Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-28 / 255. szám
ÉSZAKMGYlBORSZJffi A második békekölcsön gyorsllstája Ezentúl is szigorúan járjanak el a lógósokkal, csalókkal, pazarlókkal szemben az alberttelepi bányászok ^ Egy tsz tanácstag munkája ^ AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA X. évfolyam 255. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1954 október 28, csütörtök Minden erővel biztosítsuk a téti taharmánykészletet k z állattenyésztés fejlesztésének fontos feltétele, hogy a tél •Beállta előtt biztosítsuk a szükséges hakarmánykészletet. Régi és általános tapasztalat megyénkben, hogy az állatok terméikhozama a téli hónapokban jelentősen csökken. Ezt azonban megakadályozhatjuk, ha alaposan felkészülünk a télre. Helyes, ha minden gazda számbaveszi takarmánykészletét és 5 dej ében gondoskodik arról, hogy az állatokat jóminőségű takarmánnyal egyenletesen ellássa. Igen fontos követelmény ez különösen a növendék-állatok egészséges fejlődéséhez és a tehénállomány tejtermelésének fenntartáséihoz. Felbecsülhetetlen az a haszon, amelyet: az állattenyésztés hajt. A gazda egész éven ét pénzelhet a bőven tejelő tehén hasznából, s a szántóföld is akkor ad csak igazán nagy termést, ha a gazdaságból nem hiányzik a szarvasmarha. Szarvas- marhaállományunk azonban nem növekszik eléggé, különösen kevés a tehenek száma. Emellett a lehetőségekhez képest nagyon alacsony a tejhozam is, amire nincs más magyarázat mint az, hogy sok gazdaságiban rosszul takarmányozzáik és rosszul gondozzák a szarvasmarhákat. Az eredményes szarvasmarhatenyésztésihez elengedhetetlenül szükséges a takarmánybázis biztosítása. Sok és jó takarmány nélkül nincs állattenyésztés! Igaz az a régi szólás- mondás, hogy: „szájáról szép a jószág”, vagy „szájáról fejik a tehenet". Ha van elegendő jóminőségű takarmány, akkor lesz elegendő tej, hás és zsír. De ha csak tengődnek az állatök, hacsak éppen átvészelik a telet, abból sem a gazdának, sem nz országnak nincs haszna. , T gén fontos kérdés: miként • gyarapítsuk takarmánykész- (ötünket? Sókan már nyáron a jó gazda előrelátásával gyűjtötték télire a takarmányt. Gondosan betakarították a pillangósokat, a szálas-takarmányokat. Ősszel is igen nagy lehetőségünk van a takarmányalap növelésére. Jó a kukorica és takarmányrépatermésünk, mindkettő értékes takarmány, ha idejében betakarítjuk. a kukoricaszár különösen akkor igazán értékes takarmány, ha törés után azonnal levágjuk és kévékbe kötve, betakarítjuk. Mindenki emlékszik még az 1952-es aszályos év következményeire, amikor takarmányhiány miatt erősen lecsökkent az állatok hozama és sok állat el is pusztult. Hogy ez többé né ismétlődjék meg, minden állami gazdaságnak, termelőszövetkezetnek és egyénileg dolgozó parasztnak kötelessége — és saját érdeke! — hogy elegendő takarmányt tároljon előre nem látható esetekre is! A lehetőség megvan rá, fontos azonban, hogy mindenütt jól szervezzék meg a betakarított takarmány tárolását. A takarmányalap növelésének leg** alkalmasabb módja most a siló- zás. Államunk nagy gondot fordít arra, hogy az állami gazdaságokban, a - termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdaságokban egyre több beton, +égla vagy árok silót építsenek. A kormányprogram szellemében államunk a tavalyihoz hasonlóan az idén is jelentős kedvezményt adott a dolgozó parasztoknak a siló- építéshez. Számos helyen éltek is a lehetőséggel. Most van itt a silózás ideje. Minél többet silózunk, annál olcsóbban tarthatjuk el az állatokat, annál több állatot nevelhetünk és hizlalhatunk. Ezért ajánlatos minden gazdaságban állatonként legalább 5—7 köbméter takarmányt silózni. A jó silótakarmány kiválóan alkalmas az állatok hizlalására is. 4 kiló jó silótakarmány egy kiló abrak tápértékével egyenlő. Termelő- szövetkezeteink is sokkal /jobban fejleszthetik a közös állatállományt, ha elegendő silótakarmányt tárolnak. A tiszabábolnai Rákóczi tsz-toen 500 köbméter, a hejőpapi Petőfi tsz- foen pedig 200 köbméter silót készítettek már. A termelőszövetkezetek pérzjövedelme nagyrészt az állattenyésztés hozamából származik. A fejlett állattenyésztést folytató tsz ekben a tagoknak kiosztott pénz nagyobbik része az állati termékek eladásából folyik be, mint a hejőbábai Haladó, a karcsai Dózsa, a szentistváni Béke tsz-ben is. Ha termelőszövetkezeteink most iól megszervezik a takarmányaiap biztosítását. tovább növelhetik a közös állatállomány hozamából származó jövedelmet. A gépállomások igen fontos feladata, hogy segítsenek a termelő- szövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak a silókészítésben. Nagyon fontos a gépek alapos kihasználása. Ugyancsak fontos teendője az állattenyésztő állomásoknak is. hogy sokkal jobban szorgalmazzák a télire való felkészülést. A DISZ-fiatalok szintén nagv segítséget nyújtanak a takarmányalap növeléséhez. Megvénk- bői több mint 20 DTSZ-brigád nevezett be az országos silózásl versenybe. A kezdeti eredmények már megvannak, a megyaszói Kossuth tsz-ben és a hejőpapi Petőfi tsz-ben már többszáz köbméter silót készítettek a fiatalok, De nemcsak az. a fontos, hogy betakarítsuk a takarmányt. Régi szabály, hogy amit egyszer betakarítottunk, ami már kazalban, vagy silógödörben van: chhoz a takarmányhoz csak akkor nyúljunk, ha a földeken már nincs takarmányozásra alkalmas növény. Persze sok helyütt megfeledkeznek erről, kényelmesebb a készből etetni. Az ilyen kényelem azonban hamar megbosszulja magát: éppen akkor lesz kevesebb takarmány, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Ezért az a gazda cselekszik helyesen, aki az eddig begyűjtött takarmányt a téli hónapokra tartogatja, most pedig kihasznál minden lehetőséget az állatok takarmányozására. A téli takarmányozás idejét rövidítjük azzal is, ha most minél több őszi keveréket etetünk. ' ’ • A tél beállta előtt feltétlenül vizsgáljuk át szálastakarmánykazlain- kat. Jól hefedtük-e? Nincs-e kitéve az őszi és a téli csapadék kártékony hatásának? A beézott takarmány megromlik, megpenészesedik és tápértékét elveszti. A takármánybázist minden gaz. daságnak saját magának kell megteremtenie. Helytelenül okoskodik az állami gazdasági, vagy termelőszövetkezeti vezető, aki arra számít, hogy majd központi készletből biztosítják az állatállomány téli ellátását, s ezért pazarolja a takarmányt, elmulasztja a lehetőségek kihasználását. Az őszí szántás-vetésen kívül most legfontosabb feladata minden mezőgazdasági dolgozónak: a télire való alapos felkészülés, az állatállomány ellátása bőséges takarmánnyal. Csak így lesz több állatunk, csak így lesz magasabb az állatok hozama, s így lesz kenyerünk mellé — elegendő hús, zsír, téi és vaj. Az ózdi marlinászbrigádok új sikerei Az ózdi martinászok kedden reggelre minden adagot az előirány- zott program szerint csapoltak le. Mennyiségi tervüket kiváló minői ségben, 102.5 százalékra teljesítették. A kemencék napi versenyében ezen a napon a VIII. számú ifi-kemence martinászai kerültek az élre, 144.4 százalékkal, s ezzel megszerezték az első helyet a havi verseny-» ben is. Második helyre a VII. számú kemence olvasztárbrigádjai ke- rültek 141.9 százalékkal. A harmadik helyen a III. számú kemence kollektívája áll. Négy adag lecsapolásával, 125.8 százalékra teljesítet» íék napi tervüket. A martinász-brigádok versenyében a VI. számú kemencénél dől-» gozó Tóth Géza ifi brigádja ragadta magához az elsőséget, Blahut István acélgyártó irányításával 148.5 százalékot ért el. Az ózdi martinász- brigádok most azért versenyeznek, hogy ki csapolja a legtöbb program» szerű adagot? ) . i A diósgyőri henger essek 120 tonna acélt adtak terven felül Pázmány László, az Ózdi Kohászati Üzemek sztahánovista hengerész DISZ-brigád vezetője október havi tervét 27-ig 100.7 százalékra teljesítette. Már 11 tonna acélt hengerelt terven felül. November 7 tiszteletére vállalta, hogy a 0.37 százalékos megtűrt selejtet 0.31 százalékra szorítja le. A selejtet 0.07 százalékra csökkentette, s ezzel 4140 forintot takarított meg. A diósgyőri durvahengerde dolgozói újabb győzelmet arattak, október 26-án 120 tonna acélt hengereltek