Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-21 / 223. szám
ESZAKMÄGMRORSZAG Kossuth emlékünnepség Monokon Gyorsiiata a Negyedik Békekölcsön első húzásáról MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 223. szám Miskolc, 1954 szeptember 21, kedd < SZERETŐ GONDOSKODÓ N O zombaton jelent meg a Népköztársaság Elnöki Taná- k-7 csának törvényerejű rendeleté a nyugdíjak rendezéséről. A dolgozókról való gondo skodással kapcsolatos szociális intézkedések sorában nagyjelentőségű újabb lépése ez a dolgozók államának. Szoros kapcsolatban van a kormány- programnak, pártunk III. kongresszusának ama határozataival, amelyek az általános élet szinvonal emelését célozzák. A fordulat éve óta eltelt négy esztendő alatt, a beteg- biztosítás egységesítése után, kormányunk a párt javaslatára 1952-ben rendezte mélyrehatóan a nyugdíjasok és a járadékosok ügyét. Ez a rendező s, habár erősen igénybevette államunk teherbíróképességét, még nem fejezhette ki azt a megbecsülést, amelyben társadalmunk az érdemes, tapasztalt idős dolgozók munkáját részesíti. Ha azonban meggondoljuk, hogy milyen hatalmas tömegeket érintett a nyugdíjrendezés a múlthoz viszonyítva, akkor tudjuk igazán értékelni ennek az első nagy lépésnek a jelentőségét. A múltban — jól tudjuk •—t megélhetést biztosító nyugdíjban csak a nép- ellenes rendszer kiszolgálóinak kiváltságos rétegei részesültek, a dolgozó társadalom túlnyomó többségének munkaképtelenné vált idős dolgozói páriákként tengették életüket. Az 1952-es rendezés széles rétegekre terjedt ki, de a járadékban részesülők hatalmas tömegének életszintjét nem lehetett még a kívánt fokra emelni. így akkoriban még á nyugdíj nem a megélhetés alapja volt, hanem a munkában állóknál inkább fizetéskiegészítésnek számított, azok pedig, akik már nem dolgozhattak, családjuk segítségére szorultak. ■p1 zzel tisztában volt pártunk, kormányunk is. Az ez év áprilisában hozott újabb nyugdíjrendelet sokat javí- * tott elsősorban a kisebb illetményü nyugdíjasok, járadékosok helyzetén. Végleges megoldásnak azonban még ezt sem lehetett nevezni, a nyugdíj még $gy sem biztosított megélhetési alapot. Ezért1 javasolta pártunk, hogy foglalkozzék a kormány az emberről való gondoskodás e fontos részével, az idős dolgozók ellátásával, nyugodt életfeltételeinek biztosításával. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának szeptember 18- án elfogadott új törvényerejű rendelete már olyan haladást jelent ezen a téren, amely kihat egész dolgozó társadalmunk életszínvonalára. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy a nyugdíjasok nyugodtan élvezhessék megérdemelt pihenésüket, mert a felemelt nyugdíjak mentesítik az idős dolgozók családjait attól, hogy rájuk is kelljen keresniük így az állam vállalja át azt a segítséget', amit .eddig a hozzátartozók nyújtottak az öregeknek. Ugyanakkor segít a legjobban rászorulókon: az özvegyeken é&,árvákon is, akiknek járadékait 25 százalékkal emeli. Most is különös tekintettel van a rendelet azokra a doh- goz'ókra, akik nehéz munkafeltételek mellett segítik országunk építését1, így elsősorban a bányászokra, az egészségre .ártalmas munkakörben dolgozó kohászokra, üvegfúvókra és hasonló nehéz munkát végzőkre, továbbá a rokkantsági nyugdíjban részesülőkre, akik a felemelt összegű nyugdíj 50 százalékát, a baleset következtében megrokkantak pedig 75 százalékát akkor is megkapják, ha munkában állnak. TT ■) ieler|fös rendelkezés az is, hogy az özvegyi nyugdí- jat abban az esetben is teljes összegben kifizetik, ha az özvegy dolgozik. Az új nyugdíjtörvény közvetlenül érinti az 55_ik évüket betöltött nőket és a 60-ik évüket betöltött férfiakat, akik bérből és fizetésből élnek, munkaviszony alapján részesülnek nyugdíjban. De érinti közvetve a dolgozók százezreit, egész társadalmunkat. Legközelebbről természetesen azokat a dolgozó nőket és férfiakat, akik még nem érték el az öregségi korhatárt, de már közel vannak ahhoz és már gondolkozz