Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-28 / 255. szám

Csütörtök, 1954. október 28. I58’' ÉSZAKMAG Y AKOR5ZAG A Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának jelszavai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójára Moszkva, okt. 24. (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Párt­jának központi bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37 évfordulójára az alábbi jelszavakat adta ki: 1. Éljen a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 37. évfordulója! 2. Éljen az egész világ dolgozói­nak nemzetközi szolidaritása! 3. Testvéri üdvözlet a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért har­coló összes népeknek! 4. Valamiennyi ország dolgozói! A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népeik kezükbe veszik a béke meg­őrzésének ügyét és mindvégig kitar­tanak mellette! Szilárdítsátok a né nek egységét a békéért folyó harc ban! Éljen a népek közötti tartós béke! 5. Éljem az egész világot átfogó ha­talmas békemozgalom! Valamennyi ország dolgozói, harcoljatok tevéke­nyen egy úi világháború veszélye el­len, a népek békés együttműködé­séért! 6. Valamennyi ország dolgozói! Harcoljatok az atomfegyver, a hid­rogénfegyver és más tömegpusztító fegyverek eltiltásáért, a fegyverzet egyetemes csökkentéséért! 7. Erősödjék a népek szolidaritása a német militarizmus feltámasztá­sa ellen, az agresszív katonai cso­portosulások létrehozása ellen folyó harcban! Az összes európai népek tartós békéiéért és kollektív biztonságáért! 8. Testvéri üdvözlet a népi demo­kratikus országok dolgozóinak, akik sikerrel harcolnak a népgazdaság további fellendítéséért, a nép jólété­nek szakadatlan emeléséért, a szocia­lista társadalom felépítéséért! Étien és szilárduljon a népi demo­kratikus országok és a Szovjetunió megbonthatatlan barátsága és együtt­működése! 9. Testvéri üdvözlet a nagy kínai népnek, amely sikerrel harcol nép­gazdaságának és kulturális életének fellendítéséért, az ország iparosítá­sáért. a szocializmus alapjainak fel­építéséért! Éljen és virágozzék a szovjet és a kínai nép megbonthatatlan barátsá­ga és együttműködése, a világ béké­jének hatalmas tényezője! 10. Testvéri üdvözlet a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság bős népének, amely népgazdaságának helyreállításáért, a békéért, Korea nemzeti egységének demokratikus alapokon való helyreállításáért har­col! j 11. Testvéri üdvözlet a Vietnami Demokratikus Köztársaság hős népé­nek, amely a békéért és demokrá­ciáért, hazája népgazdaságának hely­reállításáért harcol! 12. Üdvözlet Németország békesze­rető erőinek, amelyek harcolnak Nyugat-Németországnak egy harma­dik világháború tűzfészkévé változ­tatására szőtt bűnös tervek ellen! Éljen a Német Demokratikus Köztársaság, az egvséges, független, demokratikus és békeszerető Német­ország megteremtéséért folyó harc szilárd támasza. Erősödjék és izmo­sodjék p német és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága, az európai béke megszilárdításának ja­vára! 13. Szélesedjék és erősödjék a Szovjetunió és India népeinek ba­rátsága és együttműködése a világ békéjének javára! 14. Testvéri üdvözlet a gyarmatok és függő országok szabadságukért és nemzeti függetlenségükért, az impe­rialista járom ellen harcoló népei­nek! 15. Éljen Anglia, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió népeinek barátsága a nemzetközi fe­szültség további enyhítéséért, a há­ború megakadályozásáért és az egész világ tartós békéjének biztosításáért vívott harcukban! 