Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-09 / 239. szám
FSZAKMÄGmRORSZÄG Brti feftrin »fllattonla a Hazafias MM jelentőségéről és a népfront bizottságok megalakulásával kapcsolatos kérdésekről 87 áj taggal erősödtek szeptemberben megyénk termelőszövetkezetei AZ MDP BORSOD-ABAU:)-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. X. évfolyam 239. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1954 október 9, szombat Nem tűrhet juh tovább as adósságot szem bányáin h ban ! A borsodi bányaüzemek igazgatóinak, műszaki vezetőinek, párttitkárainak, legjobb dolgozóinak tanácskozása Miskolcon Miskolcon tanácskozást tartottak a borsodi ás ózdi szénbányászati tröszt bányaüzemeinek igazgatói, műszaki vezetői, párttitkárai, legjobb dolgozón A tanácskozáson résztvett és felszólalt Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára. Földvári Rudolf elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszámolót. — Júliusban ■ mondotta >— ismertettük a jelenlévő elvtársakkal, valamint a bányászok vezetőivel, minden dolgozóval a Központi Veze tőségnek a bányászokhoz intézett felhívását. E felhívás lényege a következő volt: 1. Törlesszük az adósságot, adjanak bányászaink elegendő, jóminőségű szenet a hazának, az iparnak, a háztartásoknak, a kórházaknak, iskoláknak. A Központi Vezetőség júliusban hangsúlyozta: a mi derék bányászaink nem tűrhetik, hogy ebben az évben olyan nehézségek legyenek a tüzelőellátásban, mint tavaly voltak. A mi népünk ezt nem értené meg. 2. Szilárdítsák meg a fegyelmet a bányászok, a vezetők egyaránt. A Központi Vezetőség hangsúlyozta: ha minden bányász a 8 órás napi munkaidőből legalább egy negyedórával dolgozna többet, akkor teljesíthetnék a tervet, sőt túlteljesíthetnék! 3. Növeljék a fejteljesítményt, csökkentsék a szén önköltségét. 4. Takarékoskodjanak a bányafá- ♦al, a szerszámmal, anyaggal. _ 5. Végül: a műszaki vezetők biztosítsák a tervszerű munkát. Két hónap munkájának mérlege — E feladatok elvégzésével kellett volna a borsodi bányászoknak kivenniük részüket a jólét további növekedéséért vívott csatából. A jelenlevő elvtársak vállalták a feladatok teljesítését. ígéretüket írásba foglalták és el is küldték a Központi Vezetőségnek, Rákosi elvtársnak. Most itt, Rákosi elvtárs előtt vizsgáljuk meg nyiltan, kik azok, akik eleget tettek szavuknak és kik azok, akik nem teljesítették Ígéretüket. Mit mutat a két hónap munkájának mérlege? A borsodi bányászok adóssága nem csökkent, sőt emelkedett. 1954. januárjától szeptember 30-ig a Borsodi Szénbányászati Tröszt adóssága 168.933 tonnára növekedett. Az ózdi tröszt adóssága 4863 tonna, amely júliusban, augusztusban és szeptemberben keletkezett, mert a tröszt addig teljesítette tervét. Október 6-ig tervével 65.7 százalékra áll. A megye bányáinak szénadóssága szeptember 30-ig 173.796 tonna. Ezekután Földvári Rudolf elvtárs felsorolta azokat a bányaüzemeket, amelyek nem teljesítették adott szavukat, s azokat is, amelyek becsülettel helytálltak, s nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták ígéretüket. Majd így folytatta: — A legjobban dolgoztak Herbo- !yán, Sajókazán. Rudolftelepen. Törlesztettek a diósgyőri bányákban is az adósságból. Legrosszabbul dolgoztak Ormosbányán, Kurityánban és Izsófalván. A borsodi tröszt adóssága augusztus 1-től 121 ezer tormáról 169 ezer tonnára növekedett. Fel kell vetni nyíltan a kérdést: ki ezért a felelős? A megyei pártbizottság véleménye, hogy