terven felül. A terv túlteljesítésében a gerendasoron dolgozó Czakó Ferenc hengerész brigádja érte el a legszebb eredményt. Egy műszakra eső tervét 168 százalékra teljesítette. Szatmári János hengerészbrigádja ugyancsak a gerendasoron 151.4 százalékra teljesítetté tervét, így a brigádok közötti ver» senyben a második helyre került: A finomhengerde dolgozói 103.1 százalékra teljesítették tervüket« Kimagasló eredményt ért el Berez- nai György hengerészbrigádjai amely 140.1 százalékra teljesítette előírását: FILE ÉVA! Bányász fiatalok ! Vegyetek példát a herbolyai és a sajószentpéteri ifjúsági brigádokról Herbolyán V. Tóth József DISZ- brigádja nemrég nyerte el a DISZ megyei bizottság vándorzászlaját. A brigád rendszeresen túlteljesííi tervét, jelenleg 130 százaléknál tart. Tagjai az adósság törlesztéséből bányászfiatalokhoz méltóan veszik ki részüket. 1800 tonna szenet vállaltak terven felül és ebből már 500 tonnát teljesítettek. Vállalásuk határidejét megrövidítették és megígérték, hogy november 7-re teljesítik az 1800 tonnát. Újabb 'ifjúsági frontbrigádot szerveznek. melynek -vezetőjét a meglevő brigádokból nevelik ki. v Marton János, Bregus Ferenc, Takács László ifi brigádjai szintén kitünően /“ - dolgoznak. Káposzta István és Káposzta Lajos, valamint Lovass László brigádjának tagjai is a széncsata igazi hősei. Nagy László frontaknász a brigád legjobb segítője. A sajószentpéteri ifibrigád munkája szintén igen eredményes. Aghán Béla ifi frontbrigádja, valamint Szőlőssi István brigádja állandóan tartják a 130 százalékot. Ezek a példák azt mutatják, hogy az ifjúsági brigádok egyrésze bányászbecsülettel helytáll a terv teljesítésében, az adósság törlesztésében. Kövessék példájukat a miskolci járás ifjúsági frontbrigádjai. Járási DISZ bizottság. Beváltották Ígéretüket Tiszaladány dolgozó parasztjai eU határozták, hogy november 7 tiszteletére határidő előtt befejezik vá őszi kalászosok vetését. A szót tett követte, s az egész községben befe-' jezték már a vetést; kenyérgabona vetéstervüket 117 százalékra teljesítették. Tudatában vannak, hogy csak jó munkájukkal érhetik el« hogy jövőre gazdagabb termést takarítsanak be. A község határában» már mindenfelé zöldéinek a vetések. Eredményes munkájukat close» gítette, hogy idejében elvégezték ä tarlóhántást, tiszták voltak a földek^ gyorsan haladt a munka. Példája» kát követik Tiszatardos dolgozói ist akik szintén 107 százalékra teljesítették kenyérgabona vetéstervüket: Élen a beadásban Sárospatakon több olyan dolgozó paraszt van, aki már egész évi sertésbeadásának eleget tett. Id. Balogh István orrként vállalta, hogy 1955 januárban beadja a hízott sertést. Példáját követte Becskeházi Pál és Tóth Béla dolgozó paraszt is. A sárospataki dolgozó parasztok az őszi munkák idejében való elvégzése mellett állampolgári kötelezettségükről sem feledkeznek meg; Zöldéi az őszi búza a gönci tsz földjén Ä gönci Rákóczi tsz földjén a takarmányrépát már betakarítottuk, a cukorrépát kiástuk. Már csak a beszállítás van hátra. Termelőszövetkezetünk földjén már zöldéi a? őszi búza. A csoport bebizonyította az egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy lehet szárazba is vetni. Most már nincs gondunk az őszi búzára. Nem így áll a helyzet azonban az Uj Barázda tsz-nél, ahol nemcsak az őszi vetéssel, de a betakarítással Is elmaradtak. Még csak most szedik a krumplit, s a répa is hátra van. Aa a hiba náluk, hogy a munkába nem vonták be a családtagokat; Mini- lünk a családtagok szorgalmasan iparkodtak a betakarításnál. Ezt kell tenni az Uj Barázdának is, hogy; be tudják hozni lemaradásukat; FEHÉR FERENCI Gönc; A tiszta szobában ülünk és beszélget tünk Sike Józseffel, a messzi környéken ismert híres gazdával, Taktakenéz tanácstagjelöltjével. Országos dolgokról, a nagy nemzeti összefogásról, a népfrontról beszélgetünk, meg a faluról is, arról, hogyan lesznek a most kitervelt országos ügyek a falu ügyévé. Mit vár, mit kap és mit ad Taktakenéz ahhoz, ami most forrong, ébredezik, keletkezik országszerte? Még friss