Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-26 / 253. szám
4 4ÍSZAKMAGYAR0RSZAG Kedd, 1934. október 26, elufasitfa a párisi feékeeisenes paicfuinolcat Ollenhauer, a szociáldemokrata párt elnöke, aki szombaton délután tért vissza a francia fővárosból, a düsseldorfi repülőtéren kijelentette: „A szociáldemokrata párt elutasítja Franciaországban — mint a ,,1‘Hu inanité“ jelenti — a Nyugat-Némct- ország í elfogy v.trzéso éjién: hare során egyre nő cs erősödik a szocialista és kommunista dolgozók ckeiőegysónr\ Oognaeban a kommunista és szocialista városi tanácsosok együttesen megszervezték a város lakosságának gyűlését Az egyhangúlag oifogadett határozati javaslat hangsúlyozza a német kérdés békés megoldása és az európai kollektív biztonság megterom. tóse érdekében a négyhatalmi ertekez. let ' összehívásának elodázhatatlan ezükségeaségét. A szocialista Pierre Illoch a „Journal du Parlament" című folyóirat hasábjain cikket közöl, amelyben állást foglal az általános leszerelés és az európai kollektív biz tonságról szóló szovjet javaslatoknak a nyugati orazágok általi elfogadása mellett. Picrro P^.och a következőket írja: .•Szerfölött font03 a kollektív bizton ság valóban európai megszervezése * létrehozásáról szóló 1 szovjet javaslat, amely az líraitól az Atlanti óceánig kivétel nélkül minden országot egyesítene. A nemzetközi helyzet jelenlegi szakaszában az a vélemény alakul ki. hogy csupán az ilyen javaslat képes az új távlatokat feltárni minden euró pai nép előtt.'* F.douard Herrioh a nemzetgyűlés tiszteletbeli elnöke. Cas. sagne radikális képviselő Hauto Vienne megye főtanácsa. Charente Inferienre és sok más megye polgár- mestereinek nagy csoportja ugyanénak a nyugatnémet revansiszták felfegyverzése ellen foglalt állást. .4s israeli-STovíet barátság kongresszusa Tel-Aviv (TASZSZ) Oki éber 22-én Tel Avivban megnyílt az izraeli—szovjet barátság kongresz- szusa. A kongresszus megnyitásán több, mint 3000 küldött és vendég jelent meg. A diszelnökségben az izraeli szovjet nagykövetség képviselői, az izraeli parlament tagjai, tekintélyes közéleti személyiségek, a demokrati kus szervezetek ég az arab lakosság képviselői foglallak helyet. A kongresszus résztvevői tiltakozó táviratot intéztek az izraeli kormány, hoz amiatt, hogy megtagadta a vízumot a kongresszusra meghívott szovjet küldöttségtől. A kongresszus deklarációt fogadott el, amely a többi között ezeket mondja: „Izrael és a Szovjetunió baráti kapcsolatai életbevágóan fontosak az izraeli nép számára ... Izrael népo szívvel-lélekkel csatlakozik a Szovjetuniónak a hitleri Wehrmacht feltámasztása ollen kifejtolt erőfeszítéseihez. Az izraeli tudósok, kultúr- munkások és művészek mindent el követnek a Szovjetunióval való kulturális kapcsolatok fejlesztéséért. A Szovjetunióval való barátság kongresszusa elő fogja segíteni a ké,t ország kulturális kapcsolatainak kiszélesítését. a népek közoledése, az íz raSli tudomány, kultúra és művészet haladása érdekében.