Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-08 / 238. szám
ÉSZAKMGMfiORSZffi Ifjú Gáspár József középparaszt útja a párttagság felé „Nem tudják, ki a DlSZ-titkár a diósgyőri martinacélmííben?“ AZ MDP BORSOD-Aí 3AUJ-; ZEMPLÉN MEGYEI 1 PÁRTBIZÖT TSÁGÁNAK LAPPA X. évfolyam 23S. szám Ara SO fillér Miskolc. 1954 október 8, péntek ' Itt az öszilsfcavetés legkedvezőbb ideje "A A z ősz sok tennivalót hoz a falu dolgozóinak. Be kell takarítani a burgonyát, a kukoricát, a cukorrépát s mindezt úgy, hogy semmi kárba ne vesszen abbói, ami megtermett. Emellett olyan gyorsan, hogy a betakarítás ne legyen kerékkötője a legfontosabbnak, a gabonavetésnek. ’ Nincs fontosabb tennivaló ezekben a napokban, mint a jövőévi bőséges termés, a nagyobb darab kenyér biztosítása. Ezt segíti elő a minisztertanács újabb nagyjelentőségű határozata, amely kifejezésre juttatja, hogy a dolgozó nép egyik legfontosabb ügye, hogy jövőre több búza és rozs teremjen. Világos, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése, a kenyérgabona terméshozamának növelése mind- annyiunk közös érdeke. Ezen az őszön három és félmillió holdon kell kenyérgabonát vetni. De nemcsak a vetésterületet kell és érdemes növelnünk: fokoznunk kell a holdankénti terméshozamot is. Ehhez pedig szükséges, hogy idejében szántsunk-vessünk, az őszibűzát a legalkalmasabb időben vessük el. Gondoskodnunk kell a talaj tápanyagainak pótlásáról is. Megyénk dolgozó parasztjai használjanak az őszi szántáshoz minél több műtrágyát, az istállótrágyát hordják ki a földekre és szántsák alá. A nagyobb termés biztosítása minden termelőszövetkezet és egyéni gazda saját érdeke, hiszen a minisztertanácsi határozat értelmében jövedelmezőbbé válik a kenyérgabona termesztése is. L1 rdemes több búzát, rozsot termelni. A minisztertanács méltá •*-i nyolta a dolgozó parasztok kívánságát, s most megjelent határozatában úgy intézekedett, hogy 1955 január 1-től kezdődően minden mázsa beadott kenyérgabona után — beleértve az A, B beadási kötelezettséget, valamint a gépi talajmunka természetbeni diját is —. ^minden térítés nélkül 10 kiló korpát kell a termelőknek juttatni. A korpajuttatás megilleti az állami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket is. Emellett a minisztertanács határozata lehetővé tesz.i. hogy 1955-ben a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kenyérgabona beadási kötelezettségük hiánytalan teljesítése után árpa. zab és kukorica beadási előírásukat is — saját választásuk szerint — részben, vagy egészben kenyérgabonával teljesíthessék. Tiycn esetben a begyűjtési törvényben megállapított átszámítási kulcsot kell figyelcmbe- venni. T")e nemcsak érdemes, hanem lehet Is több kenyérgabonát tér- ^ melni. Az időjárás kedvező a vetéshez, nincs ok a várakozásra. Esőből sincs már hiány. Több búzát vagy rozsot azonban csakis olyan földön termeszthetünk, amelyik jó erőben van. az elővetemény kedvező volt, s jól előkészített magágyba vetünk. Minden terme!