazdálkodókkal, a jó gazdálkodókkal, hiszen büszkék lehe­tünk arra, hogy a világ kevés táján találunk jobban gazdálkodó embert a magyar parasztnál. Az egyéni gazdál­kodók figyeljék a termelőszövetkeze­tek eredményeit és fordítva, A ter­melési bizottságokban éppúgy, mint a népfront, összejöveteleken, vagy egyéb módon ismerkedjenek meg alaposan egymással, beszélgessenek a mi izmo. sodó. fejlődő, új életünkről, beszélges­senek a gazdálkodás gondjairól. S így közelebb kerülve egymáshoz, a ferme’őszövetkezetek használják ki a term el ó'szö vetkezetek adta lehetősége, két, a korszerűbb nagyüzemi gazdál­kodás magasabbrendűeégét, nemcsak--------------­úgy, hogy magasabb terméseredménye­ket érnek oh hanem az ő életformá­jukban is. Az egyéni gazdálkodók meg hasznosítsák a nagyüzemi gazdálko­dás jó módszereit és használják ki azt a lehetőséget, melyet az állam támo­gatása, a kormányprogram biztosít számukra, hogy még eredményesebben termeljenek és éljenek azzal a széles lehetőséggel, amelyet most a nemzeti összefogás jelent számukra gazdasági, kulturális, szociális kérdéseik meg­oldásánál is. Ne felejtsék el, hogy az államvezetésnek eltökélt szándéka a mezőgazdasági termelés fejlesztése. De a mostaninál jobb élet eléréséhez az állam támogatása mellett szükség van az ő akaratukra is. Szükséges, hogy részben termelőmunkájuk eredményei­nek növelésével, részben okos javasla­taikkal, elképzelésekkel segítsék elő a mezőgazdaság oddig elért színvonalé, nak fejlesztését. Nyilvánvaló, hogy a népfront bizottságok munkája, a nép. front összejövetelek széles utat nyit. nak dolgozó parasztságunk előtt az említett kérdések megoldására. Tehát a mezőgazdaság fejlesztése szempont­jából, az egyénileg dolgozók szempont­jából is igen nagy szükség van al nemzeti összefogásra és nagyon fon­tosnak tartom, hogy erre vonatkozóan jó programokat dolgozzanak ki a nép­front bizottságok. De nagyjelentőségű a nemzeti össze­fogás a falu szociális és kulturális felemelkedése szempontjából is, A szociális gondoskodást illetően a falit népe nagyon elhanyagolt volt’ a fel. szabadulás előtti időkben. A felszabadulás óta nagyon sokat tettünk az elmaradás felszámolásáért, do nem lehet elmondani azt, hogy1 nincs már tennivalónk o téren. Lénye- gesen több van a dolgozó parasztok­nak, mint volt, de nem jutottunk még el addig, hogy a szociális gondosko­dást teljes egészében az egész népre* kiterjesszük. Az államvezetésnek olyan elképzelései vannak, hogy a nemzeti összefogás erejével fokozato­san az egész népre kiterjedjék a szo­ciális gondoskodás. Minden becsületes dolgozó magyarnak éreznie kell azonban, hogy ezt is csak a termelő- munka fokozásával, a nemzeti össze­fogás útján tudjuk mindenki számára biztosítani. Hasonló a helyzet a falu kultúrája terén is. Kulturális téren sem értük el még sok helyen azt a színvonalat, amire pedig minden lehetőségünk megvan. Nagyszerű kultúresoportjaint vannak már sok helyen, de van még olyan község, ahol nincs minden rendben. Csak egy példát erre. A fel­szabadulás előtt Szőnyben, az én falumban hét mükedvelűgárda műkö­dött, még munkás műkedvelögúrda is volt—pedig micsoda üldözésbe, ellen­állásba ütközött a munkásember, ami­kor ilyent cselekedett. A felszabadu­lás után az én falumban nem használ­tuk ki azokat a lehetőségeket, ame­lyek pedig kulturális téren is meg­nyíltak a dolgozók előtt. Ma, amikor a népművelési minisztérium, a községi tanács segít, s amikor kultúrház van a falun, az én falumban egy kultúr csoport sincs. Szerencsére Kisbéren van egy termelőszövetkezet, amely kultúrgárdát is, énekkart is szerve zett. Ez az egy példa is mutatja, hogy igen sok tennivaló van még ezen a területen s ha a nemzeti összefogással meg is oldhattuk ezeket, nagyon szé­pen tovább fejlődhetünk kulturális téren is. Nagyszerűek a célok, érdemes a leg jobb munkával dolgozni a megvalósí­tásukért — fejezte be nyilatkozatát Dobi István. (MTI) »►sw*---------------­A SZOT titkárságának határozata a munkaviszonyban nemiért* szakszervezeti tagok r eseti hír ti li segélyéről A racionalizálás és az ipar egyes területeinek átszervezése folytán fel­szabadult munkaerők elhelyezkedése — népgazdaságunk számos területén jelentkező munkaerőhiány ellenére — bizonyos időt igényel. A munka­erők egy része a munkaerőirányító irodák segítségével sem tud elég gyorsan elhelyezkedni. Ezért a SZOT titkársága felhívja a szakszervezeteket, hogy az átmene­tileg munkaviszonyban nem lévő tag­jaikat rendkívüli segélyben részesít­sék. A segélyezés feltételei 3 követke­zők: Segélyben részesülhet az a dolgo­zó, akinek munkaviszonya a racio­nalizálás következtében wfünt meg és aki a) legalább egy éve tagja a szak- szervezetnek és erre az időre járó tagdíjat hiánytalanul befizette. b) egy évnél hosszabb tagsággal rendelkezik és bárom hónapnál több tagdíjelmaradása nincs, c) akinél a munkaviszony megszű­nése óta legalább hat hét eltelt, d) nyugdíjra nem Wnsnii A segély összege: abban az eset­ben, ha a) háztartáson belül legalább egy kereső van, egy alkalomra 250 Ft. b) háztartáson belül kereső nincs, egy alkalomra 500 Ft. A segélyezés módja: A segély jogosságának elbírálását ős kifizetését az üzemi (hivatalban szakszervezeti) bizottság végzi, amelyhez a munkaviszony megszűné­se előtt a segélykérő tartozott. Az üzemi bizottsághoz a segélyké­rő dolgozók kellően indokolt írás­beli kérelemmel fordulhatnak, A se­gély engedélyezéséről, esetleg eluta­sításáról a kérelmezőt írásban érte­sítik. Abban az esetben, ha a dolgozó az üzemi bizottság döntésével nem ért egyet, panaszával a szakszervezet il­letékes területi bizottságához, ennek hiányában vidéken a Szakszerveze­tek Megvei Tanácsához Budapesten, ha a szakszervezetnek területi bizott­sága nincs, a szakszervezeti központ­hoz fordulhat Szakszervezetek Országos Tanácsa titkársága.

Next

/
Thumbnails
Contents