“ A kongresszus vasárnap befejezte munkáját. (MTI) „Ev végéig 1370 szenet termelünk terven felöl“ Nemrégiben résztvettem a megyei pártaktívaülésen, ahol szénbányászatunk súlyos lemaradásáról volt szó. Amikor hazamentem, csapatommal megtárgyaltuk az ülésen elhangzottakat. Elhatároztuk, változtatunk munkamódszerünkön, hogy j óbban hozzájárulhassunk a szénadósság le-törlesztéséhez. Most újabb váll alást tetszünk: szocialista munka- versenyre hívjuk ki az összes eloyájási .brigádokat. Vállaljuk, hogy negyedéri tervünket 150 százalékra teljesítjük. November 7-ig 630, az év végéiig összesen 1370 mázsa szenet bányászunk terven felül. Robbanóanyagf el használásban 2Q, bányaiéiban 5 százalékos megtakarítást akarunk elérnj. A szén kalóriájának növelése érdekében a palatartalpiat 50 százalékkal csökkentjük. Csapatunkban igazolatlan hiányzás nem lesz, a lógósokat eltávolítjuk._ Végül vállaljuk, hogy csapatunkban két új dolgozót szakemberré nevelünk. , BRUNGEL BÉLA elővájási csapatvezető vájár, Lyukótoánya 1 milliárd 440 millió a HölcsöniegvzőHnek Az első államkölcsönsorsolás óta már 22 sorsolás zajlott le Magyar- országon. A Második Békekölcsön Tatabányán kedden kezdődő újabb sorsolásán 210.900 kötvényt húznak ki s ezzel forint fölé emelkedik visszafizetett összeg együtt 5.162.195 lesz a kihúzott kötvények száma. Ugyanakkor 66,564.150 fo( rínttai nő a kisorsolt összeg. A Második Békekölcsön ötödik sorsolása után tehát a nyeremények és törlesztések összege 1.442,530.200 forintra emelkedik. (MTI) RÉVÉSZ GY. ISTVÁN: Kellé, Kúp kins! A Müveit Kép Könyvkiadó, nál megjelent szatirikus regény egy amerikai kispolgár életét tárja elénk. Kacagtató jeleneteken keresztül gyilkos gúnnyal leplezi la az amerikai atompolitikát és a mesterségesen irányított tömeghisztériát. Alább egy részletet közlünk a könyvből. GYORSÍRÓI FELJEGYZÉS felvételeit a sheriffs hivatalban Hilary Hopkins és Tint Filling szembesítéséről. Jelen vannak: Hilary Hop- kfais és Tim Filling. -4 kihallgatást vezeti: Campbell sheriff. Campbell: Tekintve, hogy vallomásaik közölt ellentétes állítások vannak, az igazság kétségtelen megállapítása érdekében elrendelem szembesítésüket. Hilary Hopkins, ismeri ezt az embert? Hopkins: Ismerem Ez Tim Filling. Campbell: Tim Filling, ismeri ezt az embert f Filling: Hogyne kérem. Ö a Hilary Hopkins. Campbell: Kérem jegyzőkönyvbe venpi, hagy a kihall gátolták nem tagadhatták meg ismeretségüket. Megvon ? Nos, Hopkins, milyen embernek ismeri ezt a Fillingei? Hopkins: A fronton életét kockáztatta, hogy engem megmentsen. Sok mindenben nem értettem vele egyet, de ezt nem felejthetem el neki. Campbell: Es minek tulajdonítja, hogy ez a Filling az életét is kockáztatta magáért* Hopkins: A bajtársiasságmk. 4z összetartozás érzésének. Campbell: Elismeri tehát, hogy szoros kapcsolat Volt kettőjük között már a háború alatt is? Hopkins: Ezt sosem tagadtam. Campbell: Holló, nagyon rövid az emlékezetei Eddig folyton azti állította, hogy a háború alatt még nem tartoztak egy szervezetbe. No, ezzel megvolnánk, mégiscsak jó dolog a szembesítés. Gyerünk tovább. Az előbb azt mondta, hogy sok mindenben iwm. értett vele egyet. így például? Hopkins: Például ahogy az üzletről beszélt, a kormányról, meg a lisztjeinkről. Campbell: Ahá, ez érdekes! Hát miket mondóit 'az üzletről, a kormányról. meg a tisztjeinkről. Hopkins: fkát például azt mondta, hogy Rockefeller benzint adott a nácik tengeralattjárói számára, hogy a mi hajóinkat elsüllyeszthessék .. . Campbell: Hűha! Igaz ez. Filling? Filling: Én ilyet sohase mondtam. En csak azt mondtam, hogy a Rockefeller benzint adott el a náciknak, mert néhány centtel többet tudott kivágni belqlük gallonjáért. Campbell: Tessék pontosan jegyző- könyvbe vonni! Ez tiszta vörös propaganda! Gyerünk tovább. Hát a tisztjeinkről mit mondott. Hopkins? Hopkins: Hogy a pénzük után kapják a rangjukat. Campbell: Szávai a tisztikar elleni lazítás! Beismeri ezt, Fillingf Filling: Muszáj kérem, ezt tényleg mondtam. De tessék csak megkérdezni Hupkinsot, igazam volt-et Campbell: Itt én kérdezek! És ez különben sem tartozik ide. No, Hopkins, folytassa csak: Mit mondott d kormányról ez a Filling? Hopkins: Egyszer Parisban voltunk egy házban, ahová mindenféle okos embereket temettek. És ott valami, olyasmit mondott, hogy jó volna, hcl a mi szenátusunkban legalább néhány olyan okos ember lenne, mint azok ott, vagy ha már nem olyan okosak, legalább úgy hallgatnának, mint azok ott. Campbell: Aháf Szóval már a háború alatt, Parisban kifejtette magét, előtt későbbi terveit a szenátus tagjainak meggyilkolására! És maga, mit válaszolt erre, Hopkinsf Hopkins: Azt hiszem, semmit senn válaszoltam. Campbellj Tehát hallgatólagosan^ tudomásul vette a tervet. Abból pen dig, hogy nem tett róla jelentési felsőbb hatóságoknak, kétségtelenül megállapítom, hogy egyet is érlelt, vele. Egyébként ezt. bizonyítja az iri amit különben egyikük sem tagadj hogy leszerelésük titán is szoros kap- csolatban maradlak egymással. Fit-I ling, van mindehhez valami mondanivalója? Nehogy aztán később, a bíróság előtt azt mondja, hogy nem engedtem szóhoz jutni! Van valami mondanivalója? Filling: Hogy annakidején a Hopkins se értette így a dolgot, pedig, mint legutóbb mondtam. Hopkinsot. a világ legmamlaszabb emberének tarlom. Mos!, hogy önt piegismexiem, helyesbítek: csak a világ egyik lr-0- mamlasZabb emberének tarlóm. Campbell: hálom, mór megint szemtelenkedésbe menekül a kereszt kérdések elql. De ez nem segít magán, bárdiam! Mindeneseire most elég, a kihallgatásI felfüggesztem. Hopkinsot és Fillingei Campbell sheriff risszavezetteti zárkáikba. NEMZETKÖZI SZEMLE I Rémet közvélemény / Berlin (MTI). Egész Németország békeszerető lakossága ellenérzéssel fogadta a hírt Adenauer és a nyugati külügyminiszterek kihívó paktumainak Pá- ristoan történt aláírásáról. Kummernuss, a nyugatnémet köz- alkalmazottak, szállítási és közieke- 'dési dolgozók szakszervezetének országos elnöke vasárnap kijelentette: „Itt az ideje, hogy megvalósítsuk a nyugatnémet. szakszervezeti szövetség Majna-Frankfurt-i kongresszusának az újrafelfegyverzést elutasító határozatát. Ha olyan egységesen csfelekszúnk, mint amilyen egységesen szavaztuk meg a határozatot, akkor a párisi szerződések sohasem valósuljak meg”’ A1’ Leuna-vegyiművék ipari - tanulói Enlershez, a nyugatnémet szövetségi gyűlés elnökéhez intézett leve- júkban követelték, hogy a bonni parlament új agresszív szerződések helyett foglalkozzék a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának és - Szov.ietiúiió kormányának megegyezési javaslataival. A levél végül hangsúlyozza: , Adenauer az új háborús paktumok aláírásával arculütötte a német népet, amely szenvedélyesen kívánja hazánk újraegyesítését.’* Ä Német Demokratikus Köztársaság kulturális szövetsége kiáltványban szólította fel a német írókat, művészeket, tudósokat és pedagógusokat, hogy serkentsék a német népet még elszántabb ellenállásra a párisi- paktumokkal szemben. Karl Dross, a dortmundi Szent Márton-templom lelkésze vasárnapi prédikációjában a nyugatnémetországi evangélikusok milliónak nevében kijelentette: „A Szövetségi Köztársaság újraielfegyverzésével ismét arra a. végzetes útra kerülnénk, amely egy ízben már pusztulásba döntötte hazánkat és népünket. Az új szerencsétlenséget csak akkor lehet elhárítani, ha minél több német férfi megtagadja a katonai szolgálat teljesítését. Az egyháznak mögt nemcsak az a kötelessége, hogy védelmébe vegye a katonai szolgálatot megtagadó fiatalembereket, hanem az -is, hogy egyenesen bátorítsa ifjúságunkat a katonai szolgálat megtagadására,” Határozott ellenállást váltott ki a német nép és politikai tényezők kör-eben p Saar-ridékről szóló nyugatnémet-francia megállapodás is, amelyet Adenauer amerikai-angol nyomásra írt alá, hogy német terület feladásával kicsikarja a francia nemzetgyűlés hozzájárulását Nyugat- Németország újrafelfegyverzéséhez. A Saar-vidék: Kommunista Párt Jel- szólította a lakosságot, hogy egységbe tömörülve feszítse meg egész erejét a Párisban megkötött népellenes Saar-egyezmény végrehajtásának meghiúsítása érdekében. Az elmúlt hét Jóét jelentős eseménye , — a Nyugat-Németország felfegyverzésével foglalkozó párizsi tárgyalássorozat és Nehru indiai miniszterelnök pekingi' útja — ismét éles fényt vet a nemzetközi politika két fő irányzatára. A párisi alkudozások hete Mendes-France francia miniszterelnök és Adenauer nyugatnémet kancellár tárgyalásaival kezdődött, majd a bonni rendszer „szuverenitásáról" szóló amerikai, angöl, francia, nyugatnémet külügyminiszteri megbeszélésekkel, illetve az u.iabb kilenchatalmi értekezlettel folytatódott. Akár a francia és a nyugatnémet kormányfő alkudozásait, akár a londoni értekezletből következő négyes, majd kilences tárgyalásokat vesszük szemügyre, a tanácskozások lényegét így kell összefoglalnunk: tervek Nyugat-Németország felfegyverzésére. Nem véletlen, hogy a francia sajtó a múlt hetet a „Wehrmacht hetének" nevezte. Amikor kedden Celle Saint Cloud történelmi kastélyában, Madame Pompadour hajdani palotájában Mendes-France és Adenauer a nyugatnémet remilitarizálás ügyében kulcsszerepet játszó Saar-kórdésről alkudozott, egy közeli építkezés munkásai félbeszakították a munkájukat ét küldöttséget, menesztettek Men- ries-Francehoz, hegy átnyújtsa határozatukat: tiltakoznak a német militaristák, az oradourt hóhérok ujra- felfegyverzáse ellen. Azok a francia uralkodókörök azonban, amelyek kártyájukat az ameriikaiak-mutatta tétre: a felfegyverzett Nyugat-Né- metországnak a „nyugateurópai unióba*’, majd az atlanti tömbbe való bekapcsolására tették fel, nem tudják, és nem akarják meghallani a nép ■hangját, az új náci hadsereg felállítása ellen harcoló néptömeg tiltakozását. A párizsi sajtó értesülései sze- i-int Mendes-France a nagy francia ipari érdekeltségek képviseletében olyasfajta . „ipari társulást" tervezett, amejyet elsőízben Hitler idejében találtak ki: a hitleristák ,.eurafrikai” gondolatán alapul ugyanis az az elképzelése, hogy „közös német- francia fegyver- és hadianyaggyárakat" kell létesíteni" Észgk-Afriká- ban. Az „eurafriikai’" terv — amelynek hitleri menetrendje ügy szólt, hogy előbb Nyugat-Európa és Eszak-Afri- ka gazdag erőforrásait a „közös" címkével ellátqtt, de lényegében a német kapitalisták által irányított monopóliumoknak kell kiaknázniok — mostani megfogalmazásban egy német-francia „felfegyverkezési pool” létrehozását irányozza elő. ez alkalommal azzal a