16. Erősödjék a Szovjetunió. Fran­ciaország és Olaszország népeinek barátsága és együttműködése a német militarizmus feltámasztása ellen, az európai kollektív biztonságért vívott harcban! 17. Üdvözlet a japán népnek, amely bátran harcol nemzeti függet­lenségéért, hazája demokratikus fej­lődéséért, a japán militarizmus fel támasztása ellen, bátran harcol Ja­pánnak távolkeleti imperialista há­borús hídfővé változtatása ellen! 18. Éljen a Szovjetunió békeszere­tő külpolitikája — a béke megőrzé­sének és megszilárdításának, az új háború előkészítése és kirobbantása elleni harcnak állhatatos politikája, a nemzetközi együttműködésnek és az összes- országokkal való kereske­delmi . kapcsolatok fejlesztésének politikája! 19. Szovjet harcosok és szovjet ten­gerészek! Állhatatosan fokozzátok katonai és politikai tudástokat, tö­kéletesítsétek harci művészeteteket, legyetek urai az új technikának és fegyvereknek! Éljenek a győzelmes és dicső szov­jet fegyveres erők. amelyek hazánk békéje és biztonsága felett őrködnek! 20. Szovjetunió dolgozói! Még szo­rosabban tömörüljünk a kommunis­ta párt és a szovjet kormány köré, mozgósítsuk erőinket és alkotó ener­giánkat a nagy ügyre: a kommunis­ta társadalomnak országunkban való felépítésére! Éljen a párt, a kormány és a nép megbonthatatlan egysége! 21. Éljen a munkásosztály és a kol­hozparasztság megbonthatatlan szö­vetsége a szovjet rendszer megin­gathatatlan alapja! A 22—56. jelszavak a szovjet dol­gozók valamennyi rétegét az egyes termelési ágak legfontosabb felada­tainak teljesítésére hívják fel. Ez­után a jelszavak fgv következnek: 57. Szovjet szakszervezetek! Adja­tok minél nagyobb lendületet a mun­katermelékenység fokozásáért, a nép- gazdasági tervek teljesítéséért, és túl­teljesítéséért folyó szocialista ver­senynek! Terjesszétek az újítók munkamódszereit! Fáradhatatlanul gondoskodjatok a munkások és al­kalmazottak anyagi jólétének és kul­turális színvonalának további emelé­séről ! Éljenek a szovjet szakszervezetek — a kommunizmus iskolái! 58. Szovjet nők! Érjetek el újabb sikereket a népgazdaság, a tudomány és a kultúra minden területén, vé­gezzétek kifogástalanul nemes mun­kátokat: neveljétek a szovjet nép javára és boldogságára a gyermeke­ket.! Éljenek a szovjet nők — a kom­munizmus építőit ..... - — 59. Éljen a lenini Komszomol — a kommunizmus ifjú építőinek élcsapar ta, a szovjet fiatalok szervezője, a kommunista párt aktív segítőtársa és tartaléka! 60. Ifjak és leányok, dicső szovjet fiataljaink! Vegyetek aktívabban részt a gazdasági és kulturális épí­tésben, az ország egész társadalmi és politikai életében! Állhatatosan ta­nulmányozzátok az élenjáró tudo­mány és technika eredményeit, sajá­títsátok el az ipari és a mezőgazdasá­gi termelő munka ismereteit! Legye­tek állhatatosak és bátrak abban a harcban, amely a nagy ügynek, a kommunizmus építésének győzel­méért folyik! 81. Úttörők és iskolásak! Tanulja­tok állhatatosan és kitartóan! Legye­tek munkaszeretőek és fegyelmezet­tek, törekedjetek tanulmányi sike­rekre! 62. Kommunisták és Komszomol- tagok! Harcoljatok az első sorokban szocialista iparunk további felvirá­goztatásáért, a mezőgazdaság nagv- aránvú fejlesztéséért, a szovjet nép iólétének szüntelen emeléséért, a kommunizmus felépítéséért a Szov­jetunióban! 