Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-26 / 228. szám
Vtg&rntep, 1954 szeptember 26. SSZAKMAGYARORSZÁG s GLEVITZKY OTTÓ A KOMMUNISTÁK ÉLÉRE ÁLL — Mondd Ottó, mit csináltok a gyárban? Nem dolgoztok? ... Ebben a hónapban legalább ezer forinttal kevesebbet hoztál haza, mint máskor. ' — Ugyan már, hogy kérdezhetsz ilyet? Dolgozunk, mi mást csinálnánk — jegyezte meg kissé sértődötten. — Dolgoztok, csak éppen nem kerestek! Azelőtt miért tudtál 3 ezer forintot is hazaadni, most meg alig keresed meg ennek a felét. Igen, mert... — Elég — mondta dühösen Glevitzky Ottó. — Jó, ■hogy azt nem mondod már, hogy elmulattam, vagy mi a csuda. Csak a pénz, a pénz, mindig erről beszélsz! — Igen, de ha neked kellene beosztani, nem tudom mit szólnál hozzá, ha a felét adnám oda a szokottnak. Glevitzky Ottó hallgatott, majd levetkőzött és ha- myatdűlt az ágyon. Szemét a plafonra meresztette és sokáig gondolkozott. Szeretett volna elaludni, de álom sehogysem jött a szemére. Nyugtalanította az asszony előbbi megjegyzése, de nyugtalanította az is, hogy már jóideje — 6—7 hónapja nem teljesítik a tervet. Bántotta a közel 30 ezer tonna acéladósság is, ami az üzemet terheli. Éjfél felé járt, mikor elszunnyadt. Lassan megvirradt. a nyitott ablakon langyos szellő áradt be a szobába Az utcáról az autók, villamosok, szekerek zörgése hallatszott. Glevitzkyné felébredt, kezével megdörzsölte álmos szemét és az órára tekintett. — Ottó... Ottó ... kelj fel, nézd csak, nagyon előrehaladt már az idő. Mintha puskából lőtték volna ki, úgy ugrott Glevitzky elvtárs. Gyorsan felöltözködött. Felesége közben elkészítette tízóraiját. Hosszú léptekkel igyekezett a gyár felé. Nem nézett sem jobbra, sem balra, folyton azon gondolkozott, hogy mától — azaz szeptember 1-től — kezdve meg kell változtatnak a termelés állását. Maga elé képzelte a brigád tagjait. Földesi Lajos olvasztár derék, ügyes, okos ember. Jó munkájáért már nem egyszer kapott jutalmat. Kiss Sándor és a brigád többi tagja is mind olyan emberek, akik nem félnek a munkától. Erősek, fegyelmezettek, olyanok, akikre számítani lehet. Glevitzky elvtárs ahogy ezen töprengett, észre sem vette, hogy már benn van a gyárban, a martin pódiuma előtt. A műszak előtti megszokott beszélgetésnél a brigád tagjai meglepetten, figyelmesen hallgatták mesterüket, Glevitzky Ottó elvtársat. Igaz, szavának mindig súlya volt. ö a diósgyőri martinacélmű A-mú- szakjában a III. és IV. kemence acélgyártómestere. Már ötödik éve ebben a beosztásban van, pedig még csak 29 éves. Derekas, jó munkájáért élmunkás és kétszer sztahánovista címmel tüntették ki. A brigád tagjait szinte elnémította Glevitzky elvtárs őszinte, határozott beszéde. — Mi az, csak nem szántad el magad valamire? *— szólt végül közbe a brigád egyik tagja. — De igen. Elszántam magam. Megfogadtam, hogy nem tűröm tovább ezt a szégyent. Odahaza a feleségem, idebent pedig a vezetőség pirongat. S hát joggal. Valamennyiünk szégyene a 30 ezer tonna acéladósság. Nagy kiesés ez. Számoljunk csak egy kicsit. Azt hiszem mindegyikünk tudja, hogy ahány tonna acéllal kevesebbet gyártunk, annyi ezer forinttal szer gényebbek vagyunk. Nos hát, a 30 ezer tonna acél értéke 30 millió forint. Ebből az összegből 30 ezer darab 1000 forintos férfiruhát lehetne vásárolni, vagy 300 darab 100 ezer forintos értékű összkomfortos lakást, ennyi