Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-06 / 236. szám

Nem állhat meg a fejlődés a borsodnádasdi gyárban sem J AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A X. évfolyam 236. szám /ra 50 fjjiér * Miskolc, 1954 október 6, szerda A kommunisták felelőssége Yf egyék tudomásul, hogy párttag ’ vagyok. Követelem, hogy pana­szomat a legsürgősebben intézzék el, — mondta s hogy szavának nyomató­kot adjon, felmutatta tagsági köny­vét is.­A hivatalban kicsit megszeppenve hallgatták a dörgedelmet. Mindenki igyekezett eleget tenni neki, orvosolni panaszát. Azután emberünk megelé­gedetten gyűrte zsebébe tagsági köny. vét s mint aki jól végezte dolgát, energikusan bevágta maga mögött az ajtót. Nemrég történt, ez az egyik borsodi gyár liivatalházában. A gyors intézke­dést azonban nem a nagyhangú elv­társ dörgedelme miatt tették meg, Panasza jogos volt, ezért cselekedtek gyorsan. I)e a történet szereplőjének még jócskán van pótolni és tanulni valója, hogy joggal moinUiaaua magá­ról; kommunista vagyok! Többször találkozhatunk olyan elv­társakkal, akik az tizemben, hivatal­ban, népboltban, színházban előszere­tettel hivatkoznak párttagságukra, Legtöbbször ott, ahol jogaikat intézik, akkor, amikor panaszuk orvoslását sürgetik. Ugyanakkor a kötelesség ti'jesitá- seben ezek közül egynémelyüknek mái kisebb a hangja. Akkor már ritkáb­ban áll elő azzal, hogy kommunista. Nagyokat hallgat a taggyűlésen — ha éppen elmegy—, mert az is előfordul, hogy kihagy egy-kettőt. Némán üldö •géi a termelési értekezleten és s-írun tekintget az ajtó felé: már csak vége lenne. Pedig észrevehetné, hány szem­pár figyel rája, amikor felajánlásról van szó. Hányán kísérik figyelemmel, mit javasol, amikor arról van szó, hogy a selejtet csökkenteni kell: „Szólj hát! Te kommunista vagy! Mutasd az utat és követünk,” C ezek az elvtársak ilyenkor hall- rt gátnak, sőt egyik-másik azon töri a fejét, lesz-e még ideje a szenét megreklamálni az értekezlet, után? Vannak pártunknak olyan tagjai, akik derék forradalmároknak tartják magukat, dicsekednek régi párttagsá- gukkal, nagy szónoklatokat vágnak ki a munkafegyelemről, de szavukat nem kövotik tettek. Vannak ilyenek Borsod megyében is, a Lenin Kohá­szati Müvekben, az ózdi gyárban, a falvakban és a bé.nyákban. Amikor szólni kellene, mert a tervet nem tel­jesíti az üzemi akkor hallgatnak. Csak azért, hogy békesség legyen, csak azért, hogy minden „simán“ menjen De hát vájjon az rendben van e hogy a borsodi bányák 150.000 tonna szénnel tartoznak a hazának? Hogy kohászati üzemeink tebb tízezer tonna acéllal maradtak adós3i az országnak. Rendjén van-e, hogy a szemük előtt O or.sodi kommunisták! Ne foledjé- teli, hogy pártunk minden egyes tagjára különlegos felelősség hárul. A ml népünk egyre többet vár a kom­munistáktól! Várja a példamutatást a fegyelemben, a takarékosságban, az adófizetésben, a beadásban. A- dolgozó tömegek azt várják a kommunisták­tól, hogy nocsak beszéljenek arról, mit hogyan kell csinálni, hanem tettekkel mutassák is meg. Példamutatást vár a párt a kommunistáktól a takaré­kosság érdekében, a pazarlás ellen folyó harcban is. Bizony nehéz a mi­nőségről beszélni abban a műhelyben, ahol a eelejtgyártók között párttagok is vannak. Nehéz takarékosságot várni a dolgozóktól azon az építkezésen, ahol a vezetők — köztük kommunisták — hibájából sok drága anyag megy tönkre. S nehéz a harc a terv telje­sítéséért abban a gyárban, ahol a párttagok között is vannak elmara­dók. A békekölcsönjegyzés is választóvíz volt arra, hogy ki hogyan állja ki a próbát. Láeacséke községben pél­dául apróba nem jelzett nemes fémet. S jól tették a párttagok a jegyzés harmadnapján, hogy taggyűlésen megvonták bizalmukat a községi párt- szervezet titkárától. Aki pártunk tagja, nem lehet kö­zömbös, passzív, nemtörődöm. Aki pártunk tagja, nem hátrálhat meg a nehézségek elől. S az a párttag, aki rosszul dolgozik, hibát hibára halmoz, aki megszegi a párt- és kormányhatá- rozatokat, száz és száz becsületes kommunista munkájának eredményét rontja le. Borsodi kommunisták! Kohászok, J J bányászok, építők, dolgozó pa­rasztok! Ne feledjétek, hogy minden tettetekért felelősök vagytok pártunk és egész népünk előtt. Ne feledjétek, hogy a népszerűség és szeretet, ame­lyet a magyar dolgozó nép a kommu­nisták pártja iránt érez, nem kis rész­ben abból a hosszú éveken át leszűrt felismerésből fakad, hogy a kommu­nisták elyhű, meggyőzödéses, harcos emberek. Apáit szava és a párttagok tette között nem lehet eltérés. A kom­munisták nem vizet prédikálnak és bort isznak, hanem mindennapi mun­kájukban, cselekedeteikben is hívek azokhoz az elvekhez, amelyeket hir. dőlnek. »orra csa tlakoznak a torso Ji üzemek a M A\ AG felhívásához A Lenin Kohászati Müvek dolgozóinak vállalása november 7 és a tanácsválasz tások tiszteletére A budapesti MÄVAG felhívásá­nak elhangzása után a Lenin Ko­hászati Művek dolgozói rüpgyűlé- seket tartottak. Gondosan fontoló­ra vették, hogy milyen felajánlást tegyenek annak a napnak tisztele­tére, melynek felszabadulásunkat, megváltozott, boldog életünket kö­szönhetjük. November 7. népünk egyik legszebb ünnepe, amelynek méltó köszöntésére a diósgyőri ko­hászok mindig kitettek magukért. Ezt az elmúlt évek kimagasló tel­jesítményeinek egész sora igazolja. Most "is elhatározták a röpgf ülé­seken, hogy újabb munkasikerek- kel készülnek fel november 7,re, köszöntik a tanácsválasztásokat. Többek között szavukat adták arra, hogy lemaradásukat behoz, iák, teljes termelési tervüket de­cember 28-ig befejezik. Második félévi forgóeszköz-csökkentési ter­vüket 36 millió forinttal túltelje­sítik. Az önköltségi terv III. ne­gyedévi elmaradását december 31- ig pótolják. A mezőgazdaság megsegítésére vállalták, hogy 398 tonna szekér- tengely és kalapács anyagát 1955 január 31 helyett az év végéig le­szállítják. Számos nagyszerű vállalás szere­pel még a felajánlásukban: így az exportterv teljesítése, a munkavé­delem megjavítása is. Többek kö­zött november 7-ig átadják a dur­vahengerdei étkezőhelyiséget.; Megígérték, hogy a MA VÁG kos real exportterve teljesítésének se­gítésére e. 424-es sorozatú moz­dony öntött és kovácsolt alkatré­szeit időben elkészítik és leszállít­ják. így fejezik be fogadalmukat a diósgyőri kohászok: „Ml, a Lenin Kohászati Művek dolgozói, minden erőnkkel azon leszünk, hogy pár­tunk III. kongresszusa határozatai­nak szellemében vállalásainknak eleget tegyünk. A munkafegyelem megszilárdításával, nagyobb szer­vezettséggel, feladataink ütemes teljesítésével harcolunk felajánlá­saink maradéktalan megvalósítá­sáért.” Újra párosversenybe lépnek a sajószsntpéteri és kondói bányászok A sajószentpéteri bányászok no­vember 7 és a közelgő tanácsválasz­tások tiszteletére megfogadták, hogy az év végéig minden hónapban tel­jesítik a tervet és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepéig 1000 tonna szenet adnak terven felül a hazának. Felhívják régi versenytársaikat a kondói bányászokat, Jányi Gyula üzemvezetőt és Makranczi József párttitkárt, hogy lépjenek újra pá­rosversenybe, álljanak helyt velük együtt az adósság törlesztéséért, a kongresszus határozatainak megvaló­sításáért vívott harcban. 