ezért a helyzetért a Borsodi Szénbányászati Trösztnél Tihanyi elvtársat kell felelősségre vonni. Tihanyi eivtárs felelőtlenül megígérte a tervek teljesítését, legutóbb is azt ígérte, hogy szeptemberben a tröszt teljesíteni fogja tervét s mégsem teljesítette. Fel kell azt is nyiltan tárni, hogy a hoi'sodi tröszthöz tartozó bányaüzemekben a munka termelékenysége nem emelkedett, hanem — ellenkezőleg — csökkent. Miért nem emelkedett a munka termelékenysége? Azért, mert például a borsodi tröszthöz tartozó bányákban 1954 első kilenc hónapjában 4.4 százalékkal kevesebb szenét termeltek, mint a múlt év első 9 hónapjában, 14.2 özéaelekltel több munkabérért és j csaknem kétmillió forinttal több hűségpénzért. Tegyük még hozzá azt is, hogy a bányák ezévi szociális-kulturális és munkavédelmi be_ ruházása csaknem kétszerese a tavalyinak. Tehát lényegesen több pénzért, több hűségjutalomért, szociális és kulturális juttatásért jóval kevesebb szenet adtak a hazának, mint 1953-ban. Az egyéni fejteljesítmény ebben az időszakban 12.3 százalékkal csökkent. De nemcsak kevesebb szenet adnak — hanem drágábbat is, mint 1953-ban; A borsodi tröszt bányászai 1952-ben 108.89 forintért termeltek egy tonna szenet, 1954 augusztusában pedig már 145.09. forintért. A szén minősége sem javult, sőt romlott. A borsodi tröszt bányáinál a kitermelt szénben januárban 2.1 százalék, augusztusban 2.75 százalék volt a palatartalom, az ózdi tröszt bányáiban pedig januárban 2.2 százalék, júliusban 2.8 százalék. Ahogy Budapesten a munkások és mások tréfásan, de bosszankodva mondják: „a borsodi bányászok minden követ megmozgatnak, hogy tervüket teljesíteni tudják.” A szigorú takarékosság sem erénye még bányászaink többségének. A lopások, a hanyagság, felelőtlenség miatt sokmillió forint értékű bányafa, szerszám és anyag vész kárba. Királdon tegnapelőtt egy 50 méteres gumiszalag és sok bányafa hevert betemetve. Több, jobb, olcsóbb szenet vár, követel az ország a borsodi bányászoktól Összefoglalva tehát, a két hónap mérlege azt mutatja, hogy a párt és a kormány becsülettel teljesítette ígéretét. Jelentősen emelte tavaly június óta a bányászok jólétét, kultúráját. A párt és a kormány 10 év alatt a legjobban kereső munkásokká emelte a múltban legrosszabbul kereső bányászokat. Hűségpénzzel jutalmazza őket. Hogyan válaszoltak erre a bányászok? A bányászok többsége nem teljesítette becsületbeli kötelességét, a pártnak adott szavát. Kevesebb, drágább, rosszabb minőségű Menet adtak, mint egy évvel ezelőtt. — Nincs ez igy rendjén, bányász elvtársak — folytatta Földvári Rudolf elvtárs. — Van-e a bányászok között olyan, aki ezt helyes, rendes dolognak találja? A bumlizókon kívül nincs ilyen bányász! Mit kérnek az ipari munkások, a tanulógyerekek, a kórházakban fekvő betegek a borsodi bányászoktól? Több, jobbminőségű, olcgóbb szenet, hogy dolgozhassanak, mert máskülönben nem kereshetnek eleget; hogy tanulhassanak és ne fagyos- kódjának a tantermekben, s otthon; hogy meggyógyulhassanak és ne dideregjenek a kórházi ágyakban. Van-e olyan becsületes bányász, akinek szíve ne dobbanna hevesebben erre a kérésre? És van-e olyan, akinek kő van a szíve helyén éj el tudja viselni a felelősségit mindezért? Nyilvánvalóan nincs és nem is lehet. De a bányász-asszorf-ok- nak, gyermekeknek és maguknak a bányászoknak egyéni érdeke is azt követeli, hogy egyre több, jobb és olcsóbb szenet termeljenek* Erre van szükség ahhoz, hogy egym