címkévé], hogy minderre — a német fegyverkezés „ellenőrzése" végett van szükség! A Celle Saint Cloudban folytatott alkudozás mögött tehát a francia és német ágyúgyárosok üzlete húzódik meg. A nyugatnémet monopolisták, akiket az amerikai trösztök támogatnak, elérkezettnek látják az időt, hogy egy ideiglenes jellegű Saar-egyezmény ellenében jogot nyerjenek a francia gyarmatok kizsákmányolásában való részvételre. Ugyanakkor meg vannak győződve arról, hogy ipari erejük fejlődése végül is az ő kezükbe juttatná a francia monopóliumok Saar-ridéki hadállásait és lehetővé tenné számukra, hogy ők uralkodjanak a ICis-Európa fölött. A németek tőke- behatolási tervének értelmében a Krupp, Flick, Stinnes. Maonesmairm- csoportok és a többiek, beleértve az Adenauer-családot, részesedést kapnának a délfranciaországi c's északafrikai nyersanyagfeldolgozó iparban is. Másfelől a nagy francia trösztök, elsősorban a Schneidej-Creusot, amelynek érdekeltsége van a Ruhr- vidéken is, azt remélik, hóm' a saarridéki szén- és acéltermelés „kézbentartásával" ellensúlyozhatják a német monopóliumok hatalmi törekvéseit. Mendes-France a tárgyalások során hivatkozott arra is, hogy a Saar-problémángk a francia érdekeknek megfelelő megoldása előfeltétele annak, hogy ratifikálják a nyugatnémeteket felfegyverző /londoni egyezményeket. Nem kevesebbről van tehát szó, mipt arról, hogy Bonnak, vagy Párizsnak jut-e a hangosabb — g hangadó — dudás szerepe a „nyugateurópai csárdában" — jelenleg a Saar-terület szénbányászata és acélipara ugyanis a mérleg nyelve a francia és nyugatnémet nehézipar hatalmi harcában. Na létre is jön tehát valarpi „megegyezés”, éppen ezért csak hátsó gondolatokkal terhes, átmeneti jellegű lehet, olyan spekuláció eredménye, amely további ellentétekre énit. to- váhbi harcokhoz keres hídfőállásokat. Kérdéses, hogy a két dudás meddig fér meg egymással. Az bizonyos azonban, hogy mindkettőjük mögött ott állnak az amerikai trösztök, amelyek úgy vélik, hogy ők így is, úgy is csak nyerhetnek. A Wehrmaeht hivatalos születésnapja is a múlt hétre esik. A francia-nyugatnémet megbeszélések után a párisi Chaillot-palotában összeült a brüsszeli egyezmény kibővítéséről tanácskozó kilenehatalmi értekezlet. Elhatározták, hogy Nyugat-Németország és Olaszország a londoni döntéseknek megfelelően csatlakozik a brüsszeli paktumhoz. Nyugat-Német- ország, mint a „nyugateurópai unió” tagja, ötszázezer emberből álló haderőt állít fel. Az új Wahrmacht egyelőre J2 hadosztálybői áll majd. Lesz ezerötszáz, repülőgéppel rendelkező légiereje és hadiflottája is. Hat páncélos hadosztályának mindegyike kétszer annyj tankkal rendelkezik majd, mint Hitler páncélos hadosztályainak volt. A Dulles, Edfen, Mendes-France és Adenauer tanácskozásán „szuverénnek” kimondott nyugatnémet állam a megegyezés szerint a NATO-ba is bekerül. A közvélemény, a néptömegek, az érintett nemzetek életérdeke ellenére összetákolt párizsi határozatok a Wehrmacht ujjáteremtésével háborús tűzfészket hoznak létre Európában. Mit adott legutóbb London és most Párizs Európának? Németország hivatalos széttagolásának tervét, Nyugat-Németország további katonai megszállását, annak a hadseregnek az ujjáteremtéspt, amely már kétszer sodorta háborúba Európa, a világ népeit. Ezzel a gyújtogató tervvel szentben áll a Szovjetuniónak a népek által támogatott javaslata, amelyet legutóbb terjesztett az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya elé —: kössenek megállapodást a Kelet- és Nyugalnérpét- ország területén lévő megszálló csapatok kivonásáról és az össznépiét szabad választásokról, tegyék lehetővé Németország egyesítését békés és demokratikus alapokon. Nehru pekingi útja a nyugati politikának a párizsi tárgyalásokon megmutatkozott háborús irányzatával ellentétben a nemzetközi kapcsolatok javítására, a béke megszilárdítására irányul. Az indiai miniszterelnöknek a Kínai Népköztársaságban tett látogatása igen jelentős esemény: rzt bizonyítja, hogy a különböző rendszerű országok békés együttélésére, szoros gazdasági és kulturális együttműködésére a jelenlegi helyzetben reális lehetőségek vannak. Amikor híre ment Nebni miniszterelnök pekingi látogatásának, a „Time” című amerikai hetilap szó szériáit ezt irta: „A világ második legnagyobb nemzetének vezetője a világ legnagyobb nemzetének vezetőjénél tesz látogatást. Oroszországgal, a világ harmadik legnagyobb nemzetével együtt ők csaknem ez emberiség felét teszik ki. A nyugatiak erre az óriási tömbre tekintve, rettegő bámulattal figyelve az ázsiai embererő tömegét, nem tagadhatják, bogy Nehru látogatása világesemény történelmi értelemben véve.” Nos, nagyon is megértjük a számok, iránt rendszerint fogékony amerikai' lap „rettegő bámulatát”. Kétségtelen* hogy a hatszázmilliós Kína és a há- romszázhatvanmilliós India barátsá- ga, összefogása pjyan hatalmas erőt képvisel, amelyet a Távol-Kelet be-> kéje és biztonsága szempontjából aligha lehet túlbecsülni. Ezzel kap-« csolatban nem árt emlékeztetni arra, h°gy az amerikai külpolitika vezetői milyen kétségbeesett erőfeszí- t és sei igyekeztek rávenni Indiát, csat- lakozzék a délkeietázsiai katonai tak- tűm hoz. Indir azonban nem kért á SEATO-bpl. Nehru nem Manilába* hanem Pekingire látogatott és ezzel js vRágpsan kifejezésre juttatta, tisgy, India nem hajlandó részt venni sem* miféle Kina-ellenes politikában. AS indiai miniszterelnök szerdán esti Peringben, a tiszteletére rendezeti vacsorán arról beszélt, hogy minden országnak és minden közösségnél/ egyetlen helyes és járható útja a-A hogy elismerje az egy másmell ettélé 8 lehetőségét, még ha világszemlélet«! és életformája különböző is. Mindert más ut, vagy bármiféle beavatkozás — mondotta — konfliktust idéz elő, Nehru miniszterelnök kezdeményez-1 te a délkeletázsiai békeövezet meg-* teremtését. A Nehru-javasolta béke-1 térség elgondolása ellen közvetlen, fenyegetést jelent azonban a manilai szerződés. Cső Eh-la5 ezzel összefüggésben hangsúlyozta: Kína hajlandó Indiával együtt közreműködni azokban a közös erőfeszítésekben, amelyekkel leküzdhetik az ázsiai békeövezet megteremtése és kiterjesztése elé tornyosuló akadályokat. „Reméljük, — jelentette ki Cspu En-J3i< —1 hogy a Kína és India között megalapozott barátság továbbra is szilárdulni és fejlődni fog, úgy hogy a kínaiindiai kapcsolatok a politikai rendszerek és ideológiák békés együttélésének példáját fogják jelenteni az egész világ számára.” Nehru pekingi útjának jelentőségét „történelmi értelemben véve” — ez a példa adja meg. „ a Parisban aláírt Saar-egyezményt I amely a Soar-vidék ourópa Szálasát, | következésképpen Németországtól 'való elszállítását jelenti.” (MTI) A francia nép ílUakostk Nyugaf-Nérae*orsniU? wIra'feMegy veraéso ellen
