Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-08 / 238. szám
2 ESZAKMAGYARORSZÁG Péntek. 1954. október 8. Molotov szerda esti beszéde hatalmas visszhangot keltett egész Németországban Berlin (MTI) Molotovnak a Szovjetunió miniszter, tanácsa első elnökhelyettesének és külügyminiszterének szerdán este a Kémet Demokratikus Köztársaság jubileuma alkalmából a berlini Állami Operaházban megtartott beszéde már az első órákban is hatalmas visszhangot váltott ki egész Németország közvéleményében. A Német Demokratikus Köztársa ságban és a Nyugat-Nómetországban megjelenő lapok csütörtökön vezotő helyen közlik vagy bő kivonatban ismertetik Molotov beszédét. A német kérdés gyors és igazságos rendezésére tett újabb szovjet javaslatok re.mény- nyel és bizakodással töltik el a német nép demokratikus és békieszeret-ö erőit. A bonni parlament folyosóin a csütörtökön délelőtt kezdődött külpolitikai vitát megelőzően a képviselők cső portokba verődve kizárólag Molotov nagyjelentőségű kezdeményezéséről beszélgettek. A szociáldemokrata párt szóvivője hangsúlyozta, hogj» Molotov szerdai kijelentései igen komoly alapot nyújtanak a német kérdés rendezésére. Dehler a szabad demokrata párt elnöke hangoztatta: Molotov beszéde igazolta azokat, akik a megmereve dett bonni állásponttal szemben a Szovjetunióval tartandó tárgyalások mellett szálltak síkra. Brentano, Adenauer keresztény demokrata uniója, képviselői csoportjának elnöke ezzel szemben azt állította, hogy az új szovjet javaslatok főcélja, ------— ——— - , . .. _ a londoni határozatok végrehajtásának megakadályozása. Adenauer kancellár egy újságírónak arra a kérdésére hogyan vélekedik Molotov szerdai kijelentéseiről, a következő kitérő választ adta: — Molotov úr kijelentéseiről csak a beszéd tüzetes áttanulmányozása után kívánok nyilatkozni. Ollenhauer a szociáldemokrata párt elnöke, a bonni parlament délelőtt 9 óra után megkezdődött külpolitikai vitájának első szónoka beszédének bevezető részében a szovjet kormány új kezdeményezésére utalva kijelentette, hogy a londoni határozatok, amelyek akadályozzák Németország újraegyesítését és fokozzák a nemzetközi feszült- I séget- elfogadhatatlanok a német nép számára. (MTI) Otfo Grolewohf beszéde a Német Demokratikus Köztársaság megalakításának ötödik évfordulósa alkalmából rendezett ünnepi ülésen Berlin (TASZSZ). Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke a Német Demokratikus Köztársaság megalakítása ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésen beszédet mondott. A Német Demokratikus Köztársaság barátainak jelenléte — mondotta — annak a barátságnak és szolidaritásnak bizonyítékát jelenti számunkra, amely arra lelkesít bennünket, hogy lankadatlan erővel folytassuk munkálkodásunkat és küzdelmünket és hogy ne kíméljük erőnket munkánk sikere érdekében. Mindenki láthatja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem áll egyedül, köztársaságunknak világszerte hatalmas és erős barátai vannak. Felénk fordul most Nyugat- Németország minden haladó szellemű emberének és hazafiának tekintete — folytatta Grotewohl. — Üdvözöljük az Elba mindkét oldalán élő németeket azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy nem lehet megakadályoz íi valamennyi német egyesítését egy egységes demokratikus és békeszerető államban. Ennek következtében a német probléma megoldása egyre bonyo-.. lultabbá vált, a békés rendezés elhúzódott, Németország megszállása meghatározatlan ideig tovább tart és a német nép az elviselhetetlen nemzeti nyomor állapotába került. A német nép nemzeti felelősségérzetből áthatott erői azonban harcot indítottak ez ellen. Ebben a harcban a német nép nemzeti érdekei egybeestek a Szovjetúnió békeszerető politikájának igazságos elveivel. Minden békeszerető nép látja ma a Szovjetúniónak, mint az egész világ leghatalmasabb tényezőjének jelentőségét. A német nép a második világháború befejezése óta eltelt kilenc év alatt szintén több megdönthetetlen bizonyítékát tapasztalta a Szovjetúnió békeszerető politikájának. A kormány — mondotta — következetesen a béke útjára tért. Teljes mértékben a nagy béketábor oldalára állt. Tovább folytatta a harcot a fasizmus, a militarizmus és a háborús uszítás ellen. Grotewohl