többet, olcsóbban és jobbat vásárolhassanak az üzletekben is. Enélkül nem emelkedhetik tovább a bányászok jóléte sem. A több, jobb, olcsóbb termelésnek első feltétele tehát a mai helyzet alapvető megváltoztatása. Fel kell ébreszteni a borsodi bányászok felelősségérzetét kötelezettségük maradéktalan teljesítéséért. Ezzel kell tanujelét adniok ismét — mint a felszabadulás előtt és után- annyiszor — a bányászhűségnek, a bányászbecsületnek. Mindenekelőtt az igazgató elvtársaknak kell vállalniok a felelősséget a tervek teljesítéséért. A miskolci járási pártbizottságtól legutóbb panasz érkezett, hogy a miskolci járásban lévő bányák igazgatói azt mondják: ők nem felelősek a tervek teljesítéséért, ők csak gazdasági felelősök, a mérnökök és a főmérnökök feladata a tervek teljesítését elősegíteni. <— Engedjék rneg elvtársak — mondotta Földvári elvtárs —, hogy egy elrettentő példát említsek. A miskolci járási pártbizottság ellenőrizte a berentei bánya munkáját. Megállapította, hogy — bár minden feltétel megvan ehhez — a bánya nem teljesiti tervét. Az ottani elvtársak azt mondták, hogy ,.nincs sín és kötél, azért nem tudják a tervet teljesíteni”. A miskolci járási pártbizottság vezetői beigazolták, hogy van elegendő kötél és sín, csak elő kell szedni a raktárból. Ekkor azzal álltak elő, hogy a járási pártbizottság adjon nekik lovat, hogy el tudják szállítani a sínt és a kötelet, akkor teiiesítik tervüket. Nem tudjuk, hogy kaptak-e lovat, de szerintünk olyan „lovat” kellett volna alájuk adni, ami tüskés, s ami arra ösztökéli őket, hogy gondolkozzanak, mozgékonyabbak legyenek, hogy a tervet teljesítsék. Vizsgáljuk meg — folytatódott tovább a beszámoló — a mai helyzet fontosabb okait és a hibák leküzdésének módjait. Szilárd munkafegyelmet, kíméletlen harcot az ellenséges elemekkel szemben1 Július óta a becsületes bányászod majdnem mindenütt kezdenek fellépni a bumlizók, a lógósok ellen. A legjobb módon és eredménnyel Szuhakállón, Sajókazán, Rudolftelepen, ahol a dolgozók előtt leplezik le őket, s nem nézték el a bányászok, de a vezetők fegyelmezetlenségét sem. Nem véletlen, hogy ezek az üzemek teljesítik tervüket. A fegyelem azonban még távolról sem kielégítő bányászainknál. Sok még a lógás, a lazsálás, a táppénzcsalás. Sok munkaidő esik ki a termelés rossz megszervezése, a kapkodás, számos műszaki vezető hanyagsága miatt. Farkaslyukon például azt tapasztaltuk, hogy a munka rossz megszervezése miatt csak 6, vagy 6 és félórát dolgoznak. Vannak még jócskán olyan műszaki vezetők is, akik nem tartanak fegyelmet. Ilyen például' a somsályi igazgató is, de a műszáki középkáderek sem követelik meg a fegyelmet, s nem törődnek az elővájási tervek teljesítésével, nem biztosítják a megígért munkahelyeket és ismételt figyelmeztetés után is rosszul osztják el a munkaerőket. Hasonló hiányosságok miatt maradt el a borsodi tröszt szeptemberben 520 méterrel fejtési homlokhossz tervétől és 900 méterrel a frontfejtések hosszának tervétől. Ez elégedetlenséget vált ki a vájárokból és talaja a műszaki értelmiségellenes demagógiának. A pártszervezetek nevelés helyett gyakran csak szidják a műszakiakat hibáikért. Ezért nem javult kielégítően a műszakiak és a pártszervezetek, a műszákiak és a bányászok viszonya. Királdon például az egyik bányász lámpájával akarta összeverni az egyik műszaki vezetőt, amiért hibát követett el. Királdon sok fegyelmezetlen dolgozó van. Három hanyag mozdonyvezető munkája miatt a királdi