őszövetkBzet és egyéni gazda fontos érdeke, hogy a legjobb földbe tegye a magot. Régi szólásmondás, hogy amilyen a vetés, olyan az aratás. Minden gazdálkodáshoz jól értő dolgozó paraszt tudja, hogy a búza vetésének idejét jól kell kiválasztani. Sokszor egy két mázsával is többet terem a föld, ha a legalkalmasabb pillanatban vetünk, s a mag olyan talajba kerül, amely se nem száraz, se nem sáros. Az őszibúza vetésének most van itt az ideje. Az elmúlt év tapasztalatai is megmutatták, hogv azokban a gazdaságokban, ahol a rendelkezésre álló fogat s gépierő jó kihasználásával a legkedvezőbb időben vetettek, ott mindenütt megmutatkozott ennek termésfokozó hatása. C ok évtizedes tapasztalat szerint október első felében van a búza- *•-' vetés legkedvezőbb ideje. Ezekben a napokban lehet a jövőévi bő termést-legjobban biztosítani. A kedvező időjárás ellenére azonban megyeszerte lemaradás van a vetésnél. Köztudomású pedig, hogy a korábban elvetett búza és rozs a téli fagyok beálltáig jobban megerősödik, tavasszal korábban szökken szárba és dúsabb kalászokat, nagyobb termést hoz, mint a későnvetlett, rosszul áttelelt gabona, . Falusi pártszervezeteink, a tanácsok, az agronómusok és a termelési bizottságok legfontosabb feladata most, hogy a minisztertanács határozaténak ismertetésével, személyes példamutatással meggyorsítsák a kenyér- gabona vetését- s megmagyarázzák a termelőszövetkezeti tagoknak, egyéni gazdáknak, hogy érdemes több kenyérgabonát termelni. Az jár jól, akinek jövőre több búzája, rozsa terem. Nem lehet tudni, hogy október végén nem fordul e az időjárás annyira esősre, hogy akadályozza a munkát. Ezért a következő napokban az legyen a legfontosabb tennivalónk, hogy jó talajmunkával, korai vetéssel biztosítsuk a jövőévi nagyobb termést, a nagyobb darab kenyeret. V ____________________________________J Elsüli az őszi munkában a sáloratfaú’balyi iárás szüvelkezelai Miskolc — megyei fogú nwros A III. pártkongresszus nagyjelentőségű határozatot hozott az államigazgatás megjavításáról. Ennek első gyakorlati megvalósulása az új tanácstörvény. A napokban az elnöki tanács újabb határozata jelent meg, mely a megyei tanácsokkal egyenjogú városokká nyilvánítja és közvetlenül az elnöki tanács alá rendeli Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged városokat. Miskolc lakói és a város közigazgatásának dolgozói nagy örömmel fogadták a határozatot. A város a felszabadulás óta sokat fejlődött, lélek- száma 80 ezerről 140 ezerre növekedett. Az első 5 éves terv ideje alatt Miskolc az ország második ipari központja lett. Jelentőségét ipari szempontból különösen emelte a Lenin Kohászati Művek, a DIMÁVAG Gépgyár. a heiőesabai cementgyár, a krypton gyár és számos több középüzem hatalmas arányú fejlődése. Emellett Miskolc az északmagyarországi iparvidék legfontosabb kereskedelmi városa lett. Jelentős a város idegenforgalma is. Természetesen ilyen körülmények között a város közigazgatásának eddigi szervezeti formája szűknek bizonyult, s gyakran akadályozta Miskolc fejlődését. Nem egyszer gyors intézkedésre lett volna szükség, de nem volt erre lehetőség. Ha például áruhiány mutatkozott, csak a megyei tanácson keresztül lehetett a minisztériumokhoz fordulni. Súlyos problémát jelentett a lakások tatarozása. A minisztérium nem ismerte köz-» vétlenül, csupán a megyei tanács utján értesült a város ilyenirányú gondjairól. S így megváltoztatta, csökken« tette a tatarozásra előirányzott összegeket. A városi tanács üzemeinél mutatkozó anyagellátási zavarok esetén szintén a megyei tanácson keresztül kellett a könnyűipari minisztériumhoz fordulni segítségért. Miskolc az anyaggazdálkodás problémáit, a lakos« ság gazdasági, kulturális igényeinek kielégítését ezentúl sokkal nagyobb önállósággal oldhatja meg. A város ügyeinek intézése, az ipari, tudományos, kulturális, közlekedési, egészségügyi intézmények továbbfejlesztése ezután nem függ a megyei tanácstól. Miskolc ezentúl közvetlenül az elnöki tanácshoz