Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-19 / 222. szám
északmagyarorszag r Kossuth és Miskolc népe Va$árnapi jegyietek A tanács tagja J AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PART BIZOTTSÁGÁNAK LAPDA X. évfolyam 222. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1954 szeptember 19, vasárnap Kossuth, a népi-nemzeti egység nagy harcosa A mai nap — szeptember 19-e — megyénk nagy szülöttjének. Kossuth Lajosnak 152-ik születési évfordulója. Örömmel, büszkeséggel újítjuk fel a szabadságharc lánglelkű vezérének emlékét ebből az alkalomból. Megyénkben — és egész hazánkban — büszkeséggel és örömmel vallja magát minden becsületes ember, minden igaz hazafi Kossuth harca, politikája örökösének és folytatójának.- Történelmünk bővelkedik kiváló vezető egyéniségekben, olyan lángelmékben és hősökben, akik együtt voltak ,,a.néppel tüzön-vizen ét”, akik lángoszlopként mutatták apáinknak az utat, a bőség kosara, a jog asztala, a,szellem napvilága irányába. E nagy hazafiakkal, a Dózsákkal, Kákócziak- kal, Táncsicsokkal, Petőfikkel együtt mélyen, elevenen, múlhatatlan szeretettel övezetten él népünk szívében Kossuth Lajos, — a mi „Kossuth ápánk“. Valóban „fáklyaláng“ ő a mi Szívünkben, a nemzeti függetlenséghez mindhalálig való ragaszkodás, az idegen, elnyomó zsarnokkal soha kinem-egyezés, a hősies helytállás, a ríemzeti-népi egység sugárzó fáklya- láhgja. Példája kötelez és tanít bennünket, — ma is „apánk“, tanítómesterünk ő, akit követnünk kell önzetlen hazafiságban, a béke, jólét, a szabad. független és virágzó haza akarásában, az ezért való öntudatos fáradozásban, a népi erők összekovácsolásában. tr a meg akarjuk lelni annak nyit- ját, hogy Kossuth Lajos miért olyan történolemformáló erő népünk szívében, azt mondhatjuk azért, mert a népi egység rendkívüli óleslátású, a fejlődés parancsát felismerő és cselekvő politikusa volt. Kossuth politikai munkájának első fénykorában, az 1848—49-es szabadság- harcot megelőző évtizedben a haladó magyarság elé a történelem két nagy feladatot tűzött: a nemzeti függetlenség kivívását és a polgári-demokratikus átalakítás végrehajtását. A két feladat egymás záloga volt, megoldásuk csakis együtt történhetett meg. Hogy megtörténhessék: széles nemzeti-népi egységet kellett teremteni. Énnek megteremtésén munkálkodott Kossuth Lajos, ezért jellemzi politikáját az érdekegyesíté3. — nemzet- egyesités gondolata. Megőrizni a nagy feladatokban a haladó közép- és kisbirtokos nemeseket, ugyanakkor érdekeltté tenni e célokban a népet: elsősorban a jobbágyparasztságot, s — amennyiben már volt — a polgárságét, az értelmiséget és a munkásságot, — ez volt Kossuth nagyszerű felisme. ró^e, ez volt az ő népi egység-politikájának lényege, fő irányelve. 'P zért írta: „Egyesülnünk kell ér- dekben a néppel. Hogy erősebbek legyünk .. . Míg a feudalizmus marad ványaiból, a boldogtalan úrbéri viszonyokból ki nem bontakoztunk, érdek- egyesítésről szó sem lehet. i. Pedig ezen érdekegycsülés képezi hazánk jövendő biztos létének alapfeltételét.“ 'Nemcsak azt ismeri fel világosan, hogy a nemzeti függetlenségért vívott harccal össze kell kapcsolni a feudális terhek elleni harcot, nemcsak azzal van tisztában, hogy a kettős célért harcolók táborát ki kell szélesíteni és egységbe kell fogni, hanem bámulatos politikai bölcseséggel fedezi fel és járja meg azokat az utakat, amelye kén elérhető az erők bővítése és egységbe kovácsolása. Először a napilap, az újság szervező és agitációs szerepét, jelentőségét aknázza ki. Kossuth hírlapja, a „Pesti Hírlap“ színes, érdekes, változatos, közvéleményt formáló erő volt. Főként az ő távlatot nyitó elvi vezércikkei hozták felszínre az égető kérdéseket, úgy, hogy minden haladó hazafi a maga érzéseire, gondolataira ismert’ bennük. Nem titkolta, hogy a polgárságra és parasztságra támaszkodva, a fealédezni kezdő értelmiséget felhasz nálva, a köznemességet