63. Éljen a nagy Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetsége — a szovjet népek barátságának és dicsőségének erődie. a világ békéjének megdönt­hetetlen bástyája! 64. Éljen a nagy szovjet nép — a kommunizmus építője! 65. Éljen a Szovjetunió Kommu­nista Pártja — a szovjet nép nagy lelkesítő és vezető ereje a kommu­nizmus felépítéséért vívott harcban! 66. Marx-Engels-Lenin-Sztálin zász­laja alatt, a kommunista párt veze­tésével előre a kommunizmus győ­zelméért! A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PARTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA EGY TERMELŐSZÖVETKEZETI TANÁCSTAG MUNKÁJA háztáji gazdaságban, mint amennyit az alapszabály előír. Persze az is nagyon fontos, hogy gondoskodjunic a háztáji gazdaságban szükséges sejtésről, fejőstehén­ről, stb. Elmondhatjuk, hogy gondot fordítunk az ál­lattenyésztésre. Jól jövedelmezett a sertés- és juh­állomány. A szarvasmarhatenyésztésben azonban le­maradtunk, ezért yúgy határoztunk, hogy többet törő­dünk a tehenészet fejlesztésével. El akarjuk érni, hogy a tejtermelés a tél folyamán se csökkenjen, sőt in­kább növekedjen. Úgy határoztunk, hogy 1000 köb­méternél több silót készítünk, 500 köbméter már ké­szen is van, közte 100 köbméter zöldlucerna a sertések részére. özös gazdaságunk fejlesztése mellett mindjobban lv igyekszünk szoros kapcsolatot teremteni a köz­ség egyénileg dolgozó parasztjaival. E téren is vannak eredményeink. Kölcsönösen segítünk egymásnak. Mi vetőgépet adunk vetőmagot cserélünk, az egyénileg dolgozó parasztok pedig a szállításnál fuvarral segíte­nek nekünk. Azt szeretnénk, ha gyakrabban elláto­gatnának hozzánk, úgy mint ahogy ezt M. Balogh Ber­talan és mások teszik, akik résztvesznek közgyűlésün­kön és megbírálják munkánkat. — A magam munkáját úgy fogom megszervezni — fejezte be szavait Kiss elvtárs —, hogy a sajóhirt- végi Új Élet termelőszövetkezetnek rendszeresen se­gíthessek. l.egalább kéthetenkint megbeszéljük azo­kat a jó módszereket, melyek a mi termelőszövetke­zetünkben beváltak. Még a megyei értekezleten meg­fogadtam, hogy következő összejövetelünkön eredmé­nyekről számolok be. Ezeniál szigorúan járjanak el a lógósokkal, csalókkal, pazarlókkal szemben az alberttelepi bányászok Am edelényi gépállomáson több trakiorista teljesítette már éves tervét Gépállomásunk a november 7 tiszteletére tett felajánlások telje­sítéséért harcol. A dolgozók tet­tekre váltják adott szavukat. Kü­lönösen szép eredményekkel büsz­kélkedhet Szász András traktoris- ta, Sweiczer György, Gáspár Ist­ván, Urbán István és Gpl István, akik már teljesítették tervüket, sőt valamennyien jelentősen túl­szárnyalták előirányzatukat. Azok, akik élenjárnak a munká- / -haiy. példamutatóan teljesítik, kö­telességüket, többet is keresnek. Október hónap második dekádjá- ban szépen keresett Tizedes Sán­dor, Blaskó Antal, Szász András DISZ fiatal. Valamennyien jóval 1000 forinton felül kaptak fizetést, pedig alig múltak IC—18 évesek Az edelényi gépállomás traktoris­tái kétszeres erővel küzdenek, mert tovább akarják fokozni ed­digi jó eredményeiket; SZTANISZLOVSZKY MÁRIA edelényi gépállomás. Néhány hete összeültek Miskolcon a borsodi és ózdi bányaüzemek élen­járó munkásai, igazgatói, párttitká­rai és műszaki vezetői. A júliusban elfogadott határozatok