bánya kiszállítási tervét csak 50 százalékra tudta teljesíteni. A bányákban megbúvó ellenséges és demagóg elemek is a munkafegyelem és a bérfegyelem lazítására törekednek. Ezt tapasztalhattuk például Ormosbányán és Királdon. A lógós, demagóg, ellenséges elemekkel szemben a vezetők és a párttagok több bányában- nem mernek fellépni. Tétlenül tűrik szemtelen és káros romboló tevékenységüket. Mi a helyzet megváltoztatásának második feltétele? Az, hogy. minden bányász és vezető fegyelmezetten dolgozzék. Továbbá' kommunista módon, keményen fel kell lépni az ellenséges, demagóg, huligán elemekkel szem4 ben. Le kell leplezni őket és gonw doskodni kell arról, hogy ezeked máshol se vegyék fel munkára, merd ott is ezt a romboló munkát íoly- tatnák. Nem egy igazgató panaszkor dik, hogy az eltávolított ellenséged elemeket a szomszéd igazgató' feW vette. Javítsuk meg a bányász pártszervezetek és szakszervezet munkáját Az elmúlt két hónapban a szak- szervezetek, a pártszervezetek és a gazdasági vezetők nem szorgalmazták eléggé a jó munkamódszerek, újítások bevezetését, széleskörű alkalmazását. így történt ez a mill- szekundumos robbantással, a frontfejtések növelésével és a gyorsított elővájással is. A borsodi trösztnél eddig csak 4000 tonna szenet jö- vesztettek millszekundumos robbantással, tervük viszont az év végéig 230 ezer tonna. A frontfejtések hosz- sza is csökkent. A pártszervezetek nem támogatják eléggé az ifi-brigádok vállalásának teljesítését, ezért a ifi-brigádok egyharmada sem tudja teljesíteni vállalását. Igaz, a megyei DISZ- bizottság is felelőtlenül járt el, amikor erőltette a 60 ezer tonnás vállalást. Meg kell erősíteni tehát a DISZ-szervezeteket. Mi a helyzet megváltoztatásánák harmadik feltétele? Az új módszerek és újítások alkalmazása, szocialista murikaver- seny széleskörű kibontakoztatása. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a bányász szakszervezetet, főleg annak egyes vezetőit felrázzuk és harcba vigyük; A szakszervezet a munkaversenyt igen bürokratikusán szervezi. Egy-két jól dolgozó üb kit vételével — sajnos — ez így van. A1 legtöbb üzemi bizottság nem elleni őrzi a vállalásokat. Elhanyagolják! sok bányában a dolgozókkal valiS foglalkozást. Nem gondoskodna^ még ivóvízről sem. A szakszervezeti nél Restás elvtárs hanyagul végzi munkáját, s a felelőtlenül igérget3 funkcionáriusok kategóriájába tar-* tozik. Restás elvtárs a legnagyobb munka idején — az augusztus 20-1 munkaverseny szervezésekor —1 el» ment házat építeni. Azt ígérte amej gyei pártbizottságnak, hogy a báJ nyászok legalább 80 százalékát bel fogják szervezni a munkaversenybej de felét sem szervezték be. Komoly bajok vannak a bányásá pártszervezetek munkájában is. El4 hanyagolták a kommunisták nevei lését. A párttitkárok és a vezetőségi tagok egyrésze húzódozik a bányái szók nevelésétől, az agitációtól. Ilyen jelenséget tapasztaltunk Kíi ráldon és másutt is. Nem tudnak elégséges befolyást gyakorolni min« den műszakra. Rosszul szervezték: meg a párttagok elosztását is, igen kevés kommunista dolgozik a légi fontosabb helyen: a szénfal mellett, Sajószentpéteren például 171 komi munistábói csupán 41 dolgozik f szénfalnál. Biztosítsuk minden kommunista személyes példamutatását A megyei pártbizottság és a járási pártbizottságok is csak megállapították a bányász pártszervezetek gyengeségét, de hatékony intézkedésekkel nem szüntették meg hibáikat. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a bányász kommunisták között sok még az olyan, aki nem mutat példát a munkában, aki hanyag, fegyelmezetlen, akinek magatartása még nem méltó egy forradalmi kommunista párt tagjához. A borsodi tröszthöz tartozó kommunisták példamutatása javult július óta. Akkor a párttagok 50 százaléka maradt el előírása mögött, ma 30—35 százaléka nem teljesíti tervét. Legjobb a kommunisták példamutatása Szuhakállón, Albert- telepen és az ózdi tröszt több bányájában. — Külön meg kell dicsérni a jól dolgozó kommunistákat — mondotta Földvári elvtárs. — Szuhakállón például Nagy Sándor elvtársat — akinek brigádja szeptember havi tervét 140 százalékra teljesítette — és Szabó János elvtársat, aki brigádjával szeptemberi tervét 147 százalékban túlszárnyalta. Sajókazán Lengyel János és Juhász Balázs elvtársak állandóan 100 százalékon felül termelnek., Alberttelepen Loy Árpád, Nagy József elvtársak csapatai 100 százalék fölött teljesítik a tervet. Ladányi József. Demeter Géza, Károly János, Szabados Mihály elvtársak szintén túlteljesítik tervüket. A jól dolgozó kommunisták, a kötelességeiket hűen teljesítő elvtársak névsorát hosszú ideig' sorolhatnánk. A kommunisták javuló fegyelme és példamutatása sem rejtheti e! azonban azt a tényt, hogy még nem értük el a kitűzött célt: valamennyi párttag példamutató jó munkáját. Kiket kell bírálnunk a kommunisták közül, a vezetők és a bányászok közül a fegyelmezetlen, hanyag, rossz munkáért, a tervek nemteljesítése miatt? Említettem már Tihanyi elvtársat, a borsodi tröszt igazgatóját. De még sok ve» zetőt kell bírálnunk rossz, hanyag munkájáért. Komoly bírálatot érdé» mel Nagy János, a lyukói bánya-* üzem főmérnöke, aki ott akarja hagy» ni a bányát. Véleményünk szerint* Nagy elvtárs meg tudja oldani a feladatokat a bányában, csak elő» szőr hozza rendbe a bányát, aztán menjen el Tatabányára. Bírálnunk kell Kelemen Gyula egercsehi szállítási felvigyázót is, akit alva talált igazgatója, ugyanakkor a bányában dolgozó 14 csapatnak mindössze 16 csille állt rendelkezésére; Igó Gyula királdi sztahánovista vájárt, aki most serp teljesítette tervét; Rajkó Jánost Herbolyáról, aki pártfegyel» mi büntetést is kapott (hanyag munkájáért. Bírálnunk kell továbbá Farkas Istvánt Szuhakállóról, Ger* gely Pált, Kucsora Istvánt Sajók?» zárói és még spkat másokat is ha-* nyag munkájukért. Somsályon például a párttagok 47 százalékát kell megbírálnunk a terv nem teljesítése miatt. Érvényt kell szerezni a Szervezeti Szabályzatnak. Ez törvény, parancs. Minden párttagot kötelezettségeinek teljesítésére kell nevelni — jószóval, türelmes felvilágosítással, de ha ez nem használ, é fegyelmezés eszközével is. Párttagjainktól meg kell követelni a példamutatást az elővájá- sokon, a fenntartásokon, szállításon egyaránt. Ezek teljesítését nem ellenőrzik sokhelyen. A pártszervezetek ne csak a hónap végén ellenőrizzék a kommunisták fegyelmét, munkáját. hanem minden műszakon. A bányák igazgatói, fejlett műszaki vezetői, s e pártszervezetek vezetői legyenek a legjobb agitátorok. Ne olyanok közül válogassák ki az agitátorokat. mint amilyen például a már említett egercsehi szállítási felvigyázó. Sajnos, több esetben ezeket teszik meg „agitátorok‘’-nak. Az agitátorok bátran mondják meg a bányászoknak, műszaki kádereknek, mit követel tőlük a párt és a kormány viszonzásul az eddigi juttatásokért. Bátran lépjenek fel a fegyelmezetlenekkel, lógósokkal szemben, (Folytatás a 2-ik oldalon.)