tekinti s nem a feudális arisztokráciát a nemzet igazi és — akkor — egyedüli lehetséges vezető osztályának. A mikor a sajtó tömegnevelő és . tömegmozgósító fegyverét a kormány kicsavarja a kezéből, rájön arra, mi lehet, mi legyen a második lépés. Thdva, hogy „akinek hirlapja nincs, még azért sem szája dugva, sem kezo itótve nincsen", a mozgalmi, társa dalmi szervező munkához fog. Létrehozza a VépegyfetcÉ, annak széles hálózatát sikerül kiépítenie országszerte, látszólag „ártatlan“ céllal: az osztrák iparcikkek visszaszorítására, a magyar ipar pártolására, — ám valójában azért, hogy széles társadalmi mozgalomba fogja össze a haladás híveit, előkészítsen egy politikai pártot, hogy összehozza a védegylet keretében a haladó nemeseket a polgárokkal, az első magyar gyárosokkal és bankárokkal is, és a munkásokkal, akiknek legöntudatosabbjai — például az óbudai hajógyárból — valóban tagjai és toborzói is voltak a védegyletnek. Es amikor — már a forradalom előestéjén — a konzervatívok, a reakciósok párttá szerveződnek, új harcmodorra tér Kossuth is; a népiegység politikusa magasabb színvonalra emeli ismét a maga munkáját. Mielőtt egyesítené a legmagasabb szervezeti egységbe, vezetésre hivatott politikai pártba hívei legjobbjait, előbb elhatárolja az igazi haladás fogalmát, a konzervatív reakció tetszetős, de megtévesztő szólamától, magatartásától, az úgynevezett „fontolva haladás“- tól: .....Vannak haladók, akik a haladás gyorsaságát a haza szükségei, hez mérik, s vannak mások, kik saját érdekükhöz mérik ... Az aristo- crata, ki a haza minden javának tej- ,Színét élvezi, anélkül, hogy terheiben osztoznék, azt tartja okos fontolva haladásnak, mely minél kevesebb áldozatot igényel privilégiumából, minél kevesebb teherben részesíti,... s ha kármentesítést lát, reá áll, ha pedig ezt nem lát, felforr és anarchikus forrongásnak nevezi a kötelesség igénybevételét. Ezt nevezik ők fontolva haladásnak: míg ellenben a nép fia, kit századokon át halmozott arányban nyom minden teher, a nyomorult pro- lefáriátus, ld az életét csak, a keserves munka, a holnapi lét bizonytalansága, s az éhség oldaláról ismeri,... azt tártja a legokosabb, legfontoltabb haladásnak, mely élte tértiéiből minél többet, minél gyorsabban leveszen, a sanyargatottpak minél nagyobb jólétet, minél biztosabb életét és minél gyorsabban nyújt... a becsületes hazafi azt tartja a legokosabb, legfontoltabb haladásnak, mely a hazának legtöbb jót leggyorsabban eszközölj1 Költői szavakkal, de találóan szemlélteti ezután az általa szervezett párt, az egész népi-nemzeti egység, a mozgalmat vezető magasabb típusú erő, a politikai párt lényegét, főfeladatát, s a mozgalommal, a tömegekkel való kapcsolatát : „Legyünk mi e párt... Legyünk bár kis sereg, de határozott... legyünk mint a sas szárnya, mely a sas testétől el nem válik, hanem küllebb nyúlik. Erezzük és éreztessük az erőt, mely e helyzetben feküszik. Tudja meg a sas teste, hogy nélkülünk, a szárny nélkül nem tud repülni. De érezze a hollók serege, hogy így együtt a sas vagyunk." onosz korszakok keserves eszten- 'Jr dőiben Kossuth apánk után sóhajtott a nép, üzenetét várta s egy szavára hegyeket mozdított volna meg. És a tnrini remetének, a halha tatlan halottnak mindig volt, kimondhatatlanul is üzenete számunkra. A gonosz korszakok keserves esztendőiben jelképpé magasodott, ő volt a népi politika a jobb jövőnkbe. az önerőnkbe vetett hit eleven záloga, a bízó honfiremény élő üzenete, a szabadságra, békére, alkotó munkáséletre váró magyar nép világitó fáklyalángja. Ady Endre, a nagy magyar költő megértette Kossuth üzenetét. Hunnia úri trágyadombiát — így nevezte az úri Magyarországot — szétszórta az Idő rostája, nem rakódik össze többé. A népi tehetségeknek, a Hortobágy poétáinak nem kell már elfelejteniük a nótát, trónt ült a nép, ítélt-, övé lett az ország. Valóravált Kossuth álma: szabad, független nemzet