végrehajtásá­nak eredményeiről kellett volna be- számolniok. De csak kellett volna! A bányászok és vezetőik annakidején megígérték,, hogy törlesztik szén_ adósságukat megszilárdítják a munkafegyelmet, növelik az egy fő­re eső teljesítményt, takarékoskod­nak a bányafával, csökkentik a szén­termelés önköltségét. Októberben azonban, amikor az eredményekről, a vállalások teljesítéséről kellett vol­na számot odni, amikor tanúbizony­ságot kellett volna tenni arról, hogy mennyiben váltak a szavak tettekké — a borsodi bányászok csak megnö­vekedett adóssággal tudtak „büsz­kélkedni”. Sajnos, a munkafegye­lemben sem mutatkozott kellő vál­tozás. a munka termelékenysége és a szén minősége sem javult. A ta­karékosságról nem is beszélve. Bi­zony nem volt kellemes Rákosi elv­társ «lőtt szégyenkezve bevallani: — csak ígértünk, de nem adtunk semmit. A bányászok legjobbjai és a veze­tők elhatározták, hogy jóváteszik mulasztásukat, kiköszörülik a csorbát, amely a borsodi bányászok becsüle­tén esett. Olyan légkört akarnak te­remteni, amelyben szégyen és gya­lázat a munkafegyelem lazítása és felelősségre vonnak mindenkit ’-öfv lessége elmulasztásáért. Megteremtik a fegyelmet minden bányában, ter­mészetesen nem kapitalista módsze­rekkel, de nem hunynak szemet a hibák fölött. Teljesíteni akarják a tervet, mert „a terv törvény, s aki szándékosan megszegi, azzal szem­ben alkalmazni kell népi államunk büntető szankcióit." Ezek az ígéretek az alberttelepi bányászok nevében is elhangzottak. Nekik is ki kell tehát venniök ré* szűkét abból, hogy a szó most mái tetté, valósággá váljon. Az alberttelepi bányászok nevében Loy Árpád Kossuth-díjas frontmes­ter, a szocialista munka hőse ígér­te, hogy jobb lesz a termelés, na­gyobb lesz az eredmény. Ennek az ígéretnek már van látszata Albert- telenen — október 24-ig a bánya dolgozói 97.2 százalékra teljesítették havi tervüket. Joggal remélhetjük, hogy ebben a hónapben már ter­ven felül is adnak jónéhány vagon szenet. Jól harcolnak Alberttelepen a ló­gósok, a fegyelmezetlenkedök, a pa­zarlók és a tolvajok ellen; Az elmúlt hónapban nyolc bá­nyász mulasztott igazolatlanul. Sem a vezetőség, sem pedig a bányászok nem hunytak szemet a súlyos hiba felett. A termelésből kiesett szén ér­tékének 15 százalékát megfizettették a lógósokkal, levonták fizetésükből. Természetesen ezzel nem lehet az elkövetett hibát jóvátenni; hiába fizette meg a lógós a 30—40 forintot, a szén, amelyet neki kel­lett volna termelnie, amelvet tőle vár az ország, amelyre számítottak a háztartások — ez a szén hiány­zott. S voltak, vannak olyanok, akik ebből a büntetésből sem okultak. Folytatták a lógást — persze legtöb­ben a korcsmában — ittak, duhaj­kodtak és kártyáztak a hozzájuk ha- j sonlókkal, Fizetéskor viszont ők ie. Tentek meg elsőnek, hát még ami­kor az illetményszenet osztották?! Ott aztán ők voltak a leghangosab­bak. Még hogy nekik i'yen szenet adnak! Ök át sem veszik a rostált szenet, nekik darabosat adjanak! Hogy nem adnak? Na majd ők megmutatják, kinek jár a legjobb szén, ha nem nekik, Isi kapja a da­rabos szenet, ha nem ők9! Kiabál­nak, veszekszenek, káromkodnak, csak épnpn — nem sondolknd- nak. Nem gondolkodtak azon, hogy miből is kapnák ők a darabos szenet, miből kapnának ők egyáltalán bármilyen szenet, hiszen nem is termeltek. Lógtak, ittak, ami­kor mások dolgoztak. De nemcsak a lógósok, a