niok kellett azon, mi lesz a sorsuk, ha a munkából kiöregednek, munkaképtelenekké válnak. Az eddigi távlat Kétségtelenül még sok gondot okozhatott nekik'. Ma már azt látják; hogy pártunk, államunk politikájában a legszeretőbb gondoskodás érvényesül a kiöregedett, becsületes dolgozók irányában. ’Államunk' minden lehetőt megtesz, hogy az öregek életét megszépítse, megérdemelt, nyugodt’ pihenésüket biztosítsa. Ez a feladat azonban egész népünk feladata, az egész 'dolgozó társadalom feladata, hiszen az öregek egyben szülők, nevelői a fiatalabb nemzedéknek, tudásukkal, tapasztalatukkal segítik elő a fiatalabbak fejlődését, résztvesznek jobb és szebb életünkért, a haladásért, a szocializmus építéséért folyó harcainkban. Ennek az össznépi feladatnak a megoldásához hívta segítségül az Elnöki Tanács a dolgozókat, amikor úgy döntött, hogy az eddigi egy százalékos kereseti adót három százalékra emeli fel, C enki se gondolja, hogy a felemelt kereseti adó az 55 ^ *—60 éveseknek hozott áldozat Mindenki arra gondoljon, hogy hozzátartozója, vagy -maga is előbb-utóbb élvezőjévé, részesévé válik annak a gondoskodásnak, amelyet ez a ma alig érezhető adótöbblet biztosít. A felemelt nyugdíj lehetőséget nyújt sok olyan idős dolgozónak, aki eddig a nyugdíj alacsony volta’ miatt törődött- sége ellenére nem hagyhatta el munkahelyét, hogy élvezhesse vágyott és megérdemelt pihenőjét. Minden dolgozó örömmel üdvözli az új nyugdíjtörvényt, mint demokratikus fejlődésünk új vívmányát, a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás terén elért nagyjelentőségű új eredményt, öregeink, akiknek élete javarésze a Keserves múlt sokszor reménytelennek látszó időszakában telt el, ebből a rendeletből is láthatják, hogy a dolgozók államában legfőbb érték, az ember és a szocializmus országában a közösség szeretettel gondoskodik róluk. Az új rendelet sok tízezer gondterhelt öreg arcára varázsol ö römmosolyí, simítja el a napi gopd szántotta barázdákat'. Ugyanakkor a hozzátartozók százezrei is örülnek az öregek örömének. Megnyílt az országgyűlés új ülésszaka Hétfőn délelőtt 11 órakor megkezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke. Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István és Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Mikes József, a Politikai Bizottság póttagja. Vég Béla és Ma- tolcsi János, a Központi Vezetőség titkárai, Roldoczki János külíigvmi- niszter. Piros László belügyminiszter. Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc Igazságügyminiszter, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter. Szabó János városéi községgazdálkodási miniszter. Háy László külkereskedelmi miniszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter. Szobek András begyűjtési miniszter, Szijártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter. Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. . Á diplomatapáholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor elnök nyitotta meg, majd Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára beszámolt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1954. évi június 19-én bere- kesztett és a most újból megnyitott ülésszaka közötti időben kifejtett, működéséről. “ Ä Népköztársaság Elnöki Tanácsa két ülésszak közötti időben nyolc ülést tartott és 12 törvényerejű rendeletet alkotott. Kihirdetésükről a Magyar Közlönyben való közzététel útján gondoskodott — mondotta a többi közt, majd így folytatta: —> Az Elnöki Tanács 17.18. számú törvényerejű rendelete meghatározta a büntető és polgári perrendtartás módosításáról szóló 1954. évi V., VI. törvény hatálybalépésének az időpontját és a végrehajtásukkal kapcsolatos szükséges rendelkezéseket, <—i Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a büntető törvénykönyv általános részének a közügyektől eltiltásra vonatkozó rendelkezéseit. A közügyektől eltiltás szabályainak módosítása előtt a törvény ennek a mellékbüntetésnek a kimondását az egy