'SZTIBOR ANTAL a sajószentpéteri bányavállalat párttitkára Letörlésünk szénadósságukat a pálinkás-tárói és finke-tárói bányászok Ml, a Pálinkás-táró és a fiukéi táró dolgozói termelési értekezleten, megvitattuk azokat a feladatokat, amelyeket az 1954-es tervév sikeres teljesítésére meg kell oldanunk. Tudjuk, hogy a kormányprogram végre­hajtása tőlünk is függ; ezért jobb munkaszervezéssel, tervünk teljesíté­sével jobban akarunk dolgozni. Elhatároztuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. év­fordulóját mi is újabb munkasikerekkel fogjuk köszönteni, Pálinkás-táró dolgozói vállalják, hogy 94 tonna szénadósságukat a IV. negyedév első hónapjában behozzák. A finkei-táró dolgozói szintén vállalják. hogy négy vagon lemaradásukat a IV. negyedév első hónapjában felszámol­ják. A minőség megjavítása érdekében munkaversenyt indítunk a? üzeni egész területén. A pálinkás tárói és finkei tárói dolgozók szeptemberben négy vagoií szénnel maradtak adósai népgazdaságunknak. Most azon varrnak, hogy októberben ezt az adósságot megszüntessék, hogy méltóképpen megünne­pelhessék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját. Az üzem dolgozói nevében: VALLER JÁNOS DOROGI ISTVÁN RÁCZ LAJOS párttitkár üzemvezető. üb. elnök. Gyorsítsák meg az őss A nyári mezőgazdats-ági munkák idején gyakran adtunk hírt a putnoki dolgozó parasztok példás helytállá­sáról. Az adófizetésben, a, beadási köte­lezettségek teljesítésében most sem kelj szégyenkeznie, a községnek. Há­romnegyedévi adófizetési tervét ha­táridőre 106 százalékra) teljesítette. A begyűjtésben szintén az elsők kö­zött van Putnok a járásban. Nagyré­szük van ebben az olyan élenjáró dolgozó parasztoknak, mint ifj. Gás­pár József 6 holdas, Lénárt József 6 hol das, özv. Varga Károlyné 5 hol­das, Juhász József és Fazekas János 7 holdas dolgozó parasztoknak, akik nemcsak adójukat rendezték halítr­munkát a putnokiak időre hanem esztendei beadási kö­telezettségeiknek is eleget tettek már mindenből. Nem ilyen kedvező képet mutat azonban az őszi mezőgazdasági munkák haladása a községben. Kü­lönösen az őszi szántásban és vetés­ben nagv a lemaradás. Még csak alig néhány gazda kezdett hozzá az őszi kalászosok vetéséhez és a mély­szántáshoz. A putnoki dolgozó pa­rasztok, ha jövőre is élen akarnak járni a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozat megvalósításában, akikor már most több gondot kell fördíianiók a jövő évi termés jó meg­alapozására: a nagyobb termésátla­gok biztosítására. Példát mutatnak a cigándi föidmüvesszövetkezet tagjai Az őszi betakarítási munkák túl- nyomórésze már befejeződött Cigánci községben. A begyüjtőhelyek előtt szekerek sora áll kukoricával, bur­gonyával megrakva. Példát mutat­nak a beadásban - a földművesszövet­kezet tagjai. A tej-, tojás- és ba­romfibeadásban is a földművesszö­vetkezet tagjai járnak az élen. Töb­ben közülük inár egész évre teljesí­tették élő állatból és állati termé­kekből az előírt mennyiséget. Timá- ri Mihály, Fodorté Károly, Oláh Károly és Gyöngyösi Károly egész évi tej-, tojás- és baromfibeadási kötelezettségének eleget tett. SZÁNTAI MIHALT