gyen­gén termelők sem látják be mindig, hogy csak az kaphat jó szenet, aki jót termel. A csillékbe bizony nem egyszer kerül szén helyett pala, vagy kő — s ez nem szaporítja a kitermelt szenet, ez nem javítja a minőséget! Éppen ezért azoknak, akik palát termelnek, nincs joguk, hogy az illetményszénből a palát ki­dobálják. Hiszen ők maguk juttatják a szén közé! Aki rosszul, hanyagul dolgozik, annak éppúgy nem jár jó szén, mint a lógósnak! Az alberttelepi jól dolgozó bányá­szok megsokalták végre, hogy nap- lopók, lógósok élősködjenek rajtuk. Csak az kapja meg a fizetést, csak az dolgozhasson, aki becsületesen végzi a reábízott feladatot. Ezért távolították el soraikból Ruszkai Istvánt, Krajnyák Jákimot, Kól Fe­rencet, Ónodi Ferencet és Ónodi Andrást. Természetesen ez még fá- volról sem jelenti, hogy az albert­telepi bányászok most már vala­mennyien becsületesen végzik köte­lességüket. Vannak még, akik nem tanultak Ruszkai, Krajnyák és tár­sai példájából, akik azt hiszik, hogy őket nem érheti ilyen „baleset”. Úgy látszik, ezért mulaszt mégolyán vígan Kurucz Illés, Tóth Sándor. Mátyás Béla és Pásztor Bertalan. A pazarlás, rongálás, lopás sem szűnt meg teljesen. Pedig ha az al- berttelepiek be akarják váltani adott szavukat, itt is kemény kézzel ren­det kell teremteniük. Fülön kell csípni az olyanokat, akik hátizsák­ban vagy zsákban viszik el a bánya­telepről a szenet vagy a bányafá*. Gondoskodjanak róla, hogy ne *z éjjeliőr rettegjen a tolvajoktól, ha­nem a tolvajok féljenek tőle. A fronton pedig ügyeljenek arra, hogy minden egyes kaparólánc kikerül­jön, mert egy méter lánc 640 forint, ez pedig nem kis pénz. a robbanó­anyaggal is jobban lehetne takaré­koskodni, kevesebbel is ugyanazt az eredményt lehetne elérni. Furcsa helyzet tárul elénk Albert­telepen. ha a gépek felől érdeklő­dünk. Valamennyi bányász örömmel beszél róluk, büszkélkednek velük, de nem ápolják, nem kímélik őket. Hogyan fér össze ez a kettő? — Ha szeretem a gépet, ha örü­lök neki, hogy munkámban segít, megkönnyíti életemet — mondják a becsületes emberek — akkor kö­telességem gondoskodni arról, hogy a gép is megfelelő viszonyok között dolgozzék. Nem így gondolkozott azonban Molnár István gépkezelő.- Szinte szánt-szándékkal tette tönkre a drága gépet. A javítás ezer forint­ba került, amellett 8 vagon szén esett ki a termelésből. Vájjon hány iskola, hivatal, böl­csőidé, háztartás kapja meg ezért késve szenét?. Keményebben kell az alberttele- pieknek fellépni a közvagyon ron- gálóival, a tolvajokkal, csalókkal, ló­gósokkal szemben. Csak akkor vál­hat az ígéretből szén, csak akkor válthatják be adott szavukat, ha valóban szégyen és gyalázat lesz ná­luk a munkafegyelemlazítás, ha ki­vétel nélkül mindenkit felelősségre vonnak kötelessége elmulasztásáért és nem tűrik el, hogy néhány fele­lőtlen ember lerontsa a többiek ál­tal olyan sikeresen megkezdett mun­kát. KUGLER GVENDOLIN Hírek megyénk kulturális életéből FALUSI kultúrotthonaink szakköre, ink munkáját tükröző kiállítás nyílt meg október 20 án Miskolcon a Me gyei Könyvtárban. A kiállítás meg mutatja, hogy mit tettek a kultúrott honok a nyári mezőgazdasági felada tok elvégzése idején a dolgozók tani tása é's szórakoztatása érdekében. * OKTOBER 17-ÉN ALAKULT meg Szikszón a járási kultúrház tanácsa, amely elsőrendű feladatként megtár­gyalta a kulturház úi vezetőségének munkatervét. A