léttünk, végrehajtottuk a legigazibb demokratikus átalakítás nagy művét, a növekvő jólét és kultúra, az épülő szocializmus, a nemzetközi béketábor országa vagyunk. Felfelé ívelő kor szak alkotó, munkás, bízó honfireményt sugalló és sokszorozó esztendőiben, napjaiban élünk. Éppen ezért: nekünk is üzen, ma ist üzen Kossuth Lajos, a népi egység” nagy harcosa. Az 5 szellemében járunk el, amikor a Hazafias Népfrontban fogunk össze, tömörítőnk egységbe-minden EsztesMEGYÉNK ÉLETÉBŐL Uj tagokkal erősödtek as aszalói és a gönci termelőszövetkezetek A gönci Rákóczi termelőszövetkezet tagsága jó termést takarított be az idén. Termésátlaguk búzából meghaladja a 10 mázsát. Jutott is bőven a tagoknak kenyérgabonából a munkaegység előlegre. A kívülálló dóig ozdk a jó eredmények láttán egyre jobban érdeklődnek a termelőszövetkezeti gazdálkodás iránt. Á napokban négy egyénileg dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. Az aszalói termelőszövetkezetekben is többen kérték már felvételüket, özv. M. Nagy Lajosné és M. Nagy Béla az I. tipusu tszcs-be, Bodnár Gáborné, Ondrák József az Október 31 tszcs- be, Bona József kovácsmester pedig a Hl- tipusu Szabadság tsz-.be lépett be. Learatták az első rízslermést megyénkben A borsodivánkai Petőfi termelőszövetkezetben az idén két holdon ültettek rizst. A termés sikeresen be is ért, s a napokban a termelőszövetkezel dolgozói — a családtagok segítségével — learatták a rizst. Borsod megyében ez volt az első rizstermés. A rizs termelése kifizetődőnek ígérkezik, az előzetes becslés szerint holdanként legalább 20 mázsára számíthatnak. A rizs cséplését hétfőn kezdték meg a szövetkezet tagjai. Elsők a munkában és a kötelességteljesítésben TÁVIRAT Az Északmagyarország Szerkesztőségének Miskolc örömmel jelentem, hogy Sajó- bábony község dolgozó paraszt-* jai harmadik negyedévi adófize-* tési tervüket szeptember 18-ra 112 százalékra teljesítették. ERDÖDILÁSZLÓ vb. titkár. HENDRIK LAJOS bánrévei középparaszt jövőre az ideinél is szebb termést akar elérni. Földjén idejében elvégezte a tarlóhántást és elsőként vetette el a másodnövényt. Élenjár az adófizetésben éti a beadásban is. V BARDOS KAROLY bánrévei középparaszt példát mutat a beadásban és az adófizetésben, élenjár a tarlóhántásban, a másodvetésben is. 80 nappal határidő előtt A miskolci 28-as számú állami építőipari tröszt dolgozói' értékes vállalásokat tettek a har* madik negyedévi terv sikeres teű jesítése érdekében. Elhatározták:' nyolcvan nappal a határidő előtt befejezik az üpü-, leteken a munkát. Eddig már 64 nappal előbbre vannak a tervvel. A 28/1. építőipari vállalati 45 napi, a 28/7. számú építőipari vállalat pedig 19 napi előnyt) szerzett. Az anyagok helyes kezelésével, megbecsülésével eddig 304.457 forintot takarítottak' meg. EeL ajánlásuk azonban 556 ezer fo., rint értékű volt, ezzel tehát még el vannak maradva. 300 szántási szerződős a küvesdj gépállomásén A mezőkövesdi gépállomás traktoristái nap, mint nap orra törekednek, hogy jól kihasználják a gépek kapacitását és jó munkát végezzenek. Ennek eredményeképpen, egyre több dolgozó paraszt szereti meg a gépi munkát. Számosán keresik fel a gépállomást, hogy szántásra szerződést kössenek. A traktorosok munkájához nagy segítséget nyújtanak az agronómu- sok, akik többször meglátogatják; munkaközben a traktoristákat és ottj megmagyarázzák a szántás helyes módszereit. Különösen jó példát mutat ebben Vámos János, a borsodivánkai Petőfi tsz agronőmusa, Bar- ta Antal a szentistváni Béke tsz., agronőmusa, akik fáradságot nem ismerve, igyekeznek segítséget nyújtani az őszi munkák eredményes elvégzéséhez. 48 család otthona épül a miskolci Selyemréfen (Tudósítónktól) Az AM-es bérházat a 28/1. számú Építőipari Vállalat dolgozói építik. Az építők szép eredményeket érnek el harmadik negyedévi tervük teljesítésében. Itt dolgozik, a jó munkájáról híres Varga László kőmüvesbrigád is. A kollektíva 36 tagja most azo épület első és a második szekcióinak belső vakolását végzi. Az első emelet és a földszint vakolata már száraz. A napokban kezdenek hozzá a meszeléshez és utána jöhetnek a festők. A Varga-brigád teljesítménye 196 százalék, ami ritka szép eredmény. A Kádas ácsbrigád munkája is dicséretre méltó. A már egyszer felhasznált anyagokat gondosan, szabályosan tárolják. Egyetlen dolgozo sem túri, hogy hulladékokkal legyen tele az építkezés területe. Az építésvezetői irodában három versenyzászló díszeleg. Itt van as építésügyi minisztérium 2. számú igazgatóságának, a 28-as tröszt központjának és a 28/1. számú Építőipari Vállalatnak a vándorzászlója. Magyar Gyula építésvezető elvtárs irányításával egyre jobb munkát, végeznek az építők. Szombaton már befejeztek a hatalmas épület csere- pezését is. A bürkötök és parkettá- zók rövidesen munkához látnak. A külső vakolást géppel szeretnék elvégezni, amennyiben a vállalat vezetősége megadja ehhez a szükséges segítséget. December 31-re már beköltözhet az új házba 48 boldog lakó. Harcoljanak jobban a diósgyőri martinászok és hengerészek A nagykovácsműhely dolgozói 109.7 százalékot mutattak fel. Ezen a napon Lengyel Gyula fazonkovácsoló brigádja dolgoA Lenin Kohászati Művek elektróacélművében szeptember 17-én is jól folyt a termelés. A gyárrészleg dolgozói napi tervüket 103.4 százalékra teljesítették. Különösen jó munkát végzett Stencel László olvasztár- brigádja, amely napi tervét 136 százalékra teljesítette. A vasöntöde dolgozói 101.3 százalékos napi termelést értek el.. Nagyban elősegítette a sikert az öntők és a magkészítők jó összmunkája. Koncwald Sándor öntőformázó brigádja 148, Túri Lajos öntő pedig 189 százalékra teljesítette tervét. A magkószí- tők közül Párizsi Imre érte el a legjobb eredményt, 156 százalékot termelt. Az acélöntöde dolgozói szeptember 17-őn 127.3 százalékot értek el. Sikeresen dolgozott Simon József formázó, aki egy nap alatt két napi normát teljesített. zott a legjobban, 193 százalékra teljesítette napi előirányzatát- A dúrvahengerműben is születtek szép eredmények, bár az üzem napi előirányzatának csak 89 százalékra tett eleget. Rimán János gerendasori hengerész- brigádja 114.9, Vágó Ferenc triósori hengerészbrigádja pedig 168 százalékra termelt. A martinacélműben Földes Lajos olvasztár brigádja 132.6. Nyikes Imre olvasztár brigádja pedig 124.7 százalékos tervteljesítéssel mutatott példát társainak. SzüÉség is van erre, mert a martinászok ezen a napon is csak 91 százalékra termeltek. Vasárnap is három műszakban dolgoznak a borsodi bányászok A Borsodi Tröszt üzemei között a III. negyedévben eddig az or mos i IV-es akna dolgozóinak munkája volt a legeredményesebb. Szeptember 17-ig több mint kétezer tonna szenet adtak terven felül. A sajókazai bányászok sem sokkal maradtak el az ormosiak mögött. Eddig 1500 tonna szenet küldtek felszínre terven felül. A perecesi szénbánya finkei üzeme közel 500 tonna szenet adott az előirányzaton kívül. A kurityáni és a lyukói üzemek azonban több szénnel maradtak el, mint amennyivel a jól dolgozó bányák túlteljesítették tervüket. A borsodi bányászok most már valamennyien elhatározták: az év végéig minél többet letörlesztenek a nagy széntartozásból. Ezért vasárnap, minden bányában két műszakon termelnek, a harmadik mű-í szakon pedig elvégzik a szükséges karbantartási, fenntartási munkákat. 3égcs, becsületes embert, amikor újabb tíz- és százezrekkel erősítjük a nem zeti erők összefogását és ezzel a béke nemzetközi táborát, amikor nagy feladatainkban minden derék, becsületes ember tevékenységére, véleményére, tettekkel mérhető közreműködésére számítunk, amikor országunk minden jószándékú honpolgárát nagy közös céljaink lobogója alá tőmörítjük. 1 együnk így együtt a sas, csak így ■~J együtt lehetünk a sas, — ezt üzeni most megyénk dolgozó népének a 152 éves, a nép szívében élő Kossuth! GYÁRFÁS IMRi.