a továbbiakban a tervszerű árleszállítás kérdésével foglalkozott és emlékeztetett ezzel kapcsolatosan, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban az utóbbi években már tizenhat ízben hajtottak végre nagyobb árleszállítást. Grotewohl kiemelte azokat a nagyobb sikereket Is, amelyeket a kultúra, az egészségügy és a társadalombiztosítás , terén elértek. Ezután rámutatott, hogy a dolgozók jóléte két döntő forrásból fakad. Az első forrás — mondta — a Szovjetúnió részéről nyújtott eszmei és anyagi segítség, valaminj a baráti népi demokratikus országok segítsége. A második forrás munkásaink és parasztjaink, műszaki értelmiségünk, iparosaink, de mindenekelőtt a termelési újítók, az élmunkások, az érdemes technikusok és tudósok lelkesedése és önfeláldozó munkája. A második forráshatás csak világos célokkal rendelkező marxista-leninista harcos pártunk. Németország Szocialista Egységpártja vezetésének eredményeként tárulhatott fel. Pártunk a gazdásági és politikai feitődés elért színvonalára támaszkodva, az új demokratikus öntudat növekvő erői alapián 1952-ben határozatot hozott arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban áttérünk a szocializmus alapjainak tervszerű lerakásához. Köztársaságunk sikeres fejlődése — folytatta Grotewohl — világosan bebizonyította, hogy népünk barátBerlin (MTI) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a Német Demokratikus Köztársaság megalakításának ötödik évfordulója alkalmából üdvözlő táviratsága a Szovjetunió népeivel teljes mértékben megfelel az egész német nép nemzeti érdekeinek és a német nemzet létfontosságú kérdéseinek békés megoldását szolgálja. Minden kérdésben — hangsúlyozta ismét Grotewohl — önzetlen és sokoldalú támogatást és segítséget kapunk a Szovjetúniótól. Legelső és legfontosabb kötelességemnek tartom, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya és egész lakossága névében hálás köszönetét mondjak a Szovjetúnió kormányának, minden szovjet embernek, akik hosszú időn keresztül dolgoztak nálunk, távol hazájuktól és a Szovjetúnió népeinek a nagy gazdasági és politikai segítségért. Ez a segítség valóban baráti, valóban építő segítség volt, mivel hozzásegítette munkásainkat, közigazgatásunkat, kul- turmunkásainkat és technikusainkat, ahhoz, hogy mozgósítsák alkotó erejüket a szocializmus alapjainak megteremtésére és az életkörülmények jelentős javítására. Nekik is elismerésünket. csodálatunkat és hálánkat tolmácsoljuk. A Demokratikus Németország nemzeti frontjának október 17-i választásokkal kapcsolatos programja minden német előtt megmutatja az Utat. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói még magasabbra emelik a nemzeti egyesülés, a béke, a jólét és a népek barátsága messze- tündöklő, minden népiét számára látható zászlaját. Visszük előre a zászlót, igaz ügyünk győzelméig. Az összegyűltek nagy érdeklődéssel hallgatták és többízben szakították félbe Ottó Grotewohl beszédét. (MTI) ban fejezte ki szerencsekívánatait Wilhelm Piecknek, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának, Németország Szocialista Egységpártja központi bizottságának. A Sxovjelunió üdvözlete as ötéves Német Demohraiihun Köztársaságnak Mendes France habozó és kétérlelmü nyilatkozatai a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságában a londoni egyezmények „előnyeiről“ Páris (MTI) A francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága szerdán csaknem négy és félórán át ülésezett és ennek során meghallgatta Mendes-France miniszterelnök és külügyminiszter beszámolóját a londoni egyezmények technikai részleteiről. A miniszterelnök terjedelmes beszédében Igyekezett igazolni politikáját, magyarázgatni és bizonyítgatni azokat az „előnyöket'’, amelyeket — véleménye szerint — a londoni egyezmények jelentenek Franciaország számára. Már az is jellemző, ahogyan a miniszterelnök a bizottság tagjait rádöbbenteni igyekezett arra, hogy Franciaország szerinte tulajdonképpen kényszerhelyzetben van. Ugyanis így érvelt: — Szövetségeseink Nyugat-Német- ország felfegyverzését határozták el. Ilyenképpen felmerült a kérdés, hogy ez a felfegyverzés hozzájárulásunkkal vagy anélkül történjék-e? így tehát hozzájárultunk a felfegyverzéshez. Ez a