megbeszélésen érté­kes vállalások születtek, amelyeknek végrehajtása elősegíti, hogy a kultúr- ház fokozottabban betöltse szerepét- Vasárnap értékes irodalmi estet tar­tottak, amelyet a „Kohó" c. megyei szépirodalmi lap rendezett. A Magyar írók Szövetsége miskolci csoportjá­nak vezetői ismertették Szikszó dol­gozói előtt a „Kohó“ célkitűzéseit s kérték őket, hogy javaslataikkal, bí­rálataikkal, segítsék a lap munkáját, hogy minél eredményesebben betölt­hesse■ feladatát, l ' * SZÁSZFA KÖZSÉGBEN ízlésesen berendezett kultúrotthont avatlak fel október 17 én bensőséges ünnepségek között/Az avató ünnepség a munkás paraszt szövetség és a Hazafias Nép front jegyében folyt le és színvonalas kultúrműsor követte. Dr Kerekes Já­nos körorvos Erkel Bánk bánjának „Hazám, hazám” című áriáját éne­kelte. közreműködött Székely Ferenc tanító vezetésével a helyi énekkar. A színjátszó szakkör két rövid egyfel- vonásost mutatott be. e'zenkívül _ kó­rusművekkel. népdalokkal, népitán- ookkal. s végül ..Nem a tükör görbe" című szatirikus, felnőttek számára, összeállított bábjátékkal szórakoztat­ták az ünnepség résztvevőit. Bírósági Ítéletek Tarr Istvánná 31 éves adminisz­trátor az Állatforgalmi Vállalat er­csi kirendeltségétől 4591 forintot sik­kasztott. az encsi járásbíróság Tarr- nét egyévi és háromhónapi börtönre ítélte és kötelezte a kár megtéríté­sére. Csukerda Ferenc tornaszentjakabí lakos az állami erdőből öt darab há­rom méter hosszú és 15—25 centi­méter vastag kitermelt fenyőfát el­lopott. Az encsi járásbíróság 5 hó­napi börtönre ítélte. Horváth József 28 éves forrói la­kos. a miskolci MÁV állomás terü­letéről 12 kiló pléhszalagot és Forró község határából 3 darab csemetefát ellopott. Az encsi iárásbírőság hat- hónapi börtönre és 300 forint pénz- büntetésre ítélte. T^öbb mint két hete, hogy a termelőszövetkezeti tanácstagok megyei értekezlete megtárgyalta az őszi mezőgazdasági munkákkal és a termelőszövetke­zetek megszilárdításával kapcsolatos tennivalókat. Kiss Bertalan, a kesznyéteni Szabadság termelő- szövetkezet elnöke az értekezletről hazatérve azon­nal munkához látott. — Először az üzemi pártszervezet vezetőségével és az igazgatósági tagokkal ismertettem a tennivaló­kat, majd rendkívüli közgyűlésen vitattuk meg ezeket a tagsággal — mondotta Kiss elvtárs. — összehason­lítva az 1953-as és 54-es év terméseredményeit, kiderült, hogy ebben az évben búzából 196 kilóval, árpából pe­dig 600 kilóval értünk el magasabb termésátlagot, mint az előző évben. Jobban gazdálkodtunk, bátrab­ban alkalmaztuk az agrotechnikai módszereket,, több műtrágyát, több istállótrágyát szórtunk ki a földekre. A tagoknak is más a munkához való viszonya, mint ezelőtt. — De nem állhatunk meg ezeknél á sikerek­nél, jövőre még többet akarunk termelni. Azt akar­juk, hogy a tagoknak még nagyobb legyen a jöve­delme. Elhatároztuk, hogy kenyérgabona vetéstervün­ket túlteljesítjük, 40 holddal több búzát vetünk, A megyei értekezleten szó volt arról is. mennyire *■ fontos a tsz alapszabályának pontos betartása. Csak az a termelőszövetkezet erősödhet, fejlődhet, csali, az haladhat a helyes úton, amely betartja az alapszabályokat. — Megvizsgáltuk pontról-pontra nem sértettük-e meg az alapszabályt. Valóban — nem gazdálkodhatik jól az a szövetkezet, ahol több föld ős áltat van a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents