Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-21 / 223. szám
iteddy 18M. {September Sí. ESZAKMAGYARORSZAG 3 A Hazafias Népfront folytatja és kiteljesíti a nemzeti egységért vívott évszázados harcot Kossuth-emlékünnepség Monokon A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a nyugdíjak rendezéséről munkás-paraszt szövetség, s amely felöleli a lakosság döntő többségét A Hazafias Népfront dicsőséges történelmi hagyományok folytatója Történelmünk újra és újra fellobbanó szabadságharcai bizonyítják hogy nemzeti ügyünk mindig dia dalmasan haladt előre, amíg minden becsületes magyar közös harcra fogta össze erejét a haza érdekében. Erre tanít bennünket a Kossuth Laiosra való mai emlékezés Ä Hazafias Néofront a népi egység a munkásosztály és az összes többi dolgozó réteg szövetségének kifejezője. A Hazafias Népfront tehát megváltozott történelmi körülmények közepette eszmeileg folytatja és kifeljesíti a nemzeti egységért vívott évszázados harcot és pártunk népfr om t-polii tiké jának legnemesebb hn«vományait. Egyedül az új népfrontmozgalom ad lehetőséget az egész nép erejének egyesítésére a közös cél érdekében A Hazafias Népfront ad lehetőséget arra. hogy minden dolgozó mégin- kább gazdája legyen faluja, városa egész, hazája ügyének. A népfront- mozgalomban minden derék, becsű letes ember kifejtheti tevékenységét, hallathatja véleményét, tettekre válthatja javaslatait, elgondolásait, saját maga és hazája érdekében. A Hazafias Népfront megyei előkészítő bizottsága nevében Tok elvtárs felhívta a megye minden lakosának figyelmét, hogy állam- polgári, hazafias kötelezettségeinek fegyelmezett teljesítésével készüljön a tanácsoknak a Hazafias Népfront jegyében lezajló választására. Készüljön megyénk: minden dolgozója több és jobb munkával a tanácsok ünnepélyes megválasztására, dolgozzunk teljes erővel, nagy nemzeti célkitűzéseink megvalósításáért, a mezőgazdaság általános, gyors fejlesztéséért, a jólét és a kultúra állandó növeléséért. Csak ma, a szocializmus építésének szakaszában értjük meg igazán, amit Kossuth 1848-ban mondott: Bízzunk magunkban s ha magunkhoz hívek leszünk, megtartjuk amit nyerünk: ami még hátra van megsze- rczzük: s a nemzet lelkesült erejével kivívandó béke szent ölén ... magyar hon szabad földje kevés évek alatt paradicsommá virul...“ Az ünnepi beszéd befejezése utón a Kcssuth-erolékmű megkoszorúzása következett. Az ünnepséget több órán át tartó színvonalas kultúrműsor zárta be, amelynek keretében a megye számos kulturcsoport- jénak játéka tette emlékezetesebbé a nagy napot. ............. ............. Hét nap helyett hat nap alatt akarják elvégezni a nagyjavítást az ózdi karbantartók Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon lelkesen készülődnek az ünnepi könyvhétre mű előtt, a sínen járó hatalmas 45 tonnás gőzdarú emelte fel a blokksort meghajtó, előre összeszerelt 35 tonnás fogaskereket. A karbantartók lendületesen dolgoztak, hogy a körülbelül 3 méter átmérőjű fogaskereket — melyben már benn volt a tengely is, — mielőbb a csúsztató szánkóra helyezzék és a helyszínre szállítsák. Nem volt könnyű a hatalmas méretű nehéz anyagot a helyére vinni, mert a blokksorozathoz vezető út igen szűk, így nagyon óvatosan kellett hozatni. A kőművesek lebontották az egyik raktár sarkát, hogy a fogaskerék a tengellyel együtt beférjen. A huzatásnál a szállítóbrigádok serényen dolgoztak. Jó munkát végzett a Kakas brigád. Centiméterről-centiméterre haladt csak a hatalmas alkotmány, de a kitűzött időre rendeltetési helyén volt. A karbantartók már az előkészületekben megmutatták, hogy hősies munkát tudnak végezni, teljesíteni akarják azt a fogadalmukat, hogy a hét napra betervezett nagyjavítást hat nap alatt befejezik. Sok sikert kívánunk ehhez az ózdi karbantartóknak. A Haaáfias Népfront megyei előkészítő bizottsága nagy ünnepség keretében emlékezett meg vasárnap Monoik községben Kossuth Hajósról, a/ószabadság, a nemzeti függetlenség, a népi egység eszméjének iáng- 'lelkű harcosáról, születésének 152. évfordulója alkalmából. Ünnepi díszbe öltözött a község erre ?_ napra. Vörös és nemzetiszinű zászlókkal díszítették a falu utcáját és a díszemelvényt, amelyen a megyei, járási és községi párt-szervek, a tanács, a honvédség képviselői, a község élenjáró dolgozói foglaltak helyet. Sokezren jöttek el a megye különböző részeiből is, hogy résztvegyenek az emlékünnepélyen. Lelkes, megindult hangulatban kezdődött az ünnepség. A Lenin Kohászati Művelt ifi zenekara a Himnuszt játszotta el. Burány Erzsébet szavalata és a szerencsi óvónőképző énekkarának száma után Fazekas István, Monok község tanácselnökének szavai nyitották meg az emlékünnepélyt. Az ünnepi beszédet Tok Miklós, a Földes gimnázium igazgatója mondotta. — Kossuth Lajos születésének 152T évfordulója alkalmából kegyelettel és szeretettel emlékezünk arra a férfiúra, akinek neve örökre összeforrott a magyar nép szabad- ságtönekvéseivel, a nemzeti összefogás, a népi egység gondolatának ébrentartásával és megvalósításával, —/kezdte szavait. — Kossuth politikai örökségének lényegét ma Is vállaljuk, hűségesen őrizzük. Ennek az örökségnek a lényege: ragaszkodás a nemzeti függetlenséghez, a nemzeti összefogás, a népi egység gondolatához. Kossuth nagysága akkor mutatkozott meg legjobban, amikor a történelem a magyar függetlenség fegyveres védelmét tűzte napirendre. „Mi 1848—49-ben egy óriási harcot vívtunk — irta Kossuth 1861-ben. — Védtelen mellnél, üres kezeknél alig volt egyebünk, amivel a támadónak útját álljuk. De útját álltuk, útját bírtuk állni, mert meg volt népünk szivében az önfeláldozó hazaszeretet, amely a törpéből is óriást csinál. Mintegy lábdobbanásra állottak elő a földből a bajnokseregek, mintegy varázsütésre az Alföd hallgatag váró. sai sürgékeny ho.reszcrgyárakká változtak: puszta tenyerünkből nőttek halomra a raktárak, a békés munkás nép fiai harcedzett katonákká sorakoztak, a hon háromszinü zászlója alá. Szemhunt/oritás nélkül néztek szembe 'a. halállal, himnuszt, énekelve rohanták meg a halált szóró ütegeket.“ Hogy így történt, abban elmúlha- tatlan érdeme van Kossuth Lajosnak. A nemzeti függetlenség védelmében a népre támaszkodott, a népet, elsősorban a parasztságot mozgósította. Kossuth, a nemesi származású szabadelvű politikus természetesen nem volt a következetesen végigvitt átalakítás olyan hive, mint Petőfi. Nem volt a parasztság követelésének, a következetesen véghezvitt jobbágyfelszabadításnak és földosztásnak olyan szószólója sem, mint Táncsics. De már a reformkorszakban is és még sokkal nagyobb mértékben a szabadság- harc alatt — különösen 1848 őszén — kész volt a népre támaszkodni, a nép követeléseit kielégíteni a haza, a, függetlenség érdekében. Ezek a napok, amelyekben Kossuth legközelebb került a néphez, a legjobban támaszkodott a népre, rakták le a honvédhadsereg dicsőséges Í849-es tavaszi hadjáratainak alapjait. Jellasics ellen Kossuth például így mozgósított: „Miből áll ennek a Jellasicsnak a hatalma? Egy kis anyagi erő, 60—60—70 ezer ember, de mi van a hála mögött? Mire támaszkodhatni? Hal van a nemzet, mely az igazság lelkesedésével támogatja öl? Mi magyarok. csak akarnunk kell, elegen vagyunk, hogy csak kővel is agyonverjük. Fegyverre tehát magyar! Életedért, becsületedért, hazádért, házadért, ősi tűzhelyedért! Hazánk mindenünk! A hazát megmenteni első kötelesség! A hazát mentve magunkat mentjük!" Ott voltak Kossuthék zászlója alatt megyénk parasztjai, munkásai, a mai monokiak nagyapái, dédapái is. Az ózdi munkások többek között így \'álaszoltak felhívására: „...ha vagyont nem áldozhatunk, felajánljuk a hazának erős, edzett karjainkat és szabadságért lángoló vérünket, elhatározván, hogy valamennyien bcállunk honvédnek". Kossuth a szabadságharc után is hű maradt eszményeihez. Igaz. hogy nem . egyszer tévutakon kereste . a magyar felszabadulást, de törhetetlen következetességgel eleyen jelképévé vált a magyar nép függetlenségi vágyának, egységförekvéseinek. Tok Miklós elvtárs a továbbiakban arról beszélt, mennyire gyűlölte a nagybirtokos arisztokrácia még a halott Kossuthot is. Ugyanakkor, amikor az uralkodó osztály elárulta Kossuth örökségét, az Alföldön magyar parasztok végesvégig hajadonfővel mondták ki Kossuth nevét. A tanyai beszélgetések vége mindig az a kérdés volt: mit üzent Kossuth Lajos? Kossuth nagysága abban van, hogy osztálykorlátai ellenére olyan vezetővé tudott válni, aki a nemzet életének egy történelmi fordulópontján összefogta az ország minden haladó erejét, kifejezte a nép vágyait, törekvéseit. Élesztette és táplálta a hazaszeretet lángját az egyszerű emberek szívében, hőstettekre, fáradhatatlanságra, önfeláldozásra lelkesítette a népet. Kossuth hajthatatlan harca a népi összefogásért, a nemzeti egységért, ma is erőt adó, világító példa népünk számára. Az emlékezés Kossuth Lajosra arra tanít, hogy minél inkább eggyéválik a dolgozók szabadságának és a haza függetlenségének .ügye, annál biztosabb a siker. A szabadságharc győzelmei elsősorban annak köszönhetők, hogy Kossuth, a forradalmi politikus a népet mozgósította, a népre támaszkodott, a nép pedig híven bízott benne. A nemzet egységét, önvédelmi harcát 1848—49-ben az gyengítette, hogy feloldhatatlan ellentétek voltak a szabadságharcot vezető nemesek és a szabadságharc tömegerejét jelentő parasztok között. Ma a munkásosztály és pártja vezetésével létrejött az egész dolgozó nép szilárd egysége: a nemzeti egység, amelynek hatalmas erejű kifejezője, megvalósítója napjainkban a Hazafias Népfront. Pártunk megértette a történelem tanítását: azt, hogy a 48-as szabadságharc egész világot lelkesítő győzelmeit is a Kossuth, Petőfi, Táncsics kovácsolta nemzeti egység tette lehetővé. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának útmutatása nyomán megkezdődtek az előkészületek a legszélesebb tömegeket átfogó, demokratikus, hazafias, társadalmi és politikai tömegmozgalom: az új népfront megszervezésére. A Hazafias Népfront nemcsak nevében különbözik a függetlenségi fronttól, hanem abban is, hogy széles tömegmozgalom, amelynek gerince a Szeptember 22-től 29-ig az ózdi gyár leáll a szokásos évi nagyjavításra. Nagy feladat hárul ezekben a napokban az ózdi karbantartókra, jó munkájuktól függ a gyár gépeinek zavartalan működése. Arra kell törekedniük, hogy jól végezzék el a gépek javítását, biztosítsák a további termeléshez a gépek jó teljesítőképességét. Az ózdi karbantartók már jóelő- re felkészültek a feladatra. A karbantartó gyárrészleg műhelyében Kakas Lajos brigádja másfél hete nagy szorgalommal dolgozik a blokksor meghajtó fogaskerekén. Mivel Diósgyőrből késve érkezett, a fogaskerék, gyors, lelkes, odaadó munkával kellett összeszerelni, hogy mire a nagyjavítás megkezdődik, a helyszínen legyen a meghajtó szerkezet. Mázik • Zoltán brigádja a triósorozathoz két darab új hengerlő kocsit szerelt össze. A többi brigád is azon szorgoskodik, hogy 3 nagyjavításra kéznél legyenek az alkatrészek és ne kelljen várni rájuk a beépítéseknél. Szeptember 20-án a durvahengerAz új tanév kezdetén igen megnövekedett az állami könyvesboltok forgalma. A tanuló fiatalság és a szülők ellepték a boltokat, hogy tankönyvhöz jussanak. Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon különösen nagy volt a forgalom, s a rendkívüli érdeklődésnek a könyvesboltok dolgozói elismerésreméltó buzgalommal tettek eleget. A jövő hónapban megtartandó ünnepi könyvhétre ujult erővel készülnek a könyvesboltok dolgozói, akik az operatív bizottsággal együtt több- ízben tartottak gyűlést, hogy megbeszéljék a könyvhét megrendezésének részleteit és saját teendőiket. A megyei kulturbizottság a legnagyobb segítségről biztosította a könyvesboltokat. Nemcsak az utcákon fognak díszes sátrakat felállítani a vásárlóközönség számára, hanem minden üzemben állítanak fel külön könyvsátrakat, ahol a klasszikus és az újabb irodalom termékei kimerítő választékban lesznek kaphatók. A könyvesboltok dolgozói nálunk is lelkesedéssel készülnek és vállalják a könyvhét alkalmából rájuk háramló feladatokat. KÖSS ZSIGMOND SatoraljaujheJy. Az öreg és rokkant dolgozók élet- színvonalának emelése, a nyugdíjasok helyzetének rendszeres javítása a kormányprogram fontos célkitűzése. A kormány az elmúlt években többízben is emelte a nyugdíjakat, az idén áprilisban végrehajtott rendezés pedig a nyugdíjasok nagy részénél mintegy 30 százalékos emelést jelentett. A dolgozók az utóbbi időben ismét nagy számban fordultak különböző párt-, állami és szakszervezeti szervekhez azzal a kéréssel, hogy a nyugdíjasok helyzetét további intézkedésekkel tegyék kedvezőbbé, s biztosítsák, hogy öregkorukban a jelenleginél nagyobb összegű nyugdíjban részesülhessenek. A Magyal Dolgozók Pártja Központi Vezetősége részletesen foglalkozott a dolgozók ez irányú kéréseivel. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanács előterjesztésére szeptember 18-án tartott ülésén elfogadta a nyugdíjak új szabályozására vonatkozó törvényerejű rendeletet. A rendelet igen jelentős intézkedéseket tartalmaz az öreg és rokkant dolgozók, az özvegyek és árvák ellátásának megjavítására, és az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosít a jövőben -nyugdíjba- menők számára. A rendelet általában a bérből és fizetésből élőkre, a munkaviszony alapján nyugdíjban részesülőkre vonatkozik. Az új rendelet életbelépését — október elsejét — követően nyugdíjazásra kerülő dolgozók alapnyugdíjként fizetésük 50 százalékát kapják. Ezenfelül az 1945 után munkában töltött évekre évi 1 százalék nyugdíjkiegészítés jár. A nyugdíj- jogosultság megszerzéséhez továbbra is tíz év szolgálati idő szükséges Az ilymódon megállapításra kerülő nyugdíj legkisebb összege általában havi 500 forint, 'kivételt képeznek egyes alacsony — havi 660 fcrinthál kisebb — keresetű dolgozók, akiknek legalacsonyabb nyugdíját fizetésük 75 százalékában állapították meg. A nyugdíj a nőket 55, a férfiakat 60 éves koruktól {Heti meg. Az eddigi rendeletek szerint az 55. illetve 60 éves korban nyugdíjba menő dolgozók fizetésük 15 százalékát kapták alapnyugdíj címén, a legkisebb nyugdíj összege pedig havi 200 forint volt. Az új rendezés tehát azt jelenti, hogy például a havi 1200 forint fizetésű, 60 éves korában nyugdíjba menő dolgozó a jövőben havonta háromszorakkora — 660 — forint nyugdíjat kap, mint amennyit eddig kapott volna. A nyugdíj meghatározott legkisebb összege pedig azt biztosítja, hogy például a havi 700—800 forintot kereső dolgozó is legalább havi 500 forint nyugdíjat kap. Az új feltételek alapján megállapított nyugdíj lehetővé teszi, hogy a jól megérdemelt pihenést választhassák azok az idős dolgozók Is. akik eddig nem mentek nyugdíjba. A fentiek szerint megállapított nyugdíj azokat illeti, akik nyugdíjazásuk után nem dolgoznak. Ezek nyugdíjának folyósítása, ha ismét munkába állnak, munkaviszonyuk idejére ideiglenesen szünetel. Egyes, különösen nehéz munkafeltételek között dolgozók, így elsősorban a föld algtt dolgozó bányászok, egészségre ártalmas munkakörben dolgozók (kohászok, üvegfúvók stb.), továbbá a rokkantsági nyugdíjban részesülők a felemelt összegű nyugdíj 50 százalékát, a baleset következtében megrokkantak pedig 75 százalékát akkor is megkapják, ha munkába állanak. Az özvegyi nyugdíj pedig abban az esetben is teljés Összegben jár, ha az özvegy dolgozik. Az új törvényerejű rendelet nagy mértékben emeli a rokkantak nyugdíját is. Különösen magas nyugdijat kapnak azok, akik üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkantak meg. Ezeknél az alapnyugdíj fizetésük 80 százalékáig emelkedhet és az alapnyugdíjhoz az 1945 óta eltelt évek után évi 1 százalékos nyugdíjkiegészítést is kapnak. A rendelet biztosítja, hogy azok 8 dolgozók, akik részére az eddigi szabályok szerint a nyugdíjat korábban már megállapították, nyugdíjukat változatlan összegben megkapják akkor Is, ha tovább dolgoznak. Ha azonban a munkából kiválnak vagy már ma sem dolgoznak, nyugdíjpótlékot kapnak. Akik 1954 július 1-én vagy később váltak ki a munkából, 30 százalékos pótlékot kapnak 1954 október elsejétől, illetve munkaviszonyuk későbbi megszüntetésének időpontjától kezdve, A pótlékkal növelt nyugdíj ez esetben sem lehet kevesebb havi 500 forintnál, De ezekre is vonatkozik az a rendelkezés, hogy a nyugdíj nem ha-a ladhatja meg keresetük 75 százalék kát. A már nyugdíjban lévők közül azok, akiknek munkaviszonya 1954 július 1-ét megelőzően szűnt meg 1954 november 1-től kezdve 25 százalék nyugdíjpótlékban részesülnek. Változatlan összegben megkapják' korábban megállapított nyugdíjuk kát: a régi mezőgazdasági járadékod sok és azok, akik az öregségi kor-* határt még nem érték el. Az utób-* biak a korhatár elérése vagy meg** rokkanás esetén a 25 százalékos pótlékra is igényt szereznék. Amennyiben a pótlékban részesülő nyugdíjas később ismét munkába áll — munkaviszonyk idejére az alacsonyabb nyugdíjat kapja. Azok a dolgozók, akik a régi rendelkezések alapján nyugdíjra jo- gosultak és nyugdíjigényük folyó évi szeptember hó 30-ig megnyílik (például azok. akik 60. életévükéi betöltötték), választhatnak a régi és új rendelkezések alapján járó nyug-* díj között. Azok, akik a régi ren-* delkezés szerint kérik nyugdíjukat, igényüket október 31-ig bezárólag bejelenthetik a Szakszervezeti Tár-1 sadalombiztosítási Központ területi szerveinél. Ebben az esetben az ed-* digi szabályok szerint állapítják meg nyugdíjukat, tehát azt munka”' viszony fennállása esetén is meg-* kapják, de nem részesülhetnek az új nyugdíjasokat megillető kedvezőbb feltételekben. Nagy mértékben javul az új ren-* delet végrehajtása következtében a nyugdíjas özvegyek és az árvák helyzete is. Nyugdíjuk az eddig megállapított összegnél 25 százalék-* kai lesz magasabb. Ezzel több mint' 160.000 özvegy és árva részér« nyújt az állam magasabb összegű ellátást. A nyugdíjak fent ismertetett jelentős emelése nemcsak a nyugdíjasok életszínvonalát növeli, de komoly segítséget nyújt azoknak a dolgozóknak is,, akiknek családjában nyugdíjasok élnek és ellátásukról részben nekik kell gondoskodniok. A párt és a kormány új intézkedései valamennyi dolgozó számára lehetővé teszik, hogy öregkorára megélhetését biztosítsa. A jelenleg munkában álló és ezután munkába kerülő dolgozók, idősek és fiatalok egyaránt, olyan összegű nyugdíjat kapnak öregségük idejére, amely életkörülményeiket lényegesen megjavítja. így például az a dolgozó, aki a felszabadulás óta folyamatosan munkában áll és 1954-ben nyugdíjba megy, megkapja fizetésének 50 százalékát, továbbá az 1945 óta munkában töltött évek után 1—1’ százalék nyugdíjpótlékot, tehátösí- szesen munkabérének 55 százalékát. Az új nyugdíjrendszer jelentős új terheket ró az államra. Indokolt tehát, hogy a dolgozók ezeknek a terheltnek egy kisebb részét maguk viseljék, míg a nyugdíjteher növekedésének túlnyomó részét továbbra is az állam vállalja. Ezért a rendelet szerint a dolgozók 1954 októbertől kezdődően havonként 2 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek. Ilymódon a már eddig is fizetett 1 százalékos jövedelemadóval együtt összesen illetményük 3 százalékával járulnak hozzá a nyugdíjterhék viseléséhez. A nyugdíjpótlékra jogosulta# szeptember végéig az Országod Nyugdíjintézettől külön értesítési kapnak, amely a nyugdíjpótlék igényléséhez szükséges tudnivalókat tartalmazza. így a nyugdíjasok részéről semmiféle külön utánjárás nem szükséges. Azok a dolgozók, akik ezután mennek nyugdíjba, nyugdíjjogosultságuk és a részükre járó nyugdíjösszeg megállapítását a» eddigi gyakorlatnak megfelelően a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ területi szerveméi kérjék. Az új nyugdíjrendszer, a magasabb nyugdíj népi demokráciánk új nagy vívmánya. Ezzel ismét jelentős lépést tettünk előre a dolgozókról való gondoskodás, az öregek anyagi helyzetének megjavítása terén. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletének alapján az új nyugdíjrendszer részleteit szabályozó végrehajtási rendeletet a minisztertanács bocsátja ki, (MTI)