élmény számára a pesti, történelmi jelentőségű kongresszus, még újak, de már a maga nyelvére, észjárására, helyzetére átformáltak az ott hallott gondolatok. — A legjobb és az én számomra különösen megnyugtató az volt — mondja —, hogy menynyire látják az ország vezetői a mezőgazdaság jelentőségét, mennyire megbecsülik a paraszt- embert. Ezt fogom legelőbb mindenkinek elmondani. Az én gondolataimat mondta el Veres Péter is, amikor arról beszélt, hogy a föld szeretőiére kell a népet nevelni, arra, hogy ne akarják otthagyni az életet adó rögöt. Ki hallott már olyan, hogy parasztember kézzel-lábbal szabadulni igyekezzék a földjétől! Aztán arról beszél, hogy Taktakenézen sincsenek az emberek eléggé odanőve a földjükhöz. Nem szeretik úgy, ahogy kellene, nem tudnak még mindig megfelelően gazdálkodni. S ez nagy baj. Nevelni, tanítani kell az embereket a földművelésre, a mezőgazdaság tudományának értésére, a munka becsületére. A népfront olvasóköreiben, gazdaköreiben jó alkalom lesz atra, hogy ebben a szellemben neveljék, tanítsák az embereketi Igen sok beszélgetést nevelés kell .............................................................................................. iMMMIimi TAKTÄKENEZ JELÖLTJE | ................................................................................. ehhez, pipaszó mellett, mindenféle formaság nélkül. Vita kell és meggyőzés — főleg sok vita, mert csak így kristályosodnak ki a helyes nézetek, vélemények. Az is a népfrontra vár a faluban, hogy megteremtse a kulturéletet, aminek még csak a nyomai vannak meg itt. Hat tanító van a községben, önfeláldozóan, hozzáértéssel tevékenykednek, de a falu mégis olyan, amilyenre azt mondják, hogy az isten hátamögött fekszik. Sürgették, kérték az autóbuszt, de hiába. önmagába visszatérő görbe ez az ügy. Az emberek követelik az autóbuszt, mert 9 kilométerre esik a legközelebbi vasútállomás, s némelyik falubelinek kétnaponkint, naponkint kell gyalogszerrel megtenni a 18 kilométert, ami igazán nem gyerekjáték. Odafönt meg azt mondják, hogy amikor a falu élenjár a begyűjtésben, s a mezőgazdasági munkában, akkor majd kap beruházást. Az emberek viszont arra várnak, hogy megkapják a buszt, pénzt utaljanak ki a kulturházhoz, kutat fúrjanak — amire nagy szükség is van. Dehát valahol csak meg kell szakítani a bűvös kört! Ugylátszik van is ez- irányban törekvés. A falu 12 ezer forintot kapott a kulturházra, nemsokára készen is lesz. A beadással most már elég jól állnak, legalább is terményből. A zsírral, hússal sem lesz hiba, a baromfival, tojással azonban elmaradtak. A tanácsnak itt még akad tennivalója, s majd cselekszik is; ahol lehet jó szóval, s ha szükséges, kemény kézzel érvényt szerez a törvénynekt A taktakenéziek bizalma is mindinkább a kormány, a párt felé fordul. S ez nagyon, nagyon fontos. Talán a legfontosabb, mert bizalom nélkül hiába minden okos intézkedést hiába a jóakarat. De Sike József úgy látja, a bi- zalom most már kezd megszilárdulni, mert erői sitik az adókedvezmények, a jobb szerződési le-< hetőségek, s az, hogy a nép látja, van lehető- ség a boldogulásra, csak helyes gazdálkodást észszerűen megszervezett munka kell hozzád Igen, sok-sok munka, ami azonban kifizetődifi* vuümölcsözik, jólétet, szebb, értelmesebb, gondoktól mentes életet hoz. Tegyük hozzá, hogy Sike József maga is nagyon sokat munkálkodik azon, hogy az állam iránti hűség szelleme, a munka szeretete kiviruljon. Nemcsak szóval tesz sokat — hiszen a szó hacsak magában hangzik el, tett nélkül csak puffogó közhely —, hanem azzal is, hogy évek óta egy deka adóssága sincs; hogy hat vagon cukorrépát termelt két katasztrális holdon; hogy 10 hold földön idegen munkaerő nélkül gazdálkodik, kilenc gyermeket nevel, s nem él rosz- szul. Mindezt munkával, sok-sok munkával éri el. Ezért olyan köztiszteletben álló ember Sike József, ezért fordulnak hozzá tanácsért ősz- becsavarodott hajú öreg gazdák is. Okos szaváért, emberségéért, példamutató kötelességteljesítéséért jelöli őt tanácstagnak Taktakenéz dolgozó népei SÁNDOR LÁSZLÓ^