fordulhat kéréseivel, s az utasításokat is onnan kapja. Nagymértékben megnő a kerületi tanácsok hatásköre is. A városi tanács ugyanis jogkörének egy részét a kerületi tanácsnak adja át. Nagyobb lesz az önállósága, kezdeményező ereje tehát a kerületeknek is. Az elnöki tanács új határozata hozzásegíti a miskolci városi tanácsot ahhoz, hogy jobban elmélyítse kapcsolatát a lakossággal, hiszen a városi tanács saját belátása szerint, saját hatáskörében dönthet az ügyekben. „Szeretettel várunk vissza benne'eHet“ Szeretettel hívjuk vissza az üzemből Patvaros Dezső 8 holdas, Koós László 10 holdas dolgozó parasztokat, volt tsz-tagokat, régi munkatársunkat, a bánfaival bányaüzemből, valamint Soós Vilmost1 a csépieleki bányaüzemből. Kérünk benneteket jöjjetek vissza. Kevesen vagyunk és kell az erő, nagy szükségünk van tudástokra. A csoport szép jövedelmet juttatott a tagságnak, 20—25 mázsa terményt kaptunk egyenként előlegbe. Szeretettel várunk vissza benneteket, jöjjetek mielőbb. PATVAROS ISTVÁN PATVAROS JÓZSEF Uppony, Rákóczi tsz dolgozói nevében Prügy községben az őszi munka sikeréért harcolnak Prügy község dolgozó parasztjai nagy igyekezettel takarítják be a cukorrépát, burgonyát, vágják a kukoricaszárat, hogy utána azonnal elvethessék az őszi búzát. A község dolgozói vállalták, hogy legkésőbb október 20-ig elvetik az őszibűzát és november 7, valamint a tanácsválasztás tiszteletére a szántóterület 45 százalékát őszi gabonafélével vetik be. A magasabb terméseredmény elérése érdekében műtrágyát és istállótrágyát szántanak alá. Az állatok téli takarmány-ellátásának, biztosítására elhatározták, hogy a cukorrépa levágott koronáját napraforgó tányérját, a kukorica szárát besilózzák. A munka sikeres befejezése érdekében párosversenyre keltek egymással, a verseny kezdeményezője Bányai Benjamin, ifj. Csamí János és Vajtó Miklós, dolgozó parasztok. A vetésterv teljesítése után azonnal megkezdik az őszi mélyszárwi fást, hogy azt is határidő előtt elvégezzék. Fistroviczi István mezőgazdasági áb. elnök, Vajtó Miklós termelési bizottság elnöke, 40 eier forint célprémitM Kaptak az előregyártók A borsodi hőerőmű építésénél dolgozó nagyelemeket előregyártó brigádok több mint egy hónappal előbb befejezték a nagyelemek előre gyártását. Csorba Miklós 55 fős ácsbrigádja, Borbély Mátyás vasbetonszerelő brigádja és Orosz Lajos segédmunkás brigádja kiváló, példátlan teljesítményt nyújtott ezzel. A napokban kenut sor a 40 ezer forint célprémium kiosztására, amelyből nemcsak a brigádok tagjait, hanem a munkában résztvevő műszaki dolgozókat is megjutalmazták. A betakarítás mellett most a leg fontosabb feladat az őszi szántás vetés, a jövőévi kenyér biztosítása, A sátoraljaiíjhelyi járásban minden felé lendületesen folyik a vetés és a betakarítás. Termelőszövetkezeteink egyre inkább példát mutatnak eb ben. Az alsóberecki Rózsa Ferenc termelőszövetkezet a szárazság eile népe szeptember 10 én megkezdte a vetést, s október 2-ára be is fejezte 30 hold búzát keresztsorosan vetett Jól halad a silózás is. Elhatározták a tsz tagjai, hogy minden olyan növényt, amelyben fápérték van, be- silóznak: mintegy 400 köbméter silót készítenek, hogy állatállományuk jó átteleltetéséhez bőségesen biztosítsák a takarmányt. Ugyancsak jó eredményeket ér ei a karosai Dózsa termelőszövetkezet is. Kukoricából és burgonyából is gazdag termést ért el. 70 holdon mái elvetettek 8 most megkezdték az őszi búza vetését. Elhatározták, hogy a búzát keresztsorosan vetik. A sátor aljaújhelyi Vörös Csillag tsz-ben 10 mázsás volt ebben az évben a gabona átlagtermése. Jövőre is bő termést akarnak, ennek érdekében 100 holdat már bevetettek. Ezer darabból álló országoshírű juhállományuk is bőven jövedelmez, gazdagon részesednek a tagok a közös jövedelemből. Borból 14—15 hektolitert várnak holdanként. A sátoraljaújhelyi járás dolgozó parasztjai jó gazda módjára gondoskodnak a talajerő növeléséről is. Eddig mintegy 2500 holdra hordták ki az istállótrágyát, jóval többre, mint az elmúlt évben, de ezévben még mintegy 1600 holdat fognak letrágyázni. Tapasztalatból tudják, hogy i áta jól művelik a földet, gondoskodnak a talajerő pótlásáról, gazdag termést takaríthatnak be. KISFAL PÁL vb. elnök h„ Sátoraljaújhely A borsodnádasdi lemezgyár dolgozói is csatlakozlak a MAVAG felhívásához A borsodnádasdi lemezgyár dolgozói a tervismertető értekezleten jelentették be csatlakozásukat a MÁVAG felhívásához. Borsodnádasd> december 21-én ünnepli felszabadulásának 10-ik évfordulóját. A lemez-' gyár dolgozói megfogadták, hogy felszabadulásuk évfordulójára befejezik évi tervüket, s az év hátralévő részében 1300 tonna finomlemezt gyártanak terven felül. A terv túlteljesítése mellett ígéretet tettek, hogy a gazdaságosabb termelés megvalósításával az év végéig 1.053.000 forintot takarítanak meg. A hengerészbrigádok megfogadták: a megadott méretek pontosabb betartásával az eltéréseket a harmadik negyedévhez viszonyítva 50 százalékkal csökkentik, s ezzel az év végéig a programszerüséget 95 százalékra betartják. II diósgyőri építők szép eredményei A diósgyőri Kilián gimnázium mellett épülő 168 lakás építői ebben az évben át akarják adni rendeltetésének az M épületet, melyben 103 család talál kényelmes otthonra. Uram József építésvezető irányításával szép eredményeket érnek el az építők. Szántó József, Szurdoki Bertalan. Galambos Lajos, Kocsis András ácsbrigádok szép eredményeket érnek el a tetőszerkezet építésében, Stefcsek Ede kőművesbrigádja, Mező Sándor vas-! betonszerelő brigádja és Vaha Sándor kőművesbrigádja szintén jó munkálj végez. A nagy épülettömbön jelenleg még vakolnak. Néhány hét múlva azonban a jó műszaki irányítás és a fegyelmezett munkamenet eredményeként már a szakipari dolgozók is megkezd-! hetik a burkolást és más egyéb mun-, kálatokat. ik (JSSCin gyülekeznek az emberek. Hiába, sok a tennivaló még a földeken. Ennek ellenére az emődiek ma este jókor összegyűlnek a- teremben. Suri János tsz elnök megelégedve hordozza körül tekintetét a teremben. — összejöttünk vagy háromszázan — állapítja meg. A termet monoton zsongás tölti meg. Mindig van közös téma, de most a népfront megalakulása előtt ugyancsak van miről beszélni. Amikor azonban az elnökség elfoglalja helyét az asztalnál, lassan elül a zaj. Minden szempár Suri Jánosra sze- geződik, aki mint a népfront előkészítő bizottság elnöke — megnyitja a gyűlést. Kis úttörő köszönt: az egybegyűlteket. Verset szaval a békéről. ' Sebő Géza-, az emődi gépállomás párttitkára — közszeretetnek örvendő ember — beszél ezután a népfront jelentőségéről. Valamennyien élénken figyelik minden szavát. A további összefogás szükségéről' beszél. Szavai mindenkit magával ragadnak. A még szorosabb egység megteremtésének öröme hat át mindenkit. És elhangzik a kérdés: — Kik legyenek benne ebben a mindent átfogó szervezetben? Javasoljanak maguk közül munkások, parasztok, értelmiségiek, kiket vegyenek be a népfront bizottságba. Rövid fontolgatási idő következik. Elsőnek egy 40 év körüli nő emelkedik szólásra — az MN- DSZ titkára: — Javaslom, hogy az asszonyók közül Kocsis Józsefné, Szepsi Barnabásné és Hágen Gyuláné MNDSZ tagokat válasszuk be a bizottságba. Szavait helyeslő moraj követi. Az említetteket mindenki ismeri és becsüli a községben Péter Gyöngy begyűjtési előadó szólal fel ezután: i— Szerintem helyes lenne ** mondja --;i Sä 1 dolgozó parasztok közül azokat választanánk be, akik élenjárnak a mezőgazdasági munkában és a beadásban. Antóni Ferencet, K. Tóth Lászlót, Fe- renczi Sándort, NS. Nagy Lajost, ifj. Kassai Lász- lónét, Bárány Jánoanét, özv. Kiss Dánielnét, P. Szabó Lászlót, Lesták Bertalant, Mátyás Lászlót és Biklik Jánost. Az Utolsó névnél mozgolódás támad a teremben. Mintha valami nem lenne rendjén. De már Varga Lajos vasúti munkás is sorolja azoknak a munkásoknak a nevét, akik érdemesek arra^ hogy a munkásosztályt képviseljék az emődi népfront bizottságban. Aztán a többiek is javasolnaic tagokat. Felveszik a névsorba dr. Sereg Péter orvos, Dudás Ferenc tanácselnök, Koosis István iskolaigazgató, özv. Kassai Pálné tsz tag és sok másnak a nevét. Ekkor azonban az állami gazdaság egyik dolgozója jelentkezik felszólalásra: — A mezőgazdaság fejlesztésében igen fontos szerepe van az állami gazdaságnak — mondja*. — Helyes lenne, ha az állami gazdaság dolgozói is képviseltetnék magukat az emődi népfront bizottságban. Vegyék be a névsorba Konc Kálmán igazgató és *iiss Károly műhelyvezető nevét. Bekerült a bizottságba Keszi Jenő borbély, Ka- kuk János sportvezető és Csibrik Sándor sztaháno- vista isA terem egyik részén azonban erősödő zúgás támad. Már odafigyelnek az élnökség tagjai is, amikor Simon József végre szót kér. — Nem helyeseljük, hogy Billik János bekerüljön a népfront bizottságba. Olyan csend van a teremben, hogy ,,a lélegzetvételt is hallani lehet. Billik János nem mutat jó példát ~ folytat* i ja Simon József határo« r zott hangon —. pedig tag« \o ja a végrehajtó bizottság« í nak is. Ahelyett, hogy min» r denben élenjárna, most az V. békekölcsönjegyzésnél is csak 50 forint kölcsönt írt alá. Ezért nem javasoljuk! — Úgy van! Igaza van! Én is azt mondom -« hangzik mindenfelől. — Elvtársak! — Csendül Lázár Istvánné hangja. — Javaslom, hogy Billik János helyett Molnár József rendőr elvtársat vegyük be a népfront bi« zottságba. Az elnök szavazást kér: — Ki .akarja, hogy Billik Jánost bevegyük a bizottságba? Néma csend. — Ki szavaz Molnár elvtárs mellett? Szinte egyszerre nyúlnak a kezek a magasba.. Tíz óra felé befejeződik a tanácskozás, mindenki hazamegy, osak a népfront bizottság újonnan megválasztott tagjai ülik körül az asztalt. Sok feladatot kell még nekik együtt, közös erővel megoldani. Impozáns, nagyszerű ünnepséget akarnak szervezni november 14-re, Ernőd felszabadulásának 10. évfordulójára. Nagy szükség van már a régen szóban forgó mélyfúrású kútra is. Kicsi a jelenlegi kulturház, uj, na gyobb kellene. Le kell sál akozni a járdákat, ki kelj tisztítani az árkokat. De még sok-sok más feladat van, amelynek elvégzéséhez egyesített akarat kell. Végül is megválasztják az elnökséget, 6 mind járt megbízták, dolgozza ki a programot. Hazafelé menet i. mind arról beszélnek, hogy nagyszerű dolgokat valósítanak meg a községben, hiszen lesz hozzá segítség — itt van mellettük az egész falu. Ezt bizonyítja a gyűlés, ahol lelkesen, nagy körültekintéssel választották meg a népfront bizottság tagjait, EGY SZÍVVEL, EGY ÁSCÁRÁTTÁL