kényszerhelyzettel való mentegetőzés — hangoztatják francia politikai körökben — természetesen egyáltalában nem meggyőző, mert hiszen még nem is olyan régen Mendes-France nem győzte eléggé hangsúlyozni, hogy Franciaország nélkül semmit sem tehet tenni. A külügyi bizottság tagjai, meghallgatva a mirflszterelnök fejtegetéseit, a kérdések egész özönét zúdították feléje. Mendes-France válaszaiból egy dolog mindenesetre kiviláglik és pedig az, hogy a londoni egyezmények megvalósítása nem kisebb veszélyt jelent Franciaország számára, mint amilyen az EVK-szer- ződés ratifikálása tett volna. Kitűnt azonban az is, hogy Londonban Nyugatnémetország felfegyverzésével kapcsolatban titkos megegyezés is létre jött. amelynek részleteit — mondotta — nem fogják nyilvánosságra hozni. Kiderült a miniszterelnök szavaiból, továbbá, hogy nemesak 12 hadosztályt akarnak ismét a volt náci tábornokok kezére adni, hanem elég tekintélyes légierőket is. Különösen nehéz helyzetbe került Mendes-France, amidőn egy kommu nista bizottsági tag a következő kérdést szegezte neki: — Vájjon úgy gondolja a kormány, hogy a londoni egyezmények életbe lépése alkalmas elősegíteni és meg könnyiteni a Visinszkij által az ENSZ közgyűlésben legutóbb ismertetett le gzerelési javaslatok megvitatását amelyek kiindulópontjául maga a Szovjetunió indítványozta a korábbi francia—angol leszerelési tervet? Mendes-France válaszolni igyekezve a kényes kérdésre, azzal vágta ki ma gát, hogy a leszerelési tárgya' ások, ha ezekre sor kerül majd, párhuzamosan is haladhatnak a londoni egyezmények megvalósításának részleteiről folyó tárgyalásokkal. Elkerülte a miniszter elnök az egyenes választ arra a to vábbi kérdésre, vájjon feltehető-e, hogy a Nyugat-Németország felfegy vérzésével kapcsolatos londoni egyez mények hatályukat vesztik-e, ameny- nyiben a leszerelési tárgyalások sikerre vezetnének? Egyes bizottsági tagok további kérdéseket intéztek a miniszterelnökhöz azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió az ENSZ közgyűlésen maga javasolta, hogy az angol—francia leszerelési ja vaslat alapulvételével újból kezdjenek tárgyalásokat az általános leszerelés kérdéséről. Mendes-France annyit hajlandó volt elismerni, hogy a javaslatok első tekintetre igen jelentőseknek látszanak, mert —fűzte hozzá— ezekben a javaslatokban véleménye szerint, bizonyos változás jelentkezik a Szovjetunió korábbi állásfoglalásával szemben. A javaslatok éppen ezért megérdemlik — hangoztatta Mendes- France —, hogy alaposan foglalkozzunk velük és kipuhatoljuk a bennük rejlő lehetőségeket. Nem mulasztotta el azonban mindjárt hozzáfűzni azt is, hogy maga ez a tény még nem indokolja a folyamatban lévő tárgya lások módosításának szükségességét és hogy erről is párhuzamosan lehet majd tárgyalni... Végül is szükségesnek tartotta megállapítani: — A szovjet javaslatokat érdekesnek tartom, azonban ez még semmiképpen sem teszi szükségessé, hogy változtassak azon a menetrenden, amelyben Londonban megállapodtunk. (MTI) MAJAKOVSZKIJ: Ballada a bürokratáról és a munkáslevelezőről Majakovszkij szatirikus verseiből az eddigi kötetek túlnyomórészt azokat mutatták be, amelyek a Szovjetunió külső ellenségeit ostorozták. Az ünnepi könyvhét alkalmából most megjelent „Neki a tollár* című kötet a szocializmus építésének belső kerékkötőit, a gyávákat, a talpnyalókat. a bürokratákat, az érthetetlen nyelven író újságírókat, a kritikát nem törő vezetőket, a mindent vállaló és semmit sem teljesítő „lázas semmittevőket” állítja pellengérre. Tehát azok ellen irányul, akik a ml or- szágépítésúnk lendületét is fékezik, nehezítik. s ezért igen időszerif. Ebből a kötetből való ez a „ballada” la. Újfajta balladát zeng most a dalnok. Ügyelj, figyelj Légy fülhegyezö! Volt egyszer egy intézmény, ott egy hivatalnok s egy bíráló munkáslevelező. Meséket mesélni nem kell sok ész — csakhogy ez nem mese. papa! A munkást ügy hívták, hogy Petrov és Vaszkin volt a bürokrata. A munkás bírált, írta a levelet a cikkhalom egyre nőtt, Vaszkin meg.., hallgatta csupán és evett. Kit evett? a munkáslevelezőí. A munkás koptatott amennyit csak tehet ceruzaerdöt és paplrmezőt, Vaszkin meg hallgatta csupán és evett. Kit evett? A munkáslevelezőt. A munkás felsorolt néhány tucat nevet: ez részeges, az tolvaj, sőt... Vaszkin meg hallgatott csupán és eveit. Kit evett? A munkáslevelezőt. Elsorvadt a munkás, sápadt lett és beteg a dús levélhegy előtt. Vaszkin meg hallgatott csupán és evett. Kit evett? A munkáslevelezőt. A munkás meghalt. Kereszt áll sírja felett Elásták az okvetetlenkedőt. Vaszkin meg ‘ hallgatott csupán és evett. Kit evett? Egy másik levelezőt. Es hogy hasznosíthasd míndezen tényeket, eme balladából szűrd le a lényeget. Először: ha igazságos a kritikád s egy bürokratára emeled kezed, kövesd nyomon, hová jut, mii ér el a vád, miféle erényre vezet?. Másodszor: ha társadnak szemére hányják, hogy bátran tartotta magát — vedd el a bürokrata nagy étvágyát, köpenyege alatt kapd el a nyakát. Újabb csatlakozások a Hazafias Népfronthoz A magyarországi délszlávok demokratikus szövetsége, a magyarországi szlovák demokratikus szövetség, a magyar képzőművészek és iparművészek szövetsége és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége bejelentette csatlakozását « Hazafias Népfronthoz. Ebben az évben 793 lakást adnak át a 28-as tröszt dolgozói Ebben az évben Miskolcon és a megye több más helységében 793 lakást adnak át rendeltetésének a 28- as számú Állami Építőipar] Tröszt vállalatainak dolgozói. Eddig 436 lakásba költöztek be a lakók, a többinek építése folyamatban van. Özdon 49 lakás, Mályiban 12, Miskolcon a Malinovszkij utcán 58, Diósgyőrben 103, a Bajcsy-Zsillnszky utcán pedig a B épület 73 lakása kerül átadásra. Ezekben az épületekben a válaszfalak építése befejeződött. Legtöbb helyen a vakolat Is megszáradt már, sőt burkolat Is van. Az elkövetkezendő hónapokban a szakipari és szerelőipari vállalatok dolgozóira vár nagy feladat, hogy ezekbe a lakásokba 1955 január 1-el beköltözhessenek a lakók. Diplomáciai viszony létesül Kina és Norvégia közölt Peking (Űj-Kína) A Kínai Népköztársaság kormánya és a norvég királyság kormánya között a normális diplomáciai kapcsola tok létesítéséről a kölcsönös jóviszony előmozdításának közös vágya alapján folytatott tárgyalások kedden eredménnyel végződtek. — A Kínai Népköztársaság és a norvég királyság között kedden megállapodás jött létre normális diplomáciai viszony létesítéséről és nagykövetek kicseréléséről, (MTI) Megkezdődött a vita az olasz szenátusban a trieszti egyezményről Róma (MTI) Szerdán megkezdődött a vita az olasz szenátusban a Triesztre vonatkozó olasz-jugoszláv egyezmény felett. A vitát előreláthatólag ezen a héten befejezik, mégpedig bizalmi szavazás formájában. A szerdai felszólalók többsége az ellenzéki pártokat képviselte, s az egyezmény ellen foglalt állást. A kommunista párt nevében Valló Spa- nó emelkedett szólásra, aki elítélte az egyezményt és határozati javaslatot terjesztett elő a párt nevében, A határozati javaslat helyteleníti az egyezményt és hangsúlyozza, hogy az egyetlen megoldás: a békeszerződés alkalmazása, amely előirányozza Trieszt szabad terület létrehozását. A.Z ENSZ közgyűlés jóváhagyta a főbizottság napirendi javaslatait Newyork (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint az ENSZ-közgyűlés szerda délutáni ülésén jóváhagyta a főbizottság már ismertetett javaslatait. A főbizottságnak azt a döntését, hogy tűzzék napirendre a Szovjetunió által benyújtott „a fegyverzet csökkentéséről, valamint az atomhidrogén- és más tömegpusztító fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződések’’ című szovjet javaslatot a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta. „A tengerhajózás szabadságának megsértése a kínai tengerek térségében"’ című szovjet javaslat kérdésében pedig a közgyűlés — a főbizottsághoz hasonlóan «*=< az elhalasztás mellett döntött. Az elhalasztás mellett negyven, ellene hatan szavaztak, heten pedig tartózkodtak a szavazástól. A magyar-román kulturális egyezmény értelmében Magyarországra érkezett Silvestri Constantin a művészeteik érdeme« mestere, állami-díjas karmester, Paly Zenaida, állami-díjas érdemes művész, operaénekesnő, Marculescu lolanda operaénekesnő, Stirbei Mihail állami-dijas operaénekes, Mindru Katz érdemes művész, zongoraművész és Drágán Radu zeneszerző. A román művészek a román kultúrhét során vendégszerepelnek. Magyarországon (MTI)