évet meghaladó tartamban kiszabott börtön- büntetés esetén minden további mérlegelés nélkül kötelezővé tette s így a közügyektől való eltiltás eredményeként a törvényben felsorolt valamennyi joghátrány a törvényből folyóan együttesen következett be. Ez a szabályozás a gyakorlatban merevnek, nem egyszer indokolatlanul szigorúnak bizonyult és ezért a büntető törvénykönyv általános részének idevonatkozó rendelkezései módosításra szorultak, a törvény- erejű rendelet lehetőséget ad a bíróságnak arra, hogy mérlegelje: Szükséges-e ilyen mellékbüntetés alkalmazása vagy sem, s továbbiakban mérlegelheti a bíróság, hogy az elkövető csak erves jogok gyakorlásától vagy a törvényben felsorolt valamennyi jog gyakorlásától tiltandó-e el. Ä szocialista törvényesség megszilárdításában, bíróságaink nevelő, felvilágosító munkájában haladást jelent ez a törvényerejű rendelet. Ez a rendelet azokon a sikereken alapul, amelyeket állami és társadalmi rendszerünk megszilárdításában eddig elértünk. A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa megjelölte azokat a feladatokat, melyeknek következetes végrehajtásától függ az új szakasz célkitűzésének, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek állandó és egyre nagyobbmérvű kielégítése. E feladatok középpontjában áll a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a terméshozam emelése, a korszerű és modem agrotechnika minél szélesebb területen, való alkalmazása. Ennek megvalósítása egyre több képzett, sokoldalú mezőgazdasági szakismerettel rendelkező szakembert kíván, olyanokat, akik az agrártudományi ismeretek birtokában a mezőgazdaság fejlesztése terén lendítőerejévé válnak a kormányprogram végrehajtásának. Ezt figyelembevévc hozta meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét a mosonmagyaróvári és keszthelyi mezőgazdasági akadémia létesítéséről. 1954. évi 22. számú törvényerejű rendezetünk a helyi tanácsok tagjainak választásával kapcsolatos kérdésekről szól. Az 1950. évi 31 számú törvényerejű rendelet értelmében az egyes he'yi tanácsok ösz- szes tagjainak megválasztása az illető helyi tanács egész területére érvényes közös lajstrom alapján történt. Ä választásnak ez a rendszere azonban nem bizonyult megfelelőnek. a lajstromos választás folytán a választók és a tanácstagok között nem teremtődött megfelelő kapcsolat, ezért az eddigi lajstromos rendszer helyett rá kell térni az egyéni választási rendszerre. Az így megválasztott tanácstagnak szorosabb lesz a kapcsolata és nagyobb lesz a felelőssége választóival szemben. A választási jogszabályokat összefoglaló törvényt megelőzően kellett ezt a törvényerejű rendeletet megalkotni, hogy az erre vonatkozó munkálatokat megkezdhessük. Jelentős helyet foglal el a hozott rendeletek sorában a dolgozók társadalmi biztosítási nyugdíjáról szóló 28. számú törvényerejű rendelet. A rendelet igen jelentős intézkedéseket tartalmaz az öreg és rokkant dolgozók, özvegyek és árvák ellátásának biztosítására. Ez a törvény- erejű rendelet nemcsak a nyugdíjasok, özvegyek életszínvonalának emelkedését hozta, hanem egész dolgozó népünk életére kihat. A rendelet érteimében az 55. életévüket betöltött nőket és a 60. életévüket betöltött férfiakat nyugdíj illeti meg, ha legalább 10 évet munkaviszonyban töltöttek el. a nyugdíj összege fizetésük ötven százaléka, a nyugdíj legkisebb összege általában 500 forint. Ezek a számok is hűen igazolják azt, hogy a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. A rendelet minden sorából érezzük a dolgozók iránti gondoskodást, azok iránt, akik munkájukkal, tevékenységükkel hozzájárultak eredményeink eléréséhez. Pártunk és kormánaünk a felszabadulás óta már nern egy intézkedésével —• erőnk és lehetőségeink figyelembevételével, —- rendezte az idősebb, eltartásra szorulók ügyeit, Ez év április elején is nyugdíjemelést hajtottunk végre, azonban a mostani intézkedés felülmúl m nden eddigit és az új feltételek alapján megállapított nyugdíj megadja lehetőséget arra, hogy idős dolgozóink öreg napjaikban nyugodtan* élvezhessék munkájuk megérdemelt gyümölcsét. Vájjon nem lehet-e lemérni csali ezen egy cselekedetén keresztül népi demokratikus rendszerünk fölényét, erejét a kapitalista rendszerrel szemben, ahol a bizonytalanság kiséri nemcsak az öregeket, de még az erejük javában lévő fiatalokat jSi Dolgozóink * ' szívesen vállalják a már eddig is fizetett egyszázalékos jövede- '! lemadó mellett a kettő százalékos nyugdíjjárulékot. hisz jelen- 1 tős részét már most — a szü- ^ lókról való gondoskodás révén ^ többszörösen visszakapják. De ezentúl biztosítva van öreg napjaikra megélhetésük, nyugalmuk is. Ez a törvényerejű rendelet népi demokratikus rendszerünk hatalmas vívmánya, amit egész dolgozó népünk örömmel és lelkesedéssel fogadott — mondotta, Az országgyűlés a jétentésberí foglaltakat tudomásul vette. Ezután Nagy Imre, a minisztertanács elnöke három törvényjavaslatot tér- ' jesztett az országgyűlés elé: a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról, a tanácsokról és a tanácsok tagjainak választásáról szóló törvényjavaslatokat. A beterjesztett javaslatokat a* or-t szággyűlés előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadta a jogi bizottságnak. A hétfői ülés ezzel végétért. Az országgyűlés kedden délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A napirenden az alkotmány módosításáról és a tanácsokról szóló törvényjavaslat szerepel. (MTI) ■ ■ ---- ------- . Előre törtek a diósgyőri hengerészek A Lenin Kohászati Művek durvahengerműje hosszú ideig nem teljesítette tervét. Szombaton végre élre törtek és 103.7 százalékos eredményt értek el a diósgyőri hengerészek. A blokksor dolgozói napi tervüket 102.5 százalékra teljesítették. Különösen szép Lerch Zoltán brigádjának 109.3 százalékos eredménye, mely a brigád jó kollektív együttműködésének köszönhető. A gerendasoron Czigány Víncze brigádja a munka jó megszervezésével 135.6 százalékra termelt. A triósor nap! tervét 31.8 százalékkal túlteljesítette. Nagy Gáspár brigádja lett az első, 161 százalékkal, amit a meleg anyag időben való biztosításával értek eh A vasöntöde dolgozói 111 százalékra termeltek ezen a napon. Szűcs Géza öntő 169 százalékos teljesítményt ért el. Ugyanitt dolgozik Szamarisz Dimandisz görög öntő, aki napi tervét 69 százalékkal szintén túlteljesítette. Mindketten a ni unkaidő jó kihasználásával érték! el a jó eredményt. Bohus József és Egerszegi Barna magkészítők 220 százalékra teljesítették tervüket. Az acélöntődében példát mutatnak Reppei Ernő, Madarász Lajos és Mejzler Adolf öntő-formázók, 155 százalékos teljesítéssel. Szép eredményeket értek el ats ósdi Halakvas kitermelők kti ' 'ózdi salakvas-kitermelő vállalat’ szocialista munkaver- senyben áll a diósgyőri szepará- torvastermelő gyárrőszleggel. Az augusztusi eredmények értékelése e hó 15-éu megtörtént és kitűnt. hogy az ózdi vállalat 103.4, a diósgyőri 101 százalékra teljesítette tervét. Az ózdiak szép eredményt értek el az önköltségcsökkentés és! az üzemi tisztaság Minden perc drága Községünk határában teljes erővel folyik az őszi betakarítás. Az egyéni termelők nem ismernek fáradságot, hogy még az őszi esőzések beállta előtt biztos helyen tudják terményüket. A munkában élenjár Barati Mihály, ifj. Tóth János és id. Sohajda András. A beadásról sem feledkezünk meg. Kukoricából 70 százalékra, búrterén is. De igyekezniük kell^ mert a diósgyőriek szorosan a nyomukban haladnak Az ózdi salakvaskitermelő vállalat pártszervezete állandóan! foglalkozik az önköltség csökkentésével. Az ózdiak megfő-, gadták, hogy szeptemberben is megtartják as elsőbbséget. LIPTÁK ISTVÁN - .. jir.■**■»•*- diszpécser. gonyábél pedig 80 százalékra Teljest*, tettük az előírást. A termelőszövetkezeti csoport is le*, törte már a kukoricát és levágta <* szárt. Betakarítási munkájukkal együtt megkezdték az őszi vetés alá való trágyázást. JSKI BERTALAN ■ ‘ j! i; vb. elnök, i , *• Révleány váf-^l