Sátoraljaújhely lopnak egyesek és a tolvajokat nem csípik fülön. Es rendjŐD van e, hogy- nem szólnak, amikor hibát látnak, mert úgy érzik, hogy a dolog nem érinti őket személyesen. Valószínűleg okos embernek tarfják magukat azért, mert nem nyúlnak a darázsfészekbe, s ezért a darazsak bókén hagyják. Nem végeznek agitációt a tömegek között, nem háborodnak fej a pazar­lás miatt. Dolgoznak minden lelkeso dés nélkül, azt tartva, hogy „majd csak lesz valahogy“. A lljunk még, zárjuk le a további felsorolást, s> nyissuk ki a párt könyvet. Azt a könyvet, melyért ezrek hullatták vérüket, amely miatt ezre két kínoztak meg a múltban. Nyissuk ki és olvassuk fe! s ne osak most, ha nem mindennap, hogy soha ne feled jük el: aki a Magyar Dolgozók Párt .iának tagja, felelősséggel tartozik mindenért, ami ebben az országban történik, de különösképpen és elsosor ban azért, ami közvetlen környezeté ben, I munkahelyén történik. „A párttag kötelessége, hogy min­den erejével harcoljon a párt, a dol­gozó nép, a haza ügyéért, a Magyal Népköztársaság felvirágoztatásáért. A párttag kötelessége, hogy élenjárjon a termelésben, példát mutasson á munkafegyelemben, a szakmai kép zóttség -emelésében, őrködjék a népi demokratikus állam törvényei, rendje, fegyelme felett.“ Ezt írja elő minden párttag számára a Szervezeti Sza­bályzat. 5 E R E L E M Nagy esemény történt hétfőn reggel a bükkábrányi Lenin terme­lőszövetkezet udvarán. Aki csak tehette a tagság közül, ott téblábott az udvaron, hogy szemtanúja legyei), amint a kocsira emelik a hordót. Maga az a tény, hogy hordót rak­nak a szekérre — még nem olyan nagy ritkaság. Hanem az, ami a hordóba^ van — az aztán már eseményszámba megy. Hogy az ördögbe ne, amikor még az elnök is olyan nagyra értékeli a-/,, ügyet, hogy maga is fel ül a bakra- és elkíséri a ritka por­tékát a mezőkövesdi piacra. Mindenki örül, amikor kifordul a kocsi a ló- pun, csak Zólyomi Dani bácsinak szorul el egy kicsit a szíve." Merthát kinek lett volna, leginkább oka piacra kísérni a halakat — mert halak van­nak a hordóban! — ha- nem neki? Hi-szen egész nyáron ő „pásztorkodott” a- halastónál, Bezzeg, amikor elkezdték a tenyésztést, akkor állandóan körülötte topogtak, hogy így Dani bácsi, úgy Dani bácsi, mertihát Dani bácsi ért a halak „nyelvén". Hej, úgy van az, akkor jó csak az öreg a háznál, ha tanács kell!. Ekként kesergett maigában az öreg. Hanem amint kifordult a szekér a<z utcából a kövesük», enyhülni kezdett a bánata-. Mert mostanában egy­re csak az új halastó gondolata motoszkál a fe­jében. Mostanában? Az ördögöt, dehogyis! Már régóta. Már akkor kedve szottyant a h«-ltenyésztésre, amikor a Szilvásban dolgozott. A Szilvás ugyanis határos az áüami gazdaság halastavával, s ha volt egy kis ráérő ideje, leült a tó partjára és hossza­sán elnézegeíte a hálóval bíbelődő halászokat. Ki­váncsivá tette a mesterség. Kérdezgette őket erről, arról, meghat a gyerekkel is sokat beszélgetett es- tén-kint odahaza, ugyanis a fia segédhalász a- gaz­daságban. így esett hát őrá a választás... Nem akarja ö a saját érdemeként elkönyvelni a halastó létrejöttét. Dehogyis, csalrhát az 5 fe­jében is gyakran megfordult a gondolat akkoriban. No, hogy is volt csak... Volt a szövetkezetnek egy konyhakertésze­te, amely után minden esztendőben megszedte a vámot a kácíi patak. Amint egy kis eső esett, úgy megduzzadt, hogy nagy gőgösen kilépett a medré­ből, mintha ijesztgetni akarná az embereket. Eről­ködése ugyan hiábavaló volt, mert nem tudott oly félelmesnek látszani, mint szerette volna, dehát elég bosszúság már az is, hogy a kert egy részé­ben maga alá gyűrte a friss palántákat. No, megállj csak patak — gondolta- Zólyomi bácsi — miután meghányták-veteíték a dolgot a vezetőségi ülésen. — Hajtod te még a mi mal­munkra a vizet! A szövetkezetiek nem tanakodtak sokáig. Egy szép napon kimehtek a patak mellett elterülő kertbe, megnézték, hol van a legmélyebb fekvése, aztán egy jó holdnylt kikanyaritotfak be­lőle. Itt-ott felmagasitották az oldalát, majd egyik végén bevezették a pata-kot, a másik végén pedig futni hagytá-k a vizet. Mikor elkészültek, írtak egy dunántúli állami haltenyésztő telepnek, hogy kübl­iének ivadékot, És nemsokára tükörpontyok úsz­káltak a patak-táp’.áita kiserletj halastóban ,. Zólyomi Dani bácsi ott őrködött egész nyáron a parton. Hej, mert igencsak megkedvelte a halászélétet. Az igazság ugyan az volt, hogy a konyhákért őrzésének céljából rendelték az öre~et a csőszködésre. Dehát mit tudják azt, hogy ö töb­bet figyelte a vízből fe!-felcikázó halakat, mint » zöldpaprika palántákat. Mert jól lehet ám abból következtetni, hogy mekkorát csa-p a ha-i a víz há­tára. Megtanulta 6 azt a fiától, a segédhalásztól. Amíg kicsi a hat] — csak gyenge a víz csobbanáa.i. De ha már elérte a> 80 dekát— akkor mélyebb szí­nezetű a csobbanás hangja. No, ami azt illeti, egyáltalán nem volt rest Dani bácsi, ha a halak etetéséről volt szó. Veszekedett 5 éppen elegei. — ' Mit sajnálod —- förmedt a raktárosra-. — A ma­lac 6e hízik ingyen. Hát. csak add tele ezt a vöd­röt oesuval. S mikor vég­re megkapta, boldogan vitte a tóhoz. De nenj- öntötte bele mindjárt. Hogyisne,^ még csak az kellene. Előbb be kell áz-j látni — úgy mondta a fia —, hadd dagadjon fel. Ha a halak hasában püffed meg, abból haj lesz, mert a hal egyhamar oldalával „úszik” a- víz fete színén, ...Meg bizony, megéri a fáradozást á haltenyésztés. Gondot ugyan igényel, de költséget annál kevesebbet. Neki meg jó foglalkozást jelent. Ugyan mi máö hasznát tudnák vonni egy lábára rokkant embernek? Még a pá-sztorkodásra 6ein al­kalmas, hisz elfut előle a jószág. A bal viszont jámbor állat: terelgetni sem kelt, a tilosba sem jár és hálásan adja » hasznot. Azám, különösen ha majd az új íó meglesz. Az lesz csak nagyszerű dolog. Dani bácsi már előre örül. Még az a jó, hogy meg-hizlalta a halakat. Mert ha a halak csak apró; csenevész jószágok maradtak volna, akkor most biztosan kijelenti a vezetőség: abbahagyjuk a kí­sérletezést, nem éri meg a vesződséget. De így — más a helyzet! Alig költöttek rá valamit — mégis többezer forint lesz a jövedelem Hát 1Tlég jövőre, ha 10 holdon terül el a tó vize! Lesz is a pataknak dolga, igaz, neki is lesz, de hiszen ő annak csak örülni tud; Úgy fog ha-iászkodni. mint az igazi ha­lászok: még hálót i-s szerez valahonnan. Mostanában erősen titkol valamit. Mintha örök­ké vala-mi terven törné a tejét. Erről ugyan még senkinek nem szólt, nem akarja- elhamarkodni » dolgot. Dehát miért ne dolgozhatna a fia őrrsel- lette! Lennie hozzá hajlandósága a- eyereknek. merthát itt ő tenne a főhalász. Ö, mármint idősebb Zólvomi Dániel, megelégszik a- segédhalászatísí is Metr hát... Hanem az szontigaz, hogv jövőre senkinek nem engedi át a dicsőséget. Jövőre ő viszi piacra a- portékát, még ián az is meglehet, hogy fék egyenesen Pestre..

Next

/
Thumbnails
Contents