acélból 300 ezer kilométer sínpárt lehet gyártani. Ezt az adósságot mi is növeltük, s ezt nem tűrhetjük tovább. Tennünk kell! — Aztán mit tudnánk tenni? — vágott közbe egy másik martinász. — Dolgozunk így is eleget. Hiszen éppen az a baj — jegyezte meg Glevitzky elvtárs —, hogy nem gondolkodunk azon, hogyan lehetne ügyesebben, tervszerűbben dolgozni. Ennek a laza munkának most véget kell vetnünk. Bizonyítsuk be — amire egyébként számtalan példa van már —, hogy értünk a mesterségünkhöz, s hogy túl is teljesítjük a tervet. — Úgy van — lelkesült fel Földesi Lajos elvtárs, brigádvezető. Embereljük meg magunkat, elvtársak és ne engedjünk a huszonegyből. A brigád még ezen a megbeszélésen elhatározta, hogy nemcsak teljesíti a tervet, de november 7-ig 200 tonna acéllal törleszti adósságát is. És mi történt? A Földesi brigád szeptember 1-tői kezdve — 3 nap kivételével — minden műszakban teljesítette, sőt túlteljesítette előírását. Szeptember 23-án például az esedékes havi terv teljesítésével 113.3 százalékra állt. Eddig már 630 tonna acéllal csökkentették az adósságot. Pedig nem történt semmi csoda, nem volt semmiféle újítás. A brigád mégis teljesítette kötelességét. A siker titka abban van, hogy a brigád tagjai értettek a szóból, ügyesebben, tervszerűbben dolgoznak. A berakási időt 50 perccel csökkentették. A beolvasztásnál is jelentős időt takarítanak meg. Általában a brigád a nyolcórai munkát 5 óra 20 perc alatt végzi el. Szeptember 23-án reggel a Föidesi-brigád tagjai ismét megbeszélést tartottak. Ezen a megbeszélésen vállalták, hogy jó munkájuk mellett forintjaikkal is segítik a béke ügyét, az új szakasz politikájának megvalósítását. Elsőnek Glevitzky Ottó elvtárs írta a nevét a békekölcsön jegyzőívre. 1700 forintos keresete mellett 1750 forintot jegyzett. Utána sorba írta oda nevét Földesi Lajos elvtárs, s a brigád minden tagja. — Olyan ez — mondotta Glevitzky elvtárs — mintha egyik zsebemből a másikba raknám át a forintokat. Közvetve és közvetlenül is visszakapom. A múltban a szüleim nem vihettek óvodába, ma pedig a kislányomra ott vigyáznak. A múltban ki sem tudtam menni az utcára, mert nem volt egy rendes ruhám és cipőm, ma pedig válogathatok is közülük. Jó munkámért többször részesültem kitüntetésben, ingyenes üdültetésben, pénzjutalomban. 10.950 forintért kombinált szobabútort vettünk. 1400 forintért rádiót és még igen sok mást. A diósgyőri martinacélmű jelenleg is nagy problémával küzd. A kemencék közül egyedül a IV-es teljesíti tervét. Ha valamennyi brigád úgy dolgozna, mint a Föidesi-brigád, akkor sokkal jobban állnának a terv teljesítésével, s jelentősen tudnák csökkenteni az adósságot is. Ehhez viszont az kell, hogy a kommunisták járjanak az élen, ne tűrjék meg a lazaságot, dolgozzanak ügyesen és tervszerűen, buzdítsák társaikat, s akkor a siker biztosan nem marad el. TÖRÖK ALFRÉD » " '■ ----------------------------Az iparvállalatok igazgatóinak jogairól és kötelezettségeiről ' A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Minisztertanácsa határozatban intézkedik az iparvállalatok igazgatóinak jogairól és kötelezettségeiről, a szocialista iparvezetés alapelveinek következetes érvényesítéséhez szükséges hatáskör biztosítása érdekében. A határozat kimondja, hogy az állami iparvállalat felelős egyszemélyi vezetője az igazgató, aki törvényes Jogkörében egyedül dönt a vállalat Ügyeiben. A vállalat vezetéséért anyagilag, fegyelmileg és büntetőjogilag felelős. Az igazgatót az irányító szerv vezetője, vagy annak felettese nevezi ki és menti fel. A munkakörét átadó igazgató intézkedéseiért az általános elévülési időn belül anyagilag és büntetőjogilag munkakörének átadása után is felelős. Az átvevő igazgatónak adott tájékoztatásért, az átadási jegyzőkönyv tartalmáért az átadás évét követő év utolsó napjáig vonható felelősségre. A határozat szerint a vállalat igazgatójának utasítást csak közvetlen felettese, az irányító szerv vezetője és főmérnöke, távollétükben szervezet ezerinti helyetteseik vagy pedig ezek bármelyikének meghallgatásával az illetékes miniszterhelyettes, miniszter Bdhat. Az irányító szerv egyes főosztályainak vezetői és beosztott dolgozói a vállalati igazgatónak közvetlen utasítást nem adhatnak. Ez a rendelkezés a külső szervekre ^pénzügyminisztérium, Magyar Nemzeti Bank, egészségügyi intézmények, tüzrendészeti szervek stb.) is vonatko zik. A határozat részletesen foglalkozik az igazgató hatáskörébe tartózó ügyek döntési módozataival is. A RENDELET meghatározza az igazgató felelősségét a terv előírásszerű teljesítéséért, a vezetésére bízott állami vagyon megőrzéséért, a vállalat termelő és ügyviteli munkája színvonalának fejlesztéséért, az üzem munkafegyelmének és a dolgo zók jogainak biztosításáért, a dolgozók szakmai továbbképzéséért, a szocialista munka feltételinek megte hintéséért és ugyanakkor intézkedik kz igazgató feladatainak teljesítésé hez szükséges állami terv keretében jóváhagyott vállalati terv biztosítá tárót, a terv végrehajtásához szükséges álló és forgóeszközökről, valamint a munkatársak megválasztásának, a dolgozók felvételének és elbocsátásának, jutalmazásának és fegyelmezésének jogáról. A határozat szerint az igazgató legfontosabb feladata, hogy a válla lat a jóváhagyott tervet összességében és a tervben kiemelt gyártmányonként! összetételben, az előírt minőségben és választék szerint a termelési költségvetés és az önköltségcsökkentési előírások betartásával teljesítse. Az igazgató feladata még, hogy a dolgozók munkáját a terv teljesítése érdekében megszervezze, a magas termelékenységű munka feltételeit és a termelési folyamat zavartalanságát biztosítsa. A rendelet szerint az igazgató kötelessége, hogy a vállalat profiljegy zekébe tartozó termékek műszaki fejlesztéséről, korszerűsítéséről, minőségének javításáról, a választék bővítéséről gondoskodjék. Ennek érdekében nj gyártmányokat köteles tervez, tetni és a szükséges kísérleteket köteles elvégeztetni. A HATÁROZAT megállapítja az igazgató felelősségét a rendelkezésre bocsátott állóeszközök rendeltetésszerű használatáért, jó állapotáért és karbantartásáért, a beruházások célszerűségéért, előkészítéséért és megvalósításáért. Fokozottan felelős az igazgató az uj létesítmények és be- ..... rendezések technológiai tervezéséért, ezért a technológiai dokumentációt a főmérnökkel együtt köteles aláírni. A rendelet részletesen meghatározza az igazgató kötelezettségeit, jogait, a vállalat munkájának vezetése és szervezése terén. így az igazgatónak joga van a vállalat dolgozóinak felvételéhez és elbocsátásához. Az irányító szerv csak az igazgató hozzájárulásával helyezhet a vállalathoz dolgozókat. A vállalat szervezeti szabályzatát és ügyrendjét a miniszter által kapott iránye'vek figyelembevételével az igazgató állapítja meg. A fegyelmi jogkör a vállalat dolgozóival szemben — a főmérnök és a főköny velő kivételével — kizárólag a vállalat igazgatóját illeti meg. Az igazgató tesz javaslatot — az üzemi bizottság véleményének meghallgatási val — a vállalati dolgozók kitüntetésére és jutalmazására is. A határozat kimondja, hogy a ko’Iektiv szerződést a vállalat dolgozóit képviselő üzemi bizottsággal az igazgató köti meg, aki felelős a kollektiv szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséért. Az igazgató a munkásvédelem megszer vezésével és a biztonságos munkakörülmények megteremtésével köteles gondoskodni a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről. A HATÁROZAT ntolsó része a zárórendelkezésekkel foglalkozik. A határozat 1954 október 1-én lép életbe. (MTI) .-^v-----.... Bírósági ítéletek Kecskeméti István, Farkas Gyula ős Szatmári István nagyobb mennyiségű lopott deszkaanyagot vásárolt. A zsi- ványok 27.700 forint jogtalan nyere séghez jutottak. A miskolci bíróság Csizmadia Györgyöt 2 évi, Kecske méti Istvánt 2 évi, Kiss Jánost másfél évi. Farkas Gyulát 7 hónapi. Szat mári Istvánt 8 hónapi börtönre ítélte. A szerencsi járásbíróság Szoboszlai Gyula volt hentes és mészárost 6 hónapi, Mihalik Ilona volt szövetkezeti ügyvezetőt pedig 4 hónapi börtönre ítélte, mert két darab sertéist hatósági engedély nélkül levágtak, LL,u>Jj Rusesák Géza MÁV távbeszélő központi dolgozó munkahelyét önkényesen elhagyta, s 466 forint értékű postafelszerelési alkatrészt ellopott. Az enosi járásbíróság 4 hónapi börtönre ítélte. Kútgyfirü, betonkád, betonvályú, betonfödém-gerenda minden mennyiségben, a lakosság részére szabadon beszerezhető a Tüzép Vállalat, Miskolc, József Attila n. 49. sz. alatti telepének utalványa alapján. TÉNYEK ÉS ADATOK Uj lakások egész sora épült és épül Miskolc város fejlődéséből a következő adatokat közöljük: 1953ban 427 lakás épült fel, 1954- ben 621 lakást fogunk építeni, amelyből 333 elkészült. 1945 195 S-!»* 4 9544*. 427 EBBŐL MAO FELÉPÜLT JJJ IBBDI Gyermekeinkért 19S4.& ÖV g\ A védőnők száma a régebbi helyzetihez képest rendkívül nagyot emelkedett. Amíg 1945-ben mindössze 26 volt, 1954-ben számuk 109-re nőtt. 2 0? A csecsemő- és gyermekosztályok ágyszáma a felszabadulás előtt rendkívül kicsi volt, alig érte el a 70-et. Jelenleg az ágyak száma a csecsemő- és gyermekosztályon már a 203-at is túlihaladta. ma - zá~V\\*y „ 1955.«* Szülőotthon a felszabadulás előtt egyáltalán nem volt. Ma már 5 van és 1955-re hét lesz a megyében. Hatalmas mértékben megnövekedett a fogyasztás (ISO NEGYED 19 5 3 4954■19 5 2 ÍN 7 8.150 Of, fC d y CIKI! v fii V. J \. ív'% 1 Á J 13. 731Cr 12.193 q,. Cukorból 1952-jben 8.150 mázsa volt a fogyasztás megyénkben. 1954-re_ez a mennyiség 12.193 mázsára nőtt. Több mint kétszeresére emelkedett a cukorfogyasztás csupán az állami kiskereskedelmi vállalatnál ELSŐ .NEGYED A fenti rajz világosan megmutatja, hogy évről-évre több cipőt vásárolnak megyénk dolgozói. Ezek az adatok azonban csupán az ál-* lami kiskereskedelmi vállalat első negyedévi forgalmát mutatják. Kartonból is te** temes mennyiséget vásároltak a borsodi munkások, parasztok asszonyai és lányai. 1954-ben l millió 600 ezer méter karton kelt el boltjainkban. 1,40001» 4,600000 1951 1952